Az Egyesült Államok Holokauszt Múzeuma visszavonta Aung Szan Szú Kjitől az évekkel ezelőtt neki ítélt kitüntetést, amiért Mianmar de facto vezetőjeként elmulasztotta, hogy „morális tekintélyével” élve megakadályozza a hadseregnek a muszlim rohingja kisebbség ellen indított „brutális hadjáratát”, és elutasította annak elítélését is.
A politikust, aki 15 évet töltött házi őrizetben a burmai katonai rezsim bírálatáért, hosszú éveken keresztül a dél-afrikai Nelson Mandelához hasonlították. 1991-ben Nobel-békedíjjal tüntették ki, az indoklás szerint „a demokráciáért és az emberi jogokért folytatott erőszakmentes küzdelméért”. 2015-ben az általa 1988-ban alapított párt, a Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD) földcsuszamlásszerű győzelmet aratott a választásokon, és Aung Szan Szú Kji formálisan államtanácsos lett, ténylegesen pedig Mianmar legbefolyásosabb politikusa.
Nemzetközi elismertsége azonban semmivé foszlott a mianmari rohingja kisebbség 2016-ban kezdődött módszeres elüldözése nyomán. Az etnikai tisztogatást ugyan a hadsereg követte el, ám Aung Szan Szú Kji még a szavát sem emelte fel, sőt, a rohingja kifejezést soha ki sem ejtette a száján. Emiatt sokan bírálták, a brutalitás védelmezőjének nevezve őt.
A Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója, Christine Lagarde azt mondta: senki nem nyerhet egy ilyen kereskedelmi háborúban.
Christine Lagarde a francia RTL-nek nyilatkozott azután, hogy Donald Trump 25%-os vámot vetett ki az importacélra és 10%-osat az alumíniumra. Mindkét intézkedés elsősorban Kínát veszi célba, de az Európai Uniót is érzékenyen érinti, így az EU is ellenlépéseket fontolgat.
Trump környezetében sem mindenkinek tetszett az extra vám bevezetése, ezért
le is mondott a gazdasági főtanácsadó,
Gary Cohn. Ő amúgy sikeresnek ítélte azt az évet, amelyet a Fehér Házban töltött, hiszen Trump eddig nem kezdte meg a választási kampányban megígért kereskedelmi háborút. Ott még 45%-os büntető vámokról szónokolt Kínával szemben. Ezen kívül sikeresnek ítélte az adóreformot is, amely főleg a nagy cégeknek és a gazdagoknak kedvezett.
Csakhogy Trump a rozsdaövezet szavazataival lett elnök. Ez a kifejezés azokat az államokat jelöli az USA-ban, ahol a hagyományos ágazatokban százezerszámra szűntek meg munkahelyek az olcsó külföldi import miatt.
Trump most nekik kedvezett.
A tőzsdén meg is indultak felfelé az acélt és alumíniumot gyártó cégek papírjai, de a lelkesedés nem tartott sokáig: mindenki tudja ugyanis, hogy ha kereskedelmi háború lesz, akkor annak negatív hatásait Amerika is érezni fogja.
Trump szerint ugyan nem kell félni ettől, de az IMF vezérigazgatója sem ért vele egyet. Szerinte
a kereskedelmi háborúnak félelmetes hatása lehet a globális gazdaságra.
Lelassulhat a kereskedelem és a gazdasági növekedés, mindenki rosszul jár. Ugyanezt jelezték a kínaiak is.
Christine Lagarde elismerte a tévéinterjúban, hogy az amerikai panaszok nem teljesen alaptalanok: a kínaiak (és nemcsak ők) sokszor ellopják a külföldi technológiát, majd ezt felhasználva indítanak exportoffenzívát. De a megoldás szerinte nem a háború, hanem a tárgyalás.
Hosszú idő után Zdeněk Ondráček volt az első kommunista, aki magas pozíciót tölthetett be Csehországban. Azonban nem élvezhette sokáig a posztját és a lemondásának komoly belpolitikai következményei lehetnek Andrej Babišra nézve.
A negyvennyolc éves Zdeněk Ondráčeket, Csehország és Morvaország Kommunista Pártjának (KSČM) képviselőjét múlt héten pénteken nevezték ki a cseh parlamenti alsóház fegyveres szerveket ellenőrző bizottság (GBIS) elnökévé. Ő volt az első kommunista, aki a szocializmus bukása óta ilyen magas és jelentős pozícióba kerülhetett az országban.
Azonban vele kapcsolatban
nemcsak a kommunista párttagság jelentett problémát.
Ugyanis Ondráček a csehszlovák Nemzetbiztonsági Testület rohamrendőreként szolgált. Sőt, 1989 januárjában részt vett prágai tüntetések szétverésében, és büszkén nyilatkozott arról a televízióban, hogy gumibottal ütött meg egy nőt.
Emiatt Ondráček ellen már a kinevezése napján petíciót indítottak, amelyre keddig 15 ezer aláírás gyűlt össze. Hétfőn este Prágában, Brnóban és több csehországi városban tartottak tüntetéseket: körülbelül 40 ezren követelték Ondráček lemondatását, és egyben Andrej Babiš miniszterelnök távozását.
A cseh politika szintén felbolydult a kinevezés hírére. Babiš vasárnap kijelentette, hogy nem értett egyet Ondráček személyével és szeretné, ha minél előbb távozna a posztjáról. Kedden a cseh képviselőházban a jobboldali Polgári Demokratikus Párt javasolta Ondráček menesztését. Végül a több mint egyórás vita után a képviselő bejelentette önkéntes távozását a GBIS éléről.
Az eset komoly belpolitikai következményekkel járhat Csehországban, különösen Andrej Babišra nézve. Ugyanis a pártja (az ANO) a tavaly októberben tartott választásokon hiába gyűjtötte be a legtöbb szavazatot,
még mindig nem tudott kormányt alakítani.
Az egyik legfontosabb támogatójának a KSČM számít, amely korábban többször jelezte: hajlandó a Babiš-kormányt – még ha kívülről is – támogatni és a jövőben megszavazza a kormányprogramjukat.
Most viszont, hogy Babiš nem állt ki Ondráček mellett, sőt távozásra szólította fel, kiverte a biztosítékot a kommunista pártban. A KSČM vezetése közölte, hogy „felülvizsgálják a korábbi, ANO-t támogató politikájukat”, de még a miniszterelnök pártjában is többen kritizálták Babiš kijelentéseit, hiszen ezzel tovább csökkent egy esetleges cseh kormányalakítás esélye.
Az újságírógyilkosság után kirobbant botrányban Andrej Kiska elnök kormányának átalakítására szólította fel Robert Fico miniszterelnökök. Fico szerint Soros áll a háttérben. Soros György szóvivője visszautasította a vádakat.
Ahogy korábban is írtuk, komoly kormányválságot okozott Szlovákiában a barátnőjével kivégzett újságíró, Ján Kuciak ügye. A fiatal riporter az olasz maffia ügyében nyomozott, és mint kiderítette, Fico asszisztense, Maria Trosková is érintett lehet.
Kiska ezután szólította fel kormányának átalakítására Ficót, ami után a miniszterelnök azt mondta: inkább Kiska válaszoljon arra, miről tárgyalt tavaly Soros Györggyel.
Az elnök helyett Soros György szóvivője, Michael Vachon válaszolt. Az AP-nek azt mondta:
visszautasítják a vádat, hogy be akarnának avatkozni a szlovák belpolitikába.
Mint mondta, a találkozón arról volt csak szó, hogy hogyan lehetne segíteni a szlovákiai roma kisebbség helyzetén.
A gyilkosság után egyébként a kulturális miniszter lemondott posztjáról.
A Valentin-napi floridai lövöldözés óta a diákok több tiltakozó megmozdulást tartottak az Egyesült Államokban. Elterjedt, hogy ezek hátterében Soros György amerikai milliárdos áll.
„Soros György nem szponzorálja a parklandi középiskolások és egyetemisták tüntetéseit, ugyanakkor egyetért az erőfeszítéseikkel”
– nyilatkozta Laura Silber, a Nyílt Társadalom Alapítvány (OSF) szóvivője.
Az elmúlt napokban ugyanis elterjedt, hogy az amerikai milliárdos pénzeli a különböző fegyvertartás-ellenes megmozdulásokat az Egyesült Államokban, amelyekre szándékosan diákokat küld. Továbbá ő finanszírozza a március 24-i óriásdemonstrációt, amelyen eddig 14 gimnázium és egyetem jelezte a részvételi szándékát. Elsősorban a Soros által támogatott „Nemzeti Fegyverellenőrző Mozgalmat (NGCM)” érték ilyen vádak, amely már eddig is lobbizott a szigorúbb fegyvertartási szabályokért, illetve gyakran szólalt fel a több halálos áldozattal járó amerikai ámokfutások után.
Ezen a héten Kínában egy újabb jelentős bejelentésre került sor: a tavalyihoz képest több mint nyolc százalékkal emelnék meg a kelet-ázsiai ország katonai büdzséjét. Ennek nem kizárólag biztonságpolitikai-katonai következményei lesznek, hanem jelentős kihatással lehet Peking nemzetközi kapcsolataira is, leginkább az Egyesült Államokkal fenntartott viszonyára.
Hétfőn a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága (KKP KB) a 16 napig tartó parlamenti (az Országos Népi Gyűlés) tavaszi ülésszakán bejelentette:
Kína 8,1 százalékkal növeli meg a védelmi kiadásait.
Ez lényegesen meghaladja az idei évre tervezett 6,5 százalékos GDP-növekedést, sőt, ez magasabb a tavaly mért 7,6 százalékos gazdasági növekedésnél is. Dollárban kifejezve ez annyit jelent, hogy Kína körülbelül 175 milliárdot (1,1 milliárd jüant) költene a saját haderejének, a Népi Felszabadító Hadsereg (PLA) fejlesztésére. A hivatalos kínai magyarázatok szerint ezzel kívánják növelni a katonai kiképzést, fejleszteni az állam „háborús készségeit”, illetve megvédeni a nemzetük szuverenitását, biztonságát és érdekeiket, kerüljenek azok veszélybe belföldön vagy külföldön.
A pekingi Nagy Népi Csarnoka. A kép forrása: MTI/EPA/Roman Pilipej.
A bejelentés időpontja korántsem véletlen, amire egyszerre két magyarázat lehet. Az egyik, hogy a KKP egy héttel ezelőtt tette közzé: egy alkotmánymódosítás keretében eltörölnék azt a kitételt, miszerint az elnök és az alelnök tíz évig lehet hivatalban. Ugyanis Hszi Csin-ping (Xi Jinping) így szeretné bebiztosítani a hatalmát, a kelet-ázsiai ország örökös elnöke szeretne lenni. Csakhogy ez a lépés több ellenkezést váltott ki a kínai lakosság körében, mint ahogyan arra először számítani lehetett. Ezért a hadseregre fordított nagyobb pénzösszeggel és látványos fejlesztésekkel ki lehetne elégíteni a kínai nacionalistákat, valamint elhallgattatni a kritikus hangokat. Nem mellékesen pedig Hszi így még inkább meg tudná erősíteni a pozícióját a felső katonai vezetésben.
Másodszor, ahogyan a kínai miniszterelnök Li Ko-csiang (Li Keqiang) fogalmazott,
„a nemzetközi színtéren történt változások miatt kell erősíteni a kínai hadsereget”
Ez alatt nemcsak a régióban uralkodó feszült légkört értette, hanem Kína és az Egyesült Államok közötti viszonyt, amely 2018 eleje óta érezhetően megromlott. Ennek oka, hogy minden jel szerint Donald Trump amerikai elnök elkezdte beváltani a két évvel ezelőtti, az elnökválasztási kampányban hangoztatott azon fenyegetéseit ígéreteit, amelyek az amerikai gazdaság „megvédéséről” szóltak. Habár az elnök a kereskedelmi és a nacionalista protekcionizmusát válogatás nélkül alkalmazná szinte minden jelentős gazdasági hatalom ellen, mint ahogyan most az EU-ból importált gépkocsik esetében látható, ennek fő címzettje minden kétséget kizáróan Kína lenne.
Donald Trump amerikai elnök megigazítja haját beszéde közben a 45. alkalommal megrendezett Konzervatív Politikai Akció Konferencián. A kép forrása: MTI/EPA/Jim Lo Scalzo.
A Fehér Házban nagyon komolyan gondolják ezt az amerikai-kínai kereskedelmi háborút, amelyben az első lövést a Trump-adminisztráció akkor adta le, amikor januárban a kínai napelemekre 30 százalékos védővámot vetett ki. (Ezzel párhuzamosan a dél-koreai mosógépekre pedig 50 százalékosat). Ezután következne az acél (25 százalékos) és az alumínium (10 százalékos) elleni védővám, hiszen ezekkel Kína már évek óta elárasztotta a nemzetközi piacot, így jelentősen meggyengítve az amerikai ipart. Sőt, nemrég Trump azt is meglebegtette, hogy megtiltja a technológiák és egyes berendezések átadását a kínai vállaltoknak.
Peking erre úgy reagált, hogy nem akar gazdasági-kereskedelmi háborúba keveredni az Egyesült Államokkal, de ha úgy hozza a helyzet, akkor felveszi a kesztyűt. Ugyan a jelenleg is zajló kínai parlamenti ülésen láthatólag nem ez képzi a legfontosabb témát, de a felszín alatt kétségtelen, hogy számolnak egy nagyobb amerikai-kínai viszállyal, amelybe Washington térségbeli szövetségesei – Dél-Korea, Japán, Fülöp-szigetek, Vietnam – szintén belekeveredhetnek. Ezért Peking nézőpontjából mindannyiuk számára egy egyértelmű üzenetet jelentene a kínai katonai költségvetés megnövelése.
Sorok között olvasva
Természetesen a katonai büdzsé megnövelése azonnal elindította a találgatásokat a nemzetközi médiumokban. Az egyik nézet szerint ez igencsak komoly előrelépést jelentene a kínai haderő modernizálásában, egy „világszínvonalú katonai erő megteremtésében”, amely globális szerepvállalást biztosítana a kelet-ázsiai országnak. Ráadásul a katonai témákkal foglalkozó nemzetközi kutatóintézetek (SIPRI, IISS) rendre arra hívják fel a figyelmet, hogy a
„a kínai kormány által közzétett adatok, illetve a tényleges kiadások között gyakran óriási különbségek vannak”
Vagyis Peking mindig többet költ a fegyveres erőire, mint amennyit bevall, de az átláthatatlan finanszírozási rendszer lehetetlenné teszi a kiadások nyomon követését. Egyes területekre, mint az űrprogram, a logisztika, a katonai oktatás és képzés, bázisok üzemeltetése, fordított jüanokat nem tüntetik fel a hivatalos adatokban. Sőt, eleve a nukleáris fegyverekkel kapcsolatos kiadások sem részesei a katonai büdzsének. (Ez az Egyesült Államok esetében is így van).
Az eltérések pedig jelentősek, nem egy-két milliárd dollárról van szó. Például 2016-ban a hivatalos adatok szerint
143 milliárd dollár volt a kínai védelmi kiadás, de ez valójában 215 milliárd lehetett.
A kínai védelmi kiadások: Első a hivatalos adatok, a másik kettő pedig egy kutatóintézet felmérése.
Ugyanúgy ezek a hangok felhívják a figyelmet, hogy a kínai hadiipar még az alacsonyabb védelmi költségvetés mellett is eléggé figyelemreméltó eredményeket tudott felmutatni. Tavaly áprilisban bocsátották vízre Kína első saját fejlesztésű építésű repülőgép-hordozóját (001A), igaz, hivatalosan még nem készült el teljesen. Ugyanakkor pár héttel később szolgálatba állították a legmodernebb kínai rombolót (Type 055), amely komoly aggodalommal töltötte el Peking térségbeli riválisait. Ezzel párhuzamosan új fejlesztésű interkontinentális rakétákat (Dongfeng-41), kézifegyvereket (OICW-típusúakat) fejlesztettek ki vagy kezdtek el rendszeresíteni, mint ahogyan az a J-20-as lopakodó vadászgépek esetében történt. Ezért korántsem alaptalan az a feltételezés, hogy nagyobb kormányzati támogatással a háta mögött a PLA újabb meglepetésekkel fog előállni idén vagy jövőre.
