Erkölcsi kötelesség a francia zsidók befogadása – hangsúlyozta Naftali Bennett miniszter, aki előzőleg egyeztetett Benjamin Netanjahu kormányfővel. Európa legnagyobb zsidó közösségét buzdítják alijára arra hivatkozva, hogy a zűrzavaros viszonyok Franciaországban nem kedveznek a zsidó kisebbségnek.
A nagy iszlamista terrorakciók idején Benjamin Netanjahu Párizsba sietett és személyesen invitálta a francia zsidókat Izraelbe mondván ott biztonságban vannak! Az akkori francia elnök nyersen közölte a francia állam képes megvédeni zsidó polgárait! Jelenleg is rendőrök őrzik a fontosabb zsidó intézményeket nehogy olyan akciók következzenek be mint 2015-ben és 2016-ban amikor iszlamista merénylők zsidókat gyilkoltak Franciaországban. Tegyük hozzá, hogy már 2012-ben is volt egy hasonló merénylet sorozat, amikor egy Algériából származó iszlamista terrorista zsidó gyerekeket gyilkolt egy iskola előtt Franciaországban. Európa legnagyobb zsidó közössége él Franciaországban, de a gyarmati múlt miatt
Európa legnagyobb muzulmán közösség is!
A több mint ötmillió muzulmán közük csak 1-2% hajlamos a fanatikus iszlamista propaganda befogadására, de egy terrorakcióhoz nem kell túlságosan sok ember. Ráadásul még mindig nem tudja senki sem világosan ki támogatja az iszlamista terrort Európában?
A francia zsidók között egyre nagyobb a bizonytalanság, mert a hétköznapi antiszemitizmus sok helyen fokozódik. Egyre növekszik az alijázó zsidók száma Franciaországból, de ez távolról sem elég Izraelben, ahol azzal a problémával kell szembenézni, hogy a palesztinok jóval inkább szaporodnak mint a zsidók. Ezért adta feladatul a francia zsidók alijázását Benjamin Netanjahu miniszterelnök a diaszpóra miniszternek, Naftali Bennettnek. Franciaország természetesen elutasítja ezt a megoldást, mert nem akar lemondani egy igen aktív és kreatív közösségről, mely évszázadok óta gazdagítja a francia kultúrát és civilizációt.
A franciák tüntetnek. Trumpot éltetik. Szeretem Franciaországot! – írta Twitteren az Egyesült Államok elnöke. Ez kicsapta a biztosítékot az Élysée palotában, ahol épp a sárga mellényes válság megoldásán dolgoznak.
Jean-Yves Le Drian külügyminiszter udvariasan, de határozottan arra kérte Donald Trumpot, hogy ne pofázzon bele a francia belügyekbe! Mi sem szólunk bele abba, hogy mi történik Amerikában, akkor az amerikai elnök is visszafoghatná magát – üzente a francia diplomácia vezetője Donald Trumpnak. Aki persze boldog hiszen Macron elnök gyakran bírálta őt amiatt, hogy lehetetlenné teszi a nemzetközi együttműködést az America First politikájával. Franciaországban a sárga mellényesek egyáltalán nem Trump hívei. Bár voltak egyes csoportok, melyek Trumpot éltették, de nem ez a jellemző. Épp ellenkezőleg. A környezetvédők is csatlakoztak a sárga mellényes mozgalomhoz. Márpedig Trump volt az, aki Amerikát kiléptette a nemzetközi klíma egyezményből, melyet épp Párizsban írtak alá.
Az USA elnöke gyenge és megosztott Európát akar
Macron elsősorban azért zavarta Trumpot, mert erős és dinamikus Európát hirdetett meg, mely versenyképes az Egyesült Államokkal is. A közös európai haderő kapcsán Emmanuel Macron kijelentette: olyan hadsereget akar, mely képes szembeszállni nemcsak Oroszországgal vagy Kínával hanem az adott esetben az Egyesült Államokkal is. Trump felrobbant! Ez ugyanis azt jelentené, hogy Európa kiszabadul az USA gyámkodása alól, mely 1945-ben kezdődött meg, és azóta is tart. Macron hazai problémái ezért töltik el örömmel az Egyesült Államok elnökét, mert Európa nagyszabású reformtervei késedelmet szenvednek, sőt lehet, hogy meg sem valósulnak. Donald Trump pedig a nyugati világ vezetőjének képzelheti magát annak ellenére, hogy America First politikája szembeállítja őt európai szövetségeseivel is.
A Soros György alapította CEU elűzése siker volt Orbán Viktornak, de kudarc az amerikai nagykövet, egy 80 éves ékszerkereskedő és egyben Donald Trump régi barátja számára, aki missziójává tette a CEU megmentését – írta a brit liberális lap az Egyesült Államok európai nagyköveteiről szóló cikkében.
A szerző ismertette Cornstein nagykövet magyarországi politikai helyzettel kapcsolatban tett meglepő kijelentéseit, majd megállapította: Cornstein a Trump által kinevezett nagykövetek közül egyike azoknak, akik a jelek szerint készek eltérni a diplomáciai protokolltól, hogy olyan nacionalista, populista kormányokat támogassanak, amelyek esetleg hasonlatosságokat mutatnak az amerikai elnökkel. A megközelítés azonban eddig nemigen hozott külpolitikai hasznot, de legalább annyi kárt okozott a hagyományos szövetségesek körében, mint amennyi sértődöttséget idézett elő a külügyminisztériumban.
A továbbiakban a cikk felhozta Richard Grenell berlini nagykövet tévelygéseit, aki egyebek között az európai konzervatívok támogatását helyezte kilátásba, és a július 4-i amerikai ünnepségre meghívta a szélsőjobb AfD képviselőit. Mindennek persze nem örült a német politikai osztály, és Martin Schulz egyenesen azt mondta: „Grennel nem úgy viselkedik, mint egy diplomata, hanem mint egy szélsőjobboldali gyarmati tiszt”. Problémái támadtak az Egyesült Államok hollandiai nagykövetének is. Mindhárom diplomata politikai kinevezett, egy régi gyakorlat képviselője, amely szerint az elnök híveit, vagy nagy adományozóit nagyköveti kinevezésekkel jutalmazzák.
A korábbiakhoz képest azonban nagy különbség, hogy most olyan amerikai elnök van hivatalban, akinek hazai retorikája gyakran emlékeztet a közép-kelet-európai nacionalista, populista rezsimekére.
A karrierdiplomaták úgy tesznek, mintha Trump elnök nem is létezne
Azokon a helyeken, ahol karrierdiplomaták maradtak hivatalban az amerikai nagykövetségeken, azt az egyszerű receptet követik, hogy úgy tesznek, mintha Trump elnök nem létezne. Nehéz egy olyan elnököt képviselni, aki számos olyan dolgot tesz, amiket az amerikai diplomaták korábban bíráltak. Ha létezik egyáltalán központi irányvonal a térségben folytatandó amerikai politikát illetően, az Wess Mitchelltől, az Európáért felelős külügyminiszter-helyettestől van, akinek van közép-európai tapasztalata, és pragmatista a problémás szövetségesekkel való bánásmódban. Mitchell nemrég azt mondta, az Egyesült Államoknak fel kell emelnie a szavát, vagy arra kell számítania, hogy veszíteni fog.
A CEU ügyében azonban Washington felemelte a szavát, és mégis vesztett. Cornstein viselkedése kiszámított volt, és Amerika visszavonta még a vidéki sajtó támogatására felajánlott 700 ezer dolláros programot is. Orbán azonban simán zsebre tette a szóbeli támogatást, és figyelmen kívül hagyta az egyetemmel kapcsolatos követeléseket.
Végül a szerző Krekó Pétert idézte, aki azt mondta: „Minden jel arra utal, hogy az amerikai érdekeket szisztematikusan figyelmen kívül hagyják. Orbán az illiberális példakép, így mások most azt figyelik, hogy lesznek-e eljárásának következményei”.
2016 és 2018 tavaszi mozgalmai után teljesen váratlanul Párizsban, sőt egész Franciaországban ismét harcol a nép a kormány politikája ellen.
A Champs Elysée-n felgyújtott, lángoló gépkocsik, páncélba öltözött, pajzzsal felszerelt rendőrök, halálos sebesültek, letartóztatott sárga mellényesek képével és számával van tele a világsajtó. A szálloda-tulajdonosoknak és alkalmazottaiknak, a turista iparnak rosszul jönnek ezek a november közepe óta nem lankadó szombati erőszakos összetűzések a rendőrség és a sárga mellényesek között.
Az öt hónapja lecsillapodott sztrájkmozgalom és tüntetések után mindenkinek meglepetést okozott a sárga mellényesek haragja a benzin és dízel árának januárra ígért felemelése miatt. Ez a Facebook-on és a Tweet-en napok alatt vezetők, szóvívők nélkül összeverbuválódott tömeg Franciaországban elszórtan de egyemberként követelte, hogy a kormány azonnal vonja vissza ezt az új anyagi megterhelést, ellenkező esetben a következő szombaton, november 17-ikén, blokád alá veszik az autópályákat. A kormánynak hideg zuhany volt ez a semmiből felbukkant apolitikus, haragos tömeg. Úgy vélte, hogy a tavasz-nyár elejei mozgalom nem teljes de lényegi sikertelensége után nincs mitől tartania, folytathatja az anyagilag amúgy is nehéz körülmények között élők további megsarcolását
Forrás: YouTube
A pártok nehezen értelmezik a helyzetet
A baloldali ellenzék, a szakszervezetek óvakodva nézték ezt a nehezen behatárolható mozgalmat. A jobboldalon a három számításba jövő párt közül csak a Rassemblement national, Le Pen újra keresztelt pártja karolta fel azonnal a megmozdulást, a másik kettő nem túl aktívan, de a kormány mellett állt. A Zöldpárt pedig határozottan ellenségesen fogadta a sárga mellényesek követelését, mert a kormányintézkedéstől a környezetre káros benzin- és főleg dízelfogyasztás, a CO2-kibocsátás csökkenését remélték.
A baloldali France Insoumise-on belül egyedül Francois Ruffin képviselő jelentette be az első megmozdulás előtt, hogy észak-franciaországi körzetében magánemberként ő részt fog venni a sárga mellényesek blokád-akciójában. Ezt egy az interneten november 14-ike óta óriási számban keringő 10 perces videón meg is indokolta. A videó elején rövid, mindössze kétperces parlamenti felszólalását halljuk-látjuk, amely vádbeszéd a kormány ellen. Emlékeztet Macron első intézkedésére, a választási kampányát anyagilag finanszírozó milliomosok, milliárdosok szolidaritási vagyonadójának (francia rövidítése: ISF) eltörlésére, majd részletezi, hogy ez az új intézkedés hogyan csökkenti tovább a munkájukhoz autójukat használni kényszerülő bérből élő dolgozók, munkások, kisiparosok, kiskereskedők, kamionosok, mezőgazdák jövedelmét. A rövid beszéd végén követeli, amiből azóta jelmondat lett a tüntetéseken: „Rendez-nous l’ISF d’abord!”, magyarul „Előbb adjátok vissza nekünk az ISF-et!”.
A kormány kezdettől fogva tehetetlen a sárga mellényesekkel szemben
A mainstream sajtó szokásához híven a vidéki baleseteket, gyújtogatásokat, a rendőrökkel való összetűzéseket ecsetelte, de meglepő módon ezúttal a várt hatás elmaradt, a mozgalmat támogatók magas aránya nem csökkent. A támogatottsági arány november közepén társadalmi kategóriáktól függően átlagosan 65 % volt, ma 63 %. Az államfő, mint a nyári Benalla-botrány idején, az eseményeket látva megnémult. A miniszterelnök reagált, de a sárga mellényesek őt statisztának tekintik, azt követelték, hogy az elnök nézzen a szemükbe. Ezért a második szombaton már Párizsban, a Concorde téren, az Elysée palotához közel követeltek találkozót. Ezt a prefektus nem engedélyezte, így a tüntetők a Champs Elysée-n és környékén fejezték ki haragjukat. Az elnök továbbra is hallgatásba burkolózott. Némaságát az elemzők előbb azzal indokolták, hogy hajlandó lenne, de nem tud tárgyalni egy olyan mozgalommal, amelynek nincs vezetője, szóvivője, márpedig ez az, ami valóban (egyenlőre) a sárga mellényesek leglényegesebb jellemzője. Majd miután ez a magyarázat elkopott, csak az általános értetlenség maradt. Népszerűsége ennek megfelelően tovább zuhant.
Forrás: YouTube
Kéthetes hallgatás után megszólalt Macron
Végül, a tanácsadók és a sajtó sürgetésére, kéthetes hallgatás után, november 27-ikén nyilatkozott az elnök. Tudatában van, mondta, hogy oda kell figyelni a társadalmi tiltakozásra, de ugyanakkor (ez még mindig egyik kedvenc szavajárása) nem adhatja fel a mával és holnappal szembeni felelősségét. Kötelességének érzi, hogy válaszoljon a környezeti vészcsengő hangjára. (A környezetvédők különösen pikánsnak érzik Macron hirtelen támadt elkötelezettségét a környezeti vészcsengővel szemben. November 27-ikég inkább súlyosan nagyothallónak mutatkozott, amikor a környezetvédő egyesületek, írók, újságírók, filmesek és nem utolsó sorban a nyáron lemondott ökológia-minisztere nyomták neki a vészcsengőt.)
A latolgató baloldali ellenzéket Ruffin állásfoglalása mozdította ki holtpontjáról. November 28-ikán egy a Köztársaság-téren tartott nagygyűlésen ő és mások, párizsiak, üzemi szakszervetek, migránsok, bevándorlók, munkanélküliek, hajléktalanok jogait védő szervezetek, környezetvédő egyesületek képviselői, magánemberek, köztük sok nő mondták el, hogy miért érdekük nekik és az országnak a sárga mellényesek mozgalmának,követeléseinek támogatása.Ekkorra már hosszú listát tett ki a követelések száma, amelyben a benzin- és dízelár felemelésének visszavonása csak egy volt a sok közül. December 6-kán a Cnews France internet újság egy 41 követelésből álló listát tett közzé.
A 41 követelésből csak az első ötöt idézem:
nulla-számú hajléktalan
progreszivebb jövedelem-adókulcs
a minimálbér nettó 1300 euróra emelése
a kiskereskedelem fejlesztése szemben a bevásárló-központokéval
országos program beindítása a lakások hőszigetelésére, a környezetvédelem összekapcsolása a háztartások jövedelmének növekedésével
A december 1-ei nagyon kemény incidensek hatására végül válaszolt a kormány. 4-ikén a miniszterelnök bejelentette: az áremelést januárról márciusra halasztotta el a kormány. A várt fellélegzés helyett a közlemény mindenkit, a tüntetőket és támogatóikat még jobban felbőszítette. Másnap maga az elnök vette kezébe a mikrofont, hogy közölje a hírt, a kormány lemondott az áremelésről. Ezt sem fogadták kedvezően az érintettek. Mindenki érzékelte a káoszt az ország vezetésében, de ami fontosabb, Párizsban és az országban számosan hangsúlyozták, ezt az engedményt november 17-én várták, a kormány le van maradva egy brossúrával. December 5-ikén már
azt követelik, hogy Macron mondjon le.
A mai, december 8-ikai tüntetésnek ez a meghirdetett célja.
A kormány válasza: „kivételes” biztonsági rendszert léptet életbe. Tegnap, december 7-ikén 94 ezer rendőr bevetését rendelte el az országban, megerősítve őket katonai erőkkel. A kormányszóvivő és a miniszterek kánonban meleg hangon kérik, szigorúan figyelmeztetik az embereket, hogy maradjanak otthon. A politikai pártok is – változó intenzitással – csatlakoztak a felhíváshoz. Az interneten a tüntetés fontosságában, fent említett céljában hívők gyakorlati tanácsokkal látják el nézőiket, hogy hogyan öltözzenek fel, milyen biztonsági kellékeket vigyenek magukkal szombaton a tüntetésre.
Forrás: YouTube
A gimnazisták sztrájkolnak
A Ouest-France regionális napilap az AFP-re hivatkozva december 6-ikai számában jelzi, hogy a „kormány fél a növekvő erőszak perspektívájától”. A sárga mellényesek mellett más okai is vannak az aggodalomra. A gimnáziumok is, mint tavasszal, hetek óta megint fel vannak bolydulva, a diákok sztrájkolnak, barikádokkal védik magukat a rendőri erőszak ellen. Az utolsó epizód a rendőrség Mikulás-napi brutális fellépése a Mantes-la-Jolie Jean Rostand gimnáziumát blokád alatt tartó diákok ellen. A rendőr-akciót és a 151 gimnazista letartóztatását dokumentáló videó péntekre bejárta az országot, és azon nyomban 280 gimnázium diákjai léptek sztrájkba. Ezekben sem ritkák az erőszakos összetűzések a gimnazisták és a rendőrök között. Több gimnázium bejelentette, hogy szombaton a sárga mellényesekkel karöltve tüntetni fognak.
Forrás: YouTube
A rendőrök is elégedetlenek
Egy másik figyelemre méltó oka a kormány aggodalmának: a rendőrségen belüli nyilvánossá vált elégedetlenség. A héten két különböző sajtó fórumon két különböző rendőrosztag képviselője nyilatkozott a sárga mellényesekkel való érdekazonosságukról. Az egyik interjút a MédiaTV készítette december 6-ikán a rendőrség Technikai Osztagának szakszervezeti titkárával, aki elmondta, hogy a szakszervezet szombatra sztrájkot hirdetett meg – a rendőrségen belül egyedül ennek az osztagnak van sztrájkjoga. Az ok: az osztag személyzete, adminisztratívok, technikusok és tudományos munkatársak egyetértenek a tüntetőkkel, támogatják őket, hozzájuk hasonló követeléseik vannak, ezért nem akarnak résztvenni a nagyon sok erőszakcselekményt ígérő december 8-ika logisztikájában. Ő maga, mondta, Bretagne-ba utazik, ott fog részt venni a sárga mellényesek helyi akciójában. A többi hozzá hasonlóan érző, sztrájkjoggal nem rendelkező rendőrtársának pedig azt ajánlotta, hogy orvostól kérjenek betegszabadságot a hétvégére.
A másik interjú az Ile-de-France autonóm kollektívájának egyik tagjával készült a La bas si j’y suis nevű internet-rádió. A megszólaltatott rendőr elmondta, hogy osztaga a mozgalom elejétől tüntetően viselte a rendőrségi sárga mellényt addig, amíg meg nem tiltották nekik feletteseik, és azóta kabátjuk alá rejtik. Elégedetlenségük oka a nehéz munkakörülmények: a 15-20 órás munkanapok,a hónapok óta ki nem fizetett túlórák. Országos szinten 25 ezer túlóra (!) bérével tartozik a belügyminisztérium a rendőröknek. Különösen megalázónak tartják az elnök alamizsnáját: a szombati tüntetés előkészítésére 100 euros prémiumot ígért a rendőröknek. „Ha mi, rendőrök leállnánk, mondta, a kormány egyből megbukna.” Az interjúban „lázadás”» szóval jelölte meg azt, ami most Franciaországban zajlik.
Lehet, hogy ez már forradalom
A december 1-i tüntetésen egy sárga mellényes 40 év körüli nő a Champs Elysée-n könnygázbombák füstjében, lángoló autókkal a háttérben mondta egy újságírónő mikrofonjába: „Ez itt most nem lázadás, ez forradalom. Követeléseinket ez a kormány nem fogja, nem tudja kielégíteni. Vagy mi győzünk, vagy Macron”.
4%-al emelkedett egy hordó olaj ára azt követően, hogy az OPEC+ értekezlet megállapodott a kitermelés csökkentéséről Bécsben. Az OPEC+ a hagyományos olajexportőr államok mellett magában foglalja Oroszországot és Kazahsztánt is. Oroszország a világ második legnagyobb exportőre Szaúd Arábia után. Most úgy jöhetett létre a megállapodás, hogy Moszkva vállalta: napi 200 ezer hordóval csökkenti a kitermelést! A többiek 1 millió hordót vállaltak összesen. Így jön ki az 1,2 millió hordó naponta – jelezte a Bloomberg hírügynökség New Yorkból.
Ez nagy fordulatot jelent Moszkva olaj politikájában
Korábban Igor Szecsin, a Rossznyeft főnöke azt hangsúlyozta, hogy az oroszokat nem érdekli az olaj ára! Ha az csökken, akkor ők növelik a kitermelést, mert számukra az olajbevétel a fontos. Arra viszont óriási szüksége van Oroszországnak, mely még mindig csak nyersanyagokat és fegyvereket képes exportálni – éppúgy mint a szovjet időkben.
Sem Szaúd Arábia sem pedig Irán nem örül a csökkentésnek
Szaúd Arábiában óriási fejlesztési terveket hirdetett meg Mohamed bin Szalman trónörökös. A cél az olajfüggőség csökkentése. Csakhogy a gigászi terveket csakis az olajból tudják fedezni. Ezért számukra is húsbavágó a csökkentés. Az olaj ára az elmúlt félévben 30%-al csökkent. Ezt a tendenciát akarja most az OPEC + döntés megfordítani.
Késhegyig menő vita Irán és Szaud Arábia között
Trump elnök kilépett az iráni atomalkuból és ez azt jelenti, hogy Irán újra pária ország lett. Ezen az alapon Teherán azt kérte, hogy rá ne vonatkozzon a termelés visszafogása, mert minden centre szüksége van az olaj bevételből. Szaúd Arábia, mely a Közel Keleten Irán halálos ellensége, elutasította a kérést. Végül kompromisszum született, mert mindenki megértette ha nincs csökkentés, akkor az árak megindulnak megint lefelé.
A világon így is olaj többlet várható
Lassul a globális gazdaság, csökken a kereslet az olaj iránt. Kanada is jelezte, hogy napi 325 ezer hordóval csökkenti a kitermelést. Amerikában egyre több a palaolaj, melyet viszont méregdrágán lehet kitermelni. Három embernek és az ő tanácsadóiknak kell megtalálniuk az egyensúlyi olaj árat – írta a Bloomberg gazdasági portál. Az egyik Donald Trump Amerikából, a másik Vlagyimir Putyin Moszkvából. Végül a harmadik Mohamed bin Szalman herceg, Szaúd Arábia trónörököse. Kína és az Európai Unió a legnagyobb fogyasztók: rajtuk múlik, hogy veszik-e a lapot? A legtöbb olajexportőr államnak borzasztóan nagy szüksége van az olajbevételre. Nagy kérdés, hogy mindenki betartja-e a kvótát. Az OPEC+ külön miniszteri bizottságot üzemeltet, mely sasszemmel figyeli a tagállamokat, ki próbál meg csalni? Az ellenőröknek sok munkájuk lesz, mert az OPEC+ csökkentési határozata minden résztvevő érdekeit sérti, de az érintettek azt is tudták: ha nem állapodnak meg, akkor még rosszabb lesz az olajexportőrök helyzete a globális piacon.
Oroszország elnöke az Európai Unióhoz szeretné hasonlatossá tenni az Eurázsiai Gazdasági Tanácsot, mely a Szovjetunió felbomlása után alakult meg Oroszországból, Kazahsztánból és Belorusziából. Később csatlakozott Örményország és Kirgizisztán is. Vietnam az első olyan állam, amely nem volt része a Szovjetuniónak, de csatlakozott az Eurázsiai Gazdasági Tanácshoz.
Putyin a szervezet vezetőinek ülésén kifejtette elképzelését, mely szerint olyan közös fizetési rendszert kellene létrehozni, mely minimális mértékűvé tenné a dollár szerepét a belső kereskedelemben. Hasonlóan egységes energia rendszert is javasolt, mely garantálná a tagállamok biztonságát és növelné a szuverenitását. Kirgizisztán elnöke bejelentette, hogy jövőben a határon nem állítják meg a tagállamok polgárait vagy az onnan érkező árukat. Kirgizisztán államfője hangsúlyozta olyan együttműködés kellene mint az Európai Unióban és olyan közös pénzzel mint az euró.
Putyin elnök ugyan nyomatékosan hangsúlyozta a tagállamok szuverenitását, de elsősorban nyilvánvalóan arra gondolt, hogy növelje Moszkva befolyását hiszen Oroszország a szövetség messze legerősebb országa. Kis problémája Putyin elnöknek, hogy nincsen pénze, mert az olaj ára lent van, és nem is nagyon valószínű, hogy a közeljövőben sokat emelkedne. Oroszország GDP -je jelenleg azzal a Dél Koreával egyenértékű, melynek lakossága alig több mint egyharmada Oroszországnak. Dél Koreával, Kínával és néhány más állammal tárgyalások folynak egy szabadkereskedelmi egyezmény megkötéséről, de a két dinamikus gazdasági nagyhatalom számára nem túlságosan vonzó jelenleg az Eurázsiai Gazdasági Tanács, mert számukra sokkal egyszerűbb egyenként megállapodni a tagállamokkal, melyek maguk is szuverenitásuk megőrzését nem elsősorban Putyin elnök irányításával kívánják elérni.
Két sakk nagymestert kap Izrael, mert Borisz Gulko és a felesége, Anna Aksarumova egyaránt elérte ezt a címet – közli a Haaretz, mely arról tudósít a két érdemdús sakk veterán New Jersey államból Izraelbe költözik. A most 71 éves Borisz Gulko az egyetlen olyan sakk nagymester, aki képes volt megnyerni a bajnokságot előbb a Szovjetunióban később pedig az Egyesült Államokban. Azon kevés sakkozó közé tartozik, akinek pozitív a mérlege Garri Kaszparovval szemben, mert sikerült háromszor is legyőznie a világbajnok sakkozót. Magának Borisz Gulkonak a pályája nem alakult olyan szerencsésen, mert szembeszállt a szovjet rendszerrel.
Refuznyik lett és ennek megfizette az árát
Hét évig nem engedték ki külföldre, mert bírálta a szovjet rendszert. Brezsnyev idejében ezzel nem vicceltek: a KGB emberei többször el is páholták a Szovjetunió sakk bajnokát! Végül Gorbacsov utasítására emigrálhatott, de hét év elveszett a karrierjéből. „Túl öreg voltam ahhoz, hogy megpályázzam a világbajnoki címet és túl fiatal ahhoz, hogy edző legyek!”- nyilatkozta erről az időszakról. Az Egyesült Államokban azért két bajnoki címet is begyűjtött és megalapozta az egzisztenciáját. Most öreg napjaikra úgy döntöttek a feleségével alijáznak Izraelbe. A zsidó állam tele van a nagy Szovjetunió egykori polgáraival. A nemrég lemondott honvédelmi miniszter, Avigdor Lieberman például Kisinyovból, Moldávia fővárosából alijázott csaknem egymillió honfitársahoz hasonlóan a Szovjetunió felbomlása után.
A NATO külügyminiszterei vádolták azzal meg Oroszországot, hogy megsérti azt az egyezményt, melyet még Ronald Reagan és Mihail Gorbacsov írt alá 1987-ben. A hidegháborút lezáró egyezmény előírta az olyan közepes hatótávolságú rakéták tilalmát, melyek nukleáris robbanófejet is hordozhatnak (INF). A NATO szerint az oroszok már rendszerbe is állítottak ilyen rakétákat.
Oroszország ezt cáfolja. Putyin elnök egy orosz televízióban úgy nyilatkozott: az amerikaiaknak kedvük van ilyen közepes hatótávolságú rakétákat építeni, ha ők ezt csinálják, akkor mi is ezt fogjuk tenni!
Mike Pompeo amerikai külügyminiszter a NATO tanácskozás után közölte: Oroszország kap 60 nap haladékot. Ha ezalatt nem szereli le a közepes hatótávolságú rakétákat, akkor az USA és szövetségesei ezt az INF egyezmény megsértésének tekintik. Fenntartják a jogot, hogy ebben az esetben olyan közepes hatótávolságú rakétákat építsenek, melyeket ez a megegyezés tilt.
Katonai szakértők szerint minden hadseregben rájöttek arra, hogy olcsóbb rakétákat telepíteni, mint hadosztályokat mozgatni. Putyin spórolni akart a költségekkel, mert Oroszországban mind kisebb az olajbevétel, mely a költségvetés jelentős részét biztosítja. Trump és Putyin rövid ideig találkozott ugyan Buenos Airesben a G20 csúcson a hétvégén, de komolyabb eszmecsere nem folyt közöttük. A közepes hatótávolságú rakéták ügye elsősorban Lengyelországot és a balti államokat zavarja, mert az oroszok ilyen rakéták telepítését tervezik Kalinyingrád környékén, sőt egyes jelentések szerint már meg is kezdődött a közepes hatótávolságú rakéták telepítése az egykori Kelet-Poroszországban, melynek egy része a második világháború vége óta Oroszországhoz tartozik.
A francia színész legenda csak nagyon nehezen tudta magát túltenni a lánya halálán. Marie Trintignant-t egy kábítószeres buli után élettársa meggyilkolta amikor egy filmet forgattak Litvániában. Már régi történetről van szó, de Jean-Louis Trintignant nem tud felejteni. Most a párizsi Le Monde-nak is arról nyilatkozott, hogy a régi korokat szeretné megidézni a színpadon, ahol két zenész kíséri majd: egy harmonikás és egy vonós. Költészeti dalestet tart a december 11-én 88 éves Jean Louis Trintignant, aki a Theatre de la Porte Saint Martin színházban lép újra a közönség elé.
Elfuserált alak vagyok, akinek nagy mázlija volt
„A filmekkel nagy sikereket arattam és sok pénzt is kerestem, de számomra a költészet sokkal fontosabb. A közönség viszont nem így van ezzel. Ha nincs telt ház a teremben amikor szavalok, akkor rosszul érzem magam. Frusztrál az, hogy mások nem rajonganak Baudelaire, Verlaine vagy Rimbaud verseiért.” Jean-Louis Trintignant varázslatos hangján 2000 felvételt készített Rimbaud : Részeg hajó című verséből. Még mindíg nagyon nagy örömet okoz neki, hogyha elszavalhatja a színpadon. Most azt tervezi : ma élő költőket is felléptet a saját estjén. Abban reménykedik, hogy az ő nevére bejön a közönség hiszen mégiscsak Jean-Louis Trintignant szavalja el az „elátkozott költők” legszebb verseit. A világhírű színész 88-ik születésnapján kezdődik a költészeti estek sora, melyek egészen karácsonyig tartanak Párizsban. Jean-Louis Trintignant abban bízik, hogy a várható siker újabb költészeti esteket hoz majd, ahol a kilencvenhez közeledő színész költő és zenész barátai segítségével idézi meg a múlt nagyságait és a jelen poétáit, akik nélküle aligha jutnának el széles közönséghez Franciaországban.
A magyarok az ötödik legtöbbet költik ételre fogyasztási kiadásaikon belül az EU-ban. Az élen a szegény országok állnak, a végén a gazdagok „kullognak”.
A fogyasztási kiadásokon belül 18 százalékot élelemre és nem alkoholos italokra fordította a magyar lakosság az Eurostat ma megjelent 2017-es adatsora alapján. A Európai Unió átlaga 12 százalék.
Forrás: Eurostat
A listán jól látható, hogy az élen az EU szegény tagállamai állnak, élén Romániával (majdnem 28 százalék), a végén pedig a gazdag tagok, amelyek többsége a közösségi átlag alatt fordítanak élelmiszerekre. Néhányukban szembeszökően kis hányadot, négyben még a 10 százalékot se éri el ez a teher. (Horvátország nem közölt adatot 2017-re.)
A lakosság teljes fogyasztási költség-szerkezetét ábrázolja a következő grafikon.
Forrás: Eurostat
Az élelmiszer-költségelem a harmadik legnagyobb a háztartások kiadásainak sorában. A legtöbb a lakásfenntartásra és közmű-szolgáltatásokra megy el (24 százalék), közlekedésre 13 százalék jut a családok havi kiadási közt. Ezt követik a vegyes (egyéb) árucikkek és szolgáltatások.
A szintén jelentősnek tekinthető rekreáció és kultúra, valamint a szállodai és éttermi költés 8,5-8,8 százalékos átlaga ugyancsak a jómódú tagállamok lakóinak luxusát mutatja.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
