Kezdőlap Világ Oldal 434

Világ

Félmillió eurót kell visszafizetnie a pezsgőző szélsőjobbnak

0

A Nemzet és Szabadság Európája (ENF) nevű szélsőjobboldali frakció tagjai Párizsban rendeztek díszvacsorát, az európai adófizetők költségén.

Még 2016-ban rendezte a szélsőjobboldali frakció a 140 fős díszvacsorát Párizsban – maga a frakció egyébként 36 tagú, olyan pártok képviselői ülnek benne, mint a Matteo Salvini olasz belügyminiszter által vezetett Liga, az osztrák Szabadságpárt és Marine Le Pen francia szélsőjobboldali mozgalma.

A díszvacsorán 230 üveg pezsgő fogyott el, és még karácsonyi ajándékokat is osztogattak a képviselők

– az európai adófizetők költségére.

A Deutsche Welle szerint az Európai Parlament auditorai figyeltek fel a szabálytalanságra. Az is kiderült, hogy a karácsonyi vacsora mellett egy másik alkalommal

költségnek számolták el Matteo Salvini és Marine Le Pen összesen 800 eurós párizsi vacsoráját.

A szélsőjobboldali frakciót már tavaly is megbüntették, akkor 66 500 eurónyi költséget próbáltak szabálytalanul elszámolni. Most mintegy félmillió eurót, azaz átszámítva több mint 160 millió forintot kell visszafizetniük.

A francia szélsőjobboldali pártnak önmagában is volt már hasonló ügye: Marine Le Pent és több más képviselőt is arra köteleztek, hogy fizessék vissza azokat a pénzeket, melyeket a szabálytalanul alkalmazott asszisztenseiknek, jellemzően rokonaiknak fizettek ki.

Harcolnak a lengyel főbírók az igazságszolgáltatás függetlenségéért

0

A Legfelső Bíróság elnöke ma is munkába ment, hiába nyugdíjazták tegnap. Több városban is tüntetéseket tartottak az igazságszolgáltatás kormány által tervezett átalakítása ellen.

Malgorzata Gersdorf, a Legfelsőbb Bíróság elnöke szerdán is munkába ment annak ellenére, hogy Andrzej Duda elnök kedden éjféltől nyugdíjazta őt a parlament új törvényére hivatkozva. A 65 éves főbíró szerint neki az alkotmány értelmében 2020-ig a helyén kell maradnia. Az új törvényt tisztogatási akciónak nevezte, hiszen annak alapján

a Legfelsőbb Bíróság 73 bírája közül 27-et nyugdíjba lehet küldeni.

Régebben ugyanis 70 év volt a felső korhatár, de ezt a PiS, a szélsőjobboldali, populista kormánypárt 65-re módosította.

Varsóban reggel tüntetést is tartottak a bíróság épülete előtt, Gersdorf itt is felszólalt. A tüntetők lengyel és uniós zászlókat lengettek, és arra biztatták a nyugdíjazott bírókat, hogy maradjanak posztjukon.

Andrzej Duda egyébként Józef Iwulskit, a Legfelsőbb Bíróság egyik tagját bízta meg a testület vezetésével. Gersdorf előző nap Iwulskit helyettesének jelölte meg, ahogy fogalmazott, csütörtöktől tervezett szabadsága idejére.

Végül az elnök által kijelölt új főbíró is a tiltakozók mellé állt.

Iwulski ugyanis nyilatkozatot adott ki, amelyben úgy értelmezi saját szerepét, hogy „nem helyettese, még kevésbé utódja” a bíróság elnökének, csupán távolléte idején (betegség, szabadság, szolgálati út) helyettesíti őt.

A bíróságról szóló törvény miatt az Európai Bizottság hétfőn kötelezettségszegési eljárást indított a lengyel kormánnyal szemben. A jogszabály a lengyel igazságügyi reform része, amely miatt az EU tavaly decemberben

az uniós alapszerződés 7. cikke szerinti eljárást is kezdeményezte.

Az igazságszolgáltatás függetlensége ugyanis az uniós alapértékek közé tartozik, a reform pedig azt jelenti, hogy a kormány az ellenőrzése alá kívánja vonni a bíróságokat.

Orbán hajlandó visszavenni a menedékkérőket?

0

Berlini látogatása előtt egy nappal Orbán Viktor közölte: hajlandó megállapodni Merkellel a német határon elutasított menedékkérők visszafogadásáról, de csak akkor, ha Berlin előbb egyezségre jut a kérdésben Ausztriával – írja a US News and World Report a Reutersre hivatkozva.

A hírügynökség beszámol arról, hogy a magyar miniszterelnök a Bild című német bulvárlapnak nyilatkozott, és azt mondta, hogy nyitott a párbeszédre, de a sorrendet be kell tartani. Vagyis a magyar fél csak akkor tárgyal Béccsel, ha az már megegyezett a németekkel. Ez esetben lehet azután szó arról, hogy leüljenek a magyar és a német kormány képviselői.

Megismételte, hogy meg kell erősíteni a külső határok védelmét, illetve hogy tranzitközpontokat kell létesíteni az EU-n kívül. Továbbá, hogy szerinte a főként muszlim migránsok beáramlása fenyegeti az európai keresztény civilizációt.

A magyar miniszterelnök hamarosan találkozik osztrák kollégájával is, mert ahogy mondta, szeretné vele megvitatni a jószomszédi kapcsolatok következő teendőit.

A jelentés hozzáteszi, hogy a német vezetésnek a CSU-val kötött szerződés sikere érdekében meg kell szereznie az érintett államok beleegyezését, mármint, hogy visszaveszik a menekülteket. Az olaszok azonban továbbra sem hajlandó a kétoldalú toloncegyezményre, azt követelik, hogy a többiek vegyenek át tőlük menedékkérőket.

A Financial Times elemzése viszont úgy ítéli meg, hogy a Merkel-Seehofer-egyezség nem érinti a menekültügy mélyebben fekvő okait, így

az őszi bajor választások után bármikor ismét beüthet a válság.

A mostani vita véget vethetett volna a nagykoalíciónak, sőt mindkettejük politikai pályafutásának is, de ezt most megúszták. Ám megmaradt köztük a bizalmatlanság, arról nem beszélve, hogy igazából nem oldódott meg a fő gond. Mert a CSU megkapta ugyan, amit akart, azaz tranzitközpontokba küldik az osztrák-bajor határon kiszűrt menedékkérőket, és ha ott kiderül, hogy valamely más EU-tagállamban már adtak be kérelmet, akkor visszatoloncolják őket oda. Már ha van hozzá kétoldalú megállapodás. A nagy többség azonban előreláthatólag marad Németországban.

„Az az amatőrség, amit a két politikus tanúsított az ügyben, jóvátehetetlen károkat okoz mindkettejüknek.

Ugyanakkor Európa nem jutott előbbre a dublini rendszer reformja kapcsán. Mint ahogy azt sem látni, miként lehetne megakadályozni, hogy a menedékkérők Dél felől tovább menjenek Németországba, miközben a kérelmük még folyamatban ott, ahol először léptek az unió területére. Seehofer ugyanakkor megfelelő kampánytémát adott a szélsőséges AfD-nek a bajor választásokra, és ha a keresztényszocialisták leszerepelnek az erőpróbán, akkor nyakunkon az újabb válság, az pedig visszaüthet – pusztító erővel” – írja a Financial Times.

US News and World Report/Reuters/Financial Times/Szelestey Lajos

Több pénzt kap a Bundeswehr

0

Trump elnök szokott nyers modorában sürgette Németországot és néhány más NATO szövetségest, hogy emeljék meg katonai kiadásaikat, mert az USA nem akarja egyedül vállalni a terheket.

A NATO elvben arra kötelezi a tagállamokat, hogy az éves GDP 2 százalékát költsék katonai célokra, de az európai szövetségesek nagy része – köztük Németország és Magyarország – ezt évtizedek óta elmulasztja. Németország GDP-je 3652 milliárd dollár volt, ehhez képest a felemelt katonai költségvetés 42,9 milliárd euro vagyis messze elmarad a két százaléktól. A tavalyi költségvetésnél viszont 4 milliárd euróval magasabb, vagyis jelentős az emelkedés.

A Handelsblatt megírja, hogy az óvatos Olaf Scholz pénzügyminiszter 675 millió euróval emelte az előzetes költségvetés számait, melyeket nemcsak Trump bírált a tengerentúlon, de Ursula van der Leyen hadügyminiszter asszony is Berlinben.

A németek páncélosai ugyanis elavultak és hétköznapi felszerelések is hiányoznak.

Nincs például elég golyóálló mellény vagy téli felszerelés a Bundeswehrben.

Kérdés, hogy a felemelt katonai költségvetést elegendőnek tartja-e majd Donald Trump, aki hamarosan Európába érkezik, hogy részt vegyen a NATO csúcstalálkozóján.

Németországban nemcsak azért fogták vissza a Bundeswehr fegyverkezését, mert vigyáztak a költségvetés egyensúlyára. Berlinben tisztában voltak azzal, hogy két világháború után a németek fegyverkezése gyanakvást és ellenérzéseket válthat ki egyes szövetséges országokban is.

Ráadásul Berlinben nemigen hisznek az orosz fenyegetésben sem,

pedig Donald Trump épp ezzel indokolja meg a fegyverkezési kiadások növelésének a szükségességét.

Trump a NATO csúcs után találkozik Putyinnal Helsinkiben. A következetesség sohasem tartozott Donald Trump jellemvonásai közé…

Merkel engedett, de mit szólnak a szocdemek?

0

A német kancellár és a belügyminiszter (Angela Merkel és Horst Seehofer) megállapodása elhárította veszélyt, amely bukással fenyegette a koalíciót, azaz a súlyos válság széléről táncoltak vissza. A feltétel az volt, hogy megszigorítják a bevándorlási szabályokat, tehát a bajor-osztrák határ közelében, zárt táborokban őrzik majd a menedékkérőket, amíg el nem dől, hogy azok nem regisztráltak-e korábban már egy másik EU-országban – írja a Wall Street Journal:

Viszont a dráma és a végletekig kiélezett belpolitikai helyzet kétségeket ébresztett afelől, meddig maradhat fenn a konzervatív pártok immár hetvenéves szövetsége. A kancelláron sebeket ejtett legfontosabb szövetségese, s még azt sem tudni, a szociáldemokraták miként állnak hozzá a kompromisszumhoz. Az sem világos továbbá, mennyire partner Olaszország az elutasított migránsok visszavételéhez. Ám az egyezség igazolja Merkel túlélő képességét, habár a tekintélye erősen megingott az utóbbi években.

A kormányfő nagy árat fizet a béke helyreállításáért, hiszen szinte teljesen feladta a nyitott kapuk politikáját. De továbbra is ő a legnépszerűbb német politikus, 54 százalék szeretné, ha kancellár maradna. Ám az incidens éles ellentéteket tárt fel az uniópártokon belül. Megmutatta azt is, hogy Németország lett a fő hadszíntér a Merkel vezette liberális, a nemzetközi összefogást támogató erők, illetve a bevándorlás ellenes populisták között. Utóbbiak mozgalma sorra söpri félre a hagyományos pártokat Európában. A migrációs válság félelmet és haragot keltett, azon kívül nagyot lendített a nacionalista pártokon Magyarországon, Ausztriában, Olaszországban és másutt.

A sötét oldal

0

Milyen volt az, amikor megjelölték a hatalomnak nem tetsző emberek és szervezetek házát, székhelyét? Ugyanilyen. Csakhogy ez a kép nem évtizedekkel ezelőtt készült, hanem most, Budapesten, a Dohány utca 20 szám alatt. A Magyar Helsinki Bizottság épületének bejáratára Orbán-párti fiatalok a következő feliratot ragasztották: „Bevándorlást támogató szervezet”, majd sajtótájékoztatót tartottak a kötelességtudó kormánypárti média jelenlétében. Ezzel vezeti be írását Michal Hvorecký szlovák író, publicista a pozsonyi Új Szóban.

Hvorecký szerint ami Magyarországon zajlik, arról náluk még csak beszélnek – bár egyre hangosabban. Az elnyomás, a megbélyegzés és az erőszak a közbeszéddel kezdődik.

Az író emlékeztet arra, hogy Fico ősszel ugyanolyan törvényt szándékozik keresztülvinni, amely Orbánnak lehetővé tette azt a gyalázatos tettet, ami megtörtént a legendás budapesti Dohány utcai zsinagógánál (ahol egyébként az 1944–45-ös év fordulóján több száz üldözött és megbélyegzett polgár nyomorogva töltötte az éjszakát, akiket kiüldöztek az otthonaikból, megfosztottak értékeiktől, majd később lemészárolták őket).

„Pellegrini átvette Fico szégyenletes dolgait a nonprofit szervezetekkel kapcsolatban,

és ezzel egyben beállt az ügy mellé. Eközben az olyan civil szervezetek, mint a Helsinki Bizottság, nem jelentenek veszélyt senkire. Valójában a civil társadalom elleni támadások hétköznapivá válása és ennek elfogadása jelenti az igazi fenyegetést az állam alapjaira nézve. Mindezt pár évvel ezelőtt még elképzelhetetlennek tartottam, és kizárólag a totalitárius rendszerekkel hoztam összefüggésbe.”

Hvorecký  emlékeztet arra, hogy Sebastian Haffner újságíró és történész Egy német története című emlékirataiban leírja, ahogy 1933 után, az intenzív agymosást követő években az ő buborékjában, tehát szellemi csoportjában is

egyszerre nem az „antiszemitizmus problémájáról”, hanem a „zsidóproblémáról” kezdtek beszélni az emberek.

Látszólag apróság, a németben még apróbb, mint a szlovák vagy a magyar nyelvben, ám mégis alapvető, sorsfordító változásokat hozott. Úgy vélem, hasonló történelmi pillanatot élünk, amikor a tömeg gondolkodása a propaganda hatására átfordulhat a veszélyes és teljesen előreláthatatlan, sötét oldalra.

Trump vagy tramp?

Nem olyan egyszerű erre rávágni a választ. Az első  az USA elnöke lenne ugyebár, csak hát tömeggyilkos diktátorokat ölelget és ajnároz, miközben a legcivilizáltabb  országokban lévő szövetségeseit megalázó módon kezeli.

Kapkod minden döntésében,  nála láthatólag semmi sincsen előkészítve  ,átgondolva. Menekülnek is az emberek tőle  minden pozícióban.

Mostanában éppen kajánul élcelődik Németország küzdelmén az Európai Unió egybetartására és azt a menekült problémát próbálja a németek nyakába  sózni, amelyet jórészt az USA közel-keleti és afrikai politikája idézett elő. Nem sok túlzással azt mondhatná Európa az USA-nak, hogy egye meg amit főzött.

Arról nem is beszélve, hogy a nagy kioktató tudhatná, hogy az USA -ban lényegesen több olyan menekült van mint Európában akikről azt sem tudják hányan vannak, honnan  jöttek , éppen hol vannak?

 Abban hogy tegnap jelentős baloldali győzelem született a mexikói elnökválasztáson, bizonyára nem kis része volt Trump állandó  Mexicot  fenyegető  magatartásának is. A valós napi gondok ellenére  nem biztos, hogy az állandó konfrontáció  a bölcs dolog egy potenciálisan 200 milliós szomszéddal  szemben ,akinek mellesleg kiváló falmászók a lakosai.

Okos ember előre néz , főleg egy olyan országban ahol,a 2 év alatti gyermeket több, mint a fele  máris etnikai származású.

Az USA külpolitikája amúgy is  hemzseg a bravúros tévedésektől, elég ha csak a számunkra is könnyen átlátható ukrajnai  helyzetre gondolunk.

Jó 5-6 évvel ezelőtt elkezdték feltüzelni ( bevonva az EU-t is) az állítólagos akkori ukrán ellenzéket( valójában egy másik korrupt politikai elitet) és a lakosságot, hogy ideje fellázadni , tüntetni, stb, de hogy kik ellen azt nem részletezték.

Azt hitték naivul, hogy Oroszország szomszédságában  megtehetik ezt egy országban. Az időzítés is álságos volt, a szocsi téli olimpia előtti időszak, gondolván ezt lebénítja az oroszokat. Nos, nem volt nehéz megjósolni, hogy az Oroszország  visszacsap , ráadásul el is vették Ukrajnától azokat a területeket, amelyekről mellesleg l nem alaptalanul gondolták, hogy az őket illeti.

Kabaréban illik  de sajnos elképzelte, hogy Ukrajna lesre futtatása után még szentesítheti is Trump az oroszok által szerzett területeket.

Az ukránok egy életre  megtanulhatták, hogy a kibicnek tényleg semmi sem drága.

Az ámokfutás folytatódik, Trump szeszélyein kívül az USA külpolitikát az irányítja ami jó a veje , Kusher  gazdasági érdekeinek vagy az őt hatalomra segítő kétes hírű havernak( crony) Netanajunak.

Az egész külpolitika egy szürreális rémálom lett, sajnos az egykori szépségverseny rendező nem tudott eddig  szintet lépni. Annyival rosszabb is a helyzet, hogy  már szép lányok sincsenek, , az elnök maga flangál a kifutón.

Mostanában egyre több jele van annak is, hogy már maga a civilizáció is zavarja az elnököt, hiszen mi más oka lehetne, hogy a EU  puszta léte is kirohanásokra készteti. Leplezetlen célzásokat tesz arra , hogy nem volna  ellenére az EU felbomlása vagy a  NATO véd ernyő levétele  Európáról.

Apropó NATO! Lehet, hogy nem is ártana egy kicsit megpiszkálni , hogy mennyiben felelős az USA olajérdekek vezérelte hódító katonapolitikája a kiadásokért, mert az európai érdekek védelme nem kívánna emelést. Lehet, hogy  jobban járna Európa egy saját katonai szövetséggel, legalább nem kellene asszisztálni számára teljesen érdektelen amerikai katonai akcióhoz szerte a világban.

Hagyományos fegyverek terén semmi nem veszélyezteti Európát, nukleáris téren  pedig egyrészt  elemi érdeke az USA-nak megvédeni Európát másrészt most sem tudná megakadályozni, hogy egy nukleáris csapás esetén 10-15 rakéta elérje Európát!

Amúgy meg Európa bármikor fel tudja pörgetni a rövidtávú nukleáris rakétaprogramját  amivel elrettentheti Oroszországot, mert  ne kerteljünk, róla van szó.

Ezzel a magatartásával  viszont már komoly nemzetbiztonságot jelent Trump személye az USA számára is, hiszen Európa biztonsága  akkor is az USA biztonságának az alapja , ha ezt Trump és szűkebb környezete nem így látja.

Az USA ma a legnagyobb és legerősebb  ország,  különleges felelőssége lenne az egész föld sorsáért, békéjéért, jövőjéért. Egyenlőre  azonban  fogy a hit abban, hogy ezt a szerepet be tudja tölteni.

 Ráadásul a  fák  magában az USA-ban  sem  nőnek az égig. Tudja ezt a befolyásos elit az ottani   politikai arénában  és  valószínűleg csak azért nem  mozdították el  eddig Trumpot ,mert az ártana a republikánus párt érdekeinek,  esélyeinek a következő választásokon stb.

Pedig a helyzet az USA-ban is egyre romlik,  a napi 10 ostoba Trupm Twitter  üzenet és pózoló  nagyot mondás ellenére.

Külön kérdés, hogy a Twitter meddig gondol szabad teret adni   odakozmált  politikusok napi ökörségeinek szerte a világban. Ha sokáig , félő hogy csak a politikusok fogják használni, burjánzó jelenlétük már így is taszítóvá teszi a Twittert. .

Trumpnak  jobb  lenne inkább saját portája előtt sepregetnie,  mert romlanak  a bevándorolók és  a fekete lakosság életkörülményei , egészségügyi ellátása, stb.

Lehet nagyokat mondani , ostobaságokat elrendelni, de ki tudja hova vezet a pózolás és  kakaskodás?

Nem biztos hogy túlélne az USA rendszere megint  egy 2 milliós fekete és bevándorló gyülekezet pikniket  a Fehér Ház előtt.

Marad tehát nyitott a kérdés, hogy ez a fickó Trump vagy csak tramp?

Akárhogy is, Trump  egyben  erkölcsi probléma  is lett! Szóba állni vele vagy sem? Idáig jutottunk! 

FIFA büntetés az oroszoknak neonáci zászló miatt

0

10 ezer svájci frankos büntetést kell fizetnie az Orosz Labdarúgó Szövetségnek, mert az Uruguay-Oroszország mérkőzésen neonáci zászlót vettek észre a FIFA ellenőrei. A meccset az oroszok 3-0-ra elveszítették Szamarában.

Az orosz szurkolótábor kemény magja hírhedt arról, hogy sokan közülük náci szimpatizánsok, annak ellenére, hogy a második világháború idején Hitler hadserege borzalmas pusztítást végzett a Szovjetunió területén.

A második világháború emléke egy másik futballmérkőzésen is kísértett az oroszországi labdarúgó világbajnokságon. Szerbia futballszövetségét 20 ezer svájci frankra büntette meg a FIFA, mert a szerb szurkolók ismét csetnik zászlót lobogtattak a Brazília elleni meccsen. A mérkőzést Szerbia 2-0-ra elveszítette és kiesett. (A csetnikek a második világháború idején a nácik oldalán küzdöttek a Tito-vezette kommunista partizánok ellen Jugoszláviában.)

A csetnik zászló a szerb nacionalizmus egyik szimbóluma. A délszláv háború idején a szerb nacionalista milíciák ezerszám gyilkoltak a fronton és a hátországban is. Vezetőiket Hágában a nemzetközi bíróság ítélte el.

Vlagyimir Putyin orosz elnök szigorúan utasította a rendőrséget, hogy akadályozzanak meg minden rendbontást a futball világbajnokság idején.

A rendszer eddig jól működött: a duhaj magatartásukról ismert orosz szurkolók nem törtek és zúztak, ahogy ezt sokszor külföldön és odahaza is megteszik. Persze egyelőre Oroszország továbbjutott. Senki sem tudja, hogy miképp reagál az alkoholtól túlfűtött orosz szurkolótábor arra, ha csapata netán kiesik.

Visszaszólt az EU Trumpnak – durvul a kereskedelmi háború

0

Brutális védővámokkal fenyegetőzik az Európai Bizottság, amennyiben Donald Trump extra vámot vet ki az európai autóimportra.

„Az Európai Unió valószínűleg ugyanolyan rossz, mint Kína, csak kisebb nála” – ezt mondta Donald Trump amerikai elnök a Fox Newsnak adott interjújában a Kínával az EU-val folytatott kereskedelmi háborúról. Szerinte nem elég, hogy Amerikának kereskedelmi deficitje van az EU-val szemben, még „egy rakás pénzt is fizetnek” a NATO-ba, hogy megvédjék őket

Az interjúban Trump olyan képet festett, mintha az EU-val sokkal nagyobb problémája lenne, mint a kínaiakkal. Beszélt ugyanis arról, hogy

jó a viszonya Hszi Csin-ping kínai elnökkel,

és ismeri Kínát, tudja, hogy „a kínaiak milyen okosak”, és ha csak rájuk összpontosítana a védővámokkal, akkor más országokban pótolnák a kiesett exportot és csökkenő külföldi beruházásokat, ezért fontos globálisan megközelíteni a problémát. Szerinte a kínaiak meg akarnak állapodni.

Ezt már az Európai Unió sem hagyta válasz nélkül. Trump ugyanis korábban azzal is fenyegetőzött, hogy

védővámokkal sújtaná az autók és autóalkatrészek importját.

Az amerikai kereskedelmi minisztérium május vége óta vizsgálja, hogy nem jelent-e nemzetbiztonsági kockázatot a nagymértékű autó- és alkatrészimport. Az Európai Bizottság most küldte el ezzel kapcsolatban észrevételeit, amelyek szerint a vizsgálat nem legitim, nem tényeken alapul és sérti a nemzetközi kereskedelmi szabályokat, akárcsak azon eljárás, amelynek nyomán az USA nemrégiben védővámokat vetett ki az acél és az alumínium importjára.

A Bizottság szerint az uniós autóexport nem fenyegeti az amerikai ipar és gazdaság életképességét, nem jelent veszélyt a nemzetbiztonságra, sőt épp ellenkezőleg:

szakértők szerint a korlátozások bevezetése akár 13-14 milliárd dolláros kárt is okozhatna az amerikai gazdaságnak.

A Bizottság azt is kiemelte, hogy az európai autógyártók jelentősen hozzájárulnak a foglalkoztatottsághoz, az innovációhoz, a munkaerő képzéséhez és a jóléthez az Egyesült Államokban, közvetve és közvetlenül mintegy félmillió munkahelyet teremtettek az országban, ráadásul jelentős részben exportra termelnek, ami javítja az amerikai külkereskedelmi mérleget.

Az Európai Bizottság szerint, ha Trump beváltja fenyegetését, és valóban vámot vet ki az európai autóimportra, akkor

összehangolt nemzetközi válaszcsapásra számíthat,

ami a Financial Times szerint közel 300 milliárd dollárnyi amerikai terméket érinthet – ez az ország teljes kivitelének mintegy 20 százaléka. A lap szerint a gazdaság több szektorát is érintené a válaszcsapás.

Elemzők szerint ugyanakkor egy ilyen lépésnek nem csak gazdasági következményei lennének, hanem általánosságban komoly negatív hatása lenne a transzatlanti kapcsolatokra. Éppen ezért, a hírek szerint Jean-Claude Juncker,

az Európai Bizottság elnöke Washingtonba utazik,

hogy személyes tárgyaljon Donald Trumppal.

Az biztos, hogy nem lesz könnyű dolga. Ahogy ugyanis Inotai András közgazdászprofesszor nemrég a Független Hírügynökségnek elmondta, Trump elnökválasztási szlogenjét, az „Amerika az első”-t hangsúlyozza a protekcionista lépésekkel. Még akkor is, ha ezzel az USA is sokat veszíthet.

Trump a napokban már azt is felvetette, hogy Amerikának ki kellene lépnie a Kereskedelmi Világszervezetből, a WTO-ból – ennek a lépésnek már az egész világkereskedelemre nézve drasztikus hatása lehetne.

A Guardian elemzője, Larry Elliott szerint a piacok eddig azért nem reagáltak komolyabban a kereskedelmi háborúra, mert sokan nem hiszik el, hogy Trump komolyan gondolja, amiket mond; ha mégis, akkor bíznak abban, hogy Washingtonban is a józanul gondolkodók kerülnek fölénybe; ha pedig ez sem jön be, akkor az ilyen lépések katasztrofális következménye annyira egyértelmű lesz, hogy visszakoznia kell.

Mindenesetre az elemző szerint Trump hamarosan rájön majd, hogy

egy kereskedelmi háborút nem is olyan egyszerű megnyerni.

Az EU korábban már válaszolt az amerikai védővámokra, azzal, hogy uniós védővámokat vetett ki bizonyos termékekre. Hogy melyekre, arról itt írtunk korábban.

Erősödik az antiszemitizmus Európában

0

A magyarok 20%-a antiszemita – legalábbis erről beszélt Izraelben Kunos Péter a World Jewish Congress igazgatóinak konferenciáján. Ez kétmillió embert jelent egy tízmilliós országban – hangsúlyozta Kunos, a magyarországi zsidó közösségek szövetségének igazgatója. Elmondta azt is, hogy a kormány fellép az antiszemtizmus ellen, de ez kevésnek bizonyul.

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök tavaly Budapesten járt. Akkor nemcsak Orbán Viktor miniszterelnökkel találkozott, de a három másik visegrádi állam vezetőivel is.

Mindannyian megígérték, hogy felveszik a harcot az antiszemtizmussal.

Ennek ellenére vígan folytatódott a Soros ellenes kampány Magyarországon, Lengyelországban pedig elfogadtak egy olyan – Izraelben sokak által bírált – holokauszt törvényt, amely tagadta a lengyelek felelősségét a zsidók kiirtásában a második világháború idején. Nemrég Mateusz Morawiecki miniszterelnök javaslatára a varsói parlament újra elővette a törvényt, hogy enyhítsen azokon a megfogalmazásokon, melyeket Izraelen kívül az Egyesült Államok is kifogásolt.

Mindenütt Európában növekszik az antiszemitizmus annak ellenére, hogy a kormányok fellépnek ellene – erről számolt be a World Jewish Congress konferenciáján a francia és a német küldött. Franciaországban és Németországban a kormányzat a maximális erőfeszítéseket teszi az antiszemitizmussal szemben, de a közvélemény egyes részei mégiscsak fogékonyak erre. Egyrészt a fiatalokról van szó, akiknek már semmilyen személyes élményük sem lehet a holokauszttal kapcsolatban:

Németországban az ifjúság 40%-a nincs tisztában azzal, hogy mi volt Auschwitzban.

Tanulnak róla az iskolában, de a zsidók tömeges kiirtása nem válik számukra megfogható élménnyé.

Anticionizmus címén viszont sokan akcióznak Európában. Különösen miután Donald Trump elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosának. Izraeli zászlókat égettek több európai országban. Nincs különbség az antiszemtizmus és az anticionizmus között – hangsúlyozta Emmanuel Macron elnök, aki a hétvégén Simone Weil temetésén beszélt Párizsban. Az egykori miniszterasszonyt férjével együtt a párizsi Pantheonban temették el a francia nemzet nagyságai mellett. Mindketten a holokauszt túlélői közé tartoztak Franciaországban.

Ebben az országban él Európa legnagyobb zsidó közössége – mintegy 600 ezer ember. Franciaország ad otthont ugyanakkor Európa legnagyobb muzulmán népességének is – körülbelül 6 millióan vannak. A két közösség viszonya meglehetősen feszült.

Több iszlamista merénylet irányult zsidó célpontok ellen. A zsidó intézmények és iskolák körül megerősített terrorelhárító szolgálat működik.

Netanjahu miniszterelnök felszólította a francia zsidókat, hogy vándoroljanak ki Izraelbe, mert ott nagyobb biztonságban vannak. Ezt a francia vezetők elutasították, mondván Franciaország meg tudja védeni zsidó polgárait.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK