A vezető nyugati lapok szerint a csütörtök-pénteki uniós csúcson tető alá hozott egyezmény a nacionalista pártok megerősödését tükrözi.
„Hogy a menedékkérők egy részét a jövőben zárt táborokban tartják, az olyan ötlet, amelyet a kormányok nemrégiben még idegengyűlölőnek és embertelennek minősítettek, ám most belementek, Olaszország és Ausztria követelésére. Ezen belül korábbi álláspontjának feladása a politikai túlélés árát jelentette Merkel számára.” (Wall Street Journal)
„Európa orbanizálódik, Brüsszelben az állam- és kormányfők szinte kizárólag az EU bezárkózásáról tárgyaltak, kerüljön az, amibe kerül. A menekültek jogai már nemigen érdekesek.” (Spiegel)
„Ami új, az az, hogy lesznek gyűjtőhelyek Európán kívül és ott válogatják szét a gazdasági migránsokat, illetve az igazi menedékkérőket. A gond ott van, hogy egyetlen észak-afrikai vagy közel-keleti állam sem kapott az ötleten. Az is újdonság, hogy a tengerről kimentett embereket az EU-n belül, az e célra létrehozandó létesítményekben helyezik el. Csak egyelőre senki sem jelentkezett, hogy hajlandó ilyen létesítmények felállítására.” (Financial Times)
„Nemigen lehet bizakodni bármiben is, a 28-ak nem voltak hajlandók szétteríteni a menekülthullám hatásait. Az olaszok semmire sem jutottak a követelésükkel, mert a közép-európaiak ellenálltak. Ugyanakkor nem valószínű, hogy Itália hajlandó lesz eleget tenni a német kérésnek, és nem akadályozzák meg, hogy továbbálljanak a területére érkező migránsok. Vagyis a konferencia olyan EU-ra utal, amely még inkább széttöredezett és nem táncolt vissza a szakadék széléről.” (Guardian)
„Leginkább időt nyertek a politikusok, ami Merkel számára a legfontosabb. Hogy most európai megoldás lett-e, arra a válasz: igen is, meg nem is. Ám a lényeg, hogy évek óta hiányzik az akarat, mármint hogy a tagok valóra váltsák azt, amiben megállapodtak. Hogy a magyar kormány megtagadja a menedékkérők átvételét, az csak egyetlen példa a belső szabotázsra. Mások már jó ideje Magyarország mögé bújnak.” (Standard)
Nem sokkal 18 óra előtt hatalmas erejű szél kíséretében óriási felhőszakadás volt Szabadkán. A vihar nagyon gyorsan, mindössze húsz perc alatt söpört végig a városon, de ez idő alatt óriási károkat okozott – tudósít a Szabad Magyar Szó.
A palicsi úton fákat döntött ki, a Kertvárosban nagyon sok udvarban szintén kidőltek a hatalmas fenyők.
A Tesla telepen egy fát a járda alól tépett ki a szél, az pedig rázuhant egy ott parkoló Opel típusú autóra, amit teljesen megrongált.
A Közgazdasági Egyetem épülete mellett lévő kilenc emeletes lakóépület tetőszerkezetét is letépte a szél, az az egyetem épülete előtt landolt, egy részét pedig a szél az út másik oldaláig vitte. Csak a szerencsén múlott, hogy ez idő alatt senki sem tartózkodott a közelben, így nem hivatalos információk szerint az óriási erejű viharnak nincs személyi sérültje.
Az Újvidék közeli Futakon a teljesen elöntött fő utcát egy vállalkozó szellemű helyi lakos végigúszta.
Bő tíz év alatt 32 százalékkal több lőfegyver van a lakosság kezében világszerte, a több mint 850 millió közel fele Amerikában. Magyarországon elenyésző ez a szám.
A világ 230 országában egy friss felmérés szerint 857 millió különféle lőfegyver van a lakosság kezében. Ez 32 százalékkal több, mint 2006-ban volt.
Ennek a bődületes mennyiségnek 46 százaléka (393 millió) az Egyesült Államok otthonaiban található. Száz lakosra 120-nál több fegyver jut. A lista második helyén a folyamatos belháború és terrorizmus sújtotta Jemen van, csaknem 53 darabbal, ahogyan az a statista.com ábrája mutatja.
Forrás: statista.com
Az élmezőnybe csak két európai ország került: Montenegró és Szerbia. Nyilván nem véletlenül, ezt a térséget is polgárháború dúlta 20-25 éve.
Európában összehasonlíthatatlanul kevesebb a száz lakosra számított fegyver, amint ezt a top-25-öt tartalmazó táblázat mutatja. Magyarország bele se fért.
Forrás: Small Arms Survey
Egy 2013-as európai uniós közvélemény-kutatásból kiderül, az EU-ban átlagosan a lakosság 90 százalékának sose volt fegyvere, 5-5 százaléknak volt vagy van. Magyarországon még ennél is szűkebb a fegyverrel érintkezők köre: 93 százaléknak nem volt, 4 százaléknak volt, és alig 3 százaléknak van. Ennek kétharmada – azonos arányban – vadász, illetve akinek hivatásával (rendőr, katona, biztonsági őr) együtt jár fegyver birtoklása. Saját személyes védelemre 28 százalék tart fegyvert.
Nagy kérdés, hogy miként lehet tovább migránsoznia Orbánnak, amikor nem vagyunk sem belépő ország, sem célország, sőt, még tranzitország sem, az EU elvetette a kötelező kvótát, továbbmenve: még büntetés sem fenyeget a migránsokat elutasító magyar politika miatt – teszi fel a kérdést Balázs Péter. A volt külügyminisztert, magyar EU-biztost arra kértük, értékelje az Európai Unió brüsszeli csúcsértekezletének az eredményeit.
Tízórás kemény tanácskozás után péntek hajnalra megállapodtak az Európai Unió állam- illetve kormányfői a menekültválság kezelésének következő lépéseiről. A zárónyilatkozat a többi között kimondja, hogy a jövőben a tagállamok önkéntes felajánlásai – és nem kötelező kvóták – alapján jönnének létre a menekültek kérelmeit feldolgozó menekültközpontok és valósulna meg a menedékre jogosultak befogadása.
Orbán Viktor a csúcs után hajnalban a Facebook oldalán adott gyorsértékelést:
Közzétette: Orbán Viktor – 2018. június 28., csütörtök
Ebben azt mondta, hogy
„a Visegrádi négyek nagy győzelmet arattak”.
Giuseppe Conte olasz miniszterelnök örömét fejezte ki, hogy országa többé már nem egyedül küzd a menekültválság okozta nyomással, Angela Merkel német kancellár gyorsértékelésében azt hangsúlyozta, hogy sikerült pozitív eredményeket elérni, de még mindig megosztottak a tagállamok egy sor kérdésben, Emmanuel Macron francia elnök pedig elsősorban Európa sikeréről beszélt. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke pedig azt mondta: túl korai még sikerről beszélni, a munka nehezebb része még hátra van.
Accord trouvé sur les migrations : une approche européenne confirmée, un agenda complet acté (action extérieure, protection des frontières, responsabilité et solidarité européennes), les propositions françaises adoptées. #EUCOpic.twitter.com/M5AxpChJJS
„Az első nyilatkozatok azt mutatják – s ez mindig így van egy-egy ilyen csúcs után –, hogy mindenki a saját győzelmét hirdeti, azt emelve ki, amit ő szeretett volna elérni, és hogy abból mit ért el” – mondja gyorsértékelésében a diplomáciában és uniós ügyekben és persze mindezek kommunikációjában is jártas Balázs Péter. És valóban – teszi hozzá – a zárónyilatkozatban megtalálható Merkel, Macron, Conte és Orbán egy-egy törekvésének az eredménye – teszi hozzá, ám figyelmeztet arra, hogy súlyos hiba zéróösszegű játszmának felfogni mindezt. Tévedés az Orbán-féle beállítása az ügynek, nevezetesen, hogy legyőzte a többieket. „Az EU win-win megoldásokat keres” – szögezte le.
Kérdésünkre, hogy akkor most csitultak az uniós tagállamok nem kis részének az indulatai Orbán és politikája iránt, Balázs Péter úgy vélekedett:
Orbán továbbra is akadály és bajkeverő sokak szemében.
S hiába az a látszat, hogy most az olaszokban sikerült egy Orbánnal egyetértő nagy szövetségesre lelni, a közeledés csak látszólagos. „Az első mondatban ugyan még egyetértett Conte és Orbán (ide ne jöjjön senki), de a másodikban már ütközés volt a két politikus között: Conte ugyanis azt mondta, hogy aki hozzájuk érkezik, azokat a többiek azonnal vegyék át, Orbán pedig ismét deklarálta, hogy nem akar menekültet befogadni”.
A magyar kormányfő az első hírek szerint egyébként még most is hátráltatta a megegyezést.
Ő nem tesz mást, mint hogy próbál a visegrádiak nevében politikai tényezőként fellépni, de ez a migráció ügyében azért nem hiteles, mert a visegrádiak nem tartoznak egyik érintett országcsoportba sem
– fejtette ki Balázs Péter.
Van ugyanis a belépési probléma – ez most az olaszokra nehezedik elsősorban, s másodsorban a görögökre (a nemzetközi jog szerint a vízből ki kell menteni az embereket). Van egy jellegzetes tranzitprobléma – az osztrákok az elsődleges érintettek, főleg rajtuk keresztül vonulnak délről északra a bevándorlók. S van a célországok problémája – ebben a németek vezetnek toronymagasan, bár a dánok és a Benelux-államok is aggódnak.
Menekültek számának az alakulása a keleti, a közép- és a nyugati útvonalon Forrás: Europa.eu
Magyarország azonban több más tagállammal együtt nem érintett, hiszen már a kötelező kvótát is eltörölték („aminek személy szerint örülök, mert az első pillanattól kezdve elleneztem”) és valamifajta büntetés veszélye sem fenyeget. De azért az érintettek elvárnak ezektől az országoktól valamifajta szolidaritást, legalább gesztus-szinten.
S hogy akkor kié a győzelem? Egyáltalán van-e győzelem? Balázs Péter szerint leginkább úgy lehetne fogalmazni, hogy
az európai megoldás győzött, a megoldás egyértelműen a közös európai kezelés irányába, egyfajta összefogás irányába mozdult el, hogy együtt oldjuk meg a migránsproblémát, ellenkező esetben mindenki ráfizet, igaz, nem egyforma mértékben.
Az – tette hozzá a szakértő –, hogy kinek az érintettsége a legerőteljesebb, azaz ki fizethet rá a leginkább, látszik abból is, hogy ki vett részt a múlt vasárnapi, önkéntes alapú úgynevezett mini csúcson: nos, Magyarországgal az élén a V4-ek nem voltak ott, nem véletlenül. Hiszen ők nem szenvedő alanyai a problémának, nem hozzájuk érkeznek a menekültek, nem rajtuk keresztül vezetnek a tranzit útvonalak, és nem is letelepedési célországok, azaz
csak a lelátóról kiabálnak.
A magyarok kivételével a V4-ek jószerint még migránst sem láttak, mi is utoljára 2015-ben” – tette hozzá.
A volt uniós biztos, külügyminiszter elismeri, hogy az EU rendkívül nehéz problémával került szembe, már csak azért is, mert nem a klasszikus belső integrációval összefüggő kérdést kell kezelni, hanem egy külső sokkot, annak hatásait, utórezgéseit. Nehéz azért is, mert nagyon eltérő a tagállamok érintettsége, amely a maximális terheltségtől a nulla terheltségig terjed, ám a döntésnek konszenzusosnak kell lennie – emlékeztet, hozzáfűzve: ehhez képest a csúcs értékelhető eredménnyel zárult, annak ellenére is, hogy nem indult túlságosan jól, hiszen az újonc olasz kormányfő megpróbált keménykedni, de „szembesült a többi tagállam érdekével és egyben segítőkészségével: azzal, hogy
nem hagyták egyedül a problémával, ám ennek feltétele, hogy működjék együtt a többiekkel. Conte ezt megértette, így születhetett meg a megállapodás”.
Kérdésünkre, hogy jónak tartja-e a migránskérdés uniós kezelésének új irányát, Balázs Péter kifejtette: „Alapvetően jó, mert minél távolabb kezdjük el a kezelést, annál jobb az eredmény: a forrásországoknál, majd a belépő pontokon, azaz a frontországokban.
Hiszen a Duna áradását sem a Fekete-tenger deltájában kell megfogni, hanem a Fekete-Erdőben, a forrásnál”.
A megoldás racionális irányban mozdult el, de az is kell, hogy a tagállamok fogjanak össze és támogassák a jövőben is a közös megoldásokat, mert azok hiányában az egyes tagállamokban csapódnak le a következmények.
S hogy most mi következik? „Izgalmas időszaknak nézünk elébe” – mondja Balázs Péter. Több igen fontos döntés előtt áll az Unió, s ezek kezelése összefügg az egyéb fejleményekkel is. A többi között dönteni kell az új, 2021-től érvényes költségvetésről, s le kell osztani a jövőre megújuló európai intézményekben a posztokat, továbbá jövő tavaszra a Brexit is eljut már egy pontra, s persze a tavaszi EP-választások után a parlament erőviszonyok is változhatnak majd.”
Lánykereskedők szerzik meg a börtönben lévő fiatal nők adatait az óvadékrendszert kihasználva az Egyesült Államokban, aztán prostitúcióra kényszerítik őket.
A 9,5 milliárd dolláros amerikai szexipar egyik legnagyobb üzlete a börtönökben zajlik, írja a Guardian, amelynek oknyomozó riporterei utánajártak annak, hogy az előzetesben lévő, ítéletre váró nők helyzetét miképp használják ki a maffiózók és lánykereskedők. A módszer nem túlságosan bonyolult:
nyilvános adatbázisokból megszerzik a fiatal nők adatait,
akiknek azután kedvezményeket ajánlanak, ha cserébe „munkát vállalnak” náluk. A kényszerhelyzetben levő nők közül sokan igent mondanak, ugyanakkor azt nem mondják el nekik előre, hogy valójában prostituáltnak adják el őket. A rabok között is vannak, akik a szexmaffiának dolgoznak, ők is megkörnyékezik a fiatal nőket.
A Guardian vizsgálata szerint az is kiderült, hogy több esetben a hatóságok is meglehetősen készségesek voltak a fiatal nők adatainak kiszolgáltatásában, miközben ők
semmit nem tudnak arról, hogy árucikként kereskednek velük.
A legtöbb lánykereskedő az óvadékrendszert használja ki: a maffia leteszi a pénzt a nők helyett, de cserébe elvárja, hogy a kedvezményezett prostituáltként dolgozzon. Ha nemet mond, akkor mehet vissza a börtönbe.
A prostitúcióra kényszerített nőket aztán egy-egy házba zárják, ha pedig nem keresnek elég pénzt, akkor
brutálisan meg is verik őket.
Az Egyesült Államokban 1,2 millió nő van börtönben. Nekik nem is nagyon van hova fordulni segítségért, az a néhány szervezet, amely foglalkozni tudna az ügyükkel, inkább csak a keleti és nyugati párti államokban működik, egy volt ügyész szerint viszont minden államban találni hasonló példákat.
Orbán Viktor bebetonozza magát az új európai középjobbon – ezzel a címmel közöl kommentárt a Politico: eddigi elvbarátai közül sokaknak már annyira elegük van az illiberális demokrácia keresztapjából, hogy szabadulnának tőle az Európai Néppártban, csak éppen a torkukon akadt.
A Politico szerint a szervezet mérsékelt pártjai – hollandok, svédek, finnek és luxemburgiak a Fidesz eltávolítása mellett kardoskodnak, a magyar párt EU-ellenes megnyilvánulásai és a jogállam fokozódó megsértése miatt. Csak éppen nincsenek elegen hozzá. Azon kívül az EPP vezetőinek szükségük van Orbánra, mert nem biztos, hogy nélküle a jövőben is a konzervatívok adják a legnagyobb frakciót Strasbourgban.
A magyar politikusnak nem áll szándékában, hogy vegye a kalapját
– folytatódik az Politico európai kiadásának a kommentárja. Úgy látja, hogy a Néppárt bement az ő utcájába, főleg a migráció ügyében. A frakción belül az az uralkodó vélemény, hogy nem szeretik, amit Orbán csinál, de egyelőre együtt kell élni vele. Egy bennfentes forrás szerint az EPP teljesen megosztott a kérdésben, bár befolyásos képviselők szerint a vita nem egyszerűsíthető le arra, hogy Orbánnal vagy ellene. Három csoportosulás alakult ki:
a liberálisok kiraknák a szűrét, ők svédek és hollandok. A CSU és az osztrák ÖVP határozottan kiáll mellette. A CDU középen áll.
A Politico egyszerű matematikai mérleget is megvon: Orbánnak Magyarország a legfőbb, utána jön a rangsorban a V4-es csoport, majd messze leszakadva az unió. Azt tudja, hogy a parlamenti aritmetika az ő javára billenti a mérleget. A Fidesznek jelenleg 11 képviselője van Strasbourgban, miközben a Néppárt 25 fős előnyt tudhat a magáénak a szociáldemokratákkal szemben.
A magyar kormányerő várhatóan megint jól szerepel majd a jövő évi európai választásokon, szemben a legtöbb tagpárttal. Ez magyarázza azután, hogy a miniszterelnök miért érzi ennyire magabiztosnak magát. És mivel más, hasonló pártokkal is szövetkezik a térségben, ha kirakják, az azt jelentené, hogy az EPP nagyjából 20 mandátumot veszítene. Arról nem beszélve, hogy erős csoportosulást alkotna más euroszkeptikus erőkkel. Ilyenformán a következő hónapokban várhatóan füstbe megy a magyar párt elleni kampány. Ezzel együtt az EPP szóvivője úgy nyilatkozott, hogy a játékszabályok és a vörös vonalak sokkal egyértelműbbek lesznek a választáson.
Az emberek azt akarják, hogy védjük meg a határokat, mondta Orbán Viktor, az uniós csúcstalálkozót megelőzően a Facebook-oldalán közzétett videóban. Az Európai Parlament elnöke szerint az európai polgároknak jogukban áll biztonságban érezni magukat. Egyelőre nincs közös nyilatkozat, mert az olaszok blokkolták az EU-csúcsot.
Csütörtök délután kétnapos uniós csúcstalálkozó kezdődött Brüsszelben, amelyen elsősorban a közös migrációs és menekültpolitikáról, a következő többéves költségvetési keretről, illetve gazdasági és kereskedelmi kérdésekről tárgyalnak az Európai Unió tagországainak állam- és kormányfői.
Orbán szerint bajban van az európai demokrácia
Az emberek most már nemcsak Magyarországon, nem csak Közép-Európában, nem csak Olaszországban, vagy Ausztriában, hanem egész Európában azt akarják, hogy védjük meg a határokat – jelentette ki Orbán Viktor, az uniós csúcstalálkozót megelőzően a Facebook-oldalán közzétett videóban csütörtökön.
A miniszterelnök a Brüsszelben rögzített üzenetében kijelentette, „az emberek azt akarják, hogy védjük meg a határokat és ezzel védjük meg az emberek biztonságát. Azt akarják, hogy akik már bent vannak, azokkal szemben folytassuk le az eljárásokat, és vigyük őket haza. Az európai vezetők erre eddig nem voltak hajlandók, ezért van bajban az európai demokrácia”.
Kijelentette, a tét nagy,
a kérdés ugyanis az, hogy sikerül-e Európában helyreállítani a demokráciát.
A demokrácia azért bicsaklott meg Európában, mert az európai vezetők nem azt teszik, amit az emberek akarnak és elvárnak tőlük. Mint elmondta, éles vitákra számít a délután kezdődött két napos uniós csúcstalálkozón.
Orbán Viktor szerint a csütörtök esti, migrációról folytatott vitáján megállapodás születhet a teljes határvédelem elrendeléséről az Európai Unió teljes külső határszakaszán, valamint arról, hogy menekülttáborokat hozzanak létre az unió területén kívül. „Ezzel még nem oldottuk meg a problémákat, de tettünk egy komoly lépést. Ma ezért fogok harcolni, hiszen a magyar emberek is ezt akarják. Sok sikert Magyarország!”.
Tajani: a legfontosabb a külső határok védelme
Az európai polgároknak jogukban áll biztonságban érezni magukat, ezért egy olyan Európai Uniót akarnak, amely biztosítani tudja a határok védelmét és a migrációs áramlások teljes körű ellenőrzését, a legfontosabb prioritás tehát a földközi-tengeri útvonalak lezárása – jelentette ki Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke csütörtökön Brüsszelben.
Tajani az uniós tagállamok állam- illetve kormányfőinek kétnapos tanácskozásának kezdetét követően tartott sajtótájékoztatóján aláhúzta, a fő cselekvési irányt külső határaink védelmének kell jelentenie, ugyanis
az európaiak olyan uniót akarnak, amely szolidáris az üldöztetések és a háborúk elől menekülőkkel, de határozott azokkal szemben, akik nem jogosultak belépni Európába vagy itt maradni.
Először is meg kell állítani a tranzitországokból és az afrikai partokról útra kelőket, és csak azokat kell biztonságos módon beengedni Európába, akik valóban arra jogosultak. Szerinte szükség van a tranzitországokkal való együttműködés folytatása és megerősítésére, valamint támogatásukra határaik védelme érdekében. Különösen sürgető a Líbiával való együttműködés megerősítése. Támogatni kell az egyes afrikai államok erőfeszítéseit az emberkereskedők elleni küzdelemben, és az Európai Határ- és Parti Őrség megerősítése révén biztosítani kell a tengerek ellenőrzését.
Véleménye szerint a lehető legtöbb afrikai tranzitországban, a menedékkérők által Afrikában igénybe vett fő migrációs útvonalak mentén létre kell hozni az ENSZ és az Európai Unió által irányított védő- és befogadó központokat, amelyek lehetővé teszik az üldöztetések vagy háborúk elől menekülők számára, hogy segítséget találjanak, és nemzetközi védelem iránti kérelmet nyújtsanak be anélkül, hogy emberkereskedők kezébe kerülnének, vagy a sivatagban, a tengeren életüket kockáztatnák.
Tajani hangsúlyozta, az uniós tagországi vezetőknek közös megoldást kell találniuk a közös problémákra, akkor is, ha a nemzeti érdekek eltérnek egymástól. Amennyiben a „mindenki önmagáért” logika érvényesül, nemcsak a schengeni rendszer kerül veszélybe, hanem közös európai projekt hitelessége is végzetes csapást szenved. A migrációs probléma külső vonatkozásában konkrét intézkedéseket kell elfogadni az uniós csúcson.
Egyelőre nincs közös nyilatkozat
Egyelőre nem tudtak elfogadni közös nyilatkozatot az európai uniós vezetők a csütörtökön kezdődött csúcsértekezlet eddig tárgyalt témáiról, miután Olaszország blokkolta azok jóváhagyását, amíg nem kerül sor a migrációs vitára.
Az Európai Tanács tájékoztatása szerint az ülés résztvevői már egyeztettek a 2021 és 2027 közötti uniós költségvetési ciklus, a biztonság- és védelempolitika, a kereskedelem, a munkahelyteremtés, az innováció és a bővítés kérdéseiről. Olaszország azonban blokkolta a közös nyilatkozatok elfogadását ezen ügyekről, így az uniós intézmények vezetőinek sajtótájékoztatóját is péntekre tették át.
Giuseppe Conte új olasz kormányfő már a találkozó előtt a migrációügyi zárónyilatkozat megvétózásával fenyegetett, amennyiben a tagállami vezetők nem tudnak Róma számára is elfogadható megoldásra jutni a bevándorlásról. Később azonban névtelenséget kérő diplomáciai források arról számoltak be, hogy
Olaszország a többi zárónyilatkozat elfogadását is blokkolni fogja, amíg nem születik számukra megfelelő megoldás a munkavacsora migrációs vitáján.
„Olaszország meg akarja várni a migrációs vitát, csak utána hagyja jóvá a zárónyilatkozatokat” – mondta egy neve elhallgatását kérő illetékes, aki szerint Conte az európai szolidaritás világos és gyakorlati megnyilvánulását várja a többi tagállamtól.
„Ők idehozzák a Mercedeseket és a BMW-ket miközben nem vásárolnak amerikai autókat!”- dohogott Trump Észak-Dakota polgárai előtt.
Az Egyesült Államok elnöke ismét támadta az Európai Uniót Észak-Dakotában, egy ottani kampánygyűlésen. Trump a novemberi választások előtt kampányol. Novemberben ugyanis kisebbségbe szorulhatnak az őt támogató republikánusok a washingtoni kongresszusban. Trump a kereskedelmi háború kapcsán azt állította, hogy az Európai Unió visszaél a helyzetével és ezzel nehéz helyzetbe hozza Amerikát.
„Ők idehozzák a Mercedes-eket és a BMW-ket miközben nem vásárolnak amerikai autókat!”- füstölgött Trump Észak Dakota polgárai előtt. Az amerikai elnök külön vámot kíván kivetni az európai autókra, hogy így védje az amerikai piacot.
Trumptól minden rossz kitelik – mondta Donald Tusk. Az Európai Unió tanácsának elnöke szerint
az USA elnöke mind a kereskedelemben mind pedig a migráns politikában mindent megtesz azért, hogy nehéz helyzetbe hozza az uniót.
Tusk ezt az EU sorsdöntő csúcstalálkozója előtt mondta. Csütörtökön és pénteken a migráns politikáról és az eurozóna jövőjéről tárgyalnak az Európai Unió állam és kormányfői. Trump nyíltan beavatkozott az európai migráns politikába amikor bírálta Angela Merkelt, és közölte: az USA nem lesz menekülttábor! Trump olyan nagykövetet küldött Berlinbe, aki nyíltan elitcserére szólította fel a német és az egész európai közvéleményt. Mindezt akkor amikor Angela Merkel a kancellári szék megtartásáért küzd, mert szembekerült belügyminiszterével, aki a migráns politikában jóval keményebb álláspontot vall.
Trump nem írta alá a G 7 csúcs határozatát Kanadában. Legközelebb júliusban látogat Európába amikor részt vesz a NATO csúcsértekezleten. Trump ugyan azt mondta Észak Dakotában, hogy szereti európai szövetségeseit, de tettei nem épp erről árulkodnak. Donald Tusk valószínűleg nem téved amikor semmi jóra sem számít az amerikai elnöktől. Annál nehezebb azonban kitalálni a válaszstratégiát Trump nyomulására hiszen az EU belülről is nagyon megosztott. Orbán Viktor magyar miniszterelnök például Trump nagy európai barátjának számít…
Az Egyesült Államok nemzeti érdeke ez a találkozó- hangsúlyozta John Bolton Moszkvában. Trump nemzetbiztonsági tanácsadója korábban hevesen bírálta Oroszországot, de most Moszkvában igen diplomatikusan viselkedett. Közölte, hogy annak ellenére létrejön a csúcstalálkozó, hogy Oroszországot és személyesen Putyint sokan bírálják az Egyesült Államokban.
Washingtonban vizsgálat folyik Trump elnök orosz kapcsolatairól. Korábbi kampányfőnökét, Manafortot a bíróság előzetesre ítélte nehogy meghamisíthasson néhány perdöntő dokumentumot. Manafort korábban az oroszbarát ukrán elnök, Janukovics tanácsadója volt. 2016-ban ő vezette Trump kampányát mindaddíg amíg túlságosan jó orosz kapcsolatai miatt távozni nem kényszerült. Hillary Clinton, a választás vesztese részben Trump orosz támogatásával indokolta meg kudarcát.
Donald Trump tavasszal gratulált Putyinnak újabb választási győzelméhez, és jelezte: szívesen találkozna vele újra. Trump hamarosan Európába látogat, mert júliusban csúcstalálkozót tart a NATO. Az egyik legfontosabb téma az orosz fenyegetés. Trump erre hivatkozva kéri azt, hogy minden NATO tagállam teljesítse ígéretét: a GDP 2%-át fordítsa katonai célokra. Persze ki nem mondott igény az is, hogy lehetőség szerint amerikai fegyvereket vásároljon. Lengyelország élen jár ebben: nemcsak, hogy sok amerikai fegyvert vásárol, de 2 milliárd dollárért egy egész amerikai páncélos dandárt szeretne, amely állandóan lengyel földön állomásozna, hogy elrettentse az orosz fenyegetést. Trumpnak és Putyinnak lesz miről tárgyalnia Helsinkiben…
Theresa May, brit miniszterelnök az illiberális demokrácia megsemmisítő vízióját hirdető magyar miniszterelnökkel, Orbán Vikorral bújik egy ágyba.
A Brexit miatt szövetség van kibontakozóban Nagy-Britannia és a populista magyar kormány között, miután Theresa May szövetségeseket keres a kontinensen. Az Independent abból vonja el ezt a következtetést, hogy a héten tory képviselők az Európai Parlament Belügyi, Igazságügyi Bizottságában – szélsőjobbos pártokhoz csatlakozva – elutasították, hogy jogállami eljárás induljon Magyarország ellen a „Stop, Soros” miatt.
Pár órával később a magyar külügyminiszter azzal járta végig a sajtót, hogy Brüsszel hibás politikát alkalmaz a brit kilépés ügyében, és ha nem lesz megállapodás Londonnal, az igen súlyos következményeket von maga után.
Sophie Int’ Veld, holland liberális EP-képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy a brit konzervatívok egyrészt szankciókat követelnek Putyin ellen, másrészt viszont fedezik annak legszorosabb uniós szövetségesét, Orbán tekintélyelvűségét, ám ezzel a saját örökségüket tapossák lábbal. Azaz May az illiberális demokrácia megsemmisítő vízióját hirdető magyar miniszterelnökkel bújik egy ágyba. Ám az Európai Parlament megüzente Orbánnak, hogy megvédi az értékeit. Az újság hozzáteszi, hogy a Fidesz-kormányt széles körben bírálják a Soros elleni gyűlöletkampány miatt is.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
A palicsi úton fákat döntött ki, a Kertvárosban nagyon sok udvarban szintén kidőltek a hatalmas fenyők.
A Tesla telepen egy fát a járda alól tépett ki a szél, az pedig rázuhant egy ott parkoló Opel típusú autóra, amit teljesen megrongált.
A Közgazdasági Egyetem épülete mellett lévő kilenc emeletes lakóépület tetőszerkezetét is letépte a szél, az az egyetem épülete előtt landolt, egy részét pedig a szél az út másik oldaláig vitte. Csak a szerencsén múlott, hogy ez idő alatt senki sem tartózkodott a közelben, így nem hivatalos információk szerint az óriási erejű viharnak nincs személyi sérültje.
