Kezdőlap Világ Oldal 445

Világ

EU-barát, baloldali spanyol kormány alakult

1

A Pedro Sánchez vezette szocialista kabinet 17 minisztere tette le hivatali esküjét VI. Fülöp király jelenlétében a Madrid melletti Zarzuela-palotában. A beiktatási ünnepségen elmaradtak a vallási jelképek, a Biblia és a feszület, ahogy Pedro Sánchez kormányfő eskütételekor is, először a spanyol demokrácia négy évtizedes történetében.

A kormánytagok az alkotmányra tett kézzel mondták el fogadalmukat. A spanyol történelem során először alakult olyan kormány, amelyben többségben vannak a nők.

Sánchez kormányában 11 minisztériumot irányítanak nők, köztük a legfontosabb gazdasági tárcákat.

„Az új kormány elkötelezett az egyenlőség mellett”

– fogalmazott Pedro Sánchez a kormányzati névsor szerdai bejelentésekor, hangsúlyozva kabinetje Európa-barát politikáját is.

Az uniós elköteleződést jelzi, hogy a külügyi tárcát a jövőben külügyi, európai uniós és együttműködési minisztériumnak nevezik, vezetője pedig Josep Borrell, aki 2004 és 2007 között az Európai Parlament (EP) elnöke volt.

Nadia Calvino Santamaría, a megújuló gazdasági és üzleti minisztérium vezetője pedig az Európai Bizottság költségvetési ügyekért felelős főigazgatói posztjáról érkezett, amelyet 2014 óta töltött be.

Pedro Sánchez zömében kormányzati tapasztalattal rendelkező, szocialista elköteleződésű tagokat választott kormányába. Közülük többen voltak államtitkárok a 2011-ben leköszönt szocialista Zapatero-kormányban, vagy tanácsosi, azaz helyi miniszteri tisztséget töltöttek be valamelyik spanyol autonóm közösség kormányában.

Pedro Sánchezt múlt pénteken választotta meg miniszterelnökké a spanyol parlament azzal, hogy elfogadta a szocialista párt bizalmatlansági indítványát, és megvonta a bizalmat Mariano Rajoy konzervatív kormányfőtől, miután pártját,

a konzervatív Néppártot (PP) korrupció miatt marasztalta el első fokon a bíróság.

Az új kormány komoly kihívás elé néz, mivel a szocialista pártnak 84 mandátuma van a 350 fős törvényhozásban, vagyis jelentős kisebbségben vannak ahhoz, hogy elképzeléseiket más pártok együttműködése nélkül meg tudják valósítani.

 

Az új kínai selyemút: Magyarország és Görögország

0

Az unió Csalás Elleni Hivatala azt gondolja, hogy Nagy-Britanniából Magyarországra és Görögországba tevődött át az évek óta megfigyelt kínai kereskedelmi csalássorozat. A módszer lényege, hogy a ténylegesnél jóval kisebb összértéket jelentenek be a vámnál, ily módon kevesebb illetéket, illetve adót kell leróni – írja a Reuters.

Az EU a briteknél az idén megelégelte a dolgot 2,7 milliárd euró megfizetését írta elő, elmaradt vámbevétel címén. Ám az OLAF-nál most azt gyanítják, hogy a kínaiak a visszaéléseket átterelték az új selyemútra, mert a magyar és a görög vámstatisztika azt mutatja, hogy az utóbbi két évben igencsak megugrott az alul értékelt ruhaneműk és cipők importja. Egyidejűleg a briteknél igencsak alábbhagytak az ilyen kísérletek. Mint emlékezetes, Peking megvette Pireusz kikötőjét, amelyet Európa kapujának szán a saját termékei számára, és azon keresztül akarja eljuttatni az áruit Magyarországra. Az illetékes uniós nyomozóhatóság képviselője sürgette Brüsszelt, ne engedje meg, hogy a létesülő infrastruktúrát törvénytelen kereskedelemre használják.

Itt az EU válasza az amerikai importvámokra

0

Már júliusban hatályba lépteti válaszintézkedéseit az Európai Unió az importált acélra és alumíniumra kivetett amerikai védővámokra. Első körben nagyjából 2,8 milliárd eurónyi amerikai termékkel szemben vezetnek be 25 százalékos importvámot.

Bár korábban arról volt szó, hogy az Európai Unió mentességet kap az amerikai védővámok alól, ez csak néhány hétig tartott. Az Egyesült Államok az acél és alumínium importjára szabott ki 25, illetve 10 százalékos védővámot.

Az Európai Bizottság ezt követően a Kereskedelmi Világszervezethez,

a WTO-hoz fordult az amerikai védővámok miatt,

illetve még korábban vizsgálatot indított annak felderítésére, hogy szükségesek-e intézkedések annak érdekében, hogy megvédjék az unió piacát az amerikai lépés nyomán nagy mennyiségben átirányított acéltól és alumíniumtól.

Mostani ülésén pedig jóváhagyta azt az amerikai árulistát, amelyet az EU importvámokkal sújtana, és amelyet már korábban megküldött a WTO-nak. A listán többek között a mogyoróvaj, az áfonya és a narancslé szerepel, de megtalálhatók rajta bizonyos mezőgazdasági termékek, számos vas- és acéláru, ruhák, ágyneműk, dohánytermékek, motorkerékpárok, jachtok, illetve a bourbon whiskey is. Szakértők szerint

számos érintett amerikai cég központja fontos republikánus vezetésű államokban található.

A bizottság közölte: a tagországokkal együttműködésben várhatóan még júniusban sikerül lezárni a megfelelő eljárást, a védővámok így már a következő hónapban életbe léphetnek.

Cecilia Malmström uniós kereskedelmi biztos azt mondta: ez megfontolt, arányos és jogszerű választ jelent az amerikai kormány egyoldalú és törvénytelen lépésére. Azt is mondta:

„Sajnáljuk, hogy az Egyesült Államok nem hagyott számunkra más választást.”

Az EU tavaly 6,4 milliárd euró értékben exportált acélt és alumíniumot az Egyesült Államokba. Brüsszeli tájékoztatás szerint ezért a jövőben további 3,6 milliárd eurónyi amerikai termékre vetnek majd még ki importvámot. Erre három év múlva vagy a WTO vitarendezési eljárásának lezárulta után kerülhet sor.

Trump mellett kampányol Netanjahu Európában

0

Az iráni atomalkuról tárgyal Európában az izraeli miniszterelnök.

Benjamin Netanjahu gyakorlatilag az egyetlen a nemzetközi színtéren, aki támogatta Trump kilépését az iráni atomalkuból. Sőt, ezt ő maga korábban is erősen forszírozta. Az európai vezetők viszont meg akarják tartani az alkut – csakhogy, bár a napokban épp velük tárgyal, Netanjahut az ő véleményük kevéssé érdekli a Háárec szerint.

Az izraeli miniszterelnök ugyan aggódik, hogy Irán egyre nagyobb katonai szerephez jut Szíriában, de tisztában van vele, hogy

az európaiak keveset tehetnek ebben az ügyben:

Amerika és Oroszország fontos ebből a szempontból.

Netanjahu pedig elsősorban Amerikára figyel: maximálisan Trump követőjének mutatja magát. Emellett szinte nyíltan törekszik az EU megosztására is – ahogyan az amerikai diplomaták egy része is.

Például az új német nagykövet, aki bejelentette, hogy támogatni fogja az európai „konzervatívokat” – vele Netanjahu most személyesen is találkozott. Az új nagykövet megfogalmazta az amerikai vezetés valódi célját is: elitcserét az Európai Unióban és annak vezető államaiban.

Netanjahu közben Emmanuel Macron francia elnökkel is találkozott, aki az iráni atomprogramban érintett mindent felet óva intett a feszültség fokozásától. Netanjahu azt mondta: „Nem kértem Macron elnöktől, hogy lépjen ki a megállapodásból. Úgy vélem, hogy a gazdasági realitások fogják ezt a kérdést rendezni.”

Visszaüthet, ha az EU megvonja az illiberális tagállamok pénzének egy részét

0

Az Európai Unió következő költségvetése szeretné bizonyos normák betartásához kötni a pénzek kifizetését. Ne támogassuk az illiberális tagállamokat – mennydörög Guy Verhofstadt, a liberálisok frakcióvezetője az Európai Parlamentben. Ugyanez a véleménye Emmanuel Macron francia elnöknek. De vajon valóban erkölcsi felháborodásról van szó vagy pedig nagyon is gyakorlatias javaslatokról?

 

A kínos kérdést a baloldali Social Europe portálon veti fel Sławomir Sierakowski, akinek hazája Magyarországgal együtt a fő célpontja az EU tervezett pénzelosztási reformjának. A lengyel szerző rámutat arra, hogy Lengyelországban és Magyarországon az ellenzéki pártok is elvetik Brüsszelnek ezeket a javaslatait, mondván a pénz elvonása nem a vezetőket (Orbán Viktor és Jaroslaw Kaczynski) büntetik elsősorban, hanem magát a népet. Ráadásul nem veszik figyelembe, hogy Orbán és Kaczynski demokratikusan megválasztott vezetők.

Mindenekelőtt a koppenhágai kritériumokat vennék figyelembe a pénzelosztásnál: ezek szerint az EU minden tagállamának ragaszkodnia kell a liberális demokráciához, a jogállamisághoz, az emberi jogokhoz illetve a kisebbségek jogainak betartásához. Lengyelország esetében a nevezetes hetes cikkelyt épp a jogállamisággal kapcsolatos problémák miatt akarja alkalmazni a brüsszeli bizottság. A bíróságok alárendelése a politikai hatalomnak valóban kétes értékű kísérlet Lengyelországban, de jogilag bizonyítani a koppenhágai kritériumok megsértését nem könnyű feladat.

Ezenkívül felmerül az a kínos kérdés is:

vajon más tagállamok mennyiben respektálják ezeket a kritériumokat?

Máltán és Szlovákiában meggyilkoltak oknyomozó újságírókat, akik a miniszterelnök kétes ügyei után kutattak. Mindkét esetben az államhatalom furcsa összefonódásai kerültek felszínre.

Sławomir Sierakowski szerint politikai előnyt kívánnak kovácsolni az illiberális tagállamok elítéléséből. Guy Verhofstadtot elsősorban az zavarja, hogy az Európai Parlamentben mindent a néppárti – szociáldemokrata koalíció dönt el, a liberálisok a partvonal mellett ugathatnak, de fontos szerepük nincs Brüsszelben. Ráadásul a Fidesz benne van az Európai Néppártban, ahol sokan szimpatizálnak Orbán Viktor nézeteivel.

A politikai számítás Emmanuel Macron esetében is felfedezhető: saját szélsőjobb ellenzékét figyelmezteti, és egyben igazolja magát saját baloldali választói előtt.

Ezért is merült fel az ellenzéki pártok körében is Magyarországon és Lengyelországban, hogy visszaüthet, ha az EU pénzt von el morális kritériumokra hivatkozva az illiberális tagállamoktól. Ennek következtében ugyanis csak tovább erősödhet a Fidesz és a Pis népszerűsége az európai választások idején. Létrejöhet egy olyan Európai Parlament, amelyben “kultúrharc folyik” ahelyett, hogy az EU számára fontos kérdésekben döntenének.

Putyin egységes és virágzó Európai Uniót akar

0

Legalábbis ezt nyilatkozta az orosz elnök az osztrák közszolgálati médiának abból az alkalomból, hogy látogatást tesz Ausztriában.

A közszolgálati médiának adott interjújában Putyin úgy fogalmazott: Oroszországnak érdeke egy egységes és virágzó Európa Unió, amely együttműködik Moszkvával, hiszen országa legnagyobb gazdasági partneréről van szó. Tagadta, hogy az euroszkeptikus pártokat támogatná az Európai Unióban.

Putyin látogatása azért jelentős, mert az orosz elnök majdnem egy éve nem járt Nyugat-Európában.

Az osztrák sajtó emlékeztet rá, hogy a nyugati államok közül elsőként Ausztria kezdett el orosz földgázt importálni, és ez a mennyiség egyre növekszik. A gazdasági kapcsolatok mellett a jó politikai kapcsolatokat is igyekeznek megőrizni. Oroszországgal minden politikai erő jóban szeretne lenni Ausztriában, de a szélsőjobboldali Szabadságpárt (FPÖ) ápolja a legjobb kapcsolatot az oroszokkal.

Heinz-Christian Strache, a kisebbik kormánypárt vezére nyíltan lobbizik azért, hogy vessenek véget az Oroszország elleni szankcióknak, de az FPÖ tagadja, hogy támogatnák őket az oroszok, és mostani interjújában Putyin is igyekezett csökkenteni a kapcsolat jelentőségét.

Az EU Oroszország kérdésében egyébként eleve erősen megosztott: Ausztria és Magyarország mellett például a frissen megválasztott olasz kormány is szankciók újragondolását szeretné.

A szankciók bevezetésének 2014-ben fő oka a Krím-félsziget annektálása volt, de az oroszok szíriai szerepvállalása és a Szkripal-ügy is szerepet játszott a nyugati országok és Oroszország kapcsolatának megromlásában, amelyet új hidegháborúként is emlegetnek.

Szlovén-magyar, két jóbarát

0

A magyar vezető a szlovén vállalkozásokkal szócsőhöz jutott és ezek a szerkesztőségek Janšát népszerűsítették. Ha utóbbinak sikerül kormányt alakítania, az egyik haszonélvező a magyar politikus lesz, hiszen szövetségeshez jut az EU-n belül.

Orbán Viktor bebiztosította a hatalmát Magyarországon, és most már Európában nyomatja a programját – írja a New York Times. A cikk szerint Janez Janša győzelmével a szélsőjobboldali-populista hullám újabb európai országba érkezett meg, többek közt a magyar kormányfő segédletével.

„Illetve itt beszélni kell hozzá közel álló üzletemberekről is, akik szép csendesen befektettek a szlovén sajtópiacba.

Az egyik a Skandal24 pletykamagazin, a másik a Nova24 tévé.”

Az erősödő populista pártok igen ügyesek, amikor üzenetük eljuttatására, illetve a nagy riválisok támadására manipulálni kell a sajtót. Orbán felismerte a tömegtájékoztatás hatalmas erejét és most megpróbálja kiterjeszteni az érdekövezetét. – állapítja meg az amerikai napilap, amely tudni véli, hogy Habony tavaly találkozott Steve Bannonnal és hírek szerint azt vitatta meg vele, hogy Kelet-Európában olyan portált indítanak, mint kemény nacionalizmust terjesztő Breitbart News.

Idehaza Orbán szövetségesei ellenőrzik a sajtó javarészét, és bevándorlás-ellenes, nacionalista üzeneteket nyomnak. A magyar vezető a szlovén vállalkozásokkal szócsőhöz jutott és ezek a szerkesztőségek Janšát népszerűsítették. Ha utóbbinak sikerül kormányt alakítania, az egyik haszonélvező a magyar politikus lesz, hiszen szövetségeshez jut az EU-n belül.

Turk volt szlovén államfő úgy véli, ha létrejön a kormányszintű összefogás Budapest és Ljubljana között, az

mindenképpen növeli a magyar miniszterelnök befolyását a földrészen.

A lap beszámol arról, hogy a szlovén sajtóérdekeltségekben a tőkeemelést a formális főnökön Schatz Péteren keresztül Varga Károly tette lehetővé, aki építési vállalkozóként aránytalanul sok magyar állami megbízatáshoz jutott az utóbbi években. Egyébként az egyik érintett magazin 60 ezer eurós kölcsönt nyújtott a társtulajdonosnak, amely nem más, mint Janša pártja, csak éppen a Szlovén Számvevőszék illegálisnak minősítette a tranzakciót.

Mennie kellett az érseknek korábbi pedofil ügy miatt

0

A pápa leváltotta a pedofil ügyek miatt elítélt ausztrál érseket. Philip Wilsont régi ügyben találta bűnösnek a bíróság: még a hetvenes években elmulasztotta jelezni a rendőrségen, hogy egyik paptársa gyerekeket molesztált.

 

Az Alzheimer kórral küzdő érsek ügyvédei azzal védekeztek a bíróságon, hogy régebben a pedofil eseteket nem tartották olyan súlyos bűncselekménynek mint manapság. Wilson érseket kétéves börtönbüntetésre ítélhetik bár valószínűtlen, hogy az megtörténik, mert egészségi állapota nem teszi lehetővé a börtön elviselését.

Ferenc pápa mindenesetre „ideiglenes jelleggel” kinevezte az utódát.

A pápa már korábban jelezte: ha elítélnek egy papot pedofília miatt, akkor automatikusan leváltják tisztségéből.

Habár Wilson érsek eddig a legmagasabb rangú katolikus pap, akit a Vatikán leváltott pedofil ügyek eltussolása miatt, jóval magasabb rangú pap is áll bíróság előtt Ausztráliában pedofil ügyek miatt. George Pell bíborost, a Vatikán felfüggesztett kincstárnokát azzal vádolják, hogy maga is részt vett pedofil ügyekben, később pedig megpróbálta azokat eltitkolni és pedofil paptársai praktikáit is fedezte. Ferenc pápa vele kapcsolatban is közölte: ha a bírósági elítéli, akkor mennie kell a Vatikánból. Az idős főpap tagadja az ellene felhozott vádakat, de az ügyészség több tucat pedofil ügyet hozott fel a Vatikán kincstárnoka ellen, aki korábban Melbourne és Sydney érseke volt Ausztráliában.

Izraeli katonák a NATO hadműveletben az oroszok határainál

0

Izraeli ejtőernyősök is résztvesznek a NATO hadgyakorlaton Oroszország határainál. A Baltikumban és Lengyelországban júniusban rendezik a Kardcsapás hadműveletet, 18 ezer katona részvételével. Bár a NATO európai parancsnoksága hangsúlyozza, hogy a hadgyakorlat nem irányul Oroszország ellen, Moszkvában természetesen értik a finom célzást.

 

A NATO 6000 katonát állomásoztat a Baltikumban és Lengyelországban, hogy elrettentse az orosz erőket. Moszkva természetesen tagadja, hogy lennének katonai elképzelései bárminemű fellépésre a Baltikumban illetve Lengyelország határán, de

sem Varsóban sem a három balti állam fővárosában – a meglehetősen rossz történelmi tapasztalatok miatt – nemigen hisznek az oroszoknak.

Nem véletlen, hogy Lengyelország a közelmúltban ajánlatot tett az Egyesült Államoknak: állomásoztasson egy egész harckocsizó dandárt lengyel földön, mégpedig úgy, hogy a kétmilliárd dolláros várható költségeket a lengyelek állják.

Izrael, amely nem tagja a NATO-nak, de szoros szövetségese az Egyesült Államoknak, először vesz részt egy olyan NATO hadgyakorlaton, melyet az orosz határok közelében rendeznek meg. Több tucat ejtőernyős érkezett Izraelből a helyszínre –számol be a Haaretz című lap. Izrael elkötelezettsége azért különösen érdekes, mert Avigdor Lieberman hadügyminiszter nemrég járt Moszkvában, hogy elérje az iráni és a libanoni Hezbollah katonák kivonását a Golán fennsíkról, ahonnan heves rakétatámadás érte Izraelt. Szergej Lavrov külügyminiszter ezt meg is ígérte, de valamiféle izraeli kompenzációt emlegetett.

Korábban Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök járt Oroszországban és elérte, hogy Moszkva nem szállítja le az S 300-as rakétavédelmi rendszert Szíriának. Ez azért fontos Izrael számára, mert a zsidó állam harci gépei rendszeresen támadják az iráni katonai célpontokat Szíriában. Ha ezeket szíriai rakétavédelmi egységek védelmeznék orosz tanácsadók támogatásával, akkor fennállna a veszélye egy közvetlen konfrontációnak.

Ezt tehát sikerült elintéznie Benjamin Netanjahu miniszterelnöknek Putyinnál, de legfontosabb követelését az oroszok nem teljesítették, azaz nem vették rá Iránt arra, hogy vonja ki a csapatait Szíriából.

Márpedig ezt Izrael létfontosságúnak tekinti a saját biztonsága szempontjából hiszen Irán mindmáig nem hajlandó elismerni a zsidó államnak még a létét sem. Minden valószínűség szerint ez magyarázza azt, hogy a történelem során először Izrael résztvesz egy NATO hadgyakorlaton Oroszország határainak közelében, noha nem tagja az észak-atlanti szövetségnek.

Az Orbán-klón nyert, de a baloldal alakíthat kormányt

Janez Janša eszdéesze (SDS, Szlovén Demokrata Párt) nyerte a legtöbb mandátumot Szlovéniában a szavazatok mintegy negyedével, de aligha akad komolyabb koalíciós partnere. Az 5-12 százalékot szerzett baloldali, balközép pártoknak összességében sokkal több parlamenti helye lesz. Éppen ezért megdöbbentő, hogy a magyarországi portálok kritikátlanul átvették az MTI tudósítását, miszerint Exit poll: győzött a jobboldal.

Egy pici kis matematikai művelet elegendő lett volna, hogy a szerkesztők rájöjjenek: a szlovéniai jobboldal, dacára Janša „győzelmének” nem tud kormányzó többséget összehozni, hacsak nem sikerül átcsábítania több baloldali pártot. Ennek a feltételezésnek két dolog is ellent mond. Egy: miért társulnának Janšáékhoz, amikor maguk között is elintézhetik az új kormány megalakítását. Kettő: nem is a radikális jobboldalinak tartott SDS a vállalhatatlan a többi párt és a szlovén közvélemény háromnegyede számára, hanem maga a pártelnök személye. Janša ugyanis a nyolcvanas évek végén került, önhibáján kívül, reflektorfénybe, amikor a Mladina nevű, a volt Jugoszlávia legbátrabb hetilapjának külső munkatársaként a kommunista hatalom disszidensévé vált. Nem volt kevésbé ellentmondásos a szerepvállalása a 10 napos szlovéniai háború idején, amikor az akkori Jugoszláv Néphadsereg erőszakkal akarta megakadályozni a leggazdagabb tagköztársaság kiválását a föderációból. Kétszer is volt miniszterelnök, másodszorra igen rövid ideig, mert kenőpénz elfogadása miatt (Szlovénia finn páncélkocsikat vásárolt) került börtönközelbe. Azóta az országban aligha akad komolyabban vehető pártvezető, aki összekötné karrierjét a politikai szélhámosnak tartott Janšával.

Nem úgy a magyar miniszterelnök, akinek semmi sem drága, hogy a lengyelek mellett még egy hálás szövetségesre tegyen szert az unió legfelsőbb döntéshozó testületében.

Nem ártana Janšát maga mellett tudnia, amikor sorozatban indulnak az eljárások Magyarország ellen.

A következő napokban eldől, hogy érdemes volt-e a magyar előfizetők milliárdjait költeni a Janša körüli média felvásárlására/finanszírozására. Egy országos televízióról (Nova TV), egy politikai hetilapról (Demokracija), egy bulvár hetilapról (Ripost) és hét internetes portálról van szó. Amit eddig lehet tudni. És akkor még nem beszéltünk a Lendava Nafta nevű focicsapatról, amelyet a ZTE tulajdonosa vett meg és amelynek fociakadémiája a magyar államtól kap pénzügyi támogatást. A futballtörténelmet kevésbé ismerőknek eláruljuk azt is, hogy

a volt Jugoszláviában a leggyengébb focit éppen Szlovéniában játszották,

ahol egy Oblak nevű labdarugón kívül aligha akadt más, ismertebb focistája a szlovénoknak.

De hát nem erről van szó.

Az eredmények megjelenése után Janez Janša azt mondta, hogy ajtajuk nyitva áll a leendő koalíciós partnerek számára.

A második legnépszerűbb párt vezetője, Marjan Šarec viszont korábban azt írta Twitter-üzenetében, hogy

hogyan lenne elvárható a független kormányzás a Szlovén Demokrata Párttól, ha külföldről pénzelik a kampányát.

Hogy félreértés ne essék a külföldről való pénzelés az Orbán kormányra vonatkozik. Tiltott kampány finanszírozás miatt eljárás is indult közvetlen a választások előtt. Tegyük hozzá: Szlovéniában a független igazságszolgáltatás nem kelet-európai szinten van.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK