Kezdőlap Világ Oldal 388

Világ

Szembe kell nézni a nacionalista kihívással

0

A populizmust nem Orbán Viktor találta fel. Ausztriában a szélsőséges Szabadságpárt már akkor bekerült a kormányba, amikor Magyarország még csak reményteli tagjelölt volt az EU kapujában. De Orbán is hozzátette a magáét, mivel bevállalta az illiberális címkét, és a liberális és illiberális közti megosztottságot Kelet és Nyugat küzdelmének állította be, részben azért, hogy a ténylegesnél nagyobbnak látsszon a támogatottsága.

A világ egyik legtekintélyesebb külpolitikai elemzőintézetének (Carnegie) európai igazgatója a Politicónak írt cikkében úgy gondolja, hogy ha a liberálisok meg akarják állítani a populista hullámot, akkor el kell kerülniük a csapdát és nem szabad Közép-Európát ostorozniuk, mert nem a térség a felelős a jelenségért. Tomás Valasek szerint Macron a minap joggal állapította meg Pozsonyban, hogy az EU nem a régi és az új tagok között megosztott, mert mind a két oldal a földrész újraegyesülését akarja. Ám az elnök túllépett azon, hogy milyen törékeny a kettő közötti viszony, ami jóvátehetetlen szakadással fenyeget. A liberális és illiberális erők közti harc meghatározó témává lépett elő. De hiba úgy beállítani, mintha a populizmus elsősorban közép-európai gond volna. Az EP-választás az egység próbaköve lesz.

Persze kísértő, hogy úgy tüntessék fel, mintha a nyugati liberális bástyát csakis az új tagállamok populistái támadnák. Ám a populizmust nem Orbán Viktor találta fel. Ausztriában a szélsőséges Szabadságpárt már akkor bekerült a kormányba, amikor Magyarország még csak reményteli tagjelölt volt az EU kapujában. Azon kívül a jelenség nem korlátozódik a régióra. Ám a sztereotípia több okból is tartja magát. Először is, mert a jobboldali populisták által kormányzott Magyarország és Lengyelország keleten van. De Orbán is hozzátette a magáét, mivel bevállalta az illiberális címkét, és a liberális és illiberális közti megosztottságot Kelet és Nyugat küzdelmének állította be, részben azért, hogy a ténylegesnél nagyobbnak látsszon a támogatottsága.

A térség részéről annyiban van jogosultsága a kvóták elutasításának, hogy ezek az országok a történelmi előzmények miatt nem szeretik, ha megmondják nekik, hogy mit kell tenniük – akaratuk ellenére. Ugyanakkor a keleti bővítést megbánó nyugati államok számára kapóra jött a liberalizmus válsága, mert így sürgethetik a hasonlóképpen gondolkodó országok szorosabb szövetségét.  Így előkészítik a talajt a kétsebességes Európához. De a választási kampány beindulásával nagy a kockázat, hogy kiéleződik a feszültség és gyógyíthatatlan károk érik a két oldal közti viszonyt. Meg kell akadályozni a végleges törést, noha a vezető jelöltek jelenleg egytől-egyik a különbségeket hangoztatják. De ha keleti és nyugati EP-képviselők összefognának, menteni tudnák a kárt. Egy esetleges migrációs megállapodás szintén segítene hatástalanítani menedékkérőkről folyó vitát. Túl kellene lépni a kötelező elosztás elvén is.

Talán a legfőbb, hogy az európai vezetőknek el kellene ismerniük: nem a liberális Nyugat és az illiberális Kelet ellentéte okozza a válságot. A nyílt társadalom követői mindenütt szembenéznek a nacionalista, populista kihívással. Azon kívül van igazság abban, amikor a populisták azt mondják, hogy az EU nem működik jól. A legtanácsosabb az volna, hogy válaszként a liberálisok mindenütt mozgósítsák a demokratákat és kidolgozzák a saját javaslatukat a másik oldal által kifogásolt gondokra. Az sem árt, ha a két fél jobban megismeri egymást. Meg kell szabadulni a ki nem mondott előítéletektől, közhelyektől.

Orbán nem szereti a vegyes pártokat

Orbán Viktor keményen odaszólt Bugár Bélának és a Hídnak. „Ami a Felvidéket illeti, van egy tüske a körmünk alatt, egy híd formájú tüske” – jelentette ki a magyar miniszterelnök. Bugár szerint Orbánt azt zavarja, hogy a Híd többször is kritizálni merte őt és a Fideszt.

Orbán a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) múlt pénteki ülésén beszélt a szlovákiai magyar kisebbség politikai helyzetéről. A magyar miniszterelnök a Kárpát-medencei vegyes pártok létezését veszélyes jelenségnek nevezete. „A Híd nem a konkrét mivoltában jelent problémát a számunkra. Bugár Bélának vannak történelmi érdemei, van, aki kedveli őt és van, aki nem. Nekünk ez sokkal inkább egy strukturális jellegű probléma, hiszen a felvidéki vegyes párt létezése nemzetstratégiai kérdést vet fel. Konkrétan azt, hogy kívánatosak-e az etnikai alapú pártok a Kárpát-medencei régiókban, vagy pedig célravezetőbb magatartás-e a vegyes pártok létrehozása. Az én álláspontom az, hogy életveszélyes lenne áttérni az etnikai alapon szerveződő pártképviseletről a vegyes alapon történő szerveződésre. Szerintem ez egy csapda, és ebbe ne lépjünk bele, még akkor sem, hogyha egyébként néha megszakad az ember szíve, mert derék magyar embereket lát a Hídban elindulni, akikkel szemben az etnikai alapon szerveződő magyar pártot érdemes támogatnunk” – jelentette ki Orbán. A miniszterelnök még hozzátette, hogy figyelemmel kísérte a szlovákiai önkormányzati választás eredményeit, és gratulált az Magyar Közösség Pártjánaknak az elért eredményekhez.

Bugár Béla szerint Orbán nagyon furcsa következtetésekre jutott. „Szerinte azt a pártot érdemes támogatni a Fidesz-kormánynak, amelyik évek óta nem képes megugorni a parlamenti küszöböt és a törvényhozáson kívül leledzik. Azt a pártot pedig, amelyik kormánypártként jogszabályi szinten ér el eredményeket nemzeti kisebbségünket érintő ügyekben, tüskének tekinti. Arról azonban, hogy ki tüske, nem a határon túl döntenek, hanem itthon, Szlovákiában” – mondta Bugár, aki szerint egy ilyen döntés mintapéldája a legutóbbi önkormányzati választás volt. „Ezt a döntést, az önkormányzati választás eredményét, bizonyára Budapesten is látták. A Híd jól szerepelt, behozta korábbi regionális lemaradását az Orbán Viktor által támogatott párttal szemben, megvetette a lábát a déli régiókban. A Hídnak az elkövetkező négy esztendőben 127 polgármestere lesz. A Komáromi járásban például 4-ről 11-re nőtt a számuk, de máshol is erősödtünk. Ez nem eszmefuttatás, hanem a hazai választók döntése” – fűzte hozzá Bugár. Meggyőződése, hogy Orbánnak egyebek mellett az sem tetszik, hogy a Híd elutasítja a nem demokratikus kormányzási módszereket, nem támogatja a pánik- és félelemkeltést és mer kritizálni.

Menyhárt József, az MKP elnöke szerint Orbán Viktor kijelentéseit kontextuson belül kell értelmezni. „A miniszterelnök tulajdonképpen méltatta Bugárt, hiszen kiemelte történelmi érdemeit, majd hozzátette, hogy ebben az esetben igazából nem vele kell foglalkozni. Ezt én is így gondolom. A miniszterelnök is hangsúlyozta, hogy ez szerkezeti probléma, nem pedig személyes. A mondanivalójának lényege az volt, hogy nem szabad engedni, hogy a Kárpát-medencén belül a vegyes alapon szerveződő pártok fölé kerekedjenek az etnikai alapon szerveződő pártképviseleteknek. Az, hogy ezt a Híd elnöke magára vette, az már az ő dolga. Én úgy gondolom, hogy Bugár akkor sem kritizál, amikor kellene, olykor meg bírál, amikor nem is kellene. Nála az igen néha nemet jelent, és fordítva. A miniszterelnök úr nagyon pontosan fogalmazta meg a mondanivalóját, a vegyes pártokat bírálta általánosságban, nem pedig Bugárt” – nyilatkozta Menyhárt.

Új Szó

Kozákok levele a hágai nemzetközi bírósághoz

0

Kapjanak a magánhadseregek katonái is valamiféle társadalombiztosítást!- javasolják azok az orosz veteránok, akik külföldön harcolnak hazájuk megbízásából, de nem hivatalosan. Szíriában közülük többen elestek, mások megsebesültek. Nem sok állami támogatást kaptak. Ezen háborodott fel Jevgenyij Sabajev, a kovrinói kozákok kapitánya. Egy veterán találkozó után levelet küldtek a hágai nemzetközi bírósághoz, hogy érvényesítsék az érdekeiket, melyeket az orosz állam semmibevesz. Nem a kozákok alkotják a leghíresebb magánhadsereget Oroszországban.

Túl soká élünk, ami pénzügyi kockázat

A vártnál is tovább élnek az emberek, ami akár 50 százalékkal megdobhatja a kiadásokat 2050-re – derül ki az IMF jelentéséből. A valutaalap vezetője a nyugdíjkorhatár folyamatos emelését szorgalmazza, de szó lehet az ellátás csökkentéséről is.

Az idősek túl sokáig élnek, és ez veszélyt hordoz a globális gazdaság számára, most valamit kell tenni – véli Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója. Az IMF következő féléves csúcstalálkozójára készítette elemzését.

Az IMF tőkepiaci részlegének vezetője, a spanyol José Viñals a becsültnél hosszabb életet

„élettartam-kockázatnak”

nevezi. Eszerint ha az átlagos élettartam 2050-re várhatóan több, mint három évvel növekedne a 2010-es referenciaértékhez képest, akkor a fejlődő gazdaságokban az öregedés költsége a kormányokra, a vállalatokra, a biztosítókra és a magánszemélyekre 50 százalékkal emelkedne.

A feltörekvő országok esetében ez a többletköltség 25 százalék lenne. Abszolút összegben a várt többletköltségek több tízmilliárd dollárba kerülnek globálisan. Ez veszélyezteti az államháztartás fenntarthatóságát, mert az államadósságot hasonló arányban növelné. Ez a magánszemélyek fizetőképességét is veszélybe sodorná.

„A hosszabb élet jó dolog, de jelentős pénzügyi kockázatot hordoz. Többe fog nekünk kerülni”

– mondta Vinals.

A bemutatott adatok szerint az élettartam valósággal száguldva nőtt az elmúlt bő 250 évben. 1750-ben Nyugat-Európában a születéskor várható élettartam nem érte el a 40 évet. 1900 óta lineáris növekedés következett be, míg 2010-re el nem érte a 80-at. Globálisan az 1950-es 48-ról 1950-ig 70 évre nőtt a várható élettartam.

Az ENSZ várakozása szerint 2050-re a 60-dik év után a várható élettartam még 26 év lesz a fejlett gazdaságokban, és 22 a fejlődő országokban. Vagyis évente egy hónappal fog kitolódni. Az 1910-ben élt 60 éves európaiaknál a várható élettartam 15 év volt, egy évszázaddal később ez elérte a 24 évet.

Ez természetesen növekvő kiadást von maga után a nyugdíjakra és az egyéb társadalombiztosítási ellátásokra. „Felismerni és mérsékelni ezt a kockázatot olyan folyamat, amelyet most kell elkezdeni” – mondja az IMF szakértője.

Christine Lagarde szerint a hatások semlegesítése érdekében ajánlott kombinálni a nyugdíjkorhatár növekedését más intézkedésekkel. Azt javasolja, hogy

a korhatár növelését igazítsák a várható élettartamhoz,

ezzel nem nőne a nyugdíjban töltött évek száma.

A 67 éves nyugdíj-korhatárt kitoló spanyol reformban már van ilyen mechanizmus. A törvény előírja, hogy a nyugdíjrendszer legfontosabb változóit (mint például a korhatárt) a várható élettartam növekedésétől függően ötévente felülvizsgálják. De az IMF szerint ez se elegendő. Meggyőződésük, hogy további intézkedéseket kell hozni. Többek között a nyugdíjak csökkentését, a járulékok növelését és annak lehetőségét, hogy az államok a magánbiztosítókkal szerződést kötnek a „vártnál hosszabb ideig” élők miatti kockázat fedezésére.

Francia szerelmi vallomás Németországnak

0

A francia elnök kijelentette, hogy erősebb Európára, nagyobb egységre van szükség, mert különben a világ káoszba süpped. Macron a Bundestagban mondott beszédet a háború és a diktatúrák áldozatai előtt tisztelegve.

A Guardian szerint Macron felhívta a német kancellárt, hogy az támogassa a széleskörű uniós reformokat, mert a földrésznek és azon belül a két országnak mutatnia kell a békéhez vezető utat. Éppen ezért kell az EU-nak erősebbnek és az eddiginél szuverénebbnek lennie – tette hozzá. Merthogy a kontinens nem lehet nagyhatalmak játékszere, nem fogadhat el alárendelt szerepet a világban, többet kell tennie a saját biztonságáért és védelméért. Egyetértett Merkellel abban, hogy Európa vízválasztóhoz érkezett. A két politikus utána tárgyalt egymással, bár véleményük különbözik egy sor alapvető kérdésben, így pl. abban, mekkora jogkört kapjon a javasolt közös hadsereg. A tervezett katonai erőről a francia Európa-ügyi miniszter úgy nyilatkozott, itt nem arról van szó, hogy az USA ellen lennének, de az uniónak saját kezébe kell vennie a sorsát, hogy többé ne szoruljon rá másokra.

A Spiegel úgy értékeli, hogy a francia államfő történelmi beszédet mondott, szerelmi vallomást tett Németországnak, de lehet, hogy ezt Berlinben nem értik meg. A népek barátságának fogalma a német utópista Marx Károly szótárából való, most meg Macron a népek szerelméről regél? De a politikus tényleg komolyan gondolja. Franciaország meg akarja osztani Németországgal a piacon túl a hadsereget, az adókat, az egyetemeket. Az ilyesmi nem mindig ésszerű, épp ezért van szükség szerelemre is, hogy meglegyen hozzá a politikai bátorság. Az egésznek azonban van egy bökkenője: francia földön a hét végén hatalmas tüntetések voltak az adópolitika ellen, és úgy nézett ki, mintha az elnök a tiltakozások elől repült volna Berlinbe. És lehet, hogy a franciák inkább demonstrálnak és fütyülnek a népek barátságára? Mindezzel együtt a németeknek látniuk kell, hogy ilyen ajánlatot csupán egyszer kapnak az életben, mert Macront odahaza jelenleg még sokan támogatják. Lassan itt az ideje, hogy a német politikusok megtanuljanak szeretni és foglalkozzanak az elnök vallomásával.

A konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung igazat ad Macronnak, hogy sokakban félelmet kelt az általa szorgalmazott új fejezet, és hogy az EU megújulásáért folyamatosan harcolni kell. A nemzeti érdekek ugyanis különböznek, hatalmas erők dolgoznak az EU fellazításán, miközben fennáll az veszély, hogy az uniós intézmények megkövesülnek. Épp ezért tanácsos időről időre visszatérni a közös dolgokra és azokból levonni a tanulságokat. Ám az európai szuverenitás már más lapra tartozik, különösen ami abból a migrációra és az euróövezet költségvetésére nézve következik. A kommentár szerint az elnök joggal szólt arról, hogy a közös európai cselekvés, újabb nemzeti jogok átruházása csakis a jog és demokrácia kereteiben lehetséges.

Amúgy egész jól működik a jogközösség, éppen azon hatalmak ellenében,, amelyek meg akarják osztani az uniót. Aki gazdaságilag boldogulni akar Európában, annak tartania kell magát a szabályokhoz. De az EU nem függetlenítheti magát a polgárok akaratától. Az viszont kínos propaganda csupán, hogy Brüsszelt senki által meg nem választott bürokraták uralják. Az egykori áldozatok gyásznapja arra emlékeztet, miként kell kezelni az eltérő nemzeti érdekeket, de arra is, miként nem szabad.

Európa populistái egyesüljetek!

Egyesülés. Ezt a célt tűzte ki az Alternative für Deutschland társelnöke, aki a szélsőjobboldali párt vezére lesz az európai választási kampányban. Jörg Meuthen exkluzív interjút adott a német közszolgálati Deutsche Welle portálnak.

 

Mit akarnak elérni az európai választásokon, melyeket jövő májusban rendeznek meg?

Az Alternative für Deutschland több szavazatot szeretne kapni, mint a legutóbbi országos választáson. A szélsőjobboldali párt népszerűsége azóta megnövekedett, jelenleg Németország második legnépszerűbb politikai alakulatának számít.

Mik a céljai?

Először is a kaotikus migráns helyzet rendezését akarjuk elérni. Ezt egyre többen követelik Németországban és egész Európában. Jelenleg tárgyalunk más populista pártokkal, hogy majd egységes frakciót tudjunk alakítani az Európai Parlamentben.

Milyen szerepe lehet Steve Bannon-nak, Trump egykori tanácsadójának, aki most Európában nyomul?

Nem hiszem, hogy fontos szerep jutna Steve Bannon-nak az európai populista szervezetek egyesítésében. Ha létrehoz egy kutató központot, amely feldolgozza a számunkra fontos politikai témákat, akkor azt megköszönjük, de a populisták egységét mi európaiak fogjuk megcsinálni – Steve Bannon nélkül.

Mi a véleményük az Európai Unióról?

Nem minden rossz, ami ott történik. Az Európai Unión belüli kereskedelem az mindenkinek jó, ezt tehát helyeseljük. Meg akarjuk erősíteni a külső határok védelmét. Az Európai Unió központját közelebb akarjuk hozni az emberekhez. Svájci megoldást akarunk vagyis sok népszavazást!

Újabb gazdasági krízistől tart, melyben politikai lehetőséget lát? Ön szerint fél éven vagy legkésőbb egy éven belül itt a recesszió Európában?

Erre fel kell készülni és valamiféle hatékony akció tervet kell kidolgozni. Azért akarunk mi, az Alternative für Deutschland erős és egységes populista frakciót az Európai Parlamentben, hogy aktívan befolyásolhassák Európa jövőjét.

Hernádi kontra Wembley

Horvátországban eddig még nem váltott ki nagyobb érdeklődést, hogy Zágráb javára döntött az Interpol végrehajtó bizottsága Dubajban. Azaz: újra kiadják a nemzetközi elfogatóparancsot Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója ellen. A hír egyébként a horvát belügyminisztérium honlapján jelent meg. Ez a kétségtelen nemzetközi siker azonban semmi ahhoz képest, hogy a világbajnokság második helyezettje ma délután a Wembley-ben lép fel Anglia ellen.

Aggodalmaskodó hangnemet megütő cikkek sorozata jelent meg arról, hogy Rakitić (a vébé egyik horvát hőse) könnyebb sérülést szenvedett és talán be sem kerülhet a kezdő tizenegybe. És hogy mit mond Dalić, a szövetségi kapitány („Nem félünk senkitől sem!”).

A fociláz árnyékában alig jut hely Hernádinak és a mélypontra igyekvő horvát-magyar kapcsolatoknak.

A dubaji közlemény szerint az ügyben Horvátország és Magyarország írásban alátámaszthatta indokait, miután az Interpol Horvátországgal és Magyarországgal konzultációkat is folytatott. Végezetül mindkét állam részéről lehetőség volt arra, hogy bizonyítékul felhozza állításait az Interpol végrehajtó bizottságának dubaji ülésén, amely után a szervezet Horvátország javára döntött, és megszüntette az összes korábban kiszabott tilalmat.

Korábban Hernádi Zsolt egyszer már lekerült a szervezet körözési listájáról, de Horvátország augusztusban kérte az Interpoltól, hogy újítsa meg a Mol elnök-vezérigazgatója ellen korábban kiadott körözést.

Az ügy kiinduló pontja, mint ismeretes az, hogy a korrupció és szervezett bűnözés elleni horvát ügyészség (USKOK) 2013-ban vádat emelt Hernádi Zsolt ellen. Az USKOK szerint a Mol vezetője 2008 és 2009 között tízmillió euró kenőpénzt adott át Ivo Sanader akkori horvát kormányfőnek azért, hogy a Mol megszerezhesse az INA horvát olajipari vállalat irányítási jogait. A Mol Nyrt. és Hernádi Zsolt visszautasította a vádakat, állítva: soha nem korrumpáltak egyetlen politikust sem, nem adtak kenőpénzt az INA irányítási jogainak megszerzéséért. A per egyik bizonyítéka egy videó volt, amelyen az látszik, hogy Hernádi és Sanader egy zágrábi étteremben ül és egy cédula gazdát cserél.

Zágráb azóta többször is bíróság elé akarta állítani a Mol-vezért (tanúként, vádlottként),

de a magyar hatóságok nem tettek eleget sem a horvát, sem a nemzetközi követelésnek. Szintén nemzetközi fórumokon egyszer Magyarországnak, máskor Horvátországnak adtak igazat. Tény, hogy Hernádi nem nagyon utazgat külföldre.

Az eset károsan hat a két ország kapcsolatára és állítólag a két miniszterelnök, Orbán és Plenković nyári magántalálkozóján is erről esett a legtöbb szó. Olyannyira kulcskérdés lehet a Mol-ügy, hogy Orbán Viktor a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) minapi ülésén még meg is fenyegette a horvátokat:

„Igyekeztem elmagyarázni nekik, hogy ha a Mol-problémát felemeljük horvát-magyar államközi kapcsolatok szintjére, az a

magyar állam részéről erőteljesebb fellépést fog indokolni és az mérhetetlenül le fogja rontani a horvát-magyar kapcsolatokat.”

Ennél világosabban aligha lehet fogalmazni. Pedig néhány napja még úgy tűnt, hogy enyhül a feszültség Zágráb és Budapest között. A horvát külügyminiszter bejelentette: Magyarország mégis támogatja országuk csatlakozását az OECD-hez. Eddig éppen a Hernádi iránt tanúsított bánásmód miatt akadályozta.

Továbbá Orbán december elsején és másodikán részt vesz Zágrábban a Közép-Európai Kezdeményezés elnevezésű regionális együttműködési tömörülés tagállamainak kormányfői találkozóján. Magyar miniszterelnök hivatalosan utoljára 2011 járt Horvátországban. Az más, hogy rendszeresen ott nyaral és a horvátoknak szurkolt a foci vébén.

Az Interpol legújabb döntése ismét egy fordulatot hoz az ügyben és Gruevszki mellett Magyarországnak immár még egy nemzetközileg körözött híressége van.

Oknyomozók életveszélyben – Ki ölette meg az oknyomozó újságírót Máltán?

Megvan a három megrendelő – tudatta a Sunday Times of Malta című újság, de neveket nem közölt. Azt viszont megírta, hogy a megrendelők különböző okokból kerestek bérgyilkost Daphne Caruana Galizia meggyilkolására. A háromgyermekes családanyát tavaly októberben robbantották fel autójában. A három bérgyilkos a rendőrség szerint egy SMS üzenettel aktivizálta az autóba beszerelt bombát, mely végzett az oknyomozó újságírónővel.

Az Europol nyomozói is aktívan részt vettek a tettesek keresésében. Így sikerült megtalálni a három értelmi szerzőt. Az Európai Unió központjában óriási visszhangja volt az oknyomozó újságírónő megölésének, annál is inkább, mert Daphne Caruana Galizia a baloldali kormányfő legfőbb kritikusának számított a szigeten. Korrupcióval vádolta meg mind a miniszterelnököt, mind pedig a First Ladyt. Máltán is olajozottan forog a nemzeti együttműködési rendszer gépezete: a főügyész sietett felmenteni a miniszterelnököt és nejét egy villámgyors vizsgálat eredményeképp. A helyi rendőrség elfogott három férfit, akiket azzal gyanúsítanak, hogy ők robbantották fel az oknyomozó újságíró kocsiját. Mindhárman ártatlannak vallották magukat.

A helyi rendőrség egyelőre nem reagált arra a hírre, hogy megvannak a gyilkosság értelmi szerzői is. Szlovákiában egy hasonló ügybe belebukott a belügyminiszter és a miniszterelnök is. Máltán egyelőre ugyanaz a kormányfő irányítja a sziget politikai életét, akit Daphne Caruana Galizia korrupcióval vádolt. Különbség csupán annyi, őt autójában robbantották fel…

Minden eladó! – Privatizációból akarja finanszírozni a költségvetést a kormány Rómában

0

18 milliárd eurós állami vagyont akar pénzzé tenni a költségvetési gondokkal küszködő olasz kormány, hogy így válaszoljon Brüsszelnek arra a kérdésére, mégiscsak miből kívánja fenntartani a költségvetési egyensúlyt?

Eddig a költségvetésben csak 5 milliárd eurós privatizáció szerepelt. Ezt most felemelték 18 milliárdra, vagyis a éves GDP egy százalékára! Giovanni Tria gazdasági miniszter Brüsszelnek küldött levelében még egy újdonság van: a hivatkozás a katasztrófa alapokra! Ezen a címen akar plusz pénzt szerezni Olaszország az Európai Uniótól. Ebben a katasztrófa alapban minden benne van: a földrengések éppúgy, mint a migránsok problémái. Olaszország pénzügyminisztere újra letette a nagy esküt, hogy semmiképp sem lépik túl a 2,4%-os határt a költségvetési deficittel. Brüsszelben nem hisznek ebben: kiszámolták, hogy a költségvetés hiánya jövőre 2,9% lehet, a következő évben pedig 3,1%! Ez pedig azt jelentheti, hogy Olaszország formálisan is túllépi a határt. Emiatt szankciók következhetnek, melyek elérhetik a GDP 0,2%-át. Ez Olaszország esetében 3,4 milliárd eurót jelenthet!

Ráadásul az IMF sem hisz Rómának, mely jövőre 1,5%-os növekedéssel számol. A Nemzetközi Valutaalap szerint jövőre alig haladja meg az 1%-ot a növekedés, 2020-ban pedig 1% lesz. Vagyis az olasz gazdaság egyáltalán nem növekszik majd olyan ütemben, mint ahogy ezzel a kormány Rómában számol.

Növeljük a nyugdíjakat és csökkentjük az adókat! Olaszország népének ez kell! Ha Európa ezt elfogadja, akkor jó, ha nem, mi akkor is megcsináljuk!- fogadkozott Matteo Salvini, a Liga vezére, a miniszterelnök helyettese, aki egyben belügyminiszter is.

Ésszerűség vagy népszerűség? – Ez itt a kérdés!

A piacok könyörtelenek: egyáltalán nem fogadják el a populista kormány érvelését. Az olasz és a német államkötvények között állandóan tágul a szakadék. Jelenleg 300 pont a különbség vagyis fél év alatt – amióta a populista kormány hatalmon van Rómában – a kétszeresére nőtt! Pénzben kifejezve ez 1,5 milliárd eurós plusz kiadást jelent hat hónap alatt! Mindeközben Olaszország államadóssága meghaladja a GDP 130%-át! Mindenáron tartania kell Rómának ezt a 130%-ot- figyelmeztet az IMF. De ha elszalad a költségvetési hiány, akkor az államadósság is tovább növekszik. Levelében Giovanni Tria pénzügyminiszter most az ígérte, 2021-re leviszik az államadósságot a mostani 131%-ról 126%-ra.  Ehhez kell az óriási privatizáció, mert a piacok bizalma meginoghat és az adósság piramisa túlságosan nagy az Európai Központi Banknak is ahhoz, hogy egyedül kezelje azt.

Brüsszel kompromisszumot javasol. Merkel kancellár az Európai Parlament előtt mondott beszédében kinyújtotta karját Olaszország felé. Pierre Moscovici, az EU pénzügyi biztosa halálosan megsértődött azon, hogy egy olasz uniós képviselő a cipőjét tisztogatta az EU levelével a nyilvánosság előtt, de ennek ellenére szintén kompromisszumot emleget. A szavak és a számok kínos kontrasztot képeznek. Kompromisszumról beszélni lehet ugyan, de ki állja a számlát? Az eurozóna tagállamai felsorakoztak Brüsszel mögé a populista olaszokkal szemben, mert elsősorban az ő pénzükről van szó. Marad tehát a róka fogta csuka helyzet az európai választásokig. Rómában abban bíznak, hogy felülkerekednek a populisták mindenütt az Európai Unióban. Matteo Salvini azt is megpendítette: szívesen lenne Jean-Claude Juncker utóda a brüsszeli bizottság élén! A németek szívesebben látnák a saját emberüket a vezető ülésen, mert számukra a gazdasági ésszerűség evidencia és a populista számmisztika elfogadhatatlan akkor is, ha az Európai Unió harmadik legnagyobb államából, Olaszországból érkezik.

Kína megszerezte a NATO szuper szoftverét

0

Amikor Oszama bin Ladent amerikai kommandósok megölték Pakisztánban, akkor a Luciad szoftver segítségével tudták az akciót élőben követni a Fehér Házban Washingtonban. Most a kínaiak ezt a Luciad szoftvert vásárolták meg annak belga tervezőjétől – értesült a South China Morning Post.

A Leuvenben működő cég főnöke dr. Lode Missiaen tervezte a Luciad szoftvert – még a NATO számára. Ez olyan mint a Ferrari – szupergyors program, amely háborús helyzetben hallatlan előnyt adhat a felhasználónak. Tampa-ban, az USA különleges műveleti központjában mindmáig ezt használják. A szoftver tervezője 1999-ig a NATO-nak dolgozott, de azután kilépett és megalapította a Luciad Kft.-t, amely árusítja a szuper szoftvert. Jelenleg a kínaiak szakértői gyorsított tanfolyamon sajátítják el a szoftvert, melyet a világ legnagyobb hadserege, a kínai is használni akar.

Miért engedi ezt a NATO? A South China Morning Post szerint a szoftver tartalmazhat bizonyos rejtett kém programokat, melyek tájékoztatják a külvilágot arról, hogy a kínaiak valójában mit is csinálnak. Ezért Peking komoly kockázatot vállalt a szoftver megvásárlásával, de a kínaiak szakértői nyilvánvalóan mindent elkövetnek azért, hogy olyan tűzfalat állítsanak a Kínában felhasznált Luciad és a külvilág közé, mely lehetetlenné teszi a kémkedést.

Nemrég Washingtonban tárgyalt a kínaiak sztár diplomatája és a hadügyminiszter. A stratégiai tárgyalásokról nem sok szivárgott ki, de az kiderült: bár Washingtonban Kínát ellenfélnek tekintik, de mindenképp tárgyalni kívánnak vele, mert semmiképp sem akarnak komoly konfliktust. A következő jelentős amerikai-kínai tárgyalás Argentínában lesz, ahol a G 20 csúcstalálkozón részt vesz mond Donald Trump mind pedig Hszi Csinping.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK