No comment… (klikk a képre)
Luxus lesz a sörözés
Ha a klímaváltozás legjobb variánsa valósul meg, akkor évente csak négy százalékkal csökkenhet a világ sör termelése és 15%-al emelkedhetnek az árak. Erre hívja fel a figyelmet a Nature Plants című folyóirat, mely siet hozzáfűzni: szó sincs arról, hogy a klímaváltozás legkedvezőbb variációja valósulna meg: a hőmérséklet ennél jobban emelkedik, és így a szárazság mind jobban fenyegeti a világ mezőgazdaságát. Kihat ez a búza és a rizs termésre is, de a sör kedvelőit az árpa érdekli igazán. Itt is a termésnek az a prémium kategóriája, amely körülbelül 20%-át teszi ki az egésznek. A többi csak állati takarmánynak jó, de a sörhöz nem megfelelő. Azokon a földeken, ahol a jó minőségű árpa terem még gyakrabban várható szárazság vagyis kisebb termés- hangsúlyozza Dabo Guan professzor, aki Nagy Britanniában, az East Anglia egyetemen kutatja a klímaváltozás hatását a mezőgazdaságra. A kép, melyet felvázol meglehetősen vérfagyasztó a sörben utazók számára.
Sör hiány és áremelkedés
A világ legnépszerűbb alkohol tartalmú itala bánatos jövő elé néz, mert az árpa exportőrök egyre kevésbé lesznek képesek kielégíteni a növekvő igényeket. Jelenleg Európa, Észak Amerika, Ausztrália és Új Zéland a legnagyobb sör fogyasztó, de rohamtempóban zárkózik fel az 1,4 milliárd lakosú Kína! Miközben az igények nőnek, a kínálat csökken.
Elfogyhat a sör az Oktoberfesten Münchenben? Kizárt! De Kínában sem fogadnák el, hogy a népszerű Csingtao sörből hiány legyen! /Csingtao városa az első világháború előtt a német birodalomhoz tartozott. Ezért a modern sörfőzés szimbóluma ma is a Mennyei Birodalomban./ Csakhogy Kína már ma is importálja az árpát éppúgy mint Japán, ahol szintén jelentős a sörözés kultúrája. Európában Hollandia és Belgium a két legnagyobb importőr, mindkettő sör nagyhatalomnak számít. Mi lesz az apátsági sörökkel, ha nem terem elég árpa?
A sörözés nem létszükséglet tehát kiszorulhat a nem túlságosan fizetőképes piacról. Mi lesz a gazdagabb államokban, ahol évezredek óta söröznek? A világvége nem köszönt be – siet megnyugtatni mindenkit a brit professzor. Csak annyi történhet, hogy a sör ára megduplázódhat vagy még drágább is lehet, ha a klímaváltozás így halad tovább. Éppúgy mint a csokoládé, a sör lassacskán luxus cikk lesz – jósolja a brit professzor, aki a párizsi Le Figaronak nyilatkozott.
Olaszország: az ígéret kora véget érhet
Összeütközés várható Olaszországon belül és a kormánynak az EU-val: késik a költségvetés, ami ráadásul tele van teljesíthetetlen ígéretek tervével. Ez újabb válsággal fenyeget.
Ne azért csináljatok realista költségvetést, mert Jean-Claude Juncker azt akarja, vagy a nemzetközi pénzügyi körök ezt várják el Olaszországtól, hanem mert ez a vállalkozók és a bérből és fizetésből élők érdeke Itáliában – írja vezércikkében a Corriere della Sera. Október 15-én járt le a határidő, ameddig be kell(ett volna) mutatni a jövő évi költségvetést az Európai Uniónak.
Mario Draghi, az Európai Központi Bank olasz főnöke (korábbi pénzügyminiszter) ugyanerre hívja fel a populista pártok figyelmét:
nyugodtan, a józan ész alapján kell költségvetést készíteni,
nem pedig érzelmi alapon. Márpedig a jobb és baloldali populista pártokból álló kormánykoalíció épp ilyen költségvetés tervezetet állított össze Rómában.
A költségvetés hiányát a GDP 2,4 százalékban határozták meg, ez a háromszorosa annak, amit a korábbi baloldali kormány megpróbált elérni. Mindezt egy olyan országban, ahol
több, mint 1400 milliárd euró az államadósság és állandóan növekszik.
A Corriere della Sera vezércikke felelősségtudatot sürget a kormánykoalíciótól. Csakhogy Matteo Salvini a Liga és Luigi di Maio az Öt csillag nevében egymást múlja felül a demagóg ígéretekben, miközben elszántan támadják a „brüsszeli bürokráciát”. Salvini odáig ment, hogy azzal vádolta meg az Európai Unió vezérkarát: ők tették tönkre Itáliát.
Olaszország gazdasága a nagy pénzügyi válság óta stagnál, az életszínvonal növekedése megállt. Az állam képtelen volt a szokásos konjunktúra-élénkítő csomagokkal növekedést támasztani, mert egészen egyszerűen elfogyott a pénze. Épp ezért győzött a két populista párt márciusban. Most pedig úgy ígérgetnek, mint a „régi szép időkben”:
mindenkinek jutna valami az állami mannából.
Évtizedekig így ment ez Itáliában, ezért is tart ott az ország, hogy az euróövezet idegesen figyeli: mikor csúszik meg a hatalmas adósságpiramis, melyet azután a többi tagállamnak kellene valahogy megállítania a lejtőn. Görögország esetében ez annak idején azért sikerülhetett, mert a görög gazdaság kicsi az eurozóna egészéhez képest. Ám Itália az eurozóna harmadik legnagyobb gazdasága. Mi lesz, ha a kamatlábak emelkedni kezdenek?
Ki ad kölcsön egy populista kormányzatnak, amely felelőtlenül ígérget?
– kérdezik a realisták. Mario Draghi is arra utalt: a kamatlábemelés még jobban visszafogja a gazdasági növekedést, mert drágítja a hiteleket, amit nem engedhet meg magának Itália.
Csakhogy épp azért választották meg a populista kormányzatot az olaszok egy része, hogy ne fogadja el a realitást. Róma és Brüsszel róka fogta csuka helyzetbe került egymással: mind a kettő tudatosan félreérti a másikat. Brüsszelben is tisztában vannak azzal, hogy Itália népe a tíz szűk esztendő után életszínvonal-emelést vár. Rómában is tudják, hogy ennek nincs realitása. De ki mondja meg ezt a frusztrált választóknak, akik egyre inkább búcsút intenek a hagyományos pártoknak, hogy populista népvezérek ígéreteiben bízzanak.
Hogyan bánjunk a diktátorokkal?
Napjainkban Amerika úgy gondolja, hogy nem szakíthat sok tekintélyelvű szövetségesével, mert pl. ha befagyasztja a viszonyt pl. Budapesttel, az erkölcsileg rendben van, viszont csak több lehetőséghez juttatná az orosz mesterkedést a NATO keleti szárnyán.
Hogy egy szaúdi újságíró eltűnt Szaúd-Arábia isztambuli konzulátusán, annak rá kellene ébresztenie az Egyesült Államokat, hogy új módon kellene viszonyulnia a diktátorokhoz, akik között a Bloomberg elemzése szerint ott van Orbán Viktor is.
A kommentár az eset kapcsán azt emeli ki, hogy vannak hátulütői az együttműködésnek, ha a másik oldalon olyan országok találhatóak, amelyek elnyomják a demokráciát és az emberi jogokat. Az illiberális és demokráciaellenes gyakorlat már olyan fontos NATO-államokban is gyökeret vert, mint Magyarország, Törökország és Lengyelország. Hogy féken tartsák ezeket a baráti autokratákat szerte a világban, azt csak megnehezíti az orosz, kínai és iráni geopolitikai revizionizmus újbóli felbukkanása.
Mert cselekedhet ugyan a magyar, lengyel, török és a szaúdi kormány sorozatban mélyen elítélendő módon, csak éppen országaik kulcsfontosságú helyeken vannak a geopolitikai versengés szempontjából.
Napjainkban Amerika úgy gondolja, hogy nem szakíthat sok tekintélyelvű szövetségesével, mert pl. ha befagyasztja a viszonyt pl. Budapesttel, az erkölcsileg rendben van, de csak több lehetőséghez juttatná az orosz mesterkedést a NATO keleti szárnyán. De semmiképpen sem szabadna zöld jelzést adnia az emberi jogok és a jogállam megsértéséhez, mert az csak további törvénytelenségekre sarkall.
Egyben kikezdi az USA erkölcsi tekintélyét és ideológiai vonzerőt képez Washington barátai és vetélytársai között, lásd a szívélyes viszonyt Putyin és a magyar erős ember, Orbán között. Ezért az Egyesült Államoknak arányos, de érzékeny válaszlépéseket kell tennie, ideértve pl. hogy kizárják a NATO-gyakorlatokból a kvázi-autoriter Magyarországot, és hogy az elnök szólaljon meg erőteljesen az elnyomás ellen. A kétoldalú kapcsolatokban csendesen, de következetesen kell képviselnie az alapvető emberi jogok betartásának fontosságát. Lengyelország esetében még keményebben kell fellépni, mert az csak Kínával tud szorosabb kapcsolatot kialakítani válaszként.
Az viszont semmiképpen sem teheti meg, hogy azt sugallja: jóváhagyja az illiberális politikát, vagy egyszerűen nem vesz tudomást arról. Ám Trump pontosan ezt csinálja. Hogy kiállt az eltűnt szaúdi újságíró ügyében, az jó jel. Az viszont nem sok jót vetít előre, hogy még csak megfontolni sem hajlandó az amerikai fegyvereladások korlátozását a királyságnak. Nem kérdés: nehéz pontosan belőni, miként kell viszonyulni a baráti diktátorokhoz. Ám ha az USA meg sem próbálja, az lejáratja az eszményeit és az érdekeit.
Bloomberg/Szelestey Lajos
Az Opelt is elérhette a dízelbotrány
Házkutatást tartottak az Opel két németországi épületében ügyészek és nyomozók. Azt vizsgálják, hogy a márka dízelautóiban is manipulálták-e károsanyag-kibocsátási értékeket.
Német ügyészek és bűnügyi nyomozók kutatták át az Opel rüsselsheimi és kaiserslauterni épületeit (előbbi a cég központja) a dízelbotrányt vizsgáló eljárás részeként – írta a Reuters hírügynökség a Bild hétfői írására hivatkozva.
A hatóságok 95 ezer járművet vizsgálnak át, azt keresve, hogy illegálisan manipulálták-e az Insignia, Zafira és Cascade modellekben lévő motorvezérlő szoftvert 2012, 2014 és 2017-es években.
„Lehetséges csalás ügyében nyomozunk”
– mondta Nadja Niesen ügyész.
A francia PSA Group, amely az Opel és a brit Vauxhall tulajdonosa, maga a német cég és a Hessen tartományi nyomozóhatóság és ügyészi hivatal se kommentálta az értesülést reggelig.
Időközben azonban az Opel közleményben erősítette meg a hírt, anélkül, hogy bármilyen érdemi hozzáfűznivalója lenne hozzá. Ha csak az nem, hogy együttműködési készségét hangoztatja, és közli, hogy minden előírásnak megfelelnek járműveik.
A szaúdi újságíró túl sokat tudott a királyi családról
Dzsamal Kasoggi nagypapája az uralkodó orvosa volt, nagybátyja a sivatagi királyság legnagyobb fegyverkereskedője. Mentora Turki herceg, a titkosszolgálat egykor mindenható ura, aki nem Mohamed bin Szalmant akarta trónörökösnek Szaúd-Arábiában. Ezért valószínűsíthető, hogy a trónörökösnek lehetett útjában Dzsamal Kasoggi – nyilatkozta az eltűnt újságíró jóbarátja, aki a Die Weltben fejtette ki véleményét.
Davos a sivatagban – ki megy el a szaúdi konferenciára az ellenzéki újságíró eltűnése után?
Alaposan utána járunk az ügynek. Ha kiderül, hogy Szaúd Arábia rendelte el Dzsamal Kasoggi meggyilkolását, akkor súlyos büntetésre számíthat – így fogadkozott Donald Trump a CBS televízió 60 perc című műsorában. Donald Trump első elnöki látogatása Szaúd Arábiába vezetett, ahol óriási üzletet kötött: 110 milliárd dollár értékben adott el fegyvereket a sivatagi királyságnak. Aztán kiderült: mindez része egy 350 milliárdos csomagnak, amelynek célja Szaúd Arábia fellendítése. A terv a majd mindenható trónörökös terve: Mohamed bin Szalman még csak 33 éves, de mindenről ő dönt Szaúd Arábiában. Ha valaki utasítást adhatott az ellenzéki újságíró megölésére, akkor az csakis ő lehetett a sivatagi királyságban. A szaúdi királyi család egy másik tagja, Kaled bin Fejszál tárgyalt a törökökkel Dzsamal Kasoggi eltűnéséről. A törökök azt állítják: okos órájával az újságíró rögzítette a végzetes látogatás minden pillanatát hazája isztambuli konzulátusán.
Ha Mohamed bin Szalman herceg rendelte el az ellenzéki újságíró halálát, akkor nagyon rosszul időzített: ezen a héten tartják azt a gazdasági csúcskonferenciát, ahova szinte mindenkit elvártak, aki számít a globális gazdaságban. Csakhogy a Világbank amerikai elnöke máris közölte: „naptár problémák” miatt nem megy el Szaúd-Arábiába. Az IMF főnökasszonya még nem mondta le a tanácskozást, de közölte: ha igaz az ellenzéki újságíró meggyilkolása a konzulátuson, akkor ez szörnyű , és semmiképp sem látogathat el ezek után Szaúd Arábiába. Ahol Mohamed bin Szalman herceg a házigazda.
A világsajtó már dezertált: a New York Times kezdte, aztán jött a Financial Times Londonból, a Bloomberg New Yorkból, az amerikai CNBC televízió, a japán Nikkei és így tovább.
Elmegy-e Steven Mnuchin amerikai pénzügyminiszter ezek után Szaúd Arábiába?
Az amerikai delegáció vezetője még nem mondta le a tanácskozást. Mohamed bin Szalman herceg a CNN értesülései szerint többször is beszélt telefonon Jared Kushnerrel. Trump elnök veje és közel-keleti tanácsadója különösen jó kapcsolatot ápol a 33 éves herceggel, aki hasonló nemzedékhez tartozik, mint ő. A zsidó ortodox családból való Kushner különösen fontos szerepet játszott abban, hogy Izrael és Szaúd Arábia közelebb került egymáshoz, és az Egyesült Államok eddig erre a szövetségre építette közel-keleti politikáját. Eddig. Szaúd-Arábia mint szövetséges eddig sem volt ugyanis könnyen vállalható. Szalman király puccsal juttatta uralomra a fiát, aki így szembekerült a királyi család sok tagjával. A többi között Turki herceg családjával is, mely igen jó kapcsolatot ápolt a meggyilkolt újságíróval. Turki herceg pedig nem volt akárki: évtizedekig vezette a titkosszolgálatot Szaúd-Arábiában. Ő ajánlotta az amerikaiak figyelmébe Oszama bin Ladent. Turki herceg azután hazája washingtoni és londoni nagykövete volt. Nagyon jó kapcsolatokkal mindkét országban. Az eltűnt Dzsamal Kasoggi a Washington Postnak írt, ameddig tehette.
Belebukhat-e a reform-herceg az ellenzéki újságíró eltűnésébe?
A Közel Keletet jól ismerő szakértők többsége erre igennel válaszol. Mohamed bin Szalman herceg túlságosan is sok ellenséget szerzett nagyon is rövid idő alatt. Hazájában például úgy töltötte fel az államkincstárat, hogy elfogatott dúsgazdag oligarchákat, akik csak vagyonuk jelentős részéről való lemondás után nyerhették vissza szabadságukat. Volt olyan herceg, aki egymilliárd dollárt fizetett ezért.
Trump közel-keleti politikáját Mohamed bin Szalman hercegre alapozta, de hát senki sem pótolhatatlan. A Közel Keleten különösen jól ismerik ezt az ősi igazságot.
Árulók kerestetnek – brit-orosz kém háború
Putyin orosz elnök szerintük kiadta a jelszót : csináljátok kettős ügynököt a brit titkosszolgálat embereiből! A pénz nem számít! Az orosz elnöknek azért van szüksége erre, mert saját hírszerzése egyre másra követi el a hibákat : nem sikerült Szkripal ezredesnek a meggyilkolása Salisburyben, leleplezték azt a két titkos ügynököt, akik Putyin szerint csak ártatlan civilek voltak, de valójában a GRU tisztjeiként megpróbálták végrehajtani a parancsot: elnémítani az orosz katonai hírszerzés híres árulóját! Londonban a külügyminisztérium belső felhívásban inti óva Őfelsége egykori és jelenlegi titkosszolgálati tisztjeit. Legutóbb Hollandiában bukott meg egy GRU tiszt, és ennek nyomán a nyugati kémelhárítás 350 orosz titkosszolgálati embert azonosított! Putyin állítólag őrjöngve szidalmazta a GRU parancsnokát, aki ezt követetően „szabadságra ment”…
Korábban lezuhant Oroszország katonai főügyészének helikoptere. Valószínűleg nem véletlenül : a hírek szerint ő szivárogtatta ki a GRU titkainak egy részét a nyugati titkosszolgálatoknak. Az árulók tehát nagyon hasznosak lehetnek. Ezért akarja Putyin az MI 5 és az MI 6 veteránjait beszervezni: legyenek kettős ügynökök!
Ki vállalkozik ilyesmire manapság? Régebben a kémeket is elvek motiválták: a brit titkosszolgálat leghíresebb áruló csapata kommunista szimpatizáns volt a harmincas években. Manapság ennek vége. Csak a pénz számít. Szkripal ex ezredes sem elvi alapon lett áruló: 100 ezer dollár kért és biztos megélhetést Nyugaton. Mindkettőt megkapta, de Putyin nem tett le az áruló megbüntetéséről. Ezt bizonyítja az idegméreg akció, amelyik majdnem sikerült…
Miért csinálja ezt Putyin ? A brit,külügy szerint azért, hogy megmutassa a hazai közvéleménynek: Oroszország ostromlott vár, melyet hős elnöke védelmez a nyugatiak mesterkedéseivel szemben. Valójában az orosz elnök kényszerhelyzetben van: népszerűségét annak köszönheti, hogy csaknem húsz éves uralma alatt folyamatosan növekedett az életszínvonal. Ennek vége. A nyugdíj reform megmutatta: Putyin csakis addig igazán népszerű amíg adni tud valamit. Most csak propaganda győzelmeket tud felmutatni : a nagyhatalmi dicsőséget. A kémek hidegháborúja jól ismert propaganda fogás volt az egykori Szovjetunióban, ahol Putyin felnőtt. Csakhogy épp azért bukott meg a rendszer, mert nem tudott európai életszínvonalat teremteni a polgárainak évtizedekkel a második világháború után sem…
A náciknak nincs helyük Németországban! – tüntetés Berlinben
A szervezők 40 ezer tüntetőre számítottak, de több mint 250 ezren vonultak fel Berlinben tiltakozva a fajgyűlölet ellen. Unteilbar – megoszthatatlan- ez volt a mozgalom jelszava, mely mindenfajta diszkrimináció ellen tiltakozni kíván. Németországban, ahol a faji megkülönböztetés különösen drámai következményekkel járt, a neonáci szervezetek megerősödtek a migráns válság következtében. A parlamentben az első számú ellenzéki erővé vált az Alternative für Deutschland párt, melynek aktivistái és szimpatizánsai között sok neonáci is van.
Ellenük akartak tiltakozni Berlinben és egyben hatást gyakorolni Bajorországra, ahol választásokat tartanak. Előretörőben van ott is az Alternative für Deutschland. Az eddig hatalmon levő CSU meggyengült, és ez hatással lehet a kormány koalícióra is Berlinben. A CSU adja a belügyminisztert jelenleg a német kormányban, ahol a migráns politikát illeti állandó viták vannak: míg a CSU a szigorítás híve, a szociáldemokraták azt szeretnék, hogyha szabályos keretek között tovább folytatódna a migránsok érkezése Afrikából és a Közel Keletről Németországba.
Eltemették a meggyilkolt bolgár újságírónőt
Több százan kísérték utolsó útjára Viktorija Marinovát. Rokonok, barátok és munkatársak búcsúztatták el pénteken a különös kegyetlenséggel meggyilkolt bolgár újságírónőt,
Plamen Stoilov, Rusze város polgármestere azt mondta, a brutális gyilkosság rossz fényt vetett az egyébként békés városra. Az ügyben eljáró németországi ügyészség közölte, hogy a gyilkosság gyanúsítottja bevallotta, hogy megtámadta Marinovát, de azt tagadta, hogy az volt a szándéka, hogy megölje, mint ahogyan a nemi erőszak és rablás vádját is visszautasította.
A gyanúsított a huszonegy éves Severin Krašimirov, aki az ügyésznek azt mondta, hogy alkohol és kábítószer hatása alatt állt, amikor a parkban vitába keveredett a hölggyel, akit arcon ütött, majd belökött a bozótba, de nem állt szándékában őt megölni.
A törökök szabadon engedték Andrew Brunson tiszteletest
Két évet töltött börtönben és házi őrizetben a kémkedéssel vádolt amerikai pap, aki miatt súlyos diplomáciai válság alakult ki az USA és Törökország között. Erdogan elnök azt állította, hogy a tiszteletes ellen bizonyítékok vannak arról, hogy az amerikai érdekében kémkedett illetve támogatta a puccsistákat, akik meg akarták buktatni az autokrata államfőt. Erdogan szerint a katonai államcsíny kísérlet mögött az Obama kormányzat áll, amelyik „rejtegeti” fő ellenfelét, Gülen vallási vezetőt. A törökök azt szerették volna elérni, hogy az amerikaiak adják ki Gülent cserébe az amerikai tiszteletesért. Ez a törekvés befuccsolt.
Az USA és Törökország közötti diplomáciai válság viszont pénzügyi krízishelyzetet okozott a török gazdaságban. A líra elveszítette értékének csaknem a felét. Meglódult az infláció. Törökország a fizetésképtelenség felé sodródott. Erdogan elnök rákényszerült a központi bank kamatláb emelésére, mely alaposan csökkenti politikai támogatottságát. Végül az otthon majd mindenható elnök engedni kényszerült : ellenszolgáltatás nélkül szabadon engedte az ötvenéves tiszteletest, akit az USA nagykövete fogadott Ramsteinben az amerikai légitámaszponton.
Az USA és Törökország kapcsolatainak hirtelen javulását az váltotta ki, hogy Isztambulban Szaúd Arábia trónörököse megölette legfőbb kritikusát, egy Amerikában élő szaudi újságírót. A Kashoggi ügy leértékelte Szaúd Arábia trónörökösét, aki eddig az USA első számú szövetségese volt a Közel Keleten. Felértékelte viszont Erdogan elnököt, aki a legnagyobb hadsereggel rendelkezik a térségben, és Szaúd Arábiával verseng az USA első számú muzulmán szövetségese címért a Közel Keleten. Eddig ezt a helyet egyértelműen Szaúd Arábia töltötte be, az újságíró gyanús halála változtathatott az amerikai megítélésen. Éppúgy, mint Andrew Brunson tiszteletes szabadonbocsátása…
