Kölcsönös kiutasítások és vádaskodások jellemzik ma a Nyugat és Oroszország kapcsolatait. A viszonyban különös csavarok is vannak: kémügyek miatt is romlik a viszony Moszkva és Washington között, miközben sokak szerint éppen Putyinék segítették Trumpot az elnöki székhez. Közben pedig szó van egy amerikai-orosz csúcsról is.
A CIA be akarta szervezni a kiutasított orosz diplomatákat – legalábbis ezzel vádolja az orosz Külügyminisztérium az Egyesült Államokat. Washington 60 orosz diplomatát utasított ki a Szkripal-ügy miatt. Az orosz titkosszolgálat árulóját – és a lányát – Nagy Britanniában érte ideggáz-támadás. Nyugati megítélés szerint egyértelműen az orosz titkosszolgálat hajtotta végre az akciót, s ezért – Nagy Britanniával való szolidaritásból – több NATO-tagállam, köztük egyébként Magyarország is, orosz diplomatákat utasított ki. Az amerikaiak 60 diplomatát köteleztek távozásra, és bezáratták a konzulátust Seattle-ben.
A nehéz helyzetben levő orosz diplomatáknak „segítséget ajánlottak fel az amerikaiak, de természetesen nem ingyen” – állítja a moszkvai külügy.
Moszkva szerint a CIA és más hírszerző szervezetek ilyen átlátszó módszerekkel próbáltak meg államtitkokhoz hozzájutni, ami cinikusnak és felháborító.
Az oroszok a maguk részéről ugyancsak 60 amerikai diplomatát utasítottak ki, és bezáratják a szentpétervári konzulátust. Ezt Szergej Lavrov orosz külügyminiszter jelentette be.
Oroszország kapcsolatai ily módon a mélypontra jutottak a nyugati világgal annak ellenére, hogy Donald Trumpot azzal gyanúsítják Washingtonban, hogy orosz segítséggel jutott be a Fehér Házba. Trump korábban gratulált Vlagyimir Putyinnak, akit már az első fordulóban újraválasztottak Oroszország elnökévé, s egyúttal jelezte: hasznos lenne egy csúcstalálkozót tartani. Trump és Putyin a G-20 csúcstalálkozó alkalmából tárgyalt, s erre az idén is megvan a lehetőség, főként akkor, ha az orosz titkosszolgálatok halállistáján szereplő személyek nem válnak ideggáz támadás célpontjává valahol a Nyugaton.
Habár a két Korea megállapodott abban, hogy április 27-én csúcstalálkozót tartanak, Dél-Korea és az Egyesült Államok vasárnap közös hadgyakorlatot kezdett. Pedig Észak-Koreában ezeket a gyakorlatokat fenyegetettségként tartják számon.
Több mint 300 ezer dél-koreai és 11 500 amerikai katona vesz részt a gyakorlatban, amelyet – mint a Yonhap dél-koreai hírügynökség emlékeztetett rá – 20 éve rendszeresen megtartanak, az idén a téli olimpia miatt halasztottan csak most.
A téli olimpia alkalmából Dél-Koreába látogatott Kim Dzsongun, az első számú észak-koreai vezető húga, és ezzel kezdetét vette az enyhülés a két Korea között. A hadgyakorlatot egyébként nemcsak elhalasztották, de meg is rövidítették: a korábbi két hónap helyett az idén csak egy hónapig tart. Ráadásul nem érkezik rá külön amerikai flottaegység, amelynek repülőgép-anyahajóitól nagyon tartanak Észak-Koreában.
Miután Kim Dzsongun megígérte, hogy hajlandó megsemmisíteni nukleáris fegyvereit, Donald Trump amerikai elnök csúcstalálkozót javasolt. Ezt áprilisban tartanák, a helyszíne egyelőre nem ismert. Kim Dzsongun nemrég tért vissza Pekingből, ahol egyetlen szövetségesével egyeztette elképzeléseit az amerikai-észak-koreai csúcstalálkozóról.
A koreai-félszigeten nemrég még a háborúra készülődtek, de most komoly esély van az enyhülésre: tíz év óta először lesz koreai csúcs, nem szólva arról, hogy történelmi premiert jelent Észak-Korea diktátorának találkozója az amerikai elnökkel.
Csodát várni természetesen nem lehet, de a háborús feszültség mindenképp enyhül, és ezért talán nem tartja életveszélyes fenyegetésnek Észak-Korea a most megkezdődött közös amerikai-dél-koreai hadgyakorlatot.
Nagyszabású korszerűsítési programot jelentett be a világ nyolcadik legnagyobb munkáltatója, az indiai vasúttársaság. Az Indian Railways 105 milliárd euró értékben tervez beruházásokat. Az ország első gyorsvasúti pályáját is megépítenék, összekötve Mumbait az ötödik legnagyobb várossal, Ahmedabaddal. A fejlesztések miatt állásokat is meghirdettek.
Az interneten kiírt pályáztatás szombaton zárul le: a 90 ezer helyre több mint 28 millió jelentkezés érkezett.
Az ellenzék azzal vádolja a kormányt, hogy a választások előtt indít ilyen kampányokat, és az állásokat azok kapják, akiket a kormányzó párt erre alkalmasnak tart. Ugyanakkor a párt, a BJP arra hivatkozik, hogy felvételi vizsga alapján történik a kiválasztás.
Narendra Modi miniszterelnök legutóbbi megválasztásakor 100 millió új munkahelyet ígért az 1,3 milliárd lakosú Indiában. Ehhez képest a vasút 90 ezer állása nem tűnik túlságosan soknak.
India az elmúlt években igen dinamikusan nőtt, de a munkanélküliség nem csökken a kívánt mértékben. A túlnépesedett falvakból ugyanis millió számra tódulnak az emberek a nagyvárosokba, ahol nincs elég munka a kevéssé képzett vidékiek számára. India azt szeretné, ha 2050-re a világ legnépesebb államává válna, amelynek gazdasági teljesítményét csak Kína és az Egyesült Államok múlja majd felül.
Az ENSZ önmegtartóztatást kér a felektől Gázában, ahol a Hamasz felhívására megkezdett nagyszabású palesztin tüntetés-sorozat első napján legalább 15 palesztint meghalt és többszáz megsebesült. A demonstrációk legalább hat hétig folytatódnak. Összehívták az ENSZ Biztonsági Tanácsát.
Az izraeliek szerint tízezrek vettek részt a felvonulásokon, és sokan közülük nem tettek eleget a felszólításnak, hogy maradjanak biztonságos távolságra a határtól, pedig a tüntetés szervezői is ezt kérték tőlük. A tüntető fiatalok gumikat égettek és köveket dobáltak az izraeli határvédőkre, akik könnygázzal és éles lőszerrel válaszoltak.
Kuvait kezdeményezésére összehívták a Biztonsági Tanácsot, ám miután várható volt a sikertelenség, zárt ajtók mögött tartottak ülést.
A Világszervezet ezt megelőzően független és transzparens vizsgálatot sürgetett a hat hetesre tervezett tüntetéssorozat első napján történtek miatt.
Közben a palesztinok a tüntetések folytatódását ígérik, egészen az új amerikai nagykövetség megnyitásáig. Mint emlékezetese, Donald Trump amerikai elnök decemberben Jeruzsálemet ismerte el Izrael fővárosának, s elrendelte az amerikai nagykövetség átköltöztetését Tel-Avivból. Az ENSZ még decemberben elítélte az amerikai lépést.
Egy francia ENSZ-diplomata a Deutsche Welle-nek nyilatkozva aggodalommal szólt arról, hogy
reálissá vált egy újabb súlyos konfliktus kialakulásának a veszélye a Gázai övezetben.
Nina Munk mondta ezt örök optimista apjáról, Peter Munkról, akit 90 éves korában, Torontóban ért a halál. A magyar születésű kanadai üzletember a világ legnagyobb aranybánya vállalata, a Barrick Gold alapítója. Szimbolikus, hogy barátja és üzlettársa, akivel együtt álmodták meg a budapesti West Endet, Demján Sándor két nappal korában halt meg.
Két migránsról van szó,
hiszen Munk Péter a fasizmus elől menekült el Magyarországról (Svájcba, majd Kanadába), Demjánék pedig Erdélyből költöztek szintén 1944-ben Etyekre. A szovjet csapatok elől.
Peter Munk lánya, Nina Munk elmondta, hogy édesapja otthonában természetes körülmények között halt meg. Peter Munk 1927-ben született Budapesten, és a második világháború idején, 1944-ben hagyta el családjával Magyarországot. Mindössze egy kis bőrönddel érkezett Torontóba.
Első vállalatát még egyetemistaként alapította, hallgatótársaival együtt karácsonyfákat árultak.
1952-ben diplomázott a Torontói Egyetemen villamosmérnökként. Felsőfokú tanulmányai elvégzése után hangtechnikai eszközök gyártásába kezdett. Cége, a Clairtone munkája Frank Sinatra és Oscar Peterson tetszését is elnyerte. Munk szállodaláncot is üzemeltetett a Csendes-óceán déli térségében, és egy montenegrói kikötő felvásárlását követően elit jachtklubot nyitott.
Az üzletember valódi örökségének az 1983-ban alapított Barrick Goldot tekintette, amely mára egy 10 ezer alkalmazottat számláló nemzetközi márkanévvé nőtte ki magát, és amelynek története egy haldokló nevadai aranybánya felvásárlásával kezdődött.
Az adakozókedvéről ismert Munk csaknem 300 millió dollárt (több mint 76 milliárd forintot) adományozott jótékony célokra.
Tavaly 100 millió dollárral (25,4 milliárd forinttal) segítette a torontói kórházat, amely a legnagyobb egyszeri adomány volt, amelyet kanadai kórház valaha kapott.
Munk 2008-ban megkapta a legjelentősebb kanadai polgári érdemrendet, tavaly pedig bekerült azon 18 nemzetközi üzletember közé, akiket a New York-i tőzsde a legjelentősebb újítóknak választott.
Peter Munknak több magyar befektetése is volt.
A legjelentősebb a Gránit Pólus csoport ingatlanfejlesztéssel és -üzemeltetéssel foglalkozó társaság, amelyhez a kilencvenes évek végén csatlakozott, és egészen tavalyig társtulajdonosa volt. Részesedését Demján Sándor vásárolta ki.
A cég a 20 éves együttműködés során öt közép-kelet európai országban több mint 20 sikeres projektet valósított meg, 2010-ben pedig Európa harmadik legnagyobb kereskedelmi ingatlanfejlesztője lett.
„Kivételes fickó volt, talán a legfelejthetetlenebb, aki ismertem”
– mondta Brian Mulroney volt kanadai miniszterelnök a Bloombergnek: „Igazi vezető volt. Látnok volt, aki nagy vállalatokat alapított, majd a gazdagsága csúcsán úgy határozott: vagyona nagy részét eladományozza.”
A 107 éves korában elhunyt Johan van Hulst legalább hatszáz gyereket mentett meg a haláltáborok elől.
Az amszterdami iskola, ahol Johan van Hulst tanított, szomszédos volt egy otthonnal, ahol a zsidó gyerekeket gyűjtötték össze a deportálás előtt. Van Hulst társaival innen csempészte ki a gyerekeket.
„Tudtam, hogy mindenkit nem menthetek meg. A legnehezebb döntés az volt, hogy kiválasszam a gyerekek közül azokat, akik tovább élhetnek, hiszen a többiekre halál várt. Ha magammal vittem tizenkét gyereket, akkor mindig azt kérdeztem magamtól: miért nem tizenhármat?”- nyilatkozta korábban.
Johan van Hulst a második világháború után közéleti szerepet vállalt, a kereszténydemokrata párt színeiben szenátor lett, később pedig az Európai Parlamentnek is tagja volt. Most a szenátus jelentette be a halálhírét Hollandiában.
1972-ben Izraelben a Jad Vasem intézet kitüntette a zsidó gyerekek megmentéséért. 2012-ben, amikor Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök Hollandiában járt, felkereste, és Izrael és az egész emberiség nevében megköszönte Johan van Hulst embermentő munkáját a holokauszt idején.
Van Hulst ritkán nyilatkozott a háborús időkről. Egész életében bántotta, hogy nem sikerült több gyereket megmentenie.
Németország kiutasított négy orosz diplomatát, hogy megmutassa szolidaritását a Szkripal-ügyben Nagy Britanniával és a Nyugattal, de egyúttal megadta az engedélyt az Északi Áramlat 2 építésére.
A Gazprom ezen a vezetéken keresztül évente 55 milliárd köbméter földgázt szállíthat a Balti-tenger alatt Németországba. Varsóban máris tiltakoznak, mondván, hogy a németek döntése fokozza a függést Oroszországtól. Heiko Maas német külügyminiszter, aki nemrég Varsóban járt, nyíltan megmondta a lengyeleknek: nem szabad összekapcsolni a gázellátás ügyét az orosz kém elleni támadással Nagy-Britanniában.
Ennek megfelelően részben német cégek finanszírozzák az orosz gázvezeték építését a Balti-tenger alatt. Nem kis pénzről van szó: 9,5 milliárd euróról. Miért vállalják fel a németek szövetségeseik neheztelését az orosz földgáz miatt? Korábban a gazdasági érvek voltak a meghatározóak, hiszen Németországnak szüksége volt az energiaimportra és az orosz piacra. A helyzet azonban megváltozott: ma már bőven vannak másutt is energiaforrások. Donald Trump fel is ajánlotta ezt Varsóban és Berlinben: cseppfolyósított amerikai palagázt kínált. Lengyelország le is csapott az ajánlatra, de Németország nem.
Azzal érvelnek: egy sarokba szorított és megalázott Oroszország sokkal veszélyesebb, mint egy kiegyensúlyozott, és a világgal gazdaságilag együttműködő.
Az Oroszországgal való együttműködésnek nemcsak ellenzői vannak az Európai Unióban. Ausztria nyíltan kiállt az Északi Áramlat mellett. Egykori pénzügyminisztere, Jorg Schelling a Gazprom egyik konzulense lett. Görögország, Ciprus és Bulgária is nyíltan helyesli Berlin orosz politikáját, és ugyanezen az állásponton van Magyarország, Csehország és Szlovákia is. Mindez hatással van Brüsszelre is, ahol eljárás folyik a Gazprom monopóliuma ellen.
A Politico értesülései szerint az EU megdorgálja ugyan az orosz óriást, de nem szab ki nagy összegű pénzbírságot, hogy fenntartsa az együttműködést Oroszország és az EU között.
Majd száz évig tilos volt alkoholt árulni Írországban nagypénteken. Ez azonban rosszat tett a turizmusnak, így keresztény ünnep ide vagy oda, feloldották a tiltást.
Januárban fogadta el az ír parlament a törvényt, amely lehetővé teszi, hogy ezentúl Krisztus keresztre feszítésének napján is alkoholhoz juthassanak az írek, és persze a turisták. Ezentúl délelőtt fél 11-től egészen éjfél után fél 1-ig nyitva tarthatnak majd a kocsmák – írja a BBC.
Korábban az ünnepekre Írországba utazó turistákat gyakran érte kellemetlen meglepetés, mikor nem ismerve a tiltást, hiába kerestek nyitott kocsmákat Dublinban.
A törvényt pont ezért változtatták meg: a húsvét nagyon fontos ünnep turisztikai szempontból is az országnak, és a plusz egy napnyi alkoholból származó bevétel jelentősen élénkíti majd a várakozások szerint a gazdaságot.
Akár 40 millió eurós összegről is szó lehet.
Az Írországban hagyományosan nagy befolyással rendelkező katolikus egyház viszont nem örül a tiltás feloldásának. A kritikusok szerint az intézkedés azzal sincs összhangban, hogy a kormány az alkoholfogyasztás okozta problémák ellen kíván fellépni. Ahogy egy független parlamenti képviselő, Maureen O’Sullivan fogalmazott: „Biztos, hogy azokhoz a turistákhoz akartunk ragaszkodni, akik 24 órát sem bírnak ki anélkül, hogy nyilvános helyen igyanak?”
Érdekesség, hogy Észak-Írországban eddig is nyitva lehettek a kocsmák nagypénteken, de alkoholt csak 17 és 23 óra között lehet felszolgálni.
Folytatódnak a kitiltások a Szkripal-ügyben: Oroszország a szentpétervári amerikai konzulátus bezárásával és amerikaiak kiutasításával válaszolt.
Miután Nagy-Britannia és szövetségesei oroszokat utasítottak ki a volt orosz kém, Szergej Szkripal megmérgezése miatt, az oroszok is hasonlóan válaszoltak. Az intézkedések első hullámát Szergej Lavrov külügyminiszter jelentette be csütörtökön.
Jon Huntsmant, az amerikai nagykövetet is behívatták az orosz külügyminisztériumba. Ott tájékoztatták, hogy 58 embert tiltanak ki a moszkvai nagykövetségről, és kettőt a jekatyerinburgi konzulátusról.
Lavrov elmondta, hogy
a „szemet szemért” akció tovább folytatódik, más, az ügyben Nagy-Britanniát támogató országok is hasonlóra számíthatnak.
Összesen több mint 25 ország 130 diplomata kiutasításáról döntött, hogy szolidaritást vállaljon a britekkel abban az ügyben, amelyet a második világháború óta az első Európa területén elkövetett vegyifegyver-támadásnak tartanak.
Lavrov szerint az intézkedésekkel ezekre az elfogadhatatlan akciókra reagálnak, amelyet Nagy-Britannia rákényszerít a szövetségeseire az „úgynevezett Szkripal-ügyben” – idézi a Guardian. Lavrov arról is beszélt, hogy Londonban viccet csinálnak a nemzetközi jogból. Moszkvában továbbra is tagadják, hogy bármi közük lenne a kettős ügynök Szergej Szkripal és lánya megmérgezéséhez Salisburyben.
Közben Julia Szkripal állapota sokat javult, orvosai szerint már nincs életveszélyben. Apja továbbra is kritikus állapotban van. A hatóságok pedig továbbra is vizsgálják a mérgezés körülményeit, annyit lehet tudni, hogy otthonában mérgezhették meg Szkripalt.
Befolyással való üzérkedés és korrupció gyanújával bíróság elé küldte Nicolas Sarkozy volt francia államfőt a párizsi ügyészség egy négy évvel ezelőtt indított eljárás keretében. Egy másik ügyben törvénytelen kampányfinanszírozás miatt folyik ellene eljárás, ezért rendőri felügyelet alá került.
Nicolas Sarkozy (MTI/EPA pool/Ian Langsdon)
A volt elnök telefonját azért hallgatták le, mert az utóbbi ügy miatt már nyomoztak ellene 2014 elején. Az egyik lehallgatott telefonbeszélgetéséből véletlenül derült ki, hogy a semmítőszék egyik magas rangú bírója, Gilbert Azibert egy másik ügy, az úgynevezett Bettencourt-ügy nyomozásának részleteiről
rendszeresen tájékoztatta a volt államfő ügyvédjét,
Thierry Herzogot. Cserébe Sarkozy állítólag egy monacói kinevezés érdekében közbenjárását ígérte a bírónak.
A vizsgálóbírók az ügy mindhárom szereplőjét korrupcióval és befolyással való üzérkedéssel vádolják, az ügyvédet és a volt bírót hivatali titok megsértésével is gyanúsítják. A vizsgálóbírók március 26-án döntöttek arról, hogy bíróság elé küldik mindhármukat.
Az ügyben
2014 júliusában őrizetbe vették Nicolas Sarkozyt,
akitől azt szerették a nyomozók megtudni, ténylegesen megpróbált-e információkhoz jutni Azizbert-en keresztül, és törvénytelen módon tudomást szerzett-e arról, hogy a rendőrség lehallgatja a telefonját. Ez utóbbi kérdés azért merült fel, mert a volt államfő Paul Bismuth álnéven
tartott egy titkos mobiltelefont,
és a kényes ügyekről azon beszélt az ügyvédjével.
A 2014 márciusban a sajtóban is közzétett telefonbeszélgetésekből az derült ki, hogy Sarkozy és ügyvédje azokról a rendőrségi ügyekről beszél, amelyekben a volt államfő is érintett. Az ügyészségen akkor hat ilyen eljárás folyt. Ezek alapján indult meg az eljárás befolyással való üzérkedés gyanújával Nicolas Sarkozy ellen.
A beszélgetésekben elsősorban a Bettencourt-ügyről esik szó, amelyben felmerült a gyanú, hogy a volt elnök visszaélt az azóta meghalt Liliane Bettencourt-nak, Európa leggazdagabb asszonyának, a l’Oréal kozmetikai cégbirodalom örökösnőjének megrendült egészségi és pszichés állapotával, és
meggyőzte, hogy törvénytelen módon támogassa elnökválasztási kampányát 2007-ben.
Sarkozyt ki is hallgatták, vádat is emeltek ellene, majd utóbb bizonyíték hiányában ejtették a vádat.
Sarkozy ellen amiatt is eljárás folyik, mert 2007-es kampányához
a volt líbiai diktátortól, Moammer Kadhafitól is támogatást kaphatott.
Emiatt múlt héten őrizetbe is vették, majd napokon keresztül kihallgatták. A párizsi ügyészség ebben az ügyben öt évvel ezelőtt indított eljárást ismeretlen tettes ellen aktív és passzív korrupció, befolyással való üzérkedés, okmányhamisítás, hűtlen kezelés, pénzmosás, bűnpártolás, valamint ezek eltitkolásának gyanújával.
Az ügyészség eredetileg a volt államfőnek a Mediapart francia tényfeltáró hírportál ellen, hamisítás miatt tett feljelentése nyomán kezdett vizsgálódni. A portál ugyanis a 2012. májusi elnökválasztás előtt nyolc nappal – amelyen Sarkozy vereséget szenvedett a szocialista Francois Hollande-tól – közzétett egy volt líbiai főhivatalnoknak tulajdonított dokumentumot, amely szerint a líbiai kormány beleegyezett, hogy 50 millió euró értékben finanszírozza Nicolas Sarkozy 2007-es kampányát. Sarkozy a dokumentumot hamisítványnak minősítette.
(MTI/EPA/Mohamed Messzara)
A támogatásról kötött megállapodást az elmúlt években több volt vezető líbiai politikus megerősítette, köztük a francia fegyverszállítási ügyekben közvetítőként fellépő Ziad Takieddine francia-líbiai üzletember, aki a francia vizsgálóbíróknak elmondta, hogy 2006-ban és 2007-ben a francia belügyminisztérium épületében
három alkalommal adott át pénzzel teli bőröndöt, összesen 5 millió eurót Nicolas Sarkozynek,
aki akkor belügyminiszter volt, illetve kabinetfőnökének, Claude Guéant-nak.
A nyomozást januárban törvénytelen kampányfinanszírozás gyanújával kiszélesítették, miután Sarkozy volt kampánystábjainak tagjai azt vallották, hogy jelentős összegű támogatások érkeztek készpénzben 2007-ben, és őket abból fizették ki zsebbe.
A francia hatóságok szerint Sarkozy a kampányához
összességében 50 millió eurót kapott a Kadhafi-rezsimtől,
ami több mint kétszerese a 21 millió eurós kampányfinanszírozási limitnek. Az ügylet ráadásul azért is törvényellenes, mert a törvények tiltják a kampányok külföldi finanszírozását. A Mediapart szerint legalább 10 millió euróról biztosan rendelkeznek bizonyítékokkal a francia hatóságok.
Nicolas Sarkozy 2007 és 2012 között volt Franciaország elnöke. Korábban egy másik kampányfinanszírozási ügy miatt már vád alá helyezték: a 2012-es elnökválasztási kampányt is törvénytelenül finanszírozhatták, ő és a pártja többet költött el a megengedettnél. Az ügyben 2014 márciusában kezdődött vizsgálat, miután egy sajtóbeli leleplezést követően Jérome Lavrilleux, a volt államfő kampányának helyettes vezetője elismerte: a túlköltekezést a nagygyűléseket szervező kommunikációs cég, a Bygmalion
hamis számláival és kettős könyveléssel próbálta meg fedezni
a párt. A volt elnök ellen – aki a jobboldal tavalyelőtti államfőjelölt-állító választásán elszenvedett veresége után visszavonult a politikai élettől – 2016-ban indult eljárás az ügyben.
Nicolas Sarkozy a második volt államfő, akinek büntetőbíróság el kell állnia az 1958 óta fennálló V. köztársaság történetében. Jacques Chirac szintén volt jobboldali elnököt 2011-ben két év felfüggesztett börtönre ítélték, amiért még Párizs főpolgármestereként a városháza költségvetéséből finanszírozta pártja munkatársait.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
