Kezdőlap Világ Oldal 411

Világ

Trump egy ötödikes gyerek szintjén van saját emberei szerint

FüHü
-
0
Trump egy ötödikes gyerek szintjén van saját emberei szerint

A világ talán leghíresebb újságírója, Bob Woodward írt könyvet Donald Trumpról. Az elnök több közvetlen kollégája is megszólalt neki, mint kiderült, sokan közülük szó szerint idiótának tekintik Trumpot.

Bob Woodward volt az, aki (Carl Bernsteinnel együtt) kirobbantotta a Watergate-ügyet a hetvenes években, amely Richard Nixon bukásához vezetett. Azóta minden elnökről írt könyvet, most arról a káoszról írt, amely Donald Trump környezetében uralkodik.

A hamarosan megjelenő könyv a Washington Post szerint „idegösszeomlásként” írja le Trump elnökségét. Előfordult, hogy a munkatársai dokumentumokat vittek el az asztaláról, nehogy aláírja őket és ezzel súlyos károkat okozzon. James Mattis védelmi miniszter szerint annyi érzéke van a diplomáciához, mint egy ötödikesnek,

John Kelly kabinetfőnök pedig egyszerűen idiótának nevezte az elnököt.

Ő persze tagadta ezt a cikk megjelenése után. Azt viszont más források nem cáfolták, hogy Trump néha összevissza beszél.

Maga Trump azt mondta, hogy kitalációk szerepelnek a könyvben, amely hamis információk alapján készült. Csakhogy közben nyilvánosságra került az a beszélgetés, amelyet Trump Woodwarddal folytatott (az újságíró ezt az elnök engedélyével rögzítette), és

az elnök itt is ellentmondásokba keveredett saját magával.

Közben a New York Timesban egy magát a Trump-kormány munkatársának mondó, névtelen szerző cikke jelent meg, „Része vagyok a Trump-kormányzaton belüli ellenállásnak” címmel. Ebben a szerző azt állítja: az elnöknek dolgozik, de ő és hozzá hasonlóan gondolkodói kollégái fogadalmat tettek, hogy meghiúsítják Trump elképzeléseinek egy részét és legrosszabb hajlamait.

Többek között azt írja: az elnök viselkedése árt a köztársaság egészségének. Kiemelte, hogy az ellenállás, amelyet a munkatársaival képvisel, nem azonos az amerikai baloldal ellenállásával.

A szerző Trumpot minden erkölcsi értéket nélkülöző embernek állítja be, szerinte nem vonzódik az olyan hagyományos konzervatív értékekhez, mint például a szabadpiac vagy a szabad gondolkodás. Ellenben

kedveli az autokratákat és diktátorokat,

például Vlagyimir Putyin orosz elnököt és Kim Dzsong Un észak-koreai vezetőt.

Még érdekesebb, hogy azt írja: a kabinetben szó volt arról, hogy az alkotmány 25. kiegészítéséhez fordulnak. Ez lehetővé teszi, hogy az alelnök vegye át a hatalmat, ha az elnök nem képes ellátni feladatát.

A New York Times azt írta: nem szoktak névtelen írást közölni, most a szerző kifejezett kérése miatt tették ezt mégis meg. Trump egyébként már reagált is: pipogya vezércikknek nevezte az írást, a Twitteren pedig azt írta, a Timesnak „nemzetbiztonsági okokból” ki kell adnia a szerzőt.

Amerikában egyébként novemberben félidős választásokat tartanak. A képviselőház teljes egészét, a szenátusnak pedig csaknem az egyharmadát újraválasztják, valamint több tagállamban kormányzóválasztások is lesznek.

Macron Párizs legnagyobb zsinagógájában köszöntötte a zsidó újévet

FüHü
-
0
Macron Párizs legnagyobb zsinagógájában köszöntötte a zsidó újévet

Vasárnap kezdődik a zsidó új év, Emmanuel Macron ebből az alkalomból találkozott zsidó vezetőkkel.

Európa legnagyobb zsidó közössége az új évre, a Rós Hásánára készülődik: Emmanuel Macron elnököt látták vendégül a Place de La Victoire-on, a legnagyobb párizsi zsinagógában. Az 1500 résztvevő tapssal köszöntötte Macront, éppúgy, mint Nicolas Sarkozyt. A korábbi köztársasági elnök részben magyar, részben pedig görög-zsidó származású, de amíg hivatalban volt, nem látogatott el a Rós Hásáná alkalmából zsinagógába.

A zsidó közösség vezetői nem rejtegették aggodalmukat az iszlamista veszély miatt.

Franciaországban nemcsak Európa legnagyobb zsidó közösség él, de itt van a legtöbb muszlim is. A két közösség együttélése távolról sem problémamentes. Erre emlékeztetett Franciaország főrabbija, Haim Korsia is. Azt mondta: sok az antiszemita megnyilvánulás. Nemrég Párizs közepén, a III. Sándor hídon bántalmaztak egy zsidót muszlim fiatalok.

A főrabbi Macronnak azt mondta:

„Ön olyan, mint a Siratófal Jeruzsálemben”.

Ezzel arra utalt, hogy elmondják neki a panaszaikat, és biztosak benne, hogy azok meghallgatásra lelnek.

A főrabbi és más zsidó vezetők aggodalmukat fejezték ki amiatt is, mert növekszik a kivándorlás Izraelbe. A 2015-ös párizsi terrortámadások után Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök Franciaországba ment, és felszólította az ottani zsidókat, hogy vándoroljanak ki Izraelbe. Francois Hollande akkori köztársasági elnök megpróbálta nyugtatni a zsidó közösségeket, mondván, a francia állam megvédi őket. Ma is rendőri védelem alatt állnak a zsinagógák és a zsidó közösség más fontos intézményei.

Manfred Weber: Orbán pártja semmilyen engedményt nem kap

FüHü
-
0
Manfred Weber: Orbán pártja semmilyen engedményt nem kap

A néppárti frakcióvezető alighogy bejelentette, hogy indul a párt csúcsjelölti tisztségéért, egy tévéinterjúban máris Magyarországról nyilatkozott. Többek között azt mondta: nem tudnák elfogadni a CEU bezárását.

Manfred Weber Bécsben nyilatkozott az osztrák közszolgálati tévének. Mint mondta: az Európai Néppárt az Unió legnagyobb pártja, és kiállnak az alapértékekért.

Beszélt arról is, hogy Magyarországot az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás fenyegeti a sajtó- és véleményszabadság korlátozása és az igazságszolgáltatás kétessé vált függetlensége miatt, és erről jövő héten szavaz az Európai Parlament.

Ezzel kapcsolatban Weber azt mondta:

pártjának meg kell húznia a határvonalat.

Vitatkozni fognak Orbánnal, akinek pártja a Néppárthoz tartozik. Beszélt a CEU-ról is, azt mondta: „Követelni fogjuk, hogy engedje tovább működni az egyetemet. Nem tudom elfogadni, hogy bezárják.”

Weber szerint a közös Európát kell előtérbe állítani. „Abban hiszek, hogy a hídépítés a fő feladat” – mondta. Erős, egységes Európát akar, szerinte az Európai Unió csak így tehet szert nagyobb geopolitikai szerepre. „Gazdaságilag Európa már egy óriás. Politikailag azonban törpék vagyunk.

Amikor Putyinról, Ukrajnáról vagy Szíriáról van szó, senki sem vesz minket komolyan”

– mondta.

Weber jelöltségét Angela Merkel is támogatja, de a kancellár azt is elmondta, hogy sok lépés van még addig, hogy valóban Weber lehessen az Európai Bizottság következő elnöke. Például meg kell várni, lesz-e más jelentkező, a Néppárt kongresszusa pedig novemberben dönt majd arról, ki lesz a csúcsjelölt.

Akit kiválasztanak, az vezeti majd az európai parlamenti választási kampányt, és ha a Néppárt megnyeri a választást, akkor elvileg ő lehet a következő EB-elnök, ahogy egy Jean-Claude Juncker esetében is történt.

Merkel lepaktál Orbánnal?

FüHü
-
0
Merkel lepaktál Orbánnal?

A konzervatívok megmenthetik a világot a szélsőjobbtól, ám veszélybe kerül a demokrácia, ha olyanokkal állnak össze, mint a tekintélyelvű Orbán Viktor vagy az AfD. Erre figyelmeztet a Harvard Egyetem német származású politológiaprofesszora a Die Weltben.

Yascha Mounk pontosan ebből a megfontolásból tartja roppant nyugtalanítónak, hogy az amerikai Republikánus Párt siralmas módon csődöt mondott és nem szállt szembe Trumppal. Mert ha az elnök meg is bukik a közeljövőben, akkor is évekig tart, ameddig a tengerentúli politika megtisztul az autokrata törekvések bűzétől. De a konzervatívok Ausztriában is veszélyes szövetségre léptek a szélsőséggel, amely a náci mozgalomból alakult ki, és őszintén csodálja Putyint.

A legmegdöbbentőbb hír szerinte az, hogy Merkel taktikai okokból össze akar állni Orbán Viktorral, a liberális demokrácia legnagyobb ellenfelével. A magyar kormányfő az elmúlt 8 évben

gyakorlatilag szinte diktatórikus hatalmat épített ki az országban,

ami ellen az európai intézmények csupán mérsékelten tiltakoztak. Ennek egyik oka a Fidesz jó viszonya az EPP-vel. A magyarok tagságának legfőbb védelmezője mindig is Manfred Weber volt. A frakcióvezető tökélyre vitte a cinikus hintapolitikát, mert minden esetben, amikor a magyar fél zavartalanul átlépte a vörös vonalat, ám apró taktikai engedményeket tett, pártfogója úgy tett, mintha itt igazi fordulatról volna szó. Ily módon Orbán megúszta, hogy az EU felelősségre vonja, legyen szó a választási visszaélésekről, a független sajtó szétveréséről, a civilek és egyetemek elleni szélsőséges támadásokról.

Weber magatartása nagy mértékben aláásta a lehetőséget, hogy Európa sakkban tartsa a miniszterelnököt.

A Néppárt számára a pártpolitikai szempontok fontosabbnak bizonyultak a magyar demokrácia védelménél.

Ugyanakkor nem titok, hogy Merkel nemigen kedveli Orbánt, de a jelek szerint mégis azt hiszi, hogy szükség van a magyar politikusra, mert nélküle nem lenne meg a konzervatív többség az Európai Parlamentben. Meg ha nagyon határozottan fellépne Budapest ellen, az valószínűleg kiélezné a CDU viszonyát a CSU-val. Ezért láthatólag úgy határozott, hogy nem érdekes az elvhűség, békét köt a nem demokratikus szélsőjobbal.

A következmények óriásiak az európai politikában. Először is egyértelmű, hogy az EU még jó sokáig teljes jogú tagként tűr meg a soraiban mélységesen illiberális, sőt demokráciaellenes államokat. Ám ez hatalmas károkat okoz az unió legitimitásának. Ugyanakkor minden eddiginél törékenyebb a bástya, amelyet egykor a jobb- és baloldal a demokrácia ellenségeinek feltartóztatására emelt. Ha Merkel és Weber hajlandó elárulni az elveit a többség érdekében a nem túl fontos EP-ben, akkor miért kellene abban bízni, hogy egy nap nem utasítják vissza az AfD-t, ha úgy hozzák a hatalmi viszonyok Berlinben? De ha valóban létrejön az összefogás Orbánnal, akkor Merkelre úgy fognak emlékezni, mint aki csődöt mondott a legfontosabb kérdésben, mert nem szállt szembe a demokráciaellenes szélsőjobbal.

Die Welt/Szelestey Lajos

 

Húsz éves a Google

FüHü
-
0
Húsz éves a Google

Húsz éve indult hódító útjára a Google, amely mára a világ egyik legértékesebb vállalatává nőtte ki magát.

Amikor 2004 augusztusában tőzsdére ment, akkor több mint 20 milliárd dollárra lőtték be értékét, mára ennek több mint negyvenszeresét éri a két stanfordi fiák által alapított cég. A növekedése egyenletes volt, s továbbra is szépen menetel a tech cég az ezer milliárdos tőkepiaci érték elérééhez vezető úton.

Forrás: https://www.statista.com/chart/15326/google—alphabet-market-capitalization/

Mostani – ezzel kapcsolatos hír –, hogy az Apple után immár az Amazon is elérte az egy billió, azaz ezer milliárd dolláros tőkepiaci értékét.

Az utolsó előtti rigómezei csata

Bódis Gábor
-
0
Az utolsó előtti rigómezei csata

Döntő szakaszába érkezett a Koszovóról szóló tárgyalássorozat Belgrád és Pristina között. A tét, hogy a volt szerb tartomány végre normális állam, ENSZ tag lehessen, Szerbia pedig zöld fényt kapjon az EU-ba. A két államfő, Aleksandar Vučić és Hashim Thaci a hajrában bedobta az atombombát: a területcserét. Mindez tiszta blöff is lehetne, azzal a különbséggel, hogy ezúttal mögé állt a kiszámíthatatlan Trump-csapat.

Hogy mi is történt a kilencvenes évek legvégén Rigómezőn azaz Koszovóban és milyen borzalmak előzték meg a NATO-bombázást, majd Milošević szerb diktátor trónfosztását, Koszovó önállósodását díjnyertes dokumentumfilm részlete szolgálhat illusztrációként.

„A különleges rendőrségi erők piroti osztagában volt az a rendőr, aki meglátott egyet az albán holttestek között, akinek néhány arany foga volt. Levágta a fejét, megfőzte, kivette az arany fogakat, megszárította, megnyúzta, majd kilakkozta. Hazavitte a fejet és asztali lámpát készített belőle. Utána azt mesélte, hogy egy halott albán nőnek a fejével is ezt tette, hogy a feleségének is legyen saját asztali lámpája.

Így esténként ő egy férfi lámpát gyújthatott meg, a felesége meg egy nőit.“

Ez nem egy horrorfilm nagyjelenete, hanem részlet egy szerb rendőr tanúvallomásából, amely a Tanúk (Svedoci) című, 2015-ben bemutatott szerb dokumentumfilmben szerepel. A Szabad Európa Rádió belgrádi szerkesztői által készített filmben három szerb rendőr meséli el a rémtetteket, amelyeket a Szerb Rendőrség Különleges Osztályának tagjai követtek el Koszovóban 1998-1999-ben. A „védett tanú“ státuszt kapott három rendőrtiszt már évek óta harcol azért, hogy ezek a háborús bűnök napvilágra kerüljenek és a bűnösök (szerintük minden rendőri egységben 4-5 ilyen bűnöző volt) elnyerjék méltó büntetésüket. A filmben a tanúk ennek az ellenkezőjéről számoltak be: a fegyvertelen civileket szenvtelenül gyilkolók egyre gyorsabban haladtak előre a rendőrségi szamárlétrán.

Ne gondoljuk, hogy a másik fél nem tudna ilyen dokumentumfilmet készíteni, csakhogy erre Koszovóban még nem érett meg a helyzet. A Koszovói Felszabadító Hadsereg rémtetteiről főleg a külföldi sajtó számolt a tömeggyilkosságoktól a drog- és szervkereskedelemig. Ennek a gerilla seregnek a vezetői töltik ma be Koszovó legfontosabb tisztségeit, élükön a volt parancsnokkal, Hashim Thacival. De nem marad le mögötte a miniszterelnök Ramush Haradinaj, akit Belgrád üldöztetett nemzetközileg az Interpollal.

Sikertelenül, akárcsak a horvátok Hernádi Zsoltot.

A szerb egyszemélyes tárgyalócsapatot pedig nem más mint az az Aleksandar Vučić vezeti, aki száz muszlimot akart egy szerbért megölni még a kilencvenes évek elején, majd a koszovói háború idején tájékoztatási miniszterként szorgalmas üldözte a „hazafiatlan” újságírókat.

Ez a két derék férfiú folytat évek óta Brüsszelben tárgyalásokat Mogherini EU biztos közvetítésével. És ők dobták be az eddig még mindig vérfürdőt okozó területcsere ötletét. Nem tudni részleteket, de mindenki úgy véli, hogy Koszovó északi, szerbek lakta részét cserélnék ki Dél-Szerbia néhány községével (Presevo völgye), ahol viszont az albánok vannak többségben.

Ezt eddig mindenki hevesen ellenezte: Európában főleg Merkel német kancellár volt többször is kategorikus, miszerint márpedig a Balkánon (is) a határok sérthetetlenek. Koszovóban és Szerbiában is nemcsak az ellenzékiek, hanem a civilektől kezdve az egyházakig mindenki, más más érdekből, a területcsere ádáz ellenfelei.

A két elnök (Vučić és Thaci), ha tényleg kirukkolnak egy ilyen tervvel, akár a saját bukásukat is okozhatják.

A régióban a következmények is súlyosak lehetnek: az összetákolt Bosznia-Hercegovinában a szerb rész soviniszta elnöke (Milorad Dodik) azonnal vérszemet kapna és csatlakoztatná fél Boszniát Szerbiához. Onnan is megindulhat a nem szerb lakosság menekülése. Nem beszélve Macedóniáról, ahol a lakosság harminc százaléka albán nemzetiségű. Vagy a szerbiai bosnyákokról. A Balkánon szinte nincs olyan terület (kivéve Szlovéniát), amely etnikailag „tiszta” lenne.

Ha már ekkora a nemzetközi és otthoni ellenállás és fegyveres konfliktusok valószínűsége is óriási (a Balkánon már nincsenek komoly hadseregek, de fegyverek dögivel), akkor mégis miért mernének egy ilyen lépést megtenni?

Nincs más magyarázat csak az, hogy Washingtonban (és Vučić Moszkvában is) zöld fényt kaptak.

Megváltozott az amerikai diplomácia nyelvezete. Most már az az alapállás, hogy mindent támogatnak, amiben a két fél megegyezik. Mindent. Hasonlóképpen reagált a hivatalos Moszkva is. Ők is minden megállapodást támogatnak, azzal, hogy hozzáteszik: ami a szerb érdekeket figyelembe veszi.

Mindent összevetve, úgy tűnik, több vesztenivalója a szerb elnöknek van, hiszen a területcsere ténye már azt jelenti, hogy de facto elismeri Koszovót, ami a szerbek Trianonja lesz. Vagy már régen az, csak nem vesznek róla tudomást.

3 ezer körül vannak menekültek Szerbiában

FüHü
-
0
3 ezer körül vannak menekültek Szerbiában

Ez a szám az utóbbi hónapokban alig változott, Bulgáriából tavasz óta többen jönnek, viszont az északi részeken, például a szabadkai táborban a számuk nem haladja meg az ötvenet. Itt várják, hogy Magyarországon keresztül Svájcba vagy Németországba jussanak.

A legtöbb menekült délről, Bulgária és Macedónia felől érkezik Szerbiába, méghozzá legtöbben Afganisztánból, majd Pakisztánból, Iránból és Irakból, míg Szíriából egyre kevesebben.

Az év eleje óta valamivel több mint 8500-an tartózkodtak hosszabb-rövidebb ideig az összesen 18 befogadó központban. Érdekes adat, hogy közülük több 3 ezren kifejezték megérkezésükkor, hogy Szerbiában kérnek menedékjogot, viszont csak 78-an fordultak hivatalosan is a hatóságokhoz.

A szerbiai menekültügyi szervek adatai szerint egy-egy menedékkérő volt olyan országokból is mint Ausztrália, Hollandia, Románia, Oroszország, Törökország stb.

Svetlana Palić, a szerb kormány képviselője több helyi lapnak úgy nyilatkozott, hogy 2015 óta a helyzet teljesen megváltozott: a befogadó központokban több idő van a menekültekkel való foglalkozásra. „Arra beszéljük rá őket, hogy türelmesen várják ki, amíg bejuthatnak Magyarországra, mert az illegális határátlépés nagy veszélyekkel jár.”

Valamivel összetettebb a helyzet Bosznia-Hercegovinában, ahol több mint 16 ezer menekült van és akiknek a „mozgatása” azaz az egyik területről a másikra szállítása komoly feszültségeket okoz. Ez azonban elsősorban az ország megoldatlan belső problémáiból és nem magukból a migránsokból fakad.

Egy viszonylag új útvonalon érkeznek a menekültek Bosznia-Hercegovinába: Görögország, Macedónia, Montenegró vagy Koszovó érintésével. A cél az EU tag Horvátország, majd a schengeni övezetbe tartozó Szlovénia.

450 millió dollár egy Leonardóért

FüHü
-
0
450 millió dollár egy Leonardóért

Leonardo da Vinci Salvator Mundi (a világ megváltója) című képét tavaly vette meg egy magát megnevezni nem kívánó vásárló 450 millió dollárért New Yorkban a Christie’s aukcióján.

Diplomáciai források szerint Mohamed bin Szalman herceg, Szaúd Arábia trónörököse az igazi vásárló, aki megbízta egyik rokonát, hogy vegye meg Leonardo da Vinci festményét az Abu Dhabi Louvre számára. Abu Dhabi uralkodó emírje igen közel áll Mohamed bin Szalman herceghez.

Az Abu Dhabi Louvre tavaly novemberben nyílt meg,

nem sokkal azelőtt, hogy Leonardo festményét elárverezték New Yorkban. A múzeum építésének árát nem közölték, de azt lehet tudni, hogy több mint egymilliárd dollárt fizetnek a párizsi Louvre-nak a névhasználatért illetve a képek és szakértők kölcsönzéséért.

Abu Dhabi félhivatalos angol nyelvű lapja a The National arra utal, hogy valószínűleg csak időbeli csúszásról van szó. A lap szerint

november 11-én állíthatják ki Leonardo da Vinci képét,

mert akkor ünneplik a Louvre Abu Dhabi megnyitásának első évfordulóját a dúsgazdag közel-keleti emirátusban.

Orbán üres gyökerei

FüHü
-
0
Orbán üres gyökerei

Orbán nagy valószínűséggel továbbra is a jobboldali populisták és a bevándorlást ellenzők hőse lesz, de legutóbbi beszéde nyomán fel kell hagyni azzal az elvárással, hogy képes lenne megalkotni a politikai liberalizmus átfogó alternatíváját.

Orbán Viktor nem az az illiberális forradalmár, akinek gondolják, de még a vele rokonszenvezők is jól teszik, ha nyitva tartják a szemüket – írta a The American Conservative című lapban egy Magyarországon dolgozó angol tanár (Will Collins). A magyarok joggal büszkék vallási örökségükre, de ezt nem szabad összetéveszteni az igazi spirituális meggyőződéssel. A nagy egyházak gyakorló híveinek a száma csökken, és a vallási ünnepeket felszívta a magyar kultúra szélesebb értelemben vett ünneplése, amelyben sok a keresztény díszítő elem, de hit lényegében alig van benne. A karácsonyi vásárokról van szó, és nem az éjféli misékről.

Ezen egyre inkább szekuláris háttér előtt hirdette meg Orbán Viktor az „illiberális demokráciát”, egy meglehetősen homályosan megfogalmazott politikai projektet, amelynek célja egyebek között Magyarország keresztény identitásának felépítése is. „Orbán politikai napirendjében legalább egy közös vonás van a magyar történelmi egyházakkal: mindkettő mély benyomást keltő épület, amely elrejti az üres gyökereket” – állapította meg a szerző. Orbán legutóbbi tusványosi beszéde, az eddigi legkonkrétabb megfogalmazása annak, hogy mi is az az „illiberális demokrácia”. A miniszterelnök szövege – a szerző szerint – csupán olyan elvek banális felsorolása volt, amelyeket egyetlen európai, vagy amerikai középjobb párt sem kifogásolhatna. Orbán nagy valószínűséggel továbbra is a jobboldali populisták és a bevándorlást ellenzők hőse lesz, de legutóbbi beszéde nyomán fel kell hagyni azzal az elvárással, hogy képes lenne megalkotni a politikai liberalizmus átfogó alternatíváját – állapította meg a cikk írója, majd részletesen ismertette az idei tusványosi beszéd legfőbb pontjait.

Úgy ítéli meg, hogy az öt fő pont kívánatos voltáról lehet vitatkozni, de egyik sem különösebben forradalmi, sőt, nem is új. Miért tálalta Orbán a politikai elveit – amelyek bármely más összefüggésben aligha keltettek volna izgalmat –, a nyugati liberalizmus szélesebb kritikájaként? Erre három lehetséges magyarázat kínálkozik. Az első az, hogy „a liberalizmus” mindössze retorikai kód bizonyos baloldali eszmékre, amelyek Orbánnak nem tetszenek. A másik lehetséges magyarázat, hogy az „illiberális demokrácia” nyelvének célja csupán az, hogy intellektuális súlyt kölcsönözzön egy pusztán opportunista politikai fordulatnak, racionalizálja azt, ami mögött nem ideológia, hanem puszta számítás áll. Orbán retorikájának harmadik lehetséges magyarázata aggasztóbb. Magyarországot a nemzetközi sajtóban sok bírálat éri amiatt, hogy a tekintélyelvűség felé tolódik. Ezek a bírálatok gyakran túlfűtöttek, de így is elég olyan figyelmeztető jelzés akad, amely elgondolkodásra késztetheti még a rokonszenvezőket is. Egy bármilyen marginális akadémiai szaktárgy betiltása egyértelmű támadás a tájékozódási szabadság ellen.

Aggasztó tendenciákat mutat a magyar sajtó is. Orbán hangsúlyozza a nyugat- és a közép-európai szociális és politikai modell eltéréseit. Abszurd lenne a nyugat-európai partnerek szolgai követése, de a közép-európai megközelítés hangsúlyozása harmadik világbeli autokraták retorikáját idézi, akik azzal indokolják elnyomó politikájukat, hogy országaikban egyszerűen nem működőképes a liberális demokrácia. És egyben ez a retorika elfedi Magyarország liberális hagyományait, hiszen a 19. század nagy magyar államférfiúi mind klasszikus liberálisok voltak. Óvatosságra int Magyarország 19. század végi aranykorának hirtelen letűnése, amelyet a nemzetközi bizonytalanság, a szélsőséges nacionalizmus és a fokozódó gazdasági rettegés okozott.

Orbán politikai nyelvezete ezt a korszakot idézi: az első világháború után a tekintélyelvű magyar rezsim ugyancsak „keresztény és nemzeti” jellegét hangsúlyozta, ami akkoriban John Lukacs amerikai professzor szerint azt jelentette, hogy „nem zsidó, nem kozmopolita, nem marxista”. Orbán számos bírálója abszurd retorikai szélsőségekben fogalmaz, hiszen a szabad társadalom megőrzésének nem feltétele a nyitott migrációs politika, vagy az abszolút lojalitás az EU iránt. Ám bőven van elég aggodalomra intő jel, még azok számára is, akik egyébként rokonszenveznek Orbán politikájával. Csak remélhetjük, hogy az „illiberális demokráciáról” szóló beszéd csupán szó marad – írta a szerző.

Kína 60 milliárd dolláros segélyt nyújt Afrikának

FüHü
-
0
Kína 60 milliárd dolláros segélyt nyújt Afrikának

Erről beszélt Hszi Csinping elnök a Kína-Afrika csúcstalálkozón, melyen szinte valamennyi afrikai állam vezetői részt vesznek Pekingben. Kína már eddig is Afrika legfontosabb gazdasági partnere volt, de az Új Selyemút program keretében mindkét fél további növekedésre számít.

Hszi Csinping elnök megígérte az afrikai államok vezetőinek, hogy nemcsak a kínai export fokozására törekszenek, de megkönnyítik az importot is a fekete kontinensről.

Kína már évtizedek óta törekszik arra, hogy befolyást szerezzen magának Afrikában, ahol, bár nem enyhül a lakosság többségének nyomora, gyors a gazdasági növekedés üteme.

Zimbabwéban a kínaiak már hosszú ideje jelen vannak

– annak idején ők képezték ki azokat a fekete vezetőket, akik szembe szálltak a brit gyarmatosítókkal. Ezért amikor Zimbabwéban elérkezettnek látták az időt az idős Robert Mugabe leváltására, akkor Peking segítségét igénybe véve távolította el őt a hadsereg, melynek tisztjeit jelentős részben Kínában képezték ki.

Kína nemrég létrehozta első külföldi katonai támaszpontját is Dzsibutiban, közel a Szuezi csatornához. Mindez azt mutatja, hogy Pekingben hosszú távon egyre fontosabbnak tartják az együttműködést Afrikával.

A kínaiak utakat és vasutakat építenek Afrikában, ahol rengeteg kínai vállalkozás saját munkaerővel dolgozik. A kínai kolóniák a fekete kontinensen elősegítik Peking befolyásának a növekedését. A kínaiak – Európával és Amerikával szemben –

soha nem bírálnak egyetlen afrikai rendszert sem – legyen az bármilyen elnyomó jellegű.

Ezért a Pekinggel való együttműködés különösen népszerű Afrikában, ahol a legtöbb kormányzat meglehetősen brutálisan tartja fenn az uralmát.

Továbbiak

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK

Független Hírügynökség Kft.
Kapcsolat: info@fuhu.hu

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA

© Független Hírügynökség