Minden harmadik német kész arra, hogy szélsőjobboldali vagy szélsőbaloldali populista pártra szavazzon – derül ki a Bertelsmann alapítvány és a Berlini Társadalomtudományi Központ most közzétett tanulmánya. A Populista Barométer a centrum gyengülését jelzi.
Már a tavaly őszi választások is a kereszténydemokraták és a szociáldemokraták minden korábbinál gyengébb eredményeit mutatták, most ez még tovább csökkent négy százalékkal.
Mindössze a németek egyharmada kíván a centrum pártokra szavazni.
Ráadásul a centrum szavazóinak 13%-a nem zárja ki azt sem, hogy a szélsőjobboldali Alternative für Deutschland pártra szavaz. A populisták a trójai faló szerepét játsszák a centrumban. Népszerű jelszavaikkal olyan rétegeket is elérnek, amelyek eddig centristának tartották magukat.
Teszt lesz az októberi választás Bajorországban, ahol a CSU valószínűleg elveszíti többségét. Előretörnek viszont a zöldek, akik 17%-ra számíthatnak, és a közszolgálati Deutsche Welle szerint koalíciót alkothatnak a CSU-val, hogy megakadályozzák az AfD bekerülését a hatalomba.
Ahogy a kereszténydemokraták és a keresztényszociálisok szavazókat veszítenek jobbra, úgy a szociáldemokraták balról néznek szembe fenyegetéssel.
Előretör a Linke, az egykori kommunista párt utóda és a zöldek, akik nem voltak hajlandóak koalícióra lépni Angela Merkellel.
Mit tehet a centrum, hogy ne folytatódjon szavazó táborának a lemorzsolódása? Mindenekelőtt szociális intézkedéseket hozhat – javasolja a Bertelsmann alapítvány és a Berlini Társadalomtudományi Központ tanulmánya. Sok szavazó hiányolja a szociális lakásokat. Felróják a kormánynak ezeknek a hiányát illetve azt, hogy miért a migránsok kapják meg részben ezeket. Az adórendszer változtatását is javasolja a tanulmány, mondván: túlságosan is megnőttek a társadalmi különbségek az elmúlt években Németországban. Ezt kifogásolják a bérből és fizetésből élők, akik eddig jórészt a centrumra szavaztak, de most a szélsőségek felé tájékozódnak.
Mi lesz Európával?
A populizmus a legtöbb uniós államban Európa-ellenes. Jól látszott ez a Brexit-népszavazáson Nagy Britanniában, vagy a legutóbbi választásokon Olaszországban vagy Magyarországon.
Németországban ezzel ellentétben a többség továbbra is kitart Európa mellett. Németország európai vezető szerepét helyesnek tartják.
Vannak szuverenista követelések, de ezek nem annyira Brüsszel, hanem inkább Washington vagy Peking ellen irányulnak. Az Európai Uniótól a németek az európai érdekek határozottabb képviseletét várják el. Fel van adva tehát a lecke Angela Merkel kancellárnak, akinek centrista kormánya mind kisebb szavazói támogatásra számíthat. A populisták nagy előnye, hogy bírálhatnak anélkül, hogy különösebben kézzelfogható alternatívákat megfogalmaznának. A jövő évi Európa parlamenti választások ebből a szempontból különösen kritikus lehet, mert könnyen összejöhet egy olyan parlament, amely döntésképtelennek bizonyul az Európai Unió számára döntő fontosságú kérdésekben.
