Kezdőlap Világ Oldal 355

Világ

Rövidesen döntenek a Fideszről – felfüggesztés várható

Rövid időn belül dönt az Európai Néppárt (EPP) választmányi ülése, amelyen valószínűleg határozatlan fogják felfüggeszteni a Fidesz tagságát. Előtte lehet még szavazás a kizárási javaslatról is.

A sorsdöntőnek ígérkező EPP-választmányi ülés (politikai gyűlés) 262 tagja (illetve a megjelentek) elé az előzetes várakozás és információk szerint az kerül, hogyhatározatlan időre függesszék fel a Fidesz tagságát.

Korábban emellé állt Annegret Kramp-Karrenbauer, a CDU elnöke, de Sebastian Kurz osztrák kancellár fél év időtartamot javasolt. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke viszont a kizárást pártolja.

Két szavazás is lehetséges

A Bruxinfo úgy értesült, hogy először utóbbiról, a 13 párt által beadott kizárási indítványról szavaznak, méghozzá titkosan. Ez a tény még akár meglepetést is eredményezhet. Ha végül kisebbségbe szorulna ez a javaslat, akkor következne az EPP elnöksége által tett indítvány. A felfüggesztés alighanem azt jelentené, hogy a Fidesz nem vehetne részt a párt ülésein és egyéb rendezvényein, így nem is szavazhatna és a párton belüli posztokon is „befagyasztanák” részvételüket.

Az ülést egyébként – minő szimbólum – az Európai Parlament Antall József szárnyában tartják.

A Fidesz alelnöke, Gulyás Gergely kancelláriaminiszter már kora délután bejelentette, hogy már a felfüggesztés is elfogadhatatlan számukra. Ebben az esetben azonnal kilépnek az EPP-ből. Az még kérdés, hogy a két KDNP-s képviselő is velük tart-e, vagy ők még maradnak. Az előzetes információ alapján rájuk nem vonatkozik egyik EPP-beli javaslat se.

„Gyámokat” kaphat Orbán

Az EPP felfüggesztési javaslata azt is tartalmazza, hogy amolyan „felügyelőbizottságot”, „bölcsek tanácsát” rendelnének a Fidesz mellé, amelynek feladata lenne a tagság szünetelése idején nyomon követni a magyarországi fejleményeket.

Ennek a testületnek a tagja lenne Herman Van Rompuy, az Európai Tanács korábbi elnöke mint vezető, a korábbi szlovák miniszterelnök Mikulás Dzurinda, az egykori osztrák kancellár, Wolfgang Schüssel és Hans-Gert Pöttering, valamikori európai parlamenti elnök.

Izrael választ

0

„Ahogy Orbánnak sikerült érdekszövetséget kovácsolnia a mélyen antiszemita, lecsúszott és kulturálisan többszörösen hátrányos helyzetű jobboldaliak és a Kádár-korszak moszkovita maradványai között, úgy kovácsolt Netanjahu szövetséget az ultraortodoxok, a bevándorolt szovjet értelmiségiek homo sovieticus-világa és az arab országokból egykor bevándorolt, rendkívül képzetlen kétkezi munkások utódai között.” – Ara-Kovács Attila mai Diplomáciai jegyzete.

Április 9-én parlamenti választások lesznek Izraelben. Az országot ért szokásos külső kihívások gyakorlatilag minimálisak, új intifáda – vagyis palesztin lázadás – sincs egyelőre a láthatáron. A mostani választás tétje az ország belső békéje és demokratikus rendszerének megerősítése lesz, s ez esetben nem a zsidó-palesztin kérdés reménytelensége tükrözi a legfőbb problémát, hanem az, ami az egyes zsidó politikai pártok és erőközpontok között mutatkozik.

Benjamin Netanjau miniszterelnök keményen és számtalan furfanggal tartja kezében az irányítást – de ez csak a látszat. Elvileg nincs akadálya annak, hogy elnyerje a relatív többség bizalmát, ám annál több gyakorlatiasabb probléma jöhet közbe.

Sokan úgy gondolják, ha Netanjahu kap még egy kormányzati esélyt, olyan visszafordíthatatlan károkat okozhat az országnak, mint Donald Trump Amerikának vagy Orbán Viktor Magyarországnak.

Nagyon sokan jelentették ki 2016 ősze után, hogy ők már régen mondanak és tesznek olyasmiket, amik Trumpot oly hihetetlenül és váratlanul a Fehér Házba repítették. Orbán is mondott ilyeneket, Netanjahu is, és még sokan mások. És van ebben jócskán igazság. Azok a populizmus-elemek, amelyeket Trump oly önfeledten zúdít rá naponta a világra, csíráikban ott voltak már 21 éve, amikor Orbán először hatalomra került, és ott voltak 20 éve is, amikor Netanjahu lett először miniszterelnök.

Való igaz, Trump és Netanjahu módszerei között számos hasonlóság tapasztalható, de az intencióik közötti különbségek mégis óriásiak.

Míg az amerikai elnök merő önhittségből és hozzá nem értésből tette kockára hazája szövetségi rendszerét és biztonságát, addig ilyesmit Netanjahuról még legádázabb ellenfelei sem állíthatnak.

Viszont annál beszédesebb a hasonlóság az izraeli és a magyar miniszterelnök hatalomgyakorlási és a politikai mezőny ideológiáktól független leuralása között.

Ahogy Orbánnak sikerült érdekszövetséget kovácsolnia a mélyen antiszemita, lecsúszott és kulturálisan többszörösen hátrányos helyzetű jobboldaliak és a kádár korszak moszkovita maradványai között, úgy kovácsolt Netanjahu szövetséget az ultraortodoxok, a bevándorolt szovjet értelmiségiek homo sovieticus-világa és az arab országokból egykor bevándorolt, rendkívül képzetlen kétkezi munkások utódai között. Mindkét politikus mesterien elegyíti a vizet a tűzzel, s a jelek szerint eddig sikeresen kikapcsolta társadalmaik egyébként indokoltan kifinomult veszélyérzetét.

Natanjahu most is erre épít, s kampányában megjelent számos olyan elem, ami eddig Izraelben szokatlan volt, s így nem befolyásolta a választások kimenetelét. Trump rendkívül népszerű Izraelben – nincs még egy ország, beleértve az őt megválasztó Egyesült Államokat, ahol annyira kedvelnék, mint Izraelben. Ennélfogva Netanjahut és Trumpot baráti együttlétben ábrázoló óriásplakátok tapétázzák ki a házfalakat, azt sugallva: Netanjahu és csakis Netanjahu az, aki ezt a barátságot kiérdemli…

Ez is mutatja az izraeli társadalmon eluralkodó politikai elvakultságot és az óvatlanság mértékét. Igaz, Trump megígérte az amerikai nagykövetség Jeruzsálembe költözését, s ez meg is valósult; s azt is, hogy a széthulló Szíria realitásaiból kiindulva Izrael jogot formálhat a Golán-fennsíkra. Mindkét elvárás jogosságát csak az elvakultak tagadhatják, de legalább ne Trump hirdette volna meg, már eleve kompromittálva a két ügyet.

Mégsem állítható, hogy Netanjahu abszolút befutó lenne s ennek több komoly oka is van.

Már most látszik, hogy Netanjahu Likudja egyedül nem lenne képes kormányt alakítani, még akkor sem, ha relatív többséget szerezne. A választások után épp úgy koalícióra kényszerül, mint ahogy koalícióban kormányoz jelenleg is. Csakhogy az elmúlt esztendők példái igazolják, Netanjahuval egyre kockázatosabb együtt kormányozni, így a miniszterelnök csak olyan pártok közül válogathat ki partnert, amelyek enyhén szólva kevéssé finnyásak. Kormányainak színezete egyre szélsőségesebb lett amúgy is a közelmúltban, egyre excentrikusabb alakok népesítették azt be, s egyre több engedményt kellett tennie olyan erőknek, amelyek politikája kevesek számára elfogadható.

A nagykoalíciót a baloldallal eleve ki lehet zárni, a

legtöbb centrista párt elutasítja az együttműködést Netanjahuval, akiről egyre kevesebben hiszik el, hogy hatalmon tudna maradni, ha politikáját eltávolítja a szélsőségektől.

Ráadásul a baloldali ellenzéknek van egy remek jelöltje, aki az elmúlt napokban, a népszerűséget illetően maga mögé utasította a miniszterelnököt. Benny Gantz háromcsillagos tábornokról van szó, aki volt már vezérkari főnök, és sikeres csatákat vívott az ellenséggel, két alkalommal a Gázai-övezetben. Érdekes, hogy Gantz belépője a politikai pástra nagyon erőteljesnek sikeredett, és sokan nem is örültek neki a baloldalon, hisz három kis választási reklámklippet azokra a pusztító sikerekre épített a tábornok kommunikációs stábja, amelyeket épp Gázában aratott a Hamász fölött. Ám az elmúlt hónapok őt – illetve stábját – igazolták, s nagyon valószínű, hogy ellenzéki oldalon ezért egyedül neki sikerült olyan benyomást tennie a választókra, hogy szavazók akár a jobboldalról is mellé állhatnak.

Netanjahu legnagyobb problémája mégis a még mindig ellene folyó hármas jogi eljárás. Épp pár hete jelentette be egy ügyész, hogy eljárást indít ellene vesztegetés, csalás és hivatali hatalommal való visszaélés miatt. Izrael történetében ő az egyedüli – hivatalban lévő – miniszterelnök, akinek ilyesmivel kell szembenéznie. Ugyan

Netanjahu ügyészségi meghallgatására csak április 9-e, vagyis a választás után kerül majd sor, s ha az eljárás el is indul, az még nem jelenti automatikusan azt, hogy – Likud-győzelem esetén – hivatalát nem foglalhatja el, ám tény: ilyen vádakkal terhelve aligha akad komoly párt, amelyik koalícióra menne vele.

Netanjahu kikerülése a nagypolitikából nem csak Izraelben írná felül az eddigi forgatókönyveket, de a világpolitikában is. Trump egyik fő szövetségesét veszítené el, s ennélfogva a republikánusok által olyannyira kisajátított amerikai-izraeli kapcsolatok is kiegyensúlyozottabbá válnának.

Továbbá új fejleményt jelentene ez a magyar-izraeli kapcsolatokban is, hisz Orbán és Netanjahu egymásban látták annak a politikának a visszaigazolását, mely mindkét embert oly sokáig hatalomban tartotta.

Bréking: a kilépés küszöbén a Fidesz

Felfüggesztés esetén a Fidesz azonnal elhagyja az Európai Néppártot – nyilatkozta Gulyás Gergely. Szerinte „a Fidesz és az ország méltóságáról van szó”.

A Fidesz akkor tud az Európai Néppártban (EPP) maradni, ha szerdán nem csupán a párt kizárására, hanem tagságának felfüggesztésére sem kerül sor – mondta az MTI-nek a Miniszterelnökséget vezető miniszter, a párt alelnöke Brüsszelben. Gulyás Gergely hozzátette: a Fidesz

a felfüggesztést nem tudja tudomásul venni, ilyen döntés esetén azonnal elhagyja az EPP-t.

Hozzátette: ha a kizárás alaposságának vizsgálatára létrejön egy „három bölcsből” álló bizottság, a Fidesz önkéntes döntéssel azt vállalja, hogy a testület munkájának lezárultáig nem vesz részt a Néppárt testületeinek munkájában.

„A Fidesz és az ország méltóságáról is szó van” – fogalmazott a miniszter. Hozzáfűzte: „olyan kompromisszumot nem tudunk kötni, amely korlátoz bennünket a szabadságunkban és abban a politikában, amellyel elutasítjuk a bevándorlást”.  Közölte azt is: a Fidesz a keresztény Európa megvédését is a legfontosabb politikai célok között tartja számon.

Az elmúlt hetekben a Fidesz mindent megtett a kompromisszum érdekében, az EPP csúcsjelöltje, Manfred Weber által szabott feltételeket teljesítette – jelentette ki a politikus. Gulyás Gergely emlékeztetett: a kizárást a pártcsaládból tizenhárom bevándorláspárti tagpárt kezdeményezte, amelyeknek együttesen 34 mandátumuk van a 217 fős frakcióban.

A délután háromkor kezdődő EPP-választmányi gyűlés előtt ismertté vált, hogy Annegret Kramp-Karrenbauer, a CDU elnöke a felfüggesztést támogatja. „Amíg a Fidesz nem állítja helyre teljes mértékben a bizalmat, nem maradhat meg a rendes, teljes jogú tagság” . Jean-Claude Juncker bizottsági elnök ezzel szemben a kizárás híve.

Orbán hátraarca a CEU ügyében, vagy ismételt trükk?

Lehetséges, hogy német segítséggel meghátrál a CEU ügyében Orbán Viktor. A német kancelláriaminiszter nyilatkozatából ez is kiolvasható, de az nem, hogy a CEU teljesen Budapesten maradhat.

Nem várta meg a bajor miniszterelnök, Markus Söder levelét, hanem maga ragadott tollat, és arról biztosította a bajor kormányt, hogy a CEU részt vehet a magyar felsőoktatásban – ez derül ki a bajor Süddeutsche Zeitung (SZ) írásából.

A lapnak Florian Herrmann kancelláriaminiszter a levélről azt mondta, hogy abban a magyar miniszterelnök garantálta, hogy

a CEU továbbra is Magyarországon kutathat és oktathat. 

Herrmann szerint ez már egyértelmű jele a békülésnek.

A teljes levelet a SZ nem közli, de egy talán szó szerinti idézet szerint

„A magyar kormány nevében biztosíthatom Önöket, hogy a müncheni műszaki egyetem magyar felsőoktatásban való részvétele a CEU-val való együttműködés keretében nem lesz akadály.”

Utóbbi a Manfred Weber váratlan ajánlattal módosított követelésére adott válasz.

Az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti frakcióvezetője a mai, sorsdöntőnek ígérkező választmányi ülés előtt kiegészítette három feltételének a CEU-ra vonatkozó részét. Az eredetileg úgy hangzott, hogy az egyetem visszatérhessen Budapestre és továbbra is adhasson ki amerikai diplomát.

Ezt egészítette ki budapesti útján azzal, hogy a müncheni műszaki egyetem és a BMW autógyár finanszírozóként lépne be a CEU működésébe. A dolog érdekessége, hogy a CEU nem panaszkodott anyagi gondokra, és Bécsbe költözve éppúgy uniós intézménynek minősül, ahogyan a német közreműködéssel történne.

A cikket ismertető 444.hu szerint ezzel Orbán azt ígéri, hogy nem fog keresztbe tenni annak, hogy a müncheni egyetem a CEU-val való együttműködésének keretében részt vegyen a magyar felsőoktatásban.

A levélben azonban a cikk alapján semmilyen ígéret nincs a kutatás és oktatás folytathatóságán túl.

A kormány érvelése a CEU ügyében eddig az volt, hogy

az egyetem nem is ment el, változatlanul itt van.

És ez igaz is, a magyar posztgraduális képzés folytatódik Budapesten. Az amerikai diplomát kiadó oktatás – a program túlnyomó része – azonban Bécsbe kerül (?) a lex CEU miatt.

A SZ cikkében

nem olvasható olyan mondat, hogy az egyetem visszakaphatja teljes budapesti státuszát.

Ahogyan ezt a CEU igényli. Weber ajánlata után közleményben tudatták, hogy „világossá kell tennünk, hogy a lehetséges együttműködés előkészítését csak akkor folytathatják tovább a résztvevő felek, ha Magyarország miniszterelnöke egyértelmű politikai állásfoglalásban biztosítja arról európai partnereit, hogy a CEU amerikai és európai diplomákat kiadó szabad intézményként Budapesten maradhat”.

Az események súlyát jelzi, hogy hétfőn Orbán még azt mondta az atv.hu-nak, hogy „ha minden igaz, a bajor miniszterelnöktől fogok kapni egy levelet, arra adok majd egy választ, attól függően, hogy mi lesz benne”.

Az mindenesetre nem sokára kiderül, Orbán valóban hátraarcot hajt végre a CEU ügyében. A Weber által támasztott másik két feltételnek lényegében nem tett eleget, illetve az EPP-beli kritikusok szerint nem hihetően. A mai vita előtt összefoglaltuk a lényeget.

Ma döntenek (?) a Fideszről az Európai Néppártban

Bármi lehetséges: kizárás, felfüggesztés, elhalasztás. Az EPP feladványa: mi a kevésbé rossz, ha kizárja a Fideszt, s ezt mikor tegye, vagy ha bent tartja. Mit hoz ki a matek, és hogyan lehet bizottsági elnök Manfred Weber?

Az egyetlen bizonyosság az, hogy semmi se biztos. Az előjelek alapján lehetséges, hogy a várhatóan délutáni választmányi (politikai gyűlési) ülés előtti utolsó pillanatokban derül ki, milyen javaslatot terjeszt a 262 delegátus elé az Európai Néppárt (EPP) vezetése.

A lehetőségek

Az eddigiek alapján a legvalószínűbb a kizárás és a tagság felfüggesztése közti választás lehetősége. Egyáltalán

nem lehetetlen azonban, hogy elhalasztják a határozathozatalt

az április 8-9-iki összejövetelre; ekkor még időben lesznek a május végi európai parlamenti választások előtti kampányhajrá előtt. Addig mérlegelhetik, mi a legkevésbé rossz számukra. Vagyis mi visz el többet: benntartani a vitán felül tehertétellé vált Fideszt és ezzel mandátumokat megtartani a következő EP-ben, vagy ezeket elveszítve szavazatokat nyerni a választók körében.

Mert a Fidesznek, sőt, magyar pártnak

aligha volt ilyen rossz sajtója nyugaton, mint mostanában a Fidesznek,

és ennyire elutasító a német közvélemény hazánkkal szemben. Ezt támasztja alá az a közvélemény-kutatás is, amely szerint a németeknek, de még a CDU-CSU híveinek is a kétharmada piros lapot követel Orbánék számára.

Az EPP vezetésének (elsősorban Joseph Daul elnöknek és Manfred Weber EP-frakcióvezetőnek) és főképpen a 262 delegátusnak nagyjából három tényezőből álló egyenletet kellene megoldania:

  • legpontosabban megtippelni a közvélemény hangulatát a fentiek alapján,
  • szembenézni azzal, hogy Manfred Weber jelöltségét csak akkor tudják sikerre vinni az Európai Bizottság elnöki tisztére, ha megkapják a centrumtól balra álló frakciók (szocialisták, liberálisok és zöldek) támogatását; márpedig ezek jó eséllyel ezt a Fidesz kirúgásához fogják kötni – a szocialisták szinte biztosan,
  • ha legkésőbb áprilisban nem teszik ki Orbánékat, akkor a Fidesz tizenvalahány képviselőjét később csak egyenkénti szavazással (úgynevezett kis kétharmaddal) tudják kizárni az EP-frakcióból, vállalva az ezzel járó teljes elhúzódó háborúskodást.

Mindezek előtt pedig azt kell számba venniük, hogy

a kompromisszum értelmes lehetőség, valóságos alternatíva-e.

Az tudniillik, hogy – amiként az elmúlt hetek megnyilatkozásaiban ez elhangzott néhányszor – hihetnek-e még Orbánnak abban, hogy „mostantól ismét rendes demokrata lesz”.

Ehhez nyilván mérlegre teszik a weberi hármas feltétel sorsát, amelyek teljesítésében állítólag ezek megfogalmazója szeretne kapaszkodót találni ahhoz, hogy a bent tartás mellett érveljen. (Vagy nem. Az elmúlt napok értesülései, nyilatkozatai ellentmondásosak, például az Orbánnal lezajlott budapesti találkozó után elmondottakkal szemben másnap azt közölte, hogy nem is volt tárgyalás, hanem lényegét tekintve ultimátumot adott elő. Később pedig azt indítványozta, hogy egy testület ellenőrizze a jogállami normák betartását, és ehhez kösse a támogatások odaítélését, ezt most, az EPP összejövetele előtt újságcikkben megerősítette – írta az Index.)

Weber feltételei voltak.

  • Hagyja abba a magyar kormány a Soros-Juncker-féle kampányt. Ezt Orbánék megtették, de a Napnál világosabb, hogy kényszer hatása alatt, s első körben Jean-Claude Juncker helyettesét, a szocialista Frans Timmermanst tervezték helyére tenni, majd a felháborodás nem csitulása láttán lett belőle a hirtelenjében előhúzott „családvédelmi akcióterv”-hirdetés. Az egyéb felületeken azonban azóta is vidáman fut az eredeti „tájékoztatás”.
  • Kérjen bocsánatot az EPP tagpártjaitól. Ebből az lett, hogy a „hasznos idiótáktól” kész elnézést kérni, ha bárki úgy érzi, megsértette ezzel. De a „támadó hangnem” sajnálata mellett álláspontjuk nem változott – mondta el Orbán és néhány sanchopanza.
  • Hagyja békén a CEU-t, tegye lehetővé, hogy az ismét budapesti intézményként adhasson ki amerikai diplomát. Erre lényegében nem érkezett semmilyen tartalmi válasz. Igaz, Weber itt szorított egyet a satun azzal, hogy belengette: a müncheni műszaki egyetem és a BMW autógyár anyagi segítségével tartanának fenn szakokat, noha a pénzszűke eddig nem volt fenn a CEU problématérképén. Erre Orbán annyit mondott: várja a bajor miniszterelnök levelét erről. Azét a Markus Söderét, aki látványosan farolt vissza a CDU mögé az orbáni politika megítélésében.

Mindezek ismeretében az a kérdés, hogy a választmányi küldöttek – és persze az előterjesztésüket ismertető EPP-vezetők – merre hajlanak.

Komolyan gondolják, hogy Orbán az a tigris, aki hajlandó áttérni a vegetariánus étrendre?

Vagy arra jutnak, hogy le kell zárniuk ezt a sehová se vezető vitát. Ahogyan azt – megint állítólag – Annegret Kramp-Karrenbauer új CDU-elnök szorgalmazza, hogy tiszta lappal folytassák a kormányzást.

A szerdai vita – amelyen Orbán is részt vesz – tehát túlmutat azon, amit eddig megtudhattunk. Hogy mára 14 párt kezdeményezte a Fidesz kizárását. Ezek javarészt kisebb tagjai az EPP-nek. Az eddigi információk alapján 58 szavazatuk van a kizárást követelő pártoknak. Ennél nagyjából tízzel kevesebb a támogatóknak (amelyekből 11+2 a Fideszé és a KDNP-é).

Az EPP-n belüli rendszerből azonban az következik, hogy a szavazati jogú tagpártokon túl a különféle tisztségek alapján is jár egy csomó voks. Mintegy 150 szavazat a támogató és vélhetően ellenző pártdelegáltakén felüli a Politico táblázata alapján. (A 264 szavazatból le kell vonni az egyik horvát párt két tagjáét, amely időközben kilépett az EPP-ből.)

A nyilatkozatok ellentmondásos voltára jellemző a kedden a Reutersnek nyilatkozó német CDU-s politikus, Andreas Nick beszámolója tapasztalatiról. Ezek szerint „a Budapesttől érkező összes jel azt sugallja, hogy a kilépés a céljuk… és úgy tűnik, tényleg azért könyörögnek, hogy kirúgják őket”. Mármint Orbánt és a Fideszt.

Pedig ez tényleg a legvégső opció. A legnagyobb EP-frakcióból kiszorulás már középtávon se lehet érdeke a Fidesznek a 2021 utáni költségvetési ciklus előkészítésekor. Igaz, mentsvárul olyan pártokkal készül (?) összefogni, amelyek többsége (nettó befizető országban) azzal kampányol évek óta, hogy az uniós támogatásokat vegyék vissza Keletről.

Orbánék lesznek terítéken hét közben

Nem csak az Európai Néppárt dönt(het) a Fidesz tagságáról, másnap az Európai Parlamentben áttekintik a 7-es cikkelyes eljárással kapcsolatos eddigi fejleményeket. Azt vizsgálják meg, történt-e előrelépés az uniós alapértékek súlyos sérelmében.

A hét közepén a Fidesz tagságának sorsáról várható parázs vita az Európai Néppártban (EPP), egyelőre teljesen kiszámíthatatlan, mi várható. Úgy fest, hogy Manfred Weber EPP-frakcióvezető letett azon szándékáról, hogy esetleg nem terjeszti szavazásra a kérdést. A jelek szerint a német CDU elnökasszonnya, Annegret Kramp-Karrenbauer és Joseph Daul EPP-elnök is ragaszkodik a formális aktushoz. Várhatóan két javaslatot terjesztenek a 264 delegátus elé az EPP politikai gyűlésén (választmányában): felfüggesztés vagy kizárás.

Másnap aztán folytatódik a magyarországi ügyek uniós vizsgálata. Az Európai Parlament (EP) állampolgári jogi szakbizottsága (LIBE) csütörtök délután áttekinti a magyarországi fejleményeket. Azt nézik meg, hogy tavaly szeptember óta

történt-e előrelépés a jogállami folyamatokban

– derül ki az EP keddi közleményéből.

Az EP tavaly szeptemberben kérte az uniót, hogy az indítsa el a 7-es cikkelyes eljárást Magyarországgal szemben, annak vizsgálatára, hogy az országban fennáll-e a veszélye az uniós alapértékek súlyos, rendszerszintű sérelmének. A LIBE szakbizottság most tekinti át az azóta eltelt időszak fejleményeit, a jelenlegi helyzetet, és hogy a tagállamok mennyit haladtak előre a parlamenti kérés vizsgálatában.

Az EP kezdeményezése mögött az igazságszolgáltatás függetlenségével, a szólásszabadsággal, a korrupcióval, a kisebbségek jogaival, a bevándorlók és menekültek helyzetével kapcsolatos aggodalmak álltak. Ha a tagállamok úgy vélik, hogy Magyarország rendszeresen és súlyosan megsérti az uniós alapértékeket, akkor elindíthatják az EU-alapszerződés 7. cikkében leírt eljárást, amely végül szankciókhoz, például Magyarország szavazati jogának felfüggesztéséhez is vezethet.

A LIBE ülésén részt vesz az Európai Bizottság (EB) és az Európai Tanács képviselője is. Az EB-t Frans Timmermans (aki eredetileg Jean-Claude Junckert váltotta volna a magyar kormány „tájékoztató” plakátján) első elnökhelyettes képviseli.

A Magyarországgal korábban foglalkozó Sargentini-jelentés szerzője, a holland zöldpárti képviselő szerint nem elegendő, hogy az EPP foglalkozik a Fidesz tagságának kérdésével,

meg kell kezdenie végre az etikai nagytakarítást,

és kérdőre kell vonnia Orbán Viktort, hogy milyen viszonyt kíván ápolni a pártcsaláddal és hogyan viszonyul az EPP által képviselt politikához.

Judith Sargentini úgy véli, hogy nem várható a Fidesz kizárása. De Manfred Webernek
egyértelmű döntést kell hoznia, hogy merre kormányozza az EPP-t, hagyja-e annak jobbra tolódását – közölte Judith Sargentini.

A képviselő elmondta: noha az Európai Unió Tanácsa nagy jelentőséget tulajdonít a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok fenntartásának, nem teljesíti ígéreteit, ha nem tudja „behúzni a vészféket”, hagyva így, hogy egy tagállam kormánya következmények nélkül sértse meg rendszerszinten az Európai Unió alapértékeit.
A politikus szerint fél évvel az általa jegyzett jelentés elfogadása után nem történt semmilyen lényegi intézkedés az ügyben.

Orbán bocsánatot kérhet, de megváltozni nem fog

0

Orbán bocsánatot kérhet, de megváltozni nem fog. Minden hízelgése sem fedheti el: Orbán pártja az EU-ban a destruktív erők közé tartozik, és legfőbb ideje, hogy az Európai Néppárt kitegye a szűrét – írta kommentárjában a német liberális lap.

Az EPP-nek és csúcsjelöltjének nem fog sikerülni megregulázni. Ugyanis még ha Orbán teljesít is minden feltételt a jövő szerdai EPP-tanácskozás előtt – a rágalmazó plakátokat már itt-ott leszedette, a bocsánatkérést kipipálta, és a CEU kérdésében arany hidakat igyekeznek építeni –, akkor sincsen semmi tisztázva, és semmit sem sikerült nyerni.

Weber hármas csomagja valójában a tehetetlenség kifejeződése. „Ultimátumával ugyanis Weber kicsinyes számításból túlságosan keveset követelt. Három feltétele elfedi, hogy sokkal nagyobb kérdésekről van szó: a magyarországi demokráciáról, jogállamiságról, az igazságszolgáltatás, a sajtó és a tudomány szabadságáról.

Orbán évek óta szisztematikusan építi le országát, és ezt az Európai Néppárt szégyenletes módon hallgatva szemlélte, mert nem akarta elveszíteni a Fidesz szavazatait az Európai Parlamentben.

A pártbeli barátok ezt az elhízott Puszta-populistát alighanem a durva munka elvégzésére alkalmas bohócnak tekintették, noha a helyzet Magyarországon már jó ideje véresen komoly” – írta a szerző.

Hozzátette: az EPP-ben láthatólag megbocsátható bűnnek tekintették az elterjedt korrupciót és az uniós pénzekkel való lehetséges visszaéléseket is, és szolgálatkészen elsiklottak Orbán antiszemita és rasszista kódokkal folytatott aljas játéka felett.

„Ha most tehát a konfliktust úgy rendeznék, hogy mindkét fél megőrizhesse az arcát, akkor az nem lenne más, mint az EPP folytatódó árulása nem csak a saját, hanem Európa értékeivel szemben,

hiszen sokkal többről van szó, mint az EPP-n belüli viszályról. Az Európai Unió útelágazás előtt áll, és nem az a fontos, hogy ki melyik politikai irányzathoz tartozik, hanem az, hogy ki akarja előre vinni az európai egyesülés projektjét, és ki akarja azt aláásni, megtorpedózni. Orbán a destrukció erőihez tartozik, és ezért legfőbb ideje annak, hogy az EPP ajtót mutasson neki. Bízvást stilizálja magát mártírrá. Ha közösséget vállal a többi lengyel, olasz, francia, vagy osztrák szélsőjobboldali populistával, hadd tegye. Akkor legalább lehetségessé válik egy egyértelmű tartalmi vita, és az sokkal jobb, mint a lopakodó belső mérgezés” – írta a kommentár szerzője.

Haláltábor túrát hirdet a holokauszt tagadó David Irving

3650 dollárba kerül a kilenc napos túra Lengyelországban, ahol néhány haláltábor mellett a kíváncsi turisták megtekinthetik a Farkasodút is, ahol Adolf Hitlert megpróbálták felrobbantani 1944-ben. A holokaust tagadó brit történész már vezetett hasonló túrát 2013-ban – írja az izraeli Haaretz.

A lap beszámol arról a UK Jewish News alapján, hogy a túrára szeptemberben kerülhet sor. Négy haláltábor szerepel a programban: Treblinka, Sobibor, Belzec és Majdanek. Ezzel kapcsolatban David Irving hirdetése azt írja, hogy „a táborok története ellentmondásos”! Korábban a brit történész azt állította, hogy nem Adolf Hitler rendelte el a zsidók tömeges kiirtását, sőt a Führer nem is tudott róla! David Irving egyes írásaiban odáig is elment, hogy tagadta a holokausztot! Most úgy ajánlja magát a turisták figyelemébe mint Hitler szakértőt. Szerinte Heinrich Himmler a felelős a zsidók megsemmisítéséért. Ezért a Farkasodúban- Lengyelország keleti részén – a turisták megnézhetik nemcsak Hitler főhadiszállását, de az SS vezér házát is.

A második világháború idején mintegy hat millió európai zsidó veszítette életét. Döntő többségüket lengyelországi haláltáborokban ölték meg. Ezeket a táborokat az SS irányította. A világháború után az SS-t háborús bűnösnek nyilvánították. Heinrich Himmlert a britek elfogták, de kihallgatni már nem tudták, mert egy cián kapszulával öngyilkos lett.

David Irving holokauszt tagadását sok történész bírálta Nagy Britanniában és külföldön is. Egy izraeli holokauszt kutató pert is nyert ellene. Deborah Lipstadt peréről film is készült Denial címmel (Tagadás). A filmben a magyar származású Rachel Weisz játszotta az izraeli történész szerepét.

Trump kereskedelmi háborúját a világ ellen Magyarország is nagyon megszívhatja

0

Ez derül ki a Eurofound közgazdászainak modelljéből, melyben azt vizsgálták: a büntető vámok hogyan befolyásolják a gazdasági növekedést és a foglalkoztatottságot a világ országaiban.

A legrosszabbul az Európai Unió tagállamai és Kína járhatnak, ahol lényegesen kisebb lehet a GDP és a foglalkoztatottság mint abban az esetben, ha a világkereskedelemben fennmaradnak az alacsony vámok. Minél nyitottabb egy gazdaság a világra, annál rosszabbul járhat. Különösen akkor, ha kereskedelmi többlete van mint Németországnak, Hollandiának vagy épp Magyarországnak. A Eurofound modellje szerint ez a három állam veszítene a legtöbbet a kereskedelmi háborúskodásból.

Magyarország -2 százalék

Ha Donald Trump folytatja a vámok bevezetését illetve a fenyegetőzést, akkor ez komoly mínuszt jelentene Hollandiának (-2,1), Magyarországnak (-2) és Németországnak (-1,9) a GDP arányában 2030-ban. A protekcionizmus kínos következményeit tehát a magyar gazdaság is komolyan megérezné.

A foglalkoztatottságban -0,3 százalék lenne a hatás az EU-ban

Vagyis a negatív következmények a foglalkoztatottságban kevésbé látványosak, de mindenképp fennállnak. Ha ugyanis például Trumpnak sikerül korlátoznia a németek autóexportját az Egyesült Államokba, akkor annak negatív hatását azok az uniós államok is megérzik, ahol sok német összeszerelő üzem működik (Magyarország, Szlovákia, Lengyelország stb.)

Trump és a visegrádiak

Miközben tehát Trump politikáját a visegrádi államok sokkal nagyobb jóindulattal nézik, mint a nyugat-európaiak, a kínos gazdasági következmények őket éppúgy sújthatják. Sőt, talán még jobban, mert a német autógyárak jóval nagyobb szerepet játszanak ezeknek a kis országoknak a gazdaságában, mint magában Németországban.

Összefog-e az EU és Kína az USA ellen?

Pekingben ezt javasolják arra hivatkozva, hogy Trump America First protekcionista gazdaságpolitikája épp e két gazdasági nagyhatalomnak a legkellemetlenebb. A Huawei-ügy világos teszt: az USA meg akarja akadályozni, hogy a kínaiak exportálják Európába a maguk ötödik generációs technológiáját. Mike Pompeo külügyminiszter ezért járt nemrég Európában. Trump küldöttje jött, látott és vesztett. Orbán Viktor magyar miniszterelnök azt közölte vele, hogy csak Berlin és Párizs politikáját követjük, amikor együttműködünk a Huaweijel.

Trump a tűzzel játszik, mert tíz éve nem volt ilyen nagy az USA kereskedelmi deficitje, mint most. Vagyis miközben megsértette legfontosabb partnereinek érdekeit, a célját egyáltalán nem érte el, mert Amerikának nem sikerült csökkentenie a kereskedelmi mérleg hiányát. Ehelyett az negatív rekordot döntött. A Eurofound tanulmányából kitűnik : a protekcionizmus negatív következményei meglehetősen világosak, ám a haszna annál kevésbé. Jól tulajdonképp senki sem jár, de a legrosszabb azokkal történik, akik a legsikeresebbek a globális kereskedelemben mint Kína, Németország, Hollandia vagy – a maga szintjén – Magyarország.

Egy merénylet utóélete

Már tegnapi számunkban beszámoltunk a bestiális új-zélandi merényletről, melynek során ötven imádkozó muzulmán embert gyilkolt meg egy fehér felsőbbrendűséget hirdető radikális, bizonyos Brenton Tarrant, foglalkozására nézvést személyi fitnesz-edző. Tegnap közreadtuk a hírt, most jöjjenek a részletek – és a következmények, mert azok is vannak ám.

Először is: Tarrant a rémtettét élő adásban közvetítette, a fején viselt GoPro-kamerával, a közösségi oldalakon megosztva, ami valóságos szintlépés a gonoszságban. Szerencsére azonban az oldalaknak helyén volt a szívük is, az eszük is, és a gyalázatos közvetítést eltávolították. El, de nem akárhányszor.

A Facebook közlése szerint moderátorainak a mészárlás utáni első 24 órában 1,5 millió olyan videót kellett eltávolítaniuk, amik a támadást ábrázolták. Másfél milliót – ennyien osztották meg. Nos, legalább tudjuk, hány őrült és fanatikus facebookozik. A felhasználók milliárdjaihoz képest ez nem is rossz arány, de ha azt vesszük, hogy egy megosztás is sok lenne… Nem sokkal azután, hogy a rendőrség riasztotta a közösségi oldalt, a támadó profiljait a Facebookon és az Instagramon is törölték. Valamint minden olyan tartalmat eltávolítanak, ami Tarrantot vagy az általa elkövetett tömeggyilkosságot éltetné. Kis neonáciknak mondom: ne rajongjanak feltűnően a mészárosért, nem lesz kifizetődő.

Ausztráliában egy szenátor, bizonyos Fraser Anning visszahívását követelik mintegy milliónyian – pontosabban, egymillió aláírás gyűlt össze a nem túl népes földrészen azért, hogy az ország felsőházából visszahívják Fraser Anninget – írja a Sydney Morning Herald. A 70 éves szenátor korábban az Egy Nemzet (ONP) ausztrál szélsőjobboldali párt színeiben, jelenleg függetlenként ül Ausztrália törvényhozásában Queensland képviseletében. Ő ugyanis olyant bírt mondani az ügyben tartott sajtótájékoztatóján, hogy

„elutasítja az erőszak minden formáját, de a merénylet rávilágít arra az Ausztráliában és Új-Zélandon is érezhetően erősödő félelemre, amelyet a muszlimok növekvő jelenléte okoz.”

Az ám, de a szélsőjobboldali politikus sajtótájékoztatóját megzavarta egy 17 éves fiatal, aki egy tojással fejbe verte a szenátort, az meg válaszul ököllel arcon ütötte a fiút, akit ezután többen a földre vittek, fojtogattak. A fiút később rendőrök vezették el.

Tekintve, hogy Ausztrália lakossága a 2016-os népszámlálás alapján 23 401 892 fő, egymillió aláírás arrafelé elég sok… meg fogja ő még bánni, hogy a terrorcselekményt meglovagolva akart politikai tőkét kovácsolni magának.

Sőt, kérem, magyar vonatkozások is vannak

Az Independent tudomására jutott, hogy Tarrant európai útján radikális

szélsőjobboldali csoportokkal vette fel a kapcsolatot, többek között Magyarországon, Bulgáriában és Romániában is,

illetve Romániában nem, mert ott csak átutazóban fordult meg. Ezt a mozzanatot jegyezzük meg, mert később szerepe lesz.

Konkrétan abban lesz szerepe, hogy megszólalt egy köztünk élő, meg nem értett lángelme, akit Bayer Zsoltnak hívnak. Bayerzsocáról sokan hiszik, hogy egyszerűen csak a kormány legjobban fizetett, leglibériásabb lakája a sajtóban, de most (és legyünk őszinték: máskor is) megismerhettük profétikus oldaláról is. Ez az ember átlát téren, időn, falakon és a női napozó oldalán is, ez az ember védőháló nélkül, egyedül a kupolában megfejtette a terrortámadás hátterét.

Nem csigázom a türelmüket: természetesen Orbán Viktor elleni akcióról volt szó.

Új-Zélandon.

Igen, ő így fejtette meg. Azt mondja:

„Ennek éppen most, éppen így, éppen ott kellett megtörténnie.

Olyan az egész, mint egy megszervezett, megrendezett titkosszolgálati akció.

(…) Európa választásokra készül, Európa Parlamenti választásokra. (…) Európa fél és fel van háborodva. Unja ezt a rá zúduló muszlim hordát és csőcseléket, a koszt, a mocskot, a gettókat és no-go zónákat. (…) Egyre erősebb és határozottabb az iszlám-ellenesség szerte Európában, és akkor megérkezik Brenton Tarrant, a 28 éves ausztráliai fitnesz edző, és Christchurch-ben maga mögött hagy 49 muszlim halottat. (…) És akkor láss csodát! Már a merénylet estéjén „kiderül”, hogy a 28 éves ausztrál tömeggyilkos a közelmúltban járt Magyarországon. De most komolyan, hogy micsoda véletlenek vannak! Valaki meggyilkol 49 embert Új-Zélandon, letartóztatják, még ki sem hallgatják, még senki nem tud róla semmit, de a sajtó máris világgá repíti a hírt: a tömeggyilkos nemrégiben Magyarországon, Szerbiában és Bulgáriában járt. Vajon honnan tudták ezt meg ilyen példátlan gyorsasággal?”

Zsoca, nyugodj le. Bulgária főügyészétől, Szotir Cacarovtól, ő tette közzé. Olvass is, ne csak írj.

„Magyarország, a bevándorlás-ellenes tábor vezetője, s a két balkáni állam, amely szintúgy ellenáll és kerítést is épít. Pont e három országot kereste fel a tömeggyilkos (Románián csak átutazott, az nem érdekes!), és ezekről az utakról nagyjából hat órával a tömeggyilkosság elkövetése után már hírt is ad a világsajtó. A bolgár főügyész pedig már meg is indítja a nyomozást, feltárandó, nem voltak-e „kapcsolatai” az illetőnek ebben a régióban. Nos? Nem gyanús ez az egész?”

Nem. Az a gyanús, hogy neked a világon mindenről az jut eszedbe, miszerint Magyarország elleni erők mozognak a felszín alatt és összeesküsznek. Ezt ma már nagyon alaposan tudják gyógyítani, de te nem szeded a gyógyszert.

„És akkor sem leszek különösebben meglepve, ha nagyjából jövő hét közepén kiderül majd, hogy Brenton Tarrant igenis rendelkezett kapcsolatokkal errefelé. Ezért jött ide, a bevándorlás-ellenes országokba, legfőképpen Magyarországra.”

Azon speciel én sem. Tele vagyunk a neonácik különb-különbféle változataival, épp lehettek nálunk is kapcsolatai. És az sem lehetetlen, hogy tetszett neki a magyar kormány üres szócséplése, amit ideológiának nevezel.

„És ugye nem leszünk meglepve, ha néhány nap múlva az éber rendőrség megtalálja majd a tömeggyilkos holmija közt Orbán Viktor valamelyik beszédének, nyilatkozatának angol nyelvű fordítását. Mondjuk azt, hogy a migráció méreg Európa számára. Igen, szerintem ezt fogják megtalálni Tarrantnál, ugyanis műveleti nyelven ezt hívják semlegesítésnek. Így kell egy népszerű és támogatott nézetet áttolni a népszerűtlen és támogathatatlan zónába.”

Tehát akkor szerzőnk elképzelése szerint Christchurchben, Új-Zélandon, a földgolyó ellentétes oldalán

Brenton Tarrant terrortámadást hajtott végre Orbán Viktor ellen, melyhez csak mellékesen volt szükség ötven civil áldozatra és rengeteg sebesültre.

A valódi támadás Bayer szerint nem őket érte, hanem Orbán Viktort.

Hölgyeim és uraim: nincs több kérdésem az ügyben.

Megjegyezni is csak annyit szeretnék, hogy ha a kormánynak ilyenek a legjobb barátai, ellenségekre már semmi szüksége.

És ezek a barátok igazán törődhetnének a tulajdon egészségükkel.

Például szedhetnék azt a gyógyszert, ha már a doktor úr felírta…

De lebegjen minden politikus előtt és lakájaik előtt is, aki ebből a borzalomból tőkét akar kovácsolni, az ausztrál szenátor, Fraser Anning sorsa.

Az eseményeket követjük és a fejleményekről folyamatosan be fogunk számolni.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK