Kezdőlap Világ Oldal 310

Világ

Lesz-e a lengyel jelölt mezőgazdasági biztos Brüsszelben?

Polonius
-
0
Lesz-e a lengyel jelölt mezőgazdasági biztos Brüsszelben?

Kedden kívánja közzétenni az új brüsszeli bizottság névsorát Ursula von der Leyen asszony. Szándékai szerint Lengyelország kapná a mezőgazdasági biztos posztját. Ennek érdekében Varsó visszavonta korábbi jelöltjét, és egy olyan egykori európai parlamenti képviselőt javasol a bizottságba, aki egykor a parlament mezőgazdasági bizottságának alelnöke volt.

Janusz Wojciehowski már találkozott is Ursula von der Leyen elnök asszonnyal, és igen elégedetten nyilatkozott a találkozóról. Amikor az európai parlament szavazott Ursula von der Leyen elnöki megerősítéséről, akkor a lengyel kormánypárt, a PiS mellette döntött. Varsóban gyakran emlékeztetnek arra, hogy támogatásuk nélkül Ursula von der Leyen nem kapta volna meg a többséget.

A német hetilap, a Der Spiegel közben emlékeztet arra, hogy az OLAF vizsgálatot folytatott a lengyel biztos jelölt ellen. Eszerint Wojciehowski nem számolt el korrekten utazási kiadásaival. A Der Spiegel természetesen megkérdezte erről a lengyel biztos jelöltet is. Aki elismerte, hogy voltak e körül problémák, de ő az OLAF vizsgálat során visszafizetett 11 250 eurót! Említsük meg, hogy távolról sem ő volt az egyetlen az európai parlament tagjai közül, aki visszaélt helyzetével és sokkal magasabb utazási költségeket számolt el mint amennyit valójában költött. Sokan ugyanis biznisz osztályú repülőjegyet számoltak el miközben fapados géppel utaztak. Ursula von der Leyen hivatala nem válaszolt a Politico című brüsszeli lap kérdésére miszerint a lengyel biztos jelölt OLAF botránya befolyásolja – e kinevezését az új brüsszeli bizottságba?

9/11 – Putyin figyelmeztetését csapdának hitték

FüHü
-
0
9/11 – Putyin figyelmeztetését csapdának hitték

A CIA egyik volt ügynöke könyvet adott ki a 9/11 körüli időkről, és ebben megerősítette azt az orosz állítást, hogy két nappal az iszlamista merénylet előtt a Fehér Ház értesült arról, hogy nagyszabású terrorakció várható az Egyesült Államok területén. Putyin elnök személyesen tájékoztatta akkor az ifjabb Bush elnököt, hogy szaúdi terroristák nagyszabású merényleteket készítenek elő, melyeket az Egyesült Államok legfontosabb központjai ellen hajtanak végre.

The Russian Trap – az Orosz Csapda – ez a könyv címe, melyet George Beebee adott ki. Ebben leírja, hogy a CIA és az FBI az oroszokon kívül figyelmeztetést kapott a brit hírszerzéstől is szeptember 11 előtt. Ezeket az üzeneteket továbbították a Fehér Házba. Ahol nem vették figyelembe őket. Miért nem?

Putyin figyelmeztetését csapdának hitték

Condoleeza Rice, aki előbb nemzetbiztonsági tanácsadó, majd külügyminiszter volt Bush elnök idején, azt írta az emlékirataiban, hogy azért nem vették komolyan Putyin szavait a terrorakcióról, mert tudták: Oroszország elnöke korábban a KGB-nél szolgált. Ahol az ellenfél megtévesztését tanítják a főiskolákon. A Fehér Házban arra gondoltak: az oroszok még mindig dühösek azért, mert az USA – Pakisztán és az iszlamista erők támogatásával – rákényszerítette a Szovjetuniót Afganisztán kiürítésére. A tálibok egykor az USA szövetségesei voltak, Oszama bin Laden pedig olyan iszlamista csapatokat vezetett, melyek a szovjet megszállók ellen küzdöttek Afganisztánban. Oszama bin Laden édesapja a szaúdi királyi család udvari építésze volt. Oszama bin Ladent Turki herceg, a szaúdi titkosszolgálat akkori főnöke ajánlotta a CIA figyelmébe. Washingtonban azt gondolták: az oroszok ezzel az „álhírrel” akarják össze ugrasztani őket egyik legfontosabb közel-keleti szövetségesükkel, Szaud Arábiával. Tévedtek …

Amerikai hadügyminiszter az Európát fenyegető kínai és orosz veszélyről

Polonius
-
0
Amerikai hadügyminiszter az Európát fenyegető kínai és orosz veszélyről

Mark Esper védelmi miniszter Londonban kijelentette: Kína és Oroszország biztonsági kockázatot jelentenek és gazdasági problémákat okoznak Európának. Az amerikai hadügyminiszter arról próbálja meggyőzni a brit kormányt, hogy zárja ki a kínai Huaweit az ötödik generációs tenderből – nemzetbiztonsági okokra hivatkozva.

Mike Pompeo külügyminiszter néhány hónapja Európában járt azzal a céllal , hogy a Huawei bojkottjára beszélje rá a NATO szövetségeseket. Csekély sikerrel járt. Magyarországon azt a választ hallhatta Orbán Viktor miniszterelnöktől, hogy a németeket és a franciákat követjük ebben a tekintetben. Sem Berlin sem pedig Párizs nem fogadja el az amerikai érvelést.

Lengyelország kizárja a Huaweit a saját piacáról

Az Európai Unió tagállamai közül egyedül Lengyelország döntött amerikai kérésre a Huawei ellen. Mike Pence alelnök és Morawiecki lengyel miniszterelnök szerződést irt alá erről Varsóban. Korábban Lengyelországban letartóztatták a Huawei egyik vezetőjét – kémkedés gyanújával.

Merkel kancellár Pekingben tárgyal

Németország számára Kína a legnagyobb kereskedelmi partner. Márpedig a kínaiak világossá tették: a Huawei kizárását az ötödik generációs tenderből olyan sértésnek tekintik, amelynek súlyos következményei lehetnek.

Mike Pence alelnök Németországot bírálta Varsóban

Az amerikai alelnök elsősorban azt rótta fel a németeknek , hogy nem teljesítik vállalt kötelezettségüket a NATO-ban vagyis nem költik a GDP 2%-át katonai célokra. Trump elnök ennek ellenére elfogadta Merkel kancellár meghívását Németországba. Az USA elnökének ez lenne az első hivatalos látogatása Berlinben.

Az USA stratégiai ellenfélnek tekinti Kínát és Oroszországot

Ez tavaly óta hivatalos doktrína Washingtonban. Ezt hangsúlyozta Mark Esper hadügyminiszter is Londonban. Ehhez képest Trump elnök a G7 csúcstalálkozón augusztus végén azt közölte: a következő csúcsra Miamibe szívesen meghívná Putyin elnököt is…

Britannia, Olaszország: birkózás, helyezkedés és tűzoltás

Bak Mihály
-
0
Britannia, Olaszország: birkózás, helyezkedés és tűzoltás

Nagy-Britanniában nem tisztul a kép, változatlanul legvalószínűbb a no deal Brexit. A toryk engedményével azonban a Munkáspárt is csapdába került. Olaszországban „salvinitlanított” kormány vág bele a reformkísérletbe.

A Brexit ügyében csütörtökön csak a lényegben nem sikerült előre lépni. Miután előző éjszaka a renegát – ezért a pártból később kizárt – 21 konzervatív képviselő szavazatával leszavazták Boris Johnson „könnyű” no deal Brexit-tervét és mindjárt az előrehozott választást is, csütörtökön némi engedményt tettek a toryk. Azzal, hogy a Lordok Házában nem obstruálják a megerősítő szavazás előtti vitát.

Első körben 0:2

Az éjszakai szavazásokon először arról döntött a munkáspárti kezdeményezést elfogadva az alsóház, hogy megtiltja Boris Johnson miniszterelnök konzervatív párti kormányának Nagy-Britannia rendezetlen, megállapodás nélküli kiléptetését az Európai Unióból legkésőbb október 31-én (amikor lejár az EU-tól kapott újabb határidő). De az is benne van, hogy ha október 19-ig a parlament nem járul hozzá új Brexit-megállapodáshoz, és ahhoz sem, hogy a brit EU-tagság megállapodás nélkül szűnjön meg, Johnsonnak kezdeményeznie kell az EU-nál a kilépés elhalasztását 2020. január 31-ig.

Ezután viszont az alsóház elutasította Johnson kérését, hogy október közepére írja ki az előrehozott választást. Erre azért lenne szükség, hogy a 17-i EU-csúcson már a tisztségében megerősített miniszterelnök vegyen részt. Csakhogy a kétharmados támogatást élvező javaslatot a Munkáspárt ellenezte. Attól féltek, hogy a törvényerőre emelkedéshez szükséges

felsőházi vitát a toryk felszólalási dömpinggel elhúzzák, amíg jövő csütörtökön kitör a parlamenti szünet.

Az obstrukcióról végül a konzervatívok lemondtak, és ezzel a Lordok Háza jóváhagyásával várhatóan pénteken megerősített törvény birtokában jövő hétfőn ismét szavazhatnak az új választásról.

Corbynék nehéz döntés előtt

Ekkor azonban a Munkáspártnak színt kell vallania. Azután, hogy két éve másról se beszélnek, mint hogy a kormány Brexitbeli alkalmatlansága és tehetetlensége új kormányt – természetesen munkáspártit – kíván. Ám a közvélemény-kutatások a Konzervatív Párt előnyét mutatják a Labour előtt. Arról nem beszélve, hogy a Munkáspárt is megosztott a kilépés ügyében – ahogyan Jeremy Corbyn elnök is inkább euroszkeptikus. Ez is oka volt annak, hogy a Brexit-népszavazás előtti kampányban a párt erősen félgőzzel vett részt,

álláspontját pedig kétkulacsosnak látta sok brit is.

Most csapdában vannak: Johnson mögül még szerdán eltűnt a parlamenti többség, amit viszont előrehozott választáson stabil támogatásra válthat. Ezt akár a kétharmados eljárással, akár a feles többséget igénylő maga elleni bizalmi szavazás benyújtásával elérheti a miniszterelnök. Ha. Ha a Munkáspárt megszavazza ezt. Ha mégse teszi, és hatalomban tartja Johnson kormányát, akkor eddig is megtépázott szavahihetősége vész oda.

Ha előrehozott választás lesz, és azon a Brexitbe belefásult szavazók Johnsont újráztatják, akkor Corbyn csak abban bízhat, hogy a rendezetlen kiválás miatt akkora nehézségek, ellátási zavarok, recesszió lesz, amibe belebukik a kormány.

Mindeközben egy helyben toporognak

Merthogy a lényegben egy tapodtat se léptek előre a britek. Abban, hogy

Johnsonnak semmiféle elképzelése nincs a legfeszítőbb kérdésben: mi legyen a belső határ problémájával.

Amiről az előző miniszterelnökkel, Theresa Mayjel kialkudott megoldást háromszor utasította el a tory-többség vezette parlament. Ez az úgynevezett backstop kimondja, hogy az Egyesült Királyság egésze az EU-s vámunióban maradna, amíg nincs átfogó megállapodás kettejük között. Emellett Észak-Írország része maradna az EU egységes belső piacának. Ez a feltétele annak, hogy ne kelljen visszaállítani az ír-északír határon (500 kilométeren) a fizikai ellenőrzést.

Johnson tárgyalási előfeltétele mindmáig ennek kivétele a szerződésből, mert az Egyesült Királyságot az egységes piacból és a vámunióból is ki akar léptetni. Az EU viszont erre nem hajlandó.

Vagy így kell a szerződés, vagy sehogyan

– ez az alapelv Brüsszelben (és a tagországokban).

A miniszterelnök annyiban következetes, hogy ma egy rendezvényen azt mondta: inkább árokban hal meg, mint hogy késleltesse a Brexitet. Vagyis hogy a határidő kitolását kérje az EU-tól október 31-e utánra.

Apróság, de a királyságot mára szinte kettészelő Brexit mint cseppben a tenger megtalálható magában Boris Johnson családjában. Mindkét testvére elkötelezett EU-párti. Húga, Rachel a kilépés ellen valóban őszintén kampányoló liberális demokraták tagja, öccse, Jo pedig éppen ma mondott le alsóházi mandátumáról, és lépett ki a kormányból, amelynek egyik államtitkára volt. Mint mondta „feloldhatatlan feszültséget” okozott a családi lojalitás és a nemzeti érdekek képviseletének egyidejű kötelme. Korábban ő is a bennmaradás mellett kampányolt.

Az olaszok hatástalanították a bombát – egy darabig

Ehhez képest lényegesen egyszerűbb az olasz helyzet. Letette hivatali esküjét az Öt Csillag Mozgalom (M5S) és a balközép Demokrata Párt (PD) koalíciós kormánya a független, párton kívüli Giuseppe Conte miniszterelnök vezetésével, aki a szélsőjobbos, Matteo Salvini vezette Ligával társbérletes kormányt is irányította. A két párt bevette maga mellé a Szabadok és Egyenlők nevű kis baloldali pártot is. (A római parlament alsó- és felsőházának még bizalmat kell szavaznia a kormánynak, de a koalíciónak mindkettőben többsége van.) Conte egyik első intézkedéseként Paolo Gentiloni korábbi miniszterelnököt, a PD elkötelezett uniópárti politikusát jelölte európai biztosi tisztségre.

Eddig egyszerű volt: sikerül az olasz kormányzást „salvinitlanítani”, visszahelyezni a biztosító szeget az EU-t bomlasztani akaró Liga-kézigránátba.

Ettől a helyzet nem változott: a szélsőjobbos párt a legnépszerűbb (38 százalék körül),

a tavaly nyáron még ekkora támogatású M5S a felére ment össze; Salvini ezt látva döntött úgy, hogy felrobbantja a csillagosokkal fennálló kormányt, hogy előrehozott választás nyomán, akár a tőlük is szélebbre álló Olasz Testvérekkel szerezzen teljhatalmat. Ez nem jött be neki.

Az új kormánynak szinte a szöget kellene négyszögesíteni.

A hagyományos elithez tartozó PD-nek és az elitellenességel népszerűséget szerzett – és azóta szélbalról közép felé szelídült – M5S-nek kell megoldást találnia az ország krónikus bajaira. Az egyik legnagyobb államadóssággal éppen stagnálásba süllyedő gazdaságot felrázni, de közben csökkenteni a hiányt. Az M5S olyan ígéretekkel (például garantált alapjövedelem) házalt a tavaly júniusban megalakult, Liga-koalíciót eredményező választási kampányban. Ha ezeket feladja, rövidesen süllyesztőbe kerülhet. És Salvini csak erre vár.

Konzervatív amerikaiak összeesküvése a pápa megbuktatására

Polonius
-
0
Konzervatív amerikaiak összeesküvése a pápa megbuktatására

The Red Hat Report – a vörös kalapos jelentés – ez a címe annak a nagy dossziénak, melyet konzervatív katolikus milliomosok megbízásából állítanak össze az Egyesült Államokban. Ebben a jelentésben megvizsgálják azoknak a bíborosoknak az előéletét, akik a következő konklávén választók illetve választhatóak lesznek. Egykori FBI embereket állítottak rá a bíborosokra, hogy azok olyan pápát válasszanak Ferenc után, aki megfelel a konzervatív amerikai katolikusoknak.

Mindez abból a könyvből derül ki, melyet Nicolas Seneze adott ki Franciaországban. Eszerint Ferenc pápának elsősorban azt róják fel, hogy bírálja az egyenlőtlenséget a piacgazdaságban és állást foglal a szegényebb országokból érkező bevándorlók mellett. Ferenc pápa nemrég jelentette be, hogy 13 új bíborost nevez ki. A többségük kivándorló szegény országból érkezik: Afrikából, Ázsiából és Latin Amerikából.

Steve Bannon, Trump egykori főtanácsadója Európában munkálkodik Ferenc pápa ellen. E célból központot akart létrehozni egy kolostorban Itáliában. Arra biztatta Matteo Salvinit, Olaszország akkori erős emberét, hogy nyíltan álljon a pápa ellenfeleinek oldalára. A migráns politikai ügyében Salvini gyakran szembeszállt a pápával, aki a maga részéről támogatásáról biztosította azt az új olasz kormányt, mely a migráns kérdésben eltérő állásponton van mint a szélsőjobboldal vezére Olaszországban.

Hej szóvivő, szóvivő …

Magyari Nándor László
-
0
Hej szóvivő, szóvivő …
Jó esetben a politikai szóvivő szerepe, hogy árnyalja, hogy (köz)érthetőbbé, adatoltabbá, kontextualizáltabbá tegye a politikusok diskurzusait, hogy mindenkor “rendelkezésére álljon” a médiának, hogy naprakész információkkal szolgáljon.
A szóvívő szerepe összeköttető kommunikációs szerep, és ezért nem csak a sajtón keresztül a közönséghez juttat el fontos információt, de a sajtótól, a közönségtől, induló kérdéseket, problémákat, a maga során, vissza-közvetíti a politikus(ok) fele. Olyan kommunikációs szakember tehát a sajtóközvetítő, aki alig vagy egyáltalán nem rendelkezik saját véleménnyel, csak közvetít a politikusok szövegeit teszi, névvel, arccal, és hanggal, illetve szövegekkel emészthetőbbé, illetve tájékoztatja a médián keresztül a nagyérdeműt.
Nos, sok évi gondolkodás után (ebből a kinevezett szóvivő csak két-három évre emlékszik, de hát egy újszülöttnek minden vicc …),

a Fidesz fő fiókpártja szóvivőt nevezett ki, aki, mint mondja “a politikai bikkfanyelvet tenné közérthetővé”.

Szóval helyből érdekes álláspontot vesz föl az új sajtóközvetítő és mindjárt azt mondja, hogy biza főnökei a politikai bikkfanyelvet használják, magyarán évek, évtizedek óta rosszul kommunikálnak, majd ő.
Nem tudom a román médiában hogyan mutatkozott be, de az biztos, hogy a magyarban nem érthetővé tétellel, hanem ködösítéssel, mellébeszéléssel kezdte. Miért? Mert arra az ártatlan kérdésre, mely valóban egy kis, “baráti” csapdát állít szóvivőnek és főnökének is (aki szintén kitért a válasz elől), hogy mit tekintene kudarcnak az államelnöki szavazatok esetén a párt, mellébeszél, sőt azokat a bikkfanyelvi kliséket ismételgeti, amelyeket főnöke már elterjesztett és egyáltalán nem értelmezi a már elhangzottakat. Mit kerülget szóvivő és főnöke? Hát azt, hogy Kelemen Hunor eddig is gyengén teljesített az elnökválasztások első fordulójában és föltehetően még gyengébben fog. És már előre menekül a felelősség elől. Hadd helyezzem kontextusba a dolgot, bemutatva az eddigi elnökválasztásokon szerzett rommagyar szavazatok számát és arányát, hogy értsük jobban, hogy mi a Kelemen Hunor és Hegedüs Csilla gondja.

Elnökválasztások első fordulójában leadott szavazatok száma és aránya 1996-2014
Szavazatszám
%
1.
1996
Frunda György
761.411
6.02
2.
2000
Frunda György
696.989
6.22
3.
2004
Markó Béla
533.446
5.1
4.
2009
Kelemen Hunor
372.761
3.83
5.
2014
Kelemen Hunor
329.727
3.47
Azt sugallja a szóvivő, a Kelemen Hunor rossz szereplését – rendre annyi szavazatot szerzett, mint a Frunda György szavazatainak a fele – a szavazók „haszonelvűsége” magyarázza, pedig nem. Kelemen Hunor népszerűtlensége, más összefüggésből is világosan kiderül, abból is ahogy ódzkodik nem általa verbuvált tömeg előtti megjelenéstől, és jó okkal. Kelemen egyetlen összefüggésben sem húzónév, nem képes csak pártja szavazatainak a felét besöpörni. Ez nagy valószínűséggel a mostani szavazáskor is így lesz, ha nem még gyengébben fog szerepelni, de ha cél sincs kijelölve, elbukni sem lehet, következmények nélküli a párt, mert a foglyul ejtett szavazók megengedik.
Egyébként, a szóvivő azzal is ködösít, hogy miért is indul az elnök, amikor egyfajta hagyományra sőt „böcsületre” utal, azt hiszem elfelejtette, hogy a jelszó nem a becsület, amiből kevés terem a mai politikai mezőnyben, hanem a „respekt”, ami viszont indokolatlan és semmihez sem kapcsolódik (ilyesmit kiérdemelni és nem Finkelstein-Habonyosan kikövetelni szokás). Kelemen Hunor azért indul, hogy az első körben Johannisztól és Barnától vegyen el rommagyar szavazatokat és ezzel támogassa a miniszterelnök-asszonyt, akiről, a maga során, az ő főnöke mondta, hogy: „komoly politikusnak tartja”, miután a börtönben ülő Dragneáról is volt elismerő szava. Hát így.

Brexit: mattolták Johnsont, teljes a káosz

FüHü
-
0
Brexit: mattolták Johnsont, teljes a káosz

A rendezetlen Brexitet megtiltó törvényt fogadott el a londoni alsóház. Boris Johnson miniszterelnök ezután közölte: előrehozott választást kezdeményez. Ennek kétharmados többsége azonban nem jött össze.

Nem sikerült elfogadtatni a londoni alsóházban késő este az előrehozott parlamenti választásokról beterjesztett miniszterelnöki kezdeményezést, mivel a szerda éjjeli szavazáson nem gyűlt össze az indítvány támogatásához szükséges, törvényben előírt kétharmados többség.

Mindenki mindenkit mattolt

Ezzel szinte átláthatatlan helyzet állt elő. A megelőző órákban a londoni alsóház elfogadta azt a törvénytervezetet, amely megtiltja Boris Johnson miniszterelnök konzervatív párti kormányának Nagy-Britannia rendezetlen, megállapodás nélküli kiléptetését az Európai Unióból. Az előterjesztés azonban azt is tartalmazta, hogy ha október 19-ig a parlament nem járul hozzá új Brexit-megállapodáshoz, és ahhoz sem, hogy a brit EU-tagság megállapodás nélkül szűnjön meg,

Johnsonnak kezdeményeznie kell az EU-nál a kilépés elhalasztását 2020. január 31-ig.

A 327-299 arányban jóváhagyott tervezet ezután a felső kamara, a Lordok Háza elé kerül további vitára. (A törvényre egy konzervatív párti képviselő is igent mondott, ellene pedig a beterjesztő Munkáspárt egyik tagja szavazott – írta a BBC.)

Johnson az alsóház szerda esti döntése után bejelentette, hogy előrehozott választások kiírását kezdeményezi október 15-ére. Szerinte a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt által beterjesztett törvényjavaslat elfogadása lehetetlenné tette a további érdemi tárgyalást az Európai Unióval a kilépés feltételrendszerét rögzítő új megállapodásról.

Johnson kijelentette: saját és kormányának meggyőződése szerint is

a kialakult helyzet megköveteli, hogy előrehozott választásokat tartsanak Nagy-Britanniában.

Az előrehozott választáshoz azonban kétharmados szavazattöbbség lett volna szükség. De 434 helyett csak 298-an szavaztak az indítványra. Ráadásul a szerda este elfogadott – a no dealt megtiltó – javaslatot a felső háznak (Lordok Háza) is meg kell szavaznia ahhoz, hogy ennek törvényi ereje legyen. Erre várhatóan csütörtökön kerülhet sor.

Még egy csavar

A javaslat beterjesztői – elsősorban a Munkáspárt – érdeke az volt, hogy a no deal Brexitet elutasító javaslat törvénnyé válik, hogy az – új választás esetén –

az új kormányt is arra kötelezze, hogy betartsa a tiltást.

Enélkül egy Johnson vezette új konzervatív kormány nem köteles betartani a parlament döntését. Ez is magyarázat lehet arra, hogy az új választás nem kapta meg a szükséges többséget. Emellett Sir Keir Starmer, a Munkáspárt árnyékkormányának Brexit-ügyi miniszterjelöltje a szavazás előtt kijelentette, hogy a Labour csak akkor hajlandó megszavazni az előrehozott választást, ha az Európai Unió előbb hozzájárul a brit kilépés halasztásához.

Mi a terv?

A szavazás előtti vitában a Munkáspárt vezetője, Jeremy Corbyn arról beszélt, hogy Johnsonnak semmilyen stratégiája nincs a Brexitre, az általa folyton hangoztatott újratárgyalásra a feltételekről. A kérdésre a miniszterelnök nem tud válaszolni, azért,

mert nincs semmilyen beterjesztés az Európai Bizottsághoz

– mondta Corbyn.

Erre utalt az Európai Bizottság szóvivője is délután, amikor arról beszélt, meglehetősen nagy a valószínűsége annak, hogy az Egyesült Királyság megállapodás nélkül lép ki október végén az Európai Unióból. Mina Andreeva hangsúlyozta, hogy az úgynevezett kemény Brexit nem a brüsszeli testület által preferált forgatókönyv, a legjobb megoldás a már elfogadott, de a londoni parlament által háromszor elutasított kiválási megállapodás ratifikálása lenne.
Eddig nem érkezett javaslat a brit kormánytól a politikai bénultság fő okának számító ír-északír pótmegoldás (backstop) kiváltására – mondta a szóvivő.

Korábban már elvetették a no deal Brexitet, és a megállapodást is

Az esti szavazásra azután kerülhetett sor, hogy egy nappal korábban 21 tory képviselő is arra szavazott, kerüljön az alsóház elé a rendezetlen kilépést megakadályozó törvényjavaslat. Ez amúgy összhangban áll a tavasszal megszavazott – nem törvény erejű – határozattal, amelyben a parlament elutasította a megállapodás nélküli kilépést. Azután, hogy az előző miniszterelnök, Theresa May által a bizottsággal tető alá hozott szerződést három alkalommal hajította a szemétbe.

A fő probléma az úgynevezett backstop, az a tartalékmegoldás,

amely megoldást kínál a tagság megszűnésének súlyos következményei alól. Amely szerint vissza kell állítani a határt az EU-tag Írország és a koronához tartozó Észak-Írország közti 500 kilométeres közös szakaszon. Ez azonban ellentétes a Dublinnal kötött 1998-as úgynevezett nagypénteki egyezménnyel, amely lezárta a felekezetközi polgárháborút Észak-Írországban. Nagy-Britannia vállalta, hogy a jövőben nem lesz határellenőrzés.

Bezárult a csapda

Az Európai Bizottsággal megkötött – és az alsóház által háromszor elvetett – szerződés azt tartalmazza, hogy Észak-Írország bennmaradna a közös vámövezetben, és Nagy-Britannia is a közös kereskedelmi térség része maradna. Ezt azonban nem fogadják el a kemény brexiterek, mondván: nem lehet kétféle szabály Észak-Írországra és a korona többi részére, illetve ezzel az ország lényegében nem is lépne ki az EU-ból.

Ezzel bezárult a csapda a Brexit felett.

A bizottság ugyanis egyértelművé tette: nem hajlandó módosítani a feltételeken, és nem veszi ki a backstopot a szerződésből.

Márpedig ez volt Johnson feltétele bármilyen további tárgyaláshoz. A kormányt támadók érve viszont az, hogy a kilépési népszavazás nem adott felhatalmazást a kormánynak a megállapodás nélküli Brexitre.

Johnson sokszor kinyilvánított elve az, hogy bármi áron kiviszi az országot az EU-ból, ehhez azonban arra is szüksége lett volna, hogy az október 17-i EU-csúcson már tisztségében megerősített miniszterelnök képviselje az országot. A rendkívüli választás elmaradásával erre aligha kerül sor. Tehát, ha csak nem történik csoda, Johnson üres kézzel megy Brüsszelbe másfél hónap múlva.

Egyes értékelések szerint elvileg nem kizárt annak lehetősége, hogy Johnson bizalmi szavazást kér maga és kormánya ellen. Ekkor egyszerű többség is elegendő ahhoz, hogy megbuktattassa magát, és új választást kényszerítsen ki.

Megalakult a Salviniék nélküli új olasz kormány

Bak Mihály
-
0
Megalakult a Salviniék nélküli új olasz kormány

Balközép-szélbalos koalació alakulhat a szélbalos-széljobbos után Olaszországban. Giuseppe Conte vezetésével az 5 Csillag és a Demokrata Párt próbál úrrá lenni az ország súlyos válságán. Orbán fontos szövetségest veszít.

Megalakult az új olasz kormány, amelyet az újrázó Giuseppe Conte vezet. Ezúttal az inkább szélsőbalos elitellenes 5 Csillag Mozgalom (M5S) és a balközép Demokrata Párt (PD) részvételével. Conte kabinetje csütörtök délelőtt teszi le az esküt az államfői palotában. Ezt követően az olasz törvényhozás mindkét házának bizalmat kell szavaznia az új kormánynak.

Az új kormányban Luigi Di Maio, az M5S vezetője kapja a külügyminiszteri tárcát, míg a független  Luciana Lamorgese magas rangú köztisztviselő lesz az új kormány belügyminisztere. Ő Matteo Salvinit, a szélsőjobboldali Liga vezetőjét váltja a belügyi tárca élén.

Conte ezzel meghosszabbíthatja miniszterelnökségét. A független, párton kívüli jogászprofesszor tavaly júniusától vezette az M5S és a Liga alkotta kormányt. Az azóta eltelt időben azonban

a két párt támogatása megfordult, a Salvini vezette Liga a legnépszerűbb párt lett

a májusi európai parlamenti választáson. Ezután döntött úgy a belügyminiszter, miniszterelnök-helyettes Salvini, hogy megkísérli átvenni a hatalmat. Ezért augusztus elején bizalmatlansági indítványt nyújt be Conte ellen, utóbbi azonban inkább lemondott. Ezután a pártközi tárgyalásokon kiforrott a jelenlegi felállás Sergio Mattarella államfő hathatós közreműködésével.

Az új olasz kormánynak azonban ugyanazokkal a problémákkal kell szembenéznie:

a drasztikus államadóssággal és a lényegében leállt gazdasági növekedéssel.

Az előző koalícióban szinte alig volt közös pont az M5S és a Liga között a korábbi politika elutasításán kívül. A csillagosok egyféle alapjövedelemmel nyerték meg a tavalyi választást (amit a Liga ellenzett), a Ligának pedig jelentős adócsökkentés (klasszikus neoliberális eszköz) ígérete volt a fő ígérete. Ennek következtében növekedésnek indult a költségvetési hiány és az államadósság.

A PD azonban a hagyományos gazdaságpolitika híve,

ezért ismét nem lesz egyszerű az együttműködés az új kormányban. Az viszont jelentős változás, hogy az M5S időközben szinte teljesen kiírta gyakorlatából az EU-ellenességet.

Az új kormánnyal Salvini személyében Orbán fontos szövetségese, „harcostársa” került ki a hatalomból.

A finnek bekeményítenek Orbánéknál

Bak Mihály
-
0
A finnek bekeményítenek Orbánéknál

A finn uniós elnökség keretében meghallgatást tartanak a Magyarországgal szemben zajló 7-es cikkelyes eljárás keretében. Támogatják az uniós finanszírozás jogállamisághoz kötését.

A második félévben Finnország az EU soros elnöke. Ennek céljait ismertetve Anna-Maja Henriksson finn igazságügyi miniszter ma az Európai Parlament állampolgári jogi, igazságügyi és belbiztonsági bizottságában (LIBE) bejelentette (a felvétel itt megtekinthető), hogy a jogállamiság megerősítése a célja a finn elnökségnek.

Ennek keretében tovább viszik a korábban elkezdett 7-es cikkely szerinti eljárásokat. A Magyarországgal kapcsolatos ügyben szeptemberben megtartják az első meghallgatást az Általános Ügyek Tanácsában – mondta Henriksson. Ezen a magyarországi jogállamisági helyzetet és a demokrácia állapotát vitatják meg.

Hatékonyabb jogállamisági eszköztárat szeretne Finnország. A bizottsági ülésen arról is beszélt a finn miniszter, hogy szeretnék, ha

az uniós finanszírozás és a jogállamiság közti kapocs megerősödne.

A jogok és értékek is a finanszírozás részét képezik – tette hozzá.

A meghallgatás eredményének ismeretében szeptember 30-án Budapestre látogat az Európai Unió soros elnökségét betöltő Finnország miniszterelnöke, Antti Rinne. A magyar kormány mindenesetre elutasítja a költségvetés és a jogállamiság összekötését.

A LIBE bizottságba jelölte a Fidesz Hidvéghi Balázst harmadik alelnöknek. Az Európai Néppárt azonban harmadszor se terjesztette be szavazásra a mai ülésre több frakció ellenállása miatt.

Brexit: mélyül a káosz, új választás jöhet

FüHü
-
0
Brexit: mélyül a káosz, új választás jöhet

Ma megszavazhatja a brit parlament, hogy megtiltja a megállapodás nélküli Brexitet. Az éjszakai vereség után Boris Johnson új választást helyezett kilátásba, amihez viszont kétharmados szavazat kell az alsóházban. Jelenleg már a sima többség is megszűnt Johnson mögött.

Kedd éjjel a brit alsóház napirendre vette a Munkáspárt előterjesztését, amely törvényben tiltaná meg, hogy október 31-én Nagy-Britannia megállapodás nélkül lépjen ki az EU-ból. A 328-301 arányú szavazáshoz az kellett, hogy 21 konzervatív képviselő is a kormány ellen szavazzon. Ezzel

az alsóházi többség kivette a konzervatív párti kormány kezéből a parlamenti ügymenet irányítását.

A vitában Boris Johnson megismételte, hogy kizárt újabb halasztás a Brexit időpontjára, az ország akár így, akár úgy, október végén otthagyja az EU-t. Johnson felszólalása közben Philip Lee egykori igazságügyi államtitkár meglehetősen színpadiasan felállt helyéről és a konzervatív frakcióból átült a Brexitet ellenző Liberális Demokratákhoz. Ezzel

megszűnt a kormány többsége,

amit eddig is csak az északír – Brexit-párti – Demokratikus Unionista Párt támogatásával kapott meg.

Johnson a szavazás eredménye után előrehozott választások kiírását helyezte kilátásba arra az esetre, ha a parlament ma megszavazza az ellenzéki indítványt. Az alsóház várhatóan szerda este veszi napirendre a Munkáspárt által beterjesztett tervezetet.

Ennek lényege az, hogy ha október 19-ig a parlament nem járul hozzá új Brexit-megállapodáshoz, és ahhoz sem, hogy a brit EU-tagság megállapodás nélkül szűnjön meg,

Johnsonnak kezdeményeznie kell az EU-nál a kilépés elhalasztását 2020. január 31-ig.

A további három hónapi halasztáshoz az EU-ban maradó országok egyhangú jóváhagyása szükséges.

Boris Johnson az elmúlt napokban azonban többször is határozottan leszögezte, hogy

semmilyen körülmények között nem hajlandó kezdeményezni az EU-nál a kilépés elhalasztását.

Sokszor hangoztatott álláspontja az, hogy a brit EU-tagság mindenképpen megszűnik október utolsó napján, akár sikerül újratárgyalni az előző miniszterelnök, Theresa May által az Európai Unióval tavaly novemberben elért, a londoni alsóház által azonban háromszor is elvetett megállapodást, akár nem.

Johnson szerint a törvénytervezet az EU kezébe adná a további tárgyalások irányítását, és ebben az esetben az EU maga határozhatná meg, hogy meddig tartja az unióban Nagy-Britanniát. Ő ebben nem vesz részt – mondta -, ezért ha az alsóház szerdán elfogadja az ellenzéki indítványt, a brit választóknak kell dönteniük arról, hogy Nagy-Britanniát ki képviselje az október 17-én esedékes EU-csúcsértekezleten.

Vagyis addigra új választással kell miniszterelnököt pajzsra emelni. Erre október 14-én vagy 15-én kerülhetne sor.

Johnson szerint „mindenki tudja”, hogy ha a Munkáspárt vezetője, Jeremy Corbyn lenne a miniszterelnök, akkor „könyörögne” az EU-nak a Brexit halasztásáért, és elfogadná az EU minden követelését. Én nem akarok választásokat, de ha a képviselők szerdán a Brexit újabb értelmetlen, potenciálisan évekig tartó halasztását írják elő, akkor ez lenne az egyetlen megoldási lehetőség – mondta Johnson.

Ez azonban nem ilyen egyszerű. Korábbi törvénymódosítás 5 évre rögzítette a két választás közötti időszakot. Ennek alapján a következő választás 2022-ben lenne esedékes, és az ennél előbbi parlamenti választás kiírásához a 650 fős alsóház kétharmados többségének támogatására lenne szükség. Amiben elvben érdekelt a Munkáspárt is, bár elnöke, Jeremy Corbyn is inkább euroszkeptikus. Ráadásul a közvélemény-kutatások jelentős előnyt mérnek a Toryk javára. Tehát

nagy az esélye annak, hogy Johnson megerősödve kerülne ki az előre hozott választásból,

kényelmes többségbe kerülve az alsóházban.

Amely ráadásul végleg el is tűnhet, mert megerősítették, hogy Johnson terve az: a szavazáson szembe forduló 21 képviselőt kizárják a Konzervatív Pártból, akiknek megtiltják, hogy a párt színeiben induljanak a következő választáson. Közöttük van számos egykori kormánytag, például Philip Hammond volt pénzügyminiszter, Greg Clark, az üzleti ügyek volt minisztere és Rory Stewart volt nemzetközi fejlesztési miniszter. Ugyancsak a kormány ellen szavazott Sir Nicholas Soames, Sir Winston Churchill néhai brit miniszterelnök unokája.

Továbbiak

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK

Független Hírügynökség Kft.
Kapcsolat: info@fuhu.hu

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA

© Független Hírügynökség