Kezdőlap Világ Oldal 408

Világ

Magyarországnak nincs helye egy demokratikus közösségben

0

Orbán azzal érvel, hogy minden országnak joga van saját döntéseket hozni. Ez igaz, ha már kivált az EU-ból, addig azonban nem. A szervezetben vannak törvények, vannak normák. Ha egy ország kezd eltávolodni a demokráciától, akkor az nem beavatkozás, ha az unió kinyilvánítja ellenkezését.

A Times szégyennek nevezi, hogy a tory EP-képviselők nem szavazták meg Orbán megbüntetését, vagyis annyira csak a Brexitre koncentrálnak, hogy még a magyar demokrácia megőrzését sem támogatják. Ily módon lejáratták a saját pártjukat. Nem mintha a magyar vezető titkolná, hogy mit akar, vagy éppen a legcsekélyebb mértékben szégyellné magát érte. Illiberális demokrácián dolgozik, jóllehet olyan nincs: egy rendszer vagy illiberális, vagy demokratikus, a kettő kizárja egymást. Ám egy ilyen országnak nincs helye egy demokratikus közösségben. A magyarok egyértelműen csúsznak a tekintélyelvűségbe.

Az európai kormánypártok közül csak a konzervatívok foglaltak állást a szankciók ellen. Ez pedig azt tanúsítja, hogy hihetetlen mértékben elvesztették a tájékozódási képességüket, a mértéket. Egyik képviselőjük ugyan arra hivatkozott, hogy csak nem akarták több hatalomhoz juttatni Brüsszelt, ám nevetséges abból kiindulni, hogy egy eljárás nagyobb veszélyt jelent, mint amikor egy tagállamban kisebbségeket vesznek célba és csúfot űznek a tisztességes játékszabályokból.

Orbán azzal érvel, hogy minden országnak joga van saját döntéseket hozni. Ez igaz, ha már kivált az EU-ból, addig azonban nem. A szervezetben vannak törvények, vannak normák. Ha egy ország kezd eltávolodni a demokráciától, akkor az nem beavatkozás, ha az unió kinyilvánítja ellenkezését. Sőt, még többet is kell tennie. Hogy a magyarok és a lengyelek ne fedezzék egymás hátát, azt úgy lehet kivédeni, hogy együtt tárgyalják az ügyeket, mert az képtelenség, hogy kéz kezet mosson, azaz egy jogsértő állam segítse ki a másikat, és viszont. Az integrációnak sok hibája van, pl. nem képes megbirkózni a menekültkérdéssel és a populizmus az idekapcsolódó félelmet gerjeszti. De a menedékrendszer reformját össze kell kapcsolni a szankciókkal azokkal az országokkal szemben, amelyek már nem méltóak a tagságra.

Orbán: ultranacionalista, migrációellenes, fanatikus

0

Orbán azt tapasztalja, hogy elszigetelődött és bizonyos fokig megzabolázzák. Lehet, hogy ezek után a Fidesz úgy érzi: át kell lépnie egy másik frakcióba. A háború megy tovább.

Az EU szembeszáll a mumusával – írja a Washington Post kommentárja, hozzátéve, hogy a keddi strasbourgi vendégszereplés olyan volt Orbán számára, mintha a fenevad gyomrába látogatott volna el. Az elemzés hangsúlyozza, hogy a magyar kormány elleni vádak visszaköszönnek már az amerikai olvasónak is, ezeket foglalta egybe Judith Sargentini.

Az ultranacionalista és migrációellenes, fanatikus magyar miniszterelnök

nem csinál titkot abból, hogy ellenzi az unió liberális értékeit.

Összeállt a szélsőjobbal. A szélsőségesek felemelkedése láttán már olyan elméletek születtek, hogy a felbátorodott jobboldali populisták egyre nagyobb befolyást gyakorolnak a közösségben. Egyes bírálók ugyanakkor azt mondják, hogy Orbán muszlimellenes uszítása csupán hasznos ködfüggöny, hogy elhomályosítsa politikájának igazi következményeit, hogy tudniillik hatalmának megszilárdítása lopakodó tekintélyelvűséget takar, amibe beletartozik a széleskörű korrupció.

A konzervatív American Enterprise Institute egyik szakértője sürgette, hogy az EU éppen erre az erősödő autokráciára összpontosítson, semmint liberálisabb aggályokra. Mint írta, itt az idő, hogy a közösség megvitassa a magyar bevándorlási politikát, a szexuális kisebbségekkel szembeni bánásmódot, vagy a jóléti állam nagyvonalúságát. Ám a jogállami jelentés nem alkalmas ilyen kérdések taglalására. Ugyanakkor

a konzervatívok frakcióvezetője igencsak nekiment Orbánnak,

kiemelve, hogy Európa a vallásszabadságon, valamint az állam és egyház szétválasztásán alapszik. Nagy találmányát az emberi és nem a keresztény jogok jelentik. Márpedig ez kemény pofon a magyar politikusnak, aki nagyon szeret az európai kereszténység kulturális harcosaként fellépni, egyrészt a kapuknál felsorakozó barbárok, másrészt a falakon belül páváskodó liberális, korrupt udvaroncok ellen.

Most azonban azt tapasztalja, hogy elszigetelődött és bizonyos fokig megzabolázzák. Lehet, hogy ezek után a Fidesz úgy érzi: át kell lépnie egy másik frakcióba. A háború megy tovább, mert a jobboldali populisták alig várják, hogy másutt folytathassák.

Washington Post/Szelestey Lajos

Egy év alatt százezerrel nőtt a zsidóság létszáma

0

100 ezerrel nőtt a világ zsidóságának lélekszáma egyetlen év alatt. Ez derül ki a Jewish Agency friss statisztikáiból, melyet a Rós Hásána, a zsidó újév alkalmából tettek közzé.

A világ zsidóságának összlétszáma 14,7 millió.

Izrael áll az első helyen 6,6 millióval,

míg az Egyesült Államok a második – itt 5,7 millió zsidó él. Európa, mely egykor a világ legnagyobb zsidó közösségeinek adott otthont messze le van maradva. Ennek oka a nácik népirtása, illetve a tömeges kivándorlás Izraelbe és Amerikába.

A világ harmadik legnépesebb zsidó közössége – Európában a legnagyobb – Franciaországban él. Számuk 453 ezer, Nagy-Britannia a második Európában 290 ezerrel. Azután Oroszország és Németország következik, 172 illetve 116 ezerrel.

Figyelemreméltó, hogy Oroszországból milyen nagy számban vándoroltak ki a zsidók a Szovjetunió bukása után.

Izraelben a Szovjetunióból kivándorolt zsidók száma meghaladja az egymilliót.

Legismertebb politikai képviselőjük a radikális nacionalista Avigdor Lieberman, aki jelenleg Izrael állam hadügyminisztere. Izrael leggazdagabb embere is a Szovjetunióban született: ő Roman Abramovics, a londoni Chelsea futballcsapatának tulajdonosa.

Latin-Amerikában az argentínai zsidó közösség a legnagyobb, számuk 180 ezer. Ausztráliában 113 ezer zsidó él. A muszlim országokból szinte minden zsidó elmenekült már. Létszámuk mindenütt százezer alatt marad –  írja az izraeli Ynetnews. Közülük Irán zsidó közössége a legnépesebb, számuk 8900. A Rós Hásána alkalmából Irán külügyminisztere köszöntötte a zsidókat az országon belül és kívül. Izraelben kevesen adnak hitelt ennek a jókívánságnak, mert Irán Khomeini ajatollah forradalma óta a zsidó állam létének a jogosságát is kétségbe vonja.

Eljött az igazság pillanata – a külföldi sajtó Orbánról

0

Orbán idáig mindig megkerülte a tilalomfákat, ilyenkor az EPP újakat állított fel. Ehhez képest beszélt most Weber arról, hogy az értékekről nem lehet alkudozni. Az az érv pedig, hogy a táboron belül könnyebb befolyásolni a magyarokat, azt a logikát takarta, hogy nem volna jó, ha kívülről pisilnék le a sátrat.


A szélsőségesek Orbánnak udvarolnak

Egy bennfentes forrás szerint nehéz benntartani Orbánt a Néppártban, főleg ha az EP ma nagy arányban határoz a Sargentini-jelentés elfogadásáról. A felfüggesztést már a jövő héten kimondhatják, mivel éppen egy hét múlva esedékes Salzburgban a Néppárt csúcsértekezlete. De ha ma az lesz a döntés, hogy élni kell a 7-es paragrafussal, az egyébként is igencsak súlyos politikai következményekkel jár, mert valószínűleg teljesen átrendeződnek az erőviszonyok Strasbourgban. Macron az EPP meggyengülésére alapozza európai stratégiáját. A szélsőségesek ugyanakkor Orbánnak udvarolnak. (Le Monde)

A magyar kormány az EU alapértékeit veszélyezteti

A szerkesztőségi állásfoglalás azt hangsúlyozza, hogy az uniónak állást kell foglalnia Orbán Viktorral szemben, mert a magyar kormány az EU alapértékeit veszélyezteti. A mai szavazás már jó ideje időszerű, mivel a politikus módszeresen lebontja a fékeket és ellensúlyokat, a pluralizmust és a szabad sajtót. Brüsszel nyámnyilasága csak bátorít más államokat, hogy bedarálják a jogállamot, lásd Lengyelországot. (Financial Times)

Kipisilni a sátorból

A populizmus egyik legjobb szakértője úgy gondolja, hogy ha a Néppárt valóban bástyaként kíván szembeszállni a demagógokkal, akkor végre ki kell zárnia a Fideszt. „A kipisilni a sátorból” c. cikkben Jan-Werner Müller, a Princeton-i Egyetem tanára megállapítja, hogy eljött az igazság pillanata Európa, és főleg a kereszténydemokraták számára. Orbán idáig mindig megkerülte a tilalomfákat, ilyenkor az EPP újakat állított fel. Ehhez képest beszélt most Weber arról, hogy az értékekről nem lehet alkudozni. Az az érv pedig, hogy a táboron belül könnyebb befolyásolni a magyarokat, azt a logikát takarta, hogy nem volna jó, ha kívülről pisilnék le a sátrat. Csak éppen a kereszténydemokraták neveletlen gyermekénél ez a módszer soha nem vált be. (Süddeutsche Zeitung)

Az alapértékek dolgában nincs kivételes elbánás

Az este az EPP tagjai három órán át igyekeztek rávenni a magyar vezetőt, hogy a fő pontokban engedjen, ám az arra egyáltalán nem volt hajlandó. Utána Weber azt közölte, hogy ő személy szerint is az indítványra voksol, az alapértékek dolgában nincs kivételes elbánás. A leglényegesebb vitatéma a CEU és a civilekkel szembeni bánásmód, de a jelentés tucatnyi területet sorol fel, ami okot ad a 7-es paragrafus aktiválására. (Spiegel)

Orbán átlépte a vörös vonalat

A konzervatívok ugyan a Fidesz nélkül is a legjelentősebb erőt adták volna, de a hatalmi számítások befolyásolták a vezetésüket. Vagyis az megbízható és hatékony tagnak tekintette a 12 magyar képviselőt. Azonban a menekültválság és az unióellenes hadjárat kapcsán egyre több európai párttárs gondolta úgy, hogy Orbán átlépte a vörös vonalat. Tavaly áprilisban nyilvánosan megrótták a civilek és a CEU elleni támadás miatt. Szemtanúk szerint a politikus olyan benyomást keltett, mintha visszavonná az érintett jogszabályokat. Amikor előterjesztette az új javaslatokat, Weber és Daul éktelenül lehordta zárt ajtók mögött, de azóta már nem úgy látszik, hogy az ilyenfajta dorgálások akárcsak felszíni eredményt hoznának. (New York Times)

A mai szavazás még inkább hozzájárul Orbán megbélyegzéséhez

A mai strasbourgi szavazás előtt Orbán Viktor váratlanul elvesztette a Néppárt támogatását. Ennek oka az antidemokratikusnak minősített magyar belpolitika. Így nő a valószínűsége, hogy az EP eljárást indít a magyar kormány ellen. De a tagállamok közti véleménykülönbségek miatt nem valószínű, hogy a folyamat elvezet Magyarország uniós szavazati jogának felfüggesztéséhez. Ám a mai szavazás még inkább hozzájárul Orbán megbélyegzéséhez. Még olyanok is támogatják az indítványt, mint az osztrák kancellár, aki pedig egyetért a kemény, bevándorlás-ellenes magyar állásponttal. (Wall Street Journal)

A Néppárt szemszögéből igen sok forog kockán

Orbán Viktor 8 éve az orránál fogva vezeti az EU-t, de a viselkedéséből, állandó ellenkezéséből most már kereszténydemokrata képviselőnek is egyre inkább elegük van. A Néppárt szemszögéből igen sok forog kockán. Hogy a politikus idáig eljutott, annak oka egyrészt, hogy remekül le tudta fegyverezni a bírálókat az utolsó pillanatban tett kisebb engedményekkel, illetve hogy a Néppárt oltalmazta. De most úgy tűnik, hogy elágazik kettejük útja. A mai szavazáson eldöntheti a meccset, hogy hová állnak a konzervatívok. Tegnap a magyar vezető csak felszította a tüzet, hazugságként utasította vissza a szemrehányásokat, és közölte, hogy itt a magyar népet akarják megbüntetni. A jogállam megsértését a kormány demokratikus felhatalmazásával indokolta. A hang és a tartalom arra szolgált, hogy Magyarországon rátegyen még egy lapáttal az unió elleni hangulatra. (Neue Zürcher Zeitung)

Szelestey Lajos

A migráns-politika megosztja a németeket

0

Angela Merkel szerint nem megengedhető, hogy egyes csoportokat kizárjanak a társadalomból. A kancellár nagyhatású beszédben válaszolt szerdán a szélsőjobboldali Alternative für Deutschland párt vezérének, aki védelmébe vette a tüntetőket Chemnitzben.

Alexander Gauland azt hangsúlyozta, hogy a tüntetéseket az váltotta ki, hogy két menedékkérő leszúrt egy helyi lakost. A szélsőjobboldali politikus is elítélte a hitleri karlendítést, mellyel egyes neonáci tüntetők üdvözölték egymást. Az ellenzéki pártvezér védelmébe vette a belső elhárítás főnökét is, aki azt állította, hogy a neonácik nem indítottak hajszát faji alapon Chemnitzben. Hans-Georg Maasen szerint ugyanis a videót manipulálták. Igaz, később a titkosszolgálat is elismerte, hogy mégis valódi a videó.

Angela Merkel is hangsúlyozta: megtámadtak embereket Chemnitzben a bőrszínük miatt, és ugyancsak támadást intéztek álarcosok egy zsidó étterem ellen. Ez tűrhetetlen – mondta Németország kancellárja utalva a náci múltra.

Sem muszlimokat, sem zsidókat sem más népcsoportot nem lehet kizárni a társadalomból Németországban,

fogalmazta meg a kormány hitvallását.

Korábban Horst Seehofer belügyminiszter viszont úgy nyilatkozott: maga is az utcára vonult volna tüntetni, ha nem lenne miniszter. A bevándorláspolitika rendkívüli mértékben megosztja a német társadalmat és a politikai osztályt is. Ezt a válságot kihasználva erősödött meg az Alternative für Deutschland, melynek sok neonáci támogatója is van. Ez a párt jelenleg a Bundestag harmadik legerősebb frakciója. Erőteljesen bírálja Merkel kancellárt amiatt, hogy 2015-ben több mint egymillió menedékkérőt beengedett Németországba. A szociáldemokrata külügyminiszter Törökországban kijelentette:

Németország mindenképp el kíván kerülni egy hasonló inváziót.

Hamarosan Berlinbe érkezik Erdogan török elnök,

akivel korábban Merkel megállapodott ennek elhárításáról. Ezért az EU évente 3 milliárd eurót fizet Törökországnak. Szíriából most újabb menekülthullám fenyeget, ezért Erdogan valószínűleg emelni akarja a tétet – annál is inkább, mert Törökország jelenleg pénzügyi válságban van, így minden euróra szüksége lehet.

Juncker évértékelője Strasbourgban

Ötéves elnöki mandátuma alatt ez volt Juncker negyedik – és egyben utolsó – évértékelő beszéde. Juncker arra kérte fel a brüsszeli testület minden főigazgatóját és tagállami képviselet vezetőjét, hogy írjon egy olyan mondatot a beszéd szövegébe, amelyet fontosnak tart. Írásunk folyamatosan frissül.

Az Európai Unió a béke záloga a kontinensen

„Örüljünk neki, hogy békés kontinensen élhetünk, olyan Európában, amely az uniónak köszönhetően békés” – mondta Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke évértékelő beszédében az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén.

Az Európai Unió a béke záloga a kontinensen, ezért nagyobb tiszteletet érdemel, nem szabad bemocskolni, mondta. Utasítsuk el azt a nacionalizmust, amely bűnösöket keres az együttélést lehetővé tévő megoldások helyett.

Az Európai Unió jóval nagyobb haladást ért el a migrációs helyzet kezelése terén, mint azt egyesek elismerik,

az elmúlt években töredékére esett a Földközi-tengeren érkező menedékkérők száma – közölte szerdai évértékelő beszédében Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén.

Európának a nyitás és a tolerancia kontinensének kell maradnia

Az Európai Uniónak még inkább szuverén szereplőként kell fellépnie a nemzetközi porondon, eljött az ideje annak, hogy a kontinens saját kezébe vegye a sorsát. Juncker az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén hangsúlyozta, hogy az EU szuverenitása a tagállamok szuverenitásából ered, nem lép annak helyébe.

A nemzeti szuverenitás megosztása erősebbé teszi az unió országait mondta. „Az európai szuverenitás soha nem mások ellen irányul, Európának a nyitás és a tolerancia kontinensének kell maradnia. Európa soha nem válhat erődítménnyé, amely hátat fordít a világnak, a szenvedők világának”.

Afrikának nem adományokra, hanem partnerségre van szüksége

A volt luxemburgi kormányfő végezetül javaslatot tett az Európa és Afrika közötti beruházási és munkahelyteremtési partnerség létrehozására, amelynek nyomán várakozásai szerint már öt éven belül akár 10 millió munkahely jöhetne létre Afrikában. „Afrikának nem adományokra, hanem valódi és tisztességes partnerségre van szüksége” – mondta Juncker, s ez az EU-nak is hasznára válna, mivel 2050-re Afrika lakossága eléri a 2,5 milliárdot.

„Abszurd, hogy európai cégek dollárban vásárolnak európai repülőgépeket”

Meg kell erősíteni az euró nemzetközi szerepét, hogy a közös valuta az új európai szuverenitás aktív eszközévé váljon. Juncker abszurdnak nevezte, hogy Európa az energiaimportjának 80 százalékát amerikai dollárban fizeti, miközben a behozatal mindössze 2 százaléka érkezik az Egyesült Államokból. „Abszurd, hogy európai cégek dollárban vásárolnak európai repülőgépeket” – fogalmazott.

Az elnök emellett arra is felszólított, hogy bizonyos külpolitikai kérdésekben ne egyhangúlag, hanem minősített többséggel hozza meg döntéseit a tagországok kormányait tömörítő tanács, vagyis szűnjön meg a tagállamok vétójoga.

A migráció ügyében kompromisszumos megoldásra van szükség

A Földközi-tenger keleti térségében 97 százalékkal, a középső részén mintegy 80 százalékkal csökkent az érkezők száma, és az uniós erőfeszítések nyomán több ezer ember életét sikerült megmenteni – mondta Juncker. Hozzátette, hogy a helyzet kezelését célzó hét bizottsági javaslat közül ötöt már elfogadtak.

A tagállamok ugyanakkor még nem találták meg a megfelelő egyensúlyt a felelősség és a szolidaritás között

– emelte ki, és ezért felszólította az EU soros osztrák elnökségét, hogy tegye meg a döntő lépéseket a tartós, kompromisszumos megoldás érdekében.

Ahol a jogállamiság veszélybe került

A helyzet egyes uniós tagállamokban továbbra is rendkívüli aggodalommal tölti el az Európai Bizottságot, meg kell indítani az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárást azon országok ellen, amelyekben a jogállamiság veszélybe került – mondta Jean-Claude Juncke, aki teljes támogatásáról biztosította a jogállamisági vitákban Frans Timmermanst, a brüsszeli testület első alelnökét, akinek „tárcájához” a jogállamiság kérdése tartozik.

Arról is beszélt, hogy vissza kell térni a kompromisszumkeresés művészetéhez, az ugyanis „nem meggyőződéseink vagy értékeink feladását jelenti”.

Az Európai Bizottság elnökének beszédét itt nézheti meg élőben.

Orbán szorítóban

0

„Hogy az oroszokkal nagy valószínűséggel összejátszó Trump rég találkozott volna Orbánnal, az nem kétséges, de tekintettel kellett legyen republikánus hátországára, amely azon dolgozik, hogy a NATO-t megerősítve még inkább sakkban tartsa a Kreml Ukrajna-politikáját, hogy Putyin rendszerét a szovjet idők remake-jének állítsa be, hogy az orosz titkosszolgálatok feltartóztatása a kor egyik legfontosabb parancsa legyen.” Ara-Kovács Attila diplomáciai jegyzete:

E sorokat pár órával Orbán Viktor szeptember 11-i strasbourgi meghallgatása előtt írom. E közlésnek csak annyiban van jelentősége, hogy az elmúlt napok több felismerése és a szeptember 12-i strasbourgi szavazás végeredménye alapvetően megváltoztatja Orbán Viktor eddigi mozgásterét, s így politikai súlya is változni fog.

Kezdjük az elmúlt napok felismeréseivel. A magyar politikus soha sem hátrált meg nyilvánosan, és arra sincs példa, hogy elismerte volna vereségét. Most megtette. Hogy előremenekülő taktika munkál-e ebben vagy valamilyen más ok, az egyelőre nem világos, de a nemzetközi térből érkező jelzések arra figyelmeztetnek: ma már mindenki arra következtet, hogy Orbán eltaktikázta magát, vagy rosszul mérte fel lehetőségeit, s ezért jelentős pozíciókat vesztett. Ha elolvassuk az amerikai nagykövettel szeptember 10-én, az esti órákban lezajlott eszmecseréjéről szóló kommünikét – az amerikai nagykövetség tette közzé –, abból jól kivehető: Washington most látta elérkezettnek a pillanatot, hogy benyújtson bizonyos számlákat, s ez egyértelműen arra utal, Orbánt helyzetét már nem érzik megingathatatlannak. Ez a felismerés akár még felül is írhatja azt a politikát, amit Washington az elmúlt hónapokban a magyar kormánnyal kapcsolatban megtervezett és folytatott.

Amerika Magyarország-politikáját Wess Mitchell, a térséggel foglalkozó helyettes államtitkár (miniszterhelyettes) kifejezetten belpolitikai szempontok alapján tervezte meg. Szerinte Barack Obama valamit elrontott Orbánnal kapcsolatban, a republikánus vezetés viszont új lehetőséget kíván nyitni az áprilisban ismét magát túlnyerő magyar miniszterelnök előtt. Ezért tűnt úgy, hogy Washington meghátrált, s felajánlott még egy Trump-Orbán találkozót is, amelyről jelenleg is tárgyalások folynak a háttérben.

És bár a fideszes kemény mag füleinek minden körülmények között zene lenne Orbán találkozója az amerikai elnökkel, a Trump mögött álló republikánusokról ez már egyáltalán nem mondható el. Hogy az oroszokkal nagy valószínűséggel összejátszó Trump rég találkozott volna Orbánnal, az nem kétséges, de tekintettel kellett legyen republikánus hátországára, amely azon dolgozik, hogy (a) a NATO-t megerősítve még inkább sakkban tartsa a Kreml Ukrajna-politikáját, (b) hogy Putyin rendszerét a szovjet idők remake-jének állítsa be, (c) hogy az orosz titkosszolgálatok feltartóztatása a kor egyik legfontosabb parancsa legyen. Minderre két olyan térségi állam diplomáciája is rásegített, sőt rásegít mind a mai napig – jelesül Lengyelország és Románia – melyek ugyan különböző okokból, de szimpátiával néznek minden Budapesttel szembeni washingtoni keménykedést.

És akkor még az előttünk álló 24 órában, Strasbourgban lezajlik majd egy szavazás, amely minden tekintetben bővítheti azt a vesztés-szériát, amit Orbánnak az elmúlt hónapokban el kellett könyvelnie.

David B. Cornstein nagykövet tehát egy olyan pillanatban találkozott a magyar miniszterelnökkel, amikor ez utóbbi egyszerre szembesül a washingtoni republikánus elit egyre érzékelhetőbb elégedetlenkedésével, illetve azzal a felháborodással, ami a magyar politikai valósággal szemben az európai jobboldalon fokozódik. Ha tehát holnap megszavazzák az eljárás elindítását az Orbán kormány viselt dolgai miatt Magyarországgal szemben, Orbán hirtelen két szék között a földön találja magát, s ezzel nem csak az európai folyamatokkal kell szembeúsznia, de azzal is számolnia kell, hogy ezt követően már nem marad egyetlen érv sem amellett, hogy a Fehér Házban fogadják őt.

A nagykövetség által kiadott nyilatkozatban minden benne van, ami a két ország kapcsolatáról ma elmondható: „A találkozó fontos lépés volt a bizalom és a kommunikáció helyreállításában…” Vagyis már korábban megszűnt a bizalom és a kommunikáció a két kormány között. Valamint felsorolja azt a négy területet, ami Washington számára fontos: „a biztonsági együttműködést, az Ukrajna elleni orosz agressziót, az energiabiztonságot, és a Közép-európai Egyetemet (CEU-t.)”

Vegyük csak sorjában ezeket:

  • Biztonsági együttműködést említ a nyilatkozat egy olyan időpontban, amikor a 444.hu jóvoltából ma már tudjuk, hogy milyen, a Nyugattal és főként az Egyesült Államokkal ellenséges orosz, a hatalomhoz, sőt a titkosszolgálatokhoz köthető személyek, illetve bűnözők léptek be az EU területre a magyar letelepedési kötvénynek köszönhetően. Egyesek feltételezik: a Szkripal-gyilkossági kísérlettel gyanúsított két orosz – Alekszander Petrov és Ruszlan Bosirov – is Magyarországon keresztül szivárgott be az unióba.
  • Ukrajna elleni orosz agresszió: az elmúlt hónapokban egyébről se hallani, mint olyan kormányzati kommunikációról, mely a kijevi vezetés legitimitását és konstruktív magatartását próbálja megkérdőjelezni, s ezzel visszaigazolni az országgal szembeni orosz agressziót.
  • Energiabiztonság: elég csak Paksot említeni, s azt az agresszív fellépést, mellyel Szijjártó bírálta Romániát és Horvátországot, azt a két államot, mely komoly erőfeszítéseket tesz, hogy olyan vezetékeket telepítsenek, amelyeken nem orosz gázt szállítanak majd.
  • Közép-Európai Egyetem: a helyzet közismert.

A kérdés szeptember 11-én és 12-én dől el: Washington után vajon az uniós vezetés is felismeri végre, hogy Orbánnal nem tárgyalni kell, hanem rákényszeríteni a nyugati elvárásokat? Ő ugyanis csak ebből ért…

Enyhül a gyerekpolitika Kínában

0

Nem ellenőrzik szigorúan a családok létszámát, sőt, már a három gyerek lehet az új eszmény.

A Disznó évének alkalmából Kínában kiadtak egy új bélyeget, amelyen a szülők mellett három kismalac látható. A szimbólumokra érzékenyek már ezt a célzást is értették, most viszont azt is bejelentették, hogy

megváltozik a három családtervezési hivatal funkciója.

Eddig szigorúan ellenőrizték, hogy betartja-e a család a központi programot. Mostantól viszont már csak megfigyelik a családokat, de nem utasíthatják őket a program betartására. Amely kezdetben az egyke volt, de mára már két gyereket is engedélyeznek. Ha több születik, büntetőadót kell fizetni.

A nemzetiségi területeken és faluhelyen eleve enyhébb volt a családtervezési politika, amelyet azért vezettek be, nehogy a városok túlnépesedjenek. Sanghaj lakossága így is túllépte a 20 milliót, Pekingé, Tiencsiné, Kantoné és Sencsené pedig a 10 milliót. Csungkingnak pedig az agglomerációval együtt 48 millió lakosa van.

A népességnövekedés mesterséges korlátozása ugyanakkor sikerült, és ennek kedvező hatása volt a reformokra. Most viszont már látszanak a negatívumok:

rohamosan öregszik a lakosság és kevés a gyerek.

Ez Kínában különösen azért nagy gond, mert az idős szülők alig számíthatnak az államra, elsősorban a gyerekben bízhatnak, ha már nem képesek ellátni magukat.

Az állam tehát most kezdi szaporodásra buzdítani a világ legnépesebb államának polgárait, ugyanakkor a szűkös lakásviszonyok és a méregdrága magánoktatás miatt az átlag család örül, ha egy gyereket fel tud nevelni. A sok gyerek csak az elit szintjén realitás, illetve a legszegényebbek esetében.

A változás mégiscsak megindult: évtizedes egykézés után a kínaiak lassan maguk dönthetik el, hogy hány gyereket akarnak.

Újabb Trump-Kim csúcstalálkozó lesz?

0

Az észak-koreai diktátor írt erről az amerikai elnöknek.

Nagyon meleg hangú, pozitív kicsengésű levelet kaptunk Kim Dzsong Un elnöktől – jelentette be a Fehér Ház szóvivője. Sarah Sanders utalt rá, hogy a barátságos levél fő célja egy újabb csúcstalálkozó Donald Trump és Kim Dzsong Un között. A levelet Kim Dzsong Un abból az alkalomból küldte Washingtonba, hogy Észak-Koreában megünnepelték a kommunista rendszer megalapításának hetvenedik évfordulóját.

Ezúttal is nagy katonai parádét rendeztek, de kivételesen nem voltak interkontinentális rakéták.

Ezek ugyanis nyugtalanítják Amerikát, hiszen nukleáris robbanófejjel is el lehet látni őket.

Az első csúcstalálkozón Szingapúrban Kim Dzsong Un megígérte az interkontinentális rakéták és az atomfegyverek leszerelését, cserébe Trump lefújta a dél-koreai hadgyakorlatokat és ígéretet tett a szankciók feloldására.

Azóta viszont

egyre több szakértő beszél arról, hogy Kim megvezette a diplomáciában járatlan Trumpot.

Észak-Koreában ugyan felrobbantottak egy nukleáris kísérleti telepet, de a kémműholdak tanúsága szerint folytatják a nukleáris és rakétafejlesztési programot. Trump ugyan lefújta a nagy hadgyakorlatokat, de közölte: a szankciókat csakis akkor szüntetik meg, ha Észak-Korea leszerelte nukleáris fegyverzetét.

Ezt a patthelyzetet akarja feloldani Kim egy újabb csúcstalálkozóval. Tudja: Trumpnak szüksége van egy látványos diplomáciai sikerre a novemberi választások előtt. Ugyanakkor az is kétségtelen, hogy az első találkozóval Kim Dzsong Un nyert nagyot – már pusztán azzal, hogy az amerikai elnök találkozott vele és tárgyalhattak.

Hamarosan Phenjanba érkezik Dél-Korea elnöke, Mun Dzse In is, akinek döntő szerepe volt abban, hogy létrejött a párbeszéd az USA és Észak-Korea között. Ha az újabb koreai csúcs eredménnyel zárul, akkor ebből Trump is optimizmust meríthet.

Csillagok háborúja Franciaország és Oroszország között

0

Egy orosz kémműhold túlságosan is megközelített egy francia-olasz katonai műholdat, mely a hadi kommunikáció titkosítására szolgál.

Miután ez kiderült, Florence Parly francia védelmi miniszter azt mondta: Ez itt történt 36 ezer kilométerrel a fejünk felett,

ez nem egyszerűen barátságtalan gesztus. Ezt kémkedésnek hívják.

Arról is beszélt, hogy azonnal megtették a szükséges lépéseket. Toulouse-ban, az űripar központjában azt is bejelentette, hogy Franciaország űrhadsereget kíván létrehozni. Ebben Amerika példáját követné: Donald Trump nemrég jelentette be csillagháborús terveit.

A NATO-tagállamokon kívül eddig Oroszország és Kína jelezte, hogy komoly katonai tervei vannak az űrben. A hatalmas költségek miatt a nagyhatalmak is csak nehezen szánják rá magukat erre a lépésre. A Szovjetunió bukásához is hozzájárult, hogy Ronald Reagan akkori amerikai elnök csillagháborús terveket jelentett be, a Szovjetunió ugyanis nem bírta a fegyverkezési verseny, és ez felgyorsította az összeomlást.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK