Kezdőlap Világ Oldal 488

Világ

Újra leálltak az amerikai kormányhivatalok

0

Felfüggesztették az amerikai kormány finanszírozásáról folyó vitát a kongresszusban, így pénteken ismét leállnak a kormányhivatalok.

A kormányzati munka finanszírozásához szükséges törvényjavaslat leginkább a republikánus párti Rand Paul támadta, de több demokrata is nemmel szavazott. Így a republikánusok és a demokraták vezetői hiába kötöttek kompromisszumos javaslatot. Azt ugyanis

csütörtök éjfélig meg kellett volna szavazni.

A libertariánus nézeteket valló Rand Paul szerint azonban a javaslat túlságosan szórja a pénzt, ezért kiegészítéseket javasolt. Ebben szigorúbb felső határt akart szabni a kormányzati kiadásoknak. A szenátusi vezetők viszont nem fogadták el ezt, mivel így a költségvetés gyakorlatilag ugyanolyan lett volna, mint az előző.

Hajnali egykor, miután lejárt a felfüggesztés, Paul ismét lehetőséget kapott arra, hogy kifejtse véleményét, de ez már nem változtatott a leálláson.

„Szerintem az ország megérdemli a vitát, akár hajnali három óráig is”

– mondta Paul.

Az amerikai kormányhivatalok egy hónapon belül másodszor állnak le.

FRISSÍTÉS:

Több órás vita után aztán a szenátus 71-28 arányban megszavazta a költségvetési megállapodást és a kormányhivatalok működését finanszírozó törvénytervezetet. Később a a képviselőház is megszavazta a tervezetet, így már csak az elnök aláírása hiányzik róla.

Egyhónapos fegyverszünetet javasolnak Szíriában

0

Az ENSZ és az amerikai külügyminisztérium javasolja ezt. Az amerikaiak közben a szíriai rezsim katonáit bombázták, miután a kormánycsapatok ismét civilekre támadtak és állítólag vegyi fegyvert is bevethettek.

Az amerikai külügy közleménye szerint az Egyesült Államokat megdöbbentik azok a nemrégiben nyilvánosságra került jelentések, amelyek szerint

az Aszad-rezsim vegyi fegyvereket alkalmazott.

A közlemény elítélte az egyre szélesebb körű bombázásokat, amelyek az elmúlt 48 órában több tucat civil halálát okozták. A rezsim csapatai civil célpontokat, kórházakat is bombáznak a felkelők által uralt területeken.

Előtte az amerikai hadsereg a szíriai kormánnyal szövetséges csoportokat bombázta, miután mintegy 500 fegyveresük támadást indított Deir-ez-Zór tartományban az ellenzéki erők és a kíséretükben lévő amerikai katonai tanácsadók ellen. Amerikai katonák szerint

a légicsapásokat önvédelemből rendelték el,

és mintegy 100 katonát öltek meg.

A szíriai kormány elítélte a légicsapást.

Amerikai források szerint a kormánycsapatok igyekeznek elfoglalni azokat a területeket, beleértve az olajmezőket is, ahonnan a felkelők kiűzték a dzsihádistákat az elmúlt hónapokban.

Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja nevű szervezet azt közölte:

legalább 58 civil, köztük több gyerek meghalt,

miután a kormánycsapatok a felkelők kezén lévő Kelet-Gútát bombázták. A területet ostromgyűrűbe zárták, az ENSZ szerint súlyos az élelmiszerhiány és hiányos az orvosi ellátás is.

A románokat is ostorozza az EP

0

A több mint egy órán át tartó vitán Tudorel Toader igazságügyi miniszter is jelen volt. Dan Nica szociáldemokrata párti EP-képviselő, a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége képviselőcsoport tagja kérte, hogy a tárcavezető is felszólalhasson. A miniszter nem kapott szót, mert nem szerepelt a meghívottak listáján.

Számos Európai Parlament-i képviselő aggodalmát fejezte ki a tervezett romániai igazságügyi reformmal kapcsolatban az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén.

Az Európai Unió jogérvényesülésért felelős biztosa, Vera Jourova ismét az igazságügyi törvények módosításainak felülvizsgálatára szólította fel a romániai hatóságokat, szélesebb konszenzust sürgetett, illetve hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottság osztja a romániai utcai tüntetéseken részt vevők aggodalmát.

„A romániai lakosság azért vonult utcára, hogy kifejezze ellenvetését és aggodalmát az igazságügyi törvények módosításaival szemben, amelyek gyengíthetik a korrupcióellenes harcot és az igazságszolgáltatás függetlenségét.

Az Európai Bizottság is ugyanezen a véleményen van és osztja ezeket az aggodalmakat”

– fogalmazott Jourova.

Kifejtette továbbá, hogy Klaus Johannis államfő „kulcsszerepet tölt be ebben a folyamatban”, és az EB biztosi kollégiumának múlt heti ülésén elhangzottak alapján tudja, hogy az elnök

„nagyon komolyan kezeli a témát”.

A több mint egy órán át tartó vitán Tudorel Toader igazságügyi miniszter is jelen volt. Dan Nica szociáldemokrata párti EP-képviselő, a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége képviselőcsoport tagja kérte, hogy a tárcavezető is felszólalhasson. A miniszter nem kapott szót, mert nem szerepelt a meghívottak listáján.

Tudorel Toader később újságírók előtt annak a meggyőződésének adott hangot, hogy

„nem az igazság kiderítése volt a cél”,

szerinte erre utal az is, hogy bár ő maga is jelen volt a vitán, nem engedték felszólalni. „Bár a mai vitán az igazságügyi törvényeket módosító tervezetről kellett volna, hogy szó legyen, valójában a korrupcióról beszéltek. Márpedig a szabály azt mondja – és ezt a felszólalóknak is tudniuk kellett volna -, hogy ha nem tudod, miről beszélsz, inkább hallgass, mert így nem kockáztatod azt, hogy esetleg tévedsz” – fogalmazott a tárcavezető.

Toader ugyanakkor kifejtette, hogy a felszólalásában az Európai Bizottság álláspontját képviselő Vera Jourova nagyon jól ismeri a romániai igazságszolgáltatási rendszert, de az általa tett kijelentések „vélhetően nem tőle származnak”.

Törökországot és Oroszországot zavarja az EU bővítési terve

0

Mindkét ország a befolyási övezetének tartja a Nyugat-Balkánt.

Ahogy mi is megírtuk, a héten jelentette meg a nyugat-balkáni országokra (Szerbia, Montenegro, Bosznia, Albánia, Macedónia és Koszovó) vonatkozó bővítési stratégiáját az Európai Bizottság. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke arról is beszélt, hogy

Szerbia és Montenegro akár már 2025-ben az Unió tagja lehet.

Federica Mogherini, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője azt is mondta, hogy olyan államokat akarnak felvenni, amelyek törekszenek az uniós tagságra, és egyetértenek az EU alapértékeivel.

Oroszország és Törökország is saját érdekszférájának tekinti a Nyugat-Balkán bizonyos részeit. Oroszország például

aktívan támogatja a nacionalista és populista erőket az Unióval szemben.

Törökország pedig arról panaszkodik, hogy évtizedek óta várólistán tartja az EU a csatlakozás szempontjából.

Európai Parlament: ne legyen téli/nyári időszámítás

0

Az EP többségi szavazattal határozatot fogadott el, amelyben javasolja, hogy szüntessék meg a nyár és a téli időszámítást. Vagyis megszűnne a márciusi és októberi óraállítás.

Violeta Bulc, az Európai Bizottság közlekedésért felelős szlovén biztosa a vitában hangsúlyozta, hogy szerinte nem tenne jót az unió egységes piacának, ha a tagállamok saját belátásuk szerint döntenének arról: használják-e a téli és nyári időszámítást. Ezért a határozat ellen foglalt állást.

Polgári kezdeményezések alapján szavaztak ma az európai képviselők, amelyek lényege az volt, hogy a téli/nyári óraállítás nem érte el a célját, sőt káros hatása van az emberek egészségére. Negatívan befolyásolja a bioritmust, növeli a közlekedési szerencsétlenségek számát és a munkatermelékenységet is csökkenti – állítják a javaslattevők. Szerintük az energiatakarékosság sem jött be.

Az Európai Bizottság és Bulc biztos viszont elvetették azt a megállapítást, hogy az óraállítás negatívan hat az egészségre.

A többség a polgári kezdeményezéseknek adott igazat.

Nem várható változás a német gazdaságpolitikában

0

Németország új szociáldemokrata pénzügyminisztere kísértetiesen emlékeztet a régire, a kereszténydemokrata Wolfgang Schäubléra.

Angela Merkel kancellár nagy áldozatot hozott, amikor átadta a kulcsfontosságú pénzügyi tárcát a szociáldemokrata pártnak. Ahhoz viszont ragaszkodott, hogy Olaf Scholzot tegyék erre a posztra. A szociáldemokrata párt jobboldalához tartozó politikus ugyanis

ugyanolyan elveket vall a pénzügyek terén,

mint elődje, Wolfgang Schäuble.

Nemrég remekül dolgoztak együtt, amikor a tartományok és a központi költségvetés kapcsolatait kellett rendbetenni. Scholz jelenleg Hamburg polgármestere, tehát tudja, hogy miről beszél. Korábban a párt főtitkáraként szilárd támogatója volt a szociáldemokraták reformjainak, amelyek komoly áldozatok árán korszerűsítették Németország gazdaságát. Itt tehát nagy változásra nem lehet számítani.

A külügyben annál inkább, hiszen, ahogy korábban is írtuk,

Martin Schulz lesz a külügyminiszter.

Ezért le is mond a pártelnöki posztról a Süddeutsche Zeitung értesülései szerint, az utódja pedig a párt frakcióvezetője, Andrea Nahles lehet.

Martin Schulz az Európai Parlament elnökeként, de pártelnökként is sokszor szembekerült Orbán Viktorral. Különösen heves vitákat folytattak a menekültkérdésben. Schulz a koalíciós tárgyalások idején újra felvetette az Európai Egyesült Államok gondolatát is. A tagállamok közül azok alkotnák ezt, ahol a lakosság népszavazással támogatja.

Új orosz rakétatelepítés Kalinyingrád körül – fél Európát fenyegeti

0

Erről nyilatkozott Litvánia elnöke, aki szerint különösen hazája, Lettország, Észtország és Lengyelország fenyegetettsége nőtt meg amiatt, hogy az oroszok Iszkander típusú rakétákat telepítettek Kalinyingrád környékén.

Az egykori Kelet-Poroszország 1945 óta tartozik Oroszországhoz, és be van ékelve Lengyelország és Litvánia közé. Nemcsak Dalia Grybauskaite bírálta az orosz rakétatelepítést, de Lengyelországban, Lettországban és Észtországban hasonló kritika hangzott el. Sőt a NATO brüsszeli központjában is kifogásolták az orosz döntést.

Az oroszok nem tagadják, hogy a Nagy Sándorról elnevezett rakétákat Kalinyingrád köré telepítették, de Moszkva szerint ezzel csak a NATO keleti nyomulását akarják ellensúlyozni. Dmitrij Peszkov, Putyin szóvivője kijelentette: Oroszország szuverén joga, hogy a saját területén rakétákat helyezzen el.

Oroszország és a NATO viszonya az ukrajnai válság miatt vált problematikussá. 2014-ben Oroszország annektálta a Krím-félszigetet, mely 1954-től Ukrajnához tartozott. Ezt követően az USA és az EU szankciókat alkalmazott Oroszországgal szemben. Párhuzamosan a NATO megerősítette a keleti határvidéket: amerikai és más nyugati csapatok érkeztek Lengyelországba és a balti államokba, hogy fokozzák az elrettentést. Az USA az orosz fenyegetésre hivatkozva növeli katonai költségvetését és ezt várja el a többi NATO tagállamtól – így Magyarországtól is.

A diktátor húga is ott lesz a téli olimpia megnyitóján Dél-Koreában

0

Hivatalosan az államfő lesz a legmagasabb rangú vendég az olimpián, de Kim Jodzsong sokkal közelebb áll a hatalomhoz. Már politikai tisztsége is van: bekerült a kormányzó Munkapárt politikai bizottságába, ahol a hírek szerint hozzá tartozik az agitáció és a propaganda.

Ez a gyakorlatban a Kim dinasztia végtelen dicsőítését jelenti. Mindez olvadást jelez, hiszen a koreai háború befejezése (1953) óta most először látogat Észak-Korea parlamenti elnöke Délre: Kim Jongnam – más vezetőkhöz hasonlóan – megtekinti a téli olimpiát, melyet február. 9 és 25. között rendeznek meg Dél Koreában. Kim Jongnam élőben látta az előző téli olimpiát is, melyet Szocsiban tartottak (Oroszország) illetve a nyári olimpiát, melyet 2008-ban Pekingben rendeztek meg. Kim Jongnam tagja a legfelső vezetésnek Észak-Koreában, de a döntések meghozatalában valószínűleg nincs nagy szava.

A világtól elzárkózó nemzeti kommunista rendszert a Kim dinasztia irányítja vaskézzel azóta, hogy Kim Ir Szen – szovjet századosi egyenruhában – visszaérkezett Koreába 1945-ben.

Hetven éve – 1948-ban – kiáltották ki a népi demokratikus köztársaságot. Jelenleg a Kim dinasztia harmadik tagja, Kim Dzsongun uralkodik a 24 milliós ország fölött.

Észak-Korea nemzeti jövedelmének legnagyobb részét katonai célokra fordítja. Nukleáris és rakétaprogramja miatt számos szankció sújtja a világtól elzárkózó államot, mely Kína és Oroszország segítségével próbálja meg kijátszani a szankciókat.

Az ifjú diktátor mosolyoffenzívát indított Dél-Korea irányában, miközben továbbra is fenyegeti az Egyesült Államokat. Annyit sikerült elérnie, hogy az olimpia miatt elhalasztották a közös amerikai – dél-koreai hadgyakorlatot. Most Dél-Koreában ott lesz Mike Pence amerikai alelnök is, de gyakorlatilag kizártnak tekinthető, hogy találkozzon Kim Jongnammal. A két Korea vezetői között viszont kialakulhat párbeszéd: Kim Jongnam 22 főnyi küldöttség élén érkezik Dél Koreába. Köztük lesz a diktátor húga is.

Martin Schulz lesz az új német külügyminiszter

0

Szociáldemokrata lesz a pénz- és a munkaügyi miniszter is. Az Orbán-barát bajor CSU búcsúzó elnöke, Seehofer viszont a menekültügyhöz legközelebb álló belügyminisztériumot fogja vezetni. Külpolitikai szempontból lényeges a külügyminiszteri tárca, amelynek súlya attól függ, hogy Merkel és Schulz miben állapodott meg vagyis mekkora önállósága lesz a diplomáciának.

Véget ért szerda hajnalban Berlinben a Kereszténydemokrata Unió (CDU), a bajor Keresztényszociális Unió és a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) koalíciós tárgyalása, és elkészült a koalíciós szerződés tervezete. A tavaly szeptemberi választások követően húzódtak el a megbeszélések.

A Spiegel, a Bild, a Deutschlandfunk országos közrádió és a ZDF köztelevízió egybehangzó értesülései szerint a csaknem 24 órán át tartó utolsó tárgyalási fordulón valamennyi nyitott kérdést sikerült tisztázni, így a minisztériumokat is elosztották a pártok között. Angela Merkel még a mára tervezett munkaebédjét Paolo Gentiloni olasz miniszterelnökkel is kénytelen volt elhalasztani, csak hogy megszülessen a megállapodás, amelyet nemcsak Németországban, hanem az unióban is nagy várakozás előzött meg.

Az előző ciklushoz képest a legnagyobb különbség, hogy a szociáldemokraták megkapják a pénzügyminisztériumot, amelyet 2009-től 2017-ig a CDU-s Wolfgang Schäuble vezetett, a CSU pedig megkapja a belügyminisztériumot, amelyet Horst Seehofer pártelnök vezethet.

Külpolitikai szempontból lényeges a külügyminiszteri tárca, amelynek súlya attól függ, hogy Merkel és Schulz miben állapodott meg vagyis mekkora önállósága lesz a diplomáciának.

Ha nagyobb, mint eddig, akkor van miért aggódnia az Orbán-kormánynak.

A kormányalakítás következő lépése egy pártszavazás az SPD-nél a koalíciós szerződés tervezetéről. A párt akkor léphet ismét koalícióra a CDU/CSU-val, ha a 463 ezer párttag többsége megszavazza a megállapodást. A pártelnök, Martin Schulznak a januári pártkongresszuson csak szerény többséget sikerült elérnie a nagykoalíció támogatásában. A Független Hírügynökség által megkérdezett szakértő azonban kizártnak tartja, hogy a szociáldemokrata tagság szavazataival megfúrná a megállapodást.

A kisebbségek tartanak az új ukrán milíciától

0

Nemzeti Milícia a neve annak a paramilitáris alakulatnak, amely a rendteremtésre esküdött fel Ukrajnában. Elődje az az Azov zászlóalj volt, amely nacionalista önkéntesekből toborozta a híveit, és az orosz fronton harcolt 2014-ben a helyi milíciák ellen a Don-medencében.

Az egyenruhában masírozó, többnyire fiatal emberekből álló alakulat január végén egy 600 fő részvételével tartott, látványos aktus keretében arra esküdött fel, hogy megtisztítja Kijev utcáit az alkoholtól, a drogtól és a szerencsejátéktól.

Az új szervezetet szóvivője bejelentette, hogy már egy éve működik a Nemzeti Milícia, de önkéntes tagjai most esküdtek fel a szolgálatra. Hozzátette, hogy együttműködnek a hatóságokkal, de ha kell, önállóan is közbelépnek, ha a rendőrség nem tesz eleget rendfenntartói feladatának.

Нас багато. Ми не боїмося застосувати Силу, аби встановити на вулицях Український Порядок!

Közzétette: Національні Дружини – 2018. január 28.

A jogvédő csoportok viszont felhívták a figyelmet arra, hogy a szervezet az Azovhoz köthető, és az ukrán nacionalisták eszményképüknek tartják Sztyepan Banderát, aki a második világháború idején a nácikkal is együttműködött, ezért kérdés, hogy kik ellen is lépnek majd fel az önkéntes rendfenntartók.

Az ukrán belügyminiszter, Arszen Avakov bejegyzést tett közzé a minisztérium honlapján arról, hogy egyedül a nemzeti gárda, a hadsereg és a rendőrség hivatott rendet tartani Ukrajnában, és alternatív katonai szervezeteket nem engednek az utcára. Az aggódó polgárokat más fórumokon azzal akarták megnyugtatni, hogy a szervezet tagjai nem viselnek fegyvert maguknál.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK