Ezzel a címmel jelent meg a Christian Science Monitorban a Reuters brüsszeli keltezésű cikke, amely szerint a Brexit után az unió vezetőinek figyelme a két kelet-európai állam, Magyarország és Lengyelország felé irányul.
A jövő héten az EU új pénzügyi fegyvert vet be, hogy megzabolázza a Brüsszel szerinti illiberális nacionalizmust, amely a tömb demokratikus alapjait fenyegeti. Orbán Viktor, akit az uniós vezetők Viktátornak neveznek, nagy választási győzelme és a lengyelországi bíróságok függetlenségéért folytatott küzdelem megszólaltatta a vészcsengőt az unió jövőjét illetően, különösen Nagy Britannia távozása után.
A Jean-Claude Juncker vezette Európai Bizottság, Németország, Franciaország és a többi gazdag uniós tagállam támogatásával szerdán megjelenteti, a 2021-2027-es költségvetés részeként, hogy a szegényebb kelet-európai államok finanszírozását a jogállami normák tiszteletben tartásához kötné.
A Reutersnak a nevük elhallgatása mellett nyilatkozó EU tisztviselők azt mondták, hogy lesz feltételhez kötés és hogy a költségvetési nyomásgyakorlás perdöntő lesz. Egy másik uniós forrás szerint „vannak olyan vezetők, akik egy más értékrenddel kacérkodnak”, Orbán Viktor illiberális demokráciájára utalva. „Ez sokkal nagyobb veszéllyel fenyeget, mint a Brexit.”
A javaslatok szerint a pénzeszközöket megvonnák azoktól az országoktól, amelyek nem tesznek eleget a szerződésbeli kötelezettségeinek, például a jogállami normák betartásának.
A cikk szerint az uniós vezetők arra számítanak, hogy Lengyelország meghátrál a jövő hónapban a lehetséges pénzügyi büntetések miatt.
Egy EU-s forrás szerint az unióban mindent megtesznek, hogy a kelet-európaiakat a rendszerben tartsák, méghozzá egy valódi mézesmadzag-virgács politikával.
Nem sokkal Macron francia államfő után látogatott az Egyesült Államokba Angela Merkel német kancellár, akinek egyetlenegy kérdésben sem sikerült nézeteit elfogadtatnia Donald Trumppal.
Viták pedig vannak bőven Washington és Berlin között: a kereskedelmi háború, melyet Trump meghirdetett nem elsősorban Európa ellen irányul, de kedvezőtlen hatással van az egész világkereskedelemre. A katonai kiadások növelése Európában: Németország – Magyarországhoz és sok más EU tagállamhoz hasonlóan – nem teljesíti a NATO előírásait, mely szerint a GDP 2%-át kell a hadseregre fordítani. Ezt Trump most nyomatékosan sürgette Washingtonban, külügyminisztere Mike Pompeo pedig Brüsszelben. Elsősorban azért forszírozzák ezt, mert tudják: az európaiak fegyver vásárlásainak célpontja elsősorban Amerika lesz!
Vita van még ezen kívül az USA és Európa között az Iránnal kötött hathatalmi egyezményről. Ezt Trump fel akarja mondani, a másik öt nagyhatalom viszont nem. Trump szerint az egyezmény „rettentően rossz”. Macron és Merkel szerint még mindig jobb egy rossz egyezmény mintha semmi sem akadályozza az atomfegyver megszerzését Irán esetében.
Mind Merkel mind Macron azt hangsúlyozta Washingtonban, hogy szövetségesek között nem szokás háborúzni. Márpedig Trump kereskedelmi háborúja ezt jelentheti. Az amerikai elnök viszont az America First jegyében cselekszik, és fütyül szövetségeseinek az érdekeire. Ezzel viszont azt érheti el, hogy az EU megpróbál Kínához közeledni hiszen az érdekei a kereskedelmi háborúban sokban közel állnak egymáshoz. A baráti egyet nem értés Washingtonban azt mutatja, hogy Trump hosszabb távon is folytatni akarja az olyan diplomáciáját, mely semmibe veszi a szövetségesek érdekeit. Ebben a helyzetben kell megtalálnia a választ a jövő kihívásaira az Európai Uniónak.
A vendégkommentár (Judy Dempsey), amelynek témája, hogy Angela Merkel Európa leggyengébb láncszemévé válik, a magyar helyzettel is foglalkozik. A szerző szerint a német kancellár és bajor kollégája, Weber, az Európai Néppárt EP-frakcióvezetője visszautasítja, hogy felfüggessze a Fidesz tagságát, netán kizárja a pártot.
Merkel persze pontosan tudja, hogy Magyarország figyelmen kívül az EU normáit, amikor a tekintélyelvűséget forszírozza, ám a német kancellár vonakodik konkrét lépéseket tenni Orbán Viktor feltartóztatására. Azt sem kifogásolta, hogy a magyar kormányfő brüsszeli pénzekből finanszírozza kedvenc terveit, illetve hogy jelentős részben vazallusainak játssza át a közösségi támogatásokkal megvalósuló programokat. De a legrosszabb, hogy nem ítélte el nyilvánosan Orbán mérgezett és antiszemita kampányát Soros György ellen. És ugyanez vonatkozik német részről Lengyelországra is. Az ország igencsak keveset tesz azért, hogy megvédje az unió értékeit és a jogállamot.
Az elemzés kiemeli, hogy lassan Németország lesz a gyenge láncszem Európában. Míg a francia elnök bátor víziót terjesztett elő az EU megreformálására, addig Merkel habozik és ez kisiklathatja Macron elképzeléseit. A szerző, Judy Dempsey, a Carnegie Europe kutatóintézet szakértője megjegyzi, hogy a berlini passzivitás régtől való, a német vezetés nem gondolkodik stratégiában, gyűlöli a kockázatot és nem túl bátor. A szörnyű múlt mögé bújik, hogy igazolja békebarátságát. Az Északi Áramlat-2 gázvezeték támogatása újabb példa a német stratégiai vakságra, hiszen az egészből Ukrajna fogja a rövidebbet húzni. A baj az, hogy ha a kancellár nem veszi fel a lépést francia kollégájával, akkor a német félénkség meggyengítheti mind Macront, mint Európát.
Donald Trump amerikai elnök és Angela Merkel német kancellár visszafogott, alig fél órás találkozót bonyolított le Washingtonban. Közös sajtóértekezletükből annyi derült ki, hogy több globális kulcskérdésben próbáltak közös álláspontra jutni, vagy legalább is kijelölni a közeledés irányát.
Mindketten üdvözölték a Korea-Korea-csúcsot, de Trump a meleg szavak mellett arra is figyelmeztetett, hogy „nem fogjuk megismételni a korábbi amerikai kormányzatok hibáit”.
Azaz nem dőlnek be a mosolyoffenzívának, és fenntartják az Észak-Koreára gyakorolt erőteljes nemzetközi nyomást. De azt is elmondta, hogy várakozással tekint a Kim Dzsongunnal esedékes találkozóra.
Merkel igyekezett oldani a Trump által meghirdetett kereskedelmi háború feszültségét is. A kancellár bejelentette, hogy Németország máris csökkentette az Egyesült Államokkal fennálló kereskedelmi többletét. Egyébiránt pedig amellett foglalt állást, hogy az Európai Unió kétoldalú kereskedelmi tárgyalásokat folytasson az Egyesült Államokkal, mert szerinte a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) alkalmatlan a többoldalú megállapodások kimunkálására.
Az Európai Unió mindenáron el akarja kerülni, hogy megismétlődjön a 2015-ös menekült válság. Ezért Bulgária – az EU soros elnöke – Németország és Svédország támogatásával olyan javaslatot terjesztett elő, mely alaposan megnehezítené az úgynevezett frontállamok helyzetét.
A legtöbb menekült az öt déli államba érkezik: Olaszországba, Spanyolországba, Görögországba, Ciprusra és Máltára. A dublini alapelvek szerint ezek a fogadó államok hat hónapig felelősek a migránsokért, akik azután új célországot jelölhetnek ki. Az új javaslat ezt az időszakot 10 évre növelné! A brüsszeli Politico szerint az érintett öt frontállam elutasítja a bolgár javaslatot, melyet pedig a következő EU csúcstalálkozón már el is kellene fogadni.
Ez amúgy sem lenne könnyű hiszen számolni kell a négy visegrádi állam nyílt ellenállásával a kvóta ügyben. Az EU tavaly leállt a kvóta programmal, mely a menekültekkel túlterhelt államok terheit csökkentette volna, mert a fogadó készség minimális volt. Vagy annyi sem: Magyarország, Lengyelország, Szlovákia és Csehország egyetlen migránst sem kíván fogadni! Az új bolgár javaslat az, hogy a kvóta rendszer ne legyen kötelező hanem szabadon választott. Azok az uniós tagállamok, melyek hajlandóak befogadni bevándolrókat, kapjanak ezért valamilyen anyagi juttatást. Az EU következő költségvetési periódusban azt tervezik Brüsszelben, hogy azok az államok, melyek nem alkalmazkodnak az EU szabályaihoz lényegesen kevesebb pénzt kapnak, azok viszont, melyek hajlandóak áldozatot hozni más tagállamok érdekében plusz pénzekhez jutnának. Mindenesetre viharos viták várhatóak a migráció ügyében az EU-ban, ahol ez a kérdés alaposan megosztja minden tagállam közvéleményét.
Kim Dzsong Un lépte át először a két Koreát elválasztó demarkációs vonalat Panmindzsonban, ahol megkezdte a tárgyalásokat Mun Dzse In dél-koreai elnökkel. 1953 óta ő az első észak-koreai vezető, aki Dél-Korea területére lépett. A kézfogás után áthívta Munt, hogy ő is tegyen pár lépést Észak-Koreában. A találkozót lezáró nyilatkozatban Kim Dzsong Un bejelentette, hogy kész felszámolni atomprogramját. Mindkét elnök megígérte, hogy beszüntetik az ellenségeskedés minden formáját.
A hosszú másodpercekig tartó, a demarkációs vonalon átnyúló történelmi kézfogás után Kim Dél-Korea területére lépett, majd az ő javaslatára Munnal együtt a demarkációs vonal túloldalán, vagyis Észak-Korea területén is tettek egy-két lépést. A szöuli elnöki hivatal illetékesei szerint
ez meglepő gesztus volt Kim részéről,
mert nem szerepelt a protokollban. Közben többször ismét kezet szorítottak, szívélyesen társalogtak egymással, majd elvonultak tárgyalni a demilitarizált övezet déli oldalán lévő Béke Házába. Az egyik kézfogásnál Kim két kézzel fogta meg Mun kezét, ami a hagyomány szerint a fiatalabbak, alárendeltebbek gesztusa.
Kim Dzsong Un és Mun Dzse In Fotó: MTI/EPA/Korea-közi csúcs sajtószolgálata/pool
A szöuli elnöki hivatal közlése szerint Kim a megbeszélésen szóba hozta a dél-koreai Jonpjong-sziget ellen 2010-ben végrehajtott északi tüzérségi támadást. Arról beszélt, hogy a folyton az újabb északi támadástól rettegő Jonpjong lakói, valamint az 1950-53 közötti koreai háború során egymástól elszakított családok és azok, akik megszöktek Észak-Koreából most nagy reményeket fűzhetnek a Korea-közi tárgyalásokhoz, amelyek begyógyíthatják a múltbéli sebeket.
„A határvonal nem olyan magas: végül egyszer el fog tűnni, ha már sok ember átkelt rajta”
– mondta szöuli beszámolók szerint.
Mun Dzse In szóvivője azt is elmondta, hogy a dél-koreai elnök javasolta: tartsanak további találkozókat. Mun jelezte, hogy szívesen ellátogatna az észak-koreai Pektu-hegyhez. Kim erre azt mondta: a jelenlegi körülmények között az utazás kényelmetlen lenne, de a látogatás előtt majd fejlesztik közlekedési hálózatukat. Szerinte a februári téli olimpia alkalmából Dél-Koreában járt északi delegációt lenyűgözték a déli nagysebességű vasutak. Mun erre azt felelte, hogy ha sikerül javítani országaik kapcsolatait és összekötni vasúti hálózataikat, akkor mindkét Korea élvezheti majd a nagysebességű vasút előnyeit.
Kim Dzsong Un azzal is tréfálkozott, hogy megígérte:
nem fogja többet kora reggel álmából felzavarni a dél-koreai elnököt.
Ezzel tavaly a hajnali órákban végrehajtott északi rakétatesztekre utalt.
Kim Dzsong Un kilenctagú észak-koreai küldöttség élén érkezett a tárgyalásokra. Szemüvegben volt, a megszokott fekete Mao-zubbonyt viselte, miközben kíséretének tagjai katonai egyenruhában vagy öltönyben voltak.
Még mielőtt megkezdődtek volna a tárgyalások, Kim bejegyzést írt a Béke Házának vendégkönyvébe. Azt írta: „új történelem kezdődik most. A béke korszaka a történelem kezdőpontjától”.
A tárgyalások sajtó számára is nyilvános kezdetén Kim Dzsong Un arról beszélt, hogy reméli, a megbeszélések jelentős eredményeket hoznak.
„Azzal a reménnyel érkeztünk ide, hogy új lapot nyissunk a két Korea történelmében.
Biztos vagyok abban, hogy Mun Dzse In elnökkel konstruktív tárgyalásokat tudunk majd folytatni, amelyeknek nagyon jó és jelentős eredményei lesznek” – mondta. Nem szeretné a múlt megismétlődését, és eltökélt abban, hogy végrehajtja az észak-koreai fél által vállalt minden kötelezettséget.
Mun Dzse In arra szólította Kimet, hogy együtt teremtsenek békét és virágoztassák fel a Koreai-félszigetet. „Tudatában vagyok annak, hogy milyen felelősség nyomja a vállunkat. És én hálás vagyok azért a határozottságért és bátorságért, amelyet ön tanúsított a tárgyalásokra érkezve. Tanúsítsunk hát együtt bátorságot és határozottságot, és
teremtsünk békét a Koreai-félszigeten.
Ettől a naptól a demarkációs vonal többé nem a viszály, hanem a béke jele” – mondta.
A két elnök tárgyalásainak első fordulója másfél-két órán át tartott, utána nem nyilatkoztak. A dél-koreai elnöki hivatal közleménye szerint Kim elfogadta a meghívást Szöulba, tetszőleges időpontra. Egyes hírek szerint arról beszéltek, hogy az eddig mindkét oldalon 2-2 kilométeres demilitarizált övezet szélessége 700 méterre csökkenhet.
A megbeszélések után Kim kocsival a demilitarizált övezet észak-koreai részére hajtott, ahol egyedül ebédel. Tizenkét testőre futva tette meg az utat az autó mellett.
As Kim Jong Un drove away from the early session of his summit with South Korean President Moon Jae-in, 12 bodyguards were seen running beside the vehicle https://cnn.it/2Kjaabq
Hírügynökségek szerint a két koreai vezető ezután elültet egy, a békét és virágzást jelképező fenyőfát, majd rövid sétát tesznek, de csak kettesben, kíséret nélkül, és csak ezután tartják meg a megbeszélések második fordulóját.
Legutóbb tíz éve tartottak csúcstalálkozót a jogilag még mindig hadban álló két Korea vezetői, de még sosem fordult elő a háború óta, hogy phenjani vezető Dél-Korea területére lépett volna.
A találkozó lezárása után kiadott nyilatkozatban
Kim Dzsong Un bejelentette, hogy elkötelezett a Koreai-félsziget teljes atommentesítése
és Észak-Korea atomprogramjának felszámolása mellett. A két elnök megfogadta, hogy megpróbálják hivatalosan is lezárni az 1950-53-as koreai háborút, amely után csak fegyverszünetet kötöttek.
Mindketten megígérték, hogy május 1-jétől kezdve berekesztik az ellenségeskedés minden formáját földön, vízen és levegőben. Ebbe az is beletartozik, hogy leállítják a határra telepített hangosbemondók propagandaadását.
Megegyeztek abban is, hogy
szorosabbra fűzik a két ország diplomáciai kapcsolatait.
A kommunikáció megkönnyítése érdekében közös és állandó összekötő irodát hoznak létre a határ észak-koreai oldalán fekvő Keszongban. Arról is megállapodtak, hogy az augusztus 15-én ünnepelt felszabadítás napja alkalmából kezdeményezik a koreai háború miatt szétszakadt családok újraegyesítését. Emellett
a határon átívelő vasút- és közútvonalakat építenek.
Mun Dzse In pedig beleegyezett, hogy ősszel újabb csúcstalálkozón vesz részt Kim Dzsong Unnal, ezúttal Phenjanban.
A találkozó egyes kommentárok szerint előrejelzésként szolgálhat a május végén vagy június elején esedékes, történelmi jelentőségű csúcstalálkozóhoz Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsong Un között.
Emmanuel Macron francia elnöknek nagyratörő tervei vannak az unió megreformálására vonatkozóan, de Angela Merkel habozik: Németországban nagy az ellenállás. Ez nem mindig volt így: Macron megválasztása után Berlinben euforikusan üdvözölték elképzeléseit. A választásokon azonban bejutott a parlamentbe az Alternative für Deutschland (AfD), amely eredetileg Európa-ellenes pártként alakult, majd ezt a történelem leghosszabb ideig tartó kormányalakítása következett, miközben Macron a tervek közös kidolgozására akarta volna fordítani az időt. A francia elnök még az Európa-pártiaknak és túl messzire megy, de Merkelnek más okai is vannak a tartózkodásra.
Merkel Európa-párti politikus, ám még neki is kételyei vannak Macron terveivel kapcsolatban, de csak óvatosan nyilatkozik erről. A német uniós pártok politikusainál Macron terveiből különösen a pénzügy-politikai elképzelések ütköznek ellenkezésbe, de Merkel pártjában Macronnak akadnak támogatói is – írta a Deutsche Welle, és idézte néhányuk véleményét. Norbert Röttgen, a CDU külpolitikusa kifejtette: pártjának mély meggyőződése, hogy a szavazóik érdekei és az európai reformtervek között nincs ellentét. Hozzátette: az uniós pártok nem fogják korlátozni Merkelt tárgyalási mozgásterében. A lap szerint azonban úgy tűnik, hogy az uniós pártok csak mérsékelten bíznak meg a kancellárban, és nyomatékosan kiállnak amellett, hogy – különösen a pénzügy-politikai döntések esetében – a német parlamentnek is legyen szava. A CDU-CSU óvatossága nem tetszik a szociáldemokratáknak, akik a koalíciós szerződésre hivatkoznak. Ám a szociáldemokratáknál is vannak ellenfelei Macron terveinek: többek között Olaf Scholz pénzügyminiszter mindeddig nagyon óvatosan szólt Macron pénzügyi terveiről. A zöldeket pedig dühíti a széthúzás, amely a Macron-tervekkel kapcsolatban a koalícióban mutatkozik.
Macron német támogatás nélkül nem jut előre a projektjével. Ám Jean-Claude Juncker bizottsági elnök Macron strasbourgi beszéde után figyelmeztetett: „Ne felejtsük el, hogy Európa nem csupán Franciaországból és Németországból áll”. Brüsszelben a reformtervekkel kapcsolatos bírálatok a baloldaltól a jobboldalig ívelnek, és Macron odahaza is nyomás alatt áll. Merkel azt mondta, a Macronnal tartott berlini találkozón a reformtervekről volt szó, és „júniusig közös megoldásokat találunk Franciaországgal”.
Németország a védelmi politika tekintetében saját javaslatokat is kíván tenni, de szó sincs versengésről, „bizonyos vagyok benne, hogy erős csomagot hozunk össze” – mondta Merkel.
A kormányzattal összetűzésbe került civil szervezetek arra készülnek, hogy a hatalom keményebben fellép ellenük a jövőben. Épp ezért új finanszírozási forrásokat, illetve jogi utat keresnek, hogy kikerüljék a „Stop, Soros”-t, amelynek értelmében a belügyminiszter betilthatja az NGO-kat, ha azokat nemzetbiztonsági kockázatnak minősíti – írja a New York Times a Reuters tudósítása alapján.
Azt mondják, hogy Orbán Viktor el akarja hallgattatni az általuk képviselt kritikus hangokat. Kapronczay Stefánia a TASZ-tól úgy látja, hogy a törvényjavaslat nincs összhangban az alkotmánnyal, az uniós joggal, valamint a nemzetközi normákkal. Pardavi Márta a Helsinki Bizottság társelnöke hozzáteszi, hogy a csomag jócskán befolyásolja munkájukat, mind az engedélyezést, mind azt tekintve, hogy beléphessenek a határövezetbe. Mind rámutatott, a hatalom célja egyértelműen az, hogy lehetetlenné tegye olyan csoportok tevékenységét, amely igyekeznek számon kérni bizonyos dolgokat a kormányon.
Kovács András, a Menedék igazgatója arról számolt be, hogy szükségtervet készítenek, mert a hatóságok két hónapja felfüggesztették pályázatukat az EU illetékes alapjánál. A Transparency International nem gondolja, hogy vonatkozik rá a „Stop, Soros”, mert nem foglalkozik menekültekkel. De nagy csapás volna számukra, ha minden külföldi támogatást megadóztatnának a jövőben, mert kiadásaik 13 %-ára Soros alapítványától kapnak pénzt. Martin József Péter szerint ha mégis ez következik be, akkor kénytelenek lesznek alkalmazottakat elbocsátani. Ritók Nora, a szegény roma gyerekeket felkaroló Igazgyöngy Alapítványtól szintén úgy gondolja, hogy rájuk nem érvényes a készülő jogszabály, mindenesetre próbálnak több adományt gyűjteni, mert esetükben a költségvetés 10 %-át állja a Nyílt Társadalom Alapítvány.
Válaszul a múlt heti antiszemita incidensre Berlinben és néhány más német nagyvárosban szolidaritási megmozdulást rendeztek: kipával a fejükön gyülekeztek a résztvevők, akiknek a többsége nem volt zsidó.
Magát az antiszemita incidenst sem egy zsidó idézte elő: egy palesztin férfi kipróbálta azt, hogy milyen kipával a fején végigmenni egy muszlim városrészen. Videót készített, melyből kiderült: sok muszlim nyíltan és agresszíven kimutatja ellenszenvét a zsidók iránt. Ezért tanácsolta azt az incidens után az országos zsidó szervezet vezetője, hogy ne hordjanak kipát nyilvános helyen. Josef Schuster természetesen most is jelen volt a berlini megmozduláson és pontosította véleményét:
„Csak akkor nem ajánlatos a kipa viselése Németországban nyilvánosan, ha az illető egyedül van.”
Gideon Joffe, a berlini zsidó közösség vezetője is elmondta: növekszik az antiszemtizmus Németországban, de távolról sem ér el olyan szintet mint Belgium vagy Franciaország egyes részein.
Angela Merkel kancellár az antiszemita incidens kapcsán elmondta: kétféle antiszemitizmus van jelenleg Németországban. Az egyik a hagyományos és a neonáci szervezetek által fenntartott ellenszenv a zsidókkal szemben. A másik, az újabb antiszemitizmus a muszlimok tömeges bevándorlásához köthető.
Érdekes, hogy Németországban korábban is élt többmilliós muszlim közösség – jórészt törökök -, de eddig körükben nem volt tapasztalható komoly antiszemitizmus. Trump amerikai elnök döntése, hogy elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosának, felerősítette az antiszemita tendenciákat szerte Németországban. Az Alternative für Deutschland szélsőjobboldali párt, mely bejutott a parlamentbe, azzal vádolja Angela Merkelt, hogy ő idézte elő a válságot azzal, hogy 2015-ben több mint egymillió migránst engedett be Németországba.
Cem Özdemir, a Zöldek pártjának egyik vezetője, részt vett a kipa megmozduláson Berlinben. Hangsúlyozta, hogy sem a muszlimok sem pedig a keresztények között nincs helye az antiszemitizmusnak. A populista pártoknak nincs helye a kipa megmozduláson – jelentette ki a török származású német politikus. Az Alternative für Deutschland – a többi német párthoz hasonlóan – támogatásáról biztosította ugyan a kipa megmozdulást, de vezetői nem mentek el rá. Az AfD aktivistái között elég sok neonáci van, akik inkább Hitler születésnapján ünnepeltek április 20-án.
A Cambridge Analytica cég akkor bukott le, amikor kiderült: illegális módszerekkel befolyásolta a választási kampányokat az Egyesült Államokban és sok más országban.
A Facebooktól vásárolt hatalmas adatbázisokat, és ennek alapján a választási szakértők elérték: a saját szavazóik minél nagyobb számban menjenek el szavazni miközben az ellenfél támogatóit elriasztották a voksolástól.
„Egy hatékony propagandagépezetet akarok”- mondta a brit cégnek Steve Bannon, aki Trump 2016-os elnökválasztási kampányának guruja volt. A kongresszusi vizsgálóbizottság elsősorban Trump orosz kapcsolataira kíváncsi. Első kampányfőnöke, Paul Manafort ezért is kényszerült lemondásra. Éppúgy, mint az első nemzetbiztonsági tanácsadó, Flynn tábornok, aki egy ideig a Cambridge Analytica fizetési listáján szerepelt. A cég egyébként fantom cég volt, jórészt amerikaiak dolgoztak neki.
A cél világos volt: mindenáron elérni Donald Trump megválasztását. Steve Bannont egyáltalán nem érdekelte, hogy egy hír igaz-e vagy sem. Kizárólag azzal törődött, hogy „hasznos-e nekünk vagy sem”. Steve Bannont azután Donald Trump főtanácsadónak nevezte ki, aki még a nemzetbiztonsági üléseken is részt vehetett. Aztán megindult ellene a hadjárat és végül távozni kényszerült a Fehér Házból. Nemrég Európában járva kijelentette: Orbán Viktor a legígéretesebb európai politikus.
A botrány miatt a Facebook vezetőjének, Mark Zuckerbergnek is kongresszusi vizsgálóbizottság elé kellett állnia Washingtonban. Ahol továbbra is kutatják: vajon milyen szerepe volt Putyin orosz elnöknek az amerikai választási kampányban. A Cambridge Analytica egykori munkatársának vallomásaiból kiderül: egyáltalán nemcsak a 2016-os amerikai elnökválasztást próbálta meg befolyásolni a „hatékony propaganda gépezet”, mely a Facebooktól vásárolt hatalmas adatbázisokat, minden etikai gátlás mellőzésével.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
