Moszkvában tárgyalt Erdogan elnök, aki Szíriában az amerikaiakkal működik együtt Asszad elnökkel szemben. Akit viszont Oroszország és Irán támogat. Idleb tartományról volt szó az orosz-török csúcstalálkozón, ahol az iszlamista terroristákkal szemben Asszad elnök csapatai előrenyomultak – Oroszország és Irán támogatásával. Törökország viszont az Egyesült Államokkal működik együtt ebben a térségben. Cserében Trump elnök egyelőre elhalasztotta szankciók alkalmazását Törökországgal szemben.
A NATO tagállam orosz rakétavédelmi rendszert vásárolt
Az Sz 400-as rendszer képes arra, hogy leszedje az amerikai vadászgépeket is. Ezért az amerikaiak ragaszkodnak ahhoz, hogy véletlenül se állomásoztassanak ugyanazon a reptéren F 35-ös amerikai vadászgépeket és az orosz rakétavédelmi rendszer tanácsadóit. Azok ugyanis kiszúrhatnák az amerikai vadászgépek gyenge pontjait.
Amerikai és izraeli kérésre Oroszország nem adott el Sz 400-as rakétavédelmi rendszert Iránnak, mely a háború szélére sodródott az Egyesült Államokkal. Irán külügyminisztere jelen volt a G7 csúcstalálkozón- Macron elnök meghívására. Később Macron úgy nyilatkozott, hogy lát lehetőséget egy USA – iráni csúcsra. Trump ezt megerősítette, de Rohani iráni elnök úgy nyilatkozott, hogy a csúcstalálkozó csakis azután lehetséges, hogy az Egyesült Államok visszavonta a szankciókat Iránnal szemben.
Putyin és Erdogan moszkvai tárgyalásait követően Moszkvában bejelentették: a jövő hónapban hármas csúcs lesz Oroszország, Törökország és Irán vezetői között. Mit szólnak mindehhez Trump tábornokai Washingtonban? És vajon mit gondol erről Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, akinek a kedvéért Trump kilépett az iráni atomalkuból ?!
A V4-ekben a legnagyobb foglalkoztatók közé tartozik az autóipar, közülük három a német gyártók legnagyobb beszállítói. Egy lengyel tanulmány szerint nem tartható fenn az ágazat eddigi dinamikus fejlődése. E számok is megerősítik: olcsó jánosok vagyunk.
A visegrádi 4-ek meghatározóak az EU autóiparában: 2017-ben18 százalékát termelték, és az előállított minden egy euró hozzáadott érték további 1,1 euró hozzáadott értékkel gyarapította a GDP-t – írja a Polish Economic Institute (PEI) lengyel gazdaságkutató intézet tanulmánya. A V4-ek 2017-ben 3,53 millió járművet gyártottak.
Megy a kocsi Németországba
És hová megy ez a rengeteg négykerekű (nálunk például 93 százalék export)? A két évvel ezelőtti számok tanúsága szerint a német autóipar legnagyobb beszállítói egy kivételével ezek az országok. Sorrendben Csehország (5,78 milliárd euró), Magyarország (5,76 milliárd), Lengyelország (5,23 milliárd). Ezután következik Ausztria (5,14 milliárd), Franciaország (4,55 milliárd), Románia (4,54 milliárd) és Szlovákia (3,08 milliárd euró) voltak.
A lengyelek szerint a számokból az következik, hogy a négy ország közül
a cseh autóipar számít a legfejlettebbnek
mind gazdálkodási, mind technológiai mutatók tekintetében.
Túlsúlyos ágazat
Fontos adat, ami azzal szembesít, mekkora az ágazat súlya az egyes országok gazdaságában.
Forrás: PEI
Nos, a bruttó ipari kibocsátás (megtermelt érték) alapján a csehek és a magyarok egyaránt 25 százalékkal részesednek, a szlovákoknál már 30 százalék az arány. Lengyelország ipara ezzel szemben mindössze 8,4 százalékban függ az autógyártástól. Tehát egy jövőbeli visszaesés őket fogja legkevésbé sújtani.
Ennek megfelelően – miközben a legnagyobb foglalkoztató ágazatok közé tartozik az autóipar –
a feldolgozóiparban dolgozók 8-13 százalékát, az egész gazdaságban pedig a munkaerő 2-3 százalékát alkalmazzák.
A lengyel autóiparnak 314 ezer, a csehnek 198 ezer, a magyarnak 101 ezer, a szlováknak 79 ezer alkalmazottja volt 2017-ben, ami a feldolgozóiparon belül sorrendben 8, 12,8, 11,2 és 13,7 százalék. Az autóiparban a foglalkoztatás 2010 óta az uniós átlagot meghaladó mértékben növekedett, leginkább Szlovákiában, 54 százalékkal. (Ehhez hozzá kell tenni, hogy a beszállítói körrel együtt eléggé eltérő számok ismertek. Például a PwC nemzetközi tanácsadó cég 2018-as autóipari felmérése szerint Magyarországon összességében közel 170 ezer ember dolgozott az ágazatban. A lengyel tanulmány az Eurostat adataira támaszkodik.)
Ezek a számok is alátámasztják azt a megállapítást, hogy Magyarország (is) túlpörgette a járműgyártás megtelepedését, túlságosan kitetté vált az ágazat nemzetközi keresletének alakulásától.
Feleannyi termelési érték, mint az uniós átlag
Más oldalról ugyanezek a folyamatok:
az autóipari termelés Szlovákiában és Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben.
Szomszédunknál 2010 és 2017 között megduplázódott, Magyarországon pedig közel kilencven százalékkal emelkedett. Ugyanezen idő alatt az előállított hozzáadott érték (árkiigazítással) Lengyelországban és Szlovákiában nőtt a legnagyobb mértékben, közel nyolcvan százalékkal. Magyarországon ez már csak 68 százalék, Csehországban pedig 63 százalék volt. Mind a négy országban
jelentős mértékben meghaladta a növekedés az 53 százalékos uniós átlagot.
A négy tagország járműiparában az egy főre jutó bruttó hozzáadott érték 2016-ban azonban csak mintegy fele volt a 85 ezer eurós uniós átlagnak. Magyarországon és Csehországban 48 ezer euró, Szlovákiában 41 ezer euró, Lengyelországban 34 ezer euró. A grafikon azt mutatja meg, hogy a teljes feldolgozóiparon belül mekkora az egy főre jutó hozzáadott érték aránya.
Forrás: PEI
Látható, hogy ebben is hazánk vezet, ami a járműipar túlreprezentáltságága mellett rávilágít arra is, hogy hatékonyságban mennyire felette áll a többi ipari tevékenységnek.
És mennyit kapunk ezért?
Mindezek után érdemes beszélni arról is, hogy mégis mennyiért húzza magával a gazdaságokat a keleti autóipari munkaerő. Nos, a számok nem szívderítőek. Részben a fenti egyik adatból (a fejenkénti bruttó hozzáadott érték a fele az EU átlagának) is következik, hogy bizony olcsó jánosok vagyunk. A munkáltatók teljes munkaerőköltségét (vagyis az adók nélkül számított fizetés és természetbeli juttatás) az élen álló szlovákoknál is csak 1815 euró volt havonta 2017-ben. A cseheknél 1742, Magyarországon 1565 euró, Lengyelországban 1141 euró. Ami az ipari átlagnak mintegy 130 százaléka három országban, a lengyeleknél csak 94 százaléka. (Az óránkénti teljes munkaerő-költségben a negyedik legolcsóbb ország a miénk 2018-ban az EU-n belül.)
Nem csoda, ha a tanulmány is azt vonja le következtetésképpen, hogy
a V4-ek autóipara kedvező befektetési feltételeket kínál
a világ vállalatainak. A lengyel kutatóintézet ilyen pozitív tényezőként sorolja fel a térség szerencsés földrajzi elhelyezkedését Európa közepén, az alapvetően beruházásbarát és stabil politikai környezetet, a rendelkezésre álló kormányzati fejlesztési programokat (nálunk évekig szinte ingyen működnek az új nagyberuházások), a jegybankok által kínált alacsony kamatkörnyezetet, valamint a „versenyképes munkabéreket” és az alacsony társasági adót. Hátrányként említi a munkaerő jellemzően alacsony mobilitását, valamint a megfelelően képzett szakemberek hiányát.
Visszaüthet a túlsúly
Ami a jövőt illeti, a lengyel kutatóintézet tanulmánya valószínűtlennek tartja, hogy a V4-ek autóipara a német ipari termelés függvényében fent tudná tartani növekedésének korábbi lendületes ütemét. Németországban 2013 és 2016 között folyamatosan nőtt az autóipari termelés, de 2017-ben már 100 ezerrel csökkent az előző évihez képest és ez a trend folytatódott 2018 elején is. Márpedig a német autóiparra ható tényezők a beszállítóikat is érintik. A Német Iparszövetségben egyenesen stagnálástól tartanak belátható időn belül.
Trump, akit megkülönböztetett vendégként fogadtak és kezeltek Biarritzban finoman jelezte, hogy a következő G7 találkozóra, amit Miamiban tartanak meghívja Vlagyimir Putyint is vendégként. Legalábbis erről beszélt az Egyesült Államok elnöke a záró sajtóértekezleten Biarritzban.
Öt éve tették ki Putyint, mert Oroszország annektálta a Krím félszigetet, mely Ukrajnához tartozott. „Legkevesebb négy vagy öt olyan téma volt a csúcstalálkozón, amelyen jó lett volna, ha az orosz elnök is a szobában van” – hangsúlyozta Donald Trump. Aki ezek után arra utalt, hogy „Putyin büszke ember, egyáltalán nem biztos, hogy elfogadja a meghívást”. Az Európai Unió ellenzi Putyin meghívását mindaddig amíg Moszkva nem tesz engedményeket Ukrajna ügyében.
Macron csúcstalálkozót szervez Ukrajna ügyében
Ezen négyen vennének részt: Angela Merkel és Emmanuel Macron az Európai Unió képviseletében valamint Volodimir Zelenszkij Ukrajna és Vlagyimir Putyin Oroszország nevében. Macron elnök a G7 csúcs előtt találkozott Putyin elnökkel Breganconban. A francia államfő megpendítette: előbb vagy utóbb, de Oroszországnak vissza kell térnie a nagyhatalmak csúcstalálkozójára.
Trump a saját szálloda komplexumában akarja megrendezni a következő csúcstalálkozót
Sokakban visszatetszést keltett az ötlet, hogy Miamiben olyan szálloda komplexumban legyen a következő G7 csúcs, amely Trump tulajdona. Ez etikai problémákat vet fel annál inkább, mert az Egyesült Államokban javában tart az elnökválasztási kampány. Felmerül a gyanú: nem ennek részeként akarja-e Trump eladni a csúcsot az amerikaiaknak miközben szép pénzt zsebel be ezért a nyakig eladósodott amerikai államtól?!…
Biarritzban a G7 csúcstalálkozó helyszínén Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter megbeszélést folytatott iráni kollégájával. Előzetesen Emmanuel Macron köztársasági elnök jelezte ugyan, hogy magasrangú iráni diplomaták érkezése várható a G7 csúcs idején, de arra csak nagyon kevesen gondoltak ami végül bekövetkezett: Zarif külügyminiszter végül úgy tárgyalt a francia diplomácia vezetőjével, hogy előzetesen Jean-Yves Le Drian megkapta Trump beleegyezését!
Az USA elnöke már választási kampánya során szidalmazta a nagyhatalmak és Irán atom alkuját, melyet az Egyesült Államok részéről Barack Obama írt alá 2015-ben. Amint Trump bejutott a Fehér Házba, az első dolga volt megfúrni a szerződést. Benjamin Netanjahu miniszterelnök tapsolt, de az európai nagyhatalmak kétségbe estek, mert attól tartottak, hogy újabb háborúskodás kezdődhet meg a Közel Keleten. Az eredmény pedig újabb milliós menekült hullám lehet Európa felé. Németország a külügyminiszterét is elküldte Teheránba, Macron elnök pedig diplomáciai tanácsadóját küldte Irán fővárosába. Az eredmény Zarif külügyminiszter Biarritzban érkezett és fennhangon dicsérte Macron elnök kezdeményezését.
Sem Trump sem Irán nem akar háborút
Az amerikai elnök nemrég kezdte meg elnökválasztási kampányát, és semmi sem hiányzik neki kevésbé mint egy népszerűtlen háború. Tábornokai lebeszélik erről, mert elhúzódó konfliktusra számíthatnának. Az amerikai diplomaták pedig azt látják, hogy Izraelen és esetleg Szaúd Arábián kívül senki sem támogatna egy ilyen akciót.
Iránnak máris nagy károkat okoznak az amerikai szankciók. Egy esetleges háborús konfliktus esetében nemigen számíthatnának senkire sem. Amikor tavasszal Zarif külügyminiszter Moszkvában tárgyalt, akkor kerek-perec megmondták neki: Irán nem kapja meg az Sz 400-as rakétavédelmi rendszert, mely igen hatékony az amerikai és az izraeli légierő ellen. Putyinnak fontosabb Amerika és Izrael mint Irán. Ilyen körülmények között Zarif iráni külügyminiszter nem döngetett zárt kapukat Biarritzban, ahol a G7 vezetői csúcstalálkozót tartanak. Ebből persze nem következik az, hogy eredményt is elér. De legalább csökken a háborús feszültség a Közel Keleten, és talán enyhül a szankciós szorítás Irán nyaka körül, ahol az amerikaiak úgy akarnak lázadást kirobbantani, hogy rontják az életszínvonalat. Évek óta kísérleteznek ezzel- eredménytelenül. Talán a tárgyalások újabb egyezményhez vezetnek el, melyek pótolják az atomalkut, melyből Trump kilépett, de később jelezte: hajlandó új egyezségre, ha az jobban megfelel az USA és Izrael érdekeinek.
Párizsban az ügyészség megindította a nyomozást miután a New York-i per koronatanúja azt állította , hogy 2001-ben Saint Tropezben járt Jeffrey Epstein és Ghislaine Maxwell társaságában. Naomi Campbell luxus hajóján szex partikon vett részt – fiatalkorúként.
Párizsban Jeffrey Epstein fenntartott egy luxuslakást hasonló célokra. Most ezt is vizsgálja az ügyészség, melynek joga van ahhoz is, hogy a külföldi kapcsolatokat is felderítse. Epstein szex kereskedő hálózata ugyanis teljesen nemzetközi volt. Vevőköre úgyszintén. Az amerikai lapok szerint köztük volt egy bizonyos Donald Trump is.
Mit keresett egy lány Epstein társaságában Trump magángépén ?
Erre vár választ egy Michael Corcoran nevű újságíró, aki jól emlékszik az esetre, mert maga is azon a gépen ült, mely New Yorkból Floridába vitte a díszes társaságot 2000 márciusában. „A fiatal és csinos lány Jeffrey Epstein társaságában érkezett a La Guardia repülőtérre. Elkéstek. Trump üvöltött: az első számú szabály, ha más gépén repülsz, az az, hogy legyél pontos! ” – nyilatkozta a Daily Mail című londoni lapnak az újságíró, aki akkoriban könyvet írt Donald Trumpról. A magángépen utazott még Ghislaine Maxwell is, akit az amerikai lapok elnevezte Madámnak az Epstein ügyben. Egy időben ugyanis ő volt Epstein társa a szex kereskedelmi hálózatban, amely fiatal lányokat hozott össze már nem igazán ifjú, de pénzes úriemberekkel.
Jeffrey Epstein a börtönben öngyilkos lett. Így már nem nyilatkozhat. Lakásán a rendőrök sok pornó kazettát és képet találtak , melyeket állítólag Epstein zsarolásra használt fel. Epstein jó kapcsolatban állt Donald Trumpon kivül Bill Clintonnal is. Ezt kihasználva Trump többször is támadta Twitteren az USA ex elnökét, aki közismerten szex mániás volt, hogy kihasználta Jeffrey Epstein hálózatának a szolgáltatásait. Azok a szex rabszolgák, akik Jeffrey Epsteinnek dolgoztak feljelentést tettek ellene. A New York-i ügyész Epstein öngyilkossága után úgy nyilatkozott, hogy a vizsgálat tovább folytatódik. Epstein örökségéből kárpótolhatják az egykori szex rabszolgákat. Epstein 575 millió dolláros vagyont hátra, az egyetlen örökös a testvére, aki maga is dollár milliomos. Trump elnök természetesen tagadja, hogy valaha is igénybe vette volna Jeffrey Epstein szex kereskedelmi hálózatát az Egyesült Államokban. Persze Epsteinnek volt egy magán szigete a Karib tengeren, ahova a Madám, aki megszerezte a pilóta jogosítványt, maga szállította a szex rabszolgákat és az őket megvásárló pénzes urakat…
Kedvezőtlenül reagált a tőzsde Trump legutóbbi Kína ellenes akciójára: 5%-al megemelte a büntető vámok összegét. Ez azt jelenti, hogy 250 milliárd dollár értékű Kínából érkező import büntető vámja 25-ről 30%-ra emelkedik, míg 300 milliárd dolláros behozatal esetében 10-ről 15%-ra. Trump büntető intézkedése gyakorlatilag lefedi az egész kínai importot. Mindez válasz arra, hogy Peking 75 milliárd dolláros amerikai exportra rótt ki 5-10%-os büntető vámot.
„Nincsen szükségünk Kínára! Őszintén szólva el vagyunk nélküle is!” – írta Twitteren Donald Trump, aki még nem is oly rég a Tiltott városban volt díszvendég. Egyben felszólította az amerikai cégeket: kezdjék meg a kivonulást Kínából! Az amerikai kereskedelmi kamara máris közölte: erről szó sem lehet! Az amerikai cégek a jó együttműködésben érdekeltek.
Miért ilyen ideges Trump?
Az USA elnöke, aki a hétvégén részt vesz a G7 csúcsértekezleten Franciaországban egy választási kampány elején van. Mindenképp szeretné elkerülni a recessziót és a nehézségekért Kínát akarja okolni. Attól tart ugyanis, hogy a kínaiak húzzák az időt a kereskedelmi tárgyalásokon, mert szeretnék elérni Trump bukását. Az amerikai elnök viszont térdre akarja kényszeríteni Kínát, és ebben a közvélemény többsége támogatja az Egyesült Államokban. A pénzügyi elit azonban nem! Gary Cohn, aki nem is oly rég még Trump gazdasági főtanácsadója volt, úgy nyilatkozott, hogy a Kína elleni kereskedelmi háborúval az amerikai elnök felidézi a világméretű recesszió rémét, melynek hatását az USA sem kerülhetné el…
A rendőrség elkobozta Monika Jankovska államtitkár asszony mobil telefonját, mert rájöttek arra, hogy ki Marian Kocner „vállalkozó” „kis majmocskája”, aki az igazságügyi minisztérium titkait megosztja azzal a titokzatos férfivel, aki elrendelte Jan Kuciak oknyomozó újságíró meggyilkolását – írja a pozsonyi Új Szó.
Az államtitkár asszony 2012 óta volt a Smer párt képviseletében az igazságügyi minisztérium második embere. Ennek a pártnak a vezére Robert Fico ex miniszterelnök, aki épp a Kuciak ügy miatt volt kénytelen lemondani.
Miért kellett meghalnia a fiatal oknyomozó újságírónak Szlovákiában ?
Jan Kuciak azt a hálózatot akarta leleplezni, amelyben részt vett az olasz és a helyi maffiától kezdve a rendőrségig, és számtalan közéleti nagyságig az elit jelentős része Pozsonyban. A hálózatot Marian Kocner vállalkozó vezette, de nem lehet tudni, hogy kinek a megbízásából? Az ügy kapcsán annak idején lemondott Robert Fico miniszterelnök is. Marian Kocner vállalkozó jelenleg börtönben ül adócsalás és hamis váltók miatt, melyekkel Szlovákia egyik televízióját akarta megvenni.
Kitől kapott pénzt a vállalkozó a hálózat kiépítésére?
Erre egyelőre nincsen válasz, de a rendőrség megkezdte a vizsgálati anyagok kiszivárogtatását. Ezek szerint Marian Kocner azt üzente Jan Kuciak oknyomozó újságírónak, hogy
„Patrónusa leszel egy szent rendnek – patronnal a fejedben!”
Jan Kuciakot és menyasszonyát fejbe is lőtték annak rendje és módja szerint. A gyilkos banda négy személyből állt – többen közülük korábban fegyveres testületnél szolgáltak. Jellemző Tóth Péter esete, aki kezdetben újságíróként dolgozott a hálózatnak majd a titkosszolgálat tisztje lett. Ily módon hozzájuthatott nagyon sok titkos információhoz. Egy másik Bödör nevű vállalkozó azt használta ki, hogy rokona volt az akkori rendőrfőnöknek. Aki a bizalmasa volt Kalinak belügyminiszternek és Robert Ficonak. Mindannyian lemondtak, de azóta is fontos szerepet játszanak a közéletben.
Robert Fico továbbra is irányítja Szlovákiát, de a háttérből
Milyen kapcsolatban állt Robert Fico Marian Kocnerrel, aki szinte mindenkit zsarolni próbált a pozsonyi elitben? Korábban kiderült: a Nragheta kalabriai maffia helyi főnökének szeretője Robert Fico titkárságán ügyködött. Vajon milyen minőségben? Marian Kocner szívesen alkalmazta a honey-trap módszert, amikor egy csinos fiatal nő csal lépre befolyásos férfiakat. Erre a szerepre egy Alena Zsuzsova nevű nőt alkalmazott elsősorban. Akivel mobil telefonon beszélte meg az ügyeket. A mobil telefon a rendőrség kezébe került. Ezekből az információkból szivárogtatnak ki újabb részleteket a rendőrök – a sajtó legnagyobb örömére.
Bugár Béla is érintett lehet
A jeles magyar politikus, a Híd nevű magyar-szlovák párt vezetője igen szorosan együttműködött Robert Ficóval , aki kezdetben megpróbálta elkenni a felelősségét az ügyben. Mind Fico mind Bugár kapcsolatban állt Marian Kocnerrel. Állítólag néha együtt is nyaraltak. Fico bizonyos politikai ellenfelek lejáratását is megrendelte volna a vállalkozó szellemű Marian Kocnernél, akinek az első milliója állítólag a titkosszolgálattól származott.
Mindezek után nem csoda, hogy Szlovákia politikai életében lejáratta magát Fico és Bugár . Feljött a csillagzata viszont Zuzana Caputovanak, aki azt a polgárjogi mozgalmat vezette, mely az igazság kiderítését sürgette a Kuciak gyilkosság ügyében. Jelenleg ő Szlovákia államfője , az első nő ebben a tisztségben. Szlovákiában az államfői tisztség távolról sem olyan fontos mint a kormányfői , melyet jelenleg Fico egyik bizalmasa, Pellegrini tölt be. Ezért nagy kérdés: kiderül -e valaha is, hogy ki ölette meg a bátor oknyomozó újságírót , aki le akarta leplezni a hálózatot Szlovákiában?
A rendőrség nemcsak az államtitkár asszony okostelefonját kobozta el hanem az igazságügyi minisztérium több munkatársáét is, nem beszélve néhány bíróról és ügyészről. Valamennyien a Kocner hálózat informátorai voltak – írja a pozsonyi Új Szó.
De vajon ki irányította valójában a Kocner hálózatot Szlovákiában?!…
Dollár százmilliárdokra rúgó pótvámok dönthetik romba a világgazdaságot: pénteken csaknem 5100 amerikai termékre vetettek ki újabb terhet a kínaiak. Trump nem nagyon talál fogást Kínán, a háború hozzájárulhat a világgazdaság lassulásához. Mi se ússzuk meg.
A kínai árucikkekre kivetett legutóbbi amerikai büntetővámok miatti ellenlépésként Kína mintegy 75 milliárd dollár értékű amerikai importcikkekre vet ki pótvámot – közölte a kínai kormány vám- és adóügyekért felelős bizottsága pénteken. Az újabb, 5 és 10 százalék közötti pótvámok összesen 5078 féle amerikai árucikkre, egyebek mellett mezőgazdasági termékekre, nyersolajra és kisrepülőgépekre vonatkoznak. Egy részük szeptember 1-jén, a fennmaradók december 15-én lépnek hatályba.
Eddig Trump nyomta a gázt
A 2018 eleje ót tartó vámháborút Donald Trump robbantotta ki, a kínaiak végig némi késéssel vették fel az eléjük dobott kesztyűt. Augusztus elejéig az USA 250 milliárd dollár értékű kínai árura 25 százalék, 300 milliárdra 10 százalék pótvámot vetett ki. A kínaiak visszafogottak voltak, 110 milliárdnyi terméket terheltek meg 25 százalékkal – derül ki a statista.com összeállításából.
A kereskedelmi háború eszkalálódását mutatja az ábra augusztus eleji információk alapján.
A mostani kínai intézkedés válaszlépés arra, hogy az Egyesült Államok augusztus eleji bejelentés szerint újabb kínai árucikkekre vet ki 10 százalékos pótvámokat szeptember 1-jén, illetve december 15-én, miután Donald Trump amerikai elnök elégedetlen volt a két gazdasági nagyhatalom közötti kereskedelmi tárgyalások ütemével.
A mérleg jottányit se változott
Az adatok azonban azt mutatják, hogy érdemben nem változtak meg a két ország kereskedelmi forgalmának arányai, a masszív amerikai deficit nem látszik mérséklődni, sőt. Márpedig – a szellemi termékek ellopása mellett – ez volt Trump szerint a casus belli indoklása. A kétoldalú kereskedelem adatait, mérlegét mutatja a howmuch.net grafikonja.
Forrás: howmuch.net
Az év első felében a kínai kereskedelmi többlet 5 százalékkal, 140,48 milliárd dollárra nőtt egy év alatt 133,76 milliárd dollárról. Kína behozatala az USA-ból júniusban 31,4 százalékkal esett vissza az egy évvel korábbihoz képest a májusi közel 27 százalék után. Az Egyesült Államokba irányuló kivitele júniusban 7,8 százalékkal csökkent a májusi 4,2-t követően.
A korábbi pótvámok hatása óriási károkat okozott az amerikai gazdaságnak is. Például a szójára kivetett kínai beviteli pótvám Trump választói bázisát rombolja. Ezért a kormány eddig dollártízmilliárdos támogatásokkal kompenzálta a farmereket. Mindhiába, augusztus első hetében Kína a teljes agrárimportot leállította Amerikából.
Némi visszavonulás
Az augusztus 1-jén bejelentett újabb, 300 milliárd dollár értékű kínai termékre kirótt pótvámokon az amerikai kormány a múlt héten enyhített. Egyes termékek esetében elengedte a pótvám bevezetését, más árukra december 15-re halasztotta azt. A sorban ruházati termékek, egészségügyi cikkek, laptopok, mobiltelefonok, videójáték-konzolok, játékok, számítógép-monitorok is megtalálhatók.
Utóbbiak azok a technológiai áruk, amelyek esetében Trump az USA elsőségét félti Kínától, ám amerikai cégek egész sora gyárt az ázsiai országban. Ezek termékei pedig a pótvámokkal jelentősen drágulnak odahaza.
Mindenki megissza a levét
Egyelőre becslések vannak arra, hogy mekkora hatással lesz a világgazdaságra a két ország közti fenekedés. A Bloomberg május végi cikke szerint 2021-ben akár 600 milliárd dollárnyi (nagyjából négy évnyi magyar GDP) lehet a világgazdaság vesztesége. A magyar gazdaság kitettsége a kínaiak amerikai exportjában a GDP 0,1 százaléka, a fordított irányú 0,04 százalék. Ez nem tűnik soknak, de a háború eszkalálódása az EU, ezen belül Németország gazdaságán keresztül még nagyobb veszteséget okozhat. Például ha Trump élesíti a német autók pótvámolásának tervét.
Mit keresett egy lány Epstein társaságában Trump magángépén? Erre vár választ egy Michael Corcoran nevű újságíró, aki jól emlékszik az esetre, mert maga is azon a gépen ült, mely New Yorkból Floridába vitte a díszes társaságot 2000 márciusában.
„A fiatal és csinos lány Jeffrey Epstein társaságában érkezett a La Guardia repülőtérre. Elkéstek.
Trump üvöltött: az első számú szabály, ha más gépén repülsz, az az, hogy legyél pontos! ”
– nyilatkozta a Daily Mail című londoni lapnak az újságíró, aki akkoriban könyvet írt Donald Trumpról. A magángépen utazott még Ghislaine Maxwell is, akit az amerikai lapok elnevezte Madámnak az Epstein ügyben. Egy időben ugyanis ő volt Epstein társa a szex kereskedelmi hálózatban, amely fiatal lányokat hozott össze már nem igazán ifjú, de pénzes úriemberekkel.
Jeffrey Epstein a börtönben öngyilkos lett. Így már nem nyilatkozhat. Lakásán a rendőrök sok pornó kazettát és képet találtak, melyeket állítólag Epstein zsarolásra használt fel. Epstein jó kapcsolatban állt Donald Trumpon kívül Bill Clintonnal is. Ezt kihasználva Trump többször is támadta Twitteren az USA ex elnökét, aki közismerten szex mániás volt, hogy kihasználta Jeffrey Epstein hálózatának a szolgáltatásait. Azok a szex rabszolgák, akik Jeffrey Epsteinnek dolgoztak feljelentést tettek ellene. A New York-i ügyész Epstein öngyilkossága után úgy nyilatkozott, hogy a vizsgálat tovább folytatódik. Epstein örökségéből kárpótolhatják az egykori szex rabszolgákat. Epstein 575 millió dolláros vagyont hátra, az egyetlen örökös a testvére, aki maga is dollár milliomos. Trump elnök természetesen tagadja, hogy valaha is igénybe vette volna Jeffrey Epstein szex kereskedelmi hálózatát az Egyesült Államokban. Persze Epsteinnek volt egy magán szigete a Karib tengeren, ahova a Madám, aki megszerezte a pilóta jogosítványt, maga szállította a szex rabszolgákat és az őket megvásárló pénzes urakat…
Az Öböl országok 54 milliárd dollárt áldoztak Szaddam Husszein megbuktatására. Az eredmény: Irak ma Irán szövetségese.
Az Öböl országok milliárdokat költöttek a libanoni Hezbollah szétzúzására. Az eredmény: ma Libanon ¾-e Hezbollah szövetségében áll.
Az Öböl országok milliárdokat költöttek Erdogan, török államfő megbuktatására. Az eredmény: ma Törökország Irán szövetségese.
Az Öböl országok milliárdokat költöttek Katar megzabolázására. Az eredmény: Katar Irán felé közeledett.
Az Öböl országok milliárdokat költöttek a jemeni Irán-barát Anszar Allah szervezet megbuktatására. Az eredmény: ma Jemen ¾-e Irán szövetségében áll.
Az Öböl országok milliárdokat áldoztak arra, hogy az Iránnal kötött nukleáris egyezményt Amerika felrúgja. Az eredmény: Az EU országok Irán felé közeledtek.
Az arabok a világ lakósságának 5 %-át teszik ki, ennek ellenére a világ fegyvergyártásának 50%-át vásárolják fel. Az eredmény: a világ menekültjeinek 60%-a arab.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
