Kezdőlap Világ Oldal 494

Világ

Szabadkereskedelem: az USA nélkül is van élet

0

Donald Trump elnök egyik legelső intézkedése volt, hogy bejelentette: az USA kilép az ázsiai és csendes-óceáni országok szabadkereskedelmi egyezményéből, melyet még Obama kezdeményezett.

Washington akkor azért akart szabadkereskedelmi övezetet létrehozni a világ GDP-jének 40 százalékát adó 12 országból, hogy így fékezze Kína dinamikus előrenyomulását a globális piacokon. Trump viszont azzal érvelt: az ázsiaiak elveszik az amerikai munkahelyeket.! A 11 másik tagállam megdöbben,  hiszen a két legaktívabb ázsiai export nagyhatalom, Kína és Dél Korea nem volt tagja az övezetnek. Ausztrália, Brunei, Chile, Japán, Kanada, Malajzia, Mexikó, Peru, Új Zéland, Szingapúr és Vietnam vezeti addig tanakodtak, míg végül létrehozták az új szabadkereskedelmi övezetet – immár az USA nélkül.

Ráadásul ez már nemcsak szabadkereskedelmi övezet, hiszen sok más szabályt is egyeztetnek például a tagállamok polgárainak munkavállalását az övezeten belül, a környezetvédő rendelkezések egységesítését stb.

A bejelentést épp a davosi világgazdasági fórumra időzítették.

Az ünnepélyes aláírás március 8-án lesz. Japán, mely az övezet igazi nagyhatalma, hangsúlyozza: Amerika előtt nyitva a kapu, ha Trump meggondolja magát.

Különösen Kanada és Mexikó örül a szabadkereskedelmi egyezménynek. Hétfőn ugyanis újrakezdődtek a tárgyalások Montrealban az Alena-ról. Ez a két országon kívül az USA-t egyesíti egy szabadkereskedelmi övezetben. Trump szerint jól haladnak a tárgyalások, de a két kisebb partner szempontjából ez azt jelenti, hogy az USA lenyomja Kanadát és Mexikót.

Japán a maga részéről folytatja a szerződéskötést: júliusban megállapodott egy szabadkereskedelmi egyezménytől az Európai Unióval. Ahol Cecilia Malström kereskedelmi biztos közölte: ha Trump így folytatja, akkor az EU veszi át a vezető szerepet a világkereskedelemben. „Az amerikaiak saját magukat lőtték lábon azzal, hogy kivonulnak a világkereskedelemből. Ha nem ők határozzák meg a szabályokat, akkor mi fogjuk azt megtenni más államokkal együtt”- mondta.

„Az EU megoldja a brexit válságot és minthogy Amerika visszalép, ezért mind többen hozzánk fordulnak vezetésért vagy partneri kapcsolatért.” Amit Malström a legrosszabbnak tart az nem más, mint a WTO elleni támadás. Decemberben a WTO tanácskozásán az USA megvétózta új bírák küldését abba a tanácsba, mely a nemzetközi kereskedelmi vitákat rendezi. Szerinte ha így megy tovább, akkor ez ellehetetleníti a világkereskedelmi szervezet működését.

Az EU megteszi, amit megtehet a világkereskedelem védelme és fejlesztése érdekében: szabadkereskedelmi egyezményt kötött Kanadával, elfogadott egy – még nem végleges – szabadkereskedelmi egyezményt Japánnal. Idén pedig tárgyal Mexikóval illetve a Mercosur államokkal egy szabadkereskedelmi egyezményről.

Az EU – Trumppal ellentétben – a globális kereskedelem fellendítésére törekszik – kölcsönös előnyök alapján.

Hszi Csin-ping kínai elnök tavaly Davosban hosszú beszédben állt ki a globális szabadkereskedelem mellett. Ráadásul ez három nappal azelőtt hangzott el, hogy Donald Trumpot beiktatták volna Washingtonban.

„Brilliáns volt Hszi Csin-ping beszéde Davosban. Csakhogy a szép szavakat nem követték tettek. A gyakorlatban nem tapasztaljuk azt, hogy a kínaiak könnyítenének azokon a feltételeken, melyek a külföldiek üzleti lehetőségeit jelentik Kínában. Sőt, az EU azt tapasztalja, hogy egyre nehezebb az európai befektetők dolga Kínában. Hszi Csin-ping nem tud, vagy nem akar érvényt szerezni mindannak, amit a szabadkereskedelem érdekében elmondott Davosban”- hangsúlyozta az EU kereskedelmi biztosa.

Cecilia Malström ott van Davosban a világkereskedelmi fórumon. Ez egy EU biztos szempontjából nem igazán meglepő. Annál inkább az, hogy az antiglobalista húrokat pengető Donald Trump is elmegy Davosba. „Mit fog ott mondani, azt nem tudom. Azt viszont igen, hogy az EU továbbra is kiáll a szabadkereskedelem mellett. Mi szeretnénk, hogyha az Egyesült Államok is ezt tenné, és errefelé vezetné a világot. Ha nem hajlandó erre, akkor mi, az EU tesszük ezt meg”- jelentette ki Cecilia Malström.

Kínai autók, európai munkaerővel

1

Forgalmi változás a Nagy Selyemúton: az elmúlt évtizedekben európai autógyárak fektettek be milliókat abba, hogy létrehozzák a világ legnagyobb autóiparát Kínában, most viszont a kínaiak kezdték meg a nyomulást Európa felé.

Egy kínai oligarcha még 2010-ben megvásárolta a gyengélkedő svéd autógyárat, a Volvót. Li Su-fu 11 milliárd dollárt költött a korszerűsítésre, és most úgy döntött: segítő kezet nyújt egy kínai autógyárnak, a Geelynek.

Két hónapja dobta piacra városi terepjáróját, a Lynxet a Geely Kínában.

Az ár ott 158 800 jüan, vagyis körülbelül 25 ezer dollár. Most hozzákezdhetnek a Lynx gyártáshoz Európában is. A Volvo elnöje, Hakan Samuelson jelezte: a belgiumi Gentben levő gyártelepüket kölcsönadják a Geely-nek, hogy gyártsák ott is a Lynxet.

A kínaiak nyomulása nem véletlen: tisztában vannak vele, hogy nemcsak Amerikában bírálják őket amiatt, hogy „ellopják a munkahelyeket”. Gentben európai munkások állítják majd elő a kínaiak városi terepjáróját, vagyis Peking joggal büszkélkedhet azzal, hogy munkahelyeket teremt Európában.

A Nagy Selyemút program épp ezt ígéri a világnak: Kína úgy terjeszkedik, hogy abból haszna van a partnereinek is. Persze kérdés, hogy az európai autógyárak mennyire örülnek majd annak, hogy egy kínai vetélytárs megjelenik a saját piacokon is. Ráadásul a kínaiak autóin immár ott díszeleghet a felirat is: Made in Europe.

18 év után kezdődhet a neonáci robbantó pere

0

Nejlon zacskóban elrejtett TNT robbant Düsseldorfban egy olyan iskola közelében, ahol az egykori Szovjetunióból érkezett zsidók és németek nyelvtanfolyamon vettek részt.

A robbanás több embert súlyosan megsebesített, egy Ukrajnából érkezett terhes asszony elveszítette magzatát és az egyik lábát is. A rendőrség nagy erőkkel nyomozott, de nem találta meg a tettest.

Kihallgattak egy neonáci aktivistát, egy bizonyos Ralf S.-t, de nem volt ellene bizonyíték, így elengedték. Aztán Ralf S. egy másik ügyben börtönbe került, és cellatársának eldicsekedett, hogy ő robbantott Düsseldorfban, de nem kapták el.

A cellatárs feljelentette rabtársát, akit szabadulása után figyelni kezdett a rendőrség.

Négy nagy esemény volt az életemben – dicsekedett valakinek a telefonba Ralf S. Három gyermekem született és én robbantottam Düsseldorfban. Ezek után letartóztatták és 18 év után sor kerülhetett a perére.

Az újságok szerint a rendőrség annak idején nem tett meg mindent a neonáci robbantó leleplezése érdekében. Akkoriban voltak ugyanis neonáci szimpatizánsok a rendőrség soraiban is, akik fedezhették a merénylőt. Akiről különben kiderült: nem elvi okból követte el a merényletet. Összeveszett a szomszédaival, akik Európa keleti feléről érkeztek. Ezek után bosszút esküdött a „Keletről érkezettek ellen”.

Így került robbanóanyag az elé az iskola elé, ahol a Szovjetunióból érkezett bevándorlók németül tanultak.

A bombamerénylet is hozzájárult ahhoz, hogy betiltsák a neonáci NPD pártot, mely több helyi parlamentben is jelen volt Németországban.

Eltűnt egy orosz halászhajó a Japán-tengeren

0

A Vosztok nevű halászhajó – 21 emberrel a fedélzetén  – vészjelzéseket adott le, amikor mintegy 200 kilométerre délre volt a Gamov-foktól, majd eltűnt. 

Több hajó és helikopter indult az elveszett halászbárka felkutatására. Néhány hajódarabot, mentőmellényeket és szemetet találtak a vízen lebegni azon a helyen, ahol eltűnt a bárka.

A viharos szél, a hideg és a 4,5 méteres hullámok nehezítik a kutatást az eltűnt hajó után.

Ferenc pápa: az álhíripar a gonosz műve

0

Az igazság szabaddá tesz – ezzel a címmel tette közzé a pápa a nézeteit a médiáról. A hivatalos állásfoglalás májusban várható a kommunikáció világnapján, de Ferenc pápa ezt megelőzően fontosnak tartotta, hogy elmondja a véleményét a médiáról és benne elsősorban az álhírek felhasználásáról.

„A fake news, melyet elsősorban a közösségi oldalakon terjesztenek, olyan gyorsan terjed, hogy hiába cáfolják később, mégiscsak nagy hatást gyakorol. Ez a gonosz műve” – írta. Ferenc pápa a sátán kígyójához hasonlította az álhírek terjesztőit. Ahhoz a kígyóhoz, amely bűnbe vitte Évát a Biblia szerint.

„Az újságírás hivatás és nemcsak egy állás”

– hangsúlyozza a pápa, aki nagy szerepet tulajdonít a kommunikációnak. Útja az Egyesült Államokban igazi kommunikációs mestermunka volt, és háttérbe szorított például olyan jelentős eseményeket mint Hszi Csin-ping kínai elnök látogatása.

A fake news nagyarányú felhasználása tavaly előtt a választási kampány idején terjedt el az Egyesült Államokban, aztán egyre több országban, például Magyarországon is.

Ferenc pápa egyértelműen arra hívja fel a figyelmet, hogy

„az álhírek tudatos felhasználása konkrét politikai és gazdasági érdekeknek kedvez.”

Ferenc pápa állásfoglalása egyértelmű ebben a vitában: a sajtó szabadsága mellett és az álhírek ellen érvel. Korábban a római katolikus egyház távolról sem volt ilyen elszánt híve a sajtó szabadságának. Ferenc pápa viszont a nyitottság és a transzparencia híve.

A Harvardon szerzett doktorátust a kínai gazdaság irányítója

0

Rendet kell teremtenünk a rosszul teljesítő hitelek piacán – ezzel a katonás felhívással lepte meg olvasóit a pekingi Zsenmin Zsipao. A Kínát vaskézzel kormányzó kommunista párt központi lapja egy nagyon fontos elvtárs véleményét közölte, de nevet nem említett. Jólértesült pekingi tudósítók szerint Hszi Csin-ping elnök jobbkezéről van szó, aki most Davosban is kifejtheti: merre fejlődik a világ második legnagyobb gazdasága.

Liu He 65 éves és immár ő irányítja Kína pénzügyeit. Korábban az ötéves gazdasági tervek fő konstruktora volt. Tanulmányait Pekingben kezdte, de az Egyesült Államokban folytatta: 1995-ben a Harvard egyetemen szerzett doktorátust közgazdaságtanból. Aztán idén ősszel

bekerült a 25 tagú Politikai Bizottságba,

Kína hatalmi központjába. Nem kis feladattal kell megbirkóznia, hiszen Kínában a hitelezés hálója áttekinthetetlen. Az viszont köztudott, hogy a hitelállomány a háromszorosa az éves GDP-nek. A valós szám minden bizonnyal még magasabb. A rosszul teljesítő hitelek a pénzügyi rendszer stabilitását fenyegetik. Ehhez jön még az, hogy Donald Trump – épp a davosi világgazdasági fórumra időzítve – megkezdte kereskedelmi háborúját Kína ellen.

Tavaly Hszi Csin-ping tüzes beszédet mondott a szabadkereskedelem mellett. Valójában azonban a kínaiak egyáltalán nem olyan elszántak emellett, ha a saját hatalmas belső piacukról van szó. Hszi Csin-ping viszont az őszi pártkongresszuson megígérte: szélesebbre tárják a kaput a külföldi befektetők előtt. Ebben segítheti Liu He.

Botrány Ausztriában: „lépj a gázra német, elbánunk hétmillióval!”

0

Furcsa daloskönyvet használ a Germania zu Wiener Neustadt baráti társaság. Sok dal szövege nyíltan antiszemita, sőt a holokausztra buzdít: „lépj a gázra német, elbánunk hétmillióval”. Ez nyílt célzás a gázkamrákra. A holocaustnak több mint hatmillió áldozata volt a náci birodalomban.

A Falter című lap hívta fel a figyelmet a furcsa daloskönyvre – egyáltalán nem véletlenül. Alsó-Ausztriában ugyanis vasárnap választásokat tartanak. A Szabadságpárt egyik jelöltje nem más, mint a Germania zu Wiener Neustadt baráti társaság alelnöke, egy bizonyos Udo Landbauer. A leleplezés után a szélsőjobboldali politikus természetesen igyekezett elhatárolódni. Közölte: a daloskönyvet 1997-ben adták ki, és akkor ő csak 11 éves volt. A maga részéről a daloskönyvből kitépte azokat az oldalakat, melyeken antiszemita és rasszista szövegek vannak.

A helyzet azért különösen kínos, mert Bécsben nemrég alakult meg az új osztrák kormány, melynek koalíciós tagja a Szabadságpárt. Izraelben már közölték: a Szabadságpárthoz tartozó minisztereket nem fogadják. Sebastian Kurz kancellár érzi a veszélyt, ezért nagyon határozottan határolódott el a könyv antiszemita és rasszista dalaitól. „Undorítónak és visszataszítónak” nevezte a náci időket idéző dalokat.

Ausztriában nem volt olyan általános önkritika a második világháború után, mint Németországban. Osztrák felfogás szerint Ausztria is megszállt ország volt. Arról szívesen megfeledkeznek, hogy maga Hitler is osztrák volt. A Szabadságpártot eredetileg náci szimpatizánsok alakították, a párt vezérkarában sok egykori SS-tag volt.

A muszlimellenes szélsőjobb politikus áttért az iszlámra

0

Arthur Wagner lemondott vezetőségi tagságáról a szélsőjobboldali Alternative für Deutschland pártban, mely a legutóbbi választáson bekerült a parlamentbe Németországban. Magánjellegű okokra hivatkozott, de a baloldali Tagespiegel kinyomozta: a muszlimellenes politikus áttért az iszlámra.

Ez különösen azért érdekes most Németországban, mert az Alternative für Deutschland épp azzal szerzett sok szavazót magának, hogy az „iszlámveszéllyel” riogatta a németeket. Angela Merkel kancellár döntése alapján 2015 óta csaknem 1,5 millió bevándorló érkezett Németországba. A javarészük muszlim. Ráadásul Németországban már korábban is élt jelentős muszlim közösség, elsősorban a török vendégmunkások. Az AfD azt állította, hogy a gyorsan szaporodó muszlim kisebbség előbb vagy utóbb komoly befolyásra tesz szert Németországban és egész Európában.

Arthur Wagner furcsa figura, Szovjetunióból érkezett Németországba. A Szovjetunió bukása után az ott élő németek százezerszámra választották a kivándorlást őseik földjére. Arthur Wagner először Angela Merkel pártjába lépett be, de azt nem tartotta eléggé radikálisnak „a nyugati értékek védelmében”. Ezért vette az irányt az Alternative für Deutschland felé. A párt egyik fontos vezetője lett Brandenburg tartományban. Elsősorban vallási ügyekkel foglalkozott, ezen belül kiemelten az iszlámmal.

Wagner nem volt hajlandó áttérésének okáról nyilatkozni. Korábban az Alkotmányvédő Hivatal gyanította, hogy a Szovjetunióból érkezett bevándorlók között lehetnek olyanok, akik kapcsolatokat ápolnak az orosz titkosszolgálattal, amely aktívan támogatja a szélsőjobboldalt mindenütt Európában – így Németországban is.

Maga az érintett nem nyilatkozott, de az AfD szóvivője igen: nem lát semmi különöset abban, hogy egyik politikusuk áttért az iszlámra. Arra hivatkozott, hogy a szélsőjobb pártban vannak muszlimok, melegek és más kisebbségek képviselői is.

Sztálin halála – botrány Oroszországban a filmszatíra miatt

0

Moszkvában a Duma kulturális bizottsága arra kérte a kulturális minisztert, hogy halassza el a Sztálin halála című brit-francia szatirikus film bemutatását az országban. „Betiltani a jelenlegi törvények szerint nem lehet, de elhalasztani igen” – mondták a honatyák, akik szerint a film sértő az oroszokra és a nemzeti szimbólumokra nézve.

Armando Ianucci filmje azt a történelmi pillanatot rögzíti amikor az idős diktátor meghal, és utódai nem tudják, hogy mihez kezdjenek a birodalommal.

A 65 évvel ezelőtti események még mindig érzékeny pontokat érintenek Oroszországban, ahol a grúz származású Sztálint a XX. század egyik legnagyobb történelmi személyiségének tartják. Főként azért, mert megnyerte a második világháborút. Különösen rosszul fogadta az orosz elit Zsukov marsall beállítását. A Berlint elfoglaló orosz marsallt a nemzeti történelem egyik legnagyobb hősének tekintik Oroszországban. A filmben viszont mint kissé gyengeelméjű katonai vezető mutatkozik meg, aki a sikereit elsősorban annak köszönheti, hogy milliószámra áldozta fel katonáit a győzelem érdekében. Zsukov marsall lánya külön is tiltakozott. Az Oscar díjas Nyikita Mihalkov is a szatirikus film betiltása mellett kardoskodik.

Miközben az orosz elit elveti a szatirikus filmet, a kritikus sajtó arra mutat rá: máig nem tudjuk pontosan mi is történt Sztálin halála után. Lavrenytyij Berija volt a rettegett titkosszolgálat főnöke, és az egyik utódjelölt. Társai őt likvidálták máig ismeretlen körülmények között. Berija 1953-ban a magyar ügyekbe is beleszólt: ő javasolta, hogy Nagy Imre legyen Magyarország miniszterelnöke.

Idén is visznek adományt a Bamako ralival

0

Félmillió euró értékű segélyszállítmányt visznek a Budapest-Bamako rali résztvevői, és szokás szerint az autók egy részét otthagyják a helyieknek. Nevével ellentétben nem a mali fővárosban lesz a verseny vége.

Több, mint 400-an, összesen 35 országból vágtak bele idén a Budapest-Bamako rali távjának, az indulók közel fele, 198 magyar – tájékoztatták a Független Hírügynökséget a verseny szervezői. A csaknem két hete elstartolt mezőny négy nap múlva érkezik meg a végállomásra, a gambiai Banjulba. Már persze azok, akik még versenyben vannak, mert körülbelül tíz csapat már feladta különféle műszaki probléma miatt. (De van olyan egység, amely még kedden is Spanyolországban próbálta életre kelteni kocsiját, és eltökélt szándéka, hogy el fog indulni.)

A „flúgos futam” résztvevői ezúttal is mindenféle járgánnyal kísérlik meg legyőzni a 8700 kilométer távot, az elmaradhatatlan Trabantok most is képviseltetik magukat.

Az is a hagyományokat követi, hogy a csapatok

segélyszállítmányokat visznek magukkal,

nagyjából félmillió euró (150 millió forint) értékben. Ennek egy része pénzadomány, amelyből például már két kutat fúrtak Afrikában. A tárgyi adományok nagy része orvosi felszerelés és gyógyszer. Jelentős arányban adományoznak iskolafelszerelést füzettől laptopig, továbbá visznek magukkal ruhaneműket és mindennapi cikkeket.

Az adományozás nem Gambiára korlátozódik, Mauritániában négy nagy alapítványt támogatnak, az egyik képviselője pedig Maliból érkezett Mauritánia fővárosába, hogy a nekik szánt adományokat átvegye.

Elmaradhatatlan „kellék” az autók egy részének otthagyása. Több alapítvány kérte, hogy a falvak közti közlekedést, például az orvosokét segítsék megoldani ezzel.

A Budapest-Bamako rali amúgy nem a mali fővárosig fut, hanem Gambiába. Először hat éve – biztonsági megfontolásból – térítették el a verseny végét Bissau-Guinea fővárosába, Bissauba. Ezután 2014-ben ismét váltottak, akkor lett először a gambiai Banjul a célállomás. Egy évre rá visszatértek a „névadóhoz”, majd az ismét instabillá váló Mali (az iszlamista szélsőségesek egyik „kedvence”) helyett megint Gambiát választotta Szabó Gál András alapító-szervező.

A súlyos balesetet szenvedett német versenyző állapotáról – s arról, hogy sikerült-e hazaszállítani – még nincs új hír.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK