Kezdőlap Világ Oldal 417

Világ

Elhunyt Uri Avneri, az izraeli békemozgalom alapítója

0

Megítélése Izraelben ellentmondásos volt. A jobboldali szélsőségesek szerint áruló volt és rágalmazó munkát folytatott, s ezért többször megtámadták és bántalmazták. Egyszer megkéselték, egyszer mindkét karját eltörték.

Kilencvennégy éves korában, szélütés nyomán elhunyt Tel-Avivban Uri Avnirei újságíró és békeharcos, volt parlamenti képviselő, az első izraeli, aki személyesen találkozott Jasszer Arafattal, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet (PFSZ) vezetőjével.

A már hetven évvel ezelőtt palesztin állam alakítását szorgalmazó Avneri alapította meg a Gus Salom nevű békemozgalmat, s vezette az Olam haze (A mi világunk) című liberális-szatírikus hetilapot, amely több mint negyven éven át a humor eszközével küzdött az izraeli közélet visszásságaival.

Uri Avneri Helmut Ostermann néven egy jómódú német zsidó család gyermekeként látta meg a napvilágot a németországi Beckumban, ahonnan Hitler hatalomra jutása után, 1933-ban, tíz éves korában, családjával az akkor brit fennhatóság alatt álló Palesztinába emigrált.

Már tizennégy évesen dolgozni kezdett egy ügyvédi irodában, hogy anyagilag segítse családját. 1938-ban, tizenöt évesen csatlakozott a jobboldali cionista Irgun mozgalomhoz, ahonnan 1942-ben kilépett, mert nem értett egyet terrorista módszereikkel.

„Szabadságharcosok voltunk” – vélekedett utólag Optimista című önéletrajzi könyvében erről a korszakáról.

„Akkoriban azt tanultam meg, hogy csak nézőpont kérdése a szabadságharcos és a terrorista közötti különbség”

– tette hozzá.

Rajparancsnokként harcolt az 1948-as függetlenségi háborúban, s kétszer is megsebesült, egyszer súlyosan. A kórházban kristályosította ki későbbi politikai álláspontját a palesztin állam szükségességéről.

„A háború teljesen meggyőzött arról, hogy van palesztin nép és a békét először is velük kell megkötni. Ennek a célnak az eléréséhez meg kell alapítani egy palesztin nemzetállamot” – írta önéletrajzában.

Felépülése után, 1950-ben barátaival megvásárolta a csődbe ment Ha olam haze című hetilapot, amit Félelem és előítéletek nélkül jelszóval Izrael legendás ellenzéki orgánumává fejlesztett, mely híres lett pimasz, az intézményeket és a politikusokat nem kímélő hangvételéről, leleplezéseiről és pletykáiról, valamint a hátsó borítón szereplő meztelen nőkről egyaránt.

Negyven évig a lap főszerkesztője volt, s a médiumon keresztül a katonaság bálványozása, a vallási korlátozások, a korrupció, az etnikai diszkrimináció, és az arabellenes politika ellen küzdött.

A hatvanas és a hetvenes években a kneszetben is politizált több baloldali párt képviseletében. 1982-ben találkozott rejtekhelyén,

az ostromlott Bejrútban bujkáló Jasszer Arafattal, amiért édesanyja annyira megharagudott rá, hogy kitagadta az örökségéből.

1993-ban alapította meg a Gus Salom nevű békemozgalmat, amelyet 2009-ig maga irányított. A második intifáda idején, 2003-ban sokat tartózkodott Rámalláhban a palesztin vezérkarnak otthont adó Mukátában, hogy jelenlétével védje Arafatot egy esetleges támadástól.

Uri Avneri megítélése Izraelben ellentmondásos volt. A jobboldali szélsőségesek szerint áruló volt és rágalmazó munkát folytatott, s ezért többször megtámadták és bántalmazták. Egyszer megkéselték, egyszer mindkét karját eltörték.

A magyar kisebbség és a prágai tavasz

1

Ötven évvel ezelőtt, az 1968. augusztus 20-ról 21-re virradó éjszaka a Varsói Szerződés öt tagállamának hadseregei átlépték Csehszlovákia határait, és megszállták az országot. A bevonulás nemcsak a prágai tavasz néven ismertté vált reformfolyamatnak vetett véget, hanem szertefoszlatta a csehszlovák nemzetiségi politika megújításának lehetőségét is – írja hosszabb összefoglalójában a pozsonyi Új Szó.

(…) A magyar kisebbség az ország cseh és szlovák lakosságához hasonlóan megdöbbenéssel fogadta és elítélte a katonai beavatkozást. A megszállást követő napokban a Csemadok (Csehszlovákiai Magyarok Demokratikus Szövetsége) központi szervei, járási és helyi szervezetei, a csehszlovákiai magyar társadalom különböző csoportjai, a lapok szerkesztőségei sorra tették közzé az intervenciót elítélő nyilatkozataikat, amelyekben támogatásukról biztosították a csehszlovák állami és pártvezetést, s a rend és a nyugalom megőrzésére, valamint a megszállókkal való együttműködés elutasítására szólították fel a magyar lakosságot.

A megszállás elleni tiltakozó megmozdulásokban és tüntetéseken magyarok is részt vettek, s a megszállás 30 szlovákiai halálos áldozata között 3 szlovákiai magyar is található.

Az Új Szó – a szlovák és cseh napilapokhoz hasonlóan – napokon keresztül rendkívüli számokat jelentetett meg, a Csehszlovák Rádió pozsonyi stúdiójának magyar adása Gabonaváros néven illegálisan sugározta műsorait, a magyarlakta járásokban és városokban pedig magyar és kétnyelvű röplapokon tiltakoztak a megszállás ellen.

A magyar lakosság ellenségesen fogadta a magyar hadsereget is, s a megszállás elleni tiltakozásaiban kifejezésre jutott amiatti csalódottsága, hogy a katonai akcióban a kádári Magyarország is részt vett.

Amint azt a Dunatáj című komáromi hetilap augusztus 29-i számának egyik írása megfogalmazta:

„A csehszlovákiai magyarság számára külön keserű csalódás, hogy a megszállók között itt vannak a magyar néphadsereg katonái is. Fájt, fáj és fájni fog. (…)

A megszálló magyar hadsereg legfőbb vezetése elárulta a csehszlovák–magyar barátságot és külön megbántottak bennünket: csehszlovákiai magyarokat. Külön tragédia a nagy tragédiában.”

A katonai beavatkozás, illetve az azt követő visszarendeződés a nemzetiségi törekvések sorsát is megpecsételte. A prágai nemzetgyűlés 1968. október 27-én elfogadta ugyan a 144/1968. számú nemzetiségi alkotmánytörvényt, amely formálisan rögzítette a legalapvetőbb kisebbségi jogokat, az utolsó pillanatban módosított jogszabályból azonban a normalizáció vezéralakjává előlépett Gustáv Husák utasítására kiiktatták a nemzetiségek önigazgatását, gazdasági és kulturális egyenjogúságát, valamint az arányos képviselethez való jogát szavatoló részeket. A beavatkozás annyira váratlan volt, hogy először még az Új Szóban is a jogszabály eredeti, módosítatlan szövege látott napvilágot, s csupán több mint egy hét elteltével a módosított, végleges változat.

A Husák nevével fémjelzett normalizációs rendszer a prágai tavasz valamennyi vívmányát felszámolta. Eltávolították tisztségükből a Csemadok reformkommunista vezetőit is, az egyesületet pedig – mintegy büntetésképpen – még a politikai pártokat és társadalmi szervezeteket tömörítő Nemzeti Frontból is kizárták. Nem tartotta be a hatalom a megcsonkított nemzetiségi alkotmánytörvényt sem, s azt a normalizáció húsz éve alatt lényegében csupán a kisebbségi jogok korlátozására irányuló törekvések eltakarására használta.

Az Új Szóban megjelent írás szerzője Popély Árpád történész, a Selye János Egyetem docense és a Fórum Kisebbségkutató Intézet tudományos munkatársa

Trump felesége válna, de nem mer

0

Az Egyesült Államok elnökének egy volt munkatársnője szerint Trump zsarolja Melaniat, aki el akart válni tőle. Omarosa Manigault-Newman egy évig szolgált a Fehér Házban, és most könyvet írt a tapasztalatairól.

Trumpról nem fest különösebben hízelgő képet: szellemileg leépült benyomást kelt, aki nem képes átlátni a bonyolult problémákat. A nőket lekezeli és a színesbőrűeket- mint amilyen Omarosa Manigault-Newman – alsóbbrendűnek tartja. Betegesen vonzódik viszont a saját lányához Ivankahoz, aki férjével együtt Trump tanácsadója a Fehér Házban.

A First Lady mind nehezebben viseli el férjét, akinek számtalan kalandjáról számolt be a sajtó.

Melania Trumpot különösen az zavarta, hogy férje más nőkkel szórakozott miközben ő megszülte közös gyereküket, Baront.

A First Lady felvetette a válás gondolatát, de Trump megfenyegette: válás esetén kitoloncoltatja az Egyesült Államokból.

Melania, aki Szlovéniában született, 1996-ban úgynevezett Einstein vízummal érkezett az Egyesült Államokba. Ezt azok kapják, akik kiemelkedő teljesítményt nyújtottak a szakmájukban, és ezért az USA-nak nagy szüksége lehet rájuk. Ilyen volt a Nobel díjas fizikus Albert Einstein, aki a zsidóüldözés elől menekült el Németországból.

Melania Knavs fotómodell volt a vízum megszerzése idején. Távolról sem szupersztár, ám valahogy mégiscsak meg tudta szerezni az Einstein vízumot. Ha az ügyet újra előveszik, nem kizárt, hogy találnak alapot a kitoloncolásra. Legalábbis ezzel zsarolja Trump a First Ladyt. Akinek a szülei épp most tették le az állampolgári esküt az Egyesült Államokban.

Trump nemrég bejelentette, hogy nem elégszik meg egyetlen ciklussal és 2024-ig a Fehér Házban kíván maradni.

Melania Trumpnak tehát addig kell játszania a First Lady szerepkörét, ha nem akarja, hogy férje kitoloncoltassa az Egyesült Államokból.

Persze nagy kérdés, hogy Trumpot újraválasztják-e 2020-ban. A történelmi tapasztalatok azt mutatják, hogy minden elnöknek jó esélye van a duplázásra: Clinton, az ifjabb Bush és Obama is nyolc évig volt a Fehér Ház lakója. Az idősebb Bushnak viszont nem sikerült. Trump úgy érzi, hogy egy válás súlyosan veszélyeztetné elnöki reményeit. Ezért ragaszkodik a First Ladyhez, akit – elbocsátott munkatársnője szerint – zsarol. A Fehér Ház természetesen cáfol, a First Lady pedig hallgat, hiszen tudja, hogy ebben a szerepkörben ez a legfontosabb tulajdonság Washingtonban.

Putyin: az egyik nővel tárgyalt, a másikkal táncolt

0

Több, mint ötmillióan hagyták el Szíriát a hétéves polgárháború idején, mondta az orosz elnök, amikor Angela Merkel kancellárral tárgyalt Berlin közelében egy kastélyban. Hárommillió szír menekült él Törökországban, 1-1 millió Jordániában és Libanonban. Nagy részük haza kíván térni. Ehhez viszont újjá kell épiteni a polgárháborúban lerombolt Szíriát – jelentette ki Vladimir Putyin.

Arra a menekültinvázióra utalt, melynek a célpontja elsősorban Németország volt 2015-ben. Merkel úgy oldotta meg a válságot, hogy egyezményt kötött Erdogan török elnökkel arról, hogy nem küldi a menekültek százezreit nyugatra. Ezért

az Európai Unió évente 3 milliárd eurót fizet Törökországnak.

Putyin ezen felül újabb uniós pénzeket sürget Szíriának, de Merkel óvatosan csak annyit mondott: el kell kerülni a humanitárius katasztrófát Szíriában.

Merkel és Putyin megvitatták Ukrajna ügyét is. Az EU az USA-hoz hasonlóan szankciókkal sújtja Oroszországot, mert 2014-ben annektálta a nagyrészt oroszok által lakott Krím-félszigetet. Ukrajna és Oroszország viszonya azóta is pocsék. Moszkva a többi között azzal fenyegetőzik, hogy leállítja a földgázszállítást Ukrajnán keresztül, ha megépül a Nord Stream 2 vezeték a Balti tenger alatt. Trump bírálta ezt, és azt mondta: Németország Oroszország foglya.

Merkel szeretné kihúzni az amerikai bírálat méregfogát. Ezért arra kérte Putyint, hogy továbbra is szállítsanak földgázt Ukrajnán keresztül, akkor is, ha már működik a Nord Stream 2 vezeték Oroszország és Németország között.

Putyin sejtelmesen annyit mondott, hogy ez nem politikai, hanem gazdasági kérdés.

Vagyis nincs akadálya annak, hogy Oroszország folytassa a földgáz szállítását Ukrajnán keresztül. Csak épp ehhez meg kellene egyezni az ukránokkal az árakról.

Merkel és Putyin találkozója tehát nem hozott áttörést. Annál nagyobb volt annak a sajtóvisszhangja, hogy Putyin táncolt Ausztria külügyminiszterével annak esküvőjén. A Szabadságpárthoz tartozó külügyminiszter mindig is nagy barátja volt Oroszországnak, és elszántan lobbizik a szankciók ellen.

(MTI/APpool/Roland Schlager)

Ausztria nem tagja a NATO-nak, az EU-nak viszont igen. Bécsben sokan bírálják a kormány Oroszország-politikáját, melynek alapjait még Kreisky kancellár vetette meg. Kezdetben a baloldal volt az orosz kapcsolatok építésének a fő híve Ausztriában, de a huszonegyedik században a szélsőjobboldal vette át ezt a szerepet.

Bajban Trump emberei

0

Hathónapos börtönbüntetést javasol George Papadopoulos ügyvédnek, Trump egykori kampány tanácsadójának Robert Mueller különleges ügyész, aki a 2016-os választási kampány orosz szálai után kutat.

A vizsgálat során kiderült, hogy George Papadopoulos kapcsolatban állt egy orosz professzorral, aki minden bizonnyal a titkosszolgálat megbízásából Hillary Clinton ellen felhasználható dokumentumokat adott át neki. George Papadopoulos hazudott ezzel kapcsolatban, és ezt sikerült rábizonyítani.

A bíróság szeptemberben hirdet ítéletet az ügyében.

Trump kampány csapatának három másik embere is bajban van. Michael Flynn tábornok, akit Trump nemzetbiztonsági tanácsadójának nevezett ki, szintén hazudott orosz kapcsolatairól. Ezért mennie kellett a Fehér Házból. Richard Gates kampányfőnök-helyettes ugyancsak sáros orosz ügyekben, és ugyancsak hazudott ezekről.

A legkínosabb helyzetben az egykori kampányfőnök, Paul Manafort van.

Őt Trump már a kampány alatt kénytelen volt meneszteni orosz kapcsolatai miatt. Most a bíróság előtt kell felelnie azért, mert dollármilliókat kapott az oroszbarát Janukovics elnöktől Kijevben, és erről „elfelejtett” beszámolni az amerikai adóhatóságnak.

Hillary Clinton az elbukott elnökválasztás után vereségének fő okát abban nevezte meg, hogy az oroszok támogatták Donald Trumpot. Emiatt is vizsgálat folyik Washingtonban. A republikánus többségű kongresszus próbálja akadályozni a vizsgálatot éppúgy, mint maga Trump elnök.

Az ellenzéki demokraták viszont sürgetik az eredményt. Novemberben választásokat tartanak az Egyesült Államokban és megváltozhat a washingtoni kongresszus összetétele. Ha a demokraták megerősödnek, akkor Robert Mueller vizsgálatai is nagyobb hangsúlyt kaphatnak, Trump pedig sarokba szorulhat.

Az elnök egyelőre magabiztos: nemrég őseinek szülőföldjén Skóciában bejelentette, hogy indul a 2020-as elnökválasztáson.

Vagyis 2024-ig a Fehér Házban akar maradni függetlenül attól, hogy milyen eredményre jut Mueller Trump orosz kapcsolatairól.

Nem fogott kezet, nem lesz svájci

0

Lausanne városa elutasította egy muszlim pár állampolgársági kérelmét, mert a nő nem fogadta el a kéznyújtást. Ezenkívül válaszolni sem mert a neki feltett kérdésekre. A svájciak számára egyértelművé vált, hogy az egyenjogúság, mely az alkotmány egyik alapvető része, nem áll fenn a muszlim családban.

Az iszlám szigorú értelmezés szerint mindenféle testi kapcsolat tilos a nők számára, leszámítva a legközelebbi családtagokat. „Egy dolog a vallás, és más a bigottság”- mondták a svájciak, akik visszautasították az állampolgársági kérelmet.

A muszlim párnak 30 napja van arra, hogy fellebbezzen a döntés ellen. Svájcban annak, aki állampolgárságot szeretne kapni, hosszú procedúrán kell keresztül mennie. Ennek első lépcsőfoka az, hogy az a város – jelen esetben – Lausanne támogassa a kérelmet. Svájc a világ egyik leggazdagabb állama, ahol minden tizedik polgár dollármilliomos. A nagyhatalmak a bécsi béke idején, a napóleoni háborúk lezárásakor állapodtak meg Svájc létrehozásáról.

Deklarálták Svájc semlegességét. Ennek eredményeképp kétszáz éve nem volt háború ebben az országban, ahol a harmincéves háború idején véres csaták folytak. A soknemzetiségű és sokvallású állam csak nagyon nehezen ad állampolgárságot valakinek. A kérelmezőnek mindjárt az elején deklarálnia kell: teljes mértékben elfogadja Svájc alkotmányát. Ebben a nemi egyenjogúság is benne van.

Orbán és Bannon közös európai álma

0

„A jelek szerint Steve Bannon és az amerikai alt-right valójában csak egyetlen emberre számíthat Európában. Orbán Viktorra. Márpedig, ha csak Orbán és az ő Fidesze jöhet számításba, ebből nehezen fog világra jönni egy szélsőjobboldali Európa-parlamenti frakció. Már csak azért is, mert ahhoz hét ország legkevesebb huszonöt képviselőjére lenne szükség.” Ara-Kovács Attila diplomáciai jegyzete:

Már korábban írtam arról, hogy miért lehetetlen létrehozni valamiféle jobboldali uniós összefogást, különösen szélsőjobboldalit. Az persze nagyon is valószínű, hogy a CDU vagy Emmanuel Macron En Marche!-a egymásra találhatnak, s bátran ideszámíthatjuk a kiváló Mariano Rajoy spanyol néppártját is, vagy számos más hasonló politikai szervezetet a Benelux államokból, de ez csak azért fordulhat elő, mert e pártok mára kinőtték a nemzetállami perspektívát. Nem egy, magát a többiektől fenyegetve érző csoportként tekintenek önmagukra és egymásra, hanem az uniós széthúzás egyetlen esélyes konzervatív alternatívájaként.

Nem egyedül a jobboldal – ma már elsősorban a szélsőjobboldal – átka volt és maradt persze az összefogás lehetetlensége. Ne feledjük, az egykor olyannyira viruló baloldali internacionálék hagyománya sem volt elég ahhoz, hogy egységbe tömörítse Európa munkásait az első világháború megakadályozására. Épp ellenkezőleg, a nacionalista szélsőségek felé terelte őket a nemzeti őrület, s a két világháború közötti diktatúrák legfőbb támaszai épp a munkások tömegei lettek.

Mint ismeretes Steve Bannon, Donald Trump egykori legfőbb stratégája, ma mozgalmat akar indítani az európai szélsőjobboldal összefogására,

s külön frakciót próbál összekovácsolni az Európai Parlamentben olyanokból, mint Orbán, Kaczyński, Strache, Matteo Salvini, Le Pen, Geert Wilders és a hozzájuk hasonlók.

Az amerikai alt-right felől szemlélve a próbálkozásban van racionalitás. Ha valaki ki akarja iktatni az Európai Uniót, mint az Egyesült Államokra nehezedő koloncot – Trumpék ekként tekintenek Európára –, annak elsősorban az integrációt kell aláásnia. Ha más okok miatt is, de az imént felsorolt európai szélsőjobboldali politikusok elvileg nagyon is partnerek lehetnének ebben. Ha sikerülne létrehozniuk egy EP-frakciót, az nem csak az integráció folyamatát állítaná meg, de áttolná a senkiföldjére a Néppárti frakciót (EPP) is, s ezzel az egyetlen valós jobboldali formáció – a maga szélsőségességében – valóban Bannon Mozgalma lehetne.

Csakhogy a célra kiszemelt európai pártok egymás után utasítják el az ajánlatot.

Marine le Pen már megégette a kezét azzal, hogy a Nemzeti Front (Front National, FN) márciusi kongresszusára meghívta Steve Bannont, hisz ezzel azt bizonyította a franciák többségének, hogy minden eddigi erőfeszítés, amellyel a szélsőjobbról a centrumba kívánta hozni a Nemzeti Frontot, merő porhintés. Most le Pen mást sem tesz, mint mosakszik, s a bannoni ajánlatról nemes egyszerűséggel úgy fogalmazott: az nem más, mint egy amerikai kísérlet, hogy egyfajta gyámság alá helyezzenek európai pártokat.

Az Alternatíva Németországért (Alternative für Deutschland, AfD) társelnöke, Alexander Gauland pedig a napokban nagyon józanul azt nyilatkozta: aligha lehet egységbe fogni olyan pártokat, amelyeknek ennyire eltérnek a céljaik. Bár valamennyien migránsellenesek és valamennyiük a nemzeti identitást messze elébe helyezi az európai identitásnak – számosak közülük meg is kérdőjelezik, hogy létezhetne ez utóbbi –, ugyanakkor tény, a bevándorlás problémáját egymás rovására igyekeznek megoldani, vallott nemzeti identitásaik pedig épp arra jók, hogy megkülönböztessék egymástól önmagukat, nem pedig, hogy összefogjanak.

Más téren is adódnak nézeteltérések, elég a magyar-román kapcsolatokra vetni egy röpke pillantást, de a német jobboldalnak – különösen az AfD-nek – Kaczyński pártjához, a PiS-hez fűződő feszült viszonya is eléggé beszédes. De ha már a lengyeleknél tartunk – S. Balogh Éva Hungarian Spectruma írta meg –, a konzervatív hetilapnak, a Sieci-nek adott egy interjút Jacek Czaputowicz, lengyel külügyminiszter, aki a magyar és orosz érdekek veszélyes egybeeséséről beszélt. Kire, kikre is veszélyes egy az „egybeesés”? Természetesen Európára s benne Lengyelországra…

A jelek szerint Steve Bannon és az amerikai alt-right valójában csak egyetlen emberre számíthat bizonyosan, Orbán Viktorra. Igaz, lesz még némi ideológiai rendrakásra itt szükség, hisz az amerikai jobboldal ma egész mást gondol Kínáról, Iránról, de akár még Putyin Oroszországáról is, mint a magyar miniszterelnök.

De ha csak Orbán és az ő Fidesze jöhet számításba, ebből nehezen fog világra jönni egy szélsőjobboldali Európa-parlamenti frakció. Már csak azért is, mert ahhoz hét ország legkevesebb huszonöt képviselőjére lenne szükség.

Ez az, ahol ma Orbán és Bannon közös európai álma tart.

250 ezer eurót kap egy stewardess a szüzességéért

0

A fiatal nő az interneten hirdetett árverést.

A 36 éves, ázsiai származású német stewardess, Mandy a hírhedt Cinderella Escorts portálon bocsátotta árverésre szüzességét. A nyertes egy müncheni üzletember lett, ő 250 ezer eurót ajánlott. A második helyen egy ügyvéd végzett 240 ezer, a harmadikon pedig egy futballista 200 ezer euróval. A nyertes szeptemberben találkozhat Mandyvel.

A nő azt mondja, eddig az „igazira” várt, de mostanra rájött, hogy vele lehet, hogy soha nem találkozik. Ezért döntött úgy, hogy árverésre bocsátja szüzességét. A pénzből

egyrészt énekesnői karrierjét akarja beindítani, másrészt szegényeket is támogatni akar.

Mint mondta, mivel felnőtt nő, szüleinek el kell fogadnia a döntését, és senki nem mondhatja meg neki, mit tegyen a testével. A barátai közül pedig többen is irigylik, mivel ők a szüzességüket olyan férfival veszítették el, aki aztán ott hagyta őket.

Az ilyen árverések egyébként egyáltalán nem ritkák. Egy 18 éves román lány szüzességéért például tavaly 2 millió fontot fizetett egy hongkongi üzletember. A portál, ahol a lányok hirdetik a szüzességüket, a végső ár 20 százalékát kapja.

Rendőrök vitték el az izraeli miniszterelnököt

0

Benjamin Netanjahut korrupciós ügyei miatt hallgatták ki, már 11. alkalommal.

Két rendőrautó érkezett Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök rezidenciájához reggel, hogy kihallgatásra vigyék. Lapértesülések szerint Bezeq nevű távközlési cég korrupciós ügyében hallgatták ki, idén már negyedszer.

A rendőrség ezt hivatalosan nem erősítette meg, egyáltalán nem tájékoztatták a nyilvánosságot a történtekről. A Times of Israel úgy tudja, ebben az ügyben már nem lesz több kihallgatás, a rendőrség ugyanis

vesztegetés miatt vádemelést javasol a miniszterelnök ellen.

A Bezeq-ügyben többek között azt vizsgálják, hogy Netanjahu azért hozott-e az állam érdekével ellentétes, a cégnek kedvező döntéseket, hogy cserébe a vállalat tulajdonában álló Walla hírportálon kedvezőbb színben tüntessék fel a Netanjahu-házaspárt, valamint hozott-e a céggel kapcsolatos döntéseket azután, hogy Saul Elovics főrészvényessel ápolt barátsága miatt ettől kifejezetten eltiltotta a legfőbb ügyész.

Az év elején a Bezeq-ügyben

a rendőrség őrizetbe vett két, Netanjahuhoz közel álló embert.

Egyikük vádalkut kötött.

A rendőrség korrupciós ügyei miatt már összesen 11-szer hallgatta ki Netanjahut, aki ellen több eljárás is folyik, várhatóan azok miatt is többször kihallgatják majd. Van olyan, amelyben azzal gyanúsítják, hogy milliárdos oligarcháktól kapott nagy értékű ajándékokat, egy másik vád szerint pedig azt ígérte az egyik napilap tulajdonosainak, hogy korlátozzák a riválisuk megjelenését, ha pozitívan írnak róla.

Van olyan ügye is, amelyben részeg fia buktatta le.

A Black Cube és a többiek

0

Két izraeli magáncég politikai ellenfeleket hackel meg Afrikában, Európában, a Közel-Keleten és az Egyesült Államokban – megfelelő díjazás fejében. Erről közölt nagyon terjedelmes és részletes cikket az amerikai liberális folyóirat, a Nation Richard Silverstein szabadúszó izraeli újságíró tollából, aki írásaiban többnyire az izraeli nemzetbiztonsági állam túlkapásaival foglalkozik.

A szerző szerint Izrael demokráciának tekinti magát, de valójában nemzetbiztonsági állam, bár a magánélettel és szabadságjogokkal kapcsolatos áldozatok árát az izraeliek jelentős része örömmel fizeti meg a biztonságért cserében.

Silvestein röviden leírja az izraeli titkosszolgálatok szerkezetét, majd megállapítja, hogy az elmúlt két évtizedben Izrael jelentősen kiterjesztette a titkosszolgálati technológiák felhasználását, és

a szervezetek veteránjai átvitték tudásukat a vállalkozási szférába.

A piszkos operációk élvonalában két cég áll: az NSO csoport és a Black Cube. A cikk hosszan sorolja a két cég ismertté vált ügyeit, majd megállapítja: nem kizárt, hogy a Black Cube nem csupán egyszerű magáncég, hanem egy kiszervezett csapat, amely azokat a piszkos feladatokat végzi el, amelyeket az izraeli külföldi hírszerzés, a Moszad nem tud, vagy nem akar végrehajtani. Ez egyben védelmet nyújt Izraelnek a nemzetközi felháborodás ellen, ha esetleg ilyen operációk nyilvánosságra kerülnek.

A szerző ezt követően a Politico korábbi cikke alapján nagyon részletesen ismertette a Black Cube magyarországi operációját, majd megállapította: előbb-utóbb meglesz az ára a Black Cube titkos műveleteinek. Egy majdani botrány nem csak a céget, hanem az országát is sújthatja. Ezt követően Silverstein kitér az NSO Group tevékenységére is, amely főleg a titkosszolgálatnál is alkalmazott hackereket foglalkoztat, akiknek a programjai a mobiltelefonok lehallgatását és nyomon követését teszik lehetővé. A szerző szerint ez kizárólag azért került nyilvánosságra, mert

többen, akiknek furcsán kezdett viselkedni a mobilja, amerikai szakemberekhez fordultak segítségért.

Az NSO azt állítja, hogy a termékeire kötött szerződésekben szerepel, hogy ezek kizárólag kormányok által használhatók, és kizárólag a bűnözés és a terrorizmus elleni harcban, de nem alkalmazhatók állampolgárok megtámadására azok tevékenysége miatt. Amikor pedig újságírók felvetették, hogy az ügyfelek nem a szerződésben rögzítettek szerint használták fel a szoftvereket, az NSO csupán azzal reagált, hogy nem felelős azért, ahogyan a technológiáját felhasználják, és nem is követi nyomon a felhasználást. Az amerikai laboratórium, amely feltárta az NSO-szoftverek létezését, egy közleményben felhívta a figyelmet arra, hogy a cyber-hacking egész területe alig szabályozott.

Silverstein szerint feltételezhető, hogy maguk az ilyesmivel foglalkozó cégek is támogatnák a szabályozást, mert az lehetővé tenné számukra, hogy úgy kövessék üzleti céljaikat, hogy közben tiszteletben tartják a közös normákat. A kérdésben kormányokra és az érintett cégekre való nyomásgyakorlás egyik eszköze a pénzügyi piacokon indított támadás lehet – írta Silverstein, és beszámolt arról, hogy az NSO esetében egy nagy ilyen üzletet már sikerült megakadályoznia jogvédő csoportoknak. Ennek során a jelenlegi tulajdonos 730 százalékos haszonra tett volna szert. Az akció sikerének egyik oka az volt, hogy egy korábban kirúgott alkalmazott ellopott egy merevlemezt, és felkínálta azt a piacon. Megpróbálták az ügyet bírói végzéssel titokban tartani, de később ezt feloldották, mert ezzel megfosztották volna a cég megvásárlása iránt érdeklődőt az üzleti döntéseihez szükséges információktól.

Másrészt a Globes izraeli gazdasági orgánum héber kiadásában többször is szóba hozták, hogy

az izraeli hatóságok a szoftver ellopását, illetve ennek nyilvánosságra kerülését nemzetbiztonsági szempontból az egyik legsúlyosabb kiszivárgásnak tekintik.

Ez a szerző szerint azt is jelentheti, hogy a Pegazus elnevezésű szoftvert, vagy annak egyes lényegi elemeit nem is az NSO fejlesztette ki, hanem az izraeli titkosszolgálat illetékes egysége, és így a nyilvánosságra kerülése világszerte veszélyeztetheti az izraeli titkosszolgálatok műveleteit. A nevezett cégek értékének növekedésével új vállalatok is megjelennek a piacon. 12,5 millió dolláros finanszírozással nemrég létrejött Toka elnevezéssel egy újabb cég, amely az ügyfeleknek a különféle háztartási eszközök ellenőrzését lehetővé tévő szoftvert kínál: ez sebezhetővé tesz minden háztartási berendezést, amely internet-szerverekkel áll kapcsolatban, a termosztátoktól a riasztórendszerekig. Ez lényegében az NSO üzleti modelljének átültetése az otthoni berendezésekre. Vagyis a szimatoló társaságok vagy egyének bekukucskálhatnak bárki otthonába. A Toka egyik alapítója Ehud Barak volt miniszterelnök – írta Silverstein.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK