Kezdőlap Világ Oldal 446

Világ

Merkel: az eurozóna nem lesz adósságunió!

0

Az eurozóna nyakig eladósodott államai szeretnék, ha Németország garanciát vállalna az ő adósságaikért is, de ez a közeljövőben aligha történik meg. Erre figyelmeztetett mindenkit Angela Merkel.

A kancellárasszony a Frankfurter Allgemeine Zeitung vasárnapi számában kerek-perec elutasított mindenfajta „adósságuniót”. Ezt korábban Emmanuel Macron francia elnök javasolta. A két állam június végén közös javaslattal áll elő az eurozóna reformjára. Merkel kancellár csak óvatos reformot akar, mert tudja: a németek semmiképp sem fogadják el, hogy garanciát kelljen vállalniuk olyan hatalmas adósságért, mint amely például Olaszországot terheli. Ez jelenleg több mint 2300 milliárd euro és állandóan növekszik.

Ráadásul most olyan kormánya van Olaszországnak mely nyíltan Brüsszel-ellenes.

Angela Merkel szombaton telefonon tárgyalt Giuseppe Conte új olasz miniszterelnökkel, és az új olasz miniszterelnök Emmanuel Macron francia köztársasági elnök is felhívta. Mind a francia államfőt, mind pedig a német kancellárt az aggasztja elsősorban, hogy az olasz kormány programjában benne van, hogy az Európai Központi Bank töröljön el Itália államadósságából 250 milliárd eurót! (Ennyi olasz államkötvény van az EKB kincstárában jelenleg).

Erről szó sem lehet!- mondta Merkel kancellár az idézett interjúban. Az Európai Központi Bank elnökének, Draghinak, aki egyébként olasz, ugyanez az álláspontja.
Mi lesz így az olasz államadóssággal? Az új olasz kormány nem hajlandó megszorító intézkedésekre, mert az életszínvonal a nagy pénzügyi válság óta stagnál Itáliában. „Az egyszerű olasz polgárok érdekeit fogom képviselni a G 7 csúcson!”- írta a Facebookon Giuseppe Conte olasz miniszterelnök. A fejlett nagyhatalmak vezetői a jövő hétvégén Kanadában találkoznak egymással. Ott nem az olasz államadósság lesz a fő téma, hanem Trump kereskedelmi háborúja. Az olasz államadósságról érdemben az uniós csúcson lehet szó először nemzetközi fórumon.

Június végén terjeszti ugyanis elő Németország és Franciaország az eurozóna reform terveit.

Olaszország az eurozóna harmadik legfontosabb állama, amelynek olyan magas az államadóssága, hogy egy pénzügyi válság esetén végzetes helyzetbe hozhatná az egész eurozónát. Ezért akarják az olaszok, hogy az Európai Központi Bank írja le az államadóság egy részét.

Merkel kancellár viszont nem véletlenül közölte, hogy erről szó sem lehet! Ha ugyanis Németország kormánya elfogadná az olasz javaslatot, akkor erre Karlsruhéban a német alkotmánybíróság csaknem biztosan nemet mondana. Vagyis róka fogta csuka helyzet alakult ki: Olaszország államadóssága már olyan nagy, hogy legalább akkora fejfájást okoz a kölcsönadóknak, mint maguknak az olaszoknak, akik semmiképp sem akarnak elfogadni olyan megszorító csomagokat mint a görögök. Pedig az unió legerősebb állama, Németország erre ösztönzi őket.

Több mint 6 millió embert hallgattak le Romániában

0

Erről a megdöbbentő adatról számolt be a titkosszolgálatot ellenőrző parlamenti bizottság elnöke, Claudiu Manda. Románia aktív népessége alig több mint 9 millió, ehhez képest a 6 milliós lehallgatási szám, melyet 2005 és 2016 között mértek, döbbenetesen magas. Ez azt jelenti, hogy az aktív munkavállalók kétharmadát lehallgatta a román titkosszolgálat.

Az SRI, amely a rossz emlékű Securitate utóda, visszaél a jogkörével, és a nemzetbiztonságra hivatkozva rengeteg lehallgatásra és megfigyelésre kér és kap engedélyt. Ezen változtatni kellene – hangsúlyozta az SRI-t ellenőrző parlamenti bizottság elnöke. Aki természetesen maga is tudja, hogy pusztába kiáltott szó a titkosszolgálat bírálata Romániában. Az SRI- nek ma több embere van, mint a rettegett Securitatenak Nicolae Ceausescu idején. Persze ez becsapós, hiszen a kommunista diktatúra idején rengeteg fedő állás működött a munkahelyeken. Minden fontosabb munkahelynek megvolt a maga Securitate hálózata, melynek tagjai a vállalat fizetési listáján szerepeltek. Persze azért kaptak némi kiegészítést a Securitate-tól is, hiszen Krisztus koporsóját sem őrizték ingyen …

A román elit szinte minden tagja kapcsolatban állt, illetve áll a titkosszolgálattal, melynek jóindulatára mindenkinek nagyon nagy szüksége van ma is Romániában. Korábban a titkosszolgálat szoros kapcsolatban állt Moszkvával és azon belül is a KGB-vel. Miközben a nyugati világgal elhitették, hogy Ceausescu külön utakon jár, a román diktátor, aki a Szovjetunióban, a titkosszolgálat akadémiáján végzett, vígan együttműködött az oroszokkal. Ma annyi változott, hogy az amerikaiak játszák a Big Brother szerepét. Amerikai összekötő tisztek dolgoznak Bukarestben, amely nagy becsben áll az Egyesült Államokban. Törökország ugyanis mind kevésbé megbízható szövetséges, ezért Románia stratégia szerepe állandóan felértékelődik.

Különösen így van ez azután, hogy Trump kilépett az iráni atomalkuból. Románia államfőjét az elsők között fogadta Trump a régióból. Bár Johannis elnökkel kapcsolatban megalapozott a gyanú, hogy a Ceausescu féle Securitate tisztje volt fiatalabb korában, de ettől manapság Amerikában eltekintenek, hiszen Románia stabilitása ma a NATO fontos stratégia érdeke.

Ezt a stabilitást pedig ki garantálhatná jobban mint a Securitate jogutóda, az SRI Romániában?

Migránsok a Balkánon

A magyar kormánysajtó már egy ideje riasztgat a Nyugat-Balkán (magyarul: a volt Jugoszlávia plusz Albánia) országaiba egyre nagyobb számban érkező menekültek miatt. Az egyik magyarázat szerint Törökországból ismét többen távoznak és a Balkán ideális útvonal az áhított Nyugat-Európa felé.

Valamivel 22 óra előtt egy bécsi rendszámú (W-21897-D) fehér színű Ford Tranzitba 29 iraki és afganisztáni menekült zsúfolódott be. Mindez Donji Lapac horvát városka közelében történt. Lapac a Horvátországot Boszniától elválasztó határ horvát oldalán van. Az embercsempész (a kombi sofőrje) azért választotta ezt a határszakaszt, mert ez nem a leggyakrabban használt „zöldhatár”, ahol a legtöbb járőr is van. Tehát már bejutottak az EU területére, de a schengeni zónába nem, ezért akartak innen egészen Szlovéniáig utazni.

Nem volt szerencséjük, mert egy rutinellenőrzést végző rendőrkocsi meg akarta állítani őket, de a sofőr nagy gázzal továbbhajtott.

A horvát rendőrség öt kilométerrel odébb szintén kísérletet tett a Ford megállítására, de nem állt meg.

A következő alkalmas hely 25 kilométerre odébb volt, ahová már riasztották a környékbeli rendőrosztagokat és egy ottani útkereszteződésnél lezárták az utat. Ahogyan azt a filmekben látni: két rendőrautó keresztbe állt az úton, mögötte pedig állig felfegyverzett egyenruhások álltak.

A közeledő kocsi mozgásából nyilvánvalóvá vált (állítják a rendőrök), hogy nem fog lefékezni. Ezért mintegy 50 méter távolságról a rendőrség tüzet nyitott. A sofőr egy baloldali manőverrel kikerülte a baloldali keresztben álló rendőrkocsit, leszaladt az útról, de sikerült visszatérnie. És tovább haladnia. Ekkor a rendőrök ismét tüzet nyitottak. Száz méter után a kocsi lefékezett, a sofőr kiugrott és szaladni kezdett a boszniai határ felé, ami kétszáz méterre van a helyszíntől.

A kocsiból sikoltások és jajveszékelés hallatszott. Több iraki és afganisztáni család szállt ki belőle, köztük 15 gyerek. A legfiatalabb 7 éves.

Két 12 éves gyereket lövés ért, őket a zadari kórházba szállították.

A vizsgálat megindult abban az ügyben is, hogy a horvát rendőrök jogosan használtak-e fegyvert. A horvát törvények értelmében ezt csak önvédelemből vagy körözött, bűncselekménnyel vádolt személy üldözése közben tehették volna meg.

Bosznia az új bázis

Az év eleje óta, horvát és boszniai források szerint új, alternatív balkáni útvonal alakult ki: a Görögországban partot ért menekültek Macedónia helyett a szintén szomszédos Albániát választják, onnan Montenegróba mennek, majd Bosznia-Hercegovinába. Nem mellékes, hogy ez a kedvenc útvonala a fegyver- vagy kábítószer csempészetnek is. Montenegrói lapoknak nyilatkozott egy szíriai menekült, aki szerint ezer dollárt fizetett a csempészeknek a Törökországból Görögországba vezető útra, és ugyanennyit Albániáig.

Az év első hónapjaiban Boszniába mintegy 700 menekült érkezett, 800-at visszaküldtek a határról. Azóta ez a szám jócskán megnövekedett. A legtöbben Líbiából, Pakisztánból, Afganisztánból és természetesen Szíriából érkeznek.

Dragan Mektić, boszniai belügyminiszter szerint mintegy 45-50 ezer migráns tartózkodik több ország területén Görögország és Bosznia között és közülük jónéhányan választhatják a Bosznia-Hercegovinán át vezető utat.

Az unió pedig akkor már testközelben van és a bosnyák-horvát határ 2000 kilométer hosszú. Egyszóval: ellenőrizhetetlen.

Új menekült típus: az iráni

Vladimir Cucić, Szerbia menekültügyi biztosa a Szabad Európa Rádiónak azt nyilatkozta, hogy a jelen pillanatban majdnem 400 iráni migráns tartózkodik az országban. Ezek a menekültek a lehető leglegálisabb úton érkeztek Szerbiába: rendes repülőjárattal Teheránból Belgrádba.

Tavaly ugyanis államközi szerződés született a két ország között a vízumkényszer eltörléséről.

Arról már Belgrád elfelejtkezett, hogy államközi megállapodást kössön a visszatoloncolásról is.

Így az irániak a hetedik legszámosabb migránscsoport Szerbiában, ahol összesen 3270 menekült van – a számukra kialakított központokban.

Gordan Paunović, a belgrádi, menekülteket elszállásoló Infopark vezetője szerint azonban sokkal többen vannak és nemcsak az irániak, hiszen a kijelölt helyeken kívül nagyon nagy számú illegális migráns van, akik a nyugatra való tovább utazásra készülnek, valahol az országban.

A helyzet csak fokozódik, mert Szerbia, úgy tudni, hamarosan Pakisztánnal is hasonló államközi szerződést készül kötni.

Amerikai rakétavédelmi rendszert telepítenek Németországba

0
  • „Nem hiszem, hogy a németek akadályt gördítenének az elé, hogy THAAD rendszert telepítsünk hozzájuk!”- mondta szűkszavúan Curtis Scapparotti tábornok a NATO európai erőinek főparancsnoka.

  • A Reuters hírügynökség exkluzív értesülései szerint a THAAD (Terminal High Altitude Area Defense) rakétavédelmi rendszert Ramsteinbe telepítenék. Itt van a NATO európai légierőinek főhadiszállása.

Elvben az amerikaiaknak nem kell kérniük ehhez a németek engedélyét, de tekintettel az ügy katonai és diplomáciai jelentőségére, ezt Washington mindenképp megteszi. Ez ugyanis már olyan lépés, amely kicsaphatja a biztosítékot Moszkvában.

Miért most kerül erre sor? Mert Donald Trump kilépett az iráni atomalkuból, és ennek sok stratégiai következménye is lehet. Nem véletlen, hogy Merkel kancellár kiállt az iráni atomalku fenntartása mellett, és közölte: „Európa immár magára maradt, saját magát kell megvédenie!”

Az aggodalom jogos. Egyrészt azért, mert Irán már ma is rendelkezik olyan Shabab 3 rakétákkal, melyeknek a hatótávolsága 2000 kilométer, vagyis elérhetik Európa déli részét is. De a veszély ennél jóval nagyobb, hiszen a Forradalmi Gárda Teheránban közölte: vannak olyan rakétáik, melyek képesek ennél messzebbre is eljutni, de ezeket eddig nem fejlesztették. Ha bukik az atomalku, akkor ehhez is hozzáfognak. Ezért Németország – más európai államokkal együtt – olyan új atomalkut akar Iránnal, mely nemcsak a nukleáris fegyverekre, de a hordozó rakétákra is kiterjed.

Apró probléma, hogy ezt az európai tervet sem Irán, sem az USA nem fogadja el…

A fő gond azonban nem Irán, hanem Oroszország, mely igen érzékeny az amerikai katonai fejlesztésekre Európában. Bár a NATO tagadja, hogy ezek közvetlenül Oroszország ellen irányulnak, de Moszkvában ezt egyértelműnek tekintik. Ha tehát lesz THAAD rendszer Ramsteinben, akkor ez semmiképp sem javítja Oroszország és Európa kapcsolatait.

Erről is tárgyalt nemrégiben Merkel kancellár Putyin elnökkel Szocsiban. Természetesen nemcsak stratégiai kérdések szerepeltek a tárgyalások napirendjén, hanem gazdaságiak is. Trump kereskedelmi háborúja közelebb hozhatja egymáshoz az Európai Uniót Oroszországgal, sőt Kínával is!

Ebben a környezetben az amerikai rakéta telepítési terv Németország területén valamiféle hidegháborús maradványnak minősülhet.

Már csak azért is, mert épül a Nord Stream 2 gázvezeték, amely közvetlenül hozza el a földgázt Oroszországból Németországba, és amelyet az USA meg akart akadályozni. Ennek eredményeképp Németország az EU gázelosztó központja lehet.

A gyakorlatban tehát a német-amerikai katonai együttműködés áll szemben a német- orosz gazdasági kooperációval. Persze párhuzamosan is mehetnek a dolgok, hiszen Angela Merkel kancellár nagy mestere a kompromisszumoknak, melyek eredményeképp Németország a kecskét és a káposztát is megszerezheti magának…

Netanjahu lehallgattatta a Moszad főnökét?

0
  • Izrael miniszterelnöke arra adott utasítást a belső elhárítás főnökének, hogy hallgassa le a Moszad vezetőjét és a vezérkar főnökét. Ezt a szenzációt közölte egy oknyomozó televízió Izraelben.

  • Benjamin Netanjahu miniszterelnök szerint mindez aljas hazugság.

A belső elhárítás /Shin Bet/ főnöke állítólag vonakodott eleget tenni Netanjahu miniszterelnök utasításának, mondván, hogy ez nem szerepel a szolgálat kötelezettségei között. De minthogy Yoram Cohen szolgálati ideje a vége felé járt, végülis minden mindegy alapon megszervezte Benny Gantz korábbi vezérkari főnök és Tamir Pardo egykori Moszad paramcsnok lehallgatását.

„Aljas hazugság!”- közölte a Twitteren Benjamin Netanjahu miniszterelnök, akit nem más, mint Obama egykori amerikai elnök nevezett hivatásos hazudozónak. Benjamin Netanjahu rávette a Shin Bet korábbi vezetőjét, hogy adjon ki cáfolatot az ügyben.

A cáfolat meglehetősen kétértelműre sikeredett, mert annyit közöl: nem kaptam különleges utasítást a miniszterelnöktől a vezérkari főnök és a Moszad főnök lehallgatására.

Az ellenzéki sajtó rögtön lecsapott erre a kétértelmű fogalmazásra, sőt rá is tett egy lapáttal: lehet, hogy a hadsereg és a Moszad vezetőit rendszeresen lehallgatják Benjamin Netanjahu miniszterelnök utasítására?

Izraelben a honvédelem szent – tekintettel az ország stratégiai fekvésére, viharos történelmére és állandó fenyegetettségére.

Épp ezért a bizalom a fegyveres erők, a titkosszolgálatok és a politikai vezetés között létfontosságú.

Ha az oknyomozó televízió bizonyítani tudja, hogy Netanjahu rendszeresen lehallgattatta a hadsereg és a hírszerzés vezetőit, akkor ezzel súlyos csapást mér a miniszterelnök presztízsére, melyet már amúg yis megtépázott az a négy korrupciós ügy, mellyel szembe kell néznie Benjamin Netanjahunak.

Keresztek Bajorországban – Söder mint Orbán

0

A bajor miniszterelnök utasítására ezentúl ki kell tenni a keresztet minden közintézményben. Ez a lépés látszólag egy sorba helyezi Markus Södert Orbán Viktorral, aki felváltva hirdeti a keresztény, illetve illiberális demokráciát, vagyis a populizmus nacionalista, migránsellenes, antiszemita, euroszkeptikus és tekintélyelvű változatát – írja a Guardian.

Csakhogy Bajorország más, különbözik Németország többi részétől, valamint egykori szocialista szomszédjaitól. Keveredik benne a népieskedő populizmus, valamint az elszánt korszerűsítés – állapítja meg a brit lap publicistája és hozzáteszi:  mindenesetre a kormány helyzetét megnehezíti az AfD (Alternative für Deutschland, menekültellenes, német szélsőjobboldali párt) felemelkedése, hiszen ez a párt az Orbán-Kaczynski-vonal német megfelelője. És még inkább feladja München számára a leckét Merkel (Angela, kancellár) álláspontja a bevándorlás, illetve az energiapolitika ügyében.

Söder a jelek szerint úgy gondolja, hogy a vallási érzület ellenpontként szolgál a radikalizmussal szemben. De bőven lehet, hogy téved. Az egyház szerepe csökken, viszont a tartomány egyre multikultibb.

Szóval inkább sajnálni, semmint irigyelni kell a kormányfőt, aki próbál spárgázni a globalista, liberális elit és a mind jobban leszakadó tömegek között.

A Big Deal

Donald Trump, a mai nap folyamán kinyilatkoztatta, hogy márpedig június 12-én megtartják a nagy találkozót Szingapúrban, közte, és Kim Dzsong Un között, mi több, az imént Mun Dzse In dél-koreai elnök azt nyilatkozta, hogy Trump adminisztrációja felhívta őt, hogy vegyen részt a találkozón.

Az még nem biztos, hogy rögtön az elejétől igénylik a társaságát, de lehet, Trump egy cseppet sokat beszél örömében, és kicsit össze-vissza, ezért ilyen részletek elsikkadnak.

Például azt mondta, hogy a Kim Jang Csal, magas rangú északi küldött által személyesen továbbított levél, amit Kim Dzsong Un írt Trumpnak, nagyon jó, és érdekes, majd 8 perc múlva azt, hogy fogalma sincs mi áll benne, mert még nem nyitotta ki.

Mondjuk ha koreaiul íródott, akkor nagy eséllyel akkor sem lesz, ha kinyitja, de majd csak találnak valakit aki lefordítja, hogy az elnök úr mégis tudja, mire mondta, hogy szép, és érdekes, reméljük, nem a híres hideg tészta, a nengmjan északi receptjét kapta meg, amiért mellesleg nem egy déli szakács a fék karját adná.

Mondta, hogy dollár milliárdokkal segítették Délt, majd azt, hogy ilyen nem történt, aztán azt, hogy  dollár trilliókkal fogják segíteni Északot, majd azt, hogy ők nem segítenek, segít Dél, Kína, meg Japán. Mondjuk azt azért megnézném, amikor oda Japán beteheti a lábát, de mindegy is, az elnök úrnak majd küldünk néhány szem ginkgo bilobát, hogy ne keveredjen bele folyton önmagába.

A helyszín körül is éleződnek a találgatások, legnagyobb készültség a Shangri-La, és a Capella hotel környékén van Szingapúrban, de van még másik három is a dobozban. Biztonsági okokból, a tényleges helyszín vélhetőleg csak a legvégén derül majd ki.

Maga a megállapodás is körvonalazódni látszik.

Volt kezdetben az egyszerű változat, hogy ne legyen Észak-Koreának atomfegyvere, aztán jött amerikai részről, hogy jó, de legyen a leszereléssel párhuzamosan lehetetlen később is az atomfegyver előállítása, azaz a leszerelés legyen irreverzibilis.

Kicsit még később, hogy még ez sem elég, legyen azonnal.

Na, erre már a szakértők is felhúzták a szemöldöküket, ugyanis szerintük ha 8 év alatt technikailag,  – igen jelentős külföldi segítséggel – véghez lehet vinni a feladatot, akkor igen ügyesek leszünk. Nem ilyen munkamorál, és élettempójú országokban, körülbelül 15 évbe telne a dolog.

Végül megállapodtak egy un road map-ben, ami 4 lépésben semmisítené meg az összes atomfegyverrel kapcsolatba hozható létesítményt, anyagot, technológiát Észak-Koreában, nemzetközi szakértők részvételével, az első kör 2o2o-ban fejeződne be.

Pár napja aztán Trumpék kitalálták, hogy még ez sem tetszik nekik eléggé, Kim Dzsong Un a hordozó rakétáit is semmisítse meg, ám ez eddig nem volt műsoron, lévén azok nem atom fegyverek, ha alkalmasak is atomfegyver hordozónak.

Az Amerikában tárgyaló delegáció nincs felhatalmazva, hogy Kim Dzsong Un helyett döntsön, következésképp most megy az üzengetés, miközben Trump már ismét trillió dollárokról, és az Arab Emirátusokat is megszégyenítő gazdagságról beszél Északnak, meg olyan biztonsági garanciákról, amely az ő elnöklése után is kötelezné Amerikát, hogy védje meg Kim Dzsong Un hatalmát szükség esetén.

Szóval, hagyott egy lapot azért a végére, ez lesz a „big deal”, a rakéták megsemmisítése, amit majd ő, és Kim hoz tető alá, nem hagyja, hogy a tárgyaló csapatok ellopják előle a show-t. Nem csodálkoznék ha nagyon szeretne játszani, de győzni még annál is inkább, nem is titkolja, hogy mennyire élvezi.

Kicsit higgadtabb emberek azt mondatták vele, hogy a big deal után még kell történjen néhány még inkább big deal, ugyanis egy megállapodással lehetetlen az összes technikai részletet megbeszélni, pláne megalkudni arról, hogy mibe fog ez a Trump -féle győzelem fájni Amerikának.

Mindenesetre Kim Dzsong Un azt mondta, hogy ő szeretne egy amerikai hamburger láncot Északon. Ez ugye a diplomácia nyelvén azt jelenti, hogy az államtól független magánbefektetőket várjuk szeretettel.

Ugyanezt ígérte Lavrovnak is, meg Si Dzsin Pingnek is, bár Si azért nyilván más tekintetben is számít, hiszen amennyiben gyakorlatilag a gyalogos hadseregén, és a muzeális értékű tankjain kívül nem marad fegyvere Észak-Koreának, Délnek viszont igen, felmerül a félsziget katonai egyensúlyának megbomlása, ami még akkor sem fog egészen helyreállni, ha az utolsó amerikai katona is elhagyja a félszigetet, mert Dél hadi ereje igen jelentős.

Kína azonban tudja, hogy Koreától nincs tartani valója katonai szempontból, neki az amerikai befolyás megszűnése elegendő biztosíték lesz.

Eközben tegnap, északi-déli magas rangú katonai megbeszélés volt, ami folyamatossá válik alacsonyabb szinten, 14-én, 18-án. A következő szimbolikus találkozás a Koreai-félsziget legszebb hegyén, a Kümgángszán-on lesz, június 22-én, ismét magas rangú tisztségviselők között.Ismét műsoron van a szétszakított családok találkozója, ami már csak szimbolikus, lévén az érintettek közül alig él már valaki. A déli televízióban következetesen „uri táng”-ként emlegetik Északot (is), ami annyit tesz, a mi földünk, a mi országunk. Ez is üzenet értékű, és meglepően pozitív üzenetet hordoz.

Mondott néhány mondatot az északi, belügyminiszternek nevezhető úr, az újságírók gyűrűjében, és én azt hittem, hogy csak én nem értem, ezért a férjemhez fordultam, hogy fordítson nekem, ám legnagyobb meglepetésemre ő sem értette. Kissé zavarban volt, és azt mondta, hogy van amit ért, de a kulcsszavak ismeretlenek a számára. Tehát nem csupán az intonáció nagyon más, hanem olyan szavakat használnak, amik itt nem léteznek. Itt az újabb feladat, meg kell tanulni északiul is.

Azért kisakkoztuk, hogy valami olyasmit mondott, hogy ha egyik oldalon sem állítanak szándékosan akadályokat a megbeszélések elé, akkor azok fénysebességgel fognak haladni.

Na most, mivel Kim Dzsong Unnak, aki akadályt próbált állítani, az már nem él, ez a pár mondat egyértelműen a déli ellenzéknek szólt, szerintem az északiaknak szokniuk kell még a demokráciával járó tökölődést, láthatóan ez nehezükre esik.

Ahogy egy déli elemző igen találóan azt megfogalmazta, nyakig ülünk egy Trump féle reality showban, és csak kapkodjuk a fejünket, de a segéderő, mármint Kim Jang Csal, akinek egyébként ma Trump megveregette a vállát, aminél kevés udvariatlanabb dolgot követhetett volna el, esetleg adhatott volna neki még barackot a fejére, de akkor senki se csodálkozzon, ha Trump elnök hirtelen elhuny szívrohamban, szóval ő teszi a dolgát, ahogy Pompeo is, meg a fülöp szigetről elhozott amerikai nagykövet, akit szintén Kimnek hívnak, és az északi szigorú hölgy, aki kivételesen nem Kim, de attól még az elit elitje Északon.

Trump elnök még azt is mondta, hogy nem csak papíron, de ténylegesen is véget ér a Koreai Háború, és ez mekkora dolog, így hetven év tűzszünet után. Ebben mindenképp igaza van, mi már alig várjuk, legyen az akár big deal, vagy sok egymást követő big deal, mennénk már a Kümgáng szán-ra, és a hóhatár feletti csúcsokat is szeretnénk látni, no meg az a közel harminc milló koreai megérdemli, hogy végre jobban, boldogabban éljen, ha a demokrácia kérdését természetesen még nem feszegeti senki, akkor is.

Die Welt: A kirekesztő kereszténység

Egyelőre csak Budapesten és Varsóban lett ez a fajta, irgalmat nem ismerő kereszténység államalkotó, a kormányzati politika része. De a jelek másutt is mind inkább a tekintélyelvűség irányába mutatnak. Olaszországban pl. a Liga vezére közönséges hangon azt tanácsolta a pápának, hogy fogja be a száját, amikor az a menekültek megsegítésére hívott fel.

 

A lap volt kiadója Thomas Schmid A kemény szívű kereszténység újjászületése címmel közölt kommentárt. A szerző szerint ismét olyan kereszténység alakul ki, amely régi idők szellemét idézve a többi vallástól elhatárolódva határozza meg önmagát és nem sokra tartja a felebaráti szeretet. Emellett fatális fejlemény, hogy Magyarországon, Lengyelországban és Oroszországban összefonódik állam és vallás. A magyaroknál és a lengyeleknél a keményszívű, kirekesztő és harcias kereszténység kerekedett felül, amely vitatja a szív üzenetét. Sőt egyfajta állami doktrína rangjára emelkedett. Ebben persze semmi új nincs, inkább reneszánszról beszélhetünk. A papok annak idején ágyúkat szenteltek meg, belenyugvásra és engedelmességre figyelmeztették az egyszerű hívőket. Németországban pedig még Adenauer idején is szembe szálltak a világ liberális értékváltásával.

Jézus tanításában két elem fonódik össze – írja a Die Welt: Az egyik a felebaráti, szeretet, az irgalmasság, a részvét és a hit abban, hogy minden ember egyenlő. Ebben a zsidó-keresztény hagyományban a jó szándék és a jótett a fontos. Az idegenben pedig az embert és nem a mást látja. Ez az irányzat hihetetlenül népszerű lett az elmúlt évtizedekben, ideértve a menekültkérdést is. Másfelől viszont

napjainkban olyan kereszténység jelenik meg és erősödik, amely ismét kardot ragad, mármint szóban.

Teljesen megtagadja, hogy idegeneket fogadjon be, és közben cseppet sem rossz a lelkiismerete. Európából pedig ismét a jól bevált keresztény erődöt csinálna. A lengyeleknél már ott tart, hogy a hitet megfosztaná annak központi üzenetétől, a szeretettől. Azaz lerombolja a krisztusi tanítást, hogy megmentse azt.

Thomas Schmid szerint egyelőre csak Budapesten és Varsóban lett ez a fajta, irgalmat nem ismerő kereszténység államalkotó, a kormányzati politika része. De a jelek másutt is mind inkább a tekintélyelvűség irányába mutatnak. Olaszországban pl. a Liga vezére közönséges hangon azt tanácsolta a pápának, hogy fogja be a száját, amikor az a menekültek megsegítésére hívott fel. De a legjobban Oroszországban látni, hová vezet az, ha autoriter megfontolásokból állami célokra használnak egy keresztényi hagyományt. Államosítják az egyházat és a hitet, ráadásul etnikai-völkisch szellemmel itatják át. Felszámolják az állam és az egyház szétválasztását. Utóbbi az előbbi szolgája lesz, az államvallás szerepét tölti be, miközben az elnök gyakorlatilag felszámolta a demokráciát. Az uralkodó, Putyin, csak hatalomban, barátban és ellenségben képes gondolkodni. Számára az erőszak teljesen jogszerű politikai eszköz.

Az irgalom nélküli kereszténység újdonsült, tekintélyelvű hívei valamennyien a 19. század állam- és hitvilágába igyekeznek visszatérni.

Amikor a háború természetesnek számított az államok között. Amikor gondolni sem lehetett az egyetemes emberi jogokra, hát még olyan nemzetközi szervezetekre, mint az ENSZ, az UNHCR vagy az Európai Bíróság. Az olyan keresztények, akik nem gyakorolják az irgalmat, felmondanak minden próbálkozást, hogy létrejöjjenek a világban a társadalmi szerződés stabil alapjai. Ők cseppet sem nyugatiak, modernek, hanem rettenetesen maradiak.

Korrupciós botrány miatt bukott meg a miniszterelnök Spanyolországban

0

A parlament megszavazta a bizalmatlansági indítványt a jobboldali Mariano Rajoy ellen, egyúttal meg is választotta az egykori kosárlabdázót, a szocialista Pedro Sánchez közgazdászt új kormányfőnek.

Rajoy és Sánchez
Fotó: MTI/EPA/J.J. Guilen

A szocialista párt nyújtotta be a bizalmatlansági indítványt, amelyet 180-an támogattak, 169-en pedig ellene szavaztak. Sánchez hivatalosan akkor veszi át a miniszterelnöki posztot hét év után Rajoytól, amikor a döntés megjelenik a hivatalos közlönyben.

Sánchez szocialista, Európa-barát kormány megalakítását ígérte, amelynek  célja az intézményi, gazdasági, társadalmi és területi stabilitás. Előrehozott parlamenti választásokról is beszélt, de azt nem mondta, hogy mikor kerülhet rá sor. Elvileg a következő választás 2020-ban lenne.

Azt is megígérte, hogy helyreállítja a kapcsolatokat az új katalán kormánnyal.

A szocialistáknak csak 84 képviselőjük van a 350 fős parlamentben, ezért elemzők szerint gyenge kormány várható, mivel a konzervatívok leváltására csak alkalmi koalíciót kötöttek. Rajoy leváltását támogatták a baszk nacionalisták, a katalán függetlenségi pártok és a baloldali-populista Podemos is.

Méghozzá egy korrupciós botrány miatt. Az úgynevezett Gürtel-ügy még 2009-ben robbant ki, és ez lett

az egyik legszövevényesebb spanyol korrupciós botrány.

A bíróság első fokon a múlt héten úgy dönt, hogy a korrupciós hálózatból hasznot húzott az eddig kormányzó konzervatív Néppárt is. A hálózat politikai kapcsolatok révén illegálisan jutott közbeszerzési megbízásokhoz 1999 és 2005 között. A párt egykori pénztárnoka 33 év börtönt kapott, és a bíróság azt is kimondta, hogy legalább 1989 óta

a Néppártnak létezett egy titkos kasszája.

Ez párhuzamosan működött a hivatalos pénzügyi és számviteli rendszerrel, és a korrupt vállalkozói és közalkalmazotti hálózatból gyarapodott.

Fotó: MTI/EPA/Javier Lizon

Az összesen 37 vádlott közül 29-et ítélt el a bíróság, összesen 351 évre. Az elsőrendű vádlott, a hálózat irányítója, Francisco Correa vállalkozó 51 évet kapott. Ő beismerte, hogy politikusokat fizetett le, és pártkampányokhoz is adott pénzt.

Az ügyben tavaly a spanyol politikai élet nagy túlélőjét, Rajoyt is kihallgatták tanúként.

Ő 2004 óta a Néppárt elnöke, de azt mondta: nem volt tudomása semmilyen illegális finanszírozásról, és nem foglalkozott pártja gazdasági ügyeivel, mindig kizárólag politikai feladatokat látott el.

Az valóban igaz, hogy a bizonyított korrupciós esetek elődjéhez, José María Aznarhoz kötődnek. Rajoy ugyanakkor évtizedek óta tölt be vezető tisztségeket a pártban, először 1996-ban volt miniszter. A bíróság ráadásul az ítéletben kétségbe vonta tavalyi tanúvallomásának egyes részeit is.

A mai szavazással ő lett az első spanyol miniszterelnök, aki bizalmatlansági indítvánnyal távolítanak el a posztjáról. Az pedig egész Európában ritka, hogy egy kormánypártról kimondja a bíróság, hogy köze van egy ekkora korrupciós ügyhöz.

Elemzők ugyanakkor attól is tartanak, hogy a helyzet bizonytalanságot idéz elő az Európai Unió negyedik legnagyobb gazdaságában – miközben az Uniónak a brexittel és az olasz helyzettel is meg kell küzdenie.

Orbán örülhet? Mégis megalakult a bevándorlásellenes, oroszbarát olasz kormány

0

Ez az első alkalom, hogy az Európai Unióban két olyan populista párt kerül kormányra, amelyek nyíltan bírálják az EU-t: az Öt Csillag Mozgalom és a Liga. Utóbbi vezetője, az Orbán Viktort korábban dicsérő Matteo Salvini kiutasítaná az illegális bevándorlókat. Az eurozóna elhagyásáról egyelőre letettek.

Giuseppe Conte, az új olasz miniszterelnök.
Fotó: MTI/EPA/Alessandro Di Meo

86 napig tartott, mire a választások után végre megalakulhatott az új olasz kormány. A két populista, euroszkeptikus párt, a szélsőbaloldali Öt Csillag Mozgalom (M5S) és a szélsőjobboldali Liga már május 18-án megegyezett, és napokkal később az is kiderült, hogy egy ügyvéd, Giuseppe Conte lesz a miniszterelnök.

Csakhogy a kormánynévsor láttán közbeszólt Sergio Mattarella olasz elnök, és nem fogadta el a túlzottak EU-ellenes Paolo Savona pénzügyminiszteri jelölését. Így a folyamat megakadt, még az is felmerült, hogy új választások lesznek, de aztán az M5S vezetője, Luigi Di Maio újabb javaslatokat tett, amit a Liga elfogadott, és a miniszterek listájára már az államfő is rábólintott.

Pedig az euroszkeptikus Savona így pont EU-ügyi miniszter lesz.

A Ligát vezető Matteo Salvini, aki korábban többször is dicsérte Orbán Viktort, ki tudta használni, hogy a közvéleménykutatások szerint pártja növelte támogatottságát, így új pozíciókat szerzett a kormányban, amelyben a két párt most már egyenlő félként vesz részt.

Ő maga például belügyminiszter lesz, míg Luigi Di Maio a gazdasági fejlesztési, jóléti és munkaügyi tárcát kapja meg. Mindketten egyben miniszterelnök-helyettesek is lesznek. Di Maio kiemelt figyelmet akar szentelni a munkahelyteremtésnek és bevezetné a közmunkához kötött alapjövedelmet. Salvini pedig megfékezné a szervezett bűnözést, nem engedné a „nem apából és anyából álló családteremtést” és

kiutasítaná az illegális bevándorlókat.

A kormányalakítás utáni első beszédében máris erről beszélt: arra kérte Giuseppe Contét, hogy fordítson kiemelt figyelmet arra az ötmilliárd euróra, amelyet a költségvetésben az országban lévő migránsok támogatására különítettek el. Ő ugyanis jelentősen csökkentené ezt az összeget. A kampányban félmillió illegális bevándorló kiutasítását ígérte.

Most azt mondta: nem ígér csodákat, de szeretné, ha pár hónap múlva

„egy kicsit kevesebb adó, egy kicsit több biztonság, egy kicsit több munkahely és egy kicsit kevesebb illegális bevándorló”

lenne Olaszországban.

Beszélt arról is, hogy az országot ismét Európa főszereplőjévé akarják tenni. „Senki sem engedheti meg magának, hogy tolvajnak, hazugnak, ingyenélő semmirekellőknek, élősködőknek állítson be minket” – mondta.

Salvini egyébként korábban azzal is kampányolt, hogy ha hatalomra kerülnek, eltörlik a kötelező védőoltásokat. Hogy ezt valóban beváltják-e, arról egyelőre nincs hír.

Matteo Salvini és Luigi Di Maio
Fotók: MTI

A pénzügyminiszter egy római professzor, Giuseppe Tria lesz, a külügyminiszter pedig az az Enzo Moavero Milanesi, aki 2011-től 2013-ig az európai uniós ügyekért felelős miniszter volt. A titkosszolgálatokat is az M5S felügyeli, és külön tárca nélküli miniszter foglalkozik majd Dél-Olaszország felzárkóztatásával, valamint a fogyatékkal élők segítésével. A Liga kapta többek között a gazdasági, a regionális ügyekkel foglalkozó, az oktatási és családpolitikai minisztériumot.

A két kormánypárt egyébként kifejezetten oroszbarátnak is nevezhető, az egyik rendszeresen orosz propagandát terjesztett, a másik pedig intézményesítette is a kapcsolatait Putyin pártjával. Erről itt írtunk bővebben.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK