Világ Archives Page 407 of 640 › Független Hírügynökség

Ha a Fidesz nem akar távozni a Néppártból, ki kell zárni

FüHü

-

2018-09-16

Ha a Fidesz nem akar távozni a Néppártból, ki kell zárni

A Fidesz és az Európai Néppárt kapcsolatáról közölt kommentárt a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung című konzervatív vasárnapi német lap. Hírünk a világban.

Az Orbánnak távoznia kell című cikkben kiemelték, hogy az Európai Parlament „elmondhatatlanul lejáratta volna magát”, ha nem szavazza meg a jogállamiság magyarországi helyzetével foglalkozó, úgynevezett Sargentini-jelentést.

Orbán Viktor kormányfő ugyanis „megszorongatja a civil társadalmat, alattomoskodik egy, a világra nyitott, vagyis számára kényelmetlen egyetemmel szemben”, és „semmibe veszi a tehermegosztásról hozott érvényes döntéseket a migráció területén”.

Az EP „kétharmados többsége után most a tagállamokon a sor”. Kevés az idő, mert májusban EP-választást tartanak, és

„fontos, hogy az Európa-párti pártcsaládok egységesen lépjenek fel a nacionalistákkal szemben”.

Az egyik ilyen pártcsalád az EPP, benne a német Kereszténydemokrata Unióval (CDU) és a Fidesszel. Ha ez így is marad, az Európa-pártiaknak a választási kampányban „egy csónakban kell evezniük az Európa-ellenesekkel”, ami „nem vezet jóra, ezért a Fidesznek távoznia kell a néppártból”.

Hozzátették, hogy

ha a Fidesz nem akar távozni, ki kell zárni.

Tagsága megszűnésének lesznek hátrányos következményei, „hiszen Orbán emberei a következő parlamentben az ellenfeleket erősítik majd”, azonban az előnyös következmények túlsúlyban vannak, mert az EPP „soha nem tudna Orbánnal együtt egységesen küzdeni egy erős Európáért, nélküle viszont képes erre”.

Tovább tart a kereskedelmi háború az USA és Kína között

FüHü

-

2018-09-16

0

Tovább tart a kereskedelmi háború az USA és Kína között

Az amerikai elnök újabb 200 milliárd dolláros vámcsomag elkészítésére adott utasítást, annak ellenére, hogy Washington hivatalos tárgyalásokat javasolt a kínaiaknak. A tárgyalási javaslatot Peking elfogadta, ennek ellenére Trump közölte, hogy neki nem sürgős a megállapodás.

További 267 milliárdos csomagot is készíthet a kormány, ha erre utasítást adok! – írta Twitteren az elnök. A tőzsde negatívan reagált a hírre, mert elhúzódó kereskedelmi háborútól tart a világ két legnagyobb hatalma között.

Trump frontális támadása Kína ellen tovább erősíti Peking és Moszkva stratégiai szövetségét. Ezt hangsúlyozza mind Vlagyimir Putyin, mind pedig Hszi Csinping abból az alkalomból, hogy

az oroszok évtizedek óta nem látott nagy hadgyakorlatot rendeznek a Távol-Keleten.

1981-ben a lengyelországi válság csúcspontján volt hasonlóan nagy hadgyakorlat – akkor az európai színtéren.

Putyin állítólag most is ott rendezte volna a nagy őszi hadgyakorlatot, de a kínaiak rábeszélték: inkább válassza a Távol-Keletet! Az orosz hadgyakorlaton kínai és mongol katonák is részt vesznek. Egyidejűleg Putyin békeszerződést ajánlott Abe Sinzo japán miniszterelnöknek, aki örömmel fogadta az ajánlatot. A cél világos: az amerikaiakat kiszorítani Kelet-Ázsiából, amely a globális gazdaság új központja lehet.

A belügyminiszter lemondását követelik Németországban

FüHü

-

2018-09-16

1

A belügyminiszter lemondását követelik Németországban

Több mint száz bevándorló szervezet nyílt levélben szólítja fel távozásra Horst Seehofer belügyminisztert. Tartsa tiszteletben Németország értékrendjét, vagy ha erre nem képes, akkor adja át a helyet olyannak, aki ezt megteszi. Így fogalmaz az új németek szervezeteinek nyílt levele.

Németországban új németnek nevezik azokat, akik bevándorló családban születtek. A nyílt levél szerint sokan közülük nem érzik magukat biztonságban, mert bőrszínűk vagy vallási öltözékük miatt neonáci akciók célpontjai lehetnek, ezért követelik a belügyminisztertől, hogy védje meg őket.

Horst Seehofer kezdetben úgy nyilatkozott, hogy maga is tüntetett volna Chemnitzben, ahol a szélsőjobboldal biztatására ezrek vonultak az utcára egy migráns gyilkosság miatt. Az előzmény: két migráns leszúrt egy helybeli lakost. A tiltakozó megmozdulások során neonáci rohamcsapatok is felbukkantak, akik muzulmánokat inzultáltak, illetve megtámadtak egy zsidó vendéglőt.

A neonácik hitleri karlendítéssel üdvözölték egymást.

A belső elhárítás főnöke kétértelműen nyilatkozott az eseményekről. Hans-Georg Maassen szerint a videókat manipulálták. Ezt Merkel kancellár határozottan elutasította és a Bundestagban határozott szavakkal ítélte el a neonáci akciókat. A német kormánypártok vezetői kedden találkoznak, hogy döntsenek az Alkotmányvédelmi Hivatal főnökének sorsáról.

Szombaton ülést tartott a bajor CSU vezérkara, hogy megvitassa a választási stratégiát. Októberben választásokat tartanak a tízmilliós Bajorországban, ahol időtlen idők óta a CSU kormányoz. Most viszont megszoríthatja őket az Alternative für Deutschland szélsőjobboldali ellenzéki párt, amely a migráns ügyekben a teljes elutasítás alapján áll. Seehofer belügyminiszter, a CSU vezére, eddig megpróbálta szélsőséges retorikával ellensúlyozni az Alternative für Deutschland előretörését. Most azonban váltott: szombaton már mérsékelten fogalmazott a migránsok ügyében. Ami pedig az Alkotmányvédelmi Hivatal főnökét illeti, aki a belügyminiszter beosztottja, Seehofer úgy nyilatkozott, hogy a véleménye megegyezik a kancellárasszonyéval.

Angela Merkel folyamatosan egyensúlyoz a CSU és a szociáldemokraták között.

Most a szociáldemokraták is követelték az Alkotmányvédelmi Hivatal főnökének menesztését. Kedden kiderül, hogy milyen kompromisszumot kötöttek a kormánypártok Berlinben, ahol a migráns politika meghatározó fontosságúvá vált háttérbe szorítva sok fontos gazdasági és társadalmi problémát Németországban.

Ki akarja a szövetségi Európát, és ki nem?

FüHü

-

2018-09-16

0

Ki akarja a szövetségi Európát, és ki nem?

Orbán arra épít, hogy a mélyebb integráció ügyében ellentétek vannak a nyugati vezetők között. Látja a nacionalisták megerősödését, érti, hogy az unió vonakodik túlmenni a nyilatkozatokon, és várja, hogy eljöjjön az ideje.

A Reuters kommentárja szerint Európa számára a legtanácsosabb a Macron-féle harmadik utat követni, miután az egymillió forintos kérdés az: ki gyakorolja a hatalmat. A szerző, John Lloyd, az Oxfordi Egyetem Újságírás tanszékének társalapítója rámutat, hogy ez a dilemma felvetődött a héten az EP-ben is, ahol szankciót hoztak az illiberális politikát folytató Magyarország ellen.

Az egységesebb EU ugyanis világosságot követel, de tisztázni kell, hogy kell, hogy

kívánatos-e a szövetségi unió,

amely lebontja a tagállamok szuverenitását, továbbá, hogy ki a hatalom legfőbb letéteményese.

A földrészen a háború után az az álláspont kerekedett felül, hogy az országok összefogása, mégpedig a nyugati liberalizmus értékei alapján. Csakhogy a klubnak vannak szabályai és a héten úgy ítélték meg, hogy a magyar kormány megszegte azokat, a mind inkább tekintélyelvű Orbán Viktorral az élen. Átfogó jelleggel megsértette a bíróságok, a sajtó és az oktatás szabadságát, azon kívül mérhetetlenül korrupt.

A miniszterelnök teljes mértékben kihívóan viselkedett

és fellépése dramatizálja a kérdést: van-e joga egy olyan korlátozott demokratikus közösségnek, mint az EU, felülbírálnia egy megválasztott kormányt? Orbán mindinkább úgy érzi, hogy képes hangot adni a Brüsszellel szembeni kifogásoknak. Ebben a szellemben fogja folytatni a jövőben is, mert lengyel és olasz szövetségesei meg tudják vétózni, hogy a magyar vezetést megfosszák szavazati jogától. Itt jutunk el ugyanahhoz a kérdéshez, amelyet a nacionalista-populista erőkkel szembenálló francia elnök tett fel a legvilágosabban: ki akarja a szövetségi Európát, és ki nem?

Orbán arra épít, hogy a mélyebb integráció ügyében ellentétek vannak a nyugati vezetők között. Látja a nacionalisták megerősödését, érti, hogy az unió vonakodik túlmenni a nyilatkozatokon, és várja, hogy eljöjjön az ideje. Macron koncentrikus köröket javasol, és pontosan ez a jó megoldás, mert segítségével lehetségessé válik a szorosabb összefogás, de úgy, hogy közben távolságot tartsanak azok a kormányok, amelyek ebben egyelőre nem kívánnak részt venni. Utóbbiak meg akarják őrizni a nemzeti szuverenitást – mivel a jelek szerint a választóik ezt várják tőlük. A magyar miniszterelnök erre alapozta fél-tekintélyelvű rendszerét. A britek döntöttek, a magyarok, lengyelek és olaszok ellenségesek a közös Európával szemben. Mások továbbra is ingadoznak. Csak éppen egyre kevesebb az idő a bizonytalankodásra.

Reuters/Szelestey Lajos

A józan ész irtózatos bukása: tíz éve tört ki a gazdasági világválság

FüHü

-

2018-09-15

0

A józan ész irtózatos bukása: tíz éve tört ki a gazdasági világválság

Tíz évvel ezelőtt, 2008. szeptember 15-én jelentett csődöt a Lehman Brothers, s ezt követően viharos gyorsasággal süllyedt a nagy gazdasági világválság (1929-1933) óta nem látott pénzügyi és gazdasági krízisbe az egész világ.

A negyedik legnagyobb amerikai befektetési bankcsoportnak és egyben a világ vezető brókercégének összeomlása katasztrófa szélére sodorta a nemzetközi pénzügyi rendszert, pánik tört ki a Wall Streeten, hektikussá vált a tőzsdei kereskedés.

A láncreakciót csak hatalmas amerikai állami pénzügy támogatással lehetett megállítani.

Számos brit bank is – például a Royal Bank of Scotland – csak adófizetői pénzekkel tudott talpon maradni. Az amerikai kongresszus stabilizációs csomagot fogadott el, egyebek között egy 700 milliárd dolláros mentőprogrammal, amellyel bajba került nagybankokat, pénzügyi szolgáltatókat és autóipari vállalatokat is megsegítette.

A 25 ezer alkalmazottat foglalkoztató, több mint 150 éves Lehman Brothers 2008 szeptemberében már 691 milliárd dolláros adósságteher alatt roskadozott a „nem elsőrendű” (subprime) jelzáloghitel-piaci alapú származékos befektetési eszközök miatt. Pár hét alatt sorra kihátráltak mögüle a befektetései alapok, egyre többen dobták piacra a Lehman-részvényeket, a

szektortársakkal kudarcba fulladtak a tárgyalások, és a kormány nem segített.

A New York-i tőzsde irányadó indexe, a Dow Jones értéke 500 ponttal zuhant, ami a legnagyobb csökkenés volt a Világkereskedelmi Központ ikertornyait leromló 2001. szeptember 11-i terrortámadás óta. A bank egyik londoni alkalmazottja arról beszélt, hogy nem tudtak semmiről, váratlan volt az összeomlás. Mások viszont, mint például Lawrence McDonald volt bróker, a pénzintézet csődjéről 2009-ben megjelent, A józan ész irtózatos bukása című könyv társszerzője úgy vélte, hogy a Lehman vezetői jó ideje tudtak arról, hogy túlzott kockázatokat vállaltak a haszon rövid távú növelésének érdekében.

A hatóságokat egyszerre érték súlyos bírálatok amiatt, hogy feláldozták a Lehmant, másfelől viszont megmentettek más bankokat, mint például az ugyancsak tisztán brókerprofilú, azaz csak önálló brókertevékenységre épülő banki modell alapján működő Goldman Sachsot.

Timothy Geithner, a Federal Reserve New York-i tagbankjának akkori vezetője egy nemrégen adott nyilatkozatában rámutatott: a Lehman Brothers nagyon gyenge volt a többi pénzintézethez képest, és azokban a vészterhes időkben nagyon nehéz lett volna találni bárkit, aki elég stabil lett volna ahhoz, hogy mentőövet dobjon neki. Mások viszont úgy vélik, hogy a Lehman a hatalmas politikai nyomás áldozata lett, mert a közvélemény nehezen emésztette meg, hogy a Wall Street óriásait az adófizetők pénzén mentették meg.

A szavak háborúja a koreai félszigeten

FüHü

-

2018-09-15

0

Mike Pompeo külügyminiszter azzal vádolta meg Oroszországot, hogy tudatosan lassítja Észak-Korea atomfegyver mentesítését, kijátszva az embargót, melyet az ENSZ Biztonsági Tanácsa rendelt el. A szankciók szükségesek ahhoz, hogy Észak-Korea végrehajtsa atomfegyvereinek leszerelését, melyre ígéretet tett júniusban – tette hozzá.

Pompeo, akinek útját Phenjanba az utolsó pillanatban fújta le Trump elnök, a maga részéről Kínát vádolta azzal, hogy lassítja Észak-Korea atomfegyver mentesítését, mert így akar bosszút állni a kereskedelmi háborúért. Washington bejelentette: feketelistára helyez egy kínai informatikai céget, mely kereskedik Észak-Koreával a szankciók ellenére. Ugyancsak feketelistára került a kínai cég orosz leányvállalata és észak-koreai irodájának főnöke is.

Oroszország és Kína a júniusi amerikai-észak-koreai csúcstalálkozó után azt javasolta: enyhítsék a szankciókat. Ehelyett Trump egy évre meghosszabbította a szankciókat Észak-Koreával szemben. Válaszul Kim Dzsongun leállította a leszerelési folyamatot. Mike Pompeo külügyminiszter most azt hangsúlyozta: a viszony Washington és Phenjan között továbbra is jó. A problémát a két nagy szövetséges, Kína és Oroszország jelenti. A két nagyhatalom közben közös hadgyakorlatot tart a Távol-Keleten. Mind Putyin mind Hszi Csinping megerősítette: Amerikával szemben egyre jobban együttműködnek!

Közben azonban jól halad előre a békülési folyamat a két Korea között. Mindkét fővárosban bejelentették, hogy déli diplomáciai képviselet nyílik Észak Koreában. Ezt nem nagykövetségnek nevezik, hanem összekötő irodának és nem Phenjanban nyílik meg, hanem Keszonban, a fegyverszüneti vonal közelében.

Keszonban működik az a különleges gazdasági körzet, melyben jobb időkben 50 ezer észak-koreai munkás dolgozott dél-koreai tőkével és technikával. Most a szankciók miatt alig megy az üzlet, hiszen, ha valaki itt befektet, akkor automatikusan kizárja magát a hatalmas amerikai piacról. Ezt kevesen kockáztatják. Dél-Korea mindenesetre készen áll arra, hogy hatalmas pénzekkel beszálljon Észak fellendítésébe, ha megszűnnek a szankciók.

Erről is tárgyal hamarosan Phenjanban Dél-Korea elnöke. Idén ez lesz már a harmadik koreai csúcstalálkozó, amely előkészíthet egy újabb Trump-Kim találkozót. Az USA, Oroszország és Kína ellentétei a legplasztikusabban a koreai félsziget kapcsán mutatkoznak meg, de szerencsére nem háborús formában, mint 1950 és 53 között. Ez a szavak háborúja – ahogyan azt Mike Pompeo amerikai külügyminiszter harcias nyilatkozata is mutatja.

Kínában tárgyal és házal a venezuelai elnök

FüHü

-

2018-09-15

0

Kínában tárgyal és házal a venezuelai elnök

Li Kocsiang kínai miniszterelnök minden támogatást megígért Venezuela elnökének, de konkrétumokba nem bocsátkozott. A hírek szerint elsősorban arról folyik az alkudozás Pekingben, hogy meghosszabbítsanak egy 5 milliárd dolláros kölcsönt, melynek visszafizetésére Venezuela képtelen.

Nicolas Maduro elnök nagy nővérnek nevezte Kínát. A Tienanmen téren háromszor meghajolt Mao elnök mauzóleuma előtt. Venezuela a vele ellenséges Amerikával szemben Kínában és Oroszországban keres támogatást. Csakhogy ennek ára van. A kínaiak és az oroszok szépen csendben felvásárolják a földeket és az értékes ingatlanokat, legfőképp pedig az olajipart, mely Venezuela legfontosabb gazdasági ágazata.

Venezuela mélyrepülése akkor kezdődött, amikor az olaj árfolyama drámai mértékben csökkent.

Trump hatalomra kerülésével végképp kiéleződött a viszony Washington és Venezuela között. Az Amerikai Államok Szervezetének főtitkára még egy katonai inváziót sem zár ki Venezuelában. Minthogy Kína és Oroszország támogatja Venezuelát, a katonai invázió távolról sem jelent biztos megoldást. Annál is kevésbé, mert senki sem tudja, hogy mi következne utána. A gazdasági csőd ugyanis egyértelmű: az IMF szerint az év végéig az infláció elérheti az egymillió százalékot!

A lakosság tömegesen menekül a szomszédos latin-amerikai államokba, illetve Spanyolországba.

Így érthető, hogy Venezuela elnöke Kínában házal némi támogatásért.

A kínaiak nagyok az ígérgetésben, de pénzt általában csak akkor adnak, ha abból nekik is hasznuk származik. Így várható, hogy Venezuela mélyrepülése Nicolas Maduro elnök pekingi látogatása után is tovább folytatódik.

Kurz, a megbízhatatlan labanc

FüHü

-

2018-09-15

0

A Die Presse bizalmas értesülésekre hivatkozva írja, hogy Orbán a velencei frakcióülésen így nevezte az osztrák kancellárt. Azt veszi rossz néven tőle, hogy az nyíltan Magyarország ellen foglalt állást, ám erről nem értesítette előre magyar kollégáját.

Az osztrák lap így értékeli a magyar helyzetet: Mintha bedobták volna a gyeplőt a lovak közé, olyan vehemensen támadja a kormány közeli magyar sajtó az osztrák kancellárt, miután annak párttársai támogatták a magyar kormány elleni indítványt az Európai Parlamentben. Orbán Viktor a nyilvánosság előtt megértő hangot ütött meg, bár megjegyezte, hogy Bécs tanúsíthatott volna több bátorságot is a Sargentini-jelentés kapcsán.

Bizalmas értesülések szerint viszont a velencei frakcióülésen már megbízhatatlan labancnak nevezte Kurzot. Azt veszi rossz néven tőle, hogy az nyíltan Magyarország ellen foglalt állást, ám erről nem értesítette előre magyar kollégáját. Az újság szerint az osztrák kormányfőnek erre három oka is volt: középen kívánt maradni, ugyanakkor világosan ki akarta nyilvánítani, mennyire fontosnak tartja a jogállamiságot. Másodszor lépését összehangolta Weberrel, végül pedig az ÖVP-képviselők amúgy is az eljárás megindítása mellett voksoltak volna.

A Die Presse helyet ad az Orbán-hívek véleményének is. Így idézi Magyarország volt bécsi nagykövetét, aki szerint kedden-szerdán politikai kirakatper zajlott Strasbourgban Magyarország ellen. Szalay-Bobrovniczky Vince, aki jelenleg államtitkárként a civil és társadalmi ügyek felelőse a miniszterelnöki hivatalban, úgy gondolja, hogy mivel Kurz kancellár hasonló migrációs politikát folytat, mint a magyar kormány, nem volt logikus, hogy a néppárti EP-képviselők a jogállami eljárás megkezdése mellett szavaztak.

A Die Presse interjúalanya megerősítette, hogy a Fidesz az Európpai Néppártban kíván maradni, hacsak ki nem rakják. De az EP-választáson konzervatív színekben indul. Arra a kérdésre, hogy Orbán Viktor miért keresi szélsőjobbos vezetők társaságát, az volt a válasz, hogy Salvinival és az Osztrák Szabadságpárttal a migráció ügyében közös a nevező, de a magyar fél tárgyal mindenkivel, aki támogatja a politikáját. Ám most egy kicsit csalódott, mert idáig ezt hitte az osztrák kancellárról is.

Az államtitkár hazugsághalmaznak minősítette a Sargentini-jelentést, szerinte az annyit sem ér, mint a papír, amelyre nyomták. Úgy folytatta: ezek után még az is kérdéses, egyáltalán komoly intézmény-e az Európai Parlament, illetve a Bizottság. Ami pedig a Néppárt frakcióvezetőjét illeti, neki azt hányta szemére Szalay-Bobrovniczky, hogy Weber feladta a politikai eszményeit, mert a Bizottság elnöke kíván lenni. Egyben tagadta, hogy Orbán Viktor nem tanúsított volna kompromisszumkészséget a civilek és a CEU ügyében. Időben elküldte a válaszait Brüsszelbe. Ugyanakkor nem gondolná, hogy a kormány rosszul mérte volna fel a hangulatot Strasbourgban, ám másra kapott felhatalmazást a szavazópolgároktól. De mint mondta, itt az EP bosszút akart állni, a háttérben Soros és barátai húzódnak meg. Az okokról úgy gondolja, hogy bizonyos erők szeretnék bedönteni az európai jogrendet. Az uniós szavazati jog megvonásától azért nem tart, mert a nép támogatja a kormányt, ezért a Fidesz toronymagasan nyeri meg a májusi választást. Semmi más nem számít.

Die Presse/Szelestey Lajos

Mi történik Németországban?

FüHü

-

2018-09-14

0

Újabb és újabb hullámokat vetnek a chemnitzi tüntetések és az azt követő fejlemények Németországban, ahol a chemnitzi tüntetésekről eltér az államfő és a belügyminiszter véleménye. Ez utóbbi szerint azonban nincs kormányválság.

Tűrhetetlen, hogy a parlamentben az Alternative für Deutschland (AfD) azt követelte, csökkentsék Frank-Walter Steinmeier államfő költségvetését arra hivatkozva, hogy a gyűlésén radikális dalokat énekeltek – szögezte le Horst Lorenz Seehofer német belügyminiszter. A szociáldemokrata államfő Chemnitzben az antifasiszta tüntetők gyűlésén vett részt. A demonstrálók a szélsőjobboldali akciók ellen tiltakoztak a volt kelet-német városban, Chemnitzben.

Seehofer korábban azt mondta, hogy maga is részt vett volna azokon a tüntetéseken, melyeket a szélsőjobboldal szervezett Chemnitzben, ahol két migráns leszúrt egy helyi polgárt.

Ám a DPA hírügynökségnek most adott interjújában kiállt a szociáldemokrata államfő mellett, s cáfolta, hogy kormányválság lenne.

Csütörtökön rendkívüli ülést tartottak a kormánypártok vezetői az Alkotmányvédelmi Hivatal főnökének ügye miatt. A szociáldemokraták azt követelték: Seehofer váltsa le Hans-Georg Maassent az Alkotmányvédelmi Hivatal éléről, mivel a belső elhárítás főnöke együttműködött az AdF-fel, adatokat szolgáltatott a szélsőjobboldali pártnak. A chemnitzi tüntetések kapcsán pedig azt állította: manipulálták a videókat, amelyek a neonácik brutális fellépését mutatták az egykori Karl Marx Stadtban.

Angela Merkel kancellár elítélte az Alkotmányvédelmi Hivatal elnökének viselkedését, de leváltásáról a döntést a jövő hétre halasztották. Seehofer belügyminiszter ugyanis a CSU vezetőjeként sok tekintetben szembenáll az Alkotmányvédelmi Hivatal vezetőjének leváltását követelő szociáldemokratákkal. Seehofer nincs könnyű helyzetben, mert

Bajorországban hamarosan választások lesznek, és az AfD megszorongathatja a CSU-t, amely évtizedek óta kormányozza Németország egyik legnagyobb tartományát.

Bizonytalan az iráni atomprogram jövője

FüHü

-

2018-09-14

0

Ha Irán folytatja nukleáris programját, akkor amerikai katonai akcióval kell számolnia – mondta az izraeli hírszerzési miniszter azt követően, hogy az iráni atomprogram vezetője az AP hírügynökségnek úgy nyilatkozott: készen állnak arra, hogy folytassák a nukleáris fejlesztéseket. Ezeket a 2015-ben a hat nagyhatalommal aláírt atomalku miatt függesztették fel.

Donald Trump amerikai elnök jelentette be korábban, hogy az Egyesült Államok kilép az atomalkuból. Egyidejűleg szankciókkal fenyegette meg Iránt, ha az folytatná katonai nukleáris programját. Ali Akbar Szalehi, az iráni atomprogram irányítója az AP-nek most elmondta: Trump szankciói nem riasztják vissza Teheránt.

Ha pedig a vezetés Teheránban úgy dönt, hogy folytatják a nukleáris programot, akkor ennek minden feltétele fennáll.

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök augusztusban Dimonában meglátogatta Izrael nukleáris központját. Kijelentette: ha valaki bántani akarja Izraelt, akkor azt Izrael is bántani fogja – ezzel finoman arra célzott, hogy Izraelnek már van atombombája. Netanjahu Dimonába, felavatta a Simon Perez kutatási központot. Perez volt az, aki évtizedekkel ezelőtt megszerezte Izraelnek a nukleáris bomba technológiáját Franciaországtól.

Yisrael Katz hírszerzési miniszter most arra utalt, hogy az USA és szövetségesei, köztük Izrael, nem tűrik el, hogy Irán is atombombához jusson. Irán ugyanis nem ismeri el a zsidó állam létjogosultságát. Netanjahu pedig többször javasolta az Egyesült Államoknak, hogy mérjen katonai megelőző csapást Iránra, amivel megakadályozhatná az atombomba kifejlesztését Iránban, és meggyengíthetné, sőt talán meg is buktathatná az iszlamista rendszert Teheránban. Ám Barack Obama volt amerikai elnök elutasította Netanjahu javaslatát. Ehelyett – öt másik hatalommal együtt – megkötötte Iránnal az atomalkut.

Netanjahu lelkesen üdvözölte, hogy Trump felmondta az egyezséget.

Kérdés, Trump vállalna-e egy katonai megelőző csapást Iránban. Washingtonban a tábornokok állítólag lebeszélik erről, mert túlságosan kockázatosnak ítélik meg a katonai akciót a nagy kiterjedésű állam ellen, ahol a lakosság jelentős része az Amerika- és Izrael-ellenes iszlamista nacionalizmus híve.

Ysrael Katz izraeli hírszerzési miniszter nyilatkozatából mindenesetre az tűnik ki, hogy az USA fontolgatja a katonai akciót arra az esetre, ha Irán újraindítaná nukleáris programját, melynek célja az atombomba megszerzése.

Világ

A Fidesz és az Európai Néppárt kapcsolatáról közölt kommentárt a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung című konzervatív vasárnapi német lap. Hírünk a világban.

„fontos, hogy az Európa-párti pártcsaládok egységesen lépjenek fel a nacionalistákkal szemben”.

Az amerikai elnök újabb 200 milliárd dolláros vámcsomag elkészítésére adott utasítást, annak ellenére, hogy Washington hivatalos tárgyalásokat javasolt a kínaiaknak. A tárgyalási javaslatot Peking elfogadta, ennek ellenére Trump közölte, hogy neki nem sürgős a megállapodás.

az oroszok évtizedek óta nem látott nagy hadgyakorlatot rendeznek a Távol-Keleten.

Angela Merkel folyamatosan egyensúlyoz a CSU és a szociáldemokraták között.

Orbán arra épít, hogy a mélyebb integráció ügyében ellentétek vannak a nyugati vezetők között. Látja a nacionalisták megerősödését, érti, hogy az unió vonakodik túlmenni a nyilatkozatokon, és várja, hogy eljöjjön az ideje.

A miniszterelnök teljes mértékben kihívóan viselkedett

Tíz évvel ezelőtt, 2008. szeptember 15-én jelentett csődöt a Lehman Brothers, s ezt követően viharos gyorsasággal süllyedt a nagy gazdasági világválság (1929-1933) óta nem látott pénzügyi és gazdasági krízisbe az egész világ.

A láncreakciót csak hatalmas amerikai állami pénzügy támogatással lehetett megállítani.

szektortársakkal kudarcba fulladtak a tárgyalások, és a kormány nem segített.

Venezuela mélyrepülése akkor kezdődött, amikor az olaj árfolyama drámai mértékben csökkent.

A lakosság tömegesen menekül a szomszédos latin-amerikai államokba, illetve Spanyolországba.

A Die Presse bizalmas értesülésekre hivatkozva írja, hogy Orbán a velencei frakcióülésen így nevezte az osztrák kancellárt. Azt veszi rossz néven tőle, hogy az nyíltan Magyarország ellen foglalt állást, ám erről nem értesítette előre magyar kollégáját.

Újabb és újabb hullámokat vetnek a chemnitzi tüntetések és az azt követő fejlemények Németországban, ahol a chemnitzi tüntetésekről eltér az államfő és a belügyminiszter véleménye. Ez utóbbi szerint azonban nincs kormányválság.

Seehofer korábban azt mondta, hogy maga is részt vett volna azokon a tüntetéseken, melyeket a szélsőjobboldal szervezett Chemnitzben, ahol két migráns leszúrt egy helyi polgárt.

Bajorországban hamarosan választások lesznek, és az AfD megszorongathatja a CSU-t, amely évtizedek óta kormányozza Németország egyik legnagyobb tartományát.

Ysrael Katz izraeli hírszerzési miniszter nyilatkozatából mindenesetre az tűnik ki, hogy az USA fontolgatja a katonai akciót arra az esetre, ha Irán újraindítaná nukleáris programját, melynek célja az atombomba megszerzése.

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA