Csekély hatvanmillió fontért akart luxus ingatlant vásárolni a brit főváros legelőkelőbb részén Knightsbridge-ben Alijev azeri elnök két lánya. Lejla és Arzu egy bizonyos Khalid Sharif nevű ügyvédet bízott meg a vásárlással. A jónevű iroda sztár ügyvédje a Virgin szigeteken hozott létre egy offshore céget, és az Alijev nővérek innen fizették a vásárlást. Csakhogy a Panama papírok botrány során leleplezték ezt a pénzmosási manővert.
A bíróság ezért 45 ezer fontos büntetést rótt ki az ügyvédre, aki elismerte hibáját. Ezenkívül még a 40 ezer fontos perköltséget is meg kell fizetnie. Az Alijev családnak nem ez az egyetlen ingatlana Londonban: a Hamstead Heath-en 17 millió fontért! vettek egy kis palotát, ezenkívül van még egy luxuslakásuk a Hyde park közelében.
Az Alijev családnak vannak még luxus ingatlanai Moszkvában, Dubajban és a Cseh köztársaságban is. Az egyik ilyen luxus ingatlanban látták vendégül Donald Trumpot Moszkvában 2013-ban. Az amerikai üzletember, aki akkor még csak készülődött a közéleti pályára, a Miss Universe szépségverseny zsűrijében vett részt az orosz fővárosban.
Az Alijev család évtizedek óta uralkodik Azerbajdzsánban. Hejdar Alijev először a helyi KGB parancsnoka volt, majd pedig a kommunista párt helyi vezetője lett és egyben tagja a moszkvai csúcsvezetésnek. A Szovjetunió bukása után az olajban gazdag és stratégiai fekvésű Azerbajdzsán első embere átállt az amerikaiak oldalára. A CIA mai főnökasszonya végezte el a kényes műveletet akkoriban Bakuban. Hejdar Alijev egy amerikai katonai kórházban hunyt el. Fia, Ilham 2003 óta uralkodik Azerbajdzsánban. Lányai szívesebben élnek külföldön: Moszkvában vagy Londonban. A brit fővárosban szerezett luxus ingatlant nem messze esik a Buckingham palotától. Az egyik Alijev lány ugyanis jó barátságban áll András herceggel, Erzsébet királynő másodszülött fiával …
„Magyarországnak végre elege van Orbán Viktorból?” – ezzel a címmel közölt terjedelmes cikket a washingtoni székhelyű intézet a honlapján. Ebben megállapította: a mostani tiltakozások mások, mint a korábbiak.
Az eddigiek többnyire Budapestre és a polgárok meglehetősen szűk rétegére korlátozódtak, most más városokban is zajlanak. A korábbi megmozdulások pusztán terápiás jellegűek voltak, amennyiben a résztvevők jókedvűen kiengedték a frusztrációik miatti gőzt.
Most azonban az ellenzéki pártok tevékenyen irányítják az eseményeket, és stratégiai módon vesznek részt a civil aktivizmusban. A szerző úgy látja, hogy a túlórákról szóló törvény gazdaságilag talán indokolható, bár a szemlélőben felmerül, hogy nem járna-e jobban Magyarország egy adagnyi munkaerő-bevándorlással, de a jogszabály csupán a Fidesz által bevezetett többi intézkedés egyike.
Az írás felsorolta a közigazgatási bíróságok létrehozását – ismertetve a jogszabály részleteit –, és azt írta: téma a jól látható korrupció is, amely egyebek között abban is jelentkezik, hogy a földeket eladják a Fidesz híveinek. Ezúttal sokan észrevették azt is, hogy a kormánymédia, amely a magyar sajtó messze túlnyomó részét jelenti, ignorálja az eseményeket. Szólt arról, hogy Hadházy Ákost és Szél Bernadettet erőszakkal tették ki az állami média székházából.
A szerző megállapította, hogy továbbra is fennáll a választóvonal a városi és a vidéki lakosság között, amely utóbbi gyakorlatilag nem jut információhoz, hacsak nem a közösségi oldalakról tájékozódik. Éppen ezért példátlan, hogy a tüntetéseket Budapesten kívül is szervezik. Nehéz megjósolni, hogy fenntarthatók-e a tiltakozások, amikor nagy a hideg, és közelegnek az ünnepek. A tüntetők létszáma alighanem csökkenni fog, és a kormánynak is lehetősége nyílik az engedményekre. „Ám az országban a mélyben valami már változóban van, ezt mutatja egyebek között a szélsőjobboldali Jobbik és a roma közösség zászlói egymás mellett lobognak. Kész Zoltán azt mondta a szerzőnek: a jelek arra utalnak, hogy az ellenzék felfogta az összefogás fontosságát, és ez meg is valósulhat talán a jövő őszi helyhatósági választásokon.
„Lehet, hogy a jelenlegi megmozdulások csupán a kollektív terápia eddiginél erősebb megnyilvánulásai. De nem kizárt, hogy az inga elindult visszafelé. Szlovákiában a Ján Kuciak újságíró és menyasszonya meggyilkolása miatti tüntetések Robert Fico lemondásához vezettek, a lengyel ellenzék nagyon jól szerepelt a helyhatósági választásokon, és még a cseh polgárok is ráébrednek lassan arra, hogy egy botrányokkal körülvett oligarcha kormányozza az országot.
Némi szerencsével 2019 lehet az az év, amikor a visegrádi régió elkezdi megtalálni a tekintélyelvű populizmustól visszafelé vezető utat, sőt, talán példát is mutathat a nyugati világnak” – írta a szerző.
Jevgenyij Prigozsin média birodalmat működtet Oroszországban és beavatkozik külföldön is: katonailag Ukrajnában, Szíriában és Afrikában, troll gyárai révén az Egyesült Államokban és Nyugat Európában. Ezért sújtják ezentúl őt is szankciók az Egyesült Államokban – értesült a Bloomberg hírügynökség New Yorkban.
Kicsoda valójában „Putyin séfje”?
A megtisztelő eposzi jelzőt azzal érdemelte ki Jevgenyij Prigozsin, a titkosszolgálat kipróbált tisztje, hogy az ő cégei szállítanak ételt és italt minden olyan rendezvényre, ahol Vlagyimir Putyin is megjelenik. Minden oroszok uralkodója ugyanis tart attól, hogy nem mindenki lelkesedik Oroszhonban érte, ezért csakis akkor eszik és iszik nyugodtan, ha megbízható egykori KGB-s tiszt társa garantálja nem mérgezett a menü, melyet az elnök megkóstol!
Ez tehát az első számú funkciója a megbízható bajtársnak, aki hűséges szolgálataiért még két további elnöki keggyel gyarapodott. Az egyik a külföldön ügyködő orosz fegyveres erők, melyek nem hivatalosan vannak jelen az illető országban.
Wagner hadsereg
Többnyire leszerelt katonákból toborozta Jevgenyij Prigozsin azt a sereget, mely Putyin elnök parancsára külföldön ténykedik és be nem vallott missziókban vesz részt. Két fő hadszíntéren már bizonyítottak: Kelet Ukrajnában és Szíriában. Az amerikaiak élénken kifogásolták mindkettőt. Mostanában Afrikában nyomulnak a Wagner hadsereg katonái- főként a Közép Afrikai Köztársaságban. Emiatt a franciák dühösek, mert ez az ő vadászterületük.
Putyin nyomulna, de elfogyott a pénze
A Deutsche Welle közszolgálati portál szúrta ki a kis hírt, mely szerint a Wagner hadsereg egyes katonái és tisztjei nemzetközi bírósághoz fordultak, mert az orosz állam nem fizette ki őket! Főként azt sérelmezik a veterán harcosok, hogy nincs sem egészség sem pedig nyugdíj biztosításuk vagyis a saját számlájukra harcolnak külföldön miközben Putyin parancsait hajtják végre. A nemzetközi bíróság meglepődött a beadványon, de végülis befogadta azt. Kérdés persze, hogy mikor lesz ebből ítélet és mennyiben érdekli majd az Putyin elnököt? A Wagner hadsereg hány katonája és tisztje éri meg, hogy tisztes egészségbiztosítása és nyugdíja legyen miközben Putyin parancsára tette kockára az életét? De mit érdekli ez Putyin hű oligarcháját, Jevgenyij Prigozsint? Az viszont érdekli, ha nem engedik be Amerikába és a média cégeit is kitiltják onnan.
Prigozsin perli a Facebookot és az Egyesült Államokat
Oroszország e jogszerető polgára sérelmezi, hogy áprilisban a Facebook kitiltotta őt! Az indok: beavatkozás az USA belső ügyeibe. Egy troll farmról van szó, mely az amerikai kémelhárítás szerint igen aktív volt 2016-ban amikor Putyin elnök Donald Trump megválasztását támogatta. Legalábbis ezt állítja Hillary Clinton, aki elveszítette a választást, és ezután nyomoz Mueller különleges ügyész. Akinek a vizsgálatai újabb és újabb szankciókra adnak alkalmat. A Bloomberg természetesen igyekezett meghallgatni a másik felet is. A FAN hírügynökség amerikai tudósítja „megtiszteltetésnek” nevezte, hogy ő is felkerült a listára, melyen már Vlagyimir Putyin oly sok barátja és üzletfele van rajta. A FAN hírügynökség Jevgenyij Prigozsin média birodalmának a zászlóshajója, amely igen jó kapcsolatokat ápol a GRU-val a katonai hírszerzéssel. Ma már átkeresztelték Moszkvában a jeles intézményt, melyet mindenki még a régi néven emleget. Most az amerikaiak egy sor GRU tisztet is feltettek a szankciós listájukra – írja az általában jól értesült Bloomberg hírügynökség. A FAN főszerkesztője, aki minden bizonnyal a jeles testület munkatársa is, Moszkvában nyilatkozott az őket ért szankciókról. Természetesen fel van háborodva és bizonyítékokat követel a troll farm üzemeltetéséről. A jog tisztelet ilyenkor rendkívül megnövekszik Putyin szankció sújtotta emberei között. Akik otthon szó nélkül teszik el láb alól a Putyinnak nem tetsző politikusokat vagy újságírókat.
Putyin dörzsöli a markát
Miközben néhány emberét az amerikaiak szankciókkal sújtották, Donald Trump bejelentette: kivonják csapataikat Szíriából. Ahol az amerikaiak – Szaúd Arábiával, néhány helyi milíciával és Izraellel együtt megpróbálták megbuktatni Asszad elnököt. A nyolcadik éve tartó polgárháborúban Oroszország és Irán az államfőt támogatta, aki maradt, míg az amerikai mennek! A Wagner hadsereg sikert aratott hiszen azután is küzdött Szíriában, hogy az oroszok hivatalosan kivonták onnan a csapatokat – megtartva néhány támaszpontot. Kis gondot jelent, hogy Putyinnak továbbra sincs elég pénze. Kérdés, hogy ki tudja-e fizetni hű katonáit, akik a Wagner hadsereg kötelékében érte küzdöttek Szíriában? Tudja-e anyagilag támogatni Asszad elnök bukdácsoló rendszerét? Vagy pedig példát vesz újdonsült barátjáról, Mohamed bin Szalman trónörökösről, aki elfogatta az oligarchák nagyrészét, és csak akkor engedte őket szabadon, ha önként és dalolva lemondtak vagyonuk jelentős részéről. Putyin séfjét valószínűleg nem fenyegeti ilyen veszély, mert magánhadsereget vagy média birodalmat bárki tud kreálni a mai Oroszországban, ha megvan rá az elnöki engedély, de olyan embert, akinek „a főztjét” nyugodtan megeheti nem könnyen találna minden oroszok ura, akinek a népszerűsége már korántsem a régi a világ legnagyobb országában.
Az FT szerint a liberális demokrácia és a nyitott társadalom legkiválóbb képviselőjét a brit üzleti napilap Soros György üzletembert, filantrópot, a Fidesz ellenségét választotta meg az év emberének.
Személyét több oldalról támadják. Elég Vlagyimir Putyinra, Donald Trumpra vagy Benjamin Netanjahura, és persze Orbán Viktorra gondolni.
A britek méltatásukban nem felejtik el megemlíteni, hogy hazájától, Magyarországtól egészen Amerikáig a nacionalizmus és a populizmus erői megsemmisítik a liberális demokratikus rendet, miközben Soros György támogatja azt, így ő az egyetlen ember, aki magánszemélyként saját külpolitikát épít, a világ erős embereivel kell megküzdenie, akiknek céljuk személyének hiteltelenítése.
A brit üzleti lap 1970 óta osztja ki az év embere díjat, amit kiérdemelt már Obama, Steve Jobs, Merkel és Trump is.
Minden korábbinál keményebben bírálta az Egyesült Államok elnökét James Comey, akit Donald Trump váltott le az FBI éléről tavaly. A dühös főrendőr ötórás vallomást tett a washingtoni képviselőház jogi bizottsága előtt. A bizottság azt vizsgálja, hogy Trump milyen eszközökkel küzdött Hillary Clinton ellen az elnökválasztáson 2016-ban. Hillary Clinton az elveszített választás után azt állította: Trump az oroszok támogatásával nyert ellene! Vizsgáló bizottság alakult Mueller különleges ügyész vezetésével és ez igyekszik kideríteni az igazságot.
Trump minden eszközzel akadályozza a vizsgálatot
„Trump hazudik amikor az FBI-t támadja!”- nyilatkozta az ex FBI igazgató újságíróknak azt követően, hogy vallomást tett a képviselőház jogi bizottsága előtt. A részleteket nem mondhatta el, mert a vizsgálat nemzetbiztonsági témákat is érint. James Comey viszont arra buzdította Trump támogatóit a képviselőházban: álljanak fel és vágják az elnök szemébe : hazudott és hazudik elnök úr! A republikánusok, akik kisebbségbe kerültek a képviselőházban aligha teszik meg ezt a szívességet a demokrata többségnek vagy az FBI ex igazgatójának.
Trump: volt személyes ügyvédem egy patkány
Így nyilatkozott Michael Cohen-ről, aki éveken keresztül a személyes ügyeit intézte. Például ő fizette ki azokat a nőket, akiknek a csípős beszámolói gondot jelenthettek volna a választási kampány idején 2016-ban. Michael Cohen ezenkívül is nagyon sok mindenről tudhat, és ez rendkívüli mértékben aggasztja Donald Trumpot. Aki azért nevezte patkánynak volt ügyvédjét, mert az enyhébb bírósági ítélet reményében alkut kötött a hatóságokkal. Így csak hároméves börtönbüntetést kapott, de Trump nem tudhatja biztosan : mit árult el cserébe Mueller különleges ügyésznek, aki a vizsgálatot vezeti ellene. Ettől függetlenül Trump nyolc évig akar a Fehér Házban maradni vagyis már gőzerővel készülődik a következő választásokra, melyek 2020-ban lesznek. A most 72 éves elnök nyolc év után úgy akar leköszönni, hogy átadhassa helyét a Fehér Házban az USA első női elnökének, lányának, Ivanka Trumpnak.
Egy szlovák főrendőr vallott erről a Deutsche Welle közszolgálati portálnak, amely hetek óta nyomozást folytat ebben az ügyben. Letartóztatták ugyanis a szervezett bűnözés elleni osztály fejét- maffia kapcsolatok miatt, de még nem ítélték el!
Boris Drevenak, aki hosszú évekig állt a rendőrfőkapitányság egyik legfontosabb osztályának az élén sok vizsgálatot leállított, amely a maffiára nézve kínos lehetett. Aztán egy koronatanút kiszolgáltatott a maffiának, akik ki is nyírták a szerencsétlent. Minderről egy Ivan Chovan nevű egykori főnyomozó tájékoztatta a német közszolgálati portált. Elmesélt egy különös szörnyű maffia gyilkosságot:
Egy kilencéves kisfiút és egy fiatal nőt lőttek szitává Pozsony külvárosában
A gyilkosság, mely felkavarta egész Szlovákiát még 2004- ben történt. Ítélet azóta sincs! Ivan Chovan főnyomozó lebuktatta a gyilkost és a megrendelőt is. De aztán leállították. Főnöke, Boris Drevenak megüzente a nejének: jobb, ha felhagy az üggyel vagy könnyen ő is úgy járhat mint a Volkswagenben ülő kisfiú és a fiatal nő! De miért kellett leállítani a nyomozást? Mert a szorgalmas főnyomozó kiderítette: egy Juraj Gal nevű ex rendőr volt a merénylet célpontja. Az ő kisfiát és barátnőjét ölte meg a maffia. Tévedésből vagy figyelmeztetésképp? Juraj Gal sokat tudott a maffia és a rendőrség kapcsolatairól, de ezek után nem beszél. Ahogy persze hallgat a gyilkosság megrendelője, Karol Mello is. Ő Belize- be szökött. Szlovákia nem is sürgeti a kiadatását.
Ő is túlságosan sokat tud a maffia és a rendőrség összefonódásáról Szlovákiában – állítja a megölt 9 éves kisfiú édesanyja, aki elismerte a Deutsche Welle kérdésére válaszolva, hogy erre nincsen bizonyítéka. Dehát honnan is lenne?
Jan Kuciak oknyomozó újságíró meggyilkolása is azt mutatja: az összefonódás továbbra is fennáll
Ezt állítja az ex főnyomozó, aki jelenleg ügyvédként dolgozik Szlovákiában. Idén februárban az olasz maffia parancsára meggyilkolták Jan Kuciak újságírót és a kedvesét is. A botrány az egekig csapott: nemcsak a rendőrfőnök, de a belügyminiszter és maga Robert Fico miniszterelnök is távozni kényszerült. A szerencsétlen oknyomozó újságíró ugyanis épp az ő kapcsolataikat firtatta a ‘Ndragheta nevű nápolyi maffiával. Gyanította, hogy együtt nyúlják le az európai pénzeket. Négy embert letartóztattak a gyilkosság gyanújával, az egyikük egy volt rendőr. Jan Kiska elnök gratulált a letartóztatáshoz, de hangsúlyozta : reméli, hogy a felbújtók is meglesznek. Ha hihetünk az egykori főnyomozó vallomásának, melyet a német közszolgálati Deutsche Wellenek tett, akkor erre nemigen számíthatunk a közeli jövőben hiszen az összefonódás a maffia és a rendőrség között továbbra is fennáll Szlovákiában…
Megöljük a kétéves kislányodat, te mocskos török disznó! Ezzel fenyegette meg az NSU 2.0 csoport azt a török származású ügyvédnőt, aki a neonáci szervezet nyolc áldozatát védte korábban a bíróság előtt. A neonáci szervezet nyolc törököt ölt meg Németországban mielőtt feloszlatták volna.
A török származású ügyvédnő a rendőrségre sietett a fenyegetéssel, ahol természetesen megindult a vizsgálat. Az eredmény mindenkit megdöbbentett!
Neonáci rendőrök küldték a fenyegető üzenetet
Négy rendőrt – köztük egy nőt – felfüggesztett a rendőrkapitányság – számolt be a Frankfurter Neue Presse. A fenyegetés kapcsán megindult nyomozás feltárta, hogy neonácik a rendőrségbe is beépültek. Hitler képeket cserélgettek és mindegyikük horogkeresztes jelvényeket gyűjtött és tartott a lakásában.
Korábban a német hadseregből tettek ki egy hadnagyot, mert a szobájában náci relikviákat találtak a laktanyában. Akkor a hadügyminiszter asszony személyesen utazott a helyszínre, mert kiderült: a fiatal tiszt vonzódása a náci eszmékhez köztudott volt a laktanyában, de nem tettek ellene semmit sem.
Németországban az alkotmány tiltja a politikai szervezkedést a fegyveres testületekben. Különösen igaz ez az olyan betiltott neonáci mozgalomra mint az NSU /nemzeti szocialista unió/. Németországban több mint három millió török él, és közülük többen a neonácik céltáblái lettek az utóbbi években. A rendőrségen belül most először fedeztek fel neonáci szervezkedést. A nyomozást tovább folytatják, mert nem kizárt, hogy másutt is működnek neonáci csoportok a rendőrség keretein belül.
Franciaországban folytatódnak a sárgamellényesek tüntetései, a hatalom nem is igazán érti miről van szó. Az ottani helyzet áttekintése talán a magyarországi tüntetések jobb megértését is elősegíti és némi biztatást jelent a rabszolgatörvény ellen tiltakozóknak.
Párizs, 2018. december 15.
Szombaton, december 15.-én, a sárgamellényesek (1) mozgalmának „V. felvonása” hajnalban, öt órakor kezdődött. A Demosphère (2) honlapján délelőtt a következőket olvashattuk: „Ez az oldal folyamatosan változik a nap során. Champs Élysées 5h és 8h között és egész nap, Facebook: összesen 26.100 résztvevő. Az Opera terén találkozó 10h30, Facebook: összesen 11.700 résztvevő. Porte d’Orléans találkozó 8h-kor, Facebook összesen: 2.800 résztvevő. Bastille találkozó 10h-kor, Facebook: összesen 700 résztvevő. Pontosításra váró további helyszínek. Facebook: összesen 14.200 résztvevő (+ 6.500 egy eltűnt oldal szerint). A nap folyamán újabb helyszínek jelzése.”
Az „V. felvonást” eseményekben, elemzésekben gazdag hét előzte meg. A sárga mellényesek mozgalmának december 8-i „IV. felvonása”, a diákok és gimnazisták folyamatos tiltakozása, a Köztársasági elnök hétfői beszéde, ennek fogadtatása és az „V. felvonásra” való felkészülés Facebook-on, Whatsapp-on.
A múlt szombati „IV. felvonás” az előzetes többé-kevésbé jóindulatú kormányfelhívások ellenére ismét tömegeket vitt ki a vidéki forgalmi útkereszteződésekre, a szuper- és hipermarketek parkolóira. Nem csak a bejárati ajtók, hanem a parkolókon lévő benzinkutak is a vidám blokád alatt pihentek. Szokásos módon a résztvevői szám hivatalos becslése (30 ezer) a résztvevőkének nagyjából a fele, de – általános meglepetésre – a rendőrség egyik szakszervezete a Belügyminisztérium adatainak több, mint négyszeresét tette közzé: az 1300 blokád-ponton kezdetben átlag 200, a nap végén 400 sárga mellényes volt, a szorzás eredménye 520 ezer résztvevő. Az immár negyedik karácsony-előtti szombat fogyasztási statisztikái magától értetődően csapnivalóak (a vártnál 25%-kal kevesebb). E négy szombat CO2 kibocsátásának zuhanásáról azonban nincsenek adatok, pedig a Zöldpárt, ha ismerné őket, talán kedvezőbben fogadná a sárga mellényesek akcióit.
A rendőrök a korábbinál erőszakosabbak voltak
Párizs és Bordeaux kivételével a nagy- és középvárosokban az előző szombatokénál békésebb volt a hangulat. Az említett két nagyváros azonban ismét erőszakos összecsapások áldozata volt. Anne Hidalgo, Párizs főpolgármestere munkatársaival este, a harcok elcsitulása után végigjárta a fővárost és szomorúan megállapította, hogy míg az előző szombatokon a károk a Champs Elysée-re és környékére korlátozódtak, a negyedik tüntetési nap gyújtogatásai számos más kerületre is kiterjedtek. Magyarázat: a bevetett 89 ezer rendőr – kilátásba helyezett katonai megtámogatásuk elmaradt (3) – új módszerek alkalmazására kapott utasítást, amit a reggeli Champs Elysée-n készült tudósítások jól érzékeltettek.
A rendőrök kezdték a tüntetésre összegyűlteket, szóban és tettlegesen, gumibotokkal, könnygázbombákkal zaklatni. Szemmel láthatóan a tüntetés megakadályozása volt cél, amit a tüntetők alapjogaik megsértésének tekintettek, és szintén szóban és tettlegesen tiltakoztak ellene. Végül elhagyták a Champs Elysée-t és más negyedekben fejezték ki a kormány és rendőrei elleni haragjukat. Ez sokuknak lehetővé tette a klíma-változás növekedésének megakadályozásáért kora délután tüntető 25 ezres tömeggel való találkozást és a tüntetés folytatását a környezetvédőkkel. A rendőrség másik új módszere a reggeli tömeges „megelőző” letartóztatások és a letartóztatottak egy napi fogdában tartása volt.
Párizs és Bordeaux polgármestere az elnökhöz intézett felhívást, hogy tegyen lépéseket a mozgalom politikai – nem karhatalmi – rendezésére. Ugyanezt hangsúlyozta a rendőrség fő szakszervezetének képviselője is, aki a rendőrök végkimerülésével, fásultságával érvelt.
Macron stílust váltott, de elutasította a tüntetők követeléseit
Nem csak a két polgármester, az egész ország türelmetlenül várta az államfő hétfő estére bejelentett hivatalos, ünnepélyes beszédét, és a helyzet rendezésére talált megoldásait, intézkedéseit. 25 millióan nézték-hallgatták 13 perces beszédét. Ahogy a rendőrség módszert, úgy változtatott stílust Macron, csak ellenkező irányban. Tőle szokatlanul szerény, bocsánatkérő hangon fordult a szegény, munkában megfáradt dolgozókhoz, és mély megértéséről, együttérzéséről biztosította őket. De, ugyanezen a szerény, majdnem alázatos hangon magyarázta meg nekik, hogy követelésük, a szolidaritási vagyonadó visszaállítása, a nagyvállalatoknak juttatott évi 40 milliárd euro újításra adott ajándékpénzének visszavonása és a többi 40 követelés, mind nonszensz.
Megsegítésükre, mondta, négy juttatást léptet életbe. 1./ Az alapbér 100 euróval való megemelését, 2./ az alacsony nyugdíjból élők mentesítését a nemrég kivetett szolidaritási adóemelés alól, 3./ a túlórák kivonását a munkaadók köteles adó-, társadalom- és nyugdíjterhe alól, és 4./ a vállalatigazgatók felkérését évvégi prémiumok kifizetésére. „Anélkül, hogy ez a munkaadóknak egy centime-jába kerülne” volt a beszéd vezérmotívuma. „De akkor ki fogja ezeket a kiadásokat állni?” kérdezték a beszéd elemzői, már a beszéd elhangzását követő percekben. A válasz magától értetődő, „az állam, azaz az adófizetők” – egy olyan adórendszerben, amelyben részarányosan a gazdagokat legkevésbé, a dolgozókat legjobban terheli a jövedelemadó. Ez egyet jelent a vásárlóerő további romlásával, ami a sárga mellényesek lázadásának egyik legfontosabb oka. Az intézkedések 10 milliárd euróval növelik az államdeficitet, aminek drasztikus csökkentésére kötelezte el magát még elnökjelöltként Macron.
Másnap azután jöttek a további bakik:
kiderült, hogy az alapbér 100 euróval való emelése, nem annyi, hanem mindössze 20-30 euro, ha figyelembe vesszük az alapbér amúgy is törvényben előírt, az évi inflációnak megfelelő kiegészítését, az alacsony nyugdíjasok adóemelésének visszavonása azt jelenti, hogy nem az újonnan bevezetett 8,4%-os, hanem az adóemelés előtti 6,7%-os adót fogják fizetni, de csak akkor, ha a házaspár össznyugdíja nem haladja meg a küszöb-összeget. És így tovább.
Az Elnöknek nem sikerült lenyugtatni sem a sárga mellényesek, sem a szakszervezetek, sem az egyetemisták, sem a gimnazisták kedélyét. Ez utóbbiakról egyébként nem is ejtett szót az államfő beszédében.
Kik is tulajdonképpen ezek a sárgamellényesek?
November közepe óta az elemzők leggyakoribb kérdése: „Kik is tulajdonképpen ezek a politikai színtérre váratlanul berobbant sárgamellényesek?” A több, mint 40 követelést tartalmazó listájukat nézve, inkább a baloldalhoz, mint a jobboldalhoz állnak közel. De megnyilvánulásaik, szerveződési gyakorlatuk nem csak a politikai establishment, az őt kiszolgáló média, hanem, néhány elszórt kivételtől eltekintve, az ezekkel szemben álló politikai erők számára is ismeretlenek.
Kedden a France Culture rádión egy a társadalmi hálózatokkal foglalkozó politológust hallhattunk, aki szerint a sárga mellényesek az a tömeg, amely a 90-es évektől fokozatosan kiszorult a média és a politikusok látóköréből, láthatatlanná vált. Nyelvük, gondolkodásmódjuk – életkörülményeikről, vágyaikról nem is beszélve – egy teljesen ismeretlen és lenézett Franciaországot jelent. A nyáron – folytatta fejtegetését Fabrice Epelboin, a politológus – a Facebook a korábbi média-orientáltságú algoritmusát, nyilvánvalóan anyagi érdekekből, egy új algoritmussal váltotta fel, amely folyékonnyá tette, megkönnyítette a földrajzi közelségben élők közötti kapcsolatokat, gondolat- és tapasztalatcseréket. A médiákból kiszorított, azokat nem olvasó, nem hallgató és nem néző, de okostelefont használók tömegei hirtelen felfedezték velük hasonlóan érző, gondolkodó sorstársaikat és a felfedezéssel járó örömöt. Ez a jó-együtt-lenni-és-harcolni hangulat uralkodik a blokád alá vett helyeken.
Az establishment, mint nagyjából két évtizede, most sem képes mindezt megérteni. A meginterjúvolt politológus szerint a sárgamellényesek több, mint 40 követelése mögött két alapkövetelés bújik meg: méltóságuk elismerése és egy valóságos demokrácia. Ezt a két gondolatot, követelést a hatalom és médiája nem érti. Az értetlenséget az elnök hétfőn meghirdetett ál-megoldásai teszik nyilvánvalóvá. A képviseleti demokráciák keretéből való kimozdulás értelmét nem érdekük felfogni, a meghaladására tett kísérleteket a világ különböző részein mély ellenségességgel fogadják.
Körösi Zsuzsa, Párizs
(1) Franciaországban minden kocsiban a tulajdonos köteles fluoreszkáló csíkos sárga mellényt tartani, a tüntetők viselete így a mintegy 30 millió vezető jelképévé vált.
Jövőre ünneplik az ukrán nacionalisták Sztyepan Bandera születésének századik évfordulóját. Ebből az alkalomból Bandera évet kíván rendezni Lviv tartomány – az egykori Lemberg-Ukrajna nyugati részén.
„Nem emlékeznek arra, hogy Sztyepan Bandera bandái hány lengyelt és zsidót gyilkoltak le a második világháború idején Nyugat Ukrajnában?- tette fel a kérdést Izrael kijevi nagykövete. Joel Lion arra utalt, hogy az ukrán nacionalista fegyveres csoportok népirtást hajtottak végre: tömegesen gyilkolták le a zsidókat és a lengyeleket. Ez nem spontán akció volt hanem a nacionalista központ adta ki a jelszót: ne kíméljétek a gyerekeket se! Az ukrán nácik azért irtották a kisebbségeket, hogy „megtisztítsák Ukrajnát”! A soknemzetiségű és sokvallású államból ukrán nemzetállamot akartak létrehozni. Ezért ünneplik ma is sokan Ukrajnában Sztyepan Banderát. Aki később egyaránt harcot hirdetett a náci Németország és a sztálini Szovjetunió ellen. A nácik letartóztatták, de túlélte a háborút. A Szabad Európa rádió külső munkatársa lett Münchenben. Ott végeztek vele a szovjet titkosszolgálat emberei a hidegháború idején.
Jövőre választásokat tartanak Ukrajnában, ahol a gazdasági csőd miatt siralmas az életszínvonal. A jelenlegi elnök, Petr Porosenko népszerűsége a mélyponton. Így nem csoda, ha sok párt a zászlajára tűzi a nacionalista Sztyepan Banderát.
Erről az Izraelben született hollywoodi színésznő az Al Kudsz al Arabi című palesztin lapnak nyilatkozott, mely Londonban jelenik meg. A 37 éves színésznő hangsúlyozta, hogy Izrael államot a holokauszt túlélőknek hozták létre hetven évvel ezelőtt. A színésznő szerint Izrael nemzetállam törvénye rasszista, mert kizárja a nem zsidókat a teljes jogú polgárok köréből Izraelben.
Tavaly Natalie Portman megkapta a zsidó Nobel díjat. A Genesis díj 2 millió dollárral jár egy olyan személynek, aki sokat tett a zsidók elismertetése érdekében a nagyvilágban. Natalie Portman visszautasította a díjat, mert attól tartott, hogy Benjamin Netanjahu miniszterelnök mond ünnepi beszédet. Natalie Portman elutasítja a miniszterelnök politikáját mind Izraelben mind pedig a palesztinok ellen.
A palesztin lapnak adott interjúban Trump elnököt is bírálta. Tavaly decemberben Trump döntött úgy, hogy az USA ismerje el Jeruzsálemet Izrael állam fővárosának. Ezt a palesztinok és a világ muzulmánjainak jelentős része ellenzi, mert szerintük Jeruzsálem a palesztinok fővárosa is. Natalie Portman kettős izraeli-amerikai állampolgár – közli az ynetnews izraeli portál.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
A rendőrök a korábbinál erőszakosabbak voltak
Kik is tulajdonképpen ezek a sárgamellényesek?
