Kezdőlap Világ Oldal 438

Világ

Az amerikaiak megvennék az INÁ-t

A MOL által irányított horvát vállalat iránt korábban az oroszok érdeklődtek, de a zágrábi kormány címére nemrégen megérkezett a Castleton Commodities International kaliforniai befektetési cég ajánlata is. Ebben a CCI a MOL részvényeinek kivásárlásának a lehetőségéről is szó van.

Tíz hónappal azután, hogy Putyin-haver Igor Szecsin, a Rosznyeft elnök-vezérigazgatója érdeklődést mutatott az INÁ-ban levő MOL-részvények átvételére, a horvát nemzeti intézményként számon tartott olajcég megszerzésére amerikai javaslat is érkezett. Andrej Plenković kormányfő Fabrizio Zichichitől, a CCI egyik elnökétől kapott ajánlatot nem másra, mint stratégiai partnerségre. A Jutarnji list értesülése szerint az amerikai cég levelében pontosan nincs leírva, hogy az INA részvényeinek milyen hányadát szeretnék megszerezni, de az igen, hogy szívesen segítenének a MOL által birtokolt INA-részvények kivásárlásában és

erre a cégnek legalább 3,6 milliárd dolláros hitelkerete van, amely még bővíthető is.

Horvát elemzők szerint ez egy váratlan és nagyon konkrét javaslat, amellyel újabb fordulatot vehet az évek óta húzódó MOL-INA cseppet sem felhőtlen viszony. Zágrábban rámutatnak arra is, hogy az ügynek van geopolitikai háttere is, hiszen amikor a Rosznyeft tavaly márciusban elkezdett érdeklődni az INA iránt, az ottani amerikai diplomáciai képviselet aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy egy orosz állami tulajdonban levő vállalat bevásárolja magát az egyik legfontosabb horvát vállalatba.

Nem lehet az sem a véletlen műve, hogy az akkor még Zágrábban szolgáló amerikai nagykövet asszony Julietta Valls Noyes novemberben azt nyilatkozta: egy nyugati cég érdeklődik az INA iránt. Az új nagykövet Robert Kohorst szerint pedig „egy orosz befektető az INÁ-ban nem lehet Horvátország érdeke”. A diplomáciai megnyilvánulások után érkezett meg a kaliforniai cég levele a horvát kormány címére.

Zágrábi szakértők elismerik, hogy egy komoly cégről van szó, de

abban már nem biztosak, hogy az INÁ-nak pontosan egy ilyen típusú stratégiai partnerre van-e szüksége,

hiszen nem az értékesítéssel van a legnagyobb gond, hanem a technológia korszerűsítésével.

Az igazság kedvéért tegyük hozzá, hogy maga a horvát kormány sem döntötte még el: hova tovább INA-ügyben. Tavaly decemberben versenypályázatott írtak ki egy tanácsadói testület létre hozására, amelynek két feladata lenne: kidolgozni a tervet, hogy lehetne kivásárolni a MOL-részvényeket és megtalálni az új stratégiai partnert. Áprilisban győztest hirdettek méghozzá a Morgan Stanley/Intesa Sanpaolo Group/Privredna banka Zagreb konzorcium 8 millió eurós javaslatát. Csakhogy a konzorcium előtt egy hosszadalmas feladat vár és a legoptimistább jóslatok szerint is legalább jövő tavaszig nem fog elkészülni a tanulmány. És akkor már a következő parlamenti választások kampányának politikailag érzékeny időszaka kezdődik. Emiatt horvát elemzők azt sem tartják kizártnak, hogy

a zágrábi kormány végül is eláll a MOL részvényeinek kivásárlásától és megpróbál egyezkedni a magyar céggel.

Tárgyalások mostanság is folyamatban vannak és ezt Szijjártó Péter magyar külügyminiszter is megerősítette – állítják a zágrábi hírforrások. Azzal a különbséggel, hogy az előző balközép kormány idején ezekről rendszeresen beszámoltak a nyilvánosság előtt, manapság pedig zárt ajtók mögött zajlanak. Ami nem jelenti azt, hogy kevésbé hatékonyak.

Váratlan helyről jött a lökés a menekültválság megoldására

0

Az olasz kormányfő tett tízpontos javaslatot. A magyar kormánynak ennek több eleme nem fog tetszeni.

Minden korábbinál több menekült szétosztását javasolja Olaszország kormánya, amely átfogó tervet terjesztett erről a minicsúcs elé Brüsszelben. Giuseppe Conte miniszterelnök szerint véget kell annak vetni, hogy Olaszország és Spanyolország viseli a bevándorlás fő terhét, és

szét kell osztani a menedékkérőket a többi állam között.

Az olasz kormány néhány napja minden olyan hajót kitiltott a kikötőkből, amelyen menedékkérők vannak. Az első ilyen hajó az Aquarius volt, több száz emberrel a fedélzetén. Ezt a hajót végül a spanyolok fogadták be, de Pedro Sanchez miniszterelnök azt mondta: ebből nem lehet rendszert csinálni.

Giuseppe Conte rendkívül elégedetten nyilatkozott most a minicsúcs után, és azt mondta: a vita során sikerült megtalálni a helyes irányt a migrációs kérdések megoldása érdekében.

Giuseppe Conte olasz miniszterelnök és Emmanuel Macron francia elnök a minicsúcson.
Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Az olaszok elképzelése szerint az előterjesztett tervük a dublini egyezmény helyére lépne. Az ugyanis a menedékkérők ügyét azokra a tagállamokra hárította, ahova először megérkeztek.

Az olaszok szerint kvótákat kellene bevezetni,

emellett szerintük minden tagállamnak fel kellene állítani bevándorlókat fogadó központokat.

A visegrádi országok ugyanakkor elutasítják, hogy akár csak egy menedékkérőt is átvegyenek. Csütörtökön kezdődik az uniós csúcstalálkozó, ahol már az összes tagállam vezetője ott lesz, várhatóan nagy viták lesznek a kérdésről. Az viszont már jól látszik, hogy

populista egységfrontot nem sikerült kialakítani,

hiába bízott ebben a magyar kormány.

A minicsúcs után Angela Merkel német kancellár azt mondta: európai megoldást szeretnének azokban a migrációs kérdésekben, ahol az lehetséges és az egyes tagállamok közötti megoldást azokon a területeken, ahol nem. Ugyanakkor ismételten kijelentette:

mindenkinek egyformán ki kell vennie a részét a migrációs válság megoldását célzó erőfeszítésekből.

Abban is egyetért a legtöbb ország, hogy a menedékkérők nem választhatják meg azt, hogy melyik országban folyamodnak menedékjogért, és hogy meg kell erősíteni az unió határvédelmi ügynökségét, a Frontexet.

Emmanuel Macron francia elnök a találkozó után kijelentette, van az európai megoldás, ugyanakkor egyes országokban politikai nyomás mutatkozik a migrációs kérdésekkel kapcsolatban. Szerinte az olasz miniszterelnökkel sokan egyetértettek a minicsúcson.

Welt: Az EU a dicstelen halál felé tart

0

A sikertelen menekültügyi minicsúcs után a Die Welt azt írja, hogy az EU nem képes ellensúlyozni sem Trumpot, sem a nemzeti bezárkózás pápáit.

Csak nézzük, amint Európa méltatlan véget ér – figyelmeztet a német konzervatív lap elemzése. Pedig a földrész életelixírnek számít. Nem is érteni, miként kívánhatja bárki vissza a régi, belső határokat. Ám az EU tart a dicstelen halál felé, mindenki csak a fejét rázza, és inkább valami más felé fordul. Azt hiszi, hogy a szervezet túl nagy, ezért nem vallhat kudarcot. Pedig már egyáltalán nem nagy. Nem képes ellensúlyozni sem Trumpot, sem a nemzeti bezárkózás pápáit. Most már inkább az az érdekes, nem omlik-e a bolt teljes egészében a fejünkre. A Merkelnek címzett olasz elutasítás Seehofernek (német belügyminiszter, a bajor CSU vezetője) is szól, mert Rómának kellene visszavennie mindazokat, akiket elutasítanak a bajor határon.

Közben igen fura, hogy éppen az az Olaszország tagadja meg az együttműködést, amely alapvetően rá van utalva Brüsszel szolidaritására. És akkor még itt van az a természetesség, amivel a Visegrádi Csoport kategorikusan elveti a párbeszédet. Számára láthatóan a gyengeség jele akárcsak egy szó is, amit a közös megoldásról ejtene. Főleg Magyarország azzal van elfoglalva, hogy újra felfuttassa a nemzetállamot, amely számára Európa terhes és idejét múlt. Lengyelország egy olyan kormány árnyékába került, amely egyre gyakrabban csupán nevetni tud az európai értékeken. Nem tűnik fel, hogy éppen azok az országok szövik a legszorgalmasabban az EU halotti leplét, amelyek a rendszerváltás után a jólét igen nagy részét a brüsszeli kasszából fedezték. A megosztókból lesznek példaképek.

Megnyerte a választást az illiberális török elnök

A nem hivatalos eredmények alapján Recep Tayyip Erdogan megszerezte a szavazatok több mint felét az első fordulóban. Orbán Viktor az elsők között gratulált neki. A török ellenzék vitatja az eredményeket.

A szavazatok 96,6 százalékos feldolgozottságánál a voksok 52,6 százalékát kapta az elnökválasztáson Recep Tayyip Erdogan hivatalban lévő elnök, és ezzel már biztos, hogy az első fordulóban megnyerte az elnökválasztást.

Erdogan már be is jelentette a győzelmét.

Csakhogy az ellenzék vitatja az eredményt. A legnagyobb ellenzéki párt vezetője sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a hivatalos adatok szerint az urnák több mint 50 százalékát kinyitották már, de nekik a Legfőbb Választási Tanács olyan adatokat küld, hogy még több tízmillió szavazatot meg kell számolni.

Az ellenzék szerint sok volt a visszaélés a választáson,

állítólag volt, ahol már a szavazókörök nyitásakor borítékokat találtak az urnákban.

Az elnökválasztás mellett parlamenti választást is tartottak, itt az elnök pártja önmagában nem szerzett abszolút többséget, szövetségesével együtt viszont igen.

Az Anadolu hírügynökség közben arról írt, hogy az uniós vezetők közül Orbán Viktor volt az első, aki gratulált Erdogannak.

Ezt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is megerősítette. Azt is mondta: Törökország stabilitásához olyan vezetőre van szükség, akivel meg lehet állapodni, és aki betartja a megállapodásokat, és szerinte Erdogan ilyen.

Az előzményekről és arról, mi volt az igazi tétje a választásnak, ebben a cikkben írtunk bővebben.

Kidobták egy étteremből Trump szóvivőjét

0

Sarah Huckabee Sanders a férjével és hat barátjával akart vacsorázni egy étteremben, de a tulajdonos közölte vele, hogy nem látják szívesen.

Egy kis, mindössze 26 férőhelyes étteremről, a Red Henről van szó, Lexingtonban, Washington közelében. Ide sétált be egyik este Trump szóvivője, Sarah Huckabee Sanders.

Lexington, ahogy a Washington Post írja, kifejezetten Trump-ellenes környék. A tulajdonos azt mondta, abban hisz, hogy

az embernek ki kell állnia saját elvei mellett.

Mint mondta, megbeszélte az alkalmazottakkal, és ezután kérte meg a szóvivőt, hogy távozzon, mert nem akarnak kiszolgálni senkit, aki ennek a kormánynak dolgozik. Összesen nyolcan voltak a szóvivő asztaltársaságában, ők is vele tartottak – az addigi fogyasztást nem kellett kifizetniük.

Nem ez volt az első hasonló eset az elmúlt hetekben. Nemrég Trump bevándorlásügyi tanácsadóját, Stephen Millert nem szolgálták ki egy mexikói étteremben: ő egyébként egyetlen bevándorlót sem lát szívesen Amerikában.

Az elmúlt időszakban a bevándorlás kérdése miatt egyre feszültebb a helyzet Amerikában, leginkább a bevándorlócsaládok szétszakítása miatt. Miután ugyanis Trump elrendelte, hogy az illegális bevándorlókat azonnal le kell tartóztatni,

2300 gyereket választottak el a családjától és vittek táborba.

Az óriási felháborodás miatt Trump végül elrendelte a családegyesítést.

A rendelet miatt feleségével is vitái lehettek, Melania Trump ugyanis ellátogatott egy ilyen táborba, a gyerekekhez. Ráadásul egy olyan kabátban látogatta meg őket, amelyet sokan üzenetértékűnek véltek, ugyanis ez volt ráírva: I really don’t care, do U? (Engem tényleg nem érdekel, és téged?) Kommunikációs vezetője ugyan azt mondta, nem akart ezzel üzenni, de ezt kevesen hiszik el, hiszen a szlovén születésű First Lady híres arról, hogy mennyire odafigyel az öltözködésére.

Brutális pusztítást okozott a vulkán

0

Ritka élőhelyek és egész ökoszisztémák semmisültek meg Hawaii-on a május elején kitört Kilauea vulkánból áramló lávától, ám kutatók szerint, noha emberi szemszögből tragédia, ami történik, tudományosan nézve azonban csak a természet brutális körforgásáról van szó.

Hawaii legnagyobb szigetén az erdők korábban fontos élőhelyként szolgáltak az őshonos fák, madarak és rovarok számára.

„A kitöréseket megelőzően valószínűleg ez volt a legnagyszerűbb erdő Hawaii-on”

– mondta Patrick Hart, a Hawaii Egyetem biológusa. Szerinte az erdőnek voltak részei, ahol az őshonos fák egészen az óceánig elértek és ehhez hasonlót sehol máshol nem lehetett látni a szigeten. A térséget most több méter magas láva borítja.

A szakember szerint legkevesebb száz évnek kell eltelnie, mire a lávával betemetett erdők elkezdenek újjászületni és azután 150 évbe is telhet, mire visszanyerik egykori külsejüket. Ez a folyamat azonban már többször megismétlődött Hawaii-on.

„Emberi szemszögből nézve, ami most történik, az igazi tragédia”

– mondta David Damby, az amerikai földtani intézet vulkanológusa, de szerinte „a vulkán szemszögéből nézve, neki ez a dolga: új területeket építeni és átalakítani a tájat. Így működik a bolygó.”

Ryan Perroy, a Hawaii Egyetem vulkanológusa ugyancsak arról beszélt, hogy geológiai szempontból korántsem volt váratlan esemény a vulkán kitörése, és egykor az egész környék vulkanikus tevékenység nyomán jött létre.

A térségben több más drasztikus változás is történt:

június 2-án forró láva ömlött a sziget 400 éves édesvizű tavába, a Zöld tóba, kevesebb, mint két óra alatt elpárologtatva azt és betemetve a helyét lávával. Néhány nappal később óriási lávafolyamok zúdultak a szomszédos Kapoho-öbölbe, otthonok százait elpusztítva és beszennyezve a türkizkék, korallokban gazdag öböl vizét és a dagálytócsákat, gyakorlatilag élve megfőzve azok tengeri élővilágát.

„Nincs még egy olyan hely Hawaii-on, mint amilyen Kapoho volt” – mondta John Burns, aki egy évtizeden át tanulmányozta a korallokat a dagálytócsákban.

„Az egész élőhely odalett.”

A szakemberek szerint amint a vulkanikus részecskék eloszlanak, a víz pH-értéke és hőmérséklete pedig visszaáll a normálisra, a virágállatok elkezdenek visszanőni. „A tengeri organizmusok és korallok szemszögéből nézve gyakorlatilag az elejéről kezdődik minden” – mondta Burns.

Szerinte „az emberek tragédiája, hogy elveszítették az otthonaikat, számunkra pedig, hogy elveszítettük a kutatási helyszínünket. A környezet szempontjából azonban ez egy természetes körforgás. Sokkal inkább nézem végig, ahogy egy korallzátony a láva áldozatává válik, mintsem, hogy az óceánok melegedése okozta korallfehéredés végez vele, ahogy az Hawaii több területén is megtörtént.”

A térségben tilos az óceánban fürdeni, mert a láva és a víz találkozásakor veszélyes sósav keletkezhet, a vulkán pedig egyre nagyobb mértékben lövell ki szintén mérgező kén-dioxidot.

A pusztításról további képeket ide kattintva láthat.

Macron: szankciók kellenek a menedékkérőket elutasító tagállamok ellen

0

A francia elnök szerint az Unió határain kívül hozna létre olyan központokat, ahol a menedékkérők beadhatják kérvényüket. Azokat a tagállamokat viszont, amelyek egyáltalán nem akarnak befogadni senkit, büntetni kellene szerinte, hiszen így a többiekre nagyobb teher hárul.

Emmanuel Macron Párizsban tárgyalt Pedro Sánchez spanyol miniszterelnökkel, egy nappal a brüsszeli mini csúcs előtt. A Le Figaro szerint ezen Macron azt javasolja majd, hogy

az Európai Unió a határain kívül hozzon létre olyan befogadóközpontokat, ahol elbírálják a menedékkérelmeket.

Ezzel egyébként az Európai Bizottság is egyetért, Albániával már tárgyalások is folynak.

A két vezető között természetesen szóba került az Aquarius menekülthajó ügye, amelyet a populista olasz kormány nem engedett be olasz kikötőkbe, végül Spanyolország fogadta őket. A hajó több mint 300 utasa azt jelezte, hogy Franciaországban kérne menedékjogot. Macron erre most azt mondta: amennyiben valóban jogosultak rá, akkor megkapják.

Macron szerint most a frontállamok viselik a migráció súlyát, több tagállam viszont szinte teljesen elzárkózik attól, hogy felelősséget vállaljon – ebbe a folyamatba illeszkedik az is Macron szerint, hogy a visegrádi országok nem vesznek részt a mini csúcson.

A francia elnök szerint szankciókkal kellene sújtani azokat, akik nem hajlandóak osztozni a terhen,

vagyis, egyáltalán nem akarnak menedékkérőket befogadni.

Ebben a kérdésben várhatóan nagy viták lesznek majd a jövő heti, rendes uniós csúcstalálkozón is, ráadásul a bevándorlást elutasító országok között is vannak törésvonalak: az olaszok például kötelező elosztási rendszert szeretnének, ami ellen például a magyarok tiltakoznak.

NZZ: „Orbán gulyás-nacionalizmusa kisugárzik a szomszédságba”

0

A Balkán csodálattal szemléli a magát mindenhatónak mutató, felvágós Orbánt, aki provokálja Brüsszelt és Berlint, ugyanakkor ellopja az onnan érkező támogatásokat.

Orbán Viktor nem csupán minden hájjal megkent hatalompolitikus, hanem az „illiberális demokráciáról” szóló ideológiájával regionális hatalmi központot épít „a liberálisok EU-ban érvényesülő hegemóniájával szemben” – írja a Neue Zürcher Zeitung.

Már senkit nem lepnek meg az olyan húzások, mint a magyar országgyűlésben múlt szerdán elfogadott alkotmánymódosítás és törvénycsomag.

A lépés összhangban áll az évek óta követett idegengyűlölő politikával,

amely sikeresen akadályozza meg a migránsok érkezését, és minden kompromisszumtól elzárkózva arra törekszik, hogy a menekültügy újra nemzeti hatáskörbe kerüljön.

A tekintélyes svájci lap megállapítja, hogy Orbán a 2015-ös menekültválság idején Merkel ellenpólusát játszotta, amíg Sebastian Kurz osztrák kancellár el nem vette tőle ezt a szerepet.

Orbán nincsen benne a Kurz által tervezett „készségesek tengelyében”,

amely radikális eszközökkel szándékozik fellépni az illegális migráció ellen az európai külső és belső határokon. A tengelyhez Bécs és Róma mellett esetleg Berlin is csatlakozik, amennyiben a kancellár végső kudarcot vall a közös európai menekültpolitika projektjével. Magyarország nyilvánvalóan azért nem tartozik a tengelyhez, mert Orbán bezárkózása következtében a menekültek már rég elkerülik az országot.

A Neue Zürcher Zeitung szerint Orbán ettől még nem elszigetelt. Ellenkezőleg:

meghatározó szerepe van az európai jobboldalon,

és gulyás-nacionalizmusa modellnek számít a délkeleti periférián. Orbán nem csak hatalompolitikus, hanem termékeny ideológus is: ezt bizonyította, amikor 2014-ben meghirdette az illiberális demokráciát, amelyet ma sok helyen gyakorolnak Délkelet-Európában. Fontos szövetségesnek tekinti a jobboldal Szerbiában, Szlovéniában és Horvátországban. A Balkán csodálattal szemléli a magát mindenhatónak mutató, felvágós Orbánt, aki provokálja Brüsszelt és Berlint, ugyanakkor ellopja az onnan érkező támogatásokat – írja a lap.

Orbán célratörően épít regionális hatalmi központot, amelynek segítségével szembe akar szállni a liberális nyugat-európaiak unióban gyakorolt hegemóniájával. Nem lenne helyes alábecsülni ebben a szerepben a kicsi Magyarországot – figyelmeztet a svájci lap.

Alzheimer-kór – Kiderült, mi okozhatja a rettegett betegséget?

0

Egy új kutatás szerint herpeszvírusok állhatnak az Alzheimer-kór hátterében.

A Neuron című szaklapban közölt tanulmány szerzői kétszer annyi herpeszvírust találtak az Alzheimer-kórban meghaltak agyában, mint azokéban, akiknél nem alakult ki a betegség.

A tanulmány vezető szerzője, Benjamin Readhead, az Arizonai Állami Egyetem kutatója azt mondta: elég régi az az elmélet, mely szerint vírusok vagy más kórokozók játszhatnak szerepet az Alzheimer-kór kialakulásában, már az ötvenes években felvetődött, ám az évek során sok orvos és kutató szállt ezzel szembe.

Readhead és kutatócsoportja

eredetileg nem vírusokat keresett,

hanem olyan agyi hálózatokat vizsgáltak, amelyeket létező gyógyszerekkel újra lehetne indítani, hogy ezzel a betegség új gyógymódjait lehessen kidolgozni.

A tanulmányban, amely az Alzheimer-kóros agyszövetek eddigi egyik legnagyobb részletes elemzését végezte el, a kutatócsoport majdnem 1000 mintát elemzett, voltak köztük Alzheimer-kórosok és a betegségtől mentesen meghaltak szövetei. Azonosították, hogy a mintákból származó DNS- és RNS-szekvenciák közül melyek az emberi és a nem emberi gének. A nem emberi génszekvenciákat összevetették több mint 500 vírus génjeivel.

Korábban volt olyan kutatás, amelyik kapcsolatot állapított meg a kór és a herpex simplex vírus (HSV1) között. Az új kutatásban azonban két másik törzs, a herpesz 6A és a herpesz 7 agyi előfordulását mutatták ki.

A kutatók szerint

nem meglepő herpeszvírusok jelenléte az agyban,

ezek a kórokozók szinte minden ember szervezetében megtalálhatók. A vizsgált agyszövetminkák 40-50 százalékában mutatták ki őket, az Alzheimer-kóros szövetekben azonban kétszer annyi volt belőlük, mint az egészséges szövetekben.

Ennyi azonban nem lenne elegendő, hogy kijelenthessék, ez a fertőzés okozza az Alzheimer-kórt. „Nyilvánvaló, hogy más fontos változások is lezajlanak, amiért egyes emberek így reagálnak a vírusra.

A vírus mégis szerepet játszhat, ott lehet az okok között

vagy felgyorsíthatja az Alzheimer-kór kialakulását” – mondta Readhead.

A vírus szerepének kiderítése további kutatásokat igényel.

Dédanyja sírját is felkeresi Izraelben Vilmos herceg

1

Jeruzsálemben, az Olajfák hegyén temették el Alíz hercegnőt, Erzsébet királynő anyósát, aki Londonban halt meg, de az volt a kívánsága, hogy ide temessék, nagynénje mellé.

Vilmos herceg, Erzsébet királynő unokája, látogatást tesz a hétvégén Izraelben és Jordániában, a diplomáciai tárgyalásokon túl elmegy a dédanyja sírjához is. Nagyapja, a 97 éves Fülöp herceg kérte meg őt erre. Fülöp herceg ugyanis nagyon kötődött édesanyjához, akit a brit közvélemény akkor ismert meg, amikor

apácaruhában jelent meg Erzsébet királynő koronázásán

1953-ban.

Alíz hercegnő életére nagy befolyást gyakorolt nagynénje, a cári család nagyhercegnője, akit szintén Erzsébetnek hívtak, és ő alapította az apácarendet Jeruzsálemben. Fülöp herceg édesanyja az ő útmutatásait követte, miután családi élete szerencsétlenül alakult.

A windsori születésű hercegnő ugyanis András görög és dán királyi herceghez ment feleségül. Az első világháború alatt azonban sógorát, Konstantin görög királyt lemondatták, és

az egész családnak menekülnie kellett.

Svájcba költöztek, néhány évvel később azonban visszamehettek Görögországba. A monarchia azonban néhány év múlva, főleg az elvesztett görög-török háború miatt megbukott, a családot egy brit hadihajó menekítette ki az országból.

Franciaországba mentek, ahol Alíz áttért a görög ortodox vallásra, majd hangokat kezdett hallani, és azt állította, naponta társalog Jézussal és a szentekkel.

Az orvosok skizofréniát állapítottak meg nála,

egy svájci gyógyintézetben kezelték, ahol megpróbált többször is öngyilkos lenni. Miután gyógyultak nyilvánították, közép-európai utazásokba kezdett, majd visszaköltözhetett Görögországba.

Alíz hercegnő
Forrás: Wikimedia Commons

Amikor a németek a világháború alatt megszállták az országot, elbújtatott egy zsidó családot, ezért 1993-ban Izraeltől megkapta a Világ Igaza kitüntetést.

1949-ben alapította meg, nagynénje mintájára, Márta és Mária keresztény apácarendjét. Ennek központja Tinosz szigete lett.

1967-ben fia és menye, megromlott egészségi állapota miatt, meghívták Londonba, két évvel később itt is halt meg a Buckingham-palotában. Eredetileg a windsori Szent György kápolnában temették el, de

utolsó kívánsága az volt, hogy végső nyughelye az Olajfák hegyén, nagynénje mellett legyen.

Ezt a kívánságát 1988-ban tudták teljesíteni.

Vilmos hercegnek Jeruzsálemben a kényes diplomáciai helyzetre is figyelnie kell majd. Nem csak izraeli, hanem palesztin vezetőkkel is találkozni fog.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK