Ezt állítja annak a pornószínésznőnek az ügyvédje, aki beperelte Trumpot. Stormy Danielsnek Trump ügyvédje, Michael Cohen állítólag 130 ezer dollárt fizetett, hogy hallgasson.
Stormy Daniels ügyvédje, Michael Avenatti a CNN-en arról beszélt, hogy Cohen Trump több egykori kapcsolatának fizethetett, hogy hallgasson. Azt mondja: ő kinyomozta, honnan érkezhetett a pénz:
Viktor Vekszelberg orosz milliárdos 500 ezer dollárt fizetett Cohennek
egy amerikai vállalaton keresztül a 2016-os elnökválasztás előtt.
Avenatti szerint Vekszelberg és unokatestvére, Andrew Intrater 2017 januárja és augusztusa között több részletben utalta át az összeget az oligarcha vállalatbirodalmának egyik amerikai beruházási cégén keresztül.
Az oroszok beavatkozását vizsgáló, Robert Mueller vezette bizottság már meg is hallgatta Vekszelberget, aki közel áll Vlagyimir Putyinhoz. Az oligarchát az FBI emberei tartóztatták fel, amikor magángépével leszállt New Yorkban.
Az amerikai kormány még áprilisban a szankciókkal sújtott oroszok listájára tette Vekszelberget,
mondván, azok egyike volt, akik beavatkoztak a választásba. A CNN úgy tudja, Muellerék azt is vizsgálják, hogy Vekszelberg amerikai leányvállalatának vezetője hogyan és mennyivel járult hozzá Donald Trump választási kampányalapjához és beiktatási ünnepségének költségeihez. És továbbra is vizsgálják, hogy az elnök akadályozta-e a nyomozást.
A montenegrói Olivera Lakićra saját háza előtt lőttek rá. Az országban egy hónapon belül másodszor támadtak meg újságírót.
Olivera Lakić oknyomozó újságíró, aki elsősorban korrupciós ügyeket és más bűncselekményeket tárt fel a Vijesti nevű lapnál. A Guardian szerint a fővárosban, Podgoricában, a háza előtt lőttek rá. Kórházba vitték, már nincs életveszélyben.
A támadókat keresik, az ugyanis kiderült, hogy többen voltak. Lakić a főszerkesztőjének azt mondta,
egy férfi lőtt rá, de két másikkal együtt menekült el.
Lakićra hat éve már rátámadtak egyszer, akkor egy dohánygyár ügyeiről írt. A támadót elfogták, börtönbe került, az újságíró pedig hónapokig rendőri védelem alatt állt.
A montenegrói miniszterelnök elítélte a támadást, gyors és hatékony vizsgálatot követelt. Az elmúlt egy hónapban ez már a második eset volt, hogy megtámadtak egy újságírót az országban,
néhány hete bombát robbantottak egy másik házánál.
De Montenegróban korábban is voltak hasonló esetek, máig nem tudni például, hogy 2004-ben ki ölette meg az ismert szerkesztőt, Duško Jovanovićot.
A mostani támadást az amerikai nagykövetség és az uniós delegáció vezetője is elítélte.
Az utóbbi hónapokban EU-s tagállamokban is volt példa újságírók elleni gyilkosságra. Tavaly októberben a legismertebb máltai oknyomozó újságírót, a Panama-papírok ügyében is nyomozó Daphne Caruana Galiziát robbantották fel, februárban pedig egy fiatal szlovák oknyomozó újságírót végeztek ki barátnőjével együtt. Az emiatt indult tiltakozáshullámba végül Robert Fico miniszterelnök is belebukott, hiába állt ki mellette a magyar kormánypropaganda.
Az Egyesült Államokon belül és kívül nem kevés nyomást gyakoroltak Donald Trumpra, de az amerikai elnök mindezek ellenére mégis beváltotta korábbi fenyegetését: kilépett az iráni atomprogramból, ezzel egy igencsak bizonytalan helyzetet teremtve nemcsak a Közel-Keleten, hanem a nemzetközi közösségben is. Döntése máris heves reakciókat váltott ki.
Donald Trump amerikai elnök május 8-án, magyar idő szerint 20 órakor jelentette be, hogy mivel Irán az egyik legfőbb támogatója a terrorizmusnak, ezért felmondja az alkut a közel-keleti országgal, és újra bevezeti az ellene felfüggesztett szankciókat.
Az atomalkut még az előző elnök, Barack Obama írta alá 2015. július 14-én, amikor a P5+1 tagállamok (Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Franciaország, Nagy-Britannia, Németország) úgy döntött, feloldja az Irán elleni szankciókat. Cserébe viszont a perzsa ország átláthatóvá tette a nukleáris programját és lemondott a nukleáris fegyverek fejlesztéséről. Ezt akkoriban a nemzetközi média óriási sikerként könyvelte el,
az egész Obama-adminisztráció legnagyobb külpolitikai sikerének nevezte.
Ugyanakkor Donald Trump már a 2016-os elnökválasztás előtt keményen támadta a megállapodás pontjait. A „legrosszabb alkunak” titulálta, amelyet Washington valaha is megkötött egy diktatórikus vezetéssel. Megválasztása után hónapokig nem bolygatta a témát, de 2017 őszétől már egyre gyakrabban emelt szót a felmondás mellett, mivel állítása szerint Iránban titokban folytatták az urán dúsítását. Októberben ugyan nem hitelesítette – a törvény értelmében az amerikai elnöknek 90 naponta meg kell vizsgálni, hogy Irán mennyire tartja be az előírásokat – a megállapodást, de nem is vezetett be szankciókat a perzsa ország ellen.
Ezzel együtt pedig látványos diplomáciai hadjárat vette kezdetét, különösen a nyugat-európai szövetségesek felől, hogy az Egyesült Államok lehetőleg ne hátráljon ki a megállapodásból. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség szerint Teherán 2015 óta tartotta magát a megállapodáshoz, és nem talált bizonyítékokat sem az izraeli, sem az amerikai vádak alátámasztására. Még az amerikai lakosság több mint fele is támogatta a megállapodást.
A republikánusoknak is több, mint a fele pozitívan vélekedett a 2015-ös atomalkuról. A demokratáknál ez az arány kétharmad volt. A kép forrása: Statista.
Ezek az érvek azonban aligha hatották meg Trumpot:
„Nyilvánvaló, hogy az életben lévő megállapodás rothadó szerkezete nem alkalmas arra, hogy megelőzzük az iráni atombomba kifejlesztését”
– közölte az amerikai elnök a keddi sajtókonferencián.
Ezzel párhuzamosan a hatóságok megtiltották Boeing és az Airbus repülőgépgyártó cégeknek, hogy polgári repülőgépeket vagy alkatrészeket adjanak el Iránnak. Fokozatosan újra bevezetik a kőolajra, az acél- és szénexportra vonatkozó korábbi amerikai szankciókat is. Augusztus elejére már egyetlen amerikai vállalatnak sem lesz arra engedélye, hogy üzleti megállapodásokról tárgyaljon az iráni rezsimmel.
Trump döntése heves diplomáciai vitát robbantott ki. Egyedül Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök állt ki mellette, aki „bölcs lépésnek” nevezte Washington kihátrálását az egyezményből. Ő már kezdettől fogva élesen bírálta a megállapodást, és a múlt héten még egy előadást is tartott az „Irán hazugságáról”. Közben izraeli értesülések szerint egy Szíriában lévő iráni bázis ellen hajtottak végre támadást az izraeli erők, mivel onnan – reagálva Trump bejelentésére – rakétákat akartak kilőni Izraelre.
Haszan Róháni iráni elnök reakciójában kifejtette, hogy egyelőre még várnak néhány hetet, de ha Washington nem változtatja meg a korábbi döntését, akkor hozzáfognak a korlátlan urándúsításhoz. A legrosszabb eshetőségnek azt tartják, hogy a bejelentéssel tovább gyengül Róháni, akinek pozíciója már így is ingatag az év eleji tüntetések óta.
Federica Mogherini uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő sajnálatát fejezte ki Trump döntésével kapcsolatban, de azonnal hozzátette, hogy a magállapodás sikere
„nem egyetlen ország hozzáállásától függ”.
Ezzel együtt leszögezte, hogy Brüsszel elkötelezett marad a JCPA (közös átfogó cselekvési terv) iránt. A főképviselő egyeztetni fog a nemzetközi partnerekkel ennek a lehetséges hatásairól, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az EU továbbra is védeni fogja a gazdasági befektetéseit.
Angela Merkel német kancellár, Emmanuel Macron francia elnök, Theresa May brit miniszterelnök egy közös nyilatkozatban ítélték el az amerikai elnök szavait. Hangsúlyozták, hogy mindent megtesznek azért, hogy az iráni atomprogram továbbra is békés és civil maradjon.
France, Germany, and the UK regret the U.S. decision to leave the JCPOA. The nuclear non-proliferation regime is at stake.
Az Egyesült Államokban Barack Obama elnök a Facebookon tette közzé véleményét, miszerint súlyos hiba volt Trump részéről az atomegyezmény felmondása, mivel Irán nem sértette meg a JCPA egyetlen pontját sem.
Recep Tayyip Erdogan török elnök szerint maga az Egyesült Államok lesz Trump döntésének a vesztese, Kanada sajnálkozott, Kína pedig csalódottságát fejezte ki az atomalku felmondása miatt. Magyarország is reagált a történtekre: Szíjjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott szerdai előadása után arról beszélt, hogy a megállapodás olyan nemzetközi politikai vívmány, amelyet kár lenne veszni hagyni.
Magyarország és Lengyelország az európai demokráciát veszélyezteti, kikezdi a politikai és erkölcsi összefogást az unióban. De ezen nemigen lehet csodálkozni, mert a földrész keleti felén a demokratikus visszafejlődést a rasszizmusban és elnyomásban gyökerező nacionalizmus vezérli – írja Richard North Patterson a Boston Globe publicistája.
Közvetlen támadást jelent az EU által szorgalmazott összetartó tényezők, a demokrácia, az átláthatóság, a kultúrák sokszínűsége, a szabad kereskedelem és a jogállam ellen, éspedig két, egyre inkább tekintélyelvű állam részéről. A jól ismert okokat: a gazdasági bajokat és a bevándorlással szembeni félelmet csak súlyosbítják a térség múltjából eredő gondok. Így az, hogy etnikailag egységes társadalmakról van szó, amelyeket megrémített a muzulmán menekültek tömeges felbukkanása.
A leghevesebb elutasító reakció Orbán Viktorhoz fűződik, aki a „keresztény értékek védelmében” meghirdette az illiberális demokráciát a külső-belső ellenségek vagyis a szabad versenyes kapitalizmus, a demográfiai nyitottság, a nemzetközi szervezetek és a liberális média ellen. Putyin módjára ő is a nacionalizmuson és kegyencrendszeren alapuló kapitalizmust épít. A gusztustalan eredmény ötvözi a muzulmán-ellenes felhívásokat az alig-alig rejtett antiszemitizmussal Soros ellen, aki a jelképes zsidó Orbán számára. Mint a korábbi idegengyűlölők és antiszemiták ő is hatalma növelésére veti be ezeket az eszközöket. A többi közt háborút hirdetett a külföldről támogatott civil szervezetek ellen, és száműzni igyekszik a CEU-t. Sajnos, a magyar és a lengyel kormány éket alkot az unió ellen, miközben mindkettő erősen függ a brüsszeli forrásoktól. Céljuk nem az, hogy kilépjenek, hanem hogy az egyre jobban lábra kapó nyugati illiberális erőkkel vállvetve átalakítsák az EU-t.
Több mint ötezren vettek részt Vlagyimir Putyin negyedik elnöki beiktatásán a Kremlben, ahol a legelső sorban hárman álltak: Kirill pátriárka, Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök és Gerhard Schröder, aki Németország kancellárja volt Angela Merkel előtt (1998-2005).
Aztán kiderült, hogy Schröder, aki jelenleg a legnagyobb orosz olajvállalat, a Rosznyeft igazgatótanácsának elnöke, előbb gratulálhatott Putyinnak mint Oroszország miniszterelnöke. Mindez kínos feltűnést keltett Németországban, ahol sokan sokallják az exkancellár oroszbarát aktivitását Moszkvában. Gerhard Schröder ugyanis Putyin aktív lobbistája a világban. Mindenütt állást foglal az oroszellenes nyugati szankciókkal szemben. Angela Merkel kormánya ugyanakkor szolidáris a NATO-val és az EU-val, és támogatja a szankciókat, pedig ezzel jelentős veszteséget okoz a németek exportjának.
Nem Schröder volt az egyetlen német meghívott a Kremlben, ahol Putyin újabb elnöki periódusát ünnepelték. Matthias Warnigot azonban jóval kevésbé ismerik, mint Gerhard Schrödert. Nem véletlenül, hiszen a Stasi, a rettegett keletnémet titkosszolgálat magas rangú tisztje volt. Most kulcsfontosságú szerepet játszik az orosz-német kapcsolatokban: az ő cége építi azt a tengeralatti gázvezetéket, amely Ukrajnát és Lengyelországot elkerülve juttat földgázt Németországba. A Nord Stream 2-t nemrég engedélyezte a német kormány annak ellenére, hogy azt az USA és néhány más NATO tagállam ellenezte. De az exkancellár és a volt Stasi főtiszt hatékony lobbistának bizonyult.
Vlagyimir Putyin az NDK utolsó éveiben Drezdában szolgált, ahol a KGB helyi csapatát vezette. Jól beszél németül és sok hasznos kapcsolatra tett szert az NDK-ban. Németország ma is a legfontosabb európai partnere Oroszországnak. A NATO és az EU tanácskozásain előfordult már, hogy a németek lobbiztak azért, hogy enyhítsék vagy szüntessék meg a szankciókat Oroszország ellen. Berlin megítélése szerint ezek a szankciók nem hatékonyak. Ráadásul a német politikai elitben sokan úgy vélik: az USA szándékosan gyengíti Berlin és Moszkva kapcsolatát, mert tart attól, hogy Németország és Oroszország együttműködése komoly kihívás elé állítaná Amerikát. Árnyalja a képet, hogy Oroszország nagyon jól megfizeti azokat a németeket, akik érte lobbiznak. Schröder a hírek szerint dollárban is milliárdos.
Timothy Garton Ash a Guardianben úgy látja, hogy ki kell zárni a Fideszt az Európai Néppártból, mert terjed az Orbán fémjelezte tekintélyelvűség és ez minden eddiginél jobban fenyegeti az EU alapértékeit. Az oxfordi elemző emlékeztet arra, hogy Magyarország egy főre vetítve mindenki másnál többet profitál az uniós támogatásokból, közben azonban beleharap abba a kézbe, amelyik Brüsszelből enni ad neki.
A lengyelek hasonlóképpen csinálják, a maguk módján orbanizálják az országot. Kaczynski nem ment olyan messzire, mint magyar kollégája, mégis nagyobb hatással lesz az egész szervezetre, ha Kelet-Közép-Európa legnagyobb gazdasága magyar módra átcsúszik puha tekintélyelvűségbe. Azaz itt alapvető kihívás jelentkezik a liberális demokráciával, a jogállammal, a szólásszabadsággal szemben.
Magyarország még nem diktatúra, de az EU nem fektette le a vörös vonalakat, kijelentve, hogy eddig és ne tovább. Mind a magyar, mind a lengyel rendszer afelé tart, hogy ne legyen liberális demokrácia. Ezek az ügyes populisták kiaknázzák, hogy már régóta elszakadt egymástól az értékek és a pénz Európája. Brüsszel javarészt tehetetlen, olyan, mintha egy sakkozó próbálkozna egy kickboxolóval szemben. Nem kétséges, ki nyer. Így Brüsszel most a támogatások megvonásával kísérletezik. Emellett igyekszik lecsapni az uniós alapok felhasználásánál tapasztalható korrupcióra. Ez azért fontos, mert ezek az államok részben a vazallusok jól tartására, részben saját zsebük megtömésére használják a brüsszeli pénzcsapot. Általános jelképe ennek a felcsúti stadion, illetve kisvasút.
A Bizottság javaslatai örvendetesek, de csak évek múltán kezdenek hatni. Ennél gyorsabb eredményre van szükség, és ezt el lehetne érni úgy, ha az EPP kitenné a magyar kormánypárt szűrét, még a jövő évi európai választások előtt. A konzervatívok arra hivatkoznak, hogy a berkeken belül jobban képesek befolyásolni Orbánt, mintha az kívül lenne. Vagyis a megbékítés klasszikus illúziójába ringatják magukat. Ám olyan erőt pátyolgatnak, amely nem egyszerűen lebontja a magyar demokráciát, de Brüsszel-ellenes, idegengyűlölő kampánnyal nyerte meg újabb mandátumát, miközben az országot elárasztotta az antiszemitizmust sugalló, Soros-ellenes plakátokkal. A Néppárt nem csupán megtűri a Fideszt, hanem aktívan támogatja azt. Ám erre immár nincs idő. Ha Lengyelország tovább megy a magyar úton, akkor a legtöbb állam a régióban megadja magát a lopakodó tekintélyelvűségnek, mégpedig az EU-n belül.
Vera Jourová igazságügyi biztos a Politico európai kiadásának nyilatkozott. Mint mondta, realista javaslattal álltak elő az új uniós költségvetés kapcsán.Azoknak a tagállamoknak, melyet betartják az uniós jogot, nem kell tartaniuk attól, hogy emiatt csökken a nekik kiutalt pénz Brüsszelből – közölte a cseh biztos.
Azok az országok, amelyek támadják ezt a javaslatot, azt üzenik, hogy a jövőben nem garantálják, hogy az uniós pénzekkel gondosan és a törvényes előírások szerint bánnak.
Magyarország és Lengyelország volt az a két tagállam, melyekben a leghevesebb kirohanásokat intézték az uniós javaslat ellen.
Amely nem általában a jogállamot kéri számon, hanem azt, hogy az uniós pénzeket valóban arra költik-e el, amire azokat szánják. Sok tagállamban nem ez a helyzet, mert „az uniós pénzek vonzzák a nagy és rossz embereket” – mondta az EU igazságügyi biztosa. Nem részletezte, hogy pontosan kikre is gondol. Arra mindenesetre utalt, hogy „aggaszt az, hogy Magyarország milyen kevéssé követi az OLAF ajánlásait”.
Az OLAF az EU csalás elleni szervezete, melynek azonban vizsgálati joga nincsen a tagállamokban. Vagyis a helyi hatóságok döntenek arról, hogy korrupciót találtak-e az adott esetben. Magyarországon a főügyész általában nem talál okot a vizsgálatra. Brüsszelben különösen azt nehezményezték, hogy amikor az OLAF a magyar miniszterelnök vejének cégével kapcsolatban juttatott el jelentést a korrupció gyanújáról, akkor a magyar hatóságok egyetlen lépést sem tettek az ügy kivizsgálására.
Ezért az EU igazságügyi biztosa azt javasolja, hogy valamennyi tagállam lépjen be a közös európai ügyészségbe, melynek vizsgálati joga van az érintett államokban. Jelenleg az EU négy tagállama maradt távol az európai ügyészségtől: Magyarország, Lengyelország, Málta és Svédország.
Az EU befizető államait nagyon zavarja az, hogy a pénzük gyakran magánzsebekbe kerül, olykor még a maffia is gyarapodik belőle.
Két oknyomozó újságírót is megöltek a közelmúltban, akik az európai pénzek után kutattak hazájukban. Máltán és Szlovákiában történt a két gyilkosság, és mindkét esetben a maffiát gyanítják a háttérben. Amely viszont szoros kapcsolatban áll egyes kormányzati szervekkel vagy épp magas rangú politikusokkal. Máltán a miniszterelnök ügyeit firtatta az oknyomozó újságírónő, akit felrobbantottak. Szlovákiában Robert Fico miniszterelnök lemondásra is kényszerült, mert a meggyilkolt oknyomozó újságíró dokumentumaiból kiderült, hogy főtanácsadója az olasz maffia kelet-szlovákiai főnökének a szeretője volt.
Az EU mindkét esetben alapos vizsgálatot sürgetett. Az új javaslat épp a szigorúbb ellenőrzést sürgeti az uniós pénzek elköltése felett. Ennek a javaslatnak a megszavazását nem zavarhatják meg az érintett tagállamok, mert nem szükséges hozzá teljes egyetértés, mint a költségvetés ügyében. A javaslat értelmében csak akkor áll le a vizsgálat, illetve az uniós pénzek visszatartása, ha az érintett tagállam biztosítja a tagállamok felének támogatását. Realisták vagyunk – mondta Vera Jourová igazságügyi biztos.
Május 20-21-én tartják meg a G20 csúcstalálkozót Argentínában, és itt Szergej Lavrov orosz külügyminiszter tárgyalhat frissen kinevezett amerikai kollégájával, Mike Pompeóval.
Ezt maga Lavrov közölte az interfax orosz hírügynökséggel. Minthogy a két állam kapcsolatai a mélyponton vannak, ezért minden találkozó reményt nyújthat a javulásra.
Vlagyimir Putyin elnök, akit most iktattak be újabb hat évre, érvényes meghívóval rendelkezik a Fehér Házba – mondta az orosz diplomácia vezetője. Trump hívta őt meg, miután gratulált választási győzelméhez. Csak Trump ellen épp a túl szoros orosz kapcsolatai miatt folyik vizsgálat, ezért
a csúcstalálkozó időpontja teljesen bizonytalan.
A feszült közel-keleti helyzet miatt mindenképp szükség lenne amerikai-orosz eszmecserére, hiszen a két nagyhatalom vezérkari főnökei csak a konkrét katonai problémákat vitathatták meg nemrég Bakuban. Oroszország olyan rakétavédelmi rendszerrel látja el Szíriát, mely képes lelőni a támadó izraeli gépeket. Izrael hadügyminisztere úgy nyilatkozott, hogy az izraeli légierő ennek ellenére folytatja a támadásokat, még akkor is, ha a rakétákat kezelő orosz személyzet is veszélybe kerülhet.
készek megdönteni Bassár el Aszad szíriai diktátor rendszerét is.
Közben Donald Trump épp készül felmondani az Iránnal megkötött atomalkut. Irán jelenleg Oroszország oldalán áll, miközben az Egyesült Államok Izraellel és Szaúd Arábiával alkot szövetséget. A két oldal között több országban rendkívül kiélezett a helyzet. Lavrov és Pompeo találkozója enyhíthetne ezen, ha valóban létrejön.
Városi fesztivál, neves előadókkal, sok-sok zenével, egy kínai finanszírozással felállított szoborral és sok-sok szuvenírrel – így ünnepelte a 200 éve született Karl Marxot szülővárosa, a németországi Trier.
Ami a szuvenírokat illeti, a Washington Post tudósítója alaposan megvizsgálta a kínálatot, s kiválasztotta az általa a legmeghökkentőbbnek tartott ötöt. Az új Marx-szobortól nem messze lévő szuvenírboltban igen kelendők voltak ezek az emléktárgyak – írja a szerző, aki némileg ironikusan megjegyzi: jobb, ha nem gondolunk abba bele, hogy mit szólna mindehhez az az ember, aki arra buzdította a világ proletárjait, hogy forradalommal döntsék meg a kapitalizmus rendszerét.
Autóbalesete volt az amerikai színésznek, ezután terjedt el az interneten az álhír a haláláról. Will Ferrellnek nem most keltették először a halálhírét.
Az interneten a hasonló álhírek persze viharos gyorsasággal terjednek. Sylvester Stallone és Terence Hill ál-halálhírével ellentétben azonban most egy fake news-oldal, a breaking-cnn.com (amelynek semmi köze a valódi CNN honlapjához, az álhíroldalaknak gyakran van ismert portálokhoz hasonló nevük) tette közzé, hogy Will Ferrell meghalt.
Azt írták, hogy egy súlyos autóbaleset után kórházba vitték, ott hunyt el. Hivatkoznak is az egyik legnagyobb amerikai celeboldalra, a TMZ-re. Csakhogy ott azt is leírták, hogy
a színész sérülései nem is súlyosak, a haláláról szó sincs.
A többek között a Zoolander, a Felforgatókönyv és az Austin Powers-filmek miatt Magyarországon is ismert, Amerikában a Saturday Night Live miatt népszerű
Will Ferrell haláláról egyébként nem most először terjedt el álhír.
Az álhírek leleplezésére szakosodott Snopes.com ír arról, hogy még 2006-ban egy másik fake news-oldalon az jelent meg, hogy meghalt egy ejtőernyős balesetben. Természetesen ez sem volt igaz, mint ahogy most sem halt meg. Olyannyira nem, hogy az HBO-n ő kommentálja majd Harry herceg és Meghan Markle esküvőjét.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