Nagyobb a füstje, mint a lángja?
Ezzel ellentétben van egy másik tábor is, akik szerint nem kell annyira komolyan venni a kínai kormány bejelentését. Elsősorban azért, mert bár abszolút értékben több a kínai védelmi kiadás, de a kínai gazdaság viszont lelassult, már nem két számjegyű növekedést produkál, így a „több valójában kevesebb”. Másodsorban pedig szeretnek Hszi tavalyi kijelentéseire hivatkozni, amikor az elnök közölte, hogy – először a Kínai Népköztársaság történelmében – csökkentik a PLA létszámát, mintegy 300 000 fővel. A kínai elnök idén januárban pedig arról biztosította a világot, hogy „ésszerűsíti” a kínai fegyveres erőket, illetve továbbra sem vet véget az antikorrupciós kampánynak, az ún. „rókavadászatnak”, tehát továbbra is menesztik vagy letartóztatják a tábornokokat, akik legtöbbször Hszi politikai ellenfelei.
Végül pedig a leggyakrabban hangoztatott érv, hogy a kínai állam költsön bármennyit a hadseregére, az amerikai védelmi költségvetés mindig magasabb lesz: az Egyesült Államok az elmúlt években többet fordított katonai célokra, mint az utána következő tizenöt ország együttvéve. Továbbá pár héttel ezelőtt Trump a 2019-es évre vonatkozó költségvetési tervében mintegy 686 milliárd dollárt szán az amerikai hadseregre, hivatkozva az „egyre nagyobb kínai, orosz, illetve észak-koreai veszélyre”.
Sőt, sok elemző figyelmeztet, hogyha Washingtonban a demokraták és a republikánusok között konszenzus alakul ki a fegyverkezéssel kapcsolatban, akkor rövid idő alatt megegyezhetnek az egy billió dolláros határ átlépéséről. Ezzel pedig az Egyesült Államok behozhatatlan előnyre tenne szert, különösen Kínával szemben, amely dacára a jelentős előrelépésnek még most sem rendelkezik olyan „mobilizációs és transzspirációs képességekkel”, mint az USA. Továbbá az amerikai diplomácia igyekszik szorosabbra fűzni a katonai kapcsolatait vagy közös biztonságpolitikát kialakítani azokkal a térségbeli államokkal, amelyeknek valamilyen – többnyire területi – vitájuk van Kínával. Ez az amerikai fegyverexport növelését és a haditechnológia átadását jelenti.
Egyértelmű üzenet Kínának: pár napja az amerikai Carls Vilson repülőgéphordozó történelmi látogatást tett Vietnamban. A kép forrása: US Navy.
Fegyverkezésre kényszerítve
Ugyanakkor függetlenül attól, hogy Peking miként fogja megvalósítani a katonai költség megnövelését, ismét tovább növeli presztízsét a világban, több békefenntartói és humanitárius misszióban vehet részt, vagy akár katonai akciót indíthat, ha valahol veszélybe kerülnének a kínai érdekek és életek. Csakhogy ezzel párhuzamosan szintén nagyobb fegyverkezésre – India idén már megelőzte Nagy-Britanniát és bekerült a „top ötbe” – vagy a korábbi biztonságpolitika gyökeres megváltoztatására – a japán „békealkotmány” megváltoztatása – sarkalja a térségbeli országokat.
Ám mindközül a legjelentősebb kérdés, hogy vajon a nagyobb katonai költségvetés miképp fogja befolyásolni az Egyesült Államokkal fenntartott viszonyt, különösen most, hogy Trump egy kereskedelmi háborút indított Kína ellen (is). Lehet, hogy Hszi most ugyanazt a választ adja, amit egykoron Ronald Reagan amerikai elnök a nyolcvanas évek első felében: egy elképesztő méretű fegyverkezési versenyre akarja kényszeríteni az ellenfelét, amely minden erőforrását a hadiiparra összpontosítja, ezáltal elhanyagolva az összes többi szektort.
Az év végén teljesen leállítjuk a Toyota dízelautók eladását a kontinensen – közölte a japán cég európai főnöke a genfi autószalonban. Európa nagyvárosaiban egyre másra hoznak olyan döntéseket, hogy kitiltják a dízelautókat a levegő szennyezése miatt. Németországban nemrég született olyan bírósági döntés, mely lehetővé teszi minden városnak: maga döntsön arról, hogy beenged-e dízelautókat vagy sem.
Korábban a Volkswagen és más autógyárak megpróbáltak csaló szoftverek segítségével kedvező képet nyújtani a dízelmotorok légszennyező hatásáról, de a lebukás után immár egyértelmű, hogy környezetvédelmi szempontból a dízelmotor rossz megoldás.
A Toyota az első között vetette rá magát az új trendre, a hibrid autókra. Miközben a dízelautók eladása 30%-ról 15-re csökkent Európában 2012 és 2017 között, a hibrid autók eladása ugrásszerűen megnőtt. 45% volt a növekedés tavaly az előző évhez képest. A Toyota tovább akarja folytatni ezt a trendet, de az elektromos autók gyártása is érdekli. Lehet ugyanis, hogy ezeké a jövő. Az autós világban mindenki felfigyelt arra, hogy a kínai Geely 9 milliárd dollárért Mercedes részvényt vásárolt. A kínai cég vezére közölte: a dízelnek annyi! A jövő az elektromos autóé! Ebben a tekintetben pedig a Mercedes piacvezető Európában. Ezért a leleményes kínaiak a jövőbe fektettek be, amikor Mercedes részvényeket vásároltak 9 milliárd dollárért.
A KMKSZ-székház felrobbantásával meggyanúsított második letartóztatott is a kárpátaljai megyeszékhelyen van már. Az Ungvári Járási-Városi Bíróságon elkezdődött a meghallgatása. Arról döntenek, hogy előzetesben marad-e.
Mint azt már megírtuk, az első letartóztatottat még hétfőn Ungvárra szállították. A rövid meghallgatást követően a bíró keddre halasztotta a tárgyalást, az indoklás szerint megvárják, míg megérkezik a férfi védője. A bíró közölte, hogy ameddig az ügyvédre várnak a gyanúsítottat a bíróság épületében tartják fogva. A felvételek alapján a férfi a tárgyaláson teljesen nyugodtan és higgadtan viselkedett.
A mai nap pedig a vélt tettestársa is megérkezett, akit a titkosszolgálat kommandósai kísértek és vigyáztak rá. Harmadik letartóztatott társukról még nincs információ.
A KárpátHír Hennagyij Moszkal kormányzó beszámolója alapján azt is megírta, hogy a KMKSZ irodáját ért két februári támadás megrendelője a szakadár Dnyeszter-melléki Köztársaságból való, és már vissza is menekült arra a területre. Moszkal megismételte, hogy egészen biztos abban, miszerint
az orosz titkosszolgálat áll a háttérben.
A történethez kapcsolódó fejlemény még, hogy az ügyészség terrortámadásnak minősítette át a KMKSZ-székház elleni merénylet jogi besorolását és azt kérte a bíróságtól, hogy a gyanúsítottakat helyezzék előzetesbe, ráadásul óvadék ellenében se védekezhessenek szabadlábon.
A brit médiát a brit-orosz kettősügynök, Szergej Szkripal esete tartja lázban, akire Salisburyben, egy padon találtak rá eszméletlenül. A mellette megtalált másik áldozat Julia Szkripal, Szergej Szkripal lánya. A hatóságok még nem tudják, mivel mérgezhették meg őket, mindketten válságos állapotban vannak.
A 66 éves Szergej Szkripalt és 33 éves lányát a hétvégén mérgezhették meg Salisburyben. Vasárnap délután lettek rosszul egy bevásárlóközpont közelében, azóta az intenzív osztályon ápolják őket. Járókelők vették észre a padon eszméletlenül fekvő két embert, és ők hívták a mentőket. Az egyik szemtanú szerint Szkripal és lánya úgy néztek ki, mintha valami nagyon erős drogot vettek volna be.
A padot, amelynél rosszul lettek, elkerítették, és az egyik közeli éttermet is bezárták, de a bevásárlóközpont nyitva van, és a hatóságok szerint nem áll fenn a környéken a mérgezés veszélye. Azt egyelőre nem tudják, mi okozta a tüneteiket. A nyomozást a helyi rendőrségtől a terrorellenes egységek vették át. Jelenleg a környéken található biztonsági kamerák felvételeit elemzik, illetve megpróbálják beazonosítani a mérgező anyagot.
A volt kémen és a lányán kívül három embert kezeltek még kórházban, akik a helyszínen kapcsolatba kerültek velük: két rendőrt, illetve egy mentőst. A rendőröket, akik csak enyhébb mérgezésre utaló tüneteket produkáltak, már hazaengedték.
Az eset kapcsán egyből felmerült Alexander Litvinyenko ügye, aki szintén brit-orosz kettősügynök volt, és 2006-ban mérgeztek meg. Litvinyenko hetekig haldoklott a mérgezés után, szervezetében polóniumot találtak.
Szergej Szkripal korábban az orosz hírszerzés ezredese volt.
2006-ban Oroszországban börtönre ítélték, miután az MI6-nek orosz ügynökök identitását fedte fel.
Tíz éven át dolgozott a brit hírszerzésnek, ezalatt az idő alatt Nyugat-Európában tevékenykedő orosz ügynökök tucatjait buktatta le.
2010-ben, feleségével együtt menedéket kapott Nagy-Britanniában egy kémcsereprogramnak köszönhetően. A Guardian úgy tudja, hogy új személyazonosságot, házat és életjáradékot kapott a brit kormánytól. Ehhez képest a háza, amely nem messze található attól a helytől, ahol rosszul lett, a saját nevére volt regisztrálva.
Szkripal felesége 2012-ben, 59 éves korában halt meg, nemrég pedig a 43 éves fia is elhunyt egy szentpétervári látogatáskor – írja a BBC. Julia Szkripal Oroszországban él, látógatóban volt apjánál Nagy-Britanniában, mikor megmérgezték.
Boris Johnson brit külügyminiszter a londoni parlamentben kedden arról beszélt, hogy kemény válaszra számíthat Oroszország, ha kiderül, hogy közük volt az esethez. Az orosz elnöki szóvivő újságíróknak arról beszélt, hogy a Kremlnek nincs információja arról, mi állhat az ügy hátterében.
A nagymácsédi kettős gyilkosság után koalíciós válság alakult ki, a Híd Robert Kaliňák belügyminiszter távozását követeli a koalíciós partner Smertől. Amíg azonban ez megtörténik, Bugár Béla, a Híd elnöke távozott Szlovákiából.
A Plus Jeden Deň a bécsi reptéren kapta lencsevégre Bugárt a feleségével, amint épp egy egzotikus nyaralásra indulnak a Maldív-szigetekre.
Bugár a saját szavai szerint már régóta tervezi ezt a nyaralást, ami egy meglepetés a feleségének a 35. házassági évfordulójukra.
A Híd elnöke azt állítja, hogy most a Smeré a következő lépés, nincs rá ok, hogy elhalassza a nyaralást: „A járási struktúrák egész héten tárgyalni fognak a kialakult helyzetről, aztán megtarthatjuk az országos tanácsot.“
A koalícióból való kilépésről csak az országos tanács dönthet, ez nem csak a párt vezetésén múlik – mondta.
A Híd-Most, amely a Robert Fico vezette kormánykoalíció tagja március 14-ig adott határidőt a kormányfőnek, hogy menessze Kalinak belügyminisztert. Ellenkező esetben a Híd kilép a koalícióból.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
