Kezdőlap Világ Oldal 297

Világ

Lavrov: Amerikai ivadék volt Abu Bakr al-Bagdadi

Az USA által kitalált ivadéknak nevezte az Iszlám állam vezérét az orosz diplomácia vezetője. Lavrov külügyminiszter visszhangozta Asszad szíriai elnök gyanúját: lehet, hogy Abu Bakr al- Bagdadi nem is halt meg – ahogy azt Trump elnök állította!

Az viszont biztos, hogy az amerikaiak hozták helyzetbe Abu Bakr al-Bagdadit azzal, hogy illegálisan megszállták Irakot és lerombolták az iraki államot. Abu Bakr al-Bagdadi egy olyan börtönben kezdte meg a karrierjét, mely az amerikaiak ellenőrzése alatt állt – hangsúlyozta Lavrov orosz külügyminiszter.

Moszkvában gyakran hangoztatták, hogy az Iszlám állam az USA által létrehozott politikai konstrukció, melynek a célja az, hogy vallás háborút folytasson Irán ellen. Megakadályozva azt, hogy Iránt és libanoni szövetségesét, a Hezbollah siita milíciát folyosó kösse össze egymással. A kapcsolat végül létrejött Szíriában, ahol az irániak és a Hezbollah együtt küzdöttek a kormánycsapatokkal az Iszlám állam ellen. Asszad szír elnök is azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy a saját céljaira használja ki az iszlamista fanatizmust a Közel Keleten.

Törökország azzal fenyegetőzik , hogy visszaküldi az európai dzsihád harcosokat a hazájukba

Nem őrizhetjük a végtelenségig az Iszlám állam harcosait és családtagjaikat – hangsúlyozta Törökország belügyminisztere. Sajtóértekezletén Szulejman Szojlu belügyminiszter felelőtlennek nevezte az európai államok magatartását, mert azok nem akarják visszafogadni azokat a dzsihád harcosokat, akik európai államok polgárai.

Az Iszlám állam fénykorában ezer számra vándoroltak ki iszlamista fiatalok Európából a Közel Keletre, hogy ott részt vegyenek a vallás háborúban. Jelentős részük elesett a harcokban, de sokan fogságba kerültek. A kurd milícia sok dzsihád harcost és családtagot őrzött Szíria északi részén. Minthogy a törökök kivonulására késztették a kurdokat, ezért a dzsihád harcos probléma is Törökországra maradt. Menetközben mintegy ötszáz dzsihád harcos megszökött, az ő sorsukról senki nem tud semmit. Az európai államok nem akarják visszafogadni a dzsihád harcosokat, mert attól tartanak, hogy Európában merényleteket követnének el. Brüsszelben a Zsidó múzeum ellen egy olyan dzsihád harcos követett el merényletet, aki a Közel Keletről tért vissza hazájába. Négy embert megölt és többet megsebesített. Elfogták és életfogytiglani börtönre ítélték.

Sok európai állam úgy akarja ezt megakadályozni, hogy megfosztja állampolgárságuktól a dzsihád harcosokat. Így tett Nagy Britannia, Hollandia, Franciaország és Dánia. A török külügyminiszter képmutatónak nevezte ezt a viselkedést mondván: az európai államok rábízzák a törökökre, hogy foglalkozzanak ők a dzsihád harcosokkal! Törökországban nagyszámú antiterrorista akciókat hajtottak végre az elmúlt napokban, hogy megelőzzék a dzsihád harcosok esetleges merényleteit.

Erdogan elnök magatartása meglehetősen kétértelmű az Iszlám állammal szemben.

Amíg fennállt a fanatikus rendszer Szíriában és Irakban, a törökök jó kapcsolatot építettek ki vele. Erdogan elnök fia intézte az Iszlám állam olajkészletének értékesítését a világpiacon. A törökök fegyvereket adtak el az Iszlám államnak.

A francia terrorelhárítás szerint a török titkosszolgálat segíthet az Iszlám államnak megszervezni a nagy franciaországi merénylet sorozatot. Mindeközben a kurd milícia hősiesen harcolt az Iszlám állam ellen. A törökök azonban őket vádolják terrorizmussal, és kényszerítették a kurd milíciát arra, hogy feladja a helyi autonómiát.

A törökök akcióját elítélte az Európai Unió, de Magyarország nem. Erdogan elnök köszönetet mondott ezért Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek.

Asszad: az USA kihasználja az iszlám fanatizmust!

Szíria elnöke erős kétségeit fejezte ki Trump hivatalos bejelentésével kapcsolatban, mely szerint Abu Bakr al-Bagdadit az amerikaiak megölték és a hamvait a tengerbe szórták. Ez ugyanaz a verzió, melyet Oszama bin Laden halála alkalmával közzétettek, de nagyon kevés a valós bizonyíték – érvel Asszad elnök, aki a szíriai közszolgálati médiának nyilatkozott.

Szíria államfője közölte: semmi közük sem volt Abu Bakr al-Bagdadi halálához, ha az valóban bekövetkezett. Korábban ugyanezt közölte a hadügyminisztérium Moszkvában.

Abu Bakr al-Bagdadit az amerikaiak találták ki

A szélsőséges wahabbita iszlám ideológia már évszázadok óta létezik: ennek alapján használták fel Oszama bin Ladent és Abu Bakr al-Bagdadit az amerikaiak. Ők találták ki ezeket a vezéreket és bármikor hozhatnak egy hozzájuk hasonlót vagy „fel is támaszthatják őket!” – gúnyolódott Asszad elnök. Aki hangsúlyozta: ők valójában harcolnak a terrorizmus ellen! Nem úgy mint az amerikaiak, akik kihasználják a fanatikus iszlamista áramlatokat a saját céljaikra – mondta Asszad szír államfő, aki nyerésre áll a nyolc éve tartó polgárháborúban Szíriában.

Per Németországban haditechnika orosz exportja miatt

Hamis címzettek, hamis papírok és nukleáris rakéták – az eset kémfilmbe illő történetnek hangzik. A vádlottak megsértette az EU  szankcióit azzal, hogy érzékeny katonai célra, esetenként katonai célra „is” használható eszközöket exportált Oroszországba. A tárgyalás pénteken kezdődött meg.

A 68 éves Vladimir D. éveken keresztül adott el különböző katonai célokra használható eszközöket Oroszországnak annak ellenére, hogy ezt az uniós szankciók tiltják. A Baden Württemberg tartományban élő orosz férfit, akiről gyanítják, hogy kapcsolatban állhat a GRU-val, az orosz katonai hírszerzéssel is.

A német ügyész nem közölte, hogy milyen orosz cégek voltak a vásárlók, de a gyanú szerint a hadiipar kapta meg az eszközöket. A pert Hamburgban rendezik meg – rendkívüli biztonsági intézkedések mellett. Éppoly szigorúak a biztonsági intézkedések mint egy iszlamista terrorista per esetében – hangsúlyozza a Deutsche Welle.

Eredetileg Vlagyimir D.-t azzal vádolták, hogy 2014 és 2018 között két alkalommal 1,7 millió euró (1,9 millió dollár) értékű műszaki felszerelést adott el orosz ügynököknek. Az ügyész szerint az ilyen felszerelések „különösen alkalmasak katonai rakéta-technológiákban való felhasználásra”.

Az ügyész azt is állította, hogy a gyanúsított dekaboranokat – rakétaüzemben és robbanóanyagokban található kémiai vegyületeket – értékesített. Bórt és hidrogént tartalmaznak, nagyon gyúlékonyak és rendkívül mérgezőek. A tudományos irodalomban a dekaboranokat a rakétaüzemanyag elemeként használják.

Robert Schmucker, a müncheni Műszaki Egyetem professzora szerint ezeknek a kémiai vegyületeknek csak korlátozott felhasználása ismert a rakéta- és űrkutatásban. „Tudomásom szerint ezeket csak kutatásban használják” – mondta a DW-nek. A tudós inkább azt gondolja, hogy a kémiai vegyületeket más okból exportálták, kiemelve, hogy ezek felhasználhatók a nukleáris technológiában is.

Az ügyész szerint ezek fegyverkivitelnek minősülnek, és ezért az EU szankciórendszere szerint betiltották őket azt viszont nem nevezte meg mely orosz . 

Az ügyész nem nevezte meg melyik haditechnikai cégnek szállította Vlagyimir D. a veszélyes  anyagot Oroszországban.

Berendelték az USA nagykövetét az örmény népirtási döntés miatt

A törökök keményen tiltakoznak amiatt, hogy az amerikai képviselőház elítélte Törökországot az örmény népirtás miatt. Elsöprő többséggel döntöttek az amerikai honatyák: 405-11 arányban szavaztak amellett, hogy a török szultán birodalmában a hatalom legyilkoltatta az örmény kisebbség döntő többségét.

Törökország tiltakozott, mert a hivatalos álláspont szerint csak helyi atrocitások voltak, de az állam nem irányította az örmények tömeges kiirtását az első világháború idején.

A washingtoni képviselőház döntése súlyos politikai vereség Trump elnöknek hiszen arra is felszólították, hogy alkalmazzon kemény szankciókat Törökországgal szemben amiatt, hogy a kurdokkal szemben brutálisan lép fel a török hadsereg Szíriában. A kurd milícia döntő szerepet játszott az Iszlám állam legyőzésében. Trump elnök viszont cserbenhagyta őket mondván: a kurdok megtették a kötelességüket, a kurdok mehetnek… Mi történt ?

Népirtás az első világháború idején a szultán birodalmában

A török birodalom, amely az első világháborúban Németország és az Osztrák -Magyar monarchia szövetségese volt, szembe szállt a cári birodalommal, ahol jelentős számú örmény kisebbség élt. A szultán birodalmában élő örmény kisebbséget azzal vádolta a hatalom, hogy együttműködik a cár titkosszolgálatával – elárulva  a birodalom érdekeit. A hatalom utasítására először legyilkolták az örmény elitet Isztambulban, majd a vidéken élőkre került sor. Örmény források 1,5 millióra teszik a halottak számát. A törökök 300 ezer halottat ismernek el, de azt állítják, hogy vallásháború folyt: a muzulmán kurdok és a keresztény örmények között a szultán birodalmában. Az állam felelősségét mindmáig nem ismerik el.

Törökország nemzeti ünnepén döntöttek Washingtonban

Szimbolikus döntés született, melyet a jelenlegi török kormány azonnal kapcsolatba hozott a szír helyzettel. Mevlut Cavusoglu külügyminiszter Twitteren sietett kijelenteni, hogy a washingtoni döntés „érvénytelen”! „Azt a frusztrációt fejezi ki, melyet az Egyesült Államok a szíriai helyzet miatt érez!” – hangsúlyozta Törökország külügyminisztere.

Orosz-török rendezés Szíriában

Miután Trump cserben hagyta kurd szövetségeseit, azok Asszad szír elnökkel egyeztek meg. A törökök pedig úgy döntöttek: eljött az idő egy olyan határmenti zóna kialakítására, ahova visszaküldhetik a 3,5 millió szír menekült jó részét. Putyin és Erdogan egyeztette a részleteket Szocsiban, és így megvalósulóban van az orosz-török rendezés Szíriában. Az USA kiszorult miután Trump a csapatok kivonása mellett döntött.

Oettinger: az EU csökkentse a kifizetéseket Törökországnak

Az Európai Unió költségvetési biztosa azt javasolja: a jövőben Törökország kapjon kevesebb pénzt a szír menekültekért hiszen jelentős részük visszatér Szíriába. Angela Merkel és Erdogan elnök megegyezése alapján 2015 óta 6 milliárd eurót kapott Törökország az Európai Uniótól a szír menekültek ellátására. Erdogan elnök azzal fenyegetőzik: amennyiben az EU nem támogatja akcióját Szíriában, akkor új menekült hullámot indít el Európa irányában. Az Európai Unió elítéli Törökország katonai akcióját Szíriában, egyedül a magyar kormány az, mely támogatásáról biztosította Erdogan elnököt, aki ezt nyilvános megköszönte. A török elnök hamarosan Budapestre látogat.

Putyin elvtárs minta KGB-s volt

Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin elvtárs fegyelmezett és öntudatos hírszerző, aki állandóan tökéletesíti ideológiai felkészültségét. Így jellemezte a fiatal Putyint felettese Szentpéterváron, melyet akkor még Leningrádnak hívtak.

Putyin ebben a városban látta meg a napvilágot, itt folytatta tanulmányait és itt lépett be a titkosszolgálatba, mely akkoriban a KGB nevet viselte /az állambiztonsági bizottság orosz rövidítése/. A szentpétervári levéltár most közzétette Putyin életének ezt a fontos dokumentumát, melyet a KGB egy veterán tábornoka tökéletesen általános formulának nevezett.

Putyin csak alezredesi rangot ért el, és azt sem otthon hanem az egykori NDK-ban. Drezdában volt az ottani KGB kirendeltség vezetője akkor amikor 1989-ben leomlott a berlini fal, és a szocialista rendszer összeomlott Németország keleti felében. Jellemző a viszonyokra, hogy erről Putyint senki sem tájékoztatta Moszkvából. Ezért nem tudta, hogy mitévő legyen amikor a tömeg gyülekezni kezdett Drezdában a KGB kirendeltség körül. Végül a szabályzat szerint döntött: fegyverrel a kézben felszólította a tüntetőket, hogy álljanak el a KGB kirendeltség ostromától, mert ebben az esetben tüzet nyitnak rájuk. Erre a fenyegetésre a tüntetők meggondolták magukat és szétszéledtek Drezdában.

Putyin az orosz csapatokkal együtt tért vissza Oroszországba, ahol az ezredfordulón megszerezte az elnöki posztot. Azóta keményen tartja magát. Soha nem tagadta meg KGB-s múltját. „Akinek nem hiányzik a Szovjetunió annak nincs szíve! Aki visszasírja a Szovjetuniót, annak nincsen esze!” – ez minden oroszok vezérének véleménye a múltról. Ma is gyakran találkozik egykori kollégáival a titkosszolgálatoknál, akiket így üdvözöl: Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin szolgálatra jelentkezik, hogy beszámoljon: politikai fedésben milyen munkát végzett Oroszországért!”

Hét rendőrt leszereltek

Párizs rendőrfőnöke ezt a nemzetgyűlés vizsgálóbizottsága előtt mondta el. Október harmadikán egy muzulmán hitre áttért francia rendőr a főváros rendőrkapitányságán négy társával végzett mielőtt egy rendőr gyakornok lelőtte.

Súlyosbítja az esetet, hogy az iszlamista rendőr a hírszerzés informatikai osztályán dolgozott vagyis hozzáférhetett sok titkos információhoz is. Eddig nem bizonyosodott be, hogy kapcsolatban állt volna terrorista szervezettel.

Az eset nagy felháborodást váltott ki Franciaországban, ahol korábban több iszlamista merényletet is elkövettek miközben a rendőrség nem állt a helyzet magaslatán. A francia közvélemény különösen azt rótta fel a rendőrségnek, hogy nem rendelkezett elég információval a terrorakciók megelőzéséhez. Az iszlamista merényletek óta a rendőrség és a titkosszolgálat rendszeresen toboroz arab nyelvű muzulmán munkatársakat, akik az iszlamista terror szervezetekkel szemben hatékonyan tudnak fellépni.

A társait meggyilkoló rendőr nem ebbe a kategóriába tartozott. Nem született muzulmánnak, de évtizedek óta áttért az iszlámra. Olyan közösségeket látogatott, ahol szalafista prédikátorok a dzsihád eszméjét hirdették. Erről azonban feletteseinek és a belső elhárításnak nem volt tudomása. Most Párizs rendőrfőnöke azt ígérte a nemzetgyűlési képviselőknek, hogy alaposabban ellenőrzik majd a rendőröket, hogy elkerülhessék az olyan katasztrófát mint amilyen október harmadikán történt.

Óriási zsidó központot nyitott meg Macron elnök Párizsban

Több mint kétezer éve vagyunk jelen az európai kultúrában – hangsúlyozta Haim Korsia főrabbi. A francia elnök felidézte az antiszemita merényleteket Franciaországban, majd megerősítette: semmiképp sem eshetünk a defetizmus csapdájába!

Mindig ki kell állni az antiszemitizmus ellen!

15 millió euróból épült fel a gigantikus központ Párizsban nem messze a Jeruzsálem tértől. Itt lesz a francia zsidók szervezetének központja. Az épületkomplexumban helyet kapott egy zsinagóga is. Ezenkívül több koncert terem is található az új párizsi zsidó központban, amely nyolcvan százalékban magán adakozásból épült fel, és amelyet Macron köztársasági elnök avatott fel 2000 ember jelenlétében.

Törökország mindenkivel szemben

Amikor a török ​​csapatok 2019. október 6-án benyomultak Szíriába, Európa rémülettel fogadta. Ezt „törvénytelen agresszió”-nak nevezték, a médiák „Erdogan kurdok elleni háborújáról” írtak – legalább a főcímekben nem tettek különbséget az olyan szervezetek között, mint az YPG és a kurdok nép között. Sőt, válaszul több európai ország fegyverembargót vezetett be Törökországgal szemben.

A török ​​társadalom viszont félretette megosztottságát, és dacosan összezárt: a labdarúgók tisztelegnek a nemzetközi meccseken, a popsztárok pedig szolidaritásukat deklarálják. Még a keresztény és a zsidó közösség képviselői együtt imádkoztak a szíriai török ​​katonákért: „Imádkozunk és támogatjuk katonáinkat, miközben nemzetünket ügyét viszik előre” – mondta  Yusuf Cetin, az isztambuli szír ortodox egyház pátriárkája. A szunnita mecsetek támogatására már eleve számíthatott Erdogan. Az utóbbi években nemigen volt olyan ügy amellyel lakosságának jelentős többsége egyetértett Törökországban. A Szíria elleni támadás ilyen ügy..

Túl könnyű azt mondani, hogy ez a kormányzó AKP propagandájának tulajdonítható csupán. Nem. Valójában ez a gondolkodásmód nagy múltra tekint vissza Törökországban. Erdogan csak megérinti és felhasználja saját politikai céljaira.

A „mi mindenki ellen” értelme a Török Köztársaság alapító mítoszához vezet. Az első világháború vereségét követően az Oszmán Birodalom maradványait faragni kellett. Kis-Ázsia partjainak hatalmas részét Görögországnak és Olaszországnak kellett átadni, míg Franciaországot délkeletre kapott részt. Az összes török ​​tanulónak azt tanították, hogy Kemal Atatürk megtámadta a megszállókat és négyéves háborúskodás után végül 1923-ban létrehozott egy modern, világi államot. Ezt követően a szigorú központosítás célja a szecessziós mozgalmak megakadályozása volt.

A Nyugat és a PKK

A régiót formáló idegen hatalmak mélyen gyökerező bizalmatlansága szintén ebből a korszakból származik. Különösen az amerika-ellenesség mélyen gyökerezik a török ​​társadalomban, és bármikor mozgósítható. A tavaly februárjában az Isztambulban levő Kadir Has Egyetem felmérése szerint a törökök 81 százaléka az Egyesült Államokat fenyegetésnek tekinti, és a török ​​lakosságnak csak fele gondolja úgy, hogy az ország NATO-tagsága hasznos az ország számára.

Évtizedek óta elsősorban Törökország világi uralkodói támogatták a szigorú kurdellenes politikát, és brutálisan elnyomták a kurd önrendelkezési kísérleteket.

Sokan úgy látják, hogy Trump elnök, aki 2018 nyarán néhány tweettel okozta a pénzügyi válságot Törökországban, további bizonyítékul szolgál arra, hogy valamiféle titkos erők célja Törökország gyengítése.

Ezenkívül sok török ​​úgy érzi, hogy félreértik a „Kurdisztáni Munkáspárt” (PKK) elleni hosszú távú küzdelmet. Míg az Európában baloldalon néhányan együttéreznek a PKK-val, amelyet a törökök hivatalosan terrorista szervezetnek minősítenek, a ​​társadalom szinte minden része egyetért azzal, hogy a PKK-t le kell győzni – szükség esetén akár katonai eszközökkel is.

Sok török ​​úgy érzi, hogy a Nyugat nem határolódott el a PKK-tól. A nyugati média általánosan empatikus hangnemben számol be a kurdok önrendelkezésért vívott küzdelméről, a politikusok szimpátiája is egyértelműen az önálló államért küzdő kurdoké.

Pártok közötti konszenzus

Törökország legnagyobb ellenzéki pártja, a Republikánus Népi Párt (CHP) nem vitatja ezt az megközelítést. Bár vezetője, Kemal Kilicdaroglu kritikussá teszi Erdogan Szíria politikáját, és régóta szorgalmazza Asszad elnök megközelítésének nagyobb megértését ezzel a katonai műveleteket a terroristák elleni szükséges fellépésnek tekinti.

Évtizedek óta elsősorban Törökország világi uralkodói támogatták a szigorú kurdellenes politikát, és brutálisan elnyomták a kurd önrendelkezési kísérleteket. Ironikus módon az Erdogan uralkodó elnök korai éveiben igyekezett javítani a kapcsolatokat a kurdokkal.

Törökországnak nyilvános vitára van szüksége, amely magában foglalja a Köztársaság alapító éveinek kritikai újraértékelését és az alkotmányos állam közelmúltbeli lebontását is.

Ezzel szemben az ultranacionalista Nacionalista Mozgalom Pártja (MHP) és annak székhelye, az Iyi párt minden erőfeszítést megtett Erdogan jobboldalon történő kiszorításáért. Például Meral Aksener, az Iyi Párt vezetője Trumpnak írott levelében Erdogant „egyenesen a szemétbe valónak nevezte”.

A gazdasági szankcióknak vagy a Volkswagen Csoport bejelentésének, miszerint felülvizsgálja Izmir közelében lévő új gyár építésének terveit, általában nincs hatása. Éppen ellenkezőleg, megerősítik azt az elképzelést, hogy Törökországot ellenségek veszik körül.

A civil társadalom megerősítése

Az ilyen narratívák megváltoztatásának egyetlen reménye a török ​​társadalomban rejlik. Ennek ellenére a kurdpárti Népi Demokrata Párt (HDP) az egyetlen létrehozott párt, amely ellenzi a katonai akciót Szíriában. De Erdogan AKP-ja állandóan vádolja a HDP-t a PKK-vel fennálló kapcsolatok fenntartásában.

Canan Kaftancıoğlu, aki szintén Isztambul új polgármesterének, Ekrem Imamoglunak a választási kampányát vezette, az önmagában kihirdetett szociáldemokrata CHP egyetlen hangja panaszkodik a támadók kritikájának kezelésében. „Hogyan lehet, hogy azokat, akik a békét védelmezik, árulónak nevezik ?” – kérdezte a pártját támogató Cumhurriyet újságban. Körülbelül 190 embert tartóztattak le rövid időre az utóbbi napokban – részben azért, mert a támadást a populista média „háborújának” írták le.

Törökországnak nyilvános vitára van szüksége, amely magában foglalja a Köztársaság alapító éveinek kritikai újraértékelését és az alkotmányos állam közelmúltbeli lebontását is.

A törökországi háborús lelkesedés valószínűleg legtragikusabb aspektusa az, hogy ez a diskurzus már nem lehetséges, mivel a sajtó szinte teljes egészében a kormány vonalát uralja.

Az elmúlt években a kormány olyan környezetet alakított ki, amelyben az összeesküvés-elméletek és a bináris gondolkodásmód virágzik.

Tehát mit tehet az EU e folyamat támogatása érdekében? Legalább annak tudatában kellene lennie, hogy a szankciók általában nem eredményesek. Ahogy a külső nyomás erősödik a – részben az egyoldalú média hatására – a törökök meggyőződése is nő abban a hitben, hogy országukat ellenségek veszik körül.

Sokkal inkább a török ​​civil társadalom támogatása és a különféle társadalmi csoportok közötti párbeszéd előmozdítása vezetne hosszú távon hatékonyabb megközelítés lesz.

Philipp Mattheis írása alapján

Megkezdheti-e idén munkáját az új brüsszeli bizottság?

Bár a magyar és a francia jelölttel is vannak problémák, de az igazán nagy gondot Ursula von der Leyen asszonynak Románia jelenti jelenleg. Bukarestben ugyanis megbukott a kormány, melynek joga a jelölt állítás.

November negyedikén szavaz a parlament az új kormányról. Ludovic Orban,  a liberálisok vezetője próbálja megszerezni a többség támogatását, de egyelőre nagyon is kérdéses, hogy ez vajon sikerülhet-e? A megbukott szocialisták ugyanis ragaszkodnak ahhoz, hogy ők adják a jelöltet a brüsszeli bizottságba.

Ludovic Orban más véleményen van: saját pártjából akar biztost kinevezni. Csakhogy a román liberálisok az Európai Néppártban üldögélnének éppúgy mint Ursula von der Leyen asszony. A szocialisták szerint ezzel megbillenne a politikai mérleg a brüsszeli bizottságban. Ludovic Orban viszont bízik abban, hogy megszerzi a szükséges támogatást a parlamentben, és a saját emberét küldheti Brüsszelbe. Kik a jelöltek?

Mindkét jelölt az Európai parlament tagja

Siegfried Muresan az első számú jelölt. Adina-Ioana Valean a női jelölt. Ursula von der Leyen ugyanis a nemek egyenlőségét is szeretné elérni , ezért minden államtól két jelöltet kért. Ezt sem Magyarország sem Franciaország nem teljesíti jelenleg. Csak férfi jelöltjük van.

Mi lesz, ha nem szavazza meg a parlament a kisebbségi kormányt Bukarestben?

Akkor Klaus Johannis elnöknek és Viorica Dancila ügyvezető miniszterelnöknek kell közösen döntenie. Csakhogy november 10-én választásokat tartanak Romániában: a tét az elnöki poszt. Klaus Johannis a fő esélyes, de pályázik Viorica Dancila szocialista kormányfő is. Ezért aligha valószínű, hogy meg tudnának egyezni egy közös jelöltben.

Elvben november elsején kellett volna megkezdenie a munkát az új brüsszeli bizottságban, de minthogy három jelölt függő helyzetben van, ezért december elsejére halasztották az indulást. Ha Romániában nem rendeződik a helyzet, akkor alighanem csak jövőre kezdheti meg munkáját az új brüsszeli bizottság, ahol nagyítóval vizsgálják a politikai arányokat – a nemek egyenlőségéről már nem is beszélve …

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK