Kezdőlap Világ Oldal 393

Világ

Iskolát neveztek el a zsidó fiúról, aki éveket töltött a Hitlerjugendben

0

A 93 éves Solomon /Sally/ Perel büszkén utazott Izraelből Németországba, ahol megszületett. Braunschweig városában ugyanis iskolát avattak, mely az ő nevét vette fel. Solomon Perel a holokauszt idején Braunschweigben a Hitlerjugend iskolájába járt, annak kollégiumában lakott.

3,5 évig voltam a Hitlerjugend tagja Braunschweigben – idézte fel a múltat az ynetnews izraeli portálnak. De hogy került oda? 1935-ben családjával együtt Lengyelországba menekült Németországból a fokozódó antiszemitizmus miatt. Ám a nácik oda is megérkeztek. Akkor az oroszok által megszállt lengyel területekre menekült, és mint úttörő kezdte meg a pályafutását a szovjet rendszerben. Amikor aztán a Wehrmacht megtámadta a Szovjetuniót, akkor ez a terület is náci megszállás alá került. Az ifjú Solomon álnéven élt és mivel német volt az anyanyelve, el tudta hitetni: volksdeutsch, aki elszakadt a családjától. Így került a Hitlerjugend elit kollégiumába, Braunschweigbe.

3,5 évig az volt a legnehezebb, hogy titkoljam a zsidóságomat. Minthogy körül voltam metélve, ez nem volt könnyű, de sikerült – nyilatkozta most Németországban, ahol előadást tartott az általános iskola tanulóinak arról, hogy milyen is volt a fiatalok élete a náci Németországban. A háború végén minden Hitlerjugend tagot a frontra küldtek. Solomon Perelnek szerencséje volt: egyetlen puskalövés nélkül amerikai fogságba esett. Gyorsan kivándorolt és részt vett a függetlenségi harcokban Izraelben.

Sorsáról film is készült, mely elnyerte a Golden Globe díjat 1991-ben. Az Európa, Európa című film bemutatta azt a zsidó fiút, akinek a szülei a holokauszt áldozatai lettek, és aki csak úgy tudta túlélni a nehéz időket, hogy leplezve zsidóságát a Hitlerjugend elit kollégiumában tanult Braunschweigben. Ott ahol most egy általános iskolát neveztek el Sally Perelről Németországban.

Merkel történelmi hibái

0

Magyarország esete egészen hallatlan. Az ugyan egyre világosabbá vált, hogy Orbán Viktor a jogállam rovására kívánja megerősíteni hatalmát, ám Merkel semmiféle összehangolt választ nem adott. Nem hívta fel Brüsszelt, hogy indítson eljárást a magyar fél kizárására, vagy állítsa le a közösségi támogatásokat. De még rosszabb, hogy nem tette ki a Fideszt az Európai Néppártból.

Egy neves, német származású amerikai politológus úgy látja, hogy a történelem keményebben fogja megítélni Merkel munkásságát, mint ahogy azt a legtöbben ma feltételezik, mégpedig leginkább az Orbán ügyében elkövetett mulasztás miatt.

Yascha Mounk szerint ennek oka az, hogy a kancellár három fontos európai kulcskérdésben is kudarcot vallott, miközben országát minden más vezetőnél jobban átformálta a háború óta: a hitelválság után nem volt hajlandó megreformálni az EU-t, nem magyarázta meg odahaza a határnyitást, és ezzel teret nyitott a populista ellenhullámnak, valamint annak, hogy egy szélsőséges párt 1945 óta először bekerüljön a Bundestagba, végül pedig nem szállt szembe a populista magyar és lengyel vezetőkkel, ami meggyengítette a demokráciát a földrész keleti felén és létveszélyt jelent az unió számára. És lehet, hogy éppen ez utóbbi lesz a döntő, amikor az örökség fölött kimondják majd a verdiktet.

Magyarország esete egészen hallatlan. Az ugyan egyre világosabbá vált, hogy Orbán Viktor a jogállam rovására kívánja megerősíteni hatalmát, ám Merkel semmiféle összehangolt választ nem adott. Nem hívta fel Brüsszelt, hogy indítson eljárást a magyar fél kizárására, vagy állítsa le a közösségi támogatásokat. De még rosszabb, hogy nem tette ki a Fideszt az Európai Néppártból. Ily módon Orbán mára ténylegesen felszámolta a liberális demokráciát. És mivel erős szövetséget épített ki más tekintélyelvű vezérekkel, pl. Lengyelországban, könnyedén megtorpedózhatja azokat az eljárásokat, amelyek segítségével az EU felelősségre vonhatná. Ennél fogva nagyon valószínű, hogy az EU továbbra is eltűri a tényleges diktatúrát a soraiban. Ez azonban az uniós legitimitásának alapjait kezdi ki, mert nem valószínű, hogy a német lakosság hajlandó volna megosztani a nemzeti szuverenitás egy részét a budapesti és varsói autoriter erős emberekkel.

Súlyos gond, hogy Merkel félreállította pártján belül mindazokat, akik tehetségesek voltak és volt elképzelésük a jövőről, miközben jelenleg éppen bátor víziókra volna szükség. Vagyis német szemszögből jelenleg az a legnagyobb veszély, hogy nem változik semmi sem érdemben. Az utód is úgy tesz, mintha a dolgok csócsálása megfelelő stratégia volna a liberális demokrácia értékeinek megvédésére.

Foreign Affairs/Szelestey Lajos

Sztárséfek főztek hajléktalanoknak

0

Az eset természetesen nem nálunk történt, hanem a hanyatló Nyugaton, Belgiumban. Felénk talán még a rendőrség is lecsapott volna az étkező hajléktalanokra, elvégre a fenséges ebédhez is életvitelszerűen le kellett volna ülniük valahova. 

Az Euronews számolt be arról, hogy a belga Vöröskereszt felkérésére hat Michelin-csillagos séf főzött a brüsszeli hajléktalanoknak. A figyelemkeltő akciót azért szervezték, mert télen van a legnagyobb szükség adományokra.

A séfek azt mondták. ugyanolyan gondossággal készítették el a fogásokat – elsősorban sűrű leveseket és néhány desszertet – mint saját éttermeikben.

„Úgy érzem, a kollégáimmal megtesszük azt a csekélységet, amit tehetünk a kevésbé szerencsés polgártársainkért” – mondta Alexandre Dioniso sztárséf.

A belga Vöröskereszt ezzel az eseménnyel saját adománygyűjtő kampányát igyekszik népszerűsíteni. Egy online boltot, ahol az adományozók rászoruló családoknak vehetnek ételt. A szervezet tavaly télen 9000 embert látott el rendszeresen élelemmel Brüsszelben.

Magyarországon is vannak ételosztások, még ha nem is sztárséfek főzik a levest, hanem civilek. Ezt azonban a hatóságok jó ideje, már a hajléktalanságot büntető törvény elfogadása előtt is, akadályozták, nehezítették. Például a területfoglalás fizetőssé tételével, vagy egyes nagyon szem előtt lévő helyszínek használatának megtiltásával. Na ja, ez nem a Soros-bérenc Brüsszel…

Trump: megállapodhatunk Kínával

0

Nagyon jó telefonbeszélgetést folytattam Hszi Csinping elnökkel – nyilatkozta Trump elnök mielőtt újabb kampánykörútra indult volna Washingtonból. Az Egyesült Államokban fontos választást tartanak november elején, és ez befolyásolhatja Trump politikáját is. Washingtonban sok szakértő úgy véli: a kemény fellépés Kínával szemben a kampány része! Trump 250 milliárd dollár értékű kínai importra vetett ki büntető vámot, és azzal fenyegetőzik: ha nincs megállapodás, akkor újabb 267 milliárd dolláros árutömeget sújthat büntető vám. Trump célja az, hogy csökkentse a rekord deficitet, mely Kínával szemben kialakult, azaz 375 milliárd dollárral magasabb a kínaiak exportja mint az importja az Egyesült Államokból!

„A kínaiak nagyon meg akarnak állapodni!”- hangsúlyozta Donald Trump, aki fair megállapodást ígért Pekingnek. Az amerikaiakat nem is annyira a nagy kereskedelmi deficit zavarja hanem az, hogy a szellemi tulajdont Kínában egyáltalán nem respektálják. Vagyis gátlástalanul koppintják az amerikai árukat. Ebben a tekintetben Peking változást ígér.

Donald Trump és Hszi Csinping kínai elnök november végén Argentínában találkozik egymással. A latin-amerikai országban rendezik meg a G 20 idei csúcsértekezletét. Amikor Kínában Hangcsou városában rendezték meg a G 20 csúcstalálkozót, akkor Hszi Csinping elnök bejelentette igényét arra, hogy az Egyesült Államokkal együtt kormányozza a globális gazdaságot. Obama elnök csak mosolygott, de Donald Trumpot nem ilyen fából faragták. Már elnökválasztási kampánya során meghirdette a kereskedelmi háborút Kína ellen, melyet azután elnöksége második évében meg is indított. Az amerikai-kínai kereskedelmi háború mindkét óriást kedvezőtlenül érinti és negatív hatással van a globális gazdaságra is. Sanghajban hamarosan import expó nyílik, amely a kínai piac előnyeit van hivatva megmutatni. Hszi Csinping elnök mond beszédet Sanghajban, ahol 12 állam kap dísz pavilont: Oroszország, Németország és Magyarország köztük van, de az Egyesült Államok nincsen…

Jane Fonda Hitlerhez hasonlította Trumpot

0

A független sajtó a demokrácia alapja- hangsúlyozta a 80 éves Oscar díjas színésznő, aki a Women’s Media Center díjkiosztó ünnepségén beszélt. Amikor Donald Trump a „nép ellenségének” nevezi a médiát, akkor ugyanazt az utat követi mint Adolf Hitler Németországban – jelentette ki Jane Fonda, aki már fiatal korától kezdve híres harcos baloldali kiállásáról az Egyesült Államokban.

Mindenkinek el kell mennie szavazni, hogy Trump meggyengüljön a washingtoni kongresszusban – sürgette Jane Fonda. Az Egyesült Államokban fontos szavazás következik, melynek során megújul a szenátus és a képviselőház. Az előrejelzések szerint a szenátusban nem fenyegeti veszély a Trumpot támogató republikánus pártot, de a képviselőházban az ellenzéki demokraták fölénybe kerülhetnek. Íly módon megnehezíthetik Trump dolgát, mert az elnök a képviselőház jóváhagyása nélkül nem hozhat döntést sok fontos ügyben, vagyis kompromisszumra kényszerülhet. Trump elszántan kampányol, hogy pártja megőrizze a többséget a kongresszus mindkét házában. Az USA 72 éves elnöke nyáron Skóciában bejelentette: nyolc évig akar a Fehér Ház lakója maradni, ebből hat még hátra van, ha a választópolgárok nem másképp döntenek az Egyesült Államokban.

Európa bezárkózik és nacionalista

0

A Times szerint nem véletlenül nevezik az osztrák kancellárt Macron ruhájába bújt Orbánnak, illetve olyan Trumpnak, aki karcsúsított öltönyt visel, és tekintik egyben pedig az utóbbi 70 év legveszedelmesebb politikusának. Kurz maga a világ legfiatalabb vezetőjeként szeretné, ha ideológián túllépő, pragmatikus reálpolikusnak tekintenék, aki nem játéka mindenféle szélnek.

Viszont hogy kemény álláspontot képvisel a menekültkérdésben, illetve összeállt az egykori SS-ek által alapított Szabadságpárttal, az úgy minősítették, hogy Európa a szélsőjobb felé sodródik. A korát pedig a rideg, könyörtelen feltörekvés bizonyítékának veszik. A Times hosszú portré-interjúja azonban semmit sem talált benne, ami keményen populista vagy féktelen volna. Bizonyosan nagy hatással volt rá most 90 éves nagymamája, aki a világháború idején Szerbiából menekült Alsó-Ausztriába. Akkor kizárólag csak magyarul beszélt, de megtanult németül, viszont az egész család tudja, mi az a háború.

Kurz nem gondolja, hogy elkerülhetetlen az összecsapás az európai és az iszlám kultúra között. Szerinte csupán a radikális gondolatokat távol kell tartani Ausztriától, erre szolgál a közelmúltban elfogadott törvény. Ugyanakkor azt mondja, a migráció nem folytatódhat az eddigi módon. Mert különben a muzulmán lakosság aránya 2050-re 20 %-ra nő a mostani 10 %-ról. Ettől azonban még működhet a multikulturalizmus, ha a kormányok nem követnek el túl sok hibát.  3 éve nem értett egyet a német határnyitással, de most azt mondja: nem ezen múlt a menekültválság. A határok lezárását változatlanul szükségesnek tartja. Azt viszont nem tartja meglepőnek, hogy a hibás politika felhozta a szélsőjobbos, bevándorlás ellenes pártokat. Három fontos dolgot hallott a segélyszervezeteknél dolgozó barátaitól: segíteni kell a bajbajutottaknak, nem alakulhat ki káosz a migránsok miatt Ausztriában, illetve nem lehet elfogadni, hogy évente 10 ezren fulladjanak a tengerbe menekülés közben.

A választásokon szembement Merkel doktrinájával és voksokat hódított el a szélsőjobbtól. Viszont a választás után csak a Szabadságpárt maradt partnernek, mert a szociáldemokraták felmondták a nagykoalíciót, miután ott csak a kisebbik erőt jelentették volna. Az FPÖ-t szükséges rossznak tekinti, amelynek azonban még sokat kell tennie, hogy megszabaduljon a rasszizmustól. Viszont Kurz gyorsan elhatárolódott szövetségesétől, amikor az különféle náci botrányokba bonyolódott. Felhozza, hogy a zsidó közösség már akkor mellette állt, amikor integrációs miniszterként dolgozott. Szigorúan Izrael-párti. Az európai határok őrizetét meg akarja erősíteni. Nem állítja, hogy mind a 100 ezer migráns jól beilleszkedett osztrák földön. Ugyanakkor önmagát haladónak tekinti, aki teljesen normális emberként él. Az újságíró szerint pontosan ezért vállalkozott erre a beszélgetésre. Tehát hogy megmutassa: manapság immár az járja, hogy Európa bezárkózzon és nacionalista legyen.

Times/Szelestey

Merkel Kijevben

0

Kiábrándítónak tartja a demokrácia helyzetét Ukrajnában Németország kancellárja – számol be a közszolgálati Deutsche Welle. Angela Merkel mindíg kiállt Oroszországgal szemben Ukrajna mellett. Az Európai Unió szankciókat alkalmaz Oroszországgal szemben, mert Moszkva elcsatolta a Krím félszigetet Ukrajnától és támogatja a lázadókat Kelet Ukrajnában. Minszkben Németország, Franciaország, Ukrajna és Oroszország vezetői megállapodtak abban, hogy miképp alakuljon Ukrajna jövője. Akkor Porosenko elnök azt ígérte, hogy a demokrácia irányába mozdulnak el. Bevezetik a nyugati normákat és fellépnek az általános korrupció ellen. Ukrajna elnökének ígéreteiből szinte semmi sem valósult meg. A gazdag oligarchák – Porosenko elnök is közéjük tartozik – tovább gazdagodtak és továbbra is kijátsszák a törvényeket. Közben az átlagpolgár helyzete rosszabb lett. Ezzel is magyarázható, hogy Porosenko elnök népszerűsége eltűnt a lefolyóban. Jelenleg csak negyedik vagy ötödik a népszerűségi listán az elnökjelöltek között. A választásokat jövő tavasszal rendezik meg Ukrajnában.

Vad nacionalizmussal próbálják elfedni a problémákat. Szinte minden jelölt nacionalista jelszavakkal igyekszik támogatókat szerezni Ukrajnában, mely a múltban soknemzetiségű ország volt. A cári birodalomban vagy a szovjet időkben rengeteg orosz élt itt, a városokban oroszul beszéltek. Igen jelentős volt a zsidók közössége: nagy részüket a nácik megölték, a túlélők jelentős része a Szovjetunió bukása után Izraelbe vagy az Egyesült Államokba emigrált. Sok lengyel is élt a mai Ukrajna területén, de őket átköltöztették a németektől megszerzett nyugat lengyelországi területekre. Ezek többmilliós nemzeti kisebbségek voltak.

A magyar kisebbség Ukrajna népességének 0,2%-a. A mintegy 150 ezer magyar döntő többsége rendelkezik magyar állampolgársággal is. Ezt Ukrajna törvényei tiltják. A magyar kisebbséget is érinti az új nyelvtörvény, amely jelentős mértékben korlátozná az anyanyelvi oktatást. Emiatt Ukrajna diplomáciai háborúba keveredett nemcsak Magyarországgal, de néhány más szomszédos országgal is. Magyarország emiatt blokkolja Ukrajna felvételét a NATO-ba. Ezért Moszkvában módfelett hálásak.

A szegénység és a nacionalizmus elől egyre többen emigrálnak. Több mint egymillió ukrán állampolgár él és dolgozik Lengyelországban. Izraelben több mint egymillió szovjet zsidó él, akiknek a többsége Ukrajnából érkezett. Mint például Avigdor Lieberman hadügyminiszter. Ukrajnát a Nemzetközi Valutaalap próbálja meg talpra állítani, de a kísérlet egyelőre sikertelen. Ezt volt kénytelen megállapítani Angela Merkel kancellár is, aki Ukrajna demokratikus jövőjének elszánt támogatója volt az Európai Unióban – írja a Deutsche Welle közszolgálati portál.

Szüzességi felár és szexrobot a nyilvános házban

0

Aki szép összeggel járul hozzá Kalifornia első robot nyilvánosházának felépítéséhez, az elsőként élvezheti a szép szex robotok szolgáltatásait. Ezt tervezi az Unicorn társaság, mely az újdonságot jelentő szalon megnyitását  jövő tavaszra tervezi Nyugat Hollywoodban.

Az Egyesült Államok legtöbb tagállamában a prostitúció illegális, de a szex robotok esetében nem világos a jogi szabályozás. Houstonban Texas államban már megnyílt egy ilyen „bemutató terem”, de a hatóságok még haboznak a jogi megítélésén.

A kaliforniai nyilvánosház elsősorban az informatika terén úttörő férfiakra számít. Reményei szerint a szex robotok átveszik a hús vér nők szerepét, és ezzel a prostitúció problémája megoldódik. Ugyanakkor figyelembe kívánják venni a szex robotok „emberi jogait”. A szexuális aktus konszenzushoz kötött vagyis a szex robot mondhat nemet is. Jövő tavasszal kiderülhet, hogy a valóságban hogyan működik egy nyilvánosház, ahol a szolgáltatást hús vér nők helyett szex robotok nyújtják. Mulatságos, hogy az első ilyen nyilvánosház Kaliforniában épp Hollywoodban indul, ott ahol tavaly világkampány kezdődött a Weinstein ügy kapcsán a szexuális zaklatás ellen a munkahelyen.

Tűzparancs a katonáknak a migránsok ellen – egyelőre nem nálunk, hanem Amerikában

0

Ez olyan, mint egy invázió! – hangsúlyozta az Egyesült Államok elnöke. Ha köveket dobálnak a határon, akkor a katonák fegyverrel válaszolnak – jelentette ki Donald Trump, aki 15 ezer katonát vezényelt ki az Egyesült Államok és Mexikó határára, hogy megállítsák a „migránskaravánokat”.

Három migránskaraván tart Mexikón keresztül az Egyesült Államok felé. Hondurasból indultak el, összesen 7 ezren. Mexikó és Guatemala határán köveket dobáltak, hogy átengedjék őket. A karavánok lassan haladnak, a létszámuk egyre fogyatkozik és valószínűleg csak november végén vagy december elején érik el az amerikai-mexikói határt. Az Egyesült Államokban viszont választásokat tartanak november elején, ezért fontos Trumpnak megmutatnia az elszántságát a migránsokkal szemben.

Az Egyesült Államok területén több millió illegális bevándorló él, Trump ki akarja utasítani őket. Azt is tervezi, hogy megszünteti a születési jogot, vagyis azt, hogy az USA területén megszületett gyerek automatikusan amerikai állampolgár lehet – függetlenül szülei jogi státuszától. Ehhez az új törvényhez viszont módosítani kellene az Egyesült Államok alkotmányát, ami nagyon komoly politikai támogatást igényel a kongresszusban. Ahol a képviselőházban hatalomra juthat az ellenzéki demokrata párt, ha a választások Trump számára kedvezőtlenül alakulnak.

Pompeo: Kína a fő ellenfél

0

Az Egyesült Államok külügyminisztere azzal vádolta meg Kínát, hogy az nem tartja be a nemzetközi jogszabályokat. Ez meglehetősen ironikus hiszen Donald Trump elnök az, aki az America First elv alapján megsérti a nemzetközi jogszabályokat. Pompeo elsősorban a szellemi tulajdon ellopásával vádolta meg a kínaiakat, akik előszeretettel koppintják le a külföldi termékeket, hogy aztán saját áruként adják el miközben nem fizetnek szabadalmi díjat.

A kínaiak adósság csapdába ejtik a gyanútlan afrikai és latin-amerikai országokat. Pompeo szerint a kínaiak gyors előrenyomulása Afrikában és Latin Amerikában azzal jár, hogy az ottani országok teljesen eladósodnak és így függő viszonyba kerülnek Pekingtől. Azt nem tette hozzá az amerikai diplomácia vezetője, hogy Afrika és Latin Amerika államai épp azért fordultak Kínához, mert a nyugati nagyhatalmak – élükön az Egyesült Államokkal – ugyanezt a módszert alkalmazták.

Trump elnök Argentínában a G 20 csúcstalálkozó keretében cserél eszmét legközelebb Hszi Csinping elnökkel. Ha nem sikerül megállapodni, akkor újabb amerikai szankciók jönnek – fenyegetőzött már jó előre az Egyesült Államok elnöke. A világ két legnagyobb gazdasági erejének összecsapása az egész globális gazdaság egyensúlyát fenyegetheti- erre hívta fel a figyelmet a Nemzetközi Valutaalap. Sanghajban a jövő héten nyílik a nagy import expó, melyet személyesen Hszi Csinping elnök nyit meg. Magyarország is a díszvendégek között lesz – éppúgy mint Németország vagy Oroszország. Az USA nem lesz jelen Sanghajban mint díszvendég, mert Donald Trump szankciói súlyos gondokat okoznak a világ második legnagyobb gazdaságának, Kínának.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK