Világ

„A jelek szerint Steve Bannon és az amerikai alt-right valójában csak egyetlen emberre számíthat Európában. Orbán Viktorra. Márpedig, ha csak Orbán és az ő Fidesze jöhet számításba, ebből nehezen fog világra jönni egy szélsőjobboldali Európa-parlamenti frakció. Már csak azért is, mert ahhoz hét ország legkevesebb huszonöt képviselőjére lenne szükség.” Ara-Kovács Attila diplomáciai jegyzete:

Már korábban írtam arról, hogy miért lehetetlen létrehozni valamiféle jobboldali uniós összefogást, különösen szélsőjobboldalit. Az persze nagyon is valószínű, hogy a CDU vagy Emmanuel Macron En Marche!-a egymásra találhatnak, s bátran ideszámíthatjuk a kiváló Mariano Rajoy spanyol néppártját is, vagy számos más hasonló politikai szervezetet a Benelux államokból, de ez csak azért fordulhat elő, mert e pártok mára kinőtték a nemzetállami perspektívát. Nem egy, magát a többiektől fenyegetve érző csoportként tekintenek önmagukra és egymásra, hanem az uniós széthúzás egyetlen esélyes konzervatív alternatívájaként.

Nem egyedül a jobboldal – ma már elsősorban a szélsőjobboldal – átka volt és maradt persze az összefogás lehetetlensége. Ne feledjük, az egykor olyannyira viruló baloldali internacionálék hagyománya sem volt elég ahhoz, hogy egységbe tömörítse Európa munkásait az első világháború megakadályozására. Épp ellenkezőleg, a nacionalista szélsőségek felé terelte őket a nemzeti őrület, s a két világháború közötti diktatúrák legfőbb támaszai épp a munkások tömegei lettek.

Mint ismeretes Steve Bannon, Donald Trump egykori legfőbb stratégája, ma mozgalmat akar indítani az európai szélsőjobboldal összefogására,

s külön frakciót próbál összekovácsolni az Európai Parlamentben olyanokból, mint Orbán, Kaczyński, Strache, Matteo Salvini, Le Pen, Geert Wilders és a hozzájuk hasonlók.

Az amerikai alt-right felől szemlélve a próbálkozásban van racionalitás. Ha valaki ki akarja iktatni az Európai Uniót, mint az Egyesült Államokra nehezedő koloncot – Trumpék ekként tekintenek Európára –, annak elsősorban az integrációt kell aláásnia. Ha más okok miatt is, de az imént felsorolt európai szélsőjobboldali politikusok elvileg nagyon is partnerek lehetnének ebben. Ha sikerülne létrehozniuk egy EP-frakciót, az nem csak az integráció folyamatát állítaná meg, de áttolná a senkiföldjére a Néppárti frakciót (EPP) is, s ezzel az egyetlen valós jobboldali formáció – a maga szélsőségességében – valóban Bannon Mozgalma lehetne.

Csakhogy a célra kiszemelt európai pártok egymás után utasítják el az ajánlatot.

Marine le Pen már megégette a kezét azzal, hogy a Nemzeti Front (Front National, FN) márciusi kongresszusára meghívta Steve Bannont, hisz ezzel azt bizonyította a franciák többségének, hogy minden eddigi erőfeszítés, amellyel a szélsőjobbról a centrumba kívánta hozni a Nemzeti Frontot, merő porhintés. Most le Pen mást sem tesz, mint mosakszik, s a bannoni ajánlatról nemes egyszerűséggel úgy fogalmazott: az nem más, mint egy amerikai kísérlet, hogy egyfajta gyámság alá helyezzenek európai pártokat.

Az Alternatíva Németországért (Alternative für Deutschland, AfD) társelnöke, Alexander Gauland pedig a napokban nagyon józanul azt nyilatkozta: aligha lehet egységbe fogni olyan pártokat, amelyeknek ennyire eltérnek a céljaik. Bár valamennyien migránsellenesek és valamennyiük a nemzeti identitást messze elébe helyezi az európai identitásnak – számosak közülük meg is kérdőjelezik, hogy létezhetne ez utóbbi –, ugyanakkor tény, a bevándorlás problémáját egymás rovására igyekeznek megoldani, vallott nemzeti identitásaik pedig épp arra jók, hogy megkülönböztessék egymástól önmagukat, nem pedig, hogy összefogjanak.

Más téren is adódnak nézeteltérések, elég a magyar-román kapcsolatokra vetni egy röpke pillantást, de a német jobboldalnak – különösen az AfD-nek – Kaczyński pártjához, a PiS-hez fűződő feszült viszonya is eléggé beszédes. De ha már a lengyeleknél tartunk – S. Balogh Éva Hungarian Spectruma írta meg –, a konzervatív hetilapnak, a Sieci-nek adott egy interjút Jacek Czaputowicz, lengyel külügyminiszter, aki a magyar és orosz érdekek veszélyes egybeeséséről beszélt. Kire, kikre is veszélyes egy az „egybeesés”? Természetesen Európára s benne Lengyelországra…

A jelek szerint Steve Bannon és az amerikai alt-right valójában csak egyetlen emberre számíthat bizonyosan, Orbán Viktorra. Igaz, lesz még némi ideológiai rendrakásra itt szükség, hisz az amerikai jobboldal ma egész mást gondol Kínáról, Iránról, de akár még Putyin Oroszországáról is, mint a magyar miniszterelnök.

De ha csak Orbán és az ő Fidesze jöhet számításba, ebből nehezen fog világra jönni egy szélsőjobboldali Európa-parlamenti frakció. Már csak azért is, mert ahhoz hét ország legkevesebb huszonöt képviselőjére lenne szükség.

Ez az, ahol ma Orbán és Bannon közös európai álma tart.