Irán feltétele a tárgyalóasztalhoz való visszatéréshez
Teherán kész a tárgyalásokra Washingtonnal, amennyiben az Egyesült Államok feloldja az Irán elleni szankcióit – jelentette ki Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter az NBC televízió kedd éjjeli híradójának New Yorkban adott interjújában.
Zaríf az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsának (ECOSOC) ülése alkalmával tartózkodik New Yorkban.
Az interjújában leszögezte: Irán nem akar háborút az Egyesült Államokkal, de Donald Trump elnöknek meg kell szüntetnie az általa bevezetett szankciókat, ha meg akarja nyitni az utat a tárgyalások előtt. Meggyőződése szerint sem Irán, sem az Egyesült Államok nem akar fegyveres konfliktust, és nem fenyeget a háború közvetlen veszélye közöttük.
„Azt gondolom, hogy az amerikai elnök nem akar háborút, de a körülötte lévők nem bánnák”
– jelentette ki. Szerinte ezek a háborút szorgalmazók nem érik el, amit akarnak, mert – mint mondta – „végül mindig az óvatosság győzedelmeskedik. Az emberek tudják, hogy Irán nagy és büszke ország és nem vennénk könnyedén egy katonai támadást”.
Nem Irán, hanem az Egyesült Államok ásta alá a diplomáciai erőfeszítéseket azzal, hogy egyoldalúan felmondta a 2015-ben aláírt többhatalmi megállapodást az iráni atomprogramról – jelentette ki.
„Az Egyesült Államok állt fel a tárgyalóasztaltól, de mindig örömmel fogadjuk a visszatérését”
– fogalmazott.
Az iráni külügyminiszter hangsúlyozta: országának nem érdeke, hogy atomfegyvert fejlesszen ki, jóllehet, ezt eddig is megtehette volna, ha akarja, mert képes rá.
Mohamed Dzsavád Zaríf vasárnap érkezett meg az ENSZ-konferenciára, de szinte az utolsó pillanatig kétséges volt, hogy megkapja-e az amerikai vízumot, mert az amerikai kormány a múlt hónapban még a beutazását megtiltó szankcióval fenyegette meg. Végül mind Zaríf, mind az őt kísérő delegáció beutazhatott, de mozgásukat az amerikai kormányzat alaposan korlátozza. Csakis az ENSZ-palota, az iráni ENSZ-képviselet, az ENSZ-nagyköveti rezidencia és a Kennedy repülőtér közötti úton mozoghatnak.
Az ENSZ hétfőn aggasztónak nevezte e korlátozásokat. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter a The Washington Post című lapnak adott interjújában azzal próbálta megvédeni a kormány döntését, hogy „az amerikai diplomaták sem bóklásznak Teherán utcáin, így semmi okát nem látjuk annak, hogy iráni diplomaták szabadon sétáljanak New Yorkban”.
Pompeo megvádolta az iráni külügyminisztert azzal, hogy „rosszindulatú propaganda terjesztésére használja fel az Egyesült Államokban tapasztalható szabadságot”. Hozzátette: elfogadna egy ajánlatot, hogy szerepeljen az iráni televízióban. „Elmondanám, hogy támogatjuk az iráni népet, és tisztában vagyunk azzal, hogy ez a forradalmi teokrácia nem az ő érdekeiket szolgálja” – mondta Pompeo a lapinterjúban.
Epstein szex videókkal zsarolja az elitet – köztük Donald Trumpot is?
A kiskorúakkal folytatott szex kereskedelem volt Jeffrey Epstein nagy üzlete, de ettől még nem lett dollár milliárdos, ahogy ezt magáról híreszteli. A New York-i Bloomberg portál sehol sem találta a nyomát annak, hogy a Wall Streeten valaha is nagy pénzt szakított volna Jeffrey Epstein, aki jelenleg előzetesben üldögél.
A bíró hamarosan dönt arról, hogy mekkora óvadék ellenében kerülhet szabadlábra a vállalkozószellemű üzletember, akinek luxuslakásában többezer videót és képet foglalt le a rendőrség. Döntő többségük nagyon ifjú hölgyeket ábrázolt – olykor szexuális aktus közben. Ezek után vetette fel a New York-i sajtó azt a jogos kérdést, hogy nem zsarolásról van-e szó? Nem ebből szerezte-e vagyonát Jeffrey Epstein, aki készségesen szállította a 18 év alatti lányokat a New York-i elitnek? Mi van a videókon ? Pontosabban kik vannak rajta az elit tagjai közül ? A rendőrség természetesen hallgat hiszen fiatalkorú lánnyal szexuális aktust folytatni bűncselekmény az Egyesült Államokban.
Donald Trump igen jó barátságban volt egy időben Jeffrey Epsteinnel. Olyannyira, hogy kormányában alkalmazta miniszterként azt a floridai főügyészt, aki Epstein számára igen előnyös vádalkut járt ki a bírónál. Jeffrey Epstein elismerte, hogy szex kereskedelmet folytatott, és ebbe fiatalkorú lányok is bele tartoztak. Csak rövid börtönbüntetést kapott ráadásul úgy, hogy a hétvégére hazamehetett. Most egy kicsit szigorúbb börtönben csücsül. 45 év börtönt is kaphat. De talán most is segít valaki. Elvégre nem hiába volt a New York-i elit készséges szex kereskedője Jeffrey Epstein, aki úgy szórta a pénzt mint egy milliárdos miközben senki sem tudja, hogy a vagyona – ha van egyáltalán – honnan származik ?!…
Von der Leyen megválasztása: holnap ugrik a majom a vízbe
Kedden kerül sor az EP-ben Ursula von der Leyen bizottsági elnöki megválasztására. Vagy nem. Az Orbán által saját jelöltjeként ünnepelt politikus máris szembebenni látszik vele menekültügyben és szociális téren.
Kedden lesz Ursula von der Leyen programismertetője és a szavazás személyéről az Európai Parlamentben. Az előjelek alapján pengeélen táncol a német politikus támogatása, a megválasztáshoz szükséges néppárti-szocialista-liberális tömb minimum megosztott.
Ettől függetlenül von der Leyen ma bejelentette lemondását a védelmi miniszteri posztról – írta meg a Der Spiegel.
Orbán csapdában
A német CDU-s politikus az utolsó pillanatban került elő Emmanuel Macron francia elnök és Angela Merkel varázskalapjából az Európai Tanács két héttel ezelőtti ülésén, miután az Európai Bizottság elnökének szánt Manfred Weber (Európai Néppárt – EPP) és Frans Timmermans (európai szocialisták – S&D) elbuktak. Ezután a francia-német-tengely behúzta a megállapodásba Orbán Viktort és a visegrádiakat, elsősorban a magyar miniszterelnököt, aki ezután kiváló jelöltnek nevezte von der Leyent, bár elsősorban hét gyerekes családanyakénti mivoltában magasztalta őt. Annak ellenére, hogy korábbi nyilatkozatai és cselekedetei nem látszottak alátámasztani Orbán optimizmusát. Európai Egyesült Államok türelmesebb menekültmegítélés, melegházasság-hívő.
A paktum után azonban Orbán nem mondhatott nemet von der Leyenre.
Billeg a megválasztás
Von der Leyen asszony a múlt héten az Európai Parlamentben tartott meghallgatásai után levelekben fejtette ki bővebben elképzeléseit. Ezekben nincs sok öröm Orbán és elvbarátai számára.
Annak ellenére, hogy az előjelek nem túl biztatóak a német politikus számára. A néppátiak előzetesen kiállni látszanak von der Leyen mellett, a szocialisták esetében kiszámíthatatlan a helyzet: a német SPD küldöttei már jelezték, hogy nemmel szavaznak, a magyar MSZP esetében se zárható ki ez. Szintén megosztottak a liberálisok (Renew Europe – RE), a tartalékként szóba jöhető Zöldek viszont egységesen elutasítják őt.
Ha ez kevés lenne, akkor az EPP a tőle jobbra állókkal lenne kénytelen összeállni a szavazáskor, ez azonban kellemetlenné válhat a későbbiekben.
Von der Leyen: irány középre
A jelek szerint von der Leyen középre húzódva igyekszik támogatást szerezni a vele szemben ellenérzést mutató EP-frakciókban. Ennek jegyében arról írt a tagállamok vezetőinek, hogy európai szintű minimálbért és munkanélküliségi ellátást vezetne be – írja a Portfolio.
Ez az európai szocialisták programjának gerince.
A német politikus azt is hangsúlyozta, hogy
támogatná új alkotmányossági vizsgálati mechanizmus bevezetését,
melynek keretében évente készülne jelentés minden tagállamban a jogállamiság helyzetéről.
Ez a liberálisok és a szocialisták elvárása von der Leyennel szemben. Az Orbánt évek óta keményen támadó luxemburgi külügyminiszter, a szocialista Jean Asselborn is arról beszélt a Süddeutsche Zeitungnak, hogy határozott elkötelezettséget követel a jogállamiság védelme mellett Lengyelország és Magyarország esetében von der Leyentől.
„Állást kell foglalnia Orbán, Kaczyński, Le Pen és Salvini Európája ellen”.
Új megoldás menekültügyben
Ami igazán komoly nézeteltérés az európai politikában, az a menekültügy. Von der Leyen levelet írt a szocialista és liberális frakciónak is. Ezekben ugyancsak nem az Orbán-vonallal egyező gondolatokat fogalmazott meg. Elsősorban a menekültügyben vallott nézetei állnak ellentétben a szélsőjobb felfogásával.
A Politico által ismertetett levelekben arról írt, hogy a menekültek elosztásával kapcsolatban Európának új tehermegosztási mechanizmusra van szüksége. Megígérte a szocialistáknak, hogy megpróbálja megszüntetni az EU régóta fennálló politikáját a migrációs és menekültügyi szabályok felett. „Új paktumot fogok javasolni a migrációról és a menekültügyről” – írta, hozzátéve:
„Új megoldásra van szükségünk a tehermegosztásra, új kezdetre van szükségünk”.
Ez összhangban van a német külügyminiszter hétvégi megnyilatkozásával. Ebben Heiko Maas arról beszélt, hogy a tengeren menekülőknek nyújtandó országok szövetségét kell létrehozni.
Bemelegítésképpen újabb magyar elutasítás
S még meg se kezdődött a vita Ursula von der Leyen személyéről AZ EP-ben, Szijjártó Péter máris újabb attakot intézett „Brüsszel” ellen. Szerinte Brüsszel és az EU egyes nyugati tagállamai leleplezték magukat, miközben ugyanis világossá vált, hogy a migrációt nemcsak a szárazföldön, hanem a Földközi-tengeren is meg lehet állítani, folyamatosan és nyíltan támogatják és bátorítják az embercsempészetet.
A külügyminiszter szerint a migráció szempontjából Európa számára két megoldás lehetséges. Vagy az embercsempészek oldalára helyezkedik, vagy pedig Matteo Salvini olasz belügyminiszternek a magyar véleménnyel is egybehangzó álláspontjára, amely azt szorgalmazza, hogy Európába csak legálisan lehessen belépni. (Bár az olaszok a már ott lévő menekültek elosztását is sürgetik, amit Orbánék elutasítanak.)
Egy újabb bevándorlási hullám pedig jó ürügy lesz arra, hogy a korábbi támogatók újra érveljenek a migránsok tagországok között,
kvóták alapján történő, kötelező elosztási mechanizmus mellett,
amit a magyar kormány nem fogad el – fogalmazott Szijjártó. A tűzzel játszanak azok az országok, amelyek egymás között kívánják elosztani az Európába érkezett migránsokat – mondta.
Sea-watch 3, avagy börtön és kitüntetés
Éleződik a vita a Földközi tengeren folytatott menekült-mentés körül. Salvini olasz belügyminiszter hosszú börtönbüntetéssel fenyegette meg Carola Racketet, a német Sea-watch 3 magán-mentőhajó kapitányát, aki engedély nélkül kötött ki az olasz Lampedusa kikötőjében. Az olasz vizsgálóbíró elengedte a kapitányt, de ezzel a probléma nem oldódott meg. Párizs városa kitünteti Carola Racketet, mire Salvini azzal válaszol, hogy bezzeg Franciaország nem vesz át a tengerből megmentett menekülteket, s francia kikötőkben sem engedi őket partra szállni.
Bizony, a dolog bonyolult. Most már nem a szíriai háború vagy az iraki, afganisztáni harcok elől menekülőkről van szó, akik a nemzetközi jog szerint jogosultak menedékjogra. A Földközi-tenger észak-afrikai partján csónakokba ülők nem háború vagy terror, hanem a nyomor, a kilátástalanság elől menekülnek. Menedékjog legfeljebb azoknak járhat, akiknek élete líbiai fogságban kerül veszélybe, de hát elvileg ők is visszatérhetnének hazájukba, ahonnan eljöttek. Nem olyan egyszerű a dolog, mint 2015-ben, a közel-keleti háborúk elől menekülők esetében.
Az a válasz sem nyugtathat meg senkit, hogy a „kibocsátó” országokban, tehát a Szaharától délre kell javítani a helyzeten, hogy ne kényszerüljenek útra kelni onnan az emberek. Merthogy a helyzet javulása nem évek, hanem évtizedek alatt érhető el, ha a külvilág, benne Európa jól átgondolt gazdasági együttműködési programokat dolgoz ki és valósít meg. Ezt szolgálná az a klímapolitika is, amelyet három visegrádi ország éppen megvétózott. A kérdés tehát az, hogy addig mi lesz, amíg ezek a programok eredményt hoznak.
Maas német külügyminiszter nyilatkozata szerint a „hajlandók koalíciójában” kellene megállapodni a tengerből kimentettek elosztásáról, de ezt például Kurz korábbi, és minden bizonnyal leendő osztrák kancellár azonnal elutasította. A nyugat-európai közvélemény egy része támogatja a mentőakciókat és a befogadást, és követeli, hogy az EU indítsa újra a beszüntetett szervezett tengeri mentést.
Salvini és Orbán nyilván azt válaszolja erre, hogy ez csak ösztönözné a további menekültáradatot. Az ő álláspontjuk nyilván embertelen és elfogadhatatlan, de az sem könnyen megemészthető, hogy az EU a líbiai parti őrséget támogatja abban, hogy a Fekete-Afrikából érkezőket megakadályozza a tengeri továbbutazásban.
A dilemma igazából megoldhatatlan, s az új Európai Bizottságnak és Európai Parlamentnek kell rá valamiféle vállalható megoldást találni.
Újabb levél és újabb fejlemények
Miközben a Mail on Sunday folytatja Sir Kim Daroch diplomáciai levelezésének közlését Őfelsége nagykövete kénytelen volt lemondani a posztjáról a kiszivárogtatások miatt. (Erről szóló cikkünk itt és itt olvasható)A második levél is hasonló nemzetközi figyelmet kaphat. Főleg, hogy a történet folytatódik.
- Közben Trump telefonon beszélgetést folytatott Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel, aki korábban az iráni atomalku felrúgására ösztönözte az Egyesült Államok elnökét.
- Mind Netanjahu mind pedig Trump választási kampányt folytat, és ezért el akarnak kerülni egy komoly háborút Iránnal, mely beláthatatlan következményekkel járhat a Közel Keleten.
- A háború népszerűségvesztést jelenthet az USA-ban Trumpnak és Izraelben Netanjahunak.
Trump új iráni alkut akar
Legalábbis így értesült az izraeli Haaretz, melynek szakértője szerint az amerikai diplomaták titkos tárgyalásokat folytatnak Irán képviselőivel. Trump az oroszok közvetítését is fel kívánja használni. Nyikolaj Patrusev a Védelmi Tanács titkára nemrég Izraelben járt, ahol Netanjahu nemzetbiztonsági tanácsadója mellett találkozott John Boltonnal is.
Trump nemzetbiztonsági tanácsadójával megvitatták az iráni problémát. Oroszország Irán szövetségese, de az amerikaiak és Izrael kérésére nem szállít Sz 400-as korszerű rakétavédelmi rendszert az irániaknak.
A francia diplomácia is közvetít: Macron elnök tanácsadója két napon át tárgyalt Teheránban egy új atomalkuról. Az eredeti egyezményt hat nagyhatalom írta alá, és közülük csakis Amerika lépett ki.
Ha a Moszad értesülései jók, akkor Trump diplomáciája most azon dolgozik, hogy létrehozza a kettes számú atomalkut, melyet az elnök felmutathat a választási kampány során az Egyesült Államokban, ahol jövő novemberben választanak.
Londoni gesztus Iránnak
Nagy-Britannia szombaton felajánlotta, hogy visszavonja a lefoglalt iráni tankert, ha Teherán garantálja, hogy az olaj nem megy Szíriába.
Úgy tűnt, hogy az ajánlat arra törekedett, hogy lehűtse a két ország közötti kapcsolatokat abban az időben, amikor az Irán és Washington közötti viszony feszültségektől terhes az amerikai atomegyezmény felmondása miatt kialakult helyzetben. Irán válaszul felmondta az iráni nukleáris programot korlátozó 2015-ös megállapodást.
Ezért aztán egy párhuzamos vita Nagy-Britannia és Irán között cseppet sem kívánatos. A feszültség amiatt alakult ki, hogy a brit hadsereg Gibraltár partjainál lefoglalt egy iráni olajszállító tartályhajót. Nagy-Britannia azt gyanította, hogy a tartályhajó Szíriába tartott, megsértve az Európai Unió szankcióit.
Irán kalózkodásnak nevezte a lefoglalást, azzal vádolva Nagy-Britanniát, hogy Washington fellépése miatt cselekedett, és természetbeni megtorlással fenyegetett.
Ami a liberális demokráciákban közérdek
Újabb bizalmas diplomáciai levelet hozott nyilvánosságra a Mail on Sunday. Sir Kim Darroch – aki az első Mail on Sundayban közzétett diplomáciai levele után tarthatatlan helyzetbe került Washingtonban és ezért lemondott nagyköveti megbízatásáról – korábbi elmarasztaló bizalmas levelét tették közre az iráni atomalku-egyezmény felmondásával kapcsolatosan.
- Sir Kim Darroch 2018-as emlékeztetője azzal vádolta Donald Trumpot, hogy amit tesz az „diplomáciai vandalizmus”
- A nagykövet azt állítja, hogy Trump azért mondta fel az Iránnal kötött megállapodást, mert azt Barack Obamát hozta tető alá
- A nagykövet észrevételei után Boris Johnson megpróbálta az amerikai elnököt rávenni ne rúgja fel a megállapodást
- Boris Johnson külügyminiszter nem tudta meggyőzni a Fehér Ház urát, hogy mentse meg a nukleáris megállapodást
Az egyezmény felmondását követően a washingtoni kormánynak semmiféle stratégiája nem volt arra vonatkozóan, hogy az üres szavakat milyen tettek kövessék. Ezt a megjegyzést nagyban alátámasztja az is, hogy ebben az ügyben nem történt előzetes egyeztetés az USA elsődleges szövetségeseivel sem.
Maga Boris Johnson, akkori brit külügyminiszter semmi eredményt nem ért el eredményt Trumpnál elnöknél tett gyors látogatása során, a Fehér Ház ura hajthatatlan maradt.
Trump elnök már az első levél nyilvánosságra kerülését követően durva kirohanásokkal reagált Sir Derroch megállapításaira, egyenesen félnótásnak, ostoba felfuvalkodottnak nevezte a nagykövetet, akit Theresa May miniszterelnök és Jeremy Hunt külügyminiszter is megvédett, hangsúlyozva a diplomata kimagasló munkáját és profizmusát.
Boris Johnson árnyaltan fogalmazott, lévén mint a brit kormány várható következő elnöke nem akart nyílt diplomáciai vitába bocsátkozni elsőszámú szövetségesével, még akkor sem, ha annak a szövetségesnek történetesen egy Donald Trump nevezetű „vandalizmusra” hajlamos személy az elnöke.
A kiszivárogtatás miatt a Scotland Yard bűnügyi vizsgálatot indított melynek során emlékeztetőket közlő sajtóorgánumok ellen vizsgálat is indulhat.
Ezzel kapcsolatban Jeremy Hunt Twitter bejegyzésében megjegyezte: a kiszivárogtatások ugyan károkat okoztak a kétoldalú kapcsolatokban, ugyanakkor nem vitatja a sajtó jogát, hogy a hozzájuk eljutó információkat közölhessék.
Boris Johnson is felsorakozott a közlést védelmükbe vevő politikusok mellé, s hamarosan nem is maradt el a Scotland Yard közleménye, mely megnyugtatja a közvéleményt:
nem kívánják a sajtót korlátozni olyan értesülések közzétételében, amelyeknek megismerése a liberális demokráciákban közérdeknek minősülnek.
Kínos kazetta: Putyin pénze a szélsőjobboldal ereje
Milánóban az ügyészség vizsgálatot folytat, mert előkerült egy kazetta, mely azt a beszélgetést rögzíti, melyet három orosz és három olasz folytatott a Metropol szállodában Moszkvában 2018. október 17-én. Az oroszok minden bizonnyal az FSZB emberei voltak míg az olaszok Itália jelenlegi erős emberének, Matteo Salvininek a bizalmasai.
A társalgás témája: hogyan támogatná Oroszország a szélsőjobboldali Ligát, hogy Matteo Salvini döntési pozícióba kerüljön vagyis miniszterelnök legyen. Cserébe pedig ebből az erős pozícióból mindenféle előnyöket biztosítana az oroszoknak Olaszországban és lobbizna Brüsszelben azért, hogy az Európai Unió szüntesse meg a szankciókat Oroszországgal szemben. A társalgás során röpködtek az euró milliók …
2015-ben az orosz titkosszolgálat fedezte fel Matteo Salvinit, aki akkoriban még csak egyszerű képviselő volt az Európai parlamentben. Putyin elnök mégiscsak találkozott vele, holott Olaszországban is alig ismert politikus volt. Hála az orosz támogatásnak felfutott és az Öt csillag baloldali populista párttal együtt kormányt alakíthatott Rómában.
Orbán Viktor az egyik első vendége volt hiszen a migráció ügyében hasonló állásponton vannak Brüsszellel szemben.
Amúgy persze egymással sem nagyon értenek egyet, mert Salvini azon az állásponton van, hogy a már Olaszországba érkezett migránsokat szét kell osztani az Európai Unió tagállamai között. Erről a magyar miniszterelnök hallani sem akar. Idén tavasszal a Liga győzött az európai választásokon és Matteo Salvini Itália erős embere lett. A vaskezű belügyminiszter szerepét játssza el, aki a migráns kérdésben nulla toleranciát tanúsít. És elszántan lobbizik azért, hogy Oroszországgal szemben oldják fel az uniós szankciókat.
Csakhogy egyelőre Matteo Salvini csak miniszterelnök-helyettes és belügyminiszter vagyis nincs döntési pozícióban. Nem üldögél ott Brüsszelben vagy Strasbourgban, ahol a tagállamok vezetői a fontos döntéseket meghozzák. Ezért Matteo Salvini most elszántan küzd azért, hogy lenyomja koalíciós partnerét, az Öt csillag pártot és a miniszterelnököt, Giovanni Contet. Valószínűleg épp emiatt került most elő a kínos kazetta, hogy felmerüljön a kérdés: rá lehet-e bízni Olaszország sorsát egy olyan politikusra, akit Oroszország pénzel miközben Olaszország a NATO és az Európai Unió tagja?!…
Letartóztatták a részegen lövöldöző szélsőjobboldali politikust
Megölöm Alexander von der Bellent! Megölöm Sebastian Kurzot! – kiáltozta a szélsőjobboldali Szabadságpárt helyi politikusa házának erkélyéről Bergheim városában Salzburg közelében. A szomszédok kihívták a rendőrséget, akik megállapították: a szélsőjobboldali politikus berúgott! Amikor meglátta a rendőröket , akkor megígérte: nem lesz semmi gond! A zsaruk elmentek…
Aztán a szomszédok hamarosan újra betelefonáltak a rendőrségre, mert a szélsőjobboldali politikus a pisztolyával lövöldözni kezdett az erkélyről. Később 29 pisztoly lövést számoltak össze a helyszínelők. Ekkor már kommandósok érkeztek a helyszínre, akik lefegyverezték az 57 éves Szabadságpárthoz tartozó politikust. Mint kiderült: ígérete ellenére tovább ivott és teljesen elveszítette az önkontrollt. Azt képzelte, hogy a köztársasági elnök és az ex kancellár a szemközti parkban bujkál, ezért lövöldözött a bokrokra! Szerencsére senki sem sérült meg. A szélsőjobboldali politikus a börtönben várja, hogy döntsenek sorsáról. Pártja felfüggesztette.
Ibiza videó
Mindez az Ibiza videó miatt történt, amely megbuktatta a jobboldal és a szélsőjobb koalícióját Ausztriában. Ibizán Heinz-Christian Strache, a Szabadságpárt akkori vezetője csapdába esett: egy magát orosz oligarcha unokahúgának kiadó nővel komoly tárgyalásokat folytatott arról, hogy az oroszok milyen pénzügyi támogatást nyújtsanak a Szabadságpártnak, és később cserébe mit kaphatnak, ha a párt hatalomra kerül. A Szabadságpárt csak félig került hatalomra hiszen a kancellár a néppárti Sebastian Kurz lett, de Heinz Christian Strache lett az alkancellár. Az Ibiza videó miatt le kellett mondania. Később az egész kormány megbukott Ausztriában , ahol szeptemberben előrehozott választásokat tartanak. A Szabadságpárt népszerűsége az Ibiza videó miatt nem gyengült meg. Heinz Christian Strachét európai képviselővé választották meg. A Szabadságpárt kérésére erről lemondott, de jelezte: nem kívánja feladni politikai karrierjét. Szerepét egyelőre felesége , Frau Strache vette át a belpolitikában Ausztriában.
