Kezdőlap Világ Oldal 473

Világ

Merkel Párizsban és csapdában

Alig alakult meg az új német kormány, Angela Merkel azonnal Párizsba sietett, hogy Macron elnökkel együtt végre megindítsa az euróövezet tervezett reformját. Jelenleg a bank unió szerepel az első helyen. A francia és a német álláspont még nincs szinkronban, és akkor még nem beszéltünk az eurozóna másik 17 tagállamáról.

 

Macron elnök azt javasolja: legyen egységes költségvetés az eurozónán belül. Vagyis Németország vállalja fel a többiek államadósságát! Erről Merkel kancellár egyelőre hallani sem akar: nyíltan megmondta ezt első televíziós nyilatkozatában. Mindenki vállalja a felelősséget a saját adósságáért! A berlini kormánykoalíció két tagja sziklaszilárdan kitart emellett míg a harmadik, a szociáldemokraták lelkesednek Macron elképzeléseiért. A pénzügyminiszter Olaf Scholz szociáldemokrata a német kormányban. A francia-német vitának különösen nagy aktualitást ad Itália, a maga csillagászati államadósságával – több mint 1300 milliárd euró!

Az eurozóna harmadik legnagyobb gazdasága nincs épp irigylésre méltó helyzetben : az államadósság óriási és folyamatosan növekszik. A gazdasági szakértők megszorító csomagot javasolnak, de erről a lakosság hallani sem akar. Kiderült ez a hónap elején megtartott választásokon, ahol arattak a proteszt pártok: az Öt csillag és az Északi Liga. A felelősen gondolkodó baloldal és Silvio Berlusconi veszített. Kormányképes többség nincs a láthatáron.
Ilyen körülmények között kellene elindítani az eurozóna reformját, mely természetesen kihat azokra az EU tagállamokra is, melyek nem tagjai az eurozónának. Macron elnök terve, melyet Merkel kancellár is elvben támogat, a gyakorlatban valósítaná meg a kétsebességes Európa tervét. Eszerint versenyképessé kell tenni az eurozónát a globális piacon. Az EU többi tagállamának fel kell ajánlani a belépést az eurózónába. Aki nem lép be, azzal jóval kevesebbet kap majd az uniós alapokból. Az is lehet, hogy semmit sem…

Erről tárgyal a reform ebéden az Élysée palotában Merkel kancellár és Macron francia elnök, akik politikai pályafutásukat kötik hozzá ehhez a reformhoz. Ettől várják az eurozóna fellendülését. Az idő sürget: Franciaországban a vasutasok épp most jelentettek be sztrájkot áprilisra, Németországban pedig egyre jobban erősödik az euroszkeptikus szélsőjobboldali Alternative für Deutschland párt, mely jelenleg a második helyen áll a közvélemény-kutatások szerint. Merkelnek és Macronnak életszínvonal emelést kell produkálnia, ha azt akarják: a választók is támogassák az eurozóna reformját.

Újabb amerikai szankciók az oroszok ellen

0

Az eddigi legsúlyosabb szankciókat lépteti életbe az Egyesült Államok Trump hivatalba lépése óta. Az orosz destabilizáló beavatkozások miatt 19 embert és öt szervezetet, köztük két titkosszolgálatot sújtanak.

A csütörtökön bejelentett szankciók érintik a szövetségi biztonsági szolgálatot és a GRU-t, a katonai hírszerzést. A 19 magánszemélyből 13 már rajta van az amerikai elnökválasztásba történt orosz beavatkozást vizsgáló Robert Mueller különleges ügyész listáján.

A büntetéssel sújtottak egyike Jevgenyij Prigozsin üzletember, aki

szentpétervári trollgyárával avatkozott be a választásba.

A bejelentést tevő pénzügyminisztérium közleményéből kiderül, hogy az elnökválasztás mellett az amerikai infrastruktúra, energetikai, nukleáris és vízügyi létesítmények, továbbá kereskedelmi vállalatok elleni orosz kibertámadások és Moszkva általános destabilizáló tettei vannak a kiváltó okok között. Az orosz akciók egyike a NotPetya nevű kibertámadás, amelyet az elnökválasztás idején indítottak.

A pénzügyminisztérium kilátásba helyezi, hogy az Egyesült Államok további büntetésekre készülnek orosz kormányzati tisztségviselők és oligarchák ellen „destabilizáló tevékenységük miatt”. Washington pedig folytatja nyomásgyakorlását Moszkvára Ukrajna destabilizálása és a Krím elfoglalása, valamint a korrupció és emberi jogi visszaélések miatt.

Tegnap Nagy-Britannia is szankciókat jelentett be Oroszország ellen, Szergej Szkripal megmérgezése miatt. Ezekről itt olvashat bővebben.

Lemondott Robert Fico

0

Hivatalosan is benyújtotta lemondását Robert Fico szlovák miniszterelnök Andrej Kiska államfőnek, aki Peter Pellegrini eddigi miniszterelnök-helyettest bízta meg a kormányalakítással.

Fico a legtermészetesebbnek választásnak nevezte Pellegrini jelölését, akivel – mint mondta – már csaknem húsz éve dolgoznak együtt, és továbbra is „normális munkakapcsolatuk lesz” a jövőben. Szerinte az új kormány a továbbiakban is „világosan Európa-párti” lesz, és az „erős szociális állam” fenntartásán fog munkálkodni.

Robert Fico elmondta:

nem távozik a politikából,

a legerősebb kormánypárt elnökeként a koalíciós tanács tagja marad.

Az új miniszterelnök vezette szlovák kormány összetételében előreláthatóan csak néhány változás várható. Változatlanok maradnak a Smer, a Szlovák Nemzeti Párt és a Most-Híd alkotta hármas kormánykoalíción belüli erőviszonyok, vagyis az egyes tárcák elosztása is.

Fico egyik legbizalmasabb embere, Robert Kalinák lemondása miatt azonban biztosan új belügyminisztere lesz a kormánynak. Korábban lemondott már a kulturális miniszter is, és a Most-Híd tagja, Lucia Zitnanská is jelezte: nem vállal feladatot az új kormányban.

Az ellenzéki pártok szerint Fico távozása nem elég,

ők előrehozott választásokat akarnak.

A szlovák kormányválság azután alakult ki, hogy meggyilkoltak egy fiatal újságírót, aki a kormány és az olasz maffia összefonódását vizsgálta. Ezután tömegtüntetések kezdődtek, Kiska pedig kormányának átalakítására szólította fel Ficót. Ő erre „sorosozással” válaszolt, amelyben melléállt a magyar kormánypropaganda is.

A szlovákiai magyar politizálás vége?

0

Kissé vészjósló forgatókönyv, de soha nem voltunk ennyire közel ahhoz, hogy a következő szlovák parlament már magyar párt nélkül fog felállni. Ez pedig a szlovákiai magyar politizálás végét jelentené, legalábbis abban a formában, amit eddig ismertünk – írja Czajlik Katalin a pozsonyi Új Szóban megjelent elemzésében.

A Híd-Most magyar-szlovák pártról azt írja, hogy sokszor elhangzott az utóbbi napokban, de már a kormányalakítást követően is:

„nem lett volna szabad lepaktálni a Smerrel”.

Szerinte aki egy kicsit is jártas a hazai politikában, tudta, hogy Robert Fico pártjának „már a keresztlevelébe beleírták a korrupciót és az állam kiszipolyozását, s csak idő kérdése volt, mikor csordul túl a pohár”. Hiba vagy inkább végtelen naivitás volt abban bízni, hogy koalíciós partnereként majd a Smer körmére néz a Híd, s közben egy csomó mindent kiharcol a hazai magyarság számára – írja az elemzés, amely szerint az utóbbi két évből az derül ki, hogy Szlovákiában nem működik az a logika, mint mondjuk Romániában vagy a Vajdaságban, tehát hogy bármilyen párttal el lehet menni kormányozni, csak a kisebbségi eredmény a fontos. „Sokkal inkább úgy fest a dolog, hogy

a Smer–SNS–Híd formációra nem a kisebbségi kulturális alap vagy a kétnyelvű vasúti táblák miatt fogunk emlékezni, hanem az újkori Szlovákia legnagyobb politikai botrányának előidézőjeként.

Ami alighanem a Híd választási eredményén is lecsapódik” – áll a lapban.

A Magyar Közösség Pártjáról Czajlik Katalin azt írja: „A Soros-kártya megjelenése megmutatta, mennyire megbízható partnert talált magának a párt a Fidesz és Orbán Viktor személyében. Persze, ez sem meglepő, számtalanszor megírtuk, hogy

a magyar kormánypárt kizárólag saját céljai érdekében ,,használja” a határon túli magyarokat.

Messze nem arról van szó, hogy Orbán Viktor szlovákiai politikai járatlansága miatt hozta összefüggésbe a tüntetéseket Soros Györggyel. Orbán és a Fidesz pontosan tudja, hogy ez képtelenség, ahogyan azzal is tisztában vannak, mennyire ártanak ezzel ,,egyetlen” hazai stratégiai partnerüknek, az MKP-nak.”

Szerinte ez a legkevésbé sem érdekli őket, „egyetlen érdekük az, hogy a szlovák belpolitikai valóságot a maguk előnyére használják fel a magyarországi választások előtt”. Menyhárt József, az MKP elnöke számára azonban hatalmas problémát jelent Orbán állásfoglalása, hiszen ez „teljesen megzavarhatja az eddig Orbán-lojális MKP-szavazókat, aminek eredményeképp a párt nem hogy erősödhet, még veszíthet is pozícióiból az esetleges előrehozott választásokon”.

A jelenlegi helyzet felvázolása után, az Új Szó jegyzetírója levonja a következtetést:

„Míg az MKP számára egy következő választási bukás sem feltétlenül jelentené a párt végét, a Híd esetében ez korántsem biztos. Az MKP ugyanis erős regionális struktúrákkal, és főként erős magyar kormányzati szponzorral rendelkezik (persze kérdés, meddig). Amíg ez a kettő megvan, a part tovább evickélhet, úgy mint eddig.”

A Híd esetében azonban a parlamenti küszöb alá csúszás minden bizonnyal végzetes lenne.

Czajlik Katalin szerint erős pártszervezet és anyagi források hiányában nem látni, mi tarthatná egybe a pártot. Ráadásul Bugár Béla pártelnök szerinte belefáradt a politikába, s nincs olyan fiatal politikus a pártban, aki a helyére léphetne. „Mindezek fényében tehát nagyon is elképzelhető, hogy az országunkban zajló változások a magyar közösség számára is földcsuszamlásszerűek lesznek. Hogy ezzel miként tudunk megbirkózni, az már egy másik történet” – áll az elemzésben.

Állami pénzből kampányoltak egy népszavazáson, lemondott a kormányfő

0

Szlovéniában a legfelsőbb bíróság megsemmisítette a kormány csaknem egymilliárd eurós kiemelt projektjéről, a Koper-Divaca vasútvonal bővítéséről szeptemberben rendezett népszavazás eredményét, mert a kampányt a kormány állami pénz felhasználásával finanszírozta. Ezért lemondott Miro Cerar miniszterelnök.

Cerar a kormány rendkívüli ülésén jelentette be lemondását. „Ez volt az utolsó csepp a pohárban, a második vágány megépítését újabb támadás érte, és ebben a folyamatban én nem akarok részt venni” – mondta. Szerinte egyesek meg akarják állítani Szlovénia fejlődését, pedig az ország jobb állapotban van, mint amikor négy éve átvette a vezetését. Azt mondta:

„Most visszaadom az önök kezébe az irányítást.”

Megígérte, hogy a kabinet ellátja mindennapi feladatát és megpróbálja megőrizni a békét és a stabilitást az országban, amíg új választásokat nem írnak ki, és nem alakul meg az új kormány.

Miro Cerar hivatalosan csütörtökön nyújtja be lemondását Borut Pahor államfőnek.

A népszavazást a projektről egy civil szervezet és Janez Jansa volt miniszterelnök ellenzéki, jobbközép pártja kezdeményezte tavaly, mert szerintük túl drága volt a kivitelezés, és teret adhatott a korrupciónak. A népszavazás az alacsony részvételi arány miatt azonban érvénytelen lett. A civil szervezet először az alkotmánybírósághoz fordult jogorvoslatért, majd a legfelsőbb bíróság hozott végleges döntést az ügyben: mivel a kormány állami pénzből kampányolt, ezért

megsemmisítette a népszavazás eredményét és új kiírását rendelte el,

amivel kétségessé vált a projekt kivitelezése.

Cerar korábban úgy nyilatkozott: a projekt növelné az állami tulajdonban lévő koperi kikötő versenyképességét, adriai-tengeri és európai viszonylatban egyaránt. Szerinte Szlovénia számára stratégiai fontosságú beruházásról van szó, amely a gazdaságra sokoldalú és erősítő hatást gyakorolna.

23 orosz diplomatát utasítanak ki Nagy-Britanniából

0

Emellett felfüggesztenek minden magas szintű diplomáciai érintkezést Oroszországgal. Ez a válasz arra, hogy az oroszok nem adtak hiteles magyarázatot a gyilkossági kísérletre Szergej Szkripal, a brit hírszerzés volt orosz ügynöke, az orosz katonai hírszerzés egykori ezredese és lánya, Julija Szkripal ellen.

Ahogy korábban írtuk, a mérgezésért a brit kormány hivatalosan is az oroszokat tette felelőssé. Theresa May miniszterelnök most jelentette be a válaszlépéseket, mivel, ahogy fogalmazott, az oroszok semmilyen magyarázatot nem voltak hajlandóak adni.

Ezért kitiltanak 23 orosz diplomatát, akiket

fedett hírszerzőként azonosítottak.

Egy hetet kapnak, hogy elhagyják az országot. 30 éve nem történt ilyen mértékű kiutasítás Nagy-Britanniában.

Emellett gondolkodnak azon, hogy új, kémellenes törvényt hozzanak, és

szigorúbban fogják ellenőrizni az országba belépő orosz állampolgárokat.

May azt is bejelentette, hogy minden, magas szintű találkozót elhalasztanak az oroszokkal, például visszavonták Szergej Lavrov külügyminiszter angliai meghívását. A nyári focivébén pedig egy miniszter sem vesz részt.

Emellett más intézkedések is várhatók, de ezekről egyelőre nem akart beszélni. Azt viszont

tragikusnak nevezte, ahogy Vlagyimir Putyin viselkedett.

Mint mondta, Nagy-Britannia nem maradt egyedül, a szövetségesei támogatják. Korábban valóban erről biztosította a brit kormányt az USA, és Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke is az oroszokat tette felelőssé a mérgezésért.

A kémügy előzményeiről itt olvashat bővebben.

Kínzások miatt bírálják a CIA új igazgatóját

0

Első alkalommal vezeti nő a CIA-t. Gina Haspel eddig igazgatóhelyettes volt, korábbi tevékenysége miatt azonban rengeteg bírálat érte.

Miután Donald Trump kirúgta Rex Tillerson külügyminisztert, a CIA eddigi igazgatóját, Mike Pompeót nevezte ki a helyére. A hírszerzés élére pedig Pompeo eddigi helyettese, Gina Haspel került.

Ő az első nő a CIA élén, és régóta dolgozik a szolgálatnak. Pont korábbi ténykedése miatt érik most bírálatok. A 2001. szeptember 11-ei terrortámadások után több ezer terroristagyanús embert tartóztattak le, és

sokat közülük megkínoztak.

Mivel az USA területén a kínzás nem engedélyezett, ezért ezek a kihallgatások külföldön folytak, főleg a guantánamói támaszpontot, de titkos kelet-európai börtönökben is.

A kínzások miatt a szenátus vizsgálatot is indított, de a CIA emberei, nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva, többször is hazudtak.

Köztük volt Gina Haspel is.

Donald Trumpot viszont ez nem zavarta, hiszen ő már a kampány alatt is kijelentette, hogy a kínzás elfogadható, ha eredménnyel jár. Haspel kinevezését egyébként még a szenátusnak is jóvá kell hagynia.

Az FBI kihallgatná a Trump orosz kapcsolatairól tudó eszkortlányt

0

A nőt Thaiföldön őrizetbe vették, mert munkavállalási engedély nélkül szervezett szextréninget. Utána azt mondta: ha Amerikába mehet, mindent elmond az elnök orosz kapcsolatairól.

Настя Рыбка (@nastya_rybka.ru) által megosztott bejegyzés,

Anasztaszia Vasukevicset, művésznevén Nasztja Ribkát február végén vették őrizetbe. Ugyan fehérorosz állampolgár, de orosz útlevéllel lépett be az országba. Attól tart, hogy orosz nyomásra vitték be a rendőrök, mert az orosz titkosszolgálat vezetője nem sokkal korábban érkezett Thaiföldre.

Ezért közétett egy videót, amelyen azt mondja:

videókkal és hangfelvételekkel tudja bizonyítani Trump és az oroszok kapcsolatait.

Erről egy levelet is írt a bangkoki amerikai követségnek.

Az biztos, hogy volt kapcsolata a legfelsőbb orosz körökkel. Az Instagramon pedig posztolt egy 2016 augusztusából származó videót, amelyen a Putyinhoz nagyon közel álló orosz milliárdos, Oleg Gyeripaszka és a miniszterelnök-helyettes, Szergej Prihogyko látható, akik az Amerikával való kapcsolatokról beszéltek. Paul Manafort, Trump volt kampányfőnöke korábban pedig épp Gyeripaszkának dolgozott.

Az amerikai hatóságok ugyan azt mondták, hogy nem segítenek neki, de a CNN úgy tudja, hogy

az FBI megpróbálta felvenni vele a kapcsolatot.

Az amerikai nagykövetség az ügyben mindössze annyit mondott: mivel nem amerikai állampolgárról van szó, mindenről a thai hatóságokat kell kérdezni.

Mégsem lesz előrehozott választás Izraelben

0

A koalíció pártjai kompromisszumos megoldást találtak az ultraortodoxok katonai szolgálat alóli felmentését biztosító törvény ügyében, ezzel megoldódott a koalíciós válság.

Benjamin Netanjahu
(MTI/EPA/Olivier Hoslet)

A hírt a 10-es csatorna nevű kereskedelmi tévé jelentette be. A kormányban részt vevő kisebb pártok a korrupciós botrányok sorába keveredő Benjamin Netanjahu miniszterelnök háta mögött egyeztek meg, mert nekik nem áll érdekükben az előrehozott választás – arról, hogy Netanjahunak miért jött volna ez jól, itt írtunk bővebben.

A válságot kirobbantó Egyesült Tórapárt beleegyezett, hogy az ultraortodoxook katonai felmentését biztosító törvényjavaslatukról csak első olvasatban szavazzanak a parlamentben, és így is

megígérték, hogy megszavazzák a jövő évi költségvetést.

Eredetileg azt akarták, hogy fogadják is el a törvényt. Az engedménnyel viszont elhalasztották a döntést.

A legnehezebb a szélsőjobboldali, de vallásellenes Avigdor Liberman meggyőzése volt. Az utóbbi napokban megjelent közvélemény-kutatások viszont azt mutatták, hogy

gyengül a pártja,

így neki sem biztos, hogy jól jött volna egy júniusi előrehozott választás.

A koalíció kisebb pártjainak ráadásul előnyösebb is, hogy egy, a korrupciós eljárások miatt meggyengült kormányfő vezeti a pártot.

Meghalt Stephen Hawking

0

A világ egyik legismertebb tudósa cambridge-i házában halt meg. 76 éves volt.

Fotó: MTI/EPA/Jason Szenes

A korunk egyik legnagyobb elméjeként, az asztrofizika popsztárjaként is emlegetett tudós 1942. január 8-án született Oxfordban. Már 17 évesen bekerült az Oxfordi Egyetemre, ahol fizikából szerzett diplomát kiváló eredménnyel. Kozmológiai-asztrofizikai tanulmányait Cambridge-ben folytatta, ahol 1966-ban szerzett doktori fokozatot.

Az egyetemi évek alatt diagnosztizálták nála az amiotrófiás laterálszklerózis (ALS) nevű

gyógyíthatatlan betegséget, amely a mozgató idegpályák elsorvadásához vezetett.

(MTI/EPA/Facundo Arrizabalaga)

Kezdetben bottal járt, de 1969-ben végleg tolókocsiba kényszerült, a bénulás elhatalmasodása után fej- és szemmozdulatokkal vezérelhetővé tett beszédszintetizátor segítségével tudta már csak megosztani gondolatait másokkal. Bár az orvosok rövid időt jósoltak neki, mégis több mint öt évtizedet élt együtt betegségével, amely testi állapotát lerontotta, de elméjét nem.

Nevét az 1988-ban megjelent,

Az idő rövid története

című, a tudományokban járatlanok számára is élvezhető könyv tette széles körben ismertté. A kötetet negyven nyelvre fordították le, harmincmillió példány kelt el belőle.

Hawking pedig

valódi világsztár lett:

szerepelt rajzfilmekben, sorozatokban, lemezeken is. 2001-ben jelent meg Az univerzum dióhéjban című munkája, amelyben arra hívja fel a figyelmet, hogy az emberi fajnak nincs jövője, ha nem terjeszkedik a világűrben. 2005-ben adta ki első könyvének átdolgozott, kibővített változatát Az idő még rövidebb története címmel. 2010-ben megjelent A nagy terv című könyve azért kavart vitát, mert

azt fejtette ki, hogy a világegyetem keletkezése a fizika törvényeivel megmagyarázható, így nincs szükség Istenre.

Tavaly ingyen hozzáférhetővé tette 1965-ben készült doktori értekezését, amelyre a közzétételt követő első héten több mint kétmillióan voltak kíváncsiak.

(MTI/EPA/Facundo Arrizabalaga)

Stephen Hawking számos kitüntetést kapott, 32 évesen lett a brit Királyi Akadémia tagja, 37 évesen megkapta Cambridge-ben a matematika tanszék Lucas-professzori (tanszékvezetői) posztját, amelyet korábban Newton is betöltött. 2009-ben nyugdíjba vonult, de professor emeritusként folytatta munkáját a Cambridge-i Egyetemen, a relativitáselmélettel és gravitációval foglalkozó csoportot vezette.

Három gyereke született, akik közleményükben azt írták: „Mély szomorúság tölt el minket, hogy szeretett apánk eltávozott az élők sorából. (…)

Nagyszerű tudós és rendkívüli ember volt, akinek munkája és öröksége sokáig élni fog.

(…) Bátorsága és kitartása zsenialitásával és humorérzékével világszerte megihlette az embereket. Egyszer azt mondta, nem lenne valami nagy az univerzum, ha nem lenne olyan emberek otthona, akiket szeretünk”.

Életéről néhány éve film is készült, A mindenség elmélete címmel.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK