Vezető amerikai napilapok megdöbbentőnek nevezik az amerikai elnök mondatait, amelyek Helsinkiben hangzottak el az orosz elnökkel tartott közös sajtóértekezleten. „Putyin a tenyerét dörzsölheti, mert Amerika helyette osztja meg az EU-t és az Észak-Atlanti Szövetséget.”
A New York Times vezércikke pédául úgy értékeli, hogy az amerikai elnök Helsinkiben Putyin lábaihoz omlott, nem az Egyesült Államok érdekeit képviseli az elkövetkező időben, ám ebből még súlyos gondok adódnak. A sajtótájékoztatón megdöbbentő módon kijelentette, hogy mind a két állam felelős, amiért az oroszok beleavatkoztak két éve az amerikai választásba. A helyzetet nehéz ésszel felérni:
mindössze pár centire az autokrata gengsztertől, aki területet rabol, meggyilkoltatja az ellenfeleit, az amerikai elnök meghazudtolja saját titkosszolgálatának és igazságszolgáltatásának egyértelmű következtetéseit.
Úgy hogy ezek után még vezető republikánusok is szükségét érezték, hogy megszólaljanak. Paul Ryan, a párt képviselőházi csoportjának vezetője azt hangsúlyozta, hogy Oroszország nem az USA szövetségese. A két állam erkölcsileg nem egyenrangú, Moszkva továbbra is ellenséges a legtöbb amerikai alapértékkel és eszménnyel szemben. McCain szenátor úgy fogalmazott hogy idáig egyetlen elnök sem alázkodott meg ilyen gusztustalan módon egy zsarnok előtt.
A transzatlanti kapcsolatok egyik neves szakértőjét szólította meg a Washington Post. Judy Dempsey, a Carnegie Europe elemző intézet munkatársa úgy véli, hogy Trump aggasztó módon teljesen szakítani akar a háború utáni rend alaptéziseivel. Ma már egyáltalán nem emlegeti a multilateralizmust, a közös értékeket, a szolidaritást, a történelmi elkötelezettséget. Európát meg akarja osztani, nem pedig egyesíteni. Nekiment Merkelnek és Maynek, viszont csak dicséri a populista magyar és lengyel vezetőket, minthogy azok gyengítik az unió szolidaritását, ugyanakkor igazodnak az elnök migránsellenes nézeteihez. Neki útjában vannak az emberi jogok, a nemzetközi szervezetek. Csak győztesekben és vesztesekben tud gondolkodni, Putyint ellenben vetélytársnak minősítette.
Viszont Merkel és Macron nagyon is beszél értékekről, demokráciáról, szolidaritásról, a nemzetközi rend szabályairól. Ám azok csak akadályt képeznek az elnök szemszögéből. Ezért olyan könnyű Trump számára találkozni nem demokratikus vezetőkkel. Olyankor nem kell ügyelni az értékekre és a múltra. Jelentős terep nyílt a normák nélküli versengésre. Európának válaszul gyorsan kereskedelmi egyezményeket kell kötnie a világ hasonlóan gondolkodó szereplőivel, mert ily módon erősíti a szabályokra épülő rendszert. Másodszor nem lehetnek illúziói az ügyben, hogy az USA mostani vezetője pártolja-e a NATO-t. Ám a kontinentális biztonság és védelmi politikához hiányzik az egységes akarat. Putyin viszont a tenyerét dörzsölheti, mert Amerika helyette osztja meg az EU-t és az Észak-Atlanti Szövetséget.
