Kezdőlap Világ Oldal 384

Világ

Porosenko: Putyin újra birodalmi Oroszországot akar

0

Ukrajna elnöke a Bild Zeitungnak nyilatkozott erről. Porosenko újra hitet tett nyugati elkötelezettségéről és német katonai segítséget kért Oroszország ellen.

Petr Porosenko elnök Németországot Ukrajna egyik legközelebbi szövetségesének nevezte és kérte Berlint, hogy katonailag is támogassa Ukrajnát az oroszokkal szemben. Korábban az orosz flotta elfogta az ukránok három csatahajóját. Egyidejűleg a hadügyminisztérium Moszkvában bejelentette, hogy S 400-as rakétákat szerelnek fel a Krím félszigeten. A Krím félszigetet Oroszország 2014-ben csatolta el Ukrajnától egy népszavazást követően.

Német-ukrán gazdasági fórum Berlinben

Merkel kancellár hangsúlyozta: a válságért egyértelműen Oroszország a felelős. Ezért amikor találkozik Putyin elnökkel a hétvégén a G 20 csúcstalálkozón, akkor megpróbálja őt abba az irányban befolyásolni, hogy csökkentse a nyomást Ukrajnára. Volodimir Groysman ukrán miniszterelnök gazdasági támogatást kért Ukrajnának. A polgárháborúval küszködő ország gazdasági helyzete kétségbeejtő. Az emberek tömegesen távoznak az országból Nyugat felé. Lengyelországban már több mint egymillió ukrán él és dolgozik. Jelentős részben ők pótolják azokat a lengyeleket, akik előttük Nyugatra mentek.

Jövőre választásokat tartanak, Porosenko elnök népszerűsége csekély

Moszkvában azt állítják, az ukrán elnök azért provokálta ki a konfliktust, hogy népszerűségét növelje. A nacionalizmus előretörése általános Ukrajnában, és ez hátrányos az ott élő kisebbségek számára is. A nyelvtörvény sérti a magyar kisebbség jogait is. Ezért a magyar kormány blokkolja Ukrajna NATO tagságát. Ezt Kijevben élénken sérelmezik. Közben a Kárpátalján élő magyarok egyre nagyobb számban szerzik meg a magyar állampolgárságot annak ellenére, hogy ezt az állam akadályozni próbálja Ukrajnában.

G 20 és a külön csata

0

Kínaiak építik meg Argentína új atomerőművét – értesült a Reuters hírügynökség. Ez kettős üzenet Trumpnak, akivel Hszi Csinping elnök Buenos Airesben találkozik a G 20 csúcs kapcsán.

Egyrészt kiderül, hogy a kínaiak immár képesek atomerőművet exportálni olyan kedvező pénzügyi feltételekkel, melyekkel az USA nem tud versengeni. Másrészt pedig, hogy az USA védett vadászterületére merészkednek, pedig Monroe elnök már a XIX-ik században kimondta: Amerika az amerikaiaké!

A kínaiak rohamtempóban bizonyítják, hogy vezető szerepre törekszenek a globális gazdaságban. Hszi Csinping elnök ezt ki is mondta Hangcsouban amikor először rendeztek Kínában G 20 csúcstalálkozót. Obama udvariasan mosolygott, Trump viszont megindította a kereskedelmi háborút.

Mire jut Buenos Airesben „a két régi jó barát” Donald Trump és Hszi Csinping? A South China Morning Post szerint a személyes kapcsolat kifejezetten jó a két vezető között, de ez aligha elég egy jó megállapodáshoz. Trump a Wall Street Journalban kifejtette, ha nem lesz megállapodás, akkor Kína teljes amerikai exportját büntető vámokkal sújtja. Nem kíméli az IPhone-t és az IPadet sem, melyek oly kedvesek a fogyasztóknak az Egyesült Államokban és persze az Apple-nek, amely a világ legdrágább cége. De hogyha Trump kereskedelmi háborúja eléri az IPhone-t és az IPadet is, akkor az Apple is búcsúzhat a dicsőségétől. Trump mindenkinek azt tanácsolja: építsenek gyárakat Amerikában! A kínaiak viszont vígan nyomulnak előre, és ők építenek atomerőművet az amerikai kontinensen pontosan ott, ahol a G 20 csúcsot tartják. Argentínában nagy a tét, és a mozgalmasnak ígérkező hétvége után kiderülhet: háború vagy béke következik a globális gazdaság két óriása, az USA és Kína között!…

Magyar állampolgár randalírozott Újvidéken (videó)

0

Újvidéken letartóztatták a 36 éves V. Z. magyar állampolgárt általános veszélyeztetés és minősített rablás alapos gyanúja miatt. V. Z. november 23-án Újvidéken a Stražilov utcában téglákat dobált a járókelőkre és a személygépkocsikra. A gyanú szerint ezt megelőzően betört a kiszácsi temető kápolnájába, onnan pedig ellopott egy faliórát és egy lámpát, valamint összetörte a berendezés egy részét.

Közzétette: Radio 021 Novi Sad 92,2 MHz – 2018. november 23., péntek

A szerbiai készenléti rendőrségnek múlt pénteken délelőtt tizenegy óra tájban sikerült lehoznia azt a férfit, aki reggel óta téglákat dobált a járókelőkre a magasból egy Újvidék központjában lévő épület tetejéről. Erről a 021.rs számolt be. A portál értesülései szerint a férfi külföldi állampolgár (utóbb kiderült: magyar), az indítéka pedig egyelőre ismeretlen. A rendőrség miután elfogta, a pszichiátriára szállította a férfit.

Ljiljana Popara, az épület házmestere a 021-nek elmondta, nem tudja ki ez a férfi, és azt állítja, soha nem látták még őt. A munkások, akiket a tető javításával bíztak meg úgy nyilatkoztak, hogy reggel megjelent egy férfi, ordítozott és elkezdett téglákat dobálni, ők pedig elhagyták az épületet és kihívták a rendőrséget.

Déli kávé Szele Tamással – Beszéljünk Kínáról

Ha már így kávézgatunk, beszéljünk kicsit Kínáról, mert fontos – és nem azért, amiért a kormány szokott, ők ugyanis kényszeresen törleszkednek a kínai kormányzathoz. Kényszeresen és értelmetlenül, mert Peking nem bolond és soha nem fog nekünk olyan hosszú lejáratú kölcsönt adni, amit úgysem lennénk képesek visszafizetni.

Ezért is mondom: a kormány csak törleszkedik, mint a macska, ha bele akar enni a reggelinkbe.

De hiába teszi, különben is, a nagy Kínának most van nálunk sokkal komolyabb, fontosabb dolga, azzal foglalkozik – az állampolgári pontrendszer. Ez a borzalom párszor már bejárta a magyar sajtót, csak a jelek szerint nem mindenki érti, miről van szó, aki meg igen, már keresi is az űrhajót, amivel elmeneküljön a Föld bolygóról. Ha az teljesen megvalósul, maga lesz a földi pokol, minden túlzás nélkül. A totálisnál totálisabb állam, a tökéletes zsarnokság, ami már mentes az emberi hibáktól – hiszen nem is ember gyakorolja, hanem mesterséges intelligencia.

Az egész még 2014. jánius 14-én kezdődött. Akkor a Kínai Államtanács egy meglehetősen baljós dokumentumot adott ki „Tervezet a szociális hitelrendszer kialakítására” címmel. A száraz nyelvezetű dokumentum egy társadalmi kísérletet vázolt fel, mely Xi Jinping (Hszi Csinping), a kínai Kommunista Párt főtitkárának terveit valósítja meg, aki az „aki egyszer megbízhatatlan, korlátozható” („once untrustworthy, always restricted”) elvet vallva adta ki az utasítást a szociális hitelrendszer (Social Credit System, 社会信用体 shèhuì xìnyòng tǐxì) kialakítására.

Ha kiadta, akkor kiadta. Akkor azt ki is alakítják, pláne a tavalyi pártkongresszus után, mikor Hszi Csinpinget élethosszig tartó teljhatalommal ruházták fel, de már korábban is dolgoztak a projekten.

Pekingben már működik

Kínában meglehetősen komolyan veszik a pártvezetés utasításai, ugyanis az a hosszú élet egyik titka.

A másik a ginzenggyökér, de az nem biztos. Ez biztos.

Rendben, tudjuk, hogy Sanghajban már bevezették ezt a rendszert két éve, kísérleti jelleggel, pár napja bevezették a huszonkétmilliós Pekingben is, sőt, az Alibaba is részt vett a fejlesztésében, hívják hitelrendszernek, pontrendszernek, kreditrendszernek – de mi ez?

Ez egy olyan figyelőhálózat, ami elől nincs menekvés

Elvileg csak a felvett hiteleket és folyó pénzügyeket bonyolítaná, ám a gyakorlatban mindent befolyásol, az étkezéstől a közlekedésig. És sárba tiporja az alapvető emberi jogokat.

Mi történik azzal, aki belép ebbe, mit ellenőriznek ebben a rendszerben?

Ellenőrzik a hiteltörténetet, vagyis azt, hogy rendben fizeti-e a kliens a számláit, van-e elmaradása – ez még nem baj. Ellenőrzik a teljesítési szokásait is, időben teljesíti-e a szerződéseiben vállaltakat vagy késni szokott? Jönnek a személyes adatok. Van-e lakcíme, telefonszáma, mobilja, internet-előfizetése. Hát, ez már kezd kicsit necces lenni, de ez még semmiség, most jön a feketeleves: ellenőrzik a viselkedési szokásait.

Hol vásárol, mit vásárol, kitől és menyit? Ide tartozik a fejlesztésben résztvevő Alibaba online áruház példája a pontrendszerre: „Ha valaki napi tíz órát játékkal tölt, az nem tekinthető értékes embernek. Ellenben ha valaki pelenkát vásárol, jó eséllyel szülő, és felelősségteljes ember.” Sőt, itt tartják nyilván a közlekedési kihágásokat és az esetleges törvénysértéseket is! Az utolsó pont a legborzalmasabb. Ellenőrzik, nyilvántartják és értékelik az ügyfél személyes kapcsolatait is.

Ha olyan emberekkel tart valaki kapcsolatot, akik kritikusan állnak a rendszerhez (vö. rendszerellenes elemek), vagy például a kollektív elhallgatás sorsára jutott Tiananmen téri eseményekről posztolnak, nos ők komoly pontlevonásokra számíthatnak.

A rendszer jutalmaz és büntet, pontszám alapján

A pontozás 350-től 950-ig terjed. Vannak jutalmak, például kölcsönök, kedvezmények, a schengeni vízum gyorsított megadása (erről az Uniót nem nagyon kérdezték meg), és bizony vannak büntetések is. Az első rögtön az, hogy az ügyfél nem vásárolhat business-class repülőjegyet, ha nem javul a magatartása, akkor később már semmiféle repülőjegyet, aztán már vasúti jegyet sem. Utána kizárják őt és családtagjait a magániskolákból és az egyetemekről, megtiltják, hogy magas presztízsű (magyarul: jól fizetett) munkahelyen alkalmazzák, lassítják az internet-kapcsolatát, kizárják a hotelekből, aztán már az éttermekben sem szolgálhatják ki, végül pedig felkerül a „rossz állampolgárok” nyilvános listájára.

Ami körülbelül azonos a lassú, kínos éhen pusztulással. Esetleg a munkatáborral.

Sanghaj és Peking már részt vesz a rendszerben, de 2020-ra Kína minden polgára be kell lépjen, kötelező jelleggel. Annyira sikeresen működik, hogy már most, Sanghajban kilencmillió embernek tilos repülőjegyet venni, hárommilliót a vasúttól is eltiltottak.

És ez az elvben banki-pénzügyi-kommunikációs hálózat össze van kötve a térfigyelő kamerákkal is!

Ha a kínai ember kimegy az utcára, jobban teszi, ha betartja a közlekedési szabályokat, mert hét rossz következhet egy kis úton való átszaladgálásból. A rendszer elemzi a térfigyelő kamerák felvételeit, arcfelismerésre is képes és ha valaki mondjuk közlekedési kihágást követ el, a fényképe megjelenik a környék óriáskijelzőin, mint egy szégyenfalon.

A rendszer akkor is a pokoli, mikor rosszul működik

Lám, mi történt Dong Minzhuval is, Ningpóban.

Dong Mingzhu egy klímaberendezéseket gyártó nagyvállalat elnöke és menedzsere. A menedzsert a Forbes magazin tavaly a száz vezető kínai üzletasszony között az első helyre sorolta. A ningpói szégyenfalra – állítólag tilosban ment volna át az úton, holott ő akkor épp egészen más városban tartózkodott – úgy került, hogy a zebrán egy olyan busz haladt át, amelynek az oldalán egy reklámban az ő fotója szerepelt és ezt a fotót ismerte fel a zseniális technika. A rendőrség bocsánatot kért, hiába, elvtársak, vannak még hibák – és tovább fejlesztik a rendszert, mely, mint láthatjuk, távolról sem tökéletes.

Egyszóval, ebben nem csak az a pokoli, mikor működik, hanem az is, mikor nem.

Attól nem tartanék, hogy a mi magyar vezéreink eltanulnák ezt a rendszert gyakori kínai látogatásaik során, és megpróbálnák bevezetni nálunk is, mert ehhez bizony pénz kell, méghozzá rengeteg, és a kínai elvtársak erre sem adnának. A Budapest-Belgrád vasútvonal építése is azért akadt el, mert úgy gondolták: ők adják a munkaerőt, a technikát, az építőanyagokat és mi adjuk a vonal területét, meg a szállást, ellátást a dolgozóknak, jó pénzért. Mi meg másképp gondoltuk. Konkrétan úgy, hogy ők fizessenek a felsoroltakért is, meg fizessék ki nekünk is az elvégzett munkát, amit ők végeznek. A tárgyalások kissé elakadtak ezáltal. Nyugodjunk bele: ezt a kormányzatot Peking nem tekinti üzleti partnernek.

Nálunk érdekes következményei lennének…

De ha mégis, mégis, amúgy magyarosan lenyúlnánk az ötletet, és elkezdenénk arcfelismerővel monitorozni egyelőre csak a térfigyelő kamerák felvételeit, akkor mi lenne?

Annak nagyon érdekes következményei lennének, főleg a mi óriásplakátos világunkban…

A Baross téren, mely nem kissé forgalmas közlekedési csomópont, a legközelebbi akármilyen kampány alatt napi negyvenkétezer automatikus feljelentés születne az áthaladó buszok miatt Soros György ellen.

És akkor még nem gondoltunk a 2022-es választási kampányra, melynek során párt- és állami vezetőink is feltűnnének a buszokon meg a plakátokon.

Szóval, nem való még az arcfelismerés a pesti utcára, amondó vagyok.

Ezt a rendszert még a kínaiaknak is sikerült eltolni, hát még mi mire lennénk képesek vele!

Egyelőre ennyit Kínáról – kávé mellé.

A Soros gyűlölet az antiszemitizmus új köntöse

0

A Times brit konzervatív lap arra hívja fel a figyelmet, hogy a Soros elleni támadások mutatják: erősödik az antiszemitizmus. Legutóbb a török elnök keltett új életre olyan, veszélyes előítéleteket, amik mögé diktatúrák szeretnek rejtőzködni. Öt nappal később a Nyílt Társadalom Alapítvány közölte, hogy befejezi törökországi működését. Aki ismeri a zsidóság történetét a 19. és 20. században, az tudja, hogy Erdogan most a nemzetek szétverésével hozta kapcsolatba a „magyar zsidót”.

Az alaptéma visszaköszön a nácizmustól a sztálini időkig. Kiindulópontja a bolygó zsidó, vagyis aki a mítosz szerint folyamatos bolyongásra ítéltetett, mert kigúnyolta Krisztust. A figura gyökértelen, kozmopolita, gyakran gazdag és mindig ördögi.

Amikor a rendszerváltáskor a keleti lakosság csak pislogott, hogy merre is induljon el, Soros segített neki. Az egyik legnagyobb ajándéka a CEU volt Közép-Európa számára, de az egyetem, amely feltűnően rövid idő alatt világszínvonalra jutott, Orbán zaklatással felérő kampánya miatt már nem vesz fel új diákokat Budapesten. A szemfüles osztrák kancellár viszont bejelentette, hogy szívesen látja az intézményt Bécsben. Soros annak idején abból indult ki, hogy a pénze révén a régió elkerülheti a tekintélyelvűség újabb felbukkanását. Ám az utóbbi öt évben jótevőből démon lett minden populista és nacionalista politikus szemében, az egész világon. A kezdőlökést Putyin adta meg, és az emberek mintha sosem tanulnának. A populista autokraták, akik magukat mindig a nemzettel azonosítják, az állítják, hogy amit ők akarnak az mindig valami szent dolog, viszont aki meg akarja hiúsítani szándékukat, az a nép ellensége. És a többség időről időre bedől ennek.

Az orosz államfő, valamint Erdogan, Orbán, Salvini, Netanjahu és Trump nem szeretik Sorost. Az amerikai elnök hozzáállása megdöbbentő és riasztó. A bolygó zsidót nem látják szívesen ott, ahol a vezető igyekszik túllépni uralmának időkorlátain, ahol a hatalmon lévő párt akarja kinevezni a bírákat és befolyásolni a tárgyalásokat, ahol bezárják vagy megfélemlítik a szabad sajtót, és ahol a népszerűtlen kisebbségek lesznek a hivatalos bűnbakok minden rosszért. Vagyis mindenütt, ahol Sorosra a legnagyobb szükség van.

The Times/Szelestey

A holland államvasutak kártérítést fizet az elhurcolt zsidók hozzátartozóinak

0

Ezt jelentette be a Nederlandse Spoorvegen elnöke a közszolgálati televízióban Hollandiában. Erről komoly vita bontakozott ki az elmúlt időszakban, mert az Ajax Amsterdam klub egyik masszőrje beperelte az államvasutakat amiatt, hogy hasznot húztak a zsidók elhurcolásából a holokauszt idején. Salo Mullernek mind az édesapját mind az édesanyját Auschwitzban ölték meg a világháború idején.

Hollandia 140 ezer zsidó polgárából csak 30 ezer élte túl a holokausztot

A nácik 1940 májusában rohanták le Hollandiát. Az SS azonnal megkezdte a zsidók összegyűjtését és elszállítását a kelet-európai lágerekbe. Westerbork vasútállomása mellett volt a tranzit láger. 107 ezer fogoly zsidót gyűjtöttek itt össze majd Auschwitzba illetve Sobiborba szállították őket, ahol a döntő többségük meghalt.

Anna Frank volt a leghíresebb áldozat

A 14 éves Anna Frankot is ezen az úton szállították a haláltáborba. A lány naplója megrázta az egész világot, mert a zsidók üldözésének a hétköznapjait mutatta be egy civilizált országban, mely korábban a tolerancia mintaképének számított. Korábban sok spanyol és portugál zsidó menekült Hollandiába az inkvizíció elől. Ők is éppúgy az áldozatok közé kerültek éppúgy mint azok a német zsidók, akik a nácik elől Hollandiában próbáltak menedéket keresni.

Mi volt az államvasutak szerepe?

A nácikkal a holland állam kollaborált és ennek megfelelően az államvasutak készségesen biztosították a szerelvényeket a zsidók elhurcolására. A nácik játszották az úriembert és fizettek a szállítmányokért. Mai áron 2,5 millió eurót zsebelt be ezen a címen a vasút társaság. Ezért most a társaság elnöke bocsánatot kért és egyben megígérte az áldozatok hozzátartozói kárpótlást kapnak. Összeget nem közölt. Az egész botrány kirobbantója, az Ajax Amsterdam klub masszőrje elégedetten nyilatkozott mondván – oly sok év után az államvasút társaság végre elismerte a felelősségét, és ezzel tisztelgett a szülei emléke előtt, akiket a nácik Auschwitzban kivégeztek.

Alain Delon: a kutyámmal temessenek el!

0

A 83 éves filmsztár teljesen egyedül él vidéken Franciaországban. A France 2 televíziónak nyilatkozott abból az alkalomból, hogy Johnny Halliday és Charles Aznavour nemzeti temetést kapott, ahol a köztársasági elnök is megjelent. Sőt ő tartotta a gyászbeszédet.

Semmiképp sem akarok nemzeti temetést! Alain Delon egész életében a jobboldali eszmékkel szimpatizált és Macron elnök nem tartozik a nagy kedvencei közé. De nemcsak ezért nem akar nemzeti temetést. Úgy érzi, hogy halála az ő személyes ügye! „Egy hősnek tudnia kell meghalnia!”- jelentette ki Alain Delon a France 2 televízióban.

A nők egykori bálványa rosszul bánt a szebbik nemmel.

Saját fia vádolta meg azzal, hogy verte az egyik barátnőjét. Erről is kérdezte a műsorvezető nő Alain Delont, aki macsónak vallja magát. Most sem titkolta ezt: „Ha macsó az, aki pofonokat osztogat másoknak, akkor én macsó vagyok. Igen, nőket is pofoztam!”- ismerte el a nyugalmazott szépfiú, aki egyre többet gondol a halálra.

A kutyám Loubo 12 éves lesz akkor amikor én 90.

Azt akarom, hogy vele együtt temessenek el! Sok kutyám volt, valamennyi itt van eltemetve a házam körül. Loubo az utolsó. Ha előttem hal meg, akkor már nem lesz következő kutyám! Végrendeletemben utasítottam az állatorvost: ha Loubo túlélne engem, akkor altassa el egy injekcióval, hogy velem együtt temessék el azt a lényt, akit életem végén igazán szerettem – nyilatkozta Alain Delon.

Kercs túl szoros kettőnek

0

Moszkva orosz tavat csinálna az Azovi-tengerből – írja Jarábik Balázs a pozsonyi Új Szóban: „Az elfoglalt Krím félszigetet és Oroszországot összekötő Kercsi-szorosban történt ukrán–orosz katonai incidens nem a kelet-ukrajnai konfliktus kiszélesedését fogja eredményezni, inkább vezethet az ukrán demokrácia felmorzsolásához.”

Az elemző súlyos incidensnek nevezi az orosz hadihajók támadását a lényegesen kisebb ukrán hajók ellen. A nemzetközi jog, de még az ominózus azovi szerződés is az ukránoknak ad igazat, akiknek joguk van a szabad hajózáshoz a Fekete-tenger és Azovi-tenger között, a Kercsi-szorosban. Ám a helyi realitás más, az orosz érdek és erőfölény diktál.

Jarábik szerint az ilyen jellegű incidensek kódolva voltak a kercsi híd megépítése óta, amely összeköti Oroszországot a Krímmel. Már voltak ott hasonló, kisebb incidensek, Moszkva szempontjából pedig a híd biztonsága kulcsfontosságú, hiszen Putyin orosz elnök presztízsberuházásáról van szó. Katonai szempontból viszont nagyon nehezen védhető a híd, bárminemű károsodása pedig a „nagyhatalmi” imázson ejtene csorbát, amit Kijev győzelemként ünnepelne. Emiatt is szeretné Moszkva orosz „belső” tóvá változtatni az Azovi-tengert, holott fele részt Ukrajna partjait mossa. A Kreml céljának eléréséhez pedig minimalizálni kell az azovi ukrán tengeri haderőt.

A pozsonyi Új Szó szerzője azt is megállapítja, hogy az elnökválasztásra készülő Kijevnek katonai és politikai érdeke az Azovi-tengeren valamiféle tengeri erő biztosítása. Már csak azért is, mert a kelet-ukrajnai háborútól amúgy is gazdaságilag szenvedő két ukrán kikötőt – Mariupol és Berdyanszk – rendkívül hátrányosan érinti a kereskedelmi hajók oroszok általi jogtalan vegzálása a kercsi áthajózásnál. A mostani agresszióval az oroszok egyértelműen jelezni akarják, hogy az Azovi-tengeren kívül tágasabb, még azon az áron is, hogy egyébként Oroszországgal továbbra is szimpatizáló ukrán régiókat véreztetnek ki.

A két cél, a híd védelme (ami illegitim a nemzetközi jog szempontjából) és az ukránok legitim erőfeszítése, hogy jelen legyenek az Azovi-tengeren, egész egyszerűen nem egyeztethető össze.

Míg az orosz azovi flotta 120 hajóból áll, addig az ukránok 11, a Krím félsziget elcsatolásakor megszökött hajóval vannak jelen. Szeptemberben az ukránoknak még sikerült két hajóval erősíteni az azovi flottájukat, akkor áthajózhattak a híd alatt, és Kijev további hajókat épít az úgynevezett „moszkitó stratégia” jegyében. A kis, páncélozott hajókkal a sekély part menti vizeken fölényben is lennének a jobbára öreg, nagy, lomha orosz flottával szemben. Szeptemberben az oroszokat meglephette az ukrán katonai áthajózás, de nagy erőkkel kísérve átengedték a hajókat. A további erősítésnek azonban most drasztikus módon megálljt parancsoltak. Tették ezt a tőlük immár megszokott, agresszív módon, hogy aztán az ukránokat vádolják meg provokációval.

Mindennek ukrán belpolitikai jelentősége is van, Jarábik szerint: a választásokra készülő, vesztésre álló jelenlegi ukrán vezetés (az incidenst) próbálja belpolitikailag kihasználni, mint látjuk, akár hadiállapot bevezetésével. Az eredeti javaslat még tartalmazta a márciusi elnökválasztás elhalasztását is, ami jól jönne Porosenko jelenlegi elnöknek. Az eredeti két hónapos hadiállapotot aztán egyelőre egyre mérsékelte, az egész ország területe helyett pedig „csak” tíz megyében vezette be a kijevi parlament, az ellenzéki és kormánypárti képviselők verekedése kíséretében. Porosenko egyrészt nyugati nyomásra, másrészt a hazai tiltakozás miatt volt kénytelen erre a kompromisszumra. Mivel az elnök négy hónappal a választások előtt egyre nagyobb hátrányban van a legnagyobb riválisa, Julija Tyimosenkóval szemben, gyanítható, hogy a tíz megyében végül nem is tartják meg a választásokat, a hadiállapotra hivatkozva.

A szerző mindezekből levonja a következtetést: Bár érthető, hogy Kijevnek reagálni kellett az incidensre, de a választások is túl közel vannak, ezért a válasz drámaira sikeredett. Porosenko túl rossz helyzetben van ahhoz, hogy ne lássuk az összefüggést a két dolog között. Bár a Nyugat továbbra is Ukrajnát támogatja az orosz agresszióval szemben, Kijev egyre több okot szolgáltat az aggodalomra, és végső soron éppen az ukrán nyugati integrációs törekvéseket ássa alá. Ha egészen a választásokig marad a részleges hadiállapot, az alaposan lenyes az egyetlen hiteles ukrán deviza, a demokrácia értékéből.

Orbán lengyel barátja meghátrál

0

A Bizottság a populizmus megerősödésével párhuzamosan gyakran arra kénytelen rájönni, hogy nyomás alá került, akár Orbán Viktor, akár az olasz vezetés részéről. Ám a lengyel visszalépés azt jelzi, hogy a szervezetnek van ereje befolyásolni a vitákat a tagállamokban. A magyarázatot az adja meg, hogy Lengyelországban közelednek a választások és az EU-barát ellenzék kezd erőre kapni, mégpedig azzal a jelszóval, hogy a kormánypárt kivezeti az országot az unióból.

Lengyelország már visszakozik a Legfelsőbb Bíróság átalakításától, miután visszaüt a Brüsszellel vívott küzdelem – írja a Financial Times. Az Európai Bíróság döntésének hatására a PiS (a kormányzó, Kaczinsk-féle párt) beadta a derekát, így két tucatnyi bíró visszatérhet dolgozni, mégsem kényszernyugdíjazzák őket.

Az EU ily módon részleges sikert arat az alapértékek védelmében, miközben utóvédharcot folytat a lopakodó illiberalizmussal szemben, Budapesttől Bukarestig. Pedig Varsó nagyon beleállt ebbe a reformba, másfél évig hadakozott érte. De hát a lengyel bírósági rendszer átalakításából a mai európai politika egyik központi csatája lett. A Jog és Igazságosság azt állította, hogy a választási győzelem birtokában radikálisan átépítheti az államot, hiába mondja azt az unió, hogy tiszteletben kell tartani a hatalmi ágak elválasztását. A Bizottság a populizmus megerősödésével párhuzamosan gyakran arra kénytelen rájönni, hogy nyomás alá került, akár Orbán Viktor, akár az olasz vezetés részéről. Ám a lengyel visszalépés azt jelzi, hogy a szervezetnek van ereje befolyásolni a vitákat a tagállamokban.

A magyarázatot az adja meg, hogy Lengyelországban közelednek a választások és az EU-barát ellenzék kezd erőre kapni, mégpedig azzal a jelszóval, hogy a kormánypárt kivezeti az országot az unióból. És az igazságszolgáltatás kapcsán kialakult éles ellentétek pontosan ebbe az irányba mutatnak. Kaczynski persze tagad minden efféle szándékot, de a lakosság jó 80%-a a tagság mellett van. Ezt mutatták a múlt hónapban tartott helyi választások is. A városokban a PiS sorra vereséget szenvedett, mert az ott élőket aggasztja a Brüsszellel kialakult vita. Sokat segített ebből a szempontból, hogy az igazságügyi miniszter nem sokkal a választás előtt megkérdőjelezte az európai jog elsőbbségét. Kaczynskiék helyzetén csak ront a Bankfelügyeletnél kirobbant korrupciós botrány.

Hogy most miként alakul a lengyel belpolitika, az nagyban függ attól, miként reagál Brüsszel a Legfelső Bíróság kapcsán tett varsói engedményre. Az unió máris jelezte, hogy ez még nem elég, hiszen a változások nagy mértékben a politika ellenőrzése alá helyezték a teljes igazságszolgáltatást. Európai források szerint így még annak az eshetősége is fennáll, hogy a hatalom a megfelelő bírák kinevezésével átveszi az irányítást a Legfelsőbb Bíróságon is. Vagyis a helyzet egyáltalán nem oldódott meg. Brüsszel aggódva figyeli a fejleményeket, miközben másutt is növekednek az aggodalmak a jogállam megsértése miatt, lásd Magyarországot és Romániát. De az unió pozícióját erősíti, hogy az Európai Bíróság segédletével teret nyert Lengyelországgal szemben, ami mindenképpen reménysugárként hat.

Kensington angyalai – magyar lányok a „kolostorban”

0

Stílszerűen Chelsea Cloister’s (Chelsea kolostor) a neve annak az elegáns lakótömbnek, ahol a magyar prostik munkálkodtak a furcsa pár irányításával. Szuda Ivett és Karl Ring több mint 100 ezer fontot fizetett az elegáns lakások bérletéért. A magyar lányok, akiket Kensington angyalainak neveztek el, napi 300 fontot kereshettek tisztán a Chelsea kolostorban.

  • A hálózat feje rendőrtiszt volt Londonban
  • A bébiszitter nem akart prosti lenni, de muszáj volt
  • 740 ezer fontos házuk volt Nyugat Londonban, ahol végül letartóztatták őket
  • Mi volt a rendőrség szerepe?

„A fele a miénk, a másik fele a tietek!”- ezzel az egyszerű reklámmal fogott fiatal lányokat és asszonyokat a most 32 éves Szuda Ivett Budapesten. Nem árult zsákbamacskát, mindenkivel tudatta, hogy ez bizony prostitúció, de London legelőkelőbb részében kicsi a kockázat és nagy a bevétel. Most a furcsa párral együtt 11 magyar lány áll bíróság előtt Londonban.

Karl Ring, aki feleségül is vette Szuda Ivettet, a Metropolitan Police tisztje volt, de kevesellte jövedelmét. Ezért plusz pénz után nézett. A lányok futtatása bomba üzletnek ígérkezett Chelsea-ben. Az üzlet olyan jól ment, hogy a törekvő rendőrtiszt kilépett és teljes energiájával a hálózatnak szentelte magát. A kulcsfigura mégsem ő volt, hanem a neje, Szuda Ivett. Őt a lányok Évának vagy Éva néninek ismerték. Nagyon buzgón szervezte a lányokat, akiket azután Wizzair vitt és hozott Budapestről Londonba és vissza. Működött bizonyos rotációs rendszer. A lányok legnagyobb része határidős feladatnak tekintette a munkát a Chelsea kolostorban. A buzgó Szuda Ivett még a magyar bébiszittert is beszervezte – tudósít a londoni Daily Mail, mely nagy képes riportban számolt be a furcsa pár éveken át működő prostitúciós hálózatáról.

A bíróság most azt firtatja mennyire saját akaratukból dolgoztak a magyar lányok a Chelsea kolostorban? A Daily Mail szerint eddig úgy tűnik, hogy minden magyar lány tudta, hogy mit vállal. Még a bébiszitter is, aki kezdetben nemet mondott. Miért változott meg? Miért jelentkezett mégiscsak a Chelsea kolostorba egyáltalán nem apácának? Mert otthon a családja bajba került és nagyon kellett a pénz! Könnyen és gyorsan csakis így juthattak pénzhez. Ezért a bébiszitter a család érdekében vállalta a munkát a Chelsea kolostorban. Maguk a futtatók persze nem ott éltek.

A furcsa páros tudott élni

Szerették a szép ruhákat, az ékszereket és az egzotikus utazásokat. Minthogy a prostik jövedelmének a fele az övék volt, ezért jól éltek és ezt nem is titkolták. Aztán júniusban megjöttek a rendőrök és letartóztatták őket. Most kerültek a bíróság elé.

Hosszú időn át prostitúciós hálózatot működtetni London legelegánsabb részén a rendőrség tudta nélkül nem nagyon lehet. Ezért volt pótolhatatlan érték Őfelsége tisztje, Karl Ring, aki a fővárosi rendőrségen szolgált. Aligha valószínű, hogy a kollégái ne tudtak volna a hálózat működéséről, hiszen a magyar lányok mindenki szeme láttára dolgoztak a Chelsea kolostorban és csak idén nyáron buktak le. A rendőrség kétes szerepét az ügyben a londoni Daily Mail nem nagyon firtatja, mert fontos neki a kiváló kapcsolat a rend őreivel. A lap, amely a brexit elszánt híve, inkább arra akar rámutatni: lám milyen egyszerű prostitúciós hálózatot működtetni magyar lányokkal Londonban akkor, ha nem Nagy Britannia ellenőrzi a határokat. De mit csináltak Őfelsége érdemdús rendőrei amíg a prostitúciós hálózat működött London kellős közepén? Miért hunyták be az egyik szemüket vagy mindkettőt, ha kellett? Ők is részesedtek a haszonból vagy beérték egy-két ingyen menettel? Nem kizárt, hogy ez is kiderül majd Londonban, ahol a bíróság azt szeretné megtudni, hogy hány törvényt is sértett meg a magyar lányokat futtató magyar asszony és férje, a londoni rendőrség egykori tisztje, akik hét éven át működtettek prostitúciós hálózatot a brit főváros legelőkelőbb részében, a Chelsea kolostorban…

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK