Kezdőlap Világ Oldal 430

Világ

Trump Putyin lábaihoz omlott

0

Vezető amerikai napilapok megdöbbentőnek nevezik az amerikai elnök mondatait, amelyek Helsinkiben hangzottak el az orosz elnökkel tartott közös sajtóértekezleten. „Putyin a tenyerét dörzsölheti, mert Amerika helyette osztja meg az EU-t és az Észak-Atlanti Szövetséget.”

A New York Times vezércikke pédául úgy értékeli, hogy az amerikai elnök Helsinkiben Putyin lábaihoz omlott, nem az Egyesült Államok érdekeit képviseli az elkövetkező időben, ám ebből még súlyos gondok adódnak. A sajtótájékoztatón megdöbbentő módon kijelentette, hogy mind a két állam felelős, amiért az oroszok beleavatkoztak két éve az amerikai választásba. A helyzetet nehéz ésszel felérni:

mindössze pár centire az autokrata gengsztertől, aki területet rabol, meggyilkoltatja az ellenfeleit, az amerikai elnök meghazudtolja saját titkosszolgálatának és igazságszolgáltatásának egyértelmű következtetéseit.

Úgy hogy ezek után még vezető republikánusok is szükségét érezték, hogy megszólaljanak. Paul Ryan, a párt képviselőházi csoportjának vezetője azt hangsúlyozta, hogy Oroszország nem az USA szövetségese. A két állam erkölcsileg nem egyenrangú, Moszkva továbbra is ellenséges a legtöbb amerikai alapértékkel és eszménnyel szemben. McCain szenátor úgy fogalmazott hogy idáig egyetlen elnök sem alázkodott meg ilyen gusztustalan módon egy zsarnok előtt.

A transzatlanti kapcsolatok egyik neves szakértőjét szólította meg a Washington Post. Judy Dempsey, a Carnegie Europe elemző intézet munkatársa úgy véli, hogy Trump aggasztó módon teljesen szakítani akar a háború utáni rend alaptéziseivel. Ma már egyáltalán nem emlegeti a multilateralizmust, a közös értékeket, a szolidaritást, a történelmi elkötelezettséget. Európát meg akarja osztani, nem pedig egyesíteni. Nekiment Merkelnek és Maynek, viszont csak dicséri a populista magyar és lengyel vezetőket, minthogy azok gyengítik az unió szolidaritását, ugyanakkor igazodnak az elnök migránsellenes nézeteihez. Neki útjában vannak az emberi jogok, a nemzetközi szervezetek. Csak győztesekben és vesztesekben tud gondolkodni, Putyint ellenben vetélytársnak minősítette.

Viszont Merkel és Macron nagyon is beszél értékekről, demokráciáról, szolidaritásról, a nemzetközi rend szabályairól. Ám azok csak akadályt képeznek az elnök szemszögéből. Ezért olyan könnyű Trump számára találkozni nem demokratikus vezetőkkel. Olyankor nem kell ügyelni az értékekre és a múltra. Jelentős terep nyílt a normák nélküli versengésre. Európának válaszul gyorsan kereskedelmi egyezményeket kell kötnie a világ hasonlóan gondolkodó szereplőivel, mert ily módon erősíti a szabályokra épülő rendszert. Másodszor nem lehetnek illúziói az ügyben, hogy az USA mostani vezetője pártolja-e a NATO-t. Ám a kontinentális biztonság és védelmi politikához hiányzik az egységes akarat. Putyin viszont a tenyerét dörzsölheti, mert Amerika helyette osztja meg az EU-t és az Észak-Atlanti Szövetséget.

Putyinra várva

0

A történelminek mondott hétfői helsinki Trump-Putyin találkozó számtalan vetületét fogják még elemezni hozzá értő és nem értő emberek, egymástól gyökeresen eltérő vélemények hangzanak el, de egyben egyszerűen nem lehet vita: Putyin önmagát hozva késett.

Vlagyimir Putyin nem tagadta meg önmagát: megvárakoztatta Donald Trumpot, aki azért erre fel lehetett készülve, hiszen az orosz elnöknek mondhatni ez a heppje. Eddig a legrosszabbul Angela Merkel német kancellár járt, aki több mint négy órán át volt kénytelen várni rá.

Az alábbi táblázatból kiolvasható, hogy Putyin orosz elnök mennyi ideig várakoztatta a világ vezető politikusait

https://www.statista.com/chart/7400/putin-likes-to-keep-other-world-leaders-waiting/

A szerbhorvát vasárnap

A labdarugó vébé egyenlítő gólját lőtték a horvátok, amikor Novak Đoković, a magyar sportkommentátorok leplezetlen ellenszenve dacára megnyerte az utolsó poént Wimbledonban és több éves kihagyás után, ismét felült a tenisztrónra, Federer és Nadal mellé. Ennél azonban néhány nappal korábban sokat jelentősebbet is tett.

Ha nem lennének vacakul kisstílűek a balkáni politikusok (is), akik minden pozitív fejleményre azonnal tromfolnak száz pocsékkal, akkor azt is mondhatnánk, hogy az 1995-ös daytoni megállapodások után Đoković közös fényképe Modrićtyal és a többi horvát focistával, a legfontosabb esemény a viszontagságos horvát-szerb viszonyban.

Mielőtt bárki is túlzás kiabálna, álljunk meg egy pillanatra: minden idők legjobb szerb sportolójáról van szó (beleszámítva a jugoszláv időket is), akinek a meccsei éltették évekig az állandósult nyomorban élő szerb társadalmat. Még a semmitmondó, de harsány nyilatkozatairól elhíresült szerb vezető (Vučić, aki hol miniszterelnök, hol államfő) üres és átlátszó Ígérgetéseit is feledtették Nole teniszsikerei. A nacionalizmussal tartósan megfertőzött közösség még ebbéli szükségleteit is ki tudta elégíteni egy-egy sikeres torna.

Đoković nem csak a nemzet sportolójává, hanem az ország lélekgyógyászává is vált. Pedig olyan környezetből (Koszovó) jött, ahol nehéz felülemelkedni a többségi albánokkal szembeni gyűlölködésen. A környezete is ilyen volt, sőt feleségének egyes nyilatkozatai sem a tolerancia makulátlan megnyilvánulásai voltak.

A szerb ortodox egyház korifeusai is ott ólálkodtak körülötte. Ők pedig a sovinizmus apostolai.

Ilyen előzmények után állt a horvát focisták oldalára a szerb teniszező és kimondta, ami Szerbiában szinte kimondhatatlan. Mármint: mi sem természetesebb, hogy a horvátoknak szurkol. Ez olyan gyalázatos dolognak minősül a szerb többségénél, hogy a teljes kirekesztés és a megvetés a büntetése. Na de ezt Đokovićtyal mégsem lehet megtenni. Azaz még vele is lehet.

A kormányzó Szerb Haladó Párt egyik vezetője idiótának nevezte mindazokat, akik a horvátoknak drukkolnak

és hozzájuk tartozik a teniszező is. A kormányhoz közeli bulvársajtó lehazaárulózta Wimbledon negyedszeri bajnokát, igaz, akkor még az elődöntőben sem volt. A magyar miniszterelnök nagy barátjaként számon tartott Aleksandar Vučić sírós hangon panaszkodott, hogy kénytelen volt levenni a szerb állami tévé közvetítésének hangját, mert a szerb kommentátor gusztustalanul szurkolt a horvátoknak.

És akkor Đoković gondol egyet és közös képet készít Modrićtyal, Rakitićtyel és a többiekkel.

A horvát focisták és a még mérsékelt nacionalisták is elolvadtak a meghatottságtól.

Rakitić még egy moszkvai sajtóértekezleten a könnyeivel küszködve mondta el, hogy Đoković milyen nagy sportoló és még nagyob Ember. És ők is neki szurkolnak. Végig is izgulták a Nadal elleni elődöntőt, ami valójában az idei Wimbledon igazi döntője volt.

A magyar sajtóban a világ legrangosabb teniszeseménye legfeljebb egy mínuszos hír, hiszen a belpolitika olyan fordulatos és izgalmas, hogy nincs idő ilyen piszlicsáréra. És még jöhet egy szurikáta is.

Egy csók és más semmi

Donald Trump, miután vérig sértett néhány európai szövetségest, majd elvonult saját skóciai birtokára golfozni, Helsinkibe érkezett, hogy találkozzon Vlagyimir Putyinnal.

Pontosan senki sem tudja, hogy mi az amerikai-orosz csúcstalálkozó tétje, ha csak az nem, hogy több kamera fogja rögzíteni az eseményt, mint az Oscar-díj kiosztását. Tudniillik az amerikai elnök ilyen lényeges mozzanatokkal szokta értékelni egy-egy külpolitikai húzását. Az eddigi leglátványosabb találkozója az észak-koreai vezetővel volt és egyben a legtanulságosabb is. Mert hogy a kameraszámlálgatáson kívül nem sok eredmény született. Emlékeztetőül: Kim Dzsongun papíron csak abba egyezett bele nagy kegyesen, hogy a koreai háborúban elesett amerikai katonák földi maradványait hazaszállíthatják. Ez azért messze van attól a minimumtól, ami miatt a világ legerősebb nagyhatalmának vezetője egyáltalán leülhet a gonosz mini birodalmának diktátorával. És ez a minimum a koreai atomfegyverkezés leállítása lett volna. Ehelyett kaptunk egy újabb Trump-showt.

Sokan vélik úgy, hogy a mostani Putyin-Trump találkozónak sincs ennél különösebb értelme.

Puszi helyett hosszas és férfias kézrázás és mindenki megy a maga dolgára. A kevésbé pesszimisták szerint a Moszkva ellenes szankciók, az iráni katonai jelenlét Szíriában és Ukrajna, na meg az atomfegyverek lehetnek olyan témák, amelyekben a két fél valami eredményecskét mutathat fel.

Vannak, akik aggódnak és ez elsősorban az unióra és a NATO-ra jellemző, hiszen Trump féktelen szereplésvágyásából és fergeteges következetlenségéből

születhet egy rögtönzött félmondat, amellyel egy csapásra romba dönti a Nyugat stratégiáját.

Például az orosz medve ukrajnai katonai kalandjaiba való beletörődés. Vagy a szankciók feloldásának meglebegtetése.

És itt érkezünk el az Oroszországgal kapcsolatos Trump-paradoxonhoz. Annak ellenére ugyanis, hogy az amerikai elnök sokszor talált mondani dicsérő szavakat Putyinról (legutóbb, amikor azt mondta, hogy Vlad nem ellenség, hanem vetélytárs), az alatta levő kormányzati apparátus politikája változatlan Moszkvával szemben. Sőt: a Trump-csapat néha erősebben fogalmaz és cselekszik az egykori (és mostani?) hidegháborús ellenféllel szemben.

Ennek a paradoxonnak egy parányi kis részlete a CEU-ügyben tanúsított következetes washingtoni állásfoglalás.

Holott látszólag nem nagy dologról van szó, sőt a CEU mögött a rivális Demokrata Párt egyik fő szponzora, Soros áll.  Mégis, mintha ebben az esetben lennének a legmerevebbek az amerikai diplomaták az Orbán-kormánnyal szemben. Lehet, hogy másban is, csak erről nem szerzett tudomást a szélesebb nyilvánosság.

A helsinki találka tétjét egyébként egy washingtoni fejlemény emelte:

pénteken az amerikai igazságügy miniszter helyettese közölte, hogy vádat emeltek 12 orosz hírszerző ellen, akik feltörték a 2016-os elnökválasztási kampány idején Hillary Clinton demokrata jelölt stábjának és a párt vezetőinek a levelezését. A miniszterhelyettes az a Rod Rosenstein, aki szorosan együttműködik Robert Mueller különleges ügyésszel, aki viszont azt vizsgálja, hogy történt-e orosz beavatkozás a 2016-os amerikai kampányba.

Ha valaki számára ezek után is vannak kétségek a Trump-Putyin találkozó céljait illetően, nos az amerikai elnök minapi válasza egy erre vonatkozó újságírói kérdésre, megnyugtatóan hangozhatnak:

„Hát, nem tudom mi volna a végső célom. Mi lenne a végső cél? Lássuk csak: ne legyenek atomfegyverek sehol a világon, ez lehetne a végső cél, ugye? Ne legyenek többé háborúk, ne legyenek problémák, ne legyenek konfliktusok. Legyen gyógymód az emberiség összes betegségére, a férfiakéra és a nőkére is. Ez volna a végső célom, jó? Ebből fogunk kiindulni.”

Lehet számolni a kamerákat.

Trump: Én vagyok a legnépszerűbb republikánus elnök

0

Donald Trump megerősítette : indulni akar 2020-ban az elnökválasztáson. Az amerikai elnök a hétvégén ősei szülőföldjén Skóciában golfozott, miután a NATO csúcsértekezleten összeveszett szövetségeseivel, vérig sértette vendéglátóját, Theresa May brit miniszterelnököt, s készült a hétfői helsinki találkozójára Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Trump az elnöki gép fedélzetén nyilatkozott Piers Morgannak, a Daily Mail on Sunday sztár újságírójának.

Szerinte nincs senki a liberális demokrata táborban, aki eséllyel vehetné fel a harcot ellene 2020-ban. A demokrata jelölt 2016-ban Hillary Clinton volt, s ő hiába szerzett több szavazatot Trumpnál, a republikánus jelölt több államban győzött, és ezzel több elektorhoz jutott.

„Én vagyok a legnépszerűbb republikánus elnök” –állította szemrebbenés nélkül Trump.

A londoni bulvárlapban Abraham Lincolnhoz hasonlította magát, és azzal büszkélkedett, hogy sokkal népszerűbb nála. Megjegyzendő egyébként, hogy Lincoln az egyik legkevésbé népszerű republikánus elnök volt az Egyesült Államokban, mert polgárháborút viselt a déli államok ellen, egy déli színész lelőtte, de halála után a nemzeti egység szimbólumává vált. A sors iróniája, hogy Trump elsősorban azokban a déli államokban népszerű, amelyek a polgárháború idején Abraham Lincoln ellenségeinek számítottak.

A 72 éves Trump jelezte az újságírónak, hogy az egészségével lehetnek problémák, de politikai támogatottsága miatt egyáltalán nem aggódik.

Pedig volna miért: Mueller különleges ügyész 12 orosz kémet vádolt meg azzal, hogy beavatkoztak a választási kampányba 2016-ban Donald Trump érdekében. Az orosz informatikus kémek feltörték a Demokrata Párt adatbázisát, és ezzel hozzájárultak Trump választási győzelméhez.

Hillary Clinton a vereség után nyíltan megvádolta Oroszországot azzal, hogy őt gyengítve győzelemhez segítette Trumpot, akit Putyin valamilyen módon a markában tart.

Trump hétfőn találkozik Putyinnal Helsinkiben. Nagylelkű ajánlata van: ha Putyin ráveszi Iránt arra, hogy kivonja csapatait az Izraellel határos Szíriából, akkor Washington feloldja a szankciókat Oroszországgal szemben. Trump a javaslattal az amerikai zsidó közösség szimpátiáját igyekszik elnyerni. Novemberben ugyanis választásokat tartanak az Egyesült Államokban. A republikánusoknak minden egyes szavazatra szükségük lesz, hogy el ne veszítsék a többségüket a szenátusban és a képviselőházban. Ha ez megtörténne, akkor Trumpnak kínos kérdésekre kellene válaszolnia a múltját illetően. T

rump azonban a jövőbe tekint: 2024-ig akar a Fehér Házban lakni. Utána pedig szíve szerint a stafétabotot lányának Ivanka Trumpnak adná át, aki így az USA első elnökasszonya lehetne.

 

Trump az említett interjúban nem csak politikai terveiről beszélt, érintette a menekültkérdést is, s ennek kapcsán szóba hozta Magyarországot. Kifejtette, hogy szerinte a tömeges bevándorlás rossz hatással lesz Európára, majd hozzátette, hogy „Egyes országok nem vesznek át (bevándorlókat). Őket tényleg megrója emiatt az Európai Unió. Vessen pillantást példának okáért Magyarországra. Ők nem akarják azt tenni, amit a többi ország közül egyesek tettek. Most ez egy nagyon komoly dolog, humanitárius alapon kéne tenni valamit, de azért ez megváltoztatja Európát. Ez komoly mértékben megváltoztatja Európát” – mondta Trump

 

India dacol az USA-val és orosz fegyvereket vásárol

0

Az Egyesült Államok fenyegetésének ellenére India megvásárolja az orosz rakétavédelmi rendszert – tudatta az indiai védelmi miniszter. Nirmala Sitharaman hangsúlyozta, hogy évtizedes a kapcsolatuk Oroszországgal, és az amerikai szankciók sem akadályozhatják meg a beszerzést.

Az 5,7 milliárd dollár értékű szerződést már véglegesítették. Az ünnepélyes aláírásra Vlagyimir Putyin orosz elnök októberi indiai látogatásán kerítenek sort.

Moszkva és Delhi évtizedek óta kiváló kapcsolatot ápol egymással. Az oroszok támogatták India függetlenségét. Winston Churchill azért is döntött Pakisztán létrehozása mellett, hogy így akadályozza meg, hogy Karachi kikötője  az orosz flotta támaszpontja legyen. Nagy Britannia és az Egyesült Államok sokáig Pakisztánra támaszkodott a térségben. Így vált az orosz hadiipar India fő szállítójává.

Kezdetben Moszkva stratégiai okokból működött együtt Indiával, de az elmúlt időszakban a pénz is mind fontosabb szerepet kezdett játszani.

A nyugati szankciók miatt egyre több a gazdasági nehézség Oroszországban, amely nyersanyagokon kívül csak fegyvereket tud exportálni. India pedig fizetőképes piac: a Világbank friss jelentése szerint a GDP-je már megelőzte Franciaországét, hamarosan utoléri Nagy-Britanniáét, s  közel kétszer akkora, mint Oroszországé. Éppen ezért a nagy fegyverüzlet fontosabb Moszkvának, mint Delhinek. Ám India dacol az Egyesült Államokkal, amely automatikusan szankciókat alkalmaz az orosz fegyvereket vásárló államokkal szemben.

S erre már van is precedens: Törökország is orosz rakétavédelmi rendszert vett, pedig NATO tagként ezt nem tehetné meg. Az orosz rendszer ugyanis nem kompatibilis a NATO szisztémájával.

A török elnök azonban neheztel az Egyesült Államokra, amelyet azzal gyanúsít, hogy Washington puccsot szervezett ellene. Erdogan ezért barátkozik tüntetően Oroszországgal. Trump elnök pedig vígan beszélgetett Erdogannal a NATO csúcson, annak ellenére, hogy a törökök –  Indiához hasonlóan –  orosz rakétavédelmi rendszert vásároltak. De hát maga Trump is hétfőn találkozik Putyinnal Helsinkiben.

Élénk diplomáciai aktivitás a hétfői helsinki találkozó előtt

0

Jim Mattis amerikai hadügyminiszter 8 balkáni állam katonai vezetőivel találkozott Zágrábban. Oroszország egyre aktívabb ebben a térségben – szögezte le a Pentagon vezetője, aki célzott arra, hogy Moszkvában örülnének, ha ez a tanácskozás kudarcba fulladna. Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn személyesen is találkozik Helsinkiben.

Az oroszokat aggasztja, hogy Montenegró már tagja a NATO-nak – egyébként az ország hadügyminisztere elnökölt a zágrábi tanácskozáson. Macedónia éppen most kapott meghívást a NATO csúcstalálkozón az észak-atlanti szervezetbe, amit Oroszország szkopjei nagykövete elítélt, ám a macedón hadügyminiszter(asszony) Zágrábban leszögezte: bár jó kapcsolatokra törekszenek Moszkvával, de a jövőjüket a NATO-ban képzelik el. Finoman célzott rá, hogy

az orosz titkosszolgálat Macedóniában – éppúgy mint korábban Montenegróban –  aktívan támogatta az oroszbarát politikusokat, beavatkozva a kis balkáni államok belügyeibe.

Az oroszok idegessége érthető, hiszen egyre-másra veszítik el korábbi partnereiket a Balkánon. Jelenleg már csak Szerbiában és Bosznia szerb övezetében számíthatnak első számú külföldi nagyhatalomnak.

Szerbiát egyébként meghívták a zágrábi hadügyi tanácskozásra, de a szék üresen maradt.

A távollétük okát firtató kérdésre a horvát házigazda azt válaszolta, hogy erről őket kellene megkérdezni.

„Putyin nekem nem az ellenségem, hanem a vetélytársam”

– nyilatkozta Trump Brüsszelben, a NATO csúcstalálkozón. Felmerül  kérdés: valójában ki képviseli az Egyesült Államok diplomáciáját. Vajon Jim Mattis hadügyminiszter, aki mindent megtesz azért, hogy fokozza az Egyesült Államok befolyását a Balkánon, és visszaszorítsa Oroszországot? Vagy Donald Trump, aki egyezkedni próbál Vlagyimir Putyinnal? A választ senki sem tudja.

A hétfői Trump-Putyin tárgyaláson persze nem a Balkán lesz a legfontosabb téma. A két állam kapcsolatán kívül Szíria problémája izgatja jelenleg a legjobban Donald Trumpot. Nem diplomáciai szempontból, hanem mert a befolyásos zsidó szervezetek támogatására szüksége van a novemberi választásokon az Egyesült Államokban.

Ezért Trump árukapcsolásra készül Helsinkiben: ha Moszkva visszafogja Iránt Szíriában, akkor számíthat a szankciók enyhítésére, illetve feloldására.

Putyin számára prioritás a szankciók megszüntetése hiszen ez a gazdasági nehézségek egyik fő oka Oroszországban. Csakhogy az is aggasztja az orosz elnököt, hogy az USA szépen csendben folytatja Oroszország bekerítését. Erre utal a zágrábi tanácskozás is, amelyen nem csak Macedónia, de Grúzia is meghívót kapott a NATO-ba. Sztálin elvtárs szülőföldje hamarosan NATO tagállam lehet…

Netanjahu az izraeli történelmet árulja el

0

Orbán Viktor jövő heti jeruzsálemi látogatása előtt azt írja a Washington Post, hogy az antiszemitizmus nem zavarja Benjamin Netanjahut, ha az a szövetségesei felől érkezik. Az izraeli kormányfő ezért törleszkedik Orbán Viktorhoz, és ilyen megfontolásokból lép túl a lengyel holokauszt-törvényen.

Olyannyira, hogy a múlt hónap végén megállapodást írt alá Varsóval, és a szerződés feloldja a lengyeleket az alól a szerep alól, amelyet a zsidók kiirtásában töltöttek be a 2. világháború végén. De idetartozik az is, amikor a politikus tavaly beszállt a magyar kormánypropagandába Soros György ellen, pedig a kampány csöpögött az antiszemitizmustól és idegengyűlölettől.

Orbán, aki dicsérte Horthyt, nem csupán zsidóellenes összeesküvés elméleteket terjeszt, politikája egyúttal a melegek és a menekültek ellen is irányul. Utóbbi szöges ellentétben áll a holokauszt tanulságaival, de azzal is, hogy Izrael korábban a térség LGBT-közösségének liberális otthonaként határozta meg magát.

Netanjahu már jó 8 éve hatalmon van, mégis úgy tesz, mintha bármelyik pillanatban megbukhatna. A jelek szerint csakis a saját érdekeit követi, és ebbe belefér az is, hogy szélsőjobbos európai kormányokkal álljon össze. Amikor összeszűri a levet az olyanokkal, mint a magyar és a lengyel kormány, lényegében az izraeli történelem nagy darabjait árulja ki. Cserében a másik fél nem bírálja országát az emberi jogok megsértéséért. És ha Magyarország kulcsfontosságú szövetséges lehet neki, akkor meg lehet feledkezni a nyilvánvalóan antiszemita kirohanásokról Soros ellen. Persze ez nem azt jelenti, hogy a miniszterelnök cionista alapon zsidóellenes volna, de ettől még elősegítheti a zsidók elleni gyűlöletet, a maga javára aknázhatja ki a holokauszt emlékét. Például úgy, hogy antiszemitizmussal vádolja meg azokat, akik szóvá merik tenni Izrael emberi jogi politikáját. Egyébiránt a holokauszt tanulságai közé az is beletartozik, hogy véget kell vetni az antiszemitizmusnak.

Washington Post/Szelestey Lajos

Irán bojkottjára akarja rávenni Európát Trump

0

Eszkalálódni fognak a kapcsolataink Iránnal – ezt mondta brüsszeli sajtótájékoztatóján Donald Trump.

A színfalak mögött tovább is ment: arról győzködte NATO-partnereit, hogy Irán a nemzetközi terrorizmus legfőbb támogatója, ezért szerinte minden tagállamnak a minimálisra kell csökkentenie az együttműködését Iránnal. Trump érve ebben az ügyben az a merényletkísérlet, amelyet a CIA segítségével hiúsítottak meg Belgiumban.

Június végén letartóztattak két iránit, aki

egy Iránnal foglalkozó nemzetközi tanácskozáson akartak robbantani.

A találkozón iráni ellenzékiek mellett részt vett Rudy Giuliani, New York korábbi polgármestere, Trump szövetségese, és Newt Gingrich az amerikai képviselőház egykori republikánus elnöke is. A CIA információi alapján a németek elfogtak egy iráni diplomatát, aki állítólag a terrorakció szervezője volt. A diplomata állítólag a titkosszolgálat ügynöke Bécsben.

Richard Grenell, az USA berlini nagykövete azt kérte a németektől, hogy tagadják meg a berepülési engedélyt az iráni Mahan Airtől. Ez a légitársaság a Forradalmi Gárda irányítása alatt áll, a szervezetet pedig terrorizmust támogató intézménynek tekintik az Egyesült Államokban.

Az USA megpróbálja elszigetelni Iránt,

Trump nemrég kilépett az atomalkuból is. Annak keretében Irán azért mondott le az atomfegyverről, mert cserébe a nagyhatalmak, az USA, Oroszország, Kína, Nagy-Britannia, Franciaország és Németország a szankciók megszüntetését ígérték. Amerikán kívül a többi ország nem akar kilépni az alkuból.

Trump most arra akarja rávenni Európát, hogy alkalmazzon újra szankciókat Iránnal szemben. Sok európai cég felfüggesztette iráni beruházásait, mert attól tart, hogy emiatt hátrányba kerülhet az Egyesült Államokban.

Trump nemcsak az Európai Uniót, de

Oroszországot is szeretné rávenni arra, hogy csökkentse együttműködését Iránnal.

A hírek szerint Helsinkiben azt javasolja majd Putyinnak, hogy ha Oroszország ráveszi Iránt arra, hogy elhagyja Szíria területét, akkor cserébe megszüntetik az amerikai szankciókat Oroszországgal szemben.

Nagy-Britanniának választania kell az USA és az EU között

0

Theresa May szabadkereskedelmi egyezményt szeretne Nagy-Britannia és az USA között, de Donald Trump szerint ehhez teljesen ki kell lépnie az uniós piacról a brexit során.

Közös, az ipari és a mezőgazdasági árucikkek kétoldalú forgalmára kiterjedő szabadkereskedelmi térség létrehozását javasolja a brit kormány az Európai Uniónak – ez derült ki abból a dokumentumból, amelyet elfogadtak a brit kormányülésen, és amely miatt

a brit kormány több minisztere lemondott,

köztük Boris Johnson külügyminiszter és David Davis brexit-ügyi miniszter, akik teljesen szakítani akarnak az EU-val. Az üzleti szektor viszont egyetért a tervvel, kivéve a pénzügyit, hiszen a szolgáltatásokra nem vonatkozna, kérdés ugyanakkor az is, hogy az EU mit szól majd hozzá.

Theresa May azt is bejelentette, hogy a brexit után

szabadkereskedelmi megállapodást szeretne kötni az Egyesült Államokkal.

Erről akkor beszélt, hogy amikor díszvacsorán látta vendégül Donald Trumpot és feleségét. Mint mondta, a két ország kölcsönösen egymás legnagyobb külföldi befektetője, a kétoldalú befektetői tőkeállomány értéke meghaladja az ezermilliárd dollárt. Szerinte Nagy-Britannia kilépése az Európai Unióból példátlan lehetőséget teremt a még szélesebb gazdasági együttműködésre.

Donald Trump és tanácsadói köre viszont az úgynevezett hard brexitre, vagyis az EU-val való teljes szakításra akarja rávenni a brit kormányt. A látogatása előtt meg is mondta a The Sunnak adott interjújában: enélkül Nagy-Britannia nem számíthat arra, hogy szabadkereskedelmi egyezményt köthet az Egyesült Államokkal. Sőt, azt is mondta, hogy

erről korábban is beszélt Theresa Mayjel, de ő nem hallgatott rá.

Trump Boris Johnsonról is beszélt: azt mondta róla, hogy jó miniszterelnöke lenne Nagy-Britanniának. Ez a mondat viszont sokak szerint elég egyértelmű beavatkozás a brit belpolitikába.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK