Kezdőlap Világ Oldal 42

Világ

Japánba menekülnek a tajvani chipgyártók

A tajvani chip gyártó cégek Kínából Japánba helyezik át fejlesztésüket, mert tartanak Peking szándékaitól.

Japán kormánya jelentős összegekkel támogatja a chip gyártás fejlesztését a szigetországban, és ez vonzza a tajvani cégeket is, amelyek számára kockázatos a hazai beruházás a fokozódó pekingi fenyegetés miatt. A tajvani TSMC szombaton avatta fel első gyárát Kyushu szigetén, és egy másodikat is tervez Japánban.

Nemcsak a tajvani TSMC épít gyárat Japánban, de az AIchips 3661 Technologies is, amelynek chipjei nélkülözhetetlenek sok alkalmazásban. 2022-ben ennek a tajvani cégnek a kutató – fejlesztő részlege éppúgy mint a gyártás lényegében a Kínai Népköztársaság területén működött. Csakhogy 2021-ben az Egyesült Államok első számú stratégiai ellenféllé nyilvánította Kínát, és megkezdődött a decoupling – a szétválás a világ két legnagyobb gazdasága között. A Biden kormányzat kulcsfontosságúnak tartja a chip ipart ebből a szempontból, ezért nemcsak saját cégeit, de a szövetségeseket is arra ösztönzi, hogy mérsékeljék vagy szüntessék meg kapcsolataikat Kínával. Az AIchips 3661 megértette az idők szavát: toborzó kampányt indított Észak Amerikában, Japánban. A tajvani chip gyártó japán leányvállalatánál érdeklődött a Reuters: új fejlesztési stratégiáról van – e szó? A tajvani cég japán főnöke szűkszavúan csak ennyit válaszolt:

”arra számítunk, hogy dinamikusan bővül a japán chip piac, és ezért a mi termékünkre is lesz kereslet.”

A Reuters összeszámolta: kilenc tajvani chip gyártó cég fokozta jelenlétét Japánban. Van amelyik a nulláról indult, van amelyik korábbi cégét növeli az új trendet követve.

Japán egyik szeme sír, a másik nevet

A japán kormány azt szeretné, hogyha a hazai cégek erősödnének a hazai és a globális piacon. A tajvani cégek Japán területen növelik a GDP -t, de komoly konkurenciát jelentenek a hazai chip gyártóknak. Jó példa erre a tajvani eMemory Technology3529TWO, amely két éve Jokohamában kezdte meg a működését. Ez egy kis chip tervező vállalkozás, mely olyan piacra tört be, ahol a japánok eddig nagyon erősek voltak. A tajvani chip tervező cég főnöke nagyon elégedett:

”Amióta létrehoztuk saját irodánkat Jokohamában azóta az üzleti partnereinkkel sokkal jobb a kapcsolat. Már japán nyelven tárgyalnak a helyi embereinkkel, akik közül többet nemrég vettünk fel. Áradnak a megrendelések”

– büszkélkedett Michael Ho, a tajvani chip tervező cég főnöke. Aki nem is titkolta, hogy a japán fejlesztés egyik oka az, hogy a jen jelenleg gyenge.

A japánok szomorkodnak, mert a chip gyártásban a nyolcvanas években még le akarták gyűrni az Egyesült Államokat: a csúcson a részesedésük 50% volt a globális piacon. Aztán jött a Plaza egyezmény – 1986-ban a New York-i Plaza Hotelben kötött G7 deviza megállapodás, mely letörte Japán szarvait -, és jelenleg a szigetország részesedése már csak 10% a globális chip piacon.

A tajvani chip gyártás zászlós hajója, a TSMC szombaton avatja fel jelképesen japán gyárát Kyushu szigeten. A Taiwan Semiconductor Manufacturing Company egyúttal bejelentette, hogy újabb chip gyártó üzemet épít Japánban: a két gyár együttesen 20 milliárd dolláros beruházást jelent.

Az Egyesült Államok a nyolcvanas években még fékezni igyekezett Japán chip iparát, de ma Kína az ellenfél, ezért vele szemben Washington immár bátorítja a japán kormányt a chip gyártás fokozására. A japán kormány ezértis támogatja a TSMC és a többi tajvani chip gyártó új üzemeinek építését még akkor is, hogyha ezek konkurenciát jelentenek a hazai vállalkozásoknak. Tokióban azzal számolnak ugyanis, hogy a mesterséges intelligencia miatt oly nagy lesz a chip kereslet a globális piacon, hogy mindenki megél majd – kivéve a kínaiakat, akiket az USA megpróbál kiszorítani a világpiacról.

Putyin barátaival nem paktál Ursula von der Leyen

A brüsszeli bizottság elnökasszonya kész együttműködni szélsőjobboldali pártokkal is, ha azok megfelelnek néhány kritériumnak.

Ursula von der Leyen pályázik a brüsszeli bizottság elnöki posztjára a következő ötéves periódusra is, és emiatt gyakran kérdezik tőle: kikkel akar együttműködni az Európai Parlament frakciói közül?

“Kiáll a demokráciáért, védelmezni kívánja értékrendünket, a jogállamiságot? Támogatja Ukrajnát, és szembeszáll Putyinnak azzal a törekvésével, hogy megossza Európát?”

– ezekben a kérdésekben egyértelműen állást kell foglalnia annak a pártnak, amely együtt kíván működni az új brüsszeli bizottsággal – hangsúlyozta Ursula von der Leyen amikor azt kérdezték tőle: mi a véleménye az Európai Konzervatívok és Reformisták frakciójáról az Európai Parlamentben.

Ursula von der Leyen azzal számol, hogy megerősödhet a szélsőjobboldal a júniusi európai választáson márpedig a brüsszeli bizottságnak szüksége van arra, hogy az Európai Parlamentben szilárd támogatói bázisa legyen. Jelenleg ez a konzervatívokat, a szocialistákat, a liberálisokat és a zöldeket jelenti.

A jelenlegi előrejelzések szerint a két szélsőjobboldali frakció megszerezheti a parlamenti helyek egynegyedét is – írja a Politico.

2019-ben Ursula von der Leyennek épphogy sikerült megszereznie az Európai Parlament támogatását, és ez most is problematikusnak ígérkezik, mert a zöldek nem lelkesednek túlságosan érte.

Ezért lehet szüksége az Európai Konzervatívok és Reformisták frakciójára, melyben Meloni olasz miniszterelnök pártja és a lengyel PiS játszik vezető szerepet. Ide pályázik a Fidesz, amely elhagyta az Európai Néppártot, és azóta kívül van a partvonalon az Európai Parlamentben. Az Európai Konzervatívok és Reformisták be is fogadnák a Fideszt, de Orbán Viktor politikája nem felel meg Ursula von der Leyen kritériumainak.

Jobboldali-szélsőjobboldali koalíció?

Az  Európai Néppárt, amelynek  vezető  ereje  a  CDU vagyis Ursula von der Leyen  pártja,
kész-e valamiféle koalícióra az Európai Konzervatívokkal és Reformistákkal? Erre sem adott egyértelmű választ Ursula von der Leyen. Azt viszont egyértelműen leszögezte: “lehetetlen az együttműködés, ha a párt elutasítja a jogállamot. Lehetetlen az együttműködés Putyin barátaival!”

Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője már régóta tárgyal Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel valamiféle együttműködésről.

Weber, aki elszántan támogatja Ursula von der Leyen jelöltségét, azt hangsúlyozza, hogy nincs együttműködés azokkal a pártokkal, melyek szemben állnak az Európai Unióval, elutasítják Ukrajna támogatását és a jogállamiságot.

Weber abban bízik, hogy az Európai Néppárt megerősíti vezető szerepét az Európai Parlamentben a júniusi választások után. Weber problémája a saját frakciójában az, hogy a Les Républicains, a francia konzervatív ellenzéki párt nem támogatja Ursula von der Leyen jelöltségét. Miért nem? Mert Macron elnök támogatja azt.

“Olyan helyzetben akarom látni az Európai Néppártot, hogy senki se tudjon vele szemben határozatokat hozni az Európai Parlamentben”

– hangsúlyozta Manfred Weber.

Miért nem akadályozta meg a Hamász erősödését Netanjahu izraeli miniszterelnök ?

0

Netanjahu nem számolta föl a Hamász pénzügyi hálózatát pedig megtehette volna – ezt a vádat fogalmazta meg a Moszad egyik régi vezetője, aki korábban többször is javasolta Izrael miniszterelnökének, hogy “tegyék tönkre a Hamászt pusztán pénzügyi hálózatának felszámolásával.”

Udi Levy, aki a BBC-nek nyilatkozott hangsúlyozta: ”nagyon sok pénztől megfoszthattuk volna a Hamászt, amely így nem tudott volna olyan erős terrorista hálózatot kiépíteni mint amilyennel szembe kellett néznünk október hetedikén. A Hamász szörnyeteg nem ugyanaz lett volna október hetedikén” – mondta a Moszad egykori pénzügyi hírszerző főnöke, aki többször is javasolta Benjamin Netanjahu miniszterelnöknek: csapjanak le a pénzügyi támogató hálózatra, amely lehetővé teszi a Hamász erősödését a gázai övezetben. Nagyon nagy pénzekről volt szó: “a Hamásznak dollár milliárdokra volt szüksége ahhoz, hogy kiépítse azt a hatalmas földalatti alagút hálózatot, amely lehetővé teszi az ellenállást az izraeli hadsereggel szemben.”

Levy már 2014-ben felhívta Netanjahu figyelmét arra, hogy komoly pénzek érkeznek a Hamászhoz Törökországon keresztül. Mit tett Netanjahu miniszterelnök? Semmit!

A Hamász pénzügyi birodalma nagy és erős

“Két fő szponzora volt a Hamásznak: Katar és Irán. Törökország is legalább ennyire jelentős, mert a Hamász ott intézi a pénzügyei legnagyobb részét” – jelentette ki a Moszad pénzügyi hírszerző részlegének egykori vezetője. Aki elmondta a BBC Panorama műsorában, hogy a Hamásznak legkevesebb negyven cége van, melyek a Közel Keleten és Észak Afrikában működnek, de javarészük Törökországban van bejegyezve. Mivel foglalkoznak ezek a cégek Algériában, Egyiptomban, az Öbölben, Szudánban és Törökországban? Vannak útépítő vállalkozások, de a Hamász érdekelt az egészségügyben és a gyógyszeriparban is. Vannak aranybányái, turista irodái és nyakig benne van az ingatlan bizniszben is.

A Hamász üzleti befektetéseinek összegét a Moszad 422 millió dollárra becsülte 2018-ban. A terrorista szervezet, amely Izraelnek a létét sem ismeri el, a pénzét ingatlanba fekteti, hogy így védekezzen az infláció ellen.

2022-ben az USA pénzügyminisztériuma a Hamász hat vállalkozását tette feketelistára.

“A Hamász pénzügyei szempontjából ideális befektetés az ingatlan, amely őrzi az értékét” – nyilatkozta a BBC-nek a Royal United Services Institute – Rusi – pénzügyekkel foglalkozó vezetője. Tom Keatinge kiemelte, hogy a Törökországban bejegyzett ingatlan vállalkozások kulcs szerepet játszanak a Hamász vagyon értékének megőrzésében és gyarapításában. Az egyik ilyen Törökországban bejegyzett ingatlan cég, a Trend GYO, melyet az USA feketelistára tett. Ennek alapító elnöke, aki 2022-ben távozott a cég éléről, dicsőíti az Al Aksza hadműveletet – a Hamász így nevezi az október hetediki borzalmas mészárlást és túszejtést. A BBC írt ennek a Hamid Abdullah al Ahmarnak, de természetesen nem kapott választ.

A Trend GYO, melyet az USA szankcióval sújtott, úgy nyilatkozott, hogy “működése megfelel a nemzetközi pénzügyi szabályoknak, és az USA szankció megalapozatlan és igazságtalan.” A török hatóságok is megvizsgálták a Hamászhoz köthető céget, de nem találtak semmi kivetnivalót annak működésében.

Jahja Szinvar a pénzügyi birodalom megteremtésében is kulcsszerepet játszott

A Hamász katonai vezetője, aki az első számú felelős az október hetediki terror támadásért, korábban nagy figyelmet fordított a pénzügyi hálózat kiépítésére.

2007-ben, egy évvel azután, hogy a Hamász hatalomra jutott a gázai övezetben Izrael és Egyiptom szigorított a blokádon, hogy meggyengítse a terrorista szervezetet. Jahja Szinvar ekkor felvette a kapcsolatot Iránnal, amely síita szemben a szunnita Hamász-szal, de éppúgy elutasítja Izrael létét mint a terrorista szervezet.

“Jahja Szinvar üzenetet  küldött Iránba: pénzt és fegyvereket kért az Izrael elleni harcra. Iránból a válasz az volt: mindent megkaptok, ami a harcotokhoz szükséges”

– mesélte a BBC-nek az izraeli nemzetbiztonsági szolgálat egyik tisztje, aki 150 órán keresztül hallgatta ki Jahja Szinvart. Az izraeli nemzetbiztonsági szolgálat tisztje később rájött arra, hogy Jahja Szinvar a börtönből is kapcsolatot tartott Iránnal.

Katar volt Irán mellett a Hamász fő szponzora. Katarban élnek a Hamász politikai vezetői, akikkel a Moszad és a CIA vezetői is rendszeresen tárgyalnak a túszok kiszabadításáról illetve a fegyverszünetről. A Katarból érkező pénzekről az izraeli kormány is tudott hiszen a Hamász abból fizette a közalkalmazottakat a gázai övezetben.

Hogy ment ez a gyakorlatban?

“Minden hónapban megjelent Rafahban, a határátkelőnél a katari emír embere, aki különgépen érkezett. Egy nagy bőrönd volt nála tele pénzzel. Ezt átadta a Hamásznak, és már ment is vissza Katarba”

– emlékezik Udi Levy, a Moszad pénzügyi hírszerzésének egykori főnöke. Aki hangsúlyozta: ”ebből a pénzből sok jutott a Hamász katonai szárnyának is.”

Sok támogatás érkezett az ENSZ-től, az Európai Uniótól, a palesztin hatóságtól, amely Ciszjordániában működik. Ezeket a pénzeket humanitárius célokra szánták, de az izraeli titkosszolgálat szerint jelentős részük a Hamász katonai szárnyát erősítette.

Mit tett Netanjahu miniszterelnök, aki semmiképp sem akar palesztin államot?

Már 2019-ben így magyarázta stratégiáját:

”Mindenkinek, aki meg akarja akadályozni egy palesztin állam létrejöttét támogatnia kell a Hamászt, és meg kell könnyíteni, hogy az pénzhez jusson. A stratégiának célja az, hogy minél távolabb kerüljön egymástól a gázai övezet és Ciszjordánia”

– mondta Izrael leghosszabb ideig hatalmon levő miniszterelnöke.

“Netanjahu célja az volt, hogy erősítse a Hamászt a Fatah palesztin szervezettel szemben nehogy létrejöjjön egy egységes palesztin szervezet, amellyel tárgyalni kellene egy palesztin állam megalakulásáról” – hangsúlyozta egy washingtoni Közel Kelet Kutató Intézet vezető kutatója. Khaled Elgindy, a Middle East Institute palesztin szakértője ugyanazt a vádat fogalmazza meg Benjamin Netanjahu ellen mint az izraeli baloldal, amely felelősnek tartja a miniszterelnököt azért, hogy a Hamász brutális terrortámadása felkészületlenül érte Izraelt.

Benjamin Netanjahu miniszterelnök tagadja, hogy szándékosan erősítette meg a Hamászt a mérsékelt Fatah-hal szemben, közölte: csakis humanitárius okokból járult hozzá, hogy Katar jelentős összegű pénzeket küldjön a Hamasz terrorista szervezetnek.

Netanjahu miniszterelnök hangsúlyozta, hogy célja a Hamász terrorista szervezet teljes megsemmisítése, “addig folytatjuk a hadműveletet, amíg nem marad senki, akit terrorizmusért pénzelni lehetne a gázai övezetben” – mondta Izrael miniszterelnöke.

Putyin luxusautót ajándékozott Kim Dzsong Un-nak

Múlt szeptemberben találkoztak az orosz Távol Keleten, akkor tetszett meg a duci diktátornak az orosz jármű. Sztálin hozta létre az észak-koreai kommunista rendszert, melyet 1945 óta a Kim dinasztia irányít. Putyin agressziója Ukrajna ellen felértékelte az észak-koreai nemzeti kommunista rendszert Moszkva szemében hiszen mindkét államot nyugati szankciók sújtják.

Hosszas stagnálás után növekedésnek indulhat Észak Korea szankciók sújtotta gazdasága, mert a duci diktátor előnyös fegyver üzleteket kötött Putyin orosz elnökkel. Kim Dzsong Un-t Oroszország távol-keleti vidékén vendégelte meg 2023 szeptemberében  az orosz diktátor, akinek az ukrajnai háborúhoz rengeteg fegyverre és lőszerre van szüksége.

Egymillió tüzérségi lövedéket szállított Észak Korea augusztus óta Oroszországnak – állapította meg a hírszerzés Dél Koreában. Az amerikai műholdak megfigyelései szerint észak-koreai rakétákat is használ az orosz hadsereg Ukrajnában. Moszkvában és Phenjanban hallgatnak illetve tagadnak mindent, hogyha a fegyverszállítások szóba kerülnek, de a dél-koreai hírszerzés szerint augusztus óta tíz nagyobb fegyver szállítmány érkezett Észak Koreából Oroszországba.

Azt nem lehet tudni, hogy Moszkva mennyit fizet mindezért, de minden pénz jól jön Észak Koreának, amely tökéletesen elszigetelődött miután újrakezdte nukleáris és rakéta kísérleteit, és emiatt az ENSZ szankciókkal sújtja a világ utolsó szovjet típusú gazdaságát, melynek 2022 es GDP-jét a dél-koreai hírszerzés 24,5 milliárd dollárra becsülte, amely szánalmasan kevés Dél Korea teljesítményéhez képest – 1900 milliárd dollár.

A lakosság 60%-a nyomorog Észak Koreában

A 24 milliós állam hadigazdaságára borzalmas csapást mért a Covid pandémia, mert az ország határait lezárták, és csak 2023 nyarán  nyitották meg újra. Kezdetben Kim Dzsong Un kijelentette: Észak Koreában nincs járvány! Aztán a duci diktátor majdnem belehalt a vírusfertőzésbe, és ezért hermetikusan lezárták a határokat. A lakosság éhezni kezdett, mert a hazai mezőgazdaság képtelen volt ellátni a piacot. A pandémia után Kim Dzsong Un könnyezve kérte népe bocsánatát: ilyen még sohasem fordult elő a nemzeti kommunista rendszer történetében.

A Kim dinasztia 1945 óta uralkodik Észak Koreában, Kim Dzsong Un a harmadik a sorban. Abban mindhárom diktátor egyetértett, hogy a hadiipar abszolút prioritást élvez. Észak Korea hadiiparát még a japánok teremtették meg 1910 és 1945 között, majd pedig a Szovjetunió vette át az irányítást. Észak Korea fegyverzete szinte teljes mértékben szovjet típusú, így az orosz hadsereg könnyen felhasználhatja a lőszert. Putyin a szankciók miatt kényszerhelyzetben van, ezért Moszkva számára Észak Korea felértékelődött. Sojgu orosz hadügyminiszter személyesen is elment Észak Koreába, hogy tető alá hozza a nagy észak-koreai – orosz fegyver üzletet.

“Észak Korea gazdasága az elmúlt öt évben mínuszban volt, idén egy százalékos növekedés várható”

– nyilatkozta a közszolgálati Deutsche Wellenek a Fitch szakértője. Anwita Basu csakis becslésekre támaszkodhat hiszen Észak Korea nem közöl statisztikai adatokat. Phenjan szerint permanens háborús helyzet áll fenn azóta, hogy a koreai háborúban fegyverszünetet kötöttek 1953-ban. Sztálin halála tette lehetővé a fegyverszünetet, amelyet azóta sem követett békeszerződés.

Hogy lehet információkhoz jutni a világtól elzárkózó Észak Korea gazdaságáról? Egyrészt hírszerzői jelentésekből másrészt pedig a partner országok információinak elemzéséből.

Kína a legfontosabb gazdasági partnere Észak Koreának: a kereskedelem elérte a pandémia előtti szintet vagyis a 2,3 milliárd dollárt. Az ukrajnai háború kitörése óta Oroszország sem közöl statisztikai adatokat, de fegyver üzlet Észak Koreával számukra is fontos hiszen máshonnan nemigen tudnának ilyen nagy mennyiségű kompatibilis lőszert beszerezni.

“Tekintve Észak Korea gazdaságának helyzetét és méreteit az orosz fegyverüzlet számukra óriási lehetőséget jelent”

– hangsúlyozza a Fitch szakértője.

“Ennek az észak-koreai – orosz fegyver üzletnek nemcsak az ukrajnai háborúra lesz nagy hatása hanem az egész biztonsági helyzetre Kelet Ázsiában” – írta a világ egyik legrégebbi stratégiai kutató intézete. A Royal United Services Institute – Rusi – szerint “ez a nagy fegyverüzlet Oroszországgal is megmutatja, hogy Észak Korea milyen komoly fenyegetést jelent az egész világra.”

Kim Dzsong Un a szuverenitását védi

Észak Korea diktátora attól retteg, hogy éppúgy leveszik a sakktábláról mint Szaddám Huszeint Irakban vagy Kadhafi elnököt Líbiában. Ezért fejleszti minden erővel a nukleáris elrettentő kapacitást, mellyel sikerült elérnie, hogy Donald Trump szóba állt vele. Az USA akkori elnöke többször is tárgyalt Kim Dzsong Un-nal – eredménytelenül. Putyinhoz hasonlóan Kim Dzsong Un is visszavárja a Fehér Házba Donald Trumpot, aki nem zár ki egy újabb találkozót Észak Korea fura urával.

“Észak Korea két célt akar elérni: egyrészt azt, hogy ismerjék el a világban, másrészt pedig, hogy a hadiipar ne csak vigye a pénzt, de a lehetőség szerint mindinkább önfenntartó legyen. Ez a nagy orosz fegyver üzlet mindkét szempontból ideális”

– hangsúlyozza a Fitch szakértője.

Mindebből mi haszna lehet a nyomorgó észak-koreai millióknak? “Jóformán semmi. Észak Korea éppoly autokrata állam marad, ahol óriási a korrupció. Megnőhet viszont az élelmiszer és gyógyszer behozatal hiszen hála a nagy orosz fegyver üzletnek Észak Korea nemzetközi fizetőképessége javul. Kérdés, hogy mi jut az élelmiszer és gyógyszer behozatalból a népnek, és mennyit nyúl le az elit Észak Koreában?” – nyilatkozta a Fitch szakértője.

Nem áll le a Katargate vizsgálat Brüsszelben

Újabb gyanúsított a Katargate botrányban: Maria Arena belga képviselőnő. Már több mint egy éve nyomoz a belga rendőrség, de most először hallgatták ki gyanúsítottként Maria Arena belga képviselőnőt annak ellenére, hogy kiváló kapcsolatban állt a korrupciós hálózat fő szervezőjével. Pier Antonio Panzeri korábban maga is az Európai Parlamentben képviselője volt.

“Ne szállj ki a játékból, mert veled együtt nagy pénzt csinálhatok”

– mondta 2022 augusztusában egy pizzériában Brüsszelben Panzeri Maria Arenanak.

Panzeri vádalkut kötött a hatóságokkal: mindent elmond, ha enyhébb büntetésre számíthat. Panzeri vallomása alapján a rendőrség tavaly nyáron házkutatást tartott Maria Arena brüsszeli lakásában. Jelen volt Roberta Metsola, az Európai Parlament elnökasszonya is. Sokan arra számítottak ezután, hogy meggyanúsítják Maria Arena képviselőnőt is, de ez csak most következett be. A szocialista képviselőnőt kihallgatták, de az Európai Parlamenthez egyelőre nem érkezett meg olyan kérés, hogy függesszék fel a mentelmi jogát – írja a Politico.

Az Európai Parlament egy tagját csakis úgy vehetik őrizetbe a belga hatóságok, ha képviselő társai felfüggesztik a mentelmi jogát. Három képviselő járt eddig így: Eva Kaili, Andrea Cozzolino és Marc Tarabella.

Mi is az a Katargate botrány?

2022 decemberében a belga rendőrség razziát indított egy olyan korrupciós ügyben, melyben részt vállaltak az Európai Parlament egyes képviselői is. A rendőrök a többi között 16 pénzzel megrakott bőröndöt foglaltak le a razzia folyamán.

Miért fizetett Katar emírje? Az volt számára a fontos, hogy a szintén pénzért vásárolt futball világbajnokság körülményeit ne kifogásolják az Európai Parlament képviselői. A 200 ezer lakosú emírségben vendégmunkások építették a stadionokat rémes munkakörülmények között. A katari emír úgy szerezte meg a futball világbajnokságot, hogy megvásárolta Nicolas Sarkozy akkori francia elnök kedvenc futballcsapatát a Paris Saint Germaint. Katar emírje nem szerette volna, ha ez a téma felmerül az Európai Parlamentben hiszen Franciaországban is vizsgálódtak Sarkozy elnök korrupciós ügyeiben.

Később a belga rendőrök kiderítették, hogy nemcsak Katar emírje hanem Marokkó és Mauritánia is vesztegetett meg képviselőket az Európai Parlamentben.

Panzeri mellett egy furcsa pár állt a Katargate botrány középpontjában: Eva Kaili, görög szocialista képviselőnő és Francesco Giorgi, Panzeri egykori titkára Brüsszel arany párosává váltak a megvesztegetési pénzekből. Cserében Eva Kaili aktívan lobbizott Katar mellett.

Amikor 2022 végén Katar munkaügyi minisztere Brüsszelbe jött, hogy személyesen védelmezze hazája ügyét, akkor Panzeri írta meg a beszédét olaszul, majd  Francesco Giorgira bízta az angol fordítást.

Eva Kaili közös gyerekükkel a karján meg akart jelenni az Európai Parlamentben amikor Katar munkaügyi minisztere elmondta beszédét, de párja lebeszélte erről mondván: kilógna a lóláb. Eva Kaili otthon is maradt, de a belga rendőrség ekkor már nyomon volt, és hamarosan lecsapott.

A csapat csekély 4 millió eurót várt szolgálataiért a katari emírtől – emlékeztet a brüsszeli Politico.

Panzeri és Giorgi le is bukott hiszen nem tagadhatták részvételüket a korrupciós botrányban, de Eva Kaili mindent tagad. Ellene kevés a bizonyíték hiszen mindent Giorgi intézett, aki akkor már ötödik éve az élettársa volt.

A pénzzel teli bőröndöket általában Giorgi vette át a megbízóktól: gyakran többszázezer euró lapult egy ilyen bőröndben, melyet a pár, ahol az olasz fiatalember nyolc évvel fiatalabb volt, gyakran a saját lakásán őrzött. Mihez kezdtek a pénzzel? Eva Kailinak, aki korábban televíziós műsorvezető volt, már a nevén szerepelt két lakás Athénben összesen 400 ezer euró értékben. Egy lakása volt Brüsszelben is – Eva Kaili szerint ennek értéke 160 ezer euró. Egy 145 ezer eurós lakás Giorgi nevén szerepelt, és a rendőrségi razzia előtt újabb ingatlanok vásárlását fontolgatták.

A Katargate miatt az Európai parlament megnövelte a transzparenciát, és megszigorította az etikai normákat. Nem utolsósorban azért, mert európai választások lesznek júniusban, és a választópolgárok általában negatívan ítélik meg a korrupciós ügyeket, melyekből a Katargate volt a legnagyobb az Európai Parlement történetében.

Soha ennyit nem fektettek be a németek  Kínában

Bár az Egyesült Államok arra ösztönzi szövetségeseit, hogy csökkentsék függésüket Kínától, melyet Washington stratégiai ellenfélnek tekint, de Németország beruházásai tavaly minden rekordot megdöntöttek – írta a Reuters.

4,3%-kal nőttek a direkt német beruházások Kínában, ahol elérték a 11,9 milliárd eurót. Kína részesedése ily módon meghaladta a 10%-ot a német közvetlen beruházásokban 2023-ban – büszkélkedik a Hszinhua hírügynökség. Amely hozzáteszi, hogy 2014 óta nem volt ilyen magas Kína részesedése a német beruházásokban. Ez azért is figyelemreméltó, mert Ázsiában másutt stagnált a német beruházási kedv.

“A német cégek az elmúlt három év során ugyanannyit fektettek be Kínában mint a megelőző hat év során“

– állapítja meg a Bundesbank jelentése.

A dinamikus növekedés a kínai piacon kontrasztban áll azzal, hogy a német direkt beruházások értéke tavaly jelentősen csökkent: 170 milliárd euróról 116 milliárdra.

Kína nyolc éve Németország legjelentősebb kereskedelmi partnere. Az elmúlt húsz év során az USA is így volt ezzel, de tavaly már Mexikó megelőzte Kínát, mert a kereskedelmi háború szankciói jelentősen visszavetették a kínai exportot.

A Volkswagen Kínából exportál elektromos autókat Európába

“A mi stratégiánk az, hogy Kínában gyártsunk és ott is adjunk el”

– hangsúlyozta Erwin Gabardi, a Volkswagen Anhuj elnök vezérigazgatója, aki a Hszinhua hírügynökségnek nyilatkozott.

Anhuj tartományban nemrég megkezdte működését a Volkswagen elektromos autókat előállító gyára – írja a Hszinhua hírügynökség, amely siet hozzátenni, hogy az autók többségét nem Kínában, a világ legnagyobb autós piacán akarják értékesíteni hanem Európában. A Volkswagen már az ötvenes években autógyárat épített Sanghajban megelőzve ezzel minden külföldi vetélytársát.

30 milliárd jüanból – 4,22 milliárd dollárból – építette fel új gyárát Hofejben, Anhuj tartomány fővárosában a Volkswagen, amely a gyártás mellett a kutatást – fejlesztést is ide telepítette. 1200 szakember dolgozik a Volkswagen kutatás – fejlesztési részlegén Hofejben.

Pekingben a kormány minden eszközzel támogatja az új iparágakat: a BMW akkumulátor gyárat épített Senjang városában, a Siemens nemrég nyitotta meg szoftverkutatási és fejlesztési telephelyét Sencsenben, a Tesla legnagyobb gyára Sanghajban működik.

Elon Musk gyakori látogató Kína legnagyobb városában, ahol siet közölni a sajtóval: nem helyesli azt a kereskedelmi háborút, melyet az Egyesült Államok Kína ellen folytat.

Kínában dinamikusan nőttek  tavaly a direkt külföldi beruházások, melyek értéke meghaladta a 1,13 ezer milliárd jüant – közölte a kereskedelmi minisztérium Pekingben, ahol a döntéshozók pontosan tudják: még nem érték el a Covid pandémia előtti értéket.

Harvard professzor: fordult a kocka

Eddig Kína utánozta az USA-t, most viszont Biden koppintja Kínát. Ezzel a kicsit meglepő gondolattal állt elő Dani Rodrik a Project Syndicate oldalon.

A Harvard Egyetem közgazdász professzora arra mutatott rá, hogy a kínaiak óriási állami támogatással fejlesztették ki az iparukat, melynek olcsó termékeivel elárasztották a világpiacot. Húsz évig az Egyesült Államoknak is Kína volt a legfontosabb szállítója, és ez csak az elmúlt évben változott meg amikor Mexikó ugrott az élre épp a Biden kormány gazdaságpolitikájának eredményeképp.

Hszi Csin-ping elnök a G 20 Kínában megtartott csúcstalálkozóján bejelentette, hogy Peking célja a G 2 világrend vagyis Kína az USA-val együtt akarja kormányozni a világot. Obama amerikai elnök csak mosolygott ezen a kínai bejelentésen, de Donald Trump már megkezdte a kereskedelmi háborút Kínával szemben. Büntetővámokat vezetett be, melyeket utóda Joe Biden nemhogy eltörölt volna, de tovább szigorított. Az USA meg akarja fojtani a kínai chip fejlesztést nehogy ezen a téren a stratégiai ellenfél előnyhöz jusson.

2021-ben az Egyesült Államok elsőszámú stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát.

“Kis udvar magas kerítés”

Ez a Biden kormányzat gazdaságpolitikája, amely éppúgy mint korábban Peking óriási összegekkel támogatja a hazai ipar fejlesztését, és vámokkal védi azt a kínai konkurenciától.

Mi következik ebből?

“Az USA továbbra is gazdasági, társadalmi, környezetvédelmi és nemzetbiztonsági aggályait fogja előtérbe állítani a kínai kereskedelemben, a kínaiak nyilvánvalóan nem adják fel az állam által irányított piacgazdaság modelljét. Nem az együttműködés lesz napirenden, de picit

könnyebbé válhatna a helyzet, ha mindkét nagyhatalom felismerné: gazdaságpolitikájuk nem is tér el oly nagyon egymástól, és nem feltétlenül káros a másik számára“

– írta Dani Rodrik, a Harvard Egyetem közgazdász professzora, ahol arra nem utalt, hogy a kínai gazdasági csodából az amerikai cégek óriási mértékben profitáltak. Most pedig India lett számukra az új Kína. Már Donald Trump is lepaktált Narendra Modi indiai miniszterelnökkel, akit korábban nem fogadtak Washingtonban mondván véreskezű rasszista politikus, aki pogromokat szervezett a muzulmán kisebbség ellen. Biden elnök már szövetséget is kötött Narendra Modival mondván:

“a világ két legnagyobb demokráciája szövetkezik egymással.”

A Wall Street pedig átállt Kínáról Indiára: a kínai tőzsdék hároméves mélyrepülésben 6000 milliárd dollárt veszítettek miközben India jön felfelé. Tavaly Kína gazdasága 5,2%-kal nőtt, India több mint 7%-kal – hála az USA nagyvonalú támogatásának.

Irán is pénzeli a Hamászt

Arra talált bizonyítékokat az izraeli hadsereg, mely folyamatosan tárja fel a barlangrendszert a gázai övezetben, ahol a Hamász terrorista alakulatai rejtőzködnek, hogy Irán is pénzeli a terrorszervezetet. Már nyomára akadtak Szinvarnak, a Hamász katonai vezetőjének is, aki elindította az október hetediki terrortámadást Izrael ellen.

Biden elnök kívánságával szemben az izraeli hadsereg nem áll le, tovább folytatja a harcot a Hamász ellen, ráadásul tárgyaló küldöttsége kivonult a kairói fegyverszüneti tárgyalásról. Biden elnök magánbeszélgetésben seggfejnek titulálta Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt.

Izrael mindinkább Iránt tekinti fő ellenségnek, amely folyamatosan uszítja ellene a Hezbollahot Libanonban és a huszikat Jemenben miközben továbbra is elszántan támogatja a Hamászt.

Irán külföldi terrorista szervezeteit egy kis hamburgi bankon keresztül pénzelte

Így jutott pénzhez a libanoni Hezbollah, mely rendszeresen támadja Izraelt, és a jemeni huszik, akik rakétáikkal akadályozzák a forgalmat a Vörös tengeren – írja hírszerzői jelentésekre támaszkodva a brüsszeli Politico.

A hamburgi Varengold bankban átfogó vizsgálat folyt, mert a hírszerzőszervezetek értesítették a német bankfelügyeletet, hogy a nemzetközi szankciók által sújtott Irán mire is használja a bankot. A hírszerzőügynökségek szerint Irán előszeretettel használ európai bankokat különböző illegális pénzügyi műveletekre, mert Európában nem oly szigorú az ellenőrzés mint az Egyesült Államokban. A német bankfelügyelet tavaly jelezte, hogy átfogó vizsgálatot folytat a Varengold bankban, de arról egy kukkot sem szólt, hogy ennek oka elsősorban, hogy Irán terrorista szervezetek finanszírozására illetve pénzmosásra használta a kis hamburgi bankot. A Varengold szerint semmi ilyesmi nem történt:

”A mi üzleti partnereink globális élelmiszer és gyógyszer nagykereskedők. Hiteleket nyújtunk olyan esetekben amikor sürgős humanitárius szállítmányról van szó, de természetesen figyelembe vesszük azokat a szankciókat, melyeket az Európai Unió vagy az Egyesült Államok alkalmaz” – közölte a bank szóvivője a Politicoval.

Csakhogy a lap hírszerzői forrásokból úgy értesült, hogy a hamburgi bankot használta az iráni Al Kudsz, amely nem más mint a Forradalmi Gárda külföldi szervezete, amely ellenőrzése alatt tartja a Hezbollahot és a huszi terrorista szervezeteket.

Az Al Kudsz korábbi parancsnokát, Szulejmani tábornokot az amerikaiak lőtték ki Irakban, ahol helyi terrorista vezetőkkel tárgyalt.

Irán nem közvetlenül finanszírozza a terrorista szervezeteket külföldön hanem átad nekik bizonyos mennyiségű olajat, melyet azok eladnak – általában Kínának -, és ebből csinálnak pénzt, melyet azután több helyen megforgatnak, hogy a nyugati hírszerzőszervezetek elveszítsék a nyomot. A vevő is jól jár hiszen lényegesen olcsóbban olajhoz ily módon mintha a piacon vásárolna.

A Varengold bank rendszeres pénzügyi kapcsolatban állt olyan Irán által létrehozott fantom cégekkel, melyeket USA szankciók fenyegetnek. Kettő közülük már szerepelt is az Egyesült Államok szankciós listáján, a többi vizsgálat alatt áll.

Miért nem vette ezt észre a bank auditálását végző PwC könyvvizsgáló cég? A Politico kérdésére egyelőre nem kívántak válaszolni.

“Irán számára pénzügyi csomópont lett a Varengold”

Ezt mondta egy magát természetesen megnevezni nem kívánó magasrangú hírszerző a brüsszeli lap tudósítójának, aki csodálkozott azon, hogy “senki sem kötötte össze a pontokat.”

A Varengold nem tartozik a Hansa város régi pénzintézetei közé – valószínűleg ezért is szemelte ki magának Irán. Hamburgban 1995-ben alapítottak vagyonkezelő cégként, amely azután 2013-ban vált bankká. Csak 600 millió eurós alaptőkéje volt, ezért kifejezetten kis banknak számított, amely megpróbált találni magának valamilyen fejlődési területet, és ez lett az üzletelés az iráni fantom cégekkel. A Közel Kelet és Kelet Európa volt a fő csapásirány, mert ezekben a régiókban elég jelentős a szürke zóna: a nem egészen törvényes pénzek forgatása.

“A banknak ezekben a régiókban előnye van, mert szóba áll olyan partnerekkel is, melyeket mások elutasítanak”

– írta a Varengold igazgató tanácsának jelentése.

2018-ban Trump elnök felrúgta az iráni atomalkut, és újra szankciókat vezetett be Irán ellen. Ezt követően felélénkült az Al Kudsz terrorista tevékenysége. Az iráni fantom cégekből a Varengold banknak jelentős bevételei származtak.

2015-ben a külföldi ügyletek még csak 4 millió euró hasznot hajtottak a banknak, de 2021- ben ez már 45 millió euróra nőtt. Azt nem lehet tudni, hogy ebből mennyi volt az iráni pénz.

A német bankfelügyelet leállított minden külföldi ügyletet, ezért a Varengold el kellett hogy bocsássa  a munkaerő mintegy egyötödét körülbelül száz embert.

Mekkora összegről lehetett szó az iráni bizniszben? A Politiconak nyilatkozó hírszerzők szerint több milliárd euróról!

Hongkongban bejegyzett cégek és török vállalkozások előszeretettel használták a Varengold iráni számláit, és ebből arra lehet következtetni, hogy ezek fantom cégek, iráni ellenőrzés alatt állnak, és olyan pénzügyi labirintust alkotnak, melyben könnyen el lehet veszíteni a pénz nyomát.

“Irán egész hálózatot üzemeltet a nyugati szankciók kijátszására, és ezeknek a fantomcégeknek  fő feladata az, hogy eljuttassák a szállítmányokat Oroszországba vagy Kínába. Ezeket a szállítmányokat humanitárius segélynek tüntetik fel, mert erre nem vonatkoznak a szankciók“

– hangsúlyozza a német bankfelügyelet jelentése a Varengold hamburgi bankról.

Trump búcsút int a NATO-nak

0

“A NATO szart sem ér!” – mindig is ez volt a véleménye Donald Trumpnak az észak-atlanti szerződésről, de elnöksége idején mindig volt valaki, aki lebeszélje a kilépésről – írja Anne Appelbaum az Atlantic című folyóiratban.

Az amerikai szakértő, aki a lengyel külügyminiszter neje, úgy véli, hogy amennyiben Trump visszakerül a Fehér Házba, akkor Európa elveszítheti az USA védelmét akár úgy, hogy formálisan is kilép a NATO-ból, akár úgy, hogy nem alkalmazza az ötödik cikkelyt, mely az USA-t is arra kötelezi, hogy siessen a megtámadott tagállam segítségére.

Washingtonban a kongresszus úgy határozott, hogy az elnök nem dönthet egyedül a kilépésről, de azt nem írhatja elő Trumpnak, hogy alkalmazza az ötödik cikkelyt vagyis harcba küldje az amerikai hadsereget.

Trump ezért is mondhatta vígan a választási kampánya során:

“az oroszokat arra buzdítom majd, hogy fenyegessék támadással azokat a NATO tagállamokat, melyek nem tesznek eleget a biztonságuk érdekében.”

Putyin minden bizonnyal örömmel hallgatja Trump nyilatkozatait, nem véletlen, hogy az ukrajnai háború kitörése óta Tucker Carlson az első nyugati riporter, Trump kedvenc partnere, akinek hosszú interjút adott. Tucker Carlson, aki Orbán Viktor miniszterelnökkel is készített interjút, alkalmat adott Putyinnak, hogy kifejthesse álláspontját az ukrajnai háborúval kapcsolatban. Az orosz elnök megerősítette: el akarja foglalni egész Ukrajnát! Felszólította a Nyugatot, hogy fejezze be Ukrajna támogatását!

Mennyire forrón eszik a kását?

Trump úgy tesz mintha az USA-nak már nem lenne szüksége Európára, mintha az amerikaiak nem azért szálltak volna partra 1944-ben Normandiában, hogy megakadályozzák: Sztálin tankjai elérjék az Atlanti óceánt! Azóta persze Európa leértékelődött, régi világhatalmi szerepéből semmi sem maradt, de egy egységes kontinentális birodalom az Atlanti óceántól a Csendes-óceánig Európa, Oroszország és Kína részvételével elfogadhatatlan az USA világhatalmi érdekei szempontjából. Washington szempontjából épp ez a jelentősége az ukrajnai háborúnak. Az amerikaiak a céljukat már elérték: Európa és Oroszország kapcsolatai hosszú távra súlyosan károsodtak. Zelenszkij, a már mehet, Trump köthet alkut a feje fölött Putyinnal. Azt ugyanis mindenki tudja, hogy Oroszország nem fenyegeti Európát, mert ahhoz túlságosan is gyenge, még Ukrajnával sem bír el.

Abban minden stratégiai szakértő egyetért Washingtonban, hogy egy kontinentális birodalom, melynek része Európa, Oroszország és Kína súlyos fenyegetést jelentene az Egyesült Államok világhatalmára. Ezért is repült a 100 éves Kissinger Pekingbe. Washingtonban azt is mindenki tudja, hogy Kína a fő ellenfél: az USA már elérte, hogy húsz év után nem Peking a legfőbb szállítója. Erre akarja rávenni az Európai Uniót is. Kínából hazatérve erre válaszolta Macron francia elnök:

”nem akarunk az USA vazallusai lenni!”

Csakhogy az ukrajnai háborúval Európa már az lett: az olcsó orosz földgáz helyett megjött a drágább amerikai, az európai cégek pedig kitelepülnek az Egyesült Államokba, ahol olcsóbb az energia, kevésbé szigorú a környezetvédelem és nagyobb az állami támogatás.

“Németország arra építette stratégiáját évtizedekig, hogy Oroszországból jön az olcsó energia, Kína piaca korlátlanul bővül és az USA garantálja Európa biztonságát. Mind a három előfeltétel megszűnt. Új modellt kell találunk!” – foglalta össze a helyzetet a Kiel-i Világgazdasági Intézet igazgatója. Új modell egyelőre nincs, az Európai Unió zászlóshajója, Németország tavaly nulla növekedést produkált, és az előrejelzések szerint idén sem lesz jobb a helyzet.

Európai főügyész: a pénzügyi visszaélések legkevesebb 50 milliárd eurós kárt okoznak évente  az Európai Uniónak

Hatalmas pénzügyi visszaéléseket fedett fel az Európai Ügyészség. Erről beszélt elsősorban a brüsszeli Politiconak adott interjújában Laura Codruta Kövesi, aki Romániában a korrupció elleni küzdelem vezére volt, és két éve áll az Európai Főügyészség élén.

Magyarország, melyet a Transparency International az Európai Unió legkorruptabb államának nevezett, nem lépett be az Európai Főügyészségbe, amely nálunk nem nyomozhat.

“Több mint 50 milliárd eurót veszít az Európai Unió pénzügyi visszaélések miatt egy évben” – hangsúlyozta az európai főügyész. Idézte ezzel kapcsolatban az Europolt, mely szerint ez a nagyságrend már nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet.

Milyen európai pénzeket céloznak meg elsősorban a különböző érdekcsoportok?

Jelenleg az Európai helyreállítási alap a legfontosabb célpont – mondta Laura Codruta Kövesi. Ezt a 750 milliárd eurós alapot a Covid pandémia utáni helyreállításra szánták Brüsszelben, de az európai ügyészség többszáz vizsgálatot folytat jelenleg is, mert erős a gyanú a jogtalan pénzfelvételre. 135 ügyész dolgozik jelenleg, de több kellene hiszen rengeteg a kivizsgálásra váró ügy. Érkezik is utánpótlás Lengyelországból, ahol az Európa-barát Tusk kormányzat elődjével ellentétben támogatja az Európai Főügyészséget. Svédország is jelentkezett, de Magyarország távol marad – írja a brüsszeli Politico. Amely felveti:

Európai FBI kellene?

“Az európai pénzek védelmére létrehozott rendszert egy kissé át kellene alakítani” – fogalmaz óvatosan a főügyész. Aki tudja, hogy nagyon érzékeny területről van szó. Neki is azért kellett távoznia Romániából, mert a korrupció miatt gyakran vizsgált elit végül is megbuktatta őt.

“Mi megváltoztatjuk az európai rendszert. Már eddig is több milliárd eurót szereztünk vissza. Közben együttműködésre törekszünk az OLAF-fal”

– mondja Laura Codruta Kövesi, aki pénzt kér Brüsszeltől az eddig eredményekre hivatkozva.

“Az Európai Főügyészség joggal várhatja azt, hogy megemeljék a költségvetését, mert az eredményei igazolják a teljesítést, de az OLAF esetében nem egészen ez a helyzet” – így értékeli  a két szervezet munkáját  egy magát megnevezni nem kívánó magasrangú uniós diplomata. Elmondta, hogy májusban megnyílik az Európai Főügyészség akadémiája, ahol továbbképzik a különböző tagállamokból érkező ügyészeket. Az olasz pénzügyőrség pénze és szakmai támogatása segített az akadémia létrehozásában. Olaszországban a pénzügyőrség élenjár a korrupciós és maffia ügyek leleplezésében. Ők jól képzett pénzügyi szakemberek vagyis képesek átlátni a bonyolult nemzetközi ügyleteket is. Erről az akadémiáról kerülnek ki azok az ügyészek, akik nem csak egy országban nyomozhatnak hanem szinte az Európai Unió egész területén.

Európai FBI-t akar a főügyészség vezetője?

“Nagyra tartom azt, amit az FBI csinál, de mi európaiak vagyunk, megvannak a saját eszközeink arra, hogy megvédjük a polgárainkat”

– válaszolja óvatosan Laura Codruta Kövesi. Akinek megvannak a saját tapasztalatai arról, hogy miképp működik a rendszer. Görögországban személyesen próbált meg kivizsgálni egy gyanús esetet: súlyos vasúti balesetben 57 ember meghalt. Uniós pénzeket vettek igénybe a kártérítés során, de felmerült a visszaélés gyanúja. Hiába mutattak erre rá az Európai Főügyészség emberei, hiába utazott oda Laura Codruta Kövesi, mert közölték velük: a görög törvények szerint balesetek során csakis hazai szervek nyomozhatnak! Az Európai főügyész abban maradt a görög kormánnyal, hogy hamarosan megváltoztatják a törvényt nehogy újra falakba ütközzenek az Európai Főügyészség emberei. A brüsszeli bizottság nemrég adott ki egy jelentést arról, hogy számos tagállamban akadályozzák az Európai Főügyészség munkáját a nemzeti jogszabályokra hivatkozva.

Szlovákiában visszalépés van ezen a téren, mert a Fico kormány jogi reformot hajt végre, és feloszlatta a korrupció ellen küzdő hatóságot.

“A szlovákiai változás nagyon nagy mértékben érint bennünket, írtam is egy levelet erről a brüsszeli bizottságnak. Korábban Szlovénia esetében tapasztaltuk, hogy olyan jogszabályokat hoztak, amelyek csak enyhe büntetést szabtak ki korrupció esetén, sőt olykor egyenesen amnesztiát adtak” – nyilatkozta a főügyész.

Mi van akkor, ha magát a brüsszeli bizottságot kell vizsgálni?

A Pfizergate a brüsszeli bizottság elnökasszonyát érinti. Ursula von der Leyen a Covid pandemia idején amerikai gyógyszergyáraktól szerzett vakcinát – Pfizer és Moderna. A vizsgálat tárgyát az Ursula von der Leyen és a Pfizer elnök vezérigazgatója közötti levelezés képezi.

Hol tart a vizsgálat? Nem áll-e nyomás alatt az Európai Főügyészség? Ezek most különösen érzékeny témák hiszen júniusban európai választásokat tartanak. Laura Codruta Kövesi válasza a Politico kérdéseire:

”Ha lesz nyomás felülről az Európai Főügyészségre, akkor azt mindenki megtudhatja majd, mert azonnal közzétesszük.”

Végül pedig Laura Codruta Kövesi mindenkinek üzent, aki európai pénzeket kíván lenyúlni:

“senki nem alhat tőlünk nyugodtan!”

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK