Kezdőlap Világ Oldal 482

Világ

Furcsa pár: Ivanka Trump és az észak-koreai titkosszolgálat vezetője

0

Ők képviselik az Egyesült Államokat illetve Észak-Koreát a téli olimpia záróeseményén: Ivanka Trump, aki nemcsak az elnök lánya, de egyben tanácsadó is a Fehér Házban és Kim Jongcsol tábornok, a titkosszolgálat feje, egyben a dél-koreai ügyek felelőse.

Dél-Koreában őt tartják felelősnek több olyan terrorakcióért, melyet észak-koreai diverzánsok követtek el a félsziget déli részén. Kim Jongcsol állítólag nagyon közel áll Kim Dzsongunhoz. Furcsa lenne, ha a párbeszédet ő kezdené meg Amerikával.

Washingtonban azért is jelezték előre, hogy Ivanka Trump, aki pénteken együtt ebédel Mun Dzse-in dél-koreai elnökkel, nem találkozik észak-koreai vezetőkkel, mert korábban

majdnem létrejött egy titkos találkozó az amerikaiak és az észak-koreaiak között a téli olimpián.

Mike Pence amerikai alelnök mellett az észak-koreai diktátor húga, Kim Jodzsong és a tulajdonképpeni parlament elnöke, Kim Jongnam is ott volt az olimpián, és szóba is került köztük egy titkos találkozó.

Az amerikai alelnök ezt megelőzően ugyan újabb szigorú szankciókkal fenyegette meg a világtól elzárkózó kommunista rendszert. Észak-Korea pedig – miközben mosolyoffenzívát folytat Dél-Koreával szemben – továbbra is nukleáris háborúval fenyeget. A háborús retorika ellenére fennállt a párbeszéd lehetősége – állítja most Mike Pence irodája. De valamiért Észak-Korea az utolsó percben meggondolta magát.

Pekingi források viszont úgy vélik, hogy

Észak-Korea egy pillanatig sem gondolta komolyan a párbeszédet az Egyesült Államokkal,

hanem éppen megosztani akarja az USA-t és Dél-Koreát.

A diktátor húgát mint nemzeti hőst ünnepelték, amikor visszatért Phenjanba. Most először fordult elő, hogy a Kim-dinasztia egy fontos tagja Dél-Korea területére lépett. Kim Jodzsong ugyanis tagja a Politikai Bizottságnak is. Ő a felelős a propagandáért.

Kim Jodzsong meghívta Phenjanba a dél-koreai elnököt, aki ezt el is fogadta. Közben persze Dél-Koreában készülődnek a helyi erők és az amerikaiak arra a nagy hadgyakorlatra, melyet ilyen tájban tartanak meg minden évben. Ezt Phenjanban háborús fenyegetésnek értékelik. Most a dél-koreai elnök kérésére elhalasztották a hadgyakorlatot, csak a téli olimpia után rendezik meg.

A jog fegyverével a lőfegyverek ellen

„Tudni akarjuk, miért nekünk kell ezt csinálnunk? … Miért kell menetet szerveznünk a fővárosban, hogy ártatlan életeket mentsünk?” – tették fel a kérdést a floridai lövöldözést túlélő diákok egy a CNN által szervezett vitafórumon, Sunrise városában. Közben Washington D.C.-ben Donald Trump elnök diákoknak azt fejtegette, hogy azzal tudnák megakadályozni az iskolai tömeglövöldözéseket, ha felfegyvereznék a tanárokat. Pedig ahol sikeresen léptek fel az ilyen tragédiák ellen, ott éppen ellenkezőleg, szigorítottak.

 

Csak az elmúlt pár hónapban négy, összesen 106 halálos és több mint félezer sebesült áldozatot követelő lövöldözés volt az Egyesült Államokban. A legutolsó, az eddigi talán legnagyobb vihart kiváltó egy floridai iskolában, ahol az intézmény egykori diákja 17 iskolást ölt meg, sokakat megsebesített. A felháborodás, pontosabban annak jelei talán minden eddigieknél érezhetőbbek – köszönhetően az érintettek fellépésének, köztük annak a diáklánynak, aki – túlzás nélkül – mélyen megrázó, érzelemdús beszédben támadt az az elnökre és az általa támogatott (tőle komoly adományokat kapó) fegyverlobbira.

This Florida shooting survivor just delivered an impassioned speech about gun laws

"They say that tougher gun laws do not decrease gun violence. We call BS!They say a good guy with a gun stops a bad guy with a gun. We call BS!They say guns are just tools like knives and are as dangerous as cars. We call BS!"Florida high school shooting survivor Emma Gonzalez calls on President Donald J. Trump and lawmakers to tighten gun restrictions in an impassioned speech at an anti-gun rally in Fort Lauderdale http://cnn.it/2C56KIu

Közzétette: CNN – 2018. február 17.

 

Nehéz dolguk lesz azoknak, akik sikert akarnak elérni a fegvertartás szigorításában. S hogy miért? Az alábbi grafikon azokat a képviselőket és szenátorokat sorolja, az összeggel együtt, akik a legnagyobb támogatásokat kapták a fegyverlobbitól. Ezt nézve, érthető, hogy a republikánusok ellenzik a fegyvertartás szigorítását.

https://infographic.statista.com/normal/chartoftheday_12993_gun_rights_money_for_members_of_congress_n.jpg

Az álláspontot csak erősíti, hogy Donald Trump elnökválasztási kampányát – sajtójelentések szerint – rekordösszeggel támogatta a fegyverlobbi, csak a Nemzeti Lőfegyverszövetségtől (National Rifle Association, NRA) kapott 30 millió dollárt. Így semmi csoda nincs abban, hogy a republikánus elnök, a nagy nyomás ellenére egyelőre pusztán addig jutott el, hogy jelezte: fontolóra veszi a tanárok felfegyverzését, mivel szerinte ez képes lenne megakadályozni az ilyen tragikus történeteket.

Az ausztrál, a brit, a japán és a norvég példák azonban mást mutatnak – derül ki a davosi Világgazdasági Fórum egy, a fegyvertartási rendszerek átalakulását és eredményeit számba vevő összeállításából.

Ausztráliában a nyolcvanas-kilencvenes években egyre több halálos kimenetelű lövöldözés volt, mígnem 1996-ban az akkor miniszterelnök, John Howard vezetésével új stratégiát dolgoztak ki – ennek részeként a kormány fizetett azoknak, akik leadták a lőfegyverüket. Több mint 600 ezer automata és félautomata fegyvert, valamint úgynevezett előágyszán-ismétlő sörétes puskát vásároltak vissza és semmisítettek meg. Az alábbi grafikon önmagáért beszél:

Forrás: https://www.weforum.org/agenda/2018/02/these-4-countries-have-nearly-eliminated-gun-deaths-heres-what-the-us-can-learn?utm_content=buffer4f17d&utm_medium=social&utm_source=facebook.com&utm_campaign=buffer

 

Ha ezt az utat követnék, akkor az USA-ban 40 millió lőfegyvert kellene megsemmisíteni, állami szinten – hívja fel a figyelmet a cikk.

A 127 millió lakosú Japánban évente alig tíz lőfegyverrel elkövetett gyilkosság van, köszönhetően annak, hogy nagyon nehéz fegyverhez jutni. Azoknak, akik lőfegyverre vágynak, egész napos tréningen kell átesniük, sikeres írásbeli vizsgát kell tenniük és minimum 95 százalékos találati aránnyal kell lőniük. Ezután következik a kórházban elvégzett egészségügyi-mentális vizsgálat, majd egy háttérellenőrzés, amelynek során a kormányzati illetékesek mindent előásnak a fegyvertartási engedélyre áhítozókról, s kikérdezik a barátokat, családtagokat is.

Csak ezek után adják ki az engedélyt – de akkor is csak sörétes és légipuskára, kézi lőfegyverre nem.

És még így is három évente ismételni kell az eljárást.

Norvégia –a WEF cikke szerint – a társadalmi kohézió és bizalom kiváló példája, ahol száz civil lakosra körülbelül harmadannyi lőfegyver jut, mint az USA-ban, a százezer főre vetített halálos áldozatok száma pedig tizedannyi. A cikk idéz egy a Business Insider-nek nyilatkozó szakembert, aki rámutatott: a norvég példából kiindulva hatásos lenne, ha az amerikai rendőrség igyekezne erősíteni a lakosság bizalmát. Ennek eszköze lehet például lakóközösségi közös őrjáratok szervezése, amelyek eredményeként

az emberek megtanulnának jobban bízni a rendőrökben. A rendőrök pedig megismernék milyen valójában az a közeg, ahol dolgoznak.

Az Egyesült Királyságban több elemből álló stratégiát dolgoztak ki, a fenti három országban alkalmazottak egyvelegét. Betiltották a félautomata fegyverek és úgynevezett előágyszán-ismétlő sörétes puskák tartását (nagyjából abban az időben, amikor az ausztrálok is bevezették a magánkézben tartott kézi lőfegyverek tilalmát); kötelező regisztrációt vezettek be és egy 200 millió fontos visszavásárlási programot indítottak – 162 ezer puskát és 700 tonna lőszert vettek vissza az állampolgároktól.

Holocaust törvény: A lengyel állam senkit sem perel be

0

Ezt közölte Bartosz Ciehocki külügyminiszter-helyettes. Korábban Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök is bírálta a kétértelmű lengyel holocaust törvényt. Ez ugyanis hároméves börtönbüntetést is lehetővé tesz annak, aki azt állítja: lengyelek is részt vettek a népirtásban a második világháború idején.

Most a lengyel külügyminiszter-helyettes azt közölte, hogy a lengyel állam nem indít majd pereket a törvény alapján. Ha viszont azt látja, hogy indokolatlanul keverik bele a lengyeleket a zsidók kiirtásába, melyet a nácik követtek el, akkor helyreigazítást fog követelni – mondta Bartosz Ciehocki.

Külügyminiszter-helyettesként ő annak az izraeli-lengyel vegyes bizottságnak a varsói vezetője, mely azért jött létre, hogy tisztázza a törvény körül kialakult ellentéteket. Ezt a bizottságot Netanjahu izraeli és Mazowiecki lengyel miniszterelnök megállapodása alapján hozták létre, de eddig még egyszer sem ülésezett.

Izraelben az eset miatt horogkeresztekkel mázolták be Lengyelország nagykövetségének falát. Az ellenzék azt követeli Netanjahutól, hogy tiltakozásul hívja vissza Izrael nagykövetét Varsóból. Ő viszont továbbra is jó kapcsolatokra törekszik Lengyelországgal.

Kézigránátot dobott a podgoricai amerikai nagykövetség épületére, majd öngyilkos lett

0

Egy ismeretlen férfi robbanószerkezetet, feltehetően kézigránátot dobott az Egyesült Államok nagykövetségi épületére a montenegrói fővárosban, Podgoricában, majd felrobbantotta magát csütörtökre virradóra – közölte a montenegrói kormány a Twitteren, megerősítve korábbi sajtójelentéseket a történtekről.

Az angol nyelvű üzenet szerint éjfél után fél órával „egy ismeretlen személy öngyilkosságot követett el egy robbanószerkezettel”. A podgoricai vezetés közölte azt is, hogy a férfi közvetlenül ezt megelőzően egy másik robbanószerkezetet – nagy valószínűség szerint kézigránátot – dobott egy közeli útkereszteződésből a nagykövetség területére. A tájékoztatás szerint az elkövetőn kívül senkinek sem esett bántódása, és jelentősebb károk sem keletkeztek.

A rendőrség vizsgálatot indított a történtekkel összefüggésben, a férfi személyazonosságának megállapítását megkezdték.

A Portalanalitika montenegrói hírportál korábban azt közölte, hogy a támadás szerda éjfél előtt öt perccel történt, s a lakosok két robbanásról számoltak be.

Hírügynökségi jelentések szerint a rendőrség lezárta az amerikai diplomáciai képviselet környékét.

Időközben a podgoricai amerikai nagykövetség a honlapján folyamatban lévő biztonsági helyzetre hivatkozva figyelmeztetést adott ki az amerikai állampolgároknak, hogy maradjanak távol az épülettől.

„Nincsenek szavak arra, hogy hány gyereket gyilkoltak meg”

0

Egyre többen, főleg civilek halnak meg a szíriai Kelet-Gútában. A város a felkelők kezén van, a kormánycsapatok és az őket támogató oroszok folyamatosan bombázzák.

Legalább 24 ember, köztük három gyerek meghalt, és 200 megsebesült szerdán a szíriai kormányerők újabb légi-, tüzérségi és hordóbomba-támadásaiban Kelet-Gútában – jelentette az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) nevű szervezet, amely szerint a támadásban az oroszok is részt vettek.

Ismét lebombáztak egy kórházat is,

ez már a 13. volt, amelyet az elmúlt időszakban támadás ért. Panos Moumtzis, az ENSZ Humanitárius Ügyek Hivatalának szíriai koordinátora elfogadhatatlannak minősítette a támadásokat. Közleményében azt is írta: a civilek elleni támadásokat azonnal abba kell hagyni.

Az OSDH szerint legalább 296 civil, köztük 71 gyerek és 42 nő meghalt, 1500 ember megsebesült azóta, hogy a kormánycsapatok és szövetségeseik a múlt vasárnap óta ismét fokozták támadásaikat Kelet-Gúta ellen.

A kormányerők két hete is intenzív, többnapos támadássorozatot indítottak a város ellen, akkor is több százan meghaltak. 2013 augusztusában pedig

a kormány vegyi fegyvert, szaringázt is bevetett itt.

Az ENSZ becslései szerint mintegy 400 ezren élnek a térségben. A blokád miatt súlyos az élelmiszerhiány, és hiányos az orvosi ellátás is. A világszervezet gyerekalapjának, az UNICEF-nek a közel-keleti és észak-afrikai regionális igazgatója, Geert Cappelaere közleményében azt írta: nincsenek szavak arra, hogy kifejezzék felháborodásukat a kelet-gútai gyerekek szenvedései miatt. Azt is írta:

„Nincsenek szavak arra, hogy hány gyereket gyilkoltak meg.”

Franciaország tűzszünetre szólította fel a szembeálló feleket. Azt is bejelentették, hogy a szíriai rezsimet támogató Oroszországot és Iránt is felelőssé teszik a helyzetért. Nemrég az is kiderült, hogy az oroszok rengeteg zsoldost küldtek Szíriába.

António Guterres ENSZ-főtitkár is „valamennyi harci cselekmény azonnali felfüggesztésére” szólított fel Kelet-Gútában. A Biztonsági Tanács New York-i ülésén azt mondta: a szíriai főváros melletti területen mintegy 400 ezer ember „földi poklot” él át jelenleg. A harcok leállítása után humanitárius segítséget lehetne eljuttatni a rászorulóknak, és ki lehetne menekíteni azt a mintegy 700 embert, akiknek sürgős orvosi ellátásra lenne szüksége. „Tragédia zajlik a szemünk előtt, és nem hagyhatjuk ezek a szörnyű dolgok tovább folytatódjanak” – mondta Guterres.

Donald Trump szerint a tanárok kezébe is fegyvert kéne adni

0

A 17 halálos áldozatot követelő floridai lövöldözés kapcsán újult erővel lángoltak fel a fegyvertartással kapcsolatos viták az USA-ban. A kérdés akkor is előkerült, mikor Donald Trump szerdán a Fehér Házban fogadta a múlt. Az amerikai elnök arról beszélt, hogy a tanároknak és az iskolai dolgozóknak is fegyvert kéne hordaniuk, hogy megelőzzék a hasonló eseteket. 

Trump szerdán nem csak kaliforniai diákokat fogadott: a vendégek között ott volt két korábbi, az 1999-es columbine-i és a 2012-es a connecticuti lövöldözések túlélői, illetve szülők és tanárok is. A diákok közül volt aki sírva, mások dühösen kérték az elnököt, hogy tegyen valamit a hasonló tragédiák elkerülésére. Trump arról beszélt, hogy vannak eszközeik erre: jobban megnézik majd, ki vehet fegyvert, különös tekintettel a mentális állapotra, és elképzelhető, hogy emelni fogják az életkort is.

Hozzátette, hogyha lett volna olyan tanár a floridai középiskolában, aki tud bánni a fegyverekkel, nagyon könnyen megállíthatta volna a támadást, ezért ő támogatná, hogy iskolai alkalmazottak fegyvert hordjanak maguknál. Ez persze csakis akkor „működne”, ha tudják, hogyan kell használni azt, ezért speciális tréningekre kellene küldeni őket.

Szerinte az, hogy a iskola fegyvermentes övezet, csak felhívás egy őrült számára, hogy menjen be oda lövöldözni.

(A BBC azt írja, hogy több amerikai államban már lehet kézifegyvert viselni az iskolában, amíg az el van rejtve, de Floridában nem.) 2016-ban, az elnökválasztási kampány idején Trump még tagadta, hogy fegyvert vinne az osztályokba, ezt ellenfele, Hillary Clinton vádaskodásának nevezte. Az elnök arról is beszélt, hogy a floridai lövöldözőt, Nicolas Cruzt már korábban el kellett volna fogni, hiszen mindenki tudta, hogy veszélyes.

Szerdán Marco Rubio is gyűlést tartott a lövöldözés kapcsán, ahol a diákok hevesen támadták a fegyvertartás mellett korábban kiálló republikánus floridai szenátort, illetve az országos fegyverszövetség (NRA) képviselőjét, aki szintén megjelent az eseményen. Rubio arról beszélt, hogy támogatja a fegyvertartási korhatár felemelését 18-ról 21 éves korra, az iskolai alkalmazottak fegyverviselését viszont ellenezte, és azt is, hogy fegyveres biztonsági őrök legyenek az intézményekben. Az is szóba került, hogy a töltényvásárlást maximálizálnák, de ezeknek a javaslatoknak egyike sem volt elég a több ezer egybegyűltnek, akik azt követelték, hogy egyáltalán ne lehessen olyan típusú sorozatlövő fegyvereket vásárolni, amellyel a floridai mészárlást is elkövették.

Vádalkut kötött Netanjahu bizalmi embere

0

Slomo Filber a tájékoztatási minisztérium egyik igazgatója, de egyben Benjamin Netanjahu egyik bizalmasa. Vállalta, hogy vallomást tesz a minisztérium és egy telekommunikációs vállalat összefonódásának korrupciós ügyében, ha ezzel elkerülheti a börtönt. Netanjahu két másik barátját is őrizetbe vették.

Fotó: MTI/EPA/Ronald Wittek

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök ellen már négy különböző korrupciós ügyben folyik vizsgálat. Már összesen hét közeli munkatársát vették őrizetbe, köztük Nir Hefetzet, korábbi szóvivőjét, aki izraeli lapok szerint kulcsfigura lehet. Őt többek között azzal vádolják, hogy

meg akart vesztegetni egy bírót, hogy ejtsen több vádat Netanjahu felesége ellen.

Őrizetbe vették a médiamágnás Saul Elovitchot is, a Walla hírportál tulajdonosát, az ő feleségét és fiát, valamint a Bezeq kommunikációs vállalat két vezetőjét.

Éppen ezért lehet fontos, ha Slomo Filber vallomást tesz. Netanjahu ugyanis miniszterelnökként a tájékoztatási tárcát is felügyelte a gyanús ügyletek idején, amikor Filber a gyanú szerint bizalmas iratokat adott át a Bezeqnek, és leállította a cég monopóliumát megtörő, korábban elindított kormányzati reformot.

Saul Elovitch a Bezeq legnagyobb részvényese is, a gyanú szerint azt az alkut kötötték Netanjahuval, hogy

a cég megtarthatja monopóliumát, ha a hírportál kedvező képet fest a miniszterelnökről és családjáról.

Netanjahu természetesen mindent tagad és boszorkányüldözésről beszél, de Izraelben rendszeresek a tüntetések a lemondását követelve. Arról azonban, hogy emelnek-e vádat ellene, a legfőbb ügyésznek kell döntenie – aki szintén a bizalmi emberei közé tartozik.

Bulgária és Románia nem kerülhet be a schengeni övezetbe

0

Legalábbis a bajor belügyminiszter szerint. Joachim Herrmann szerint mindkét országban nagy a korrupció és a szervezett bűnözés.

A két ország évek óta lobbizik azért, hogy bekerülhessen a schengeni övezetbe, vagyis polgárai szabadon közlekedhessenek a többi tagállam területén. Jekatyerina Zaharijeva bolgár külügyminiszter a Die Weltben például azzal érvelt, hogy hiába Bulgária ebben a félévben az EU soros elnöke, mégis útlevél kell a polgárainak a schengeni övezetbe való belépéshez.

26 ország tagja jelenleg a schengeni övezetnek: 22 uniós tagállam mellett Izland, Liechtenstein, Svájc és Norvégia. Az uniós tagok közül Nagy-Britannia, Írország, Ciprus, Horvátország, Bulgária és Románia nem tagja az övezetnek.

Angela Merkel korábban megígérte utóbbi két országnak, hogy hamarosan tagok lehetnek, de erre most mégis kevés az esély.

A schengeni övezethez való hozzáállást a menekültválság változtatta meg.

A bajor-osztrák határon például most is van ellenőrzés, a bajor belügyminiszter erre is hivatkozva utasítja el a schengeni övezet bővítését. Szerinte furcsán nézne ki, ha bővülne a zóna, miközben azon belül van, ahol újra van határellenőrzés.

Hasonlóan vélekednek a franciák és az osztrákok is. Így a románoknak és a bolgároknak valószínűleg még várniuk kell egy ideig.

George és Amal Clooney félmillió dolláros adománya

0

George Clooney színész és nemzetközi jogász felesége, Amal Clooney kedden bejelentette: félmillió dollárt adományoz az Egyesült Államokban a fegyvervásárlás szigorításáért szót emelő floridai diákok mozgalmának.

A diákok a múlt szerdán, a floridai Parkland város középiskolájában elkövetett tömegmészárlás után hívták életre mozgalmukat és március közepére Washingtonban menetet szerveznek a fegyvervásárlás és -tartás szigorításáért, illetve a fegyveres erőszak ellen.

A Clooney-házaspár közleményben tudatta döntését, kiemelve, hogy nagy hatással volt rájuk a túlélőkből aktivistákká vált diákok

„bátorsága és ékesszólása”.

Félmillió dollárt ajánlott fel a tiltakozó menetet szervező diákoknak Oprah Winfrey, az Egyesült Államok egyik legismertebb televíziós személyisége, a talk-show műsorok „királynője” is. Winfrey kedden éjjel Twitter-üzenetben tette közzé felajánlását, hozzáfűzve, hogy a menetet szervező diákok őt az 1960-as évek polgárjogi mozgalmainak aktivistáira emlékeztetik, mert

„ők is azt mondták, hogy elegünk van és hallatni fogjuk a hangunkat”.

A felháborodott diákok kedden megjelentek a floridai törvényhozás épületében is, ahol arról voksoltak a helyi törvényhozók, hogy napirendre vegyenek-e egy, a tűzfegyverek vásárlásának betiltását szorgalmazó törvényjavaslatot. A képviselők nemmel szavaztak.

Soha nem fogadtuk el, hogy egy másik szervezet utánfutója legyünk

0

Markó Béla: nem értek egyet azzal, hogy az RMDSZ kampányoljon a magyarországi választásokra. A román pressone.ro portálnak adott interjúban a volt RMDSZ-elnök a szervezet függetlensége mellett foglal állást.

Az RMDSZ megalakulásától az aktuálpolitikáig terjedő átfogó interjút közölt Markó Béla volt RMDSZ-elnökkel a román pressone.ro portál. A Bianca Felseghi által készített interjú részletesen tárgyalja a rendszerváltás utáni periódust, de szélsőségesség, a korrupció és az igazságszolgáltatás, illetve Székelyföld infrastrukturális elmaradottságának témáját is körüljárja.

„Az RMDSZ életében az egyik nagy döntés egy reprezentatív szervezet megalapítása volt 1989 decemberében, a másik nagy döntés az 1996-os kormányra lépés volt. Továbbra is állítom, hogy az RMDSZ-nek keresnie kell a bukaresti kormányzás és hatalom minél erőteljesebb befolyásolásának a lehetőségeit. Az az alapelvem, hogy számítanunk kell Budapest támogatására, de

nekünk magunknak kell döntenünk a prioritásainkról.

Önálló közösségnek kell lennünk, ha úgy tetszik. Budapest irányába is, és természetesen a romániai kisebbség-többség viszony tekintetében is, ha már autonóm döntéshozatalt akarunk a kultúra, identitás, anyanyelvű oktatás terén.”

„Én soha nem fogadtam el egyes bukaresti pártok kísérleteit, hogy alárendelődjünk nekik. Nagyon hamar egyértelművé tettük a státusunkat: önállóak vagyunk, partnereket keresünk, és ha valamilyen egyezséget kötünk egy román párttal, akkor fegyelmezetten tartjuk magunkat az egyezséghez, de ez nem jelenti azt, hogy ha jönnek a választások, és más koalíció alakul, akkor ne lennénk képesek egyeztetni és másokkal szövetkezni. Nagyon egyszerű: soha nem fogadtuk el, hogy egy másik szervezet utánfutója legyünk. Budapesttel kapcsolatban ugyanez a helyzet. Világossá kellett tennünk, hogy

várjuk a támogatást, a tanácsokat és ötleteket, de nem az utasításokat.”

„Jelenleg nagyon sok erdélyi magyar rendelkezik kettős állampolgársággal. Ez szimbolikus is, de bizonyos körülmények közt gyakorlati fontossága is lehet. Ez a kettős állampolgárság feljogosít a magyarországi parlamenti választásokon való részvételre. Én mindig azt nyilatkoztam – bár az RMDSZ-es kollégák többsége már nem ért egyet velem – hogy szerintem a romániai magyaroknak elsősorban a romániai parlamenti választásokon kellene szavazniuk, meg kell próbálniuk bekapcsolódni a romániai politikai életbe. Végül is ott dől el a sorsunk: a jogaink, az oktatás, az egészségügy, a szociális ellátás, a befektetések, az infrastruktúra. Nekünk itt kell megpróbálnunk befolyásolni a dolgokat. Természetesen, aki részt akar venni az ottani választásokon, az szavazzon, de én nem értek egyet azzal, hogy nekünk kampányolnunk kellene ezért.

„Az RMDSZ egyfajta kampányt folytat a magyarországi választásokon való részvételre, részben Budapest kérésére, hogy minél nagyobb legyen a választási részvétel. Ez rendben van, törvényes, de szerintem nekünk nem ez a célunk.

A romániai magyaroknak elsősorban nem a magyarországi politikára, hanem befele kellene figyelniük.”

„Orbán Viktort régóta ismerem. Egy jól felkészült, mondhatni született politikus, de nem tudok egyetérteni azzal az autoriter rendszerrel, amelyet jelen pillanatban épít, vagy amelyet részben már ki is épített. Nagyon sikeresen manipulálja a magyarországi közvéleményt. Például néhány, az EU-val vagy Washingtonnal szembeni jogos kritikából kiindulva sikerült a közvélemény többségét szembefordítania az egyesült Európa elképzeléssel. Ezt választási célokkal teszi, természetesen, mert

szó sincs arról, hogy Magyarország ki akarna lépni az EU-ból.”

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK