Világ Archives Page 320 of 640 › Független Hírügynökség

A britek is „migránsolnak”

FüHü

-

2019-07-23

Két éve 825 ezer személy szerzett uniós állampolgárságot, legtöbben Olaszországban. Marokkóiak és albánok vezetik a bevándorlók listáját. Érdekes, hogy több országban britek is bekerültek a top 3-ba. Magyarország túl sok útlevelet nem adott.

Két évvel ezelőtt 825 ezer 447 magánszemély szerzett uniós polgárságot az EU-ban (vagyis állampolgársággal együtt járó útlevelet) az Eurostat legfrissebb kimutatása szerint.

A legtöbb embert befogadó Olaszország volt (az EU-ban szerzett valamennyi állampolgárság 18 százaléka, 146 ezer), az Egyesült Királyság (15 százalék, 123 ezer), Németország (115 ezer) és Franciaország (114 ezer), Svédország 69 ezer és Spanyolország (66 ezer).

A befogadás legnagyobb kezdeményezettjei marokkóiak voltak

68 ezerrel, majd az albánok 58 ezerrel és az indiaiak 31 ezerrel következtek 2017-ben. Franciaország, Spanyolország és Olaszország (összesen 83 százalék) voltak a legtöbb marokkóinak útlevelet adó országok. Az albánok szinte mindegyike Görögországba és Olaszországba került, az indiaiak közül több, mint minden második a volt gyarmattartó Nagy-Britanniában telepedett le.

Az országonkénti bontás nagy egyenlőtlenségeket mutat.

Az aligha meglepő, hogy Magyarország nagyon kevés útlevelet adott,

a 2787 nagy része, 1757, Romániából érkezettekhez került. Ukrajnaiak (186) és szlovákiaiak (136) az első három.

A méretben és népességben hasonló Ausztria több, mint 9 ezer útlevelet bocsátott ki, legtöbbet (csaknem 1300-at) bosnyákok kapták. A 3500 csehországi bevándorló majdnem harmada ukrán, de viszonylag jelentős, 590 az oroszok száma. Szlovákia alig 645 embert fogadott be ily módon, az ukránok és a szerbek (nem egészen 130) a legtöbb. A térségi legnagyobb népességű Lengyelország 4200 embernek adott állampolgárságot, messze a legtöbbet (2400-at) ukrajnaiaknak. A horvátok közel 700 új állampolgárságából 300-at bosnyák kapott, ahogyan a szlovénok által kiadott (a kétmilliós népességhez képest arányaiban sok) 1560 útlevélből is csaknem ezret Románia nem adott bontást a 6800 állampolgárságról.

A miénkkel csaknem azonos népességű Svédország közel 70 ezer embert fogadott be állampolgársággal,

8 ezer feletti szírt és szomáliait, valamint 7 ezer hontalant a top 3 alapján. Lakosságszámához képest sok új állampolgára lett Finnországnak, de náluk minden ötödik orosz. A 8 ezernél több „új” ír listáját pedig a lengyelek vezetik, akik a briteknél is dobogósok az indiaiak és pakisztániak mögött.

Aligha függetlenül a Brexittől, már két éve is jelentősebb számú brit döntött az elvándorlás mellett. Több országban bekerültek a három legtöbb új állampolgár listájára. Németországban a másodikok (6800), alig többen, mint a lengyelek. Máltán minden tizedik útleveles (195) volt brit, a piciny Lettországban a másodikok 119-cel, és a majdnem 5 ezer befogadott luxemburgi állampolgár között is a harmadik legtöbb, 377 brit. Érdekes módon az íreknél a top 3-ban nincsenek, aminek fő oka a felmenőkkel kapcsolatos jogosultság hiánya.

Feltörték az orosz elektronikus hírszerzés kódját

Polonius

-

2019-07-22

0

Feltörték az orosz elektronikus hírszerzés kódját

Rossz passzban az orosz titkosszolgálatok: a Szkripal ügy kapcsán a katonai hírszerzés lepleződött le, most pedig hekkerek egy csoportja behatolt az FSZB szigorúan védett rendszerébe. Egészen pontosan a SkyTech rendszerébe, amely az orosz elektronikus hírszerzés olyan alvállalkozója, amely a kémkedést végzi külföldön. A Digital Revolution (digitális forradalom) nevű hekker csapat juttatta el az oroszokra nézve meglehetősen kínos információt a világsajtónak, amely a kód feltörésén túl nem sok részlettel szolgál… egyelőre.

Az mindenesetre kiderült, hogy az oroszok is működtetnek egy elektronikus hírszerző rendszert, amely az amerikai NSA szolgálatra emlékeztet. Ennek volt a munkatársa Edward Snowden, aki azután Kínán keresztül Oroszországba szökött. Edward Snowden jelenleg is Oroszországban éldegél, és a CIA feltevése szerint az FSZB vagy a katonai hírszerzés tanácsadója. Most tehát nem lehet különösebben büszke magára …

Mire volt különösen kíváncsi az orosz elektronikus hírszerzés most meghekkelt rendszere?

Elsősorban a Facebookra és a hozzá hasonló társas oldalakra. A Facebook ugyanis a maga 2 milliárd tagjával pompás vadászterület. Egyben kiválóan alkalmas a hibrid hadviselésre. Ennek atyja Geraszimov tábornok, az orosz fegyveres erők vezérkari főnöke. Elmélete szerint a modern hadviselésben kulcsszerepet játszanak az informatikusok, akik meg tudnak szerezni jól őrzött információkat illetve olyan fake news(álhírek)-et terjeszthetnek, melyek komoly hatást gyakorolnak a közvéleményre. Az oroszok ezt a hibrid hadviselést Ukrajnában próbálták ki, majd az Egyesült Államok és az Európai Unió következett. 2016-ban ezzel a módszerrel segítették elő Donald Trump megválasztását. 2017-ben ily módon támogatták a szélsőjobboldali Marine Le Pen asszonyt, akit Putyin korábban fogadott a Kremlben. A francia akció nem volt sikeres: Emmanuel Macront választották köztársasági elnökké. Kampányfőnöke nyíltan megvádolta Putyin elnököt, hogy beleavatkozott a francia belügyekbe. Aztán következett Olaszország, ahol Putyin jelöltje, a korábban alig ismert Matteo Salvini a csúcs közelébe érkezett. Már ő Itália erős embere, bár még csak miniszterelnök helyettes és belügyminiszter.

A Szkripal ügyben a katonai hírszerzés szerepelt le. Akkor Putyin behívatta a főnököt és letolta. A tábornok „szabadságra ment”, majd két héttel később közölték „végkimerülés következtében elhunyt”. Hatvan év körül járhatott.

Az FSZB , a polgári titkosszolgálat mostani látványos kudarca még nem járt személy cserékkel. Még csak nagyon kevesen tudják: milyen információkhoz juthattak az ismeretlen hekkerek, akik vidáman tudatták a világgal: feltörték az FSZB kódját, így elvben az orosz polgári titkosszolgálat valamennyi információjához hozzá férhettek.

Zelenszkij, a liberális egyedül is kormányozhat

Polonius

-

2019-07-22

0

Zelenszkij, a liberális egyedül is kormányozhat

Három hónappal elnökválasztási sikere után Volodimir Zelenszkij színész besöpörte a parlamenti többséget is. A még nem végleges adatok szerint mozgalma megszerezte a szavazatok 42%-át , és ezzel abszolút többségre tehet szert a parlamentben.

A Rada választáson azok az ukrán területek is részt vesznek, melyek jelenleg orosz ellenőrzés alatt állnak: a Krím és Kelet Ukrajna. Az onnan beérkező eredmények még módosíthatnak az erőviszonyokon, de a közvélemény ítélete egyértelmű: bizalmat szavaztak a politikai életben korábban ismeretlen Volodimir Zelenszkijnek, aki parlamenti támogatással immár valóra válthatja liberális programját. A Rada képviselőinek a 70% új!

Zelenszkij Ukrajna első zsidó elnöke

A meglehetősen erős antiszemita hagyományokkal rendelkezők Ukrajnában a közvélemény megelégelte az egymással vetélkedő oligarchák hatalmát, és a változásra szavazott. Volodimir Zelenszkij nacionalista elődeitől eltérően liberális programot hirdetett meg, mely komolyan veszi a nyitást Európa irányában. A gazdasági csőd szélén billegő Ukrajna csakis az IMF támogatásával tud a víz színén fennmaradni. A Nemzetközi Valutaalap viszont a hitelek megújításáért cserébe olyan liberális reformokat vár el, melyek ronthatják a lakosság életszínvonalát (például a gázár emelését).

Zelenszkij elnök – elődeitől eltérően – respektálni kívánja a nemzeti és vallási kisebbségek jogait. Ez javulását hozhatja a magyar-ukrán kapcsolatoknak. Magyarország jelenleg azért blokkolja Kijev csatlakozási terveit a Nyugathoz, mert Ukrajna nyelv törvénye és több más intézkedése hátrányos a mintegy 150 ezer fős magyar kisebbség számára.

Kicsoda Ihor Kolomijszkij?

A titokzatos oligarcha támogatásával jutott fel a csúcsra Volodimir Zelenszkij, aki jó színészként kétségkívül nívósan tud előadni egy vonzó választási programot. Azt viszont senki sem tudja, hogy valójában mit akar a titokzatos támogató, aki helyzetbe hozta a színészt Kijevben.

Zelenszkij nemcsak a Nyugattal, de Moszkvával is jó kapcsolatot akar

Az orosz barát párt leszerepelt a választásokon: mindössze 11%-ot kaptak. Ez persze még növekedhet hiszen a keleti terülteken az orosz nyelvű lakosság van többségben. Csakhogy Oroszország a Nyugathoz viszonyítva nem kínál vonzó alternatívát. Jelenleg is több mint másfél millió ukrán él és dolgozik Lengyelországban. A magyar kisebbség döntő többsége megszerezte a magyar állampolgárságot annak ellenére, hogy ezt Ukrajna törvényei tiltják. Egy uniós útlevél azonban mindenképp megéri a kockázatot.

Zelenszkij elnök nemrég beszélt Putyinnal telefonon. Az orosz elnök nincs épp békülékeny hangulatban: korábban kijelentette, hogy az orosz és az ukrán tulajdonképp egy nép! Oroszország 2014-ben annektálta az orosz többségű Krím félszigetet, és esze ágában sincsen azt visszaadni noha az USA és az EU emiatt szankciókkal sújtja. Putyin számára az ukrán kérdés egyrészt nagyhatalmi diplomácia vagyis tárgyalni akar, de nem Ukrajnával hanem Ukrajnáról az Egyesült Államokkal illetve az Európai Unióval. Másrészt az ukrán kérdés belügy Oroszországban, ahol az orosz nacionalisták szívesen emlékeztetnek arra, hogy „Kijev az orosz városok anyja”. Az első keresztény orosz állam központja valóban Kijev volt, de a tatárjárás után ez megváltozott és Oroszország centruma Moszkva lett. Putyin számára az orosz nacionalizmus fontos ütőkártya annál is inkább, mert az életszínvonal stagnál Oroszországban. Az orosz elnök kénytelen volt arról dönteni, hogy 55 milliárd dollárnak megfelelő rubelt vegyenek ki a nemzeti tartalék alapból nehogy meginduljon az életszínvonal csökkenése. Akkor ugyanis Putyin népszerűsége is megindulna lefelé a lejtőn, és ezt az orosz elnök aligha engedheti meg magának, mert választások megnyerésével kell igazolnia a legitimitását Oroszországban.

Miért látogatott meg egy Hitlert bálványozó szervezetet a német nagykövet

Polonius

-

2019-07-22

0

Miért látogatott meg egy Hitlert bálványozó szervezetet a német nagykövet

Többen követelik Angela Merkel kancellártól, hogy menessze Németország delhi nagykövetét, aki látogatást tett egy olyan szervezetnél, mely régóta szimpatizál a nácik eszméivel.

Az RSS szervezetet még 1925-ben alapították meg hindu nacionalisták, akik nyíltan szimpatizáltak Adolf Hitlerrel és a nemzeti szocialistákkal. Akkoriban India a brit birodalom része volt, és a nemzeti függetlenség hívei keresték azokat a nagyhatalmakat, melyek szemben állnak Nagy Britanniával. A hinduk az árja népekről szóló náci elképzelést kedvezően fogadták éppúgy mint az antiszemitizmust. Az is elégedettséggel töltötte el őket, hogy a horogkereszt, a nácik mozgalmi szimbóluma hindu eredetű.

Walter J. Lindner nagykövet úgy nyilatkozott a Hindu című lapnak a látogatásról, hogy tisztában volt az RSS nácik iránt tanúsított szimpátiájával. Ugyanakkor meg akart ismerni egy hatmillió tagot számláló szervezetet, mely nagy hatással van a kormánypártra. A hindu nacionalista BJP nemrég nyerte meg az országos választást. Narendra Modi miniszterelnök újabb periódusra kapott kormányzási felhatalmazást. Az indiai kisebbségek gyanakvással figyelik a miniszterelnököt, aki a hindu többséget képviseli az 1,3 milliárd lakosú államban. A kisebbségek a lakosság több mint egyharmadát teszik ki. A legnagyobb kisebbség a muzulmán: a számuk 200 millió! Mind ők mind pedig a keresztények és a zsidók fenyegetve érzik magukat Indiában, ahol a vallásos-nacionalista hatalom mindinkább azt sulykolja: az igazi indiai az hindu, mindenki más idegen Indiában!

A dinamikusan fejlődő India legfőbb kereskedelmi partnere Európában Németország. A nagykövet minden bizonnyal ezért akart megismerni egy szervezetet, amely nagy szerepet játszik India politikai életében. A baj csak az, hogy a hindu szervezet nyíltan lelkesedik Adolf Hitlerért, ezért a német nagykövet látogatását sokan ítélik meg úgy, hogy átlépett egy morális határt, melyet nem lett volna szabad.

Volt egyszer egy Európai Koalíció

FüHü

-

2019-07-21

0

Mintha csak a magyar ellenzék korábbi pályáját futná, a lengyel centrista demokraták koalíciója épp most látszik széthullani. Azelőtt, hogy együtt legyőzhetnék a nacionalista jobboldali PiS-t az őszi választáson.

Pénteken egy álom vált köddé Lengyelországban. Az idei májusi EP-választásra – Európai Koalíció néven – szinte teljes körű ellenzéki koalíció jött létre a Visztula mentén. Nos, most ennek lett vége, a lengyel ellenzék három részre szakadt, s mindez sok jóval nem kecsegtet az őszi lengyel parlamenti választásokon.

Itt is kétharmad-egyharmad, de azonos oldalon

Hogy megértsük a lengyel belpolitikát, annyit feltétlenül el kell mondani, nem csupán a kormánypárt, a (Jaroslaw Kaczynski vezette) PiS (Jog és Igazságosság Pártja) jobboldali, hanem az ellenzék legerősebb oszlopa, a PO (Polgári Platform) is az. Míg azonban a PiS nemzeti, bevándorlás-ellenes és a legkevésbé sem EU-kompatibilis, addig a PO egyértelműen liberális párt (ennek korábbi vezetőjeként volt miniszterelnök Donald Tusk, jelenleg az Európai Tanács, az EU kormányfői testületének vezetője – a szerk.).

Ez a két párt lényegében a lengyel választók 70 százalékát fedi le,

jelenleg megközelítően a PiS kétharmad, a PO egyharmad részben.

Egymás torkának ugrottak

A két nagy alakulaton kívül

egyetlen párt van, ami ma átlépné az öt százalékos parlamenti küszöböt, az idén februárban alakult és magát baloldali liberálisként meghatározó Wiosna (Tavasz).

Most más párt nem rúg labdába a lengyel belpolitikában, mert a Wiosna előtti időkben a baloldal meghatározó pártja, az SLD (Baloldali Demokratikus Szövetség) számára magas volt az a bizonyos küszöb.

De mi az, ami most megrengette a lengyel közéletet? Először a PO elnöke közölte, hogy az őszi parlamenti választásokra az SLD, a PSL (Lengyel Néppárt) és a Wiosna nélkül készülnek. Erre azonnal válaszolt a Wiosna és az SLD elnöke, hogy ők sem gondolják másképpen, és rögvest létrehozták az Egyesült Baloldalt (vagy Baloldali Blokkot, még nincs hivatalos név), amelybe bevették a szintén baloldali Együtt nevű pártot. A PSL, amely már az EP-választás után felfüggesztette együttműködését az Európai Koalícióval, végleg elhagyta az ellenzéki koalíciót.

Így ért véget a mindössze öt hónapot megért egyértelműen sikeres ellenzéki összefogás.

Amely pedig – egyes közvélemény-kutatók szerint – az utolsó percig esélyes volt az EP-választáson, de végül hét százalékpont vereséget szenvedett.

Az önfelszalámizás ára

Jelenlegi ismereteink szerint legközelebb október 13-án választ Lengyelország, vagyis nem egészen három hónap múlva. A „tegnap” még lényegében egységes ellenzék – önmagát felszalámizva – a következőképpen jelenik meg a startvonalon. A legnagyobb ellenzéki csapat,

a PO apróbb szatellit pártocskákkal megspékelve sem számíthat 25-30 százaléknál többre.

A Baloldali Blokk számára a 10 százalék már nagy siker lenne. Az viszont biztosra vehető, hogy – hosszabb szünetet követően, abszolút sikerként elkönyvelve – a baloldal is bekerül a parlamentbe. (Ami azért lenne figyelemre méltó, mert az SLD korábbi parlamentbőli kihullásával a baloldal a teljes megsemmisülés látszatát keltette – a szerk megj.)

A Lengyel Néppárt, amely régóta belső ellentmondásokkal küszködik, valószínűleg nem lépi át a parlamenti küszöböt, hacsak… Hacsak egyik csúcsvezetőjük nem erőszakolja ki, hogy vagy a PiS-hez, vagy a PO-hoz csatlakozzon a maximum 3-4 százalékot garantáló közösség.

S itt vannak még a Zöldek is, akik örülnek, ha 1 százalékot elérnek, de még nem tudható, melyik oldalt boldogítják.

Ezek a tények (apró előrejelzésekkel dúsítva), amelyek egyik-napról a másikra októberig akár még változhatnak is. Ne feledjük, rövidesen elkészül a Siekelski-fivérek által a papi pedofíliát megrázóan feldolgozó – világszerte óriási vihart kavaró – kétórás dokumentumfilm második része.

Gordon István
a szerző Lengyelország-szakértő, egykori diplomata

A párizsi Le Monde is megemlékezett Heller Ágnes haláláról

Polonius

-

2019-07-20

0

A párizsi Le Monde is megemlékezett Heller Ágnes haláláról

A kilencven éves korában elhunyt magyar filozófus következetesen bírálta Orbán Viktor nacionalista – konzervatív rendszerét Magyarországon – írja a befolyásos párizsi lap, mely röviden összefoglalja Heller Ágnes életét.

Elsősorban azt emeli ki belőle, hogy mindig is szembeállt a hatalommal. A holokauszt idején amikor családjának egy részét Auschwitzba deportálták. 1956 után amikor bírálni kezdte a kommunista rendszert, emiatt végül kivándorlásra kényszerítette a „budapesti iskola” filozófusainak vezetőjét.

Heller Ágnes hazatérése után bírálta a nacionalista tendenciákat és főként Orbán Viktor miniszterelnök rendszerét. Emmanuel Macron elnök, aki az európai választásokon felvállalta a liberálisok képviseletét, meghívta az Élysée palotába, hogy néhány más vezető értelmiségivel együtt áttekintsék az európai helyzetet – emlékezik meg a Le Monde arról, hogy a kilencven éves korában elhunyt Heller Ágnes élete utolsó percéig igen aktív volt, és a nemzetközi sajtóban gyakran hívta fel a figyelmet „az illiberális magyar kormányzat” olyan akcióira, melyek veszélyeztetik a tudomány vagy a sajtó szabadságát.

Kárpótlás 75 év után

Polonius

-

2019-07-20

0

Körülbelül 8 ezer embert érint a megállapodás, melyet Izrael állam kötött meg Németországgal. Berlin elismerte, hogy ezek az emberek a nácizmus áldozatai voltak a második világháború idején. Romániában többszázezer zsidó élt a második világháború előtt, de a számuk nagyon megcsappant a holokauszt idején. Antonescu rendszere ugyan nem adta át a román nemzetiségű zsidókat a náciknak, de sok zsidónak nem volt román állampolgársága Besszarábiában, amely a világháború előtt Romániához tartozott.

Észak Erdély a bécsi béke értelmében visszakerült Romániától Magyarországhoz. Ezért ezeken a területeken 1944-ben a magyar hatóságok összegyűjtötték a zsidókat és átadták őket a náciknak. Többségük sohasem tért haza.

Ceausescu diktatúrája idején a nyolcvanas években a zsidók egy része kivándorolhatott Izraelbe.

A zsidó állam fejpénzt fizetett ezért a román diktátornak.

A kommunista rendszer bukása után a romániai zsidók nagy számban vándoroltak ki Izraelbe , az Egyesült Államokba vagy Nyugat Európába. Körülbelül 8000 olyan izraeli állampolgár él, aki Románia területén született, ezentúl kárpótlást kaphat a holokauszt idején elszenvedett sérelmekért. 75 évvel a holokauszt után aligha lehet elsietettnek nevezni Izrael állam és Németország megállapodását.

Von der Leyen megválasztása: német-lengyel-magyar háttéralku?

Bak Mihály

-

2019-07-19

0

Von der Leyen megválasztása: német-lengyel-magyar háttéralku?

Az utolsó pillanatban stikában lezajlott német-lengyel-alku lehet a magyarázata annak, hogy az Európai Bizottság következő elnöke mélyen hallgatott az EP-ben a jogállamisági kérdésekről. Ursula von der Leyen azóta is váratlanul megértően nyilatkozik a magyar és lengyel helyzetről.

Erős Európa párti beszédet tartott a hét elején az Európai Parlamentben Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöki tisztségére jelölt német politikus, aki a baloldalnak tetsző programelemeket sorolt fel, például az európai minimálbért – írtuk tudósításunkban. Már akkor megjegyeztük, hogy von der Leyen feltűnően kerülte a jogállamisági normák megsértőivel kapcsolatos kérdést. Akkor is, amikor az EP-beli vitában sorra kapta ez erre vonatkozó kérdéseket, sőt, felszólításokat az állásfoglalásra.

A szavazatok Bermuda-háromszöge

Az EP-ben 383 vokssal épphogy átment a szavazáson von der Leyen. A kilenc fős különbség szokatlan a korábbi szavazatokkal összevetve is, de főleg ahhoz képest, hogy az előzetes számítások alapján bő 400-as támogatásra lehetett számítani.

A titkos szavazás miatt először találgatások voltak arról, hol veszett el a néppárti-szocialista-liberális Bermuda-háromszögben a meggyőző többség. A rezgő léc láttán a Fidesz részéről elhangzottak azok a nyilatkozatok, hogy

voltaképpen az ő 13 képviselőjük billentette át a mérleg nyelvét.

Azóta azonban kiderült, hogy a plenáris vitában jelzettektől eltérően a szélsőjobb oldalról váratlanul sok támogató szavazatot adtak le von der Leyenre, vagyis a hárompárti (plusz Zöldek) koalícióban még nagyobb volt a megosztottság.

Az elmúlt napokban aztán von der Leyen több nyilatkozatban váratlannak tetszően retirált a jogállamisági kérdésben. Meg kell hallgatni a keleti országok érveit, például a lengyelekét az Ukrajnából befogadott menekültek miatt – ilyeneket mondott a The Guradianben. A német Süddeutsche Zietungban pedig arról beszélt, hogy nem folytatható tovább az a vita a keleti tagállamokban a jogállamisági ügyben, ahogyan eddig történt, mert ez nem mindegyiküket érinti, hanem csak bizonyos hiányosságokat bírálnak. A cél persze a jogállamiság

„de senki sem tökéletes”

– kente el a kérdést von der Leyen.

Merkel bevetette magát: szavazatok széljobbig?

A meglehetősen feltűnő engedékenység magyarázata lehet az, amire – német és lengyel nyilatkozatok alapján – az azonnali.hu hívta fel a figyelmet. Eszerint az EP-szavazás előtt német offenzíva indult a lengyelekhez. Mindenekelőtt Angela Merkel vette rá Tadeusz Morawiecki lengyel miniszterelnököt (akinek pártja, a PiS az euroszkeptikus Európai Konzervatívok és Reformerek – ECR – frakciójában van) von der Leyen támogatására. Az ő 26 képviselőjükkel a Fidesszel együtt aztán legalább 39 szavazat lendítette a trónra von der Leyent.

Meg nem erősített hírek szerint

még az ECR-től is jobbra álló Identitás és Demokrácia

(a Matteo Salvini Ligájából, a Marine Le Pen Nemzeti Gyűléséből és például a neonáci német AfD-ből alakult frakció) sok képviselője is von der Leyenre szavazott.

A közvetlen lengyel-német-megállapodás alapján a PiS megszavazza von der Leyent és bukni hagyja az EP-bizottsági elnökségről Beata Szydłót (akit kétszer is leszavaztak az EP foglalkoztatási bizottságának elnökségéről), cserébe a leendő lengyel EU-biztos fontos területet kap a következő bizottságban.

Balról vissza jobbra

EP-beli beszédében Ursula Von der Leyen sokak meglepetésére beszélt ki balra, sok néppártit is kiakasztva. Akit azért is ünnepeltek, hogy az Európai Egyesült Államok híve. Most ebből is visszalépett, a magukat szuverenistának nevező jobboldalnak tetszően, amikor a Süddeutsche Zeitungban azt is fejtegette, hogy

a föderatív Európáról ma már érettebben és realistábban gondolkodik,

az egység a sokszínűségben rejlik. Ez pedig más, mint a föderalizmus – mondta most a német politikus.

A német politikus EP-beli szavai és mostani nyilatkozatai közti ellentmondásra hívta fel a figyelmet Ujhelyi István (MSZP) EP-képviselő azzal, hogy nem a migrációhoz való viszony a töréspont a Fidesszel szemben, hanem a jogállam legyalulása. Szerinte von der Leyen „megértő” megnyilatkozása utólag is igazolja az döntését, hogy nem szavazza meg őt az EP-ben.

A populisták foglya lesz-e?

Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ez a támogatási arány a továbbiakban is fennmarad. Az azonban figyelmeztető jel, hogy elvileg „saját” kibővített táborában (a három frakcióban) is mennyire sok szavazatot vesztett már az első pillanatban.

Erre utalt Ujhelyi is, amikor azt írta, hogy von der Leyen néhány hét múlva, szeptemberben újra az Európai Parlament elé áll, hogy bemutassa az általa vezetett Bizottság leendő tagjait és részletesebb programját.

Ha így halad, kicsi lesz az a kilenc fős többség,

amelyet legutóbb még támogatóként maga mögött tudhatott – így Ujhelyi.

Az viszont kérdés, hogy mennyire rombolja a jövendő bizottsági elnök pozícióját az, hogy ennyire szűk körű, két-három fő által tető alá hozott sub rosa egyezség emelte pajzsra őt. A három frakcióban – ezek szerint tényleges – lázadás éppen amiatt történt, hogy az előre lefektetett szabályok szerinti csúcsjelölti rendszer helyett ismét a „füstös hátsó szobák mutyija” érvényesült Merkellel a centrumban.

Több értékelés szerint emiatt megválasztása érdekében Ursula von der Leyen magára húzta a populista jobboldalt. Ha pedig ez így marad, akkor minden idők leggyengébb európai bizottsági elnöke lesz, saját szövetségesei által nem eléggé támogatva, kitéve az EP-ben az ellenzék jóindulatának.

Mindenki azt hallotta amire vágyott

Bauer Tamás

-

2019-07-19

0

Az Európai Parlament 383 szavazattal 327-tel szemben az Európai Bizottság elnökévé választotta Ursula von der Leyent. Ez az elmúlt hetek történetének rossz kimenetele.

Az eddigi német honvédelmi miniszter franciául, angolul és németül elmondott nagy sikerű beszédében elmondta: megkönnyebbül attól, hogy a szélsőjobb, az “Identitás és Demokrácia” frakció pártjai (a német AfD, az olasz Liga és mások) nem támogatják. De nem mondta azt, amit a Néppárt csúcsjelöltjére, Manfred Weberre rákényszerítettek: hogy nem akar a Fidesz szavazataival bizottsági elnök lenni. Nem mondta, és – ha hihetünk a szavazás előtt tett nyilatkozatoknak – a Fidesz és a lengyel Jog és Igazságosság szavazataival lett bizottsági elnök. A szavazás titkos volt, így nem tudhatjuk, hogy tényleg igennel szavazott-e a lengyel és magyar kormánypárt minden képviselője. De ha úgy szavaztak, ahogy mondták, akkor nélkülük – akár a Jog és Igazságosság, akár a Fidesz képviselőinek szavazata nélkül – nem lett volna meg a többség. (Kilenccel kapott több szavazatot a többséghez szükségesnél, és a Fidesznek 13, a Jog és Igazságosságnak 27 mandátuma van.)

Akik a magyar EP-képviselők közül korábban nemmel készültek szavazni – a DK, az MSZP és a Momentum képviselői –, azok elégedetten nyilatkoztak von der Leyen délelőtti beszédéről. A DK ki is mondta, hogy igennel fog szavazni, hiszen von der Leyen a délelőtti beszédben a “szociális Európának” a DK által legfontosabbnak tartott céljairól: minimálbérről, európai munkanélküliségi viszontbiztosításról, továbbá európai klímatörvényről, közös európai menekültügyről beszélt, és azt is kimondta, hogy a jogállamiság kérdésében nem köt kompromisszumot, továbbá, hogy aki gyengíti Európát, az benne kemény ellenfélre számíthat.

Igazán szép volt a beszéd, és vonzóak a benne foglalt tervek.

(A rend kedvéért: nem arról az európai minimálbérről beszélt, amely Európa-szerte – akár csak az átlagbér százalékaként – egységes lenne, hanem olyan minimálbérről, amely az egyes munkaerőpiacok feltételeihez igazodik, és a munkáltatói szövetségek és szakszervezetek közötti alkuval jön létre. Nem beszélt európai családi pótlékról, csak arról, hogy minden gyereknek, az elszegényedő családok gyermekeinek is hozzá kell férnie az egészségügyi ellátáshoz és az oktatáshoz. Nyugdíjminimumról nem esett szó a beszédben. Nem általában a multik különadójáról beszélt, hanem a digitális óriások megadóztatásáról, ami sokkal szűkebb kör.)

Igaza volt ugyanakkor a zöldek csúcsjelöltjének, Ska Kellernek, amikor túl általánosnak nevezte a beszédben foglalt terveket, szándékokat. Számunkra, magyar (valamint lengyel) demokraták számára nem is az a fő kérdés, hogy milyen szociális és klímavédelmi törekvéseket tartalmazott von der Leyen programbeszéde (bár persze nem közömbös), hanem az, hogy milyen fellépésre számíthatunk tőle a jogállamiság ügyében. Ezért figyelmeztettem már az ő jelölésével kapcsolatos első jegyzetemben: nem az a legfontosabb, hogy milyen nézeteket vall, hanem hogy mit kész, illetve mit tud ebből majd bizottsági elnökként keresztülvinni. És emiatt tartom szerencsétlennek, a folyamat rossz kimenetelének, hogy személyében olyan elnöke lesz az Európai Bizottságnak, akinek megválasztásához kellettek a Fidesz és a Jog és Igazságosság szavazatai, mert nem kapott elegendő szavazatot a négy demokratikus pártcsalád, a Néppárt, a szocialisták, a liberálisok és a zöldek frakcióiból.

Vajon lesz-e ilyen indulással elegendő ereje a jogállam lengyel és magyar lebontóival szembeni fellépéshez?

A következő lépés a Bizottság összerakása lesz. Nem elsősorban az, hogy hogyan éri el a nemi paritást a Bizottság felállításakor – bár az is érdekes lesz –, hanem hogy el tudja-e kerülni a jogállam felszámolóinak jelenlétét az új Bizottságban, és hogy valóban megkapja-e kulcspozícióját a szocialista Frans Timmermans és a liberális Margrethe Vestager (ha egyáltalán delegálja őt az új dán kormány). Ez ad majd némi támpontot ahhoz, hogy mi valósulhat meg a von der Leyen szép programbeszédében megfogalmazott törekvésekből.

Én a beszéd meghallgatása után is nemmel szavaztam volna, és nem von der Leyen személye miatt. Az Európai Bizottság előtt álló feladatokhoz olyan elnök kellett volna, aki bírja a négy demokratikus frakció egészének támogatását, és nincs szüksége a jogállamot lebontó kormánypártok támogatására.

25 éve politikai alku 85 zsidó meggyilkolása

FüHü

-

2019-07-18

0

25 éve politikai alku 85 zsidó meggyilkolása

Buenos Aires közelében Latin Amerika legnagyobb zsidó központjában történt a robbantás 1994. július 18-án. 85 ember meghalt és száznál is többen megsebesültek. Hamarosan kiderült: Irán volt a megrendelő! Azóta sem ítéltek el senkit sem a gyilkosságokért!

A vizsgáló ügyész „öngyilkos lett”

Argentínában nagyon gyorsan kiderült , hogy az iráni titkosszolgálat szervezte meg a merényletet Buenos Aires közelében. Iránban az iszlamista rendszer nem ismeri el Izraelnek még a létjogosultságát sem. Izraelben a terrorelhárítás kiválóan működik – hála a tapasztalatoknak, ezért a Forradalmi Gárda központjában Teheránban kiadták a jelszót: támadjátok a diaszpórát! Argentína könnyű célpontnak számított hiszen sok ezer kilométerre van a Közel Kelettől, és ráadásul nem mentes némi náci szimpátiától. Nem véletlenül rejtőzködött itt Adolf Eichmann, a holokauszt fő szervezője. Az országban népes német kolónia játszik régóta fontos szerepet. Ráadásul Peron tábornok, Argentína populista diktátora maga sem volt mentes némi náci szimpátiától, és ennek a nyomai ma is megtalálhatóak a hadseregben és a rendőrségnél Argentínában.

Az ügy kiderítésével megbízott ügyész állandóan akadályokba ütközött a nyomozás során, mert a zsidók elleni merénylet nemzetbiztonsági üggyé vált. Az argentin ügyész saját hazája felelősségét firtatta az ügyben, és ez lett a veszte. Fürdőkádjában találtak rá: állítólag a saját fegyverével végzett magával…

Izrael álláspontja szerint viszont magas rangú iráni vezetők tehetők felelőssé az AMIA épületénél történt robbantásért – így Ahmad Vahidi egykori védelmi miniszter és Ali Rafszandzsáni exállamfő, valamint az akkori kulturális miniszter.

Titkos megállapodás Argentína és Irán között

Miután kiderült, hogy a zsidók elleni bombamerénylet szervezője az iráni titkosszolgálat, Teherán tárgyalásokat javasolt Argentínának. A tárgyalások eredményre vezettek: Irán vállalta, hogy éveken át kedvezményes áron szállít olajat Argentínának. Amely a maga részéről arra tett ígéretet: nem nagyon firtatja tovább, hogy miért is kellett 85 zsidónak meghalnia Buenos Aires közelében? Erre a furcsa titkos megállapodásra is rákérdezett az ügyész, akivel közölték: ez nemzetbiztonsági ügy, ez diplomácia! Ehhez neki semmi köze sincsen! Az ügyész nem hagyta annyiban, mert gyanította: a titkos megállapodás Iránnal néhány magasrangú vezetőnek Argentínában szép pénzt hozott! A közismerten korrupt elit ezen végképp kiakadt, és nem kizárt, hogy ezért kellett az ügyésznek idő előtt meghalnia.

Az argentin parlament 2015-ben elfogadta azt a törvényt, melynek értelmében 160 ezer dollár jár a halálos áldozatok hozzátartozóinak, a sebesültek pedig ennél alacsonyabb, a testi károsodás mértékének megfelelő kárpótlást kaptak.

People attend the ceremony to commemorate the 24th anniversary of the bombing of the Israeli Embassy in Buenos Aires, at the Israeli Embassy square in Buenos Aires, on March 17, 2016. The 1992 attack killed 29 people and wounded 200. AFP PHOTO / JUAN MABROMATA / AFP / JUAN MABROMATA (Photo credit should read JUAN MABROMATA/AFP/Getty Images)
wikimedia

A 25 éves merényletről megemlékező izraeli Haaretz viszont azt a kínos kérdést teszi fel, hogy 85 zsidó meggyilkolásáért még mindig nem állítottak senkit sem bíróság elé Argentínában. Természetesen a megemlékezés nem független attól , hogy Izrael állam és Irán jelenleg is a háború szélén áll. Izrael azt szeretné, ha az Egyesült Államok katonai csapással végezne a zsidó állam létjogosultságát megkérdőjelező rendszerrel. Trump elnök el is rendelt egy akciót, melyet tíz perccel a bevetés előtt lefújtak. A Moszad értesülései szerint az amerikaiak titokban tárgyalnak Iránnal egy új atomalkuról, mely hogyha létrejönne, akkor nagyon megerősítené Trump pozícióját az elnökválasztási harcban. Ilyen körülmények között aligha valószínű, hogy bárki is különösebben firtatná: miért maradt mindmáig büntetlen 85 zsidó meggyilkolása 25 évvel ezelőtt Argentínában?!…

Polonius/Kenderessy Milán

Világ

A befogadás legnagyobb kezdeményezettjei marokkóiak voltak

Az aligha meglepő, hogy Magyarország nagyon kevés útlevelet adott,

A miénkkel csaknem azonos népességű Svédország közel 70 ezer embert fogadott be állampolgársággal,

Mire volt különösen kíváncsi az orosz elektronikus hírszerzés most meghekkelt rendszere?

Kicsoda Ihor Kolomijszkij?

Zelenszkij nemcsak a Nyugattal, de Moszkvával is jó kapcsolatot akar

Itt is kétharmad-egyharmad, de azonos oldalon

Ez a két párt lényegében a lengyel választók 70 százalékát fedi le,

Egymás torkának ugrottak

egyetlen párt van, ami ma átlépné az öt százalékos parlamenti küszöböt, az idén februárban alakult és magát baloldali liberálisként meghatározó Wiosna (Tavasz).

Így ért véget a mindössze öt hónapot megért egyértelműen sikeres ellenzéki összefogás.

Az önfelszalámizás ára

a PO apróbb szatellit pártocskákkal megspékelve sem számíthat 25-30 százaléknál többre.

A szavazatok Bermuda-háromszöge

voltaképpen az ő 13 képviselőjük billentette át a mérleg nyelvét.

„de senki sem tökéletes”

Merkel bevetette magát: szavazatok széljobbig?

még az ECR-től is jobbra álló Identitás és Demokrácia

Balról vissza jobbra

a föderatív Európáról ma már érettebben és realistábban gondolkodik,

A populisták foglya lesz-e?

Ha így halad, kicsi lesz az a kilenc fős többség,

Vajon lesz-e ilyen indulással elegendő ereje a jogállam lengyel és magyar lebontóival szembeni fellépéshez?

A vizsgáló ügyész „öngyilkos lett”

Titkos megállapodás Argentína és Irán között

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA