Egy megállapodással közelebb került az EU ahhoz, hogy 2022-től új kötelező felszerelések legyenek az autókban. Új biztonsági övek, álmosságjelzés, baleseti fekete doboz csak néhány közülük.
Az EU intézményei ideiglenes politikai megállapodásra jutottak az általános járműbiztonsági rendelet felülvizsgálatáról – tudatta közleményében kedden az Európai Bizottság (EB). Az utasok, a gyalogosok és a kerékpárosok hatékonyabb védelme érdekében 2022-től új biztonsági technológiákat lesz kötelező alkalmazni az európai járművekben a tavaly elhatározott terv alapján.
Cél a nulla baleset
A cél az, hogy a jelenlegi évi 25 ezer közúti haláleset 2050-re egyenesen nulla közelébe csökkenjen.
A balesetek 90 százalékban emberi mulasztás következményei,
s ezeket az automatikus, elektronikus rendszerek beépítésével szeretnék radikálisan csökkenteni.
Az EB 2018 májusában tett javaslatot egyes járműbiztonsági rendszerek kötelezővé tételére, köztük olyanokéra, amelyek csökkentik a tehergépkocsik és az autóbuszok esetében a veszélyes holtteret, vagy figyelmeztetik a járművezetőt, ha lankad vagy elkalandozik a figyelme.
A legtöbb új technológia már létezik, főként a felső kategóriás autókban. A bizottság szándéka szerint mindenki biztonsága javulni fog, és Európa egyúttal felkészül a jövő összekapcsolt és automatizált mobilitására is.
Néhány fontos ezek közül, amelyek tehát három év múlva alapfelszereltséggé válhatnak minden személyautóban és nagy járművekben. A személygépkocsik, a könnyű haszongépjárművek, a tehergépjárművek és az autóbuszok esetében a járművezető figyelmeztetése hanggal álmosság és figyelemelterelődés esetén (például ha mobiltelefonozik vezetés közben), intelligens sebességszabályozás, a tolatásbiztonság növelése kamerákkal és érzékelőkkel.
Komoly előrelépésnek ígérkezik a baleseti adatrögzítő („feketedoboz”), amely a repülőgépiparból „száll alá”. A személygépkocsik és a könnyű haszongépjárművek sávtartássegítő, fejlett vészfékező rendszert kapnak, valamint a töréstesztek alapján továbbfejlesztett új fajta biztonsági öveket.
A tehergépjárművek és az autóbuszok fejlett elektronikus rendszerekkel egészülnek ki a gépjárművezető közvetlen látóterének növelésére és a holtterek megszüntetésére. Ezek a jármű elején és oldalán érzékelik a veszélyeztetett úthasználók (gyalogosok, biciklisták) jelenlétére.
Beszerelik mindegyik autótípusba az alkoholos állapotot ellenőrző és a kocsi indulását megakadályozó rendszert.
A lista lenyűgözően hosszú és bátor, arról nem informál a bizottság, hogy mindezek mennyivel drágítják meg az autókat.
A következő lépések
Az Európai Parlament, az Európai Tanács és az EB háromoldalú egyeztetésein elért politikai megállapodást ezután hivatalosan is
jóvá kell hagynia az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.
Az új biztonsági elemeket 2022-től kell kötelezően alkalmazni a járművekben, kivéve a tehergépjárművek és az autóbuszok esetében a közvetlen látóteret növelő rendszereket, illetve a személygépkocsik és a könnyű haszongépjárművek esetében a fej ütközési tartományának megnövelésére vonatkozó előírásokat. Ezek a szükséges áttervezés miatt csak későbbtől lesznek kötelezőek.
Viorica Dancila miniszterelnök asszony Washingtonban bejelentette: a román kormány áthelyezi nagykövetségét Jeruzsálembe! Utánozva ezzel az Egyesült Államokat, mely tavaly megtette ezt a muzulmán államok nem kis felháborodására.
Viorica Dancila az USA legnagyobb zsidó szervezetének tanácskozásán jelentette be a bukaresti kormány szándékát. Benjamin Netanjahu miniszterelnök biztatására cselekedett így, aki ugyancsak részt vesz a washingtoni összejövetelen. Csakhogy Románia jelenleg az Európai Unió soros elnöke. Az EU pedig nem helyesli ezt a lépést. Erre hivatkozva közölte azt Szijjártó Péter magyar külügyminiszter, hogy a kereskedelmi képviselet Jeruzsálemben lesz, de a magyar nagykövetség nem költözik oda. Klaus Johannis elnök rögtön megvétózta a kormányfő bejelentését. Az államfő szerint csakis neki van joga dönteni a nagykövetség áthelyezéséről. Ő pedig nem helyesli ezt. Sőt az államfő pártja emiatt hazaárulással vádolja a kormányt! A baloldali kormány viszont mindennél fontosabbnak tartja a jó viszonyt Washingtonnal. Ahol jó szemmel nézik, ha az Európai Unió egyik tagállama, mely ráadásul a soros elnök is, követi az Egyesült Államok példáját. Az USA szempontjából a régiónak két fontos állama van: Lengyelország és Románia Mindkét ország óriási fegyverüzleteket kötött amerikai cégekkel és kiváló kapcsolatot ápol Washingtonnal. Trump beiktatásán csak a román vezetők vettek részt a külföldiek közül. Obama elnök idejében az USA Klaus Johannis államfőt támogatta. A bukaresti amerikai nagykövetség szállította az információkat Laura Codruta-Kövesi korrupció ellenes főügyésznek. Aki célbavette a szociáldemokraták vezérkarát is, köztük Liviu Dragneát, Románia erős emberét. Akinek sikerült megbuktatnia a főügyészt, akit az államfő védelmezett. Az Európai Unió most arra készül, hogy Laura Codruta-Kövesit nevezze ki az új uniós főügyészség élére. Magyarország nem vesz részt az uniós főügyészség munkájában …
A Reimann család már 1931-tőle támogatta Adolf Hitler pártját és a náci rendszer idején a Führer elszánt híve volt. A világháború idején cégeiket a Reich számára létfontosságúnak tartották. Ott kényszermunkásokat alkalmaztak, akik rémes körülmények között dolgoztak az SS felügyelete mellett.
„Emiatt az idősebb és a fiatalabb Albert Reimann-nak börtönbe kellett volna kerülnie! Ez nem történt meg, egyikük sem mutatott lelkiismeret-furdalást sem. Az idősebb Reimann 1954-ben, a fiatalabb 1984-ben halt meg. Most a család igyekszik kárpótolni a kényszermunkásokat. Ezért 10 millió eurót ad egy olyan jótékonysági szervezetnek, mely az ő ügyeikkel foglalkozik”- nyilatkozta a Reimann család szóvivője a Bild am Sonntag című lapnak.
A Reimann család kezében van a JAB pénzügyi holding, amelyhez sok vállalat tartozik. Leghíresebb termékük a Calgon, mely a vízkő eltávolítását segíti elő. A Reimann család vagyonát több mint 33 milliárd euróra becsüli a Forbes, ezzel ők állnak a második helyen Németországban.
A nácikat sok nagyvállalkozó támogatta a harmincas években Németországban, mert jobban féltek a kommunista párttól mint tőlük. A kommunista Internacionálé akkori irányvonala a világforradalom volt. Ezen csak a németországi vereség után változtattak amikor meghirdették a népfront mozgalmat és az antifasiszta egységfrontot/1935/. A nürnbergi perek során sok nagyvállalalkozót is háborús bűnösnek nyilvánítottak, de ezt gyorsan elfelejtették, mert a NATO-nak szüksége volt a német nagyiparra. A kényszermunkások nagyrésze a zsidók és a hadifoglyok közül került ki. Az SS brutálisan kizsákmányolta őket: sokaknak a „munka általi megsemmisítés” lett a sorsa…
Orbán Viktor biztosan büszke arra, hogy ennyire a nemzetközi figyelem középpontjába került, bár a Manneken Pis hasonlat talán zavarba ejti.
Az Oliver Welke által vezetett, politikai és közéleti témákat feldolgozó Heute Show-ban az hangzott el, hogy „Orbán korrupt kormánya egy percig sem tudna életben maradni az EU lóvéja nélkül”.
A humorista megkérdezett egy „bölcset” is, aki elárulta, mi az a három ok, amiért nem zárták ki a magyar kormánypártot a Néppártból:
Audi, BMW, Mercedes – hangzott a válasz.
Welke szerint a németek jót mulatnak azon is, hogy a bevándorlás ellen felhergelt tömegek a vendégmunkások helyett túlórázhatnak a rabszolgatörvénynek köszönhetően.
A ZDF kabaréműsora Orbán mellett a Brexittel foglalkozott, a videón a magyar kormányfő 3:25-től téma:
Robert Mueller, a róla elnevezett különleges bizottság vezetője átadta a 2016-os elnökválasztási kampány idején a Trump-kampány munkatársai és oroszok közötti esetleges összejátszásról szóló vizsgálat jelentését – jelentette be pénteken este az amerikai igazságügyi minisztérium.
A jelentést – a tárca belső szabályzatának megfelelően – William Barr igazságügyi miniszter kapta meg. Ezzel a Mueller-bizottság vizsgálatai lezárulnak.
Barr pénteken levélben értesítette a kongresszus kulcsfontosságú politikusait a vizsgálat várható lezárásáról. Mint mondta, valószínűleg a legkorábban a hétvégén tájékoztatást adhat a vizsgálat következtetéseiről. A levélben a tárcavezető hangsúlyozta, hogy változatlanul elkötelezett a „lehető legnagyobb átláthatóság” mellett.
Az első amerikai elemzések szerint a jelentés átadása a Donald Trump elnöksége új szakaszának kezdetét jelentheti, amennyiben a közpolitikai vitát a jelentés megállapításai uralhatják majd. A jelentés ugyan bizalmas jellegű – ahogyan ezt az igazságügyi minisztérium szabályzata megköveteli -, ám valószínűsíthetően éles vita várható arról, hogy mi kerüljön belőle nyilvánosságra.
A csaknem két évig tartó vizsgálat 2017 májusában kezdődött meg, és ilyen horderejű vizsgálatok esetében szokatlan módon viszonylag kevés információ szivárgott ki a sajtónak a részletekről.
Néhány nappal ezelőtt a demokrata többségű képviselőház csaknem egyhangúlag szavazta meg, hogy a jelentést teljes egészében hozzák nyilvánosságra. Donald Trump szerdán újságíróknak azt mondta: „kerüljön csak nyilvánosságra, hadd lássák az emberek is„.
A The Wall Street Journal című lap az igazságügyi minisztériumból származó értesülésekre hivatkozva közölte: a jelentésben nem esik szó további vádemelési javaslatról.
Sarah Huckabee Sanders, a Fehér Ház szóvivője bejelentette: az elnöki hivatal nem kapta meg a jelentést és a tartalmáról sem értesítették. „Barr igazságügyi minisztertől függ, hogy mi történik most” – fűzte hozzá a szóvivőnő.
Nancy Pelosi házelnök és Chuck Schumer, a szenátus demokrata párti frakciójának vezetője közös közleményben sürgette a jelentés egészének nyilvánosságra hozatalát. „Az amerikai népnek joga van az igazsághoz” – fogalmazott a két demokrata párti politikus. Donald Trump személyes ügyvédei, Rudy Giuliani és Jay Sekulow megelégedettségét fejezte ki, hogy a jelentés már az igazságügyi miniszternél van. Ugyanakkor Giuliani jelezte, hogy az ügyvédek még azelőtt betekintést szeretnének nyerni a dokumentumba, mielőtt azt nyilvánosságra hoznák.
Adam Schiff, a képviselőház hírszerzési bizottságának demokrata párti vezetője kilátásba helyezte, hogy idézést küldenek Muellernek vagy a bizottság más tagjainak, ha a jelentést, és az abban foglalt bizonyítékokat nem nyújtják át a kongresszusnak szemrevételezésre.
A Bloomberg beszámol arról, hogy Orbán Viktor győzelemként igyekszik hazai szavazóinak láttatni a felfüggesztették pártja tagsági jogait. Az arcmentő kísérlettel a kormánypárti média politikai vereség helyett akként próbálja beállítani a történteket, hogy a Fidesz saját önkéntes döntése volt a felfüggesztés. – írja az amerikai hírügynökség.
A Bloomberg véleménye szerint a végleges döntés elhalasztása mögött az húzódik , hogy ha az Európai Néppárt a májusi európai parlamenti választáson elég mandátumot szerez, akkor koalícióra léphet a szocialistákkal, a liberálisokkal vagy a zöldekkel Orbán támogatása nélkül is. Ha nem, akkor rászorul a voksokra nehogy az euroszkeptikus erőkkel fenekestől felforgathassák az unió működését.
A tagság befagyasztása válasz arra, hogy Orbán lerombolja a demokratikus normákat, ellenez mindenfajta bevándorlást és támadja az uniós intézményeket, illetve vezető politikusokat rágalmaz, bírál. Egyben viszont jelzi, hogy az EU vezetése az eddiginél jobban el van szánva, hogy leszámoljon az unióellenes ideológiával.
A hírügynökség által megkérdezett szakértők figyelmeztetik a Néppártot, hogy a választások után meghozandó döntésnél azt is figyelembe fogják venni, Orbán további néppárti jelenléte mennyire késztetné a liberálisabb tagpártokat a néppárti család elhagyására. A Bloomberg kitér arra is, hogy az európai parlamenti választások után felgyorsulnak azok a tárgyalások, amelyek a következő hét évre szóló uniós költségvetésről szólnak. Ha Orbánt kizárják a Néppártból, nehéz jó megállapodást kötnie a Magyarországnak járó uniós támogatások ügyében.
Az én jövendő többségem a centrumban van – hangsúlyozta Manfred Weber, aki a Süddeutsche Zeitungnak nyilatkozott. Az Európai Néppárt jelöltje Jean-Claude Juncker helyére elmondta a német lapnak, hogy a fő célja megakadályozni a szélsőjobboldali kreténeket abban, hogy politikailag felelős döntési pozícióba kerüljenek Európában.
Név szerint az Alternative für Deutschland pártot illetve Marine Le Pen asszony szélsőjobboldali tömörülését említette. Nyomatékosan kiemelte, hogy semmiképp sem kíván szövetséget kötni olyan szélsőjobboldali alakulatokkal mint a Liga Olaszországban vagy a PiS Lengyelországban. Ez az a két párt, mellyel Orbán Viktor igen jó kapcsolatot ápol, és melyeket alternatívaként tekint az Európai Néppárthoz képest.
A Fideszt az Európai Néppárt felfüggesztette. Orbán Viktor korábban osztrák típusú koalíciót javasolt az Európai Néppártnak vagyis szövetséget a szélsőjobboldallal. Ezzel szemben Merkel kancellár és utóda a CDU élén, akit a német sajtó AKK-nak rövidít, a berlini koalícióhoz hasonlóan olyan centrumot akar létrehozni Európában, mely megakadályozza a populizmus előretörését a kontinensen. A koalícióban számítanak a szocialistákra éppúgy mint a liberálisokra illetve esetleg a zöldekre is- nyilatkozta AKK Brüsszelben.
Manfred Weber a Fidesz felfüggesztésére utalva bírálta Timmermans szocialista vezetőt, mert sem Romániában sem pedig Máltán nem lépett fel határozottan a korrupt baloldali kormányzás ellen. Romániában Liviu Dragnea pártelnököt számtalan bírálat érte amiatt, hogy megfúrta a korrupció ellenes ügyészség vezetőjét. Az EU-ban most sokan azt szeretnék, ha a román ügyész asszony lenne az unió első főügyésze. Liviu Dragnea azonban kampányt folytat ez ellen! Málta szigetén felrobbantottak egy oknyomozó újságírónőt, aki a baloldali kormányzat korrupció gyanús ügyeit firtatta. A baloldali miniszterelnök mégiscsak a helyén maradt. Nem úgy mint Szlovákiában Robert Fico, aki hasonló helyzetben lemondásra kényszerült.
Manfred Weber bajor, a CSU politikusa. A felfüggesztés alkalmából Orbán Viktor úgy nyilatkozott: továbbra is támogatja jelöltségét az uniós bizottsági elnöki posztra. Az uniós pénzek elosztása szempontjából fontos, hogy ki áll az EU bizottságának az élén, és hogy az illető milyen politikai támogatást élvez. Manfred Weber a szélsőjobboldali kreténekkel szemben a centrumra számít Európában.
Európának egységesen kell hallatnia a hangját a világban különben nem figyelnek rá – hangsúlyozta Frank-Walter Steinmeier köztársasági elnök, aki Horvátországban tett hivatalos látogatást. Mindenkit arra buzdított, hogy vegyen részt az európai választásokon májusban.
Németország és Horvátország lesz az Európai Unió soros elnöke 2020-ban amikor fontos döntéseket kell hozni az unió jövőjével kapcsolatban.
A nacionalizmus nem értelmezheti a múltat és nem lehet iránymutató a jövőben sem – jelentette ki Németország köztársasági elnöke. A második világháború idején a horvát usztasa rendszer a náci Németország hűséges szövetségese volt. A nacionalizmus fellángolt Horvátországban amikor Jugoszlávia felbomlott és polgárháború bontakozott ki a horvátok és a szerbek között. Kohl akkori német kancellár a horvát függetlenség legfőbb külföldi támogatója volt.
A német kormánypártok olyan centrista koalíció kidolgozásán fáradoznak, mely megnyerheti a májusi választásokat és utána irányíthatja az Európai Uniót. A CDU elnökasszonya Brüsszelben elmondta: ebben a koalícióban a néppárt együttműködésre törekszik a liberálisokkal, a szocialistákkal és esetleg a zöldekkel is, hogy megakadályozza a populisták előretörését Európában.
Az elmúlt hétvége a gimnazisták tömeges sztrájkjával kezdődött pénteken, majd szombaton három párhuzamos, délután részlegesen egyesült tüntetéssel folytatódott. Reggel érkeztek vonattal, buszokkal, kocsival a vidékről jövő sárgamellényesek, és a pályaudvarokról az őket váró párizsiakkal együtt indultak a Champs-Elysées felé, ahol este 7-ig tartott a XVIII. felvonás.
Eközben a Madeleine-téren déltől gyülekeztek a „szolidaritások” tüntetésének résztvevői, akik 2-kor becsatlakoztak a Opera teréről induló, a Köztársaság térre menő monstre „század tüntetéséhez”. Noha a két utóbbi tüntetés több mint százezer embert vitt az utcára, a közvéleményt szinte kizárólag a Champs Elysée újabb lerombolásával kapcsolatos kérdések foglalkoztatják.
Kezdjük a gimnazistákkal
Greta Thunberg svéd gimnazistalány felhívására már január-február óta követelik Európa-szerte a középiskolások, hogy a kormányok végre tegyenek mérvadó lépéseket a klímafelmelegedés fékezésének ügyében. „Az annyit emlegetett jövő nemzedéke, az mi vagyunk, nekünk tartoztok felelősséggel, ezentúl az üres beszédeitek, és a semmittevés miatt velünk kell szembenéznetek”, nyilatkozta a december 12-én, a COP 21-en tartott felszólalása óta hirtelen híressé vált svéd kamaszlány. Március 15-én a „Greta-nemzedék” Németországban, Spanyolországban, Kenyában, az USA-ban, Hong Kongban követte a Greta Thunberg világsztrájk felhívását. Franciaország városaiban 150 ezer (a rendőr főkapitányság szerint 40 ezer) gimnazista sztrájkolt és tüntetett a kormány klíma-álszentsége ellen. „A fiatalok túlságosan türelmetlenek” – ezt nyilatkozta az eddig fiatalsága tőkéjével hódító, most hirtelen megöregedett francia elnök.
Folytassuk „a század ügyével„, és szombaton „a század tüntetésével”. Március 14-én lejárt a négy nagy környezetvédelmi egyesület december közepén kormányhoz eljuttatott ultimátuma, amely hat pontban lefektette a szükséges intézkedéseket a klimafelmelegedés féken tartására és az alkalmazkodás lehetőségeire. A környezetvédelmi miniszter úgy ítélte meg, hogy a kormány már megtette a magáét, többre ne számítsanak, most már az egyéneket kell meggyőzni. Semmi reakció a 6 intézkedés-követelésre. (És természetesen nem utalt elődjének nyáron történt lemondására, aki ezt azzal indokolta, hogy minisztersége alatt semmit nem tudott megvalósítani azokból az ígéreteiből, amelyek összhangban voltak „a század ügyének” mostani követeléseivel.)
A per csaknem 2.200.000 támogatóját a négy civil szervezet hívta az utcára, hogy két nappal a per elindítása után megértesse a kormánnyal a vád komolyságát. A százezret meghaladta az Operától a Nagykötúton a Köztársaság térig váll-váll-mellett lépésben felvonulók száma (a párizsi főkapitányság 36 ezret tart nyilván), emellett 220 városban 360 ezren tüntettek.
Rengeteg dolgot követeltek
A kis és nagy egyénileg fabrikált táblákon sok-sok követelést olvashattak a résztvevők és a házak ablakából bámészkodók. Nagyon sok táblát vállon ülő gyerekek tartottak magasba. Az óceánokban, tengerekben zajló pusztítás, a szárazföldi vadon élő állatok tömeges gyilkolása, a háziállatok ipari kínzása ellen és a „klima-igazság” elvének elfogadásáért, megvalósításáért emeltek szót. Az elképesztő tömeg lassan, békésen, jó hangulatban, brazil és afrikai zenével-tánccal kísérve érte el a Köztársaság terét, majd ott még jobban tömörülve hallgatta meg a civil szervezetek szónokainak beszédét. Ellentétben a párhuzamosan zajló sárgamellényesek tüntetésével a Champs Elysée-n, ahol a tüntetők haragját milliós károkra okozó tettek követték.
Példátlan erőszak
„Példátlan erőszak kirobbanással” jellemezték az elemzők a XVIII. felvonást, azt a mintegy nyolc óráig tartó rombolást, amit a tévék és internetes honlapok világszerte ismertté tettek. A végtelen ismétlésben közvetített gyújtogatások, kirakatbetörések, luxusbutikok kiürítésének, rendőrök macskakövekkel való megdobálásának rémképeihez valamelyest már hozzászoktak a nézők.
Most azonban felfigyelhettek egy primitív de hatékony hadviselési „újdonságra”. A fegyvertelen sárgamellényesek délután bevetették a római légiók egyik alapvédelmi eszközét. Az utcán álló, mellig érő zöld-fehér építkezési hullámlemezeket használták csoportos pajzsként, ezekkel védték ki a rendőrök lövedékeit, ezekkel kényszerítették visszakozásra az állig felfegyverzett rendőrosztagokat. A számok magukért beszélnek. A Champs Elysée-n és a környező utcákban: 4 újságos bodé felgyújtása, több elit üzlet és egy hasonlóan elit étterem szétverése, 47 sárgamellényes és 17 rendőr sebesült, 237 rendőri kihallgatás, ebből 200 őrizetbevétel.
Ami a XVIII. felvonás fogadtatásában a legmeglepőbb, az az általános meglepetés. Ez a valóban példátlan erőszak kirobbanás, harag, gyűlölet, elszántság, váratlanul érte a kormányt, az államfőt, Párizs rendőr főparancsnokát, és a mögöttük álló sajtót. Az előző felvonásokon igaz, kisebb volt a részvétel, Macron március 16-án véget érő „nagy vitáját” sikeresnek könyvelték el, tehát úgy gondolták, kezd minden visszatérni a régi mederbe, az elnök nyugodtan elvonult a hétvégén síelni.
Ezek szerint – és ez valóban meglepő – nem olvasták, még az udvari tanácsadók sem, március 15-én a tüntetések, társadalmi megmozdulások napi listáját összegző honlapot, a Démosphère-t, nem figyeltek oda az ellenzéki médiában megszólaló sárgamellényesekre, és az őket támogatók március 14-i nagygyűlésén elhangzottakra, amiből megsejthették volna, hogy mire számíthatnak. „Ultimátumnak” nevezték a XVIII. felvonást a sárgamellényesek. Nos, a szombati sokk után és azóta elsősorban az a kérdés foglalkoztatja a politikusokat és a sajtót, hogy mivel magyarázható a kormány és a rendőrség ilyen mértékű felkészületlensége.
Röviden az előzményekről
Az előzményekből csak a március 14-i nagygyűlésről néhány szót. A mintegy ötszáz résztvevő előtt Priscilla Ludosky, a sárgamellényesek egyik ismert véleményirányítója, Juan Branco, harminc éves ügyvéd, Julian Assange és több sárgamellényes ügyvédje, Frédéric Lordon, közgazdász, filozófus, a Nuit debout-k egyik inspirálója, Hervé Kempf újságíró, a Reporterre című környezetvédő online újság főszerkesztője fejtette ki a sárgamellényesek mozgalmának jelentőségét. Frédéric Lordon kapta a legnagyobb tapsot miután felolvasta a Macronnak írt levelét, melyben visszautasítja az elnök meghívását az Elysée palotába március 17-én, 65 értelmiségivel szervezett találkozójára. Levelében azt az orwell-i világot elemezte, amely szerinte a sárgamellényesek mozgalmának kiváltó oka.
„Amikor Madame Buzyn (egészségügyi miniszter) csökkenti a kórházak befogadóképességét (orvosok, ápolók, kórházi ágyak számát), mondván, hogy ezzel megjavul a kórházi ellátás minősége, amikor Madame Pénicaud (munkaügyi miniszter) a munka törvénykönyve alappontjainak eltörlését a dolgozók jogai kiszélesítésének nevezi, amikor Madame Vidal (felsőoktatási miniszter) megmagyarázza, hogy a külföldi diákok tandíjának felemelése a diákok anyagi egyenlőségét szolgálja, amikor Ön az álhírek elleni törvényt a sajtószabadság, a rombolók elleni törvényt a tüntetési szabadság, a vagyonosok megadóztatásának eltörlését a társadalmi egyenlőség kiszélesítésének állítja be, ugye, belátja, hogy itt nem egyszerűen hazugságokról van szó, hanem a nyelv lerombolásáról.
Ha az emberek azt mondják Önnek, hogy ‘csak egy étkezésre telik minden második nap’ és Ön erre azt feleli, hogy ‘örülök, hogy jól belakott’, akkor a párbeszéd meglehetősen nehézkessé válik, majd az éhezők közül sokan haragra gerjednek. (…) Az olyan emberekkel szemben, mint Ön, akik ilyen mértékben lerombolják a szavak jelentését, tehát – a vita lehetőségét -, sajnálom, de az egyetlen létező megoldás: az Ön elkergetése.”
Visszatérve a XVIII. felvonás okozta sokkra és a sokk utórezgéseire,
az első reakciók vasárnap a rendőrség tehetetlenségét, felkészületlenségét, Macron imázsának megrendülését hangsúlyozták. A France Culture rádió kommentátora az elnök motivációját firtatta, és a válasza az volt, hogy Macron feltételezhetően azért hagyja a helyzetet így elfajulni, hogy meggyőzze a választókat a vagy-én-vagy-a-káosz tételéről. A jobboldal gyengeséggel vádolta a hatalmat és szemére hányta, hogy nem vetett be minden eszközt a sárgamellényesek és a közöttük randalírozó „black block”-osok ellen, a baloldal pedig azzal, hogy a kormány négy hónapja képtelen meghallani, és kielégíteni a sárgamellényesek követeléseit, aminek eredménye a mozgalom radikálizálódása.
A sárgamellényesek megosztottak
Sokan indokoltnak tartják az évek során felgyülemlett gyűlöletet, ugyanakkor sokan bírálják a Champs Elysée-n gyújtogatókat, rombolókat. Szerintük az erőszak miatt sok sárgamellényes hagyja el a mozgalmat és ez lehetetlenné teszi a mozgalom struktúrálódását.
Hétfőre technikai kérdésekre irányult a figyelem. Ki, kik felelősek azért, hogy a rendőrség ilyen normán alul teljesített? – kérdezték a képviselők a parlamentben. A belügyminiszter? Párizs rendőr főkapitánya? A rendőrosztagok maguk, mert nem hajtották végre az utasításokat? Kiderült, hogy a rendőrség kapott előzetes információt mintegy 1500 black-block-os (a feketébe öltözött, arcukat elfedő igazi rombolók gárdája) részvételéről.
Miért nem tettek semmit a hatóságok, hogy semlegesítsék őket? Miért nem alkalmazták a frissen megszavazott törvényt, amely kifejezetten ezt a célt hivatott szolgálni? Kedden a Szenátus, majd szerdán a Parlament törvénybizottsága ezekről a kérdésekről faggatta Christophe Castanert, a belügyminisztert. A miniszterelnök is vele ment az arénába, hogy megvédje miniszterét az előrelátott támadásoktól. Ő se tudta igazán lenyugtatni a parlamenti képviselőket, akik az ülés végén Castaner lemondását követelték. Még aznap menesztették Párizs rendőr főkapitányát, és a kormány nem Castanert hibáztatta, hanem a parancslánc komoly zavarairól beszélt. Ez azonban nem változtat azon, hogy a belügyminiszter pozíciója meglehetősen megingott.
A sárgamellényesek jövő szombatra újabb megmozdulást ígérnek. Nem feltétlenül tüntetést, és nem feltétlenül Párizsban. Többen a gazdasági élet érzékeny pontjainak lebénítását tartják hasznosnak. Három hét múlva pedig a második „ultimátumot” tervezik.
Az Európai Néppárt frakcióvezetője nyilatkozott a Népszava munkatársának arról az ellentmondásról, ami az EPP és a Fidesz kétfajta kommunikációját övezi az EPP tagság felfüggesztéséről.
Orbán Viktor szerint, a Fideszt nem lehet sem felfüggeszteni, sem kizárni, a Fidesz önmagát függesztette fel.
„A felfüggesztés azt jelenti, hogy minden jogodat elveszíted a párt testületeiben.
Ez volt a politikai gyűlés világos döntése. 13 tagpártunk kérte, hogy tegyük világossá a külvilág számára: az EPP az értékek pártja.
Nem tudom befolyásolni azt, hogy ezt ki hogyan kommunikálja. Mindenki úgy magyarázza, ahogy akarja. Az én üzenetem világos és egyértelmű.”
– mondta egyben hozzátette, hogy a szocialistáktól is hasonló intézkedéseket várna például Románia vagy Málta esetében.
Weber nem kívánta kommentálni Orbán Viktor kinevezett egy fideszes „bölcsek tanácsát” akik a EPP vizsgáló bizottságával tárgyalnának a párt jövőjéről..
„Ezt a kérdést nem kívánom kommentálni – mondta -, a párt állásfoglalása világosan fogalmaz.”
Információk szerint már csütörtökön is volt Néppárti egyeztetés, melyből a fidesz már kimaradt.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
A humorista megkérdezett egy „bölcset” is, aki elárulta, mi az a három ok, amiért nem zárták ki a magyar kormánypártot a Néppártból:
Példátlan erőszak
