Kezdőlap Világ Oldal 404

Világ

Lefegyverezték a drogkartelleknek dolgozó rendőrséget

0

Életveszélyessé vált Acapulco, a korábban népszerű üdülőhely Mexikóban, mert a kábítószerkartellek emberei a nyílt utcán gyilkolták egymást. A rendőrség nem tett ez ellen semmit, ugyanis lefizették a vezetőiket.

Guerrero állam belügyminisztere közölte: korlátlan ideig az állami és a szövetségi rendőrök veszik át a helyi rendőrség funkcióit.

A helyi rendőröket tengerészgyalogosok fegyverezték le,

a vezetőket őrizetbe is vették.

A 800 ezres Acapulco tartja a gyilkossági rekordot Mexikóban: 100 ezer lakosra 103 emberölés jut. Mexikó pedig amúgy az egész világon az első a gyilkosságok számát tekintve: tavaly több mint 30 ezer embert öltek meg az országban.

A gyilkosságok nagy része a drogkartellekhez kötődik,

amelyek sok rendőrt is alkalmaznak.

Acapulcóban viszont most két rendőri vezető elleni is vádat emelnek.

Meglesz-e az Európai Tanácsban a 4/5-ös többség?

0

Nagy siker lenne Orbán Viktor számára, ha a hetes cikkely szerinti eljárás kudarcba fulladna azzal, hogy az Európai Tanácsban nem kapja meg a szükséges 4/5-ös többséget. Ehhez legalább hat tagállamnak kellene ellene szavazni. Egyelőre nem látható, milyenek az esélyek.

Orbán Viktor keservesen panaszkodik a hetes cikkely értelmében Magyarország ellen kezdett eljárásra, de valójában az tökéletesen illeszkedik politikai stratégiájába, és nem is jöhetett volna jobbkor neki – írta a német közszolgálati adó a honlapján. A Deutsche Welle ismerteti a Sargentini-jelentéssel kapcsolatos újabb kampányt, és felidézi azt is, hogy Schmidt Mária, „Orbán udvari történésze” azt írta: Merkel tulajdonképpen „Vilmos császár és Hitler terveit akarja megvalósítani”. A szerző úgy látja,

a kampány új, éles hangvétele azt fedi el, hogy az eljárás megindítása Orbán számára ideális időpontban érkezik.

A magyar kormányfő kinyilvánított hosszú távú célja, hogy az EU gazdasági közösség legyen, amelyben a jogi és értékbeli kérdések kizárólag a tagállamokra tartoznak. E cél érdekében Orbán jó ideje a migráció témáját használja, mintegy emelőként, ezt sikeresen alkalmazta hazájában, és úgy hiszi, hogy egész Európában még évekig meghatározó társadalmi kérdés marad, amelyből politikai hasznot húzhat. Meghirdette, hogy ez a téma áll majd az európai választás előtti kampányának középpontjában is. Ettől azt reméli, hogy „leváltják majd az Európai Parlament baloldali-liberális, bevándorláspárti” többségét.

Hivatalosan Orbán és pártja az Európai Néppárt (EPP) tagjaként folytatja kampányát. Orbán ragaszkodik is ehhez a tagsághoz, és a frakciót szeretné megnyerni migrációellenes politikájához,

az EPP-ben pedig tart a patthelyzet a kizárásával kapcsolatban.

Valójában azonban Orbán a választási kampányt a többi európai jobboldali populista és nacionalista pártokkal és szervezetekkel folytatja majd. Erről az oldalról kapott is már számos együttműködési ajánlatot. Orbán pedig nem csak hirdeti, hogy amennyiben kizárják az EPP-ből, bevándorlásellenes tömböt akar létrehozni, hanem jó személyes kapcsolatokat is ápol Geert Wildersszel, Matteo Salvinival, vagy épp Steve Bannonnal.

A Brüsszel elleni harcában kis siker, hogy a V4 államai jelezték: nem támogatják az eljárást, és hasonló állásfoglalások születhetnek Romániában vagy Horvátországban is, mert ezek az országok is joggal tarthatnak attól, hogy ellenük is hasonló eljárásokat indítanak. Orbán ugyanakkor tudja, hogy a hetes cikkely szerinti eljárás szinte kilátástalan, mert a sikerhez, vagyis a szankciókhoz konszenzusra lenne szükség az Európai Tanácsban.

Nagy siker lenne azonban a számára, ha az eljárás már most kudarcba fulladna azzal, hogy az Európai Tanácsban nem kapja meg a szavazatok szükséges 4/5-ös többségét. Ehhez legalább hat tagállamnak kellene ellene szavazni. Egyelőre nem látható, milyenek az esélyek. Ám

ha a Tanács nem indítja meg az eljárást, akkor Orbán ezzel hosszabb távra visszaveri az EU 2010 óta tartó erőfeszítéseit,

amelyeket annak érdekében tesz az unió, hogy Magyarországot visszaterelje a jogállamiság útjára. Így Orbánnak ez lenne eddigi legjelentősebb sikere a „Brüsszel” elleni harcában.

Trump nem lehet az amerikai Orbán

0

A magyar és a lengyel illiberális demokrácia e két ország különleges történelmében gyökeredzik, nem törvényszerű, hogy ugyanez játszódjon le a bejáratott demokráciákban is.

A Financial Times kommentárja azt hangsúlyozza, hogy meg kell menteni a szélsőségektől a liberális demokráciát, vagyis a személyes szabadságjogok és a civil akciók törékeny ötvözetét. E rendszerek feltűnő jellemzője, hogy korlátozzák a kormány és a többség hatalmát, egyben minden győzelem csupán időleges. Ám a Freedom House nemrégiben arra figyelmeztetett, hogy

veszélyben a demokrácia, sőt világszerte visszaszorulóban van.

Nem csupán a volt szocialista táborban, így Magyarországon és Lengyelországban, hanem még az USÁ-ban is.

Az illiberális demokráciákban túl gyenge a liberalizmus: demagógok szerzik meg az uralmat egy dühös többség nevében, amelynek azt mondják, hogy ti vagytok az igazi nép. Ez a rezsim tekintélyuralomba torkollik. A szerző idézi Yascha Mounkot, aki szerint nagyrészt a gazdasági liberalizmus a felelős az illiberális demokrácia felemelkedéséért, mert a politika jelentős részéből kizárja a demokratikus érvelést.

A Financial Times szerint az biztos, hogy

a liberális gazdaság nem teljesítette reményei bizonyos hányadát, amit csak megfejelt a migráció.

Emellett megszűntek vagy nem töltik be feladatukat a szakszervezetek, illetve a középtől balra álló pártok, amelyek az átlagemberek tömegeit képviselték. Továbbá a politikában a magasan képzett, ám a köztől távollevő rétegek kerültek a kormányrúdhoz. És a közvélemény észlelte mindezt.

De a magyar és a lengyel illiberális demokrácia e két ország különleges történelmében gyökeredzik, nem törvényszerű, hogy ugyanez játszódjon le a bejáratott demokráciákban is. Vagyis Trump nehezen lehetne az amerikai Orbán Viktor. Mégsem lehet figyelmen kívül hagyni a nyomást, a tömeges elégedetlenséget és nyugtalanságot. Vagyis az eliteknek kevesebb liberalizmust kell nyomatniuk a lap szerint, ezzel szemben több tiszteletet kell mutatniuk az embereket összekötő kapcsok iránt, és több adót kell fizetniük. Mert különben a lakosság úgy érzi, hogy kizárták az örökségből és az túl veszélyes. A nagy kérdés az, lehetséges-e az ilyesfajta újrakiegyensúlyozás.

Financial Times/Szelestey Lajos

Hogyan válhatnak múló epizóddá a populisták

0

Az EU fennmaradása forog kockán a jövő évi európai választáson, és Angela Merkel szerint ez ellen eltökélten harcolni kell – írja a Der Tagesspiegel. A figyelmeztetés jogos, az unió fennmaradása forog kockán. A jobboldali populisták felemelkedésével ugyanis az első ízben alakult ki egy olyan „nagyon veszélyes” (Merkel) erő, amely alapvetően megkérdőjelezi az európai integráció projektjét.

Matteo Salvini (olasz belügyminiszter) a minap azt mondta, hogy „hamarosan Orbán Viktorral fogjuk kormányozni Európát”. És ehhez egyáltalán nincs szükségük az abszolút többségre az Európai Parlamentben ahhoz, hogy előmozdítsák az EU célnak tekintett feloszlatását. Ha a pártcsaládjuk csak a legerősebb frakció lesz, akkor is olyan tartósan tudják szabotálni a törvényhozást, hogy az unió szinte döntésképtelenné válna, és lehetetlenné válna a sürgős reformok elfogadása.

Mindez megtörténhet, de nem feltétlenül történik így. Mert bármennyire is erősnek mutatja magát ez az új jobboldal, az Európa-ellenes pozícióik támadhatók. Egyik feltörekvő pártnak sincs konzisztens koncepciója arra nézve, hogy hogyan akarná kormányozni a sok szálon összefonódott Európát közös intézmények és jogszabályok nélkül.

Az az elképzelés, amely szerint minden hatalmat vissza kell adni a nemzetállamoknak, finoman szólva sem értelmes. Az európai gazdaságokat előbb-utóbb mély recesszióba taszítaná, ha megszűnne az európai törvénykezés, mert nem lehetne fenntartani az egész Európát behálózó szállítási láncokat és értékesítési hálózatokat, amelyeken a gazdaság nyugszik. Már az is leállítaná a befektetéseket, ha komoly kétely merülne fel az EU és az euró fennmaradásával kapcsolatban. Nem véletlen, hogy a brexit eddig nem talált követőkre.

Az Európa-barát pártoknak tehát nem nehéz szembeszállni az új-nacionalistákkal, csak nem szabad elkövetniük azokat a hibákat, mint az előző választásokon, amikor gyenge jelöltekkel és gyenge jelszavakkal indultak, és ez oda vezetett, hogy nagyon sokan távolmaradtak. Fontos, hogy ne hagyják tovább magukra kényszeríteni a fiktív tömeges bevándorlás körüli vitát, hanem a választási kampányt a valóban fontos európai kérdésekre építsék.

A szocialisták például a bérdömping és a konszernek adóügyei elleni szabályozásért, a liberálisok akár a polgári jogok digitális térben történő érvényesítéséért, amely nemzetállami szinten nem is valósítható meg, a zöldek azért, hogy az uniós törvénykezést a technokrata fejéről a demokratikus lábára állítsák, és a konzervatívok pedig a több Európa, például a közös hadsereg és rendőrség terén történő tényleges előrelépésért emelhetnék fel a szavukat.

Ha így a polgárok lehetőséget kapnának a tényleges beleszólásra Európa jövőjébe, akkor az Európa-ellenesek felemelkedése hamarosan letűnt epizóddá válna.

Ex-rendőr volt a bordélyok királya New Yorkban

0

Negyedóra 40 dollárba, egy óra 160-ba került. Mindent teljesen nyíltan csináltak. Ha a lakók feljelentették őket, a rendőrök lecsaptak rájuk. És nem találtak semmit! Nem véletlenül. A bordélyház-birodalom feje ugyanis az erkölcsrendészet megbecsült nyugdíjas rendőre volt, a most 51 éves Ludwig Paz! Dollár milliókat hoztak a bordélyházak – állapították meg a New York Times oknyomozó riporterei, akik a rendőrség előtt jártak.

Tíz évig működött a bordély birodalom zavartalanul – mindenki szeme láttára Queensben és Brooklynban. A haverok ugyanis bentről időben „leadták a drótot” a Paznak készülő razziáról.

De miért lett az erkölcsrendészet buzgó rendőre a bordély birodalom szervezője New Yorkban?

Keresd a nőt és a pénzt!

Ludwig Paz közrendőr, akinek családja Ecuadorból bevándorlóként érkezett az Egyesült Államokba, alaposan kitanulta a rendőri szakmát. Rájött, hogy az erkölcsrendészeten lehet a legtöbb pénzt szerezni, a legkisebb kockázattal. Tudta, hogy bár a drog jobb üzlet, túl nagy a kockázat. Miután kitanulta a szakmát, Paz közrendőr átállt a túlsó oldalra. Az egyik bordélyban megismerkedett egy lánnyal, aki miatt elhagyta a családját. Összeköltöztek Arelis Peraltaval, aki madám lett a bordély birodalomban. Előnyös lakáshitelt vettek fel, de jött a 2008-as válság és Paz közrendőr ott állt 690 ezer dolláros adóssággal miközben az éves fizetése – túlórákkal együtt – 120 ezer dollár volt! Úgy döntött, nincs más megoldás: irány a prostitúció!

A lányok a backpage.com-on hirdették magukat. A portált ugyan nemrég betiltották, de korábban a lengén öltözött fiatal nők elég nyilvánvaló ajánlattal kellették magukat: „Szexi, bevállalós csaj vagyok! Keress meg, ha egy kis szórakozásra vágysz!” Majd megadták a lakás címét, amelyet Paz közrendőr bérelt számukra. A ház előtt Security feliratú bőrkabátokban szabadnapos rendőrök vigyáztak a rendre. Az ügyfélnek, amint belépett a nyilvánosházba, le kellett tolnia a nadrágját! Paz közrendőr ugyanis így akarta elkerülni, hogy a belső elhárítás lebuktassa, vagyis „bedrótozva” küldje egyik munkatársát a helyszínre. Az erkölcsrendészet törekvő vállalkozója nem bízott semmit sem a véletlenre. Mégis, a lefizetett kollégák révén Paz közrendőr gyanúba került. Ezért inkább kilépett a rendőrségtől. Megvolt a húszéves szolgálati ideje. Megélni pedig nem a rendőr nyugdíjból akart…

Hogyant működhetett csaknem tíz éven át az illegális bordély birodalom?

Ezt vizsgálja most az ügyészség, mert a botrány nem vet jó fényt New York városának rendfenntartó szerveire. Pedig Rudy Giuliani itt hirdette meg a zéró tolerancia elvét, vagyis, hogy a legkisebb bűnre is azonnal le kell csapni. New Yorkot mintának állították más amerikai városok elé. Most pedig mi derült ki? Az egész erkölcsrendészet nyakig sáros az ügyben. A belső elhárítás sem dicsekedhet.

Öt zsarut vettek őrizetbe Paz közrendőrrel és élettársával együtt, de a New York Times meg van győződve arról, hogy többen is lesznek még! Egy őrmester, két detektív és két közrendőr van előzetesben. Vajon nem fizetett-e Paz nyugdíjas rendőr, a bordély birodalom ura védelmi pénzt valakiknek, akik magasabb beosztásban voltak és vannak? Maguk a rendőrök is meg vannak győződve erről. A letartóztatás ugyanis szigorúan titkos hadművelet volt: „Operation Zap”

Paz közrendőr nevének megfordításából képeztek kódot, hogy ne fogjanak gyanút azok, akiknek az a dolguk a testületen belül, hogy informálják a bordélyok urát. Az akció sikerrel járt: sok sikertelen razzia után, most mindent megtaláltak a rendőrök: a lányokat, a pénzt és magát Ludwig Pazt, a barátnőjével együtt.  A lefizetett kollégák ezúttal nem tudták a szokásos módon leadni a drótot, mert nem tudtak a Zap hadműveletről.

Felmerülhet-e az is, hogy az igazi fejesek benne hagyták Paz közrendőrt a bajban, miközben menetközben lenyúlták a nagy pénzeket?

A New York Times riporterei nem kockáztatnak meg ilyen állítást, mert annak komoly jogi következményei lehetnek, de sejtetik: ilyen jól, ilyen sokáig nem mehetett volna a bordély biznisz, ha felülről nem fedezik azt. Ha Hollywood filmet csinál a rendőrök által üzemeltetett bordély bizniszből – márpedig ez valószínűnek látszik – akkor talán kiderül: Paz ex-közrendőr valóban a bordély birodalom ura volt New Yorkban, vagy csak egy balek, aki ”elviszi a balhét” a nála sokkal ravaszabb, nagykutyák helyett?!…

Okulásul: 20 éve bukott meg a mečiarizmus

0

1998. szeptember 25-én és 26-án tartották a parlamenti választásokat, melyen hiába kapta a legtöbb voksot a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS), kormányt végül a Mikuláš Dzurinda vezette négypárti koalíció tudott alakítani.

Gyanús privatizációk, visszaélés az Ivan Lexa vezette titkosszolgálattal, növekvő munkanélküliség, a gazdaság összeomlásának reális veszélye, ifj. Michal Kováč elrablása, és még hosszan lehetne sorolni a bűnöket és negatívumokat, amelyeket Vladimír Mečiar háromszoros miniszterelnök szabadított Szlovákiára. Koalíciós partnereivel, a Szlovák Nemzeti Párttal és a Szlovákiai Munkáspárttal pár év alatt Európa egyik legsötétebb helyévé tették az országot.

A hatalmas tétnek megfelelően Szlovákia történetének egyik legkiélezettebb kampányát élték meg a lakosok, Mečiar oldalán külföldi celebek, Claudia Schiffer, Ornella Muti és Claudia Cardinale jelentek meg. A felfokozott hangulat nagyon magas részvételt, 84,24 százalékot eredményezett. Mečiar – aki vidéki ügyvédként indult, és a bársonyos forradalmat követően előbb a belügy élére került, majd 1991 áprilisától Szlovákia miniszterelnöke lett, 1993 januárjában pedig bejelentette az önálló Szlovákia megalakulását – kormányzása idején az ország újkori történetének legsötétebb időszakát élte.

Vladimír Mečiar kihívója, Mikuláš Dzurinda 1997 júliusában öt pártot integrálva létrehozta a Szlovák Demokratikus Koalíciót, amelyet a választási törvény megváltoztatása miatt koalícióból párttá változtatott. Ugyancsak párttá alakult a három magyar párt koalíciója, 1998. június 21-én megalakult a Magyar Koalíció Pártja, amely 15 képviselői helyet szerzett a parlamentben, és hozzájárult Szlovákia demokratizálódásához.

Dzurinda fogadást kötött, ha pártja nem győzi le a HZDS-t a választáson, akkor levágja a bajuszát. Pártja végül néhány ezer szavazattal alulmaradt, ezért megvált a jellegzetes bajusztól. A legyőzött Mečiar távozása is színpadias volt, a televízióban a „S pánom Bohom…” dalt énekelve búcsúzott a csalódott szavazóitól.

(Új Szó)

EU -iráni megállapodás Trump ellen

0

Barter-blokkot hoz létre az Európai Unió Iránnal annak érdekében, hogy a várható amerikai szankciók ne sújtsák azokat a cégeket, melyek továbbra is üzleti kapcsolatban maradnak Teheránnal. Erről beszélt sajtóértekezletén New Yorkban az ENSZ közgyűlésén részt vevő Federica Mogherini uniós külügyi főképviselő, Mohammad Dzsavad Zarif iráni külügyminiszter társaságában.

Korábban Rohani iráni elnök tudtul adta: csakis akkor számíthat a külvilág arra, hogy Irán kitart az atomalku mellett, ha valamilyen formában kompenzálják az amerikai szankciók miatt. 2015-ben az atomalkut Iránnal hat nagyhatalom írta alá, ebből három az Európai Unió tagja: Franciaország, Németország és Nagy Britannia. Most természetesen az ő diplomatáik is ott voltak New Yorkban, éppúgy mint Oroszország és Kína képviselői. Vagyis valamennyi aláíró fél – kivéve persze az Egyesült Államokat.

Donald Trump amerikai elnök az idén májusban jelentette be, hogy az USA kilép az iráni atomalkuból. Meglehetősen mondvacsinált érveket hozott fel indokként, s nem is nagyon titkolta, hogy Izrael kérésére döntött így. Mégpedig elsősorban azért, mert arra számít, hogy az Egyesült Államokban élő csaknem hatmillió zsidó javarészt majd a republikánusokat támogatja a novemberi, számára sorsdöntő törvényhozási választáson. Ha ugyanis a republikánusok elveszítik a többségüket a Kongresszusban, akkor megnő az esélye annak, hogy Trumpot jogi eszközökkel távolítják el a Fehér Házból (impeachment).

November negyedikétől élnek a szankciók Iránnal szemben. Sok európai cég már úgy döntött, hogy nekik Irán nem ér meg ekkora kockázatot.

A Total óráscég 1 milliárd dolláros olajüzletet függesztett fel, az európai autógyárak (Mercedes, Volkswagen stb.) egymás után jelezték, hogy felhagynak az iráni próbálkozással – hogy csak két példát említsünk. Iránt ez sem tölti el végtelen örömmel, de valójában az Irán bevételeinek meghatározó részét adó olajkereskedelem számít.

A kínaiak már jelezték: az amerikai szankcióktól függetlenül folytatják az olajvásárlást. Ez persze összefügg azzal, hogy Trump Kínát sem kíméli: a kereskedelmi háború minden korábbinál keményebben dúl. A szavak háborúja után már a számháború. Trump Kína teljes, Amerikába irányuló kivitelét büntetővámmal akarja sújtani.

Lehet persze, hogy ez a lendület is csak a novemberi választásokig tart.

A devizahiányban szenvedő kommunista államoknak volt kényszerűen kedvelt külkereskedelmi eszköze a barter: árut áruval cserélnek, mert a pénzt mellőzniük kellett. Most pénz ugyan még csak lenne, de a szankciók miatt ezt nem szabad bevallani.

Így jött létre egy ravasz jogi konstrukció, amely mentesíti azokat az európai cégeket az amerikai szankciók hatása alól, melyek november 4. után is kereskednek Iránnal.

A furcsa jogi konstrukció angol rövidítése SVP azaz, Special Purpose Vehicle (különleges célú eszköz).

De vajon beveszik Washingtonban a csalit?

Ez nyilván szándék kérdése. Cecilia Malström, az EU kereskedelmi biztosa úgy nyilatkozott a párizsi Le Monde-nak, hogy előzetes tapogatózás van, de érdemi tárgyalások egyelőre nem folynak Brüsszel és Washington között. Emlékszünk még Jean-Claude Juncker, EB-elnök tűzoltó akciójára, amellyel sikerült elhárítani Trump egyik szankciós fenyegetését. De hát a világkereskedelem két legnagyobb játékosa nem élhet így egymás mellett. Ezért Malström New Yorkban tárgyal Japánnal és Kínával is.

Az egyik téma a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) reformjának a kérdése.

Van persze Brüsszelnek egy B terve is: ez pedig a közös fellépés az USA-val Kína ellen a szellemi tulajdonvédelem megsértése miatt. Minthogy a tárgyalások titkosak és mindenki cinkelt kártyákkal játszik, ezért csak annyi biztos, amit most Mogherini New Yorkban bejelentett. Vagyis: az Európai Unió létrehozott egy barterblokkot az iráni kereskedelem zavartalan folytatása céljából. Ez nyílt szervezet vagyis bárki beléphet. Persze, ha csak nem tart az USA-tól, amelyet egy kiszámíthatatlan Donald Trump vezet.

Orosz kémet fogtak Norvégiában

0

Kémkedés gyanújával elfogtak egy orosz férfit az oslói repülőtéren –  közölte a norvég kémelhárítás. A férfi egy, a skandináv államok informatikai rendszereinek összekapcsolásáról szóló, a norvég parlamentben tartott tanácskozás iránt érdeklődött.

Norvégia rendszeresen vádolja azzal Oroszországot, hogy hacker támadásokkal próbálja meg befolyásolni a politikai életet a skandináv országban, mely a NATO tagja.

Oslóban az orosz nagykövetség nevetségesnek nevezte a kémvádat. Arra utaltak, hogy Norvégia valószínűleg egy lehetséges kémcsere érdekében tartóztatta le az orosz férfit. Múlt decemberben ugyanis az orosz kémelhárítás elfogott egy norvég férfit, akinél az orosz flotta titkos adatait találták meg. A 62 éves Alfred Berg beismerte, hogy a norvég hírszerzésnek dolgozott.

A kémek háborúja évtizedek óta tart Norvégia és Oroszország között, de az utóbbi időben felerősödött, mert Moszkva nagyobb erőket koncentrált a határok közelében.

Válaszul Norvégia az Egyesült Államokat kérte arra, hogy növelje katonáinak létszámát a skandináv országban. Az USA ígéretet is tett arra, hogy megerősíti a NATO északi szárnyát, amelyet Washington és Oslo szerint Oroszország egyre jobban fenyeget.

Ferenc pápa az identitás keresésről

0

Őrizzétek meg a gyökereket, de óvakodjatok a kiközösítéstől! – hirdette a pápa Litvániában, ahol látogatást tett a kis balti állam függetlenségének 100-ik évfordulója alkalmából. Ferenc pápa miközben megemlékezett Litvánia népének nehéz sorsáról, felhívta a figyelmet arra, hogy a holokauszt idején elpusztították az ország zsidó lakosságát, szinte száz százalékig.

Ferenc pápa imát mondott azon az a vilniusi ünnepségen is, amelyen a gettó felszámolásáról emlékeztek meg. A nácik – a helyi SS alakulatok támogatásával –  a zsidókat a gettóból egy közeli erdőbe vitték és kivégezték. A gettó 57 ezer lakója közül alig kétezren maradtak életben. Vilniust korábban Észak Jeruzsálemének nevezték, mert pezsgő szellemi és vallási élet folyt ott még akkor, amikor a város a cári birodalomhoz, illetve Lengyelországhoz tartozott. Ebből nem maradt semmi sem.

„Mi vagyunk azok, akiknek nem szabadott volna életbe maradni” – hangsúlyozta Faina Kuklianski, a helyi zsidó közösség vezetője. Megköszönte a pápának a látogatást Vilnius egyetlen megmaradt zsinagógájában, ahol az áldozatok neve fel van írva a falakra.

Litvániában azért erősödött fel az antiszemitizmus, mert a szovjet megszállás idején (1939-41-ben) a zsidók egy része együttműködött a bolsevik hatóságokkal, amelyek litvánok ezreit deportálták Szibériába. Erről is megemlékezett Ferenc pápa annál a rossz emlékű épületnél, mely felváltva volt a Gestapo és a szovjet titkosrendőrség székháza Vilniusban.

Litvániában a második világháborút követően partizánháború folyt a szovjet megszállás ellen. Így alakult ki olyan helyzet, hogy míg a másik két balti államban nagyszámú oroszt telepítettek be, Litvániában viszonylag kevesen vannak. Annál nagyobb problémát jelent a lengyel kisebbség, hiszen Vilnius sokáig lengyel városnak számított. Ezért is hívta fel a figyelmet Ferenc pápa arra, hogy

a nemzeti identitás keresése sohasem mehet a kisebbség rovására,

mert a tragikus következményeket megmutatta a második világháború, amikor a nácik és a szovjetek egyaránt kihasználták a nemzeti gyűlölködést ellenfeleik kiirtására.

A populizmus apostola ismét Orbánnál

0

Steve Bannon (Trump elnök menesztett tanácsadója) szerint „ma Olaszország a politikai univerzum középpontja”, mert az olasz koalíciós kormány „olyan kísérlet, amely ha működik, meg fogja változtatni a globális politikát”. Bannon újra Európában van – egyebek között Prágába és Budapestre is ellátogat –, hogy tovább építse Mozgalomnak elnevezett, brüsszeli székhelyű szerveződését – írja a Politico.

A mozgalom célja tanácsadás a jobboldali populista pártoknak az európai választások előtti kampányban. Eddig azonban a megcélzott szélsőjobboldali politikusok közül többen is óvatosan reagáltak Bannon ajánlatára.

Bannon a Politicónak nyilatkozva kifejtette: „Az Öt Csillag populista párt nacionalista tendenciákkal, a Liga pedig nacionalista párt populista tendenciákkal, és nagyon fontos, hogy ez így működjön, mert modellt mutat az ipari demokráciáknak az Egyesült Államoktól Ázsiáig”.

Matteo Salvini már csatlakozott a Mozgalomhoz – amelyet Bannon „nem politikai pártként, hanem személyek laza egyesüléseként” ír le –, és Bannon megkereste Luigi Di Maiót, az Öt Csillag vezetőjét is. Bannont és az Öt Csillagot ismerő források szerint a Di Maióval tartott szombati találkozón konstruktív volt a hangvétel, de az Öt Csillag még nem döntött a csatlakozásról.

A Mozgalmat egyébként eredetileg egy Mischaël Modrikamen nevű brüsszeli ügyvéd alapította, aki egy kicsi, szélsőjobboldali párt vezetője, és Bannon a nyáron kezdett kampányolni a szerveződéssel.

Bannon tárgyalásban áll a német AfD-vel, a francia Marine Le Pennel, és Orbán Viktorral, de távol áll az Öt Csillag baloldali populizmusától. Az Öt Csillagnál sokan attól tartanak, hogy a csatlakozással elveszíthetnek sok szavazót. Bannon kifejtette: a két olasz párt közös kormányzása kompromisszum, de bizonyos értékek kérdésében nem lehetséges a kompromisszum, így egyrészről a migráció és a nemzeti szuverenitás kérdésében, ami ellen, illetve amiért a Liga küzd, másrészről a haveri kapitalizmus és az átláthatóság ügyében, ami ellen, illetve amiért viszont az Öt Csillag lép fel.

Végül a Politco hírül adta: „Bannon Budapestre és Prágába megy tovább, ahol szélsőjobboldali vezetőkkel találkozik, köztük Orbán Viktorral”.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK