Világ Archives Page 305 of 640 › Független Hírügynökség

Putyin megkapta Bolivar kardjának másolatát Venezuela elnökétől

Polonius

-

2019-09-26

Putyin megkapta Bolivar kardjának másolatát Venezuela elnökétől

Orosz cégek újabb egymilliárd dollárt fektetnek be a latin-amerikai országba, melyet az USA szankciói fojtogatnak. Erről beszélt Putyin elnök miután tárgyalt Nicolas Maduro venezuelai államfővel Moszkvában.

Oroszország eddig több mint négymilliárd dollárt fektetett be Venezuelában, mely egykor Latin Amerika virágzó állama volt, de most a csőd szélére került. Az olaj árának csökkenése és a rossz gazdálkodás oda vezetett, hogy a baloldali populista rendszer az összeomlás szélére került. Ráadásul az Egyesült Államok szankciókat rendelt el az ország ellen mondván, hogy Venezuelában nem respektálják a demokráciát. A nyugatbarát politikus, Guaido a parlament támogatásával elnökké kiáltotta ki magát, de a hatalomátvétel nem sikerült, mert a hadsereg kitart Maduro elnök mellett.

Venezuelát jelenleg Oroszországon kívül Kína, Kuba és Törökország támogatja. Ennek persze ára van: az oroszok szépen csendben felvásárolják az olajmezőket Venezuelában cserébe azokért a hitelekért, melyeket Venezuela képtelen törleszteni. Maduro elnök mindenesetre végtelenül hálás Putyinnak, aki ebben a helyzetben is támogatja rendszerét. Nemcsak pénzzel, de katonákkal is. Az orosz titkosszolgálat fegyveres alakulatai védelmezik Maduro elnököt a kubai csapatokkal együtt. Ezért is adta át Maduro elnök a nagy szabadságharcos, Simon Bolivar kardjának a másolatát Putyin elnöknek a Kremlben, ahol először fogadták Venezuela államfőjét azóta, hogy országa az amerikai szankciók miatt végleg a padlóra került.

A La Repubblica közölte a máltai megállapodás szövegét

FüHü

-

2019-09-26

0

A La Repubblica közölte a máltai megállapodás szövegét

A Földközi-tengeren érkező migránsok létszámának jelentős növekedése esetén szétosztásukat akár fel is függeszthetik – olvasható a máltai megállapodásnak abban az angol nyelvű változatában, amelyet a La Repubblica című olasz napilap szerzett meg és közölt szerda este.

Első alkalommal hozták nyilvánosságra a Franciaország, Németország, Olaszország és Málta közt született megállapodás szövegét, amelyből eddig csak részletek voltak ismertek. Az olasz lap hangsúlyozta, hogy nem végleges megállapodásról van szó, hanem egy jövőbeli, további tagállamokat bevonó megállapodás vázlatáról.

A La Repubblica honlapján publikált ötoldalas dokumentum a bevezető rész után 15 pontban foglalja össze a földközi-tengeri útvonalon felvett migránsok szétosztási rendszerét.

Az első pont szerint az aláíró országok állami hajói saját országaikba szállítják a fedélzetükre felvett migránsokat. A La Repubblica értelmezése szerint ez a katonai hajókra vonatkozik, de utalhat akár kereskedelmi hajókra is. Korábbi információk szerint a megállapodás a katonai hajók és a civil hajók esetében Olaszországot és Máltát jelölte meg első európai érkezési pontként.

A 9. pont a tengeri mentési műveletet végző civil hajókat érinti. Leszögezi, hogy tiszteletben kell tartaniuk a mentést koordináló illetékes hatóságok utasításait. Felszólítja a civil hajókat, hogy ne kapcsolják ki helymeghatározási radarrendszereiket, valamint ne ösztönözzék a migránsokat szállító hajók elindulását az afrikai partoktól azzal, hogy fényjelzéssel vagy más módon tudatják jelenlétüket. A megállapodásnak ez a kitétele a korábbi olasz balközép kormány 2017-ben bevezetett magatartási kódex szabályait idézi.

A máltai megállapodás 15. pontja hat hónapig tartó pilóta projektnek nevezi a szétosztási rendszert. Megjegyzi, hogy ha az áthelyezendő személyek száma jelentősen emelkedik, a megállapodáshoz csatlakozott országok újabb konzultációt tarthatnak, amelynek ideje alatt az egész szétosztási mechanizmust felfüggeszthetik.

Egymillió eurós hiteléről faggatják a román biztos jelöltet az európai honatyák

Polonius

-

2019-09-25

0

Egymillió eurós hiteléről faggatják a román biztos jelöltet az európai honatyák

Az Európai parlament jogi bizottságát zavarja, hogy Rovana Plumb közlekedési biztos jelölt nem tüntette fel vagyonbevallásában azt a két hitelét melyek összértéke egymillió euró!

Ez felvetheti az összeférhetetlenségi problémát, mert a közlekedési biztos olyan nagy fontosságú ügyekben játszhat szerepet mint például a kamionos vita, mely szembeállítja a keleti és nyugati szolgáltatókat az Európai Unióban. Rovana Plumb asszony, aki több szociáldemokrata kormányban volt miniszter Bukarestben azt állítja, hogy azért nem tüntette fel a vagyonbevallásában az egymillió eurós hitelt, mert azt az uniós előírások nem teszik kötelezővé. Romániában viszont bevallotta azt, mert ott mások a vagyon nyilatkozat szabályai.

A román biztos jelölt kínos kérdésekre számíthat ezzel kapcsolatban akkor amikor az Európai parlament meghallgatja a jelölteket az új brüsszeli bizottságba szeptember 30 és október 9 között. Annál is inkább faggatni fogják a román jelöltet mert hazájában már belekeveredett különböző korrupciós ügyekbe. A többi között hozzásegítette a szociáldemokraták vezérét egy dunai sziget megszerzéséhez. Liviu Dragnea azóta börtönben csücsül – más korrupciós ügyek miatt. Az a román korrupcióellenes főügyész, aki lebuktatta őket az EU új ügyészségének vezetője lesz. Laura Codruta Kövesi jelölését saját hazájának kormánya egyáltalán nem támogatta. Sőt a román szociáldemokraták mindent megtettek azért, hogy a román jelölt ne kapja meg a posztot, melyet végül az Európai parlament támogatásával megkapott.

Erdogan összehasonlítja Izraelt a náci Németországgal

Kenderessy Milán

-

2019-09-25

0

Erdogan összehasonlítja Izraelt a náci Németországgal

Benjamin Netanyahu felszólította Tayyip Erdogan török elnököt, hogy „hagyja abba a hazugságot”, miután Erdogan felmutatott egy Izrael térképet a világ vezetőinek címzett beszéde során, azt állítva, hogy „Palesztina” területe egyre csökken. Röviddel a beszéd előtt összehasonlította a II. világháborúban a zsidók ellen elkövetett népirtást a gázai eseményekkel.

Tayyip Erdogan török elnök kedden az ENSZ Közgyűlésén a világ vezetői előtt megtartott beszédében hangoztatta, hogy az izraeli-palesztin konfliktus egyetlen megoldása a palesztin állam „azonnali létrehozása”.

„Az egyedüli megoldás az egységes területekkel rendelkező független palesztin állam azonnali létrehozása, a Kelet-Jeruzsálemmel, mint fővárossal a 1967-es határok alapján” – mondta. „Bármely más béketervet soha nem fogunk végrehajtani.”

Röviddel az ENSZ Közgyűlésén tartott beszéde előtt az elnök egy New York-ban megtartott találkozón kijelentette a holokauszt során elszenvedett gyilkosságok összevethetők a Gázai övezetben elkövetett izraeli „népirtással”.

„Ha a zsidók ellen elkövetett náci népirtást megvizsgáljuk, akkor ugyanabból a nézőpontból kell a Gázai övezetben zajló mészárlást is vizsgálnunk” – idézi Erdogant a török Anadolu hírügynökség.

ENSZ Közgyűlése előtt megtartott beszédében Erdogan felmutatott egy olyan térképet amely bizonyítani igyekszik Izrael fokozatosan növekvő területét az egyre csökkenő palesztin területekkel. „Hol vannak Izrael állam határai?” – kérdezte Erdogan, aki szerint a zsidó állam a világ egyik rasszistabb országa.

Elnökök lennének

Magyari Nándor László

-

2019-09-25

0

A jelenlegi elnök, első mandátuma alatt nem volt sem „játékos”, a szónak abban az összekacsintós, hogy ne mondjak csintalant, értelmében, de lényegében negatív aurával és befolyással, mint Traian Băsescu volt, és nem volt „álmodozó értelmiségi” sem.

Emil Constantinescu, aki a ’89-es fordulatot követően, első volt a valóban rendszerváltó elnökök/politikusok között, hiszen Ion Iliescu a létezett szocialista rezsim fiaként, annak csak meghosszabbítója volt, és maradt: Ceaușescu „emberarcú változata”.

Mindent egybevetve Iliescut a román Kádárként jellemezhetjük, akinek sikerült desztalinizálni a megörökölt politikai rendszert, mondjuk úgy nyitottabbá és élhetőbbé tenni, viszont demokratikussá és hatékonnyá változtatnia, a viszonylag kedvező körülmények ellenére sem tudta.

Constantinescu, az első ellenzéki, művelt értelmiségi, nem indult második mandátumért. Egyfelől a jóérzés – annak a tudata, hogy keveset vagy szinte semmit sem tehet az elnöki pozícióból – késztette erre, de és másfelől főként az hogy, ahogy fogalmazott: „legyőzték a titkosszolgálatok”, amelyek fölött 4 éves mandátuma alatt sem sikerült megszereznie a kontrollt.

Amint mostani egyik vetélytársa ragasztotta rá és minden bizonnyal helyezte föl az elnöki jelzők táblájára Klaus Johannis első mandátumában leginkább „tűzoltó” volt, aki legtöbb energiát arra használt el – amúgy komótos, régivágású, németes úriember lévén, meglehetősen energiatakarékosan működött –, hogy megakadályozza a kormányzó többséget a demokratikus fékek és ellensúlyok magyar módira való fölszámolási kísérleteiben. Azon lehet vitatkozni, hogy mennyiben és milyen konjunktúrának köszönhetően sikerült is ez neki, de nem volt igazán „atom tűzoltó”, ahogy magát jellemezte, mert követő módon és olykor egyenesen lemaradva az eseményekről, vagy pusztán konstatálva azokat oltotta a tüzet, viszont azt soha nem maga rakta, mint elődje Băsescu tette.

Klaus Johannis

elnöksége teljes idején „ellenzékből” elnökölt. Első korszakában egy – akkor is a leginkább a posztkommunista PSD támogatásával működő – de formailag technokrata kormány mellett, azután pedig a „paloták közti” (az elnöki, azaz Cotrocen-i palota és a Victoria téri kormánypalota közötti) háború egyik szereplőjeként, nyílt ellentétben a kormányzó hatalommal és annak mára bebörtönzött vezérével Liviu Dragneaval. A dolog mostani állása szerint Johannis legyőzte ellenfelét és a hatalomhoz, az erősebbhez való csatlakozás (bandwagon effect) mindig is jellemezte a román politikai mezőnyt, ezért a belpolitikai szcénán ő a fő szereplő. És persze Johannis pozitív külföldi imidzse is teszi, hogy toronymagasan vezeti a közvélemény-kutatásokat, és hogy minden valószínűség szerint novemberben új mandátumot szerez. Ha a saját térfeléről – legalábbis elvi és a jórészt azonos szavazóréteget megszólító –

Dan Barna

nem indult volna elnökjelöltként, valószínű a jelenlegi elnök első fordulóban megszerzi a voksok többségét. Biztosan van az a spin doctor, aki érti a Dan Barna jelölését, viszont szempontomból indulása érthetetlen és értelmetlen. Az új politikai formáció jelöltje (USR-PLUS), aki minden bizonnyal bírja a (nagy)városi yuppik és mindenféle szabadúszó, de a nyugatotjárt, aktív és többnyire optimista hipsterek többségének bizalmát is „jó arc”, CV-je, eddigi megnyilvánulásai bizonyítják ezt. Csakhogy éppen mert habitusánál fogva hajlamos egyfelől az önmegtartóztatásra (mecsoda pozitív tulajdonság ez egy politikusnál a „volt” való valóságban!), arra, hogy ne kövesse ellenfeleit, amikor azok „lemennek kutyába”, amikor teljes gátlástalansággal lépnek föl a politikai színpadon, veszíteni fog. Másfelől Dan Barna nem az alternatív tények és posztigazságok embere – ebben is hasonlít Johannisra – hanem sokkal inkább a populista (és nem egyszer demagóg, azaz divatos) politikus ellentéte. Dan Barna a jövő embere, legalábbis ez körvonalazódik és tandemben Dacian Cioloș-al nagyon is elképzelhető, mint az „új pártok” képviselői fogják uralni a román politikai szcénát a jövőben, de egyelőre, ahogy mondani szokás not yet. A mostani jelöltsége élesen szembehelyezi a jelenlegi miniszterelnök-asszonnyal, aki Dragnea elnök-jelölti hangja, az illiberális populizmus képviselője (nem összetévesztendő a lassan „klasszikus román nacionál-kommunista” hullám képviselőivel, akik a futottak még kategóriában játszanak). Szóval a fölső házban a harmadik

Viorica Dăncila miniszterelnök-asszony

elnök-jelölt, ha nem is különösebb meggyőződés, de a „hátország”, a párthagyomány, a vidéki kiskirályok egy részének presztízse kötelezi erre. A PSD „üdvöskéje” a nemrég még spárgán rángatott Dragnea-baba jelölése abszurd, de van neki rendszere, azaz beágyazott, le-, illetve bejáratott pártapparátus van mögötte. Sokféle és sokrétű az a konglomerátum, amit a hölgy „megörökölt” – ugyanis a legfőbb politikai donor-párt, a poszt-szocialista Iliescu-féle párt, amelynek mintegy bomlástermékei a „hagyományos nacionalista-populista” pártkezdemények – de, még mindig a leginkább beágyazott, a legtöbb vidéki polgármestert és tanácsost adó tömegpárt. Dăncila „csak” a második fordulóba jutásért száll harcba – amint jelzi is – viszont arra valóban esélyes, a hölgy viszont egyáltalán nem a jövő, ő a múlt, a reziduális poszt-kommunista párt, kissé primitív, románul is helytelenül beszélő, tajdag és kiszolgáltatott képviselője a vidékiségnek, a kisembereknek, akik lényegében apolitikusak, de még mozgósíthatók: vénasszonyok nyara. Ugyanakkor a kis-, és apró-jelöltekkel összevetve, akár húsz százalékra és második fordulóra is esélyes, és aztán ott van a

futottak még kategória, amelyben egyik reakciós és rolleres.

A humormentes ember viccelődései – az álmoskönyv szerint – visszájára szoknak elsülni, ezért a roller már-már megelőlegezetten „szopóroller”-é válhat, ugyanis a FfP vezérének jelzett tulajdonsága, savanyúvá teszi. Persze jelképesen, az e-roller, menőnek tűnik, csakhogy vélhetően ennyit tud és gondol a környezetvédelemről, oszt jónapot. A roller lehet a hibás azért is, hogy Kelemen második fordulóban, sőt államelnöknek látja/láttatja magát, elnöki stand up-osnak, meg Johannisnál magasabbnak (ellenőrizetlen az a „hír”, hogy a valóságban is az) és ez nem vicc, hanem populista kampánypropaganda!

De ne időzzünk sokat a politainment (a vicces politika, a paródia) témájánál, mert lényegesebb dolog is fölmerül a jelölttel és vállalkozásával kapcsolatban. Ugyanis itt volt/van a jó alkalom, hogy a rommagyar jelölt a progresszió mellé álljon, mert nem hiszem, hogy ezúttal föltétlen Fidesz elvárás szerint kellett volna pozicionálnia. Hogy Dan Barna-t jelölte ki a FfP fő ellenfélnek, vagyis az új, alulról szerveződő párt jelöltjét, aki igyekszik a rommagyarokat is megszólítani, immár saját ízlést, a rommagyar politikai mainstream saját jogon való végleges elköteleződését jelzi, a populista (eredetileg illiberális, manapság keresztény szabadságos, de lesz ez még egyéb is) kurzus, az orbánizmus mellett. Kelemen Hunornak jelöltetnie kellett magát, mint mondja is megőrizendő a hagyományt, csakhogy.

A választott út, vidáman e-rollerezve, egyenesen a zsákutca falának vezet: a nihilbe.

Melyik politikus a legszennyezőbb?

Bak Mihály

-

2019-09-24

0

A japán miniszterelnök repülőútjai során eregette a legtöbb széndioxidot a levegőbe tavaly, megelőzte Donald Trumpot is. A legkímélőbbek a spanyol kormányfők voltak. Orbán nincs a listán, de nehéz is lenne, mert nem tudni pontosan, hány géppel repül és kiével.

A világ húsz legfejlettebb országa (G-20) kormányainak vezetői által tavaly teljesített repülőútjait vette górcső alá a német FromAtoB online utazási iroda, a hivatali repülőgépek alapján kiszámolva, mennyi karbonnal szennyezték a környezetet.

Japán, amerikai élboly

Meglepő módon a japán miniszterelnök, Abe Sindzso nemzetközi útjai produkálták a legtöbb CO2-kibocsátást, több, mint 14 ezer tonnát. Őt követi Donald Trump amerikai elnök 11 ezer tonnával. Noha Trump csak 131 ezer kilométert repült, míg a japán politikus 206 ezret, az ő Boeing 747-ese korszerűbb, kevesebb károsanyagot ereget ki – derül ki a német cég adatsorából, amely az első hét politikus repülési adatait és értékeit részletezi. A G-20-ak közül Ausztrália, Mexikó, Indonézia és Svájc megtagadta az utazási információk kiadását, Szaúd-Arábia királya és miniszterelnöke pedig 2017. október és 2019. február között nem vállalt állami külföldi utazást, ezért szintén kívül került a rangsorból, olvasható a részletes ismertetőben. Az így megmaradó teljes 15-ös lista a statista.com oldalán található.

A vezető országok vezető politikusainak élmezőnye Boeinget vagy Airbust használ, az első hétben egyedül a briteknek van saját gyártmányú gépük, BAe 146-os.

Vannak, akik beérik kisebb géppel

A rangsor érdekessége, hogy a listát záró spanyol miniszterelnökök (Mariano Rajoy és az őt 2018 közepén váltó Pedro Sánchez) 40 ezer kilométerrel többet repültek Trumpnál, környezetterhelésük töredéke (8,5 százaléka) annak. Ennek magyarázata, hogy a spanyolok e célra Falcon 9000-est használnak, ami egy kicsi, elsősorban üzleti célú repülőgép. Ugyanígy kisebb gépet használ a holland miniszterelnök és brazil elnök, valamint a brit miniszterelnök. Az ő gépeik fajlagos károsanyag-kibocsátása töredéke a nagy masinákénak.

Orbánét nehéz lenne összesíteni

A listán nincs rajta Orbán Viktor, mert Magyarország nem tagja a G-20-as klubnak. De ha bővebb rangsort akartak volna készíteni a németek, jó nagy munkára kényszerülnének. Orbán ugyanis a legváltozatosabb módokon repül. Tavalyelőtt vásároltak két használt Airbus A-319-est, majd vettek egy Falcon 7X-et, amiről később kiderült, hogy szintén kettő van belőle. Mindegyiket katonai szállítógépként jelölték meg, folyamatosan tagadva, hogy kormánygépek lennének, noha Orbán sokszor ezeket vette igénybe. De gyakran használta az OTP Falcon 900-asát, amelyet kormánygép-jelöléssel is ellátták a nemzetközi forgalomban, a Mészáros Lőrinc érdekeltségében lévő Bombardier Global 6000-est. És akkor a fapados repülőgépek igénybevételéről ne is beszéljünk.

Brit bíróság: Johnson átverte a királynőt

Bak Mihály

-

2019-09-24

0

Brit bíróság: Johnson átverte a királynőt

Máris összehívta szerdára az alsóház ülését ennek elnöke, miután a Legfelső Bíróság szerint törvénytelen volt az öthetes ülésfelfüggesztés. Ez lényegében azt jelenti, hogy Boris Johnson átverte a királynőt, amikor a jogellenes szünet elrendelését kérte tőle.

John Bercow, az alsóház elnöke máris elrendelte a törvényhozás ülésszakának folytatását szerdára, miután a Legfelső Bíróság tanácsa egyhangú döntéssel törvénytelennek találta a majdnem öthetes szünet elrendelését. II. Erzsébet augusztus végén hagyta jóvá a szokásos 2-3 hét helyett hosszabb törvényhozási szünetet Boris Johnson miniszterelnök javaslatára.

A bíróság szerint törvénysértő Johnsok előterjesztése, mert észszerű indoklás nélkül függesztette fel a törvényhozás munkáját. Az ítélet alapján ezért meg nem történtnek kell tekinteni a királynői határozatot és mindent, ami utána történt. Vagyis az alsóház munkáját ott kell folytatni, ahol az abbamaradt. Ezért fogalmazott úgy Bercow, hogy nem a parlament újbóli összehívásáról van szó, mert a bíróság végzése szerint az ülés nem ért véget.

Ezzel a szeptember 10-én hatályba lépett, október 14-éigérvényes felfüggesztési határozatot meg kell semmisíteni, illetve a királynőnek visszavonni. A törvénytelenség abból fakad, hogy ezzel a rendkívüli hosszúságú szünettel a törvényhozást megakadályozta Johnson abban, hogy a Brexit előtti utolsó hetekben

tárgyalhasson a megállapodás nélküli EU-kilépésről,

illetve ennek megakadályozásáról – tavasszal tiltotta meg az alsóháza rendezetlen Brexitet.

Ha értelmezzük a bírósági indoklást, akkor az lényegében azt jelenti:

Johnson átverte az uralkodót a jogellenes kéréssel.

A Legfelső Bíróság tájékoztatása szerint Boris Johnson jogi képviselője jelezte, hogy elfogadják a bírósági döntést és az abból eredő minden következményt. Az

egyik következmény Johnson lemondása lehet,

amelyet máris követel Jeremy Corbyn, a Munkáspárt elnöke. Sőt, saját pártján belül is sokan kinyilvánították, hogy elmarasztaló bírósági döntés után nincs más választása.

A miniszterelnöknek van mitől tartania az alsóházban, ahol elvesztette többségét. Ráadásul, ahogyan írtuk, a parlament – még a kormányfő melletti egy fős többségben – szeptember elején elvetette azt, hogy az ország megállapodás nélkül lépjen ki az EU-ból, amelynek jelenlegi határideje október 31. Igaz, az alsóház nagy többséggel elutasította a kilépésre kidolgozott és az EU-val tavaly novemberben aláírt megállapodást is. Vagyis most teljes a patthelyzet.

Johnson mindenesetre már az ítélethirdetés előtt kijelentette:

nem mond le akkor se, ha megsemmisítik a királynői határozatot.

Ezért újra előkerülhet a bizalmatlansági indítvány benyújtása Johnson ellen, merthogy – ha még nem lenne elegendően csavaros a történet – az alsóház azt is elutasította, hogy előre hozott választást írjanak ki.

Jelenleg tehát – noha nincs akadálya a törvényhozás munkájának – senki se tudja megmondani, mit fog tenni az alsóház az újból megnyílt ülésszakon. Mert azt már korábban becikkelyezték, hogy újabb megállapodás híján a miniszterelnöknek kötelező október vége utánra további hosszabbítást kérnie az EU-nál. Johnson eddig azt ismételgette, hogy erre nem hajlandó. Ha mégis, semmi biztosíték sincs arra, hogy az EU kormányfői egyhangú döntéssel kitolják a kilépés napját, egyre többen elégelték meg az eddigi, sehová se vezető kötélhúzást, és az ebből származó bizonytalanságot.

A szélsőjobb a fiatal katonák és rendőrök között toboroz

Polonius

-

2019-09-24

0

A szélsőjobb a fiatal katonák és rendőrök között toboroz

A politikai paletta szélsőséges jobboldali pártjai mindinkább katonák és rendőrök fiatal csoport igyekeznek megnyerni lépjenek be szervezeteikbe.

Erre hívja fel a figyelmet az Europol stratégiai jelentése, melyet a Süddeutsche Zeitung ismertet. A dokumentumból kiderül: növekszik Európában a szélsőjobboldali terrorcselekmények száma. Nincs összesítés erről, mert a legtöbb államban szélsőségesek címén foglalják össze azokat a többnyire illegális politikai vagy vallási szervezeteket, melyek rendszeresen fellépnek a migráns központok ellen. Ezenkívül támadják a muzulmán közösségeket, a baloldali szervezeteket és azoknak vezetőit valamint a melegeket és a Gay Pride felvonulásokat.

Mind több a diplomás fiatal az ilyen szélsőjobboldal szervezetekben, amelyek a törvényesség határán mozognak. Októberben az Európai Unió belügy és igazságügyi miniszterei megvitatják ezt a problémát – értesült a közszolgálati Deutsche Welle, amely arra számít: Horst Seehofer német belügyminiszter még azt megelőzően betiltja a Combat 18 szélsőjobboldali szervezetet Németországban, hogy példát mutasson Európa más államainak.

LEWICA: az egyesült baloldal

Kenderessy Milán

-

2019-09-24

0

Idén ősszel Lengyelországban parlamenti választásokat tartanak. Az ország politikai éghajlatát a konzervatív Jog és Igazságosság Párt (PiS) növekvő hegemóniája, valamint az ellenzéki tábor kaotikus helyzete uralja. Az „Európai Koalíció”, amelyet a legnagyobb ellenzéki pártok alapítottak néhány héttel az európai választások előtt, a választások után váratlanul szétesett. Nemrégiben spontán reakcióként egy új, balra hajló párt-szövetség jött létre: Lewica (a baloldal).

A lengyel baloldali pártok már hosszú ideje beleragadtak a válságba. A liberalizmus és a konzervativizmus közötti szakadék az elmúlt évtized közepe óta jellemzi a lengyel politikát. A csatatér közepén alig van hely a baloldal számára.

Liberális oldalon elsősorban a városi középosztály áll. Tagjai elfogadják a baloldali álláspontokhoz közeli igényeket, például kulturális kérdésekben vagy az európai integráció előmozdítása terén. Nagyon sajátos, hogy Lengyelországban a liberális oldalon uralkodó pártok a konzervatív Európai Néppárt (EPP) családjába tartoznak. Ezzel szemben a lengyel konzervativizmus határozottan a szociálpolitika felé fordult. Inkább a társadalom kevésbé jól teljesítő rétegét, valamint Lengyelország peremterületeit képviseli a városi központokkal való konfliktusuk során.

A régi bal

Lengyelország legnagyobb baloldali pártja – a Demokratikus Baloldali Szövetség (SLD) – képes volt megfékezni az utóbbi évek válságának következményeit. A parlamenti képviselet hiánya ellenére sikerült megőriznie regionális szervezeteit az ország egész területén. A önkormányzati választásokon tavaly, a párt majdnem annyi szavazatot kapott, mint a legutóbbi választásokon a Szejmben (a parlament alsó háza) 2015-ben. Ennek a jó választási eredménynek köszönhetően a Demokrata Baloldali Szövetséget felkérték, hogy csatlakozzon a nagyszabású „Európai Koalíció”-hoz az Európai Parlament választáson remélt sikerkoalícióhoz, amelynek az összes ideológiai megosztottságot kellett egyesítenie. Ez a koalíció, amelyet a liberális Polgári Platform vezet, magas szintű támogatást nyert a szavazatok 38 százalékával. A Demokrata Baloldali Szövetség tagjai öt helyet szereztek. Rekordot jelentő részvételi arány viszont a jobboldal javára billentette a mérleg nyelvét, így Jarosław Kaczyński PiS pártja elérte a mindenkori legjobb eredményt: 45 százalékot.

A közvélemény-kutatások során a Lewica koalíció eléri a 10% körüli támogatási szintet.

Az PiS győzelméhez hozzájárult az újonnan alapított Wiosna párt, amelyet a korábbi Demokrata Baloldali Szövetség aktivista, Robert Biedroń vezet. A Wiosna néhány szavazót elvett az Európai Koalíciótól, mindenekelőtt annak legnagyobb pártjától, a PO-tól. Wiosna elkerülte a baloldallal való közösségvállalást a választási kampányban.

A választások után számos belső konfliktus volt az Európai Koalíción belül. A Lengyel Parasztpárt (PSL) például elfogadhatatlannak találta, hogy a választási kampány során felmerültek az LMBT-kérdések, ezért megtagadta a baloldali pártokkal való koalícióban maradását. A szövetség szétesett. És létrejött egy új bal koalíció.

Új bal született

Az új tömörülés a „ Lewica” három párt koalíciója. A legnagyobb az SLD: hagyományos szociáldemokrata programot képvisel, és körülbelül egymillió szavazóval rendelkezik, akik azonosítják magukat a „baloldal” fogalmával. Az alapvető SLD választók elsősorban a közepes és kis városokban találhatók, mindenekelőtt az ország nyugati és északi részén. A Demokratikus Baloldali Szövetség különös szerepet játszik az új koalícióban, mivel Lewica de jure a Demokrata Baloldali Szövetség a koalíció választási bizottsága.

A koalícióban részt vevő második fél a Biedroń Wiosna. Választási potenciálját nehéz megbecsülni, és teljesen függ a párt elnökének népszerűségétől. A Wiosna programja leginkább egy balliberális párt programjának tekinthető. Választói elsősorban a nagyvárosok polgárságából eredeztethető.

A koalíció harmadik fele a Razem („Együtt”). 2015-ben alapították, és a görög Syriza vagy a spanyol Podemos lengyel megfelelőjének tekinthető. A baloldali kilátások Lengyelországban, valamint a régió többi országában a legfiatalabb generáció körében gyakorlatilag nulla. Razem mindegyik önkormányzati és európai választáson megszerezte a szavazatok 1% -át. A csoport antikommunistának mutatta be az SLD-t. Ezért a Lewica pártlistáinak terjesztése, amely egyben a Razem javát is szolgálta, az SLD engedményét jelenti a kisebb koalíciós partnerek számára.

A közvélemény-kutatások során a Lewica koalíció eléri a 10% körüli támogatási szintet. Az a tapasztalat, hogy a lengyel választók gyakran hajlamosak az új formációk rövid távú támogatására. Ha egy párt megkapja a választási bizottság jogi elismerését, ez csökkenti annak kockázatát is, hogy nem képviseltetik magukat a Szejmben. Lengyelországban a pártkoalícióknak 8%-os, az egyes pártoknak 5%-os eredményt kell elérniük, hogy részt vehessenek a Szejmben, képviselői helyet kaphassanak.

Az a széles körben elterjedt nézet, hogy a választásokon mindenképp lehetetlen lenne felülmúlni az uralkodó PiS- t, a liberális szavazók egy részét ráveheti a kisebb választási szövetség, például Lewica, és nem a Polgári Platformmal való együtt szavazásra.

Lewica stratégiai problémái

A baloldali koalíció kialakulása azonban nem oldja meg a baloldali stratégiai problémákat. A 2007-es és a 2015-ös választásokon az SLD és a liberális baloldali körök együttműködtek, és az együttműködés mindkét alkalommal kudarcot vallott. Az európai baloldal problémája – a hagyományos választópolgárok többségének fiatalabb választójával való összehozása a nagyvárosokban – Lengyelországban is megfigyelhető.

A tipikus baloldali szavazók elsősorban nem a munkásosztályból származnak, hanem a bürokráciából, különösen a rendőrségből és a katonaságból. Az LGTB-ügyletek iránti igény nem érdekli őket. Kritikusan tekintik a katolikus egyház politikai tevékenységét, de nem akarnak kulturális konfliktusokat.

Kelet-Lengyelországban az ortodox kisebbség nagy része baloldalra szavaz. Tagjai hevesen visszautasítják a katolikus egyházzal járó kiváltságokat, de maguk sem támogatják a liberális kulturális igényeket. A legtöbb lengyel szavazó, különösen a baloldali pártok tagjai elutasítják a politikai szélsőségeket.

Az októberi országgyűlési választások és a jövő évi elnökválasztás a lengyel baloldal történetében a túlélés lehetőségének esetleges kitörésének útját is jelenti.

Ezzel szemben a nagyobb városokban a fiatalabb szavazók elutasítják a baloldali szimbólumokat. A hagyományos baloldali szavazókkal ellentétben a kommunista korszak Lengyelországát kritikusan szemlélik, és nem a szociáldemokrata menetrendet támogatják a gazdasági és szoció-kulturális politikában, hanem inkább a piacgazdaság-orientált modellt részesítik előnyben.

2015-ben az „Egyesült Baloldal” szövetség valóban megnyert magának néhány liberális szavazót a nagyvárosi területeken. De ez nem tudta ellensúlyozni számos hagyományos SLD-szavazó veszteségét. A baloldal különösen sok szavazatot veszített kisebb településeken és a szegényebb régiókban.

A baloldal jövője

További probléma az SLD belső párthelyzetét érinti. Néhány népszerű, az SLD-vel társult helyi politikusnak nem engedték, hogy a kisebb pártok antikommunista gondolkodása miatt képviseljék magukat Lewicában. Ezek között volt például Monika Jaruzelska, a Népi Köztársaság utolsó pártelnökének és az átmeneti időszak első elnökének lánya. Néhány ismert SLD-politikus most jelöltként lép fel a PO listáin. Az SLD-vel való közös megjelenés jónéhány Razem-aktivista tiltakozását váltotta ki.

Robert Biedroń Wiosna helyzete még legbonyolultabb. Wiosna csak egy személyre támaszkodik, és gyenge eredményt ért el az európai parlamenti választásokon. Most a vita van azon, hogy Biedroń eredetileg bejelentette az Európai Parlamentben elnyert mandászumának lemondását, de aztán bejelentését soha nem hajtotta végre. A helyi aktivisták távoznak a pártból, és a közvélemény-kutatások alapján támogatottsága szinte megszűnt. Néhány megfigyelő szerint Wiosna a választási kampányban az LGBT-jogokra való összpontosítása volt az egyik legfontosabb tényező a kulturális forradalmat elutasító mérsékelt konzervatív választók jobboldalra távozása szempontjából.

Az ellenzéken belüli helyzet csak az uralkodó PiS javát szolgálja.

A lengyel koalíciós szakadások paradoxonja abban rejlik, hogy néhány választói csoport észrevétlenül ingázik a konzervatívok és a szociáldemokraták között, és hogy sem a Polgári Platform, sem a Demokrata Bal Szövetség nem harcol ezen választókért.

A baloldali koalíció programja a baloldalra jellemző társadalmi-gazdasági és kulturális fogalmakat tartalmazza. Kulturális kérdések dominálnak a Lewica koalíció választási kampányában. Ezzel a taktikával a liberális középosztályú Polgári Platform választópolgárait is rá szeretnék venni a váltásra.

A helyek eloszlása a Szejmben a D’Hondt-folyamat* szerint a legnagyobb választási szövetségek, például a PiS vagy a Civic Platform előnyére működik. Az ebből fakadó arány biztosítja, hogy az ellenzéki pártok kevesebb mandátumot szerezzenek, mint Kaczyński pártjai, még akkor is, ha együtt ugyanannyi szavazatot szerezzenek, mint amennyi a PiS-nek van.

Mivel hiányzik a megfelelő pénzügyi támogatottság, és mivel szintén nem, vagy alig képviseltetik magukat az önkormányzatokban, problémás lehet, hogy Wiosna és Razem továbbra is önmagában létezzen a választások után.

*A D’Hondt-módszer a pártlistás választási rendszerekben a mandátumok kiosztásának egyik módja. A legmagasabb átlagok módszerei közé sorolható. Nevét Victor d’Hondt belga matematikusról kapta. Valamivel kevésbé arányos, mint a Sainte-Laguë-módszer, mert kis mértékben a nagy pártoknak kedvez a széttagolt kis pártokkal szemben.
Ezt a módszert használja a magyar választási rendszer az országgyűlési választásokon az országos (kompenzációs) listás mandátumok kiosztásakor, és az Európai parlamenti választásokon is ezen módszer alapján osztják el a képviselő helyeket.

A választások eredménye dönti el az SLD jövőbeli kapcsolatát a koalícióval és azt, hogy közös pártot képeznek-e. Ha az eredmények sikeresek lesznek, ez előkészíti az utat a szorosabb együttműködéshez. De ha rosszabbnak bizonyulnak, mint a jelenlegi közvélemény-kutatások eredményei, akkor a koalíció kritikájának tendenciája erősödhet.

Az októberi országgyűlési választások és a jövő évi elnökválasztások sikere a túlélést jelentik a lengyel baloldal történetében. Az a tény, hogy a harc eddig sikeres volt, a hagyományos Demokrata Baloldal Szövetség szavazóinak akaratának köszönhető – azonban ezekből a körökből álló választók már nem lesznek elegendők a baloldaliak számára a jövőben. Eddig a baloldali liberalizáció és a fiatal, nagyvárosi választók megkeresése, amelyek a kulturális emancipációt támogatják, mindig választási katasztrófához vezettek. és úgy néz ki a Lewica koalíció sem oldja meg a baloldali stratégiai problémáit.

Rafał Chwedoruk
politológus, a Varsói Egyetem oktatója
és politikai kommentátor írása alapján

Utazz lassabban – több szabadságot kapsz!

FüHü

-

2019-09-24

0

Utazz lassabban – több szabadságot kapsz!

Minimum két nappal többet ad a környezettudatos cég akkor, ha a szabadság idején nem utazol sem repülővel sem pedig személyautóval. A Climate Perks (Klíma prémium) program csak novemberben indul, de máris több vállalat jelezte az Egyesült Királyságban, hogy belép a szervezetbe, mert így akarja megkímélni bolygónk környezetét.

A BBC összeállításában már több fiatal pár is úgy nyilatkozott, hogy ennek alapján állítja össze a programját a következő turista szezonra. Egy pár például a francia Alpokba indul síelni a jövő év elején. Elmondták a BBC-nek, hogy jóval macerásabb a szervezés hiszen mindenki ahhoz szokott, hogy megy a repülőtérre és onnan egyből a célhoz jut. Most nem így lesz: a fiatal pár háromszor át kell, hogy szálljon a francia vasúton amíg eljuthat álmai sí paradicsomába, az Alpokban.

Flygskam – a repülés szégyen

Ezt a nemzetközi kampányt indította Greta Thunberg. A svéd tinédzser jó példával járt elől: yachton kelt át az Atlanti óceánon! Egy repülőút ugyanis Európából Amerikába ugyanakkora szén-dioxid kibocsátást produkál mint amennyit egy átlag indiai egész évben! A felismerés nem igazán új, de a svéd tinédzser világ kampánya tette közismertté a problémát mindenki számára. A brit környezettudatos biztosító már 2009 óta előnyben részesíti azokat, akik nem repülnek. A UK Naturesave eddig csak a biznisz utak alkalmából ajánlotta ezt, de most a kedvezményeket kiterjesztette a vakációs utakra is.

A lassú utazás kellemesebb

Az egész úgy kezdődött – mesélte a Naturesave jogi igazgatója, hogy a cégnél beszélgettünk a vonatos utazás előnyeiről. Elsősorban arról volt szó, hogy kellemesebb vonaton utazni még hogyha lassúbb is, mert lehet nézni a tájat és beszélgetni a helyi utasokkal. Csak mellesleg valaki megjegyezte, hogy a vasút sokkal inkább kíméli a környezetet mint a repülés. Így aztán kezdtünk plusz napokat adni azoknak a dolgozóknak, akik vállalják: nem utaznak repülővel vagy gépkocsival hanem inkább az olyan társas formákat részesítik előnyben mint a vasút vagy az autóbusz. Ma már a dolgozóink egynegyede él ezzel a kedvezménnyel – mondta a környezettudatos cég jogi igazgatója. „Ráadásul az ügyfeleink is látják: mi nemcsak beszélünk a környezet védelméről, de tudatosan teszünk is érte!”

A repülő benzin olcsó, mert nem adóztatják

A Climate Perks kezdeményezés egy környezettudatos jótékonysági alap szellemi gyermeke. A kampány menedzser, Emma Kemp a BBC-nek elmondta, hogy a nemzetközi légiforgalom jogtalan előnyt élvez, és ezért tudja olyan olcsón adni a jegyeket. A nemzetközi légiforgalmat ugyanis nem terheli az a magas jövedéki adó, amely a legtöbb országban a benzinnél megszokott. Ily módon a repülőjáratok utasai nem fizetik meg annak árát, hogy milyen nagy károkat okoz a környezetben már egyetlen repülőút is. Emma Kemp maga is jó példát akar mutatni: legközelebb Horvátországba utazik – vonattal! Ez jó hosszú út az Egyesült Királyságból, de a kampány menedzser megkedvelte a vonatozást. Másoknak is ezt ajánlja. Arra is felhívta a figyelmet: sokan érzik a lelkük mélyén, hogy kárt okoznak a környezetben azzal, hogy gyakran szállnak repülőre. Ha most a cégek jutalom szabadsággal díjazzák a környezettudatos magatartást, akkor könnyebb lesz megszabadulni a lelkiismeret-furdalástól, melyet a repülés kiválthat a környezettudatos polgárokból.

Világ

Orosz cégek újabb egymilliárd dollárt fektetnek be a latin-amerikai országba, melyet az USA szankciói fojtogatnak. Erről beszélt Putyin elnök miután tárgyalt Nicolas Maduro venezuelai államfővel Moszkvában.

A Földközi-tengeren érkező migránsok létszámának jelentős növekedése esetén szétosztásukat akár fel is függeszthetik – olvasható a máltai megállapodásnak abban az angol nyelvű változatában, amelyet a La Repubblica című olasz napilap szerzett meg és közölt szerda este.

Az Európai parlament jogi bizottságát zavarja, hogy Rovana Plumb közlekedési biztos jelölt nem tüntette fel vagyonbevallásában azt a két hitelét melyek összértéke egymillió euró!

A jelenlegi elnök, első mandátuma alatt nem volt sem „játékos”, a szónak abban az összekacsintós, hogy ne mondjak csintalant, értelmében, de lényegében negatív aurával és befolyással, mint Traian Băsescu volt, és nem volt „álmodozó értelmiségi” sem.

Klaus Johannis

Dan Barna

Viorica Dăncila miniszterelnök-asszony

futottak még kategória, amelyben egyik reakciós és rolleres.

A választott út, vidáman e-rollerezve, egyenesen a zsákutca falának vezet: a nihilbe.

Japán, amerikai élboly

Vannak, akik beérik kisebb géppel

Orbánét nehéz lenne összesíteni

tárgyalhasson a megállapodás nélküli EU-kilépésről,

Johnson átverte az uralkodót a jogellenes kéréssel.

egyik következmény Johnson lemondása lehet,

nem mond le akkor se, ha megsemmisítik a királynői határozatot.

A politikai paletta szélsőséges jobboldali pártjai mindinkább katonák és rendőrök fiatal csoport igyekeznek megnyerni lépjenek be szervezeteikbe.

A régi bal

A közvélemény-kutatások során a Lewica koalíció eléri a 10% körüli támogatási szintet.

Új bal született

Lewica stratégiai problémái

Az októberi országgyűlési választások és a jövő évi elnökválasztás a lengyel baloldal történetében a túlélés lehetőségének esetleges kitörésének útját is jelenti.

A baloldal jövője

A lengyel koalíciós szakadások paradoxonja abban rejlik, hogy néhány választói csoport észrevétlenül ingázik a konzervatívok és a szociáldemokraták között, és hogy sem a Polgári Platform, sem a Demokrata Bal Szövetség nem harcol ezen választókért.

Flygskam – a repülés szégyen

A lassú utazás kellemesebb

A repülő benzin olcsó, mert nem adóztatják

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA