Kezdőlap Világ Oldal 287

Világ

Nem feledik náci múltjukat, sőt

Nemrég döbbentek rá: dúsgazdag családjuk mélyen merült a náci mocsárba. A Reimannok aktívan támogatták a Führert, gyáraikban zsidó kényszermunkások ezrei dolgoztak. Ezért a leggazdagabb német család úgy döntött, hogy legalább 250 millió eurót fordít a holokauszt áldozatainak támogatására. Üzenetük a mának szól.

Több százmillió eurót fordít a következő években a holokauszt áldozatainak támogatására, a náci rezsim idején az üzemeikben dolgoztatott kényszermunkások kártérítésére és a nyugati demokrácia erősítésére a Reimann család. Németország leggazdagabb gyáriparos dinasztiája náci múltjuk feldolgozása után jutott erre az elhatározásra.

A Calgon vízlágyítótól a Jacobs kávén át a Gucci parfümig világszerte ismert márkák sorát egyesítő JAB Holdingot ellenőrző família az elmúlt években szembesült azzal, hogy felmenőinek múltjára sötét náci árnyék vetül. Ennek feltárására történészeket kértek fel.

Keresik áldozataikat

A családi alapítvány (Alfred Landecker Foundation) honlapján ma megjelent közleményükben és közzétett levelükben részletesen ismertetik céljaikat. Minden követ megmozgatnak, hogy

azonosítsák és megtalálják a nácizmus korszakában a gyáraikban dolgoztatott kényszermunkásokat, és kártérítést fizessenek nekik vagy közvetlen leszármazottaiknak.

Erre 5 millió eurót (1,7 milliárd forint) különítettek el. Eddig 838 embert azonosítottak, egyikük sem zsidó vallású és egyikük sem koncentrációs táborból került az akkoriban a Benckiser nevet viselő céghez.

A család

további 5 millió eurót a holokauszt áldozatainak támogatására fordít.

A pénzt a Németországgal Szembeni Zsidó Anyagi Követelések Konferenciájával (Claims Conference) együttműködésben osztják szét a még élő, mintegy 400 ezer áldozat között. Öt millió eurót abba az alapba fizetnek be, melyet Németország tart fenn a holokauszt áldozatok támogatására. Tavaly 10 500 ember kapott tőlük támogatást. Az átlagos életkor 83 év volt.

Echte náci ősök

A Benckisert idősebb és ifjabb Alfred Reimann vezette a háború idején. Róluk a család megbízásából 2016-ban elkezdett történettudományi kutatások kimutatták, hogy

meggyőződéses nemzetiszocialisták és antiszemiták, a náci rendszer nyertesei, gazdasági haszonélvezői voltak.

A gyáriparos klán és a diktatúra kapcsolatát a második világháború után is vizsgálták több hivatalos eljárásban és arra a megállapításra jutottak, hogy Reimannék nem tettesek, hanem csupán „társutasok” – a náci rezsim külső támogatói – voltak, ezért vagyonukat és vállalkozásaikat megtarthatták.

Az új, független kutatási eredmények viszont egészen mást mutatnak. Idősebb és ifjabb Albert Reimann „bűnösök voltak, valójában börtönben lett volna a helyük” – nyilatkozott Peter Harf, a JAB Holding vezetője még márciusban a kutatás előzetes eredményeiről. Mint mondta, amikor a történészek bemutatták előzetes kutatási jelentésüket a család előtt,

„szóhoz sem jutottunk, szégyelltük magunkat és mindenki fehér volt, mint a fal”.

A Landecker-szál

A kutatás során feltárták Alfred Landecker teljes élettörténetét is. A mannheimi német-zsidó könyvelő katolikus nőt vett el, három gyermekük született, akiket a náci hatalomátvétel után katolikusnak kereszteltek. Landeckert származása miatt 1942-ben elhurcolták az Izbica nevű lengyelországi településnél kialakított zsidó gettóba, ahonnan rendszerint az Belzec vagy a Sobibór koncentrációs táborba szállították tovább a foglyokat. Landecker ezt már nem élte meg, Izbicában érte a halál, valószínűleg röviddel megérkezése után megölték.

Története azért fontos, mert egyik lánya, Emilie Landecker a Benckisernél dolgozott és viszonya volt ifjabb Albert Reimann-nal,

akiről egyelőre nem tudni, hogy mennyire ismerte szeretője családi hátterét. Emilie Landecker három gyermeket szült a gyermektelen házasságban élő mágnásnak. A házasságon kívüli kapcsolatból származó gyermekeit 1965-ben adoptálta. Közülük ketten ma is a JAB Holding fő tulajdonosai közé tartoznak.

A Reimann-família a kutatási eredmények hatására átnevezte és átszervezte családi alapítványát.

A szervezet ezentúl Alfred Landecker nevét viseli, és a kényszermunkások és a holokausztáldozatok támogatására fordítandó 10 millió euró mellett további

legkevesebb 250 millió eurót – legalább tíz évig évente 25 millió eurót – fordít céljai megvalósítására.

A múlt üzen a mának

Elkötelezik magukat az antiszemitizmus elleni harc, a nemzetiszocialista bűnök emlékezetének ébren tartása mellett és szembeszállnak a holokauszttagadókkal. Tudományos kutatásokat is finanszíroznak, annak jobb megértésére, hogy milyen tényezők vezetnek

„a liberális értékek visszaszorulásához”, az intézményi stabilitás és a hatalmi ágak szétválasztásának aláásásához”.

Munkájuk fontos céljaként tartják számon ennek a trendnek a megfordítását, különösen az ezredforduló idején született nemzedék (millenials) és az utánuk következő, úgynevezett Z generáció beállítottságát, értékvilágát tanulmányozzák. Felépítenek egy akadémiai, tudományos hálózatot is, amely annak a kérdésnek vetületeivel foglalkozik, hogyan lehet megvédeni az etnikai, vallási és kulturális kisebbségeket. Meggyőződésük, hogy a „populista majoritarizmus” erősödésének közepette a kisebbségek védelme az egyik legfontosabb ügy a nyugati társadalmak számára.

A német Manager Magazin legutóbbi, 2019 elején közölt összesítése szerint a Reimann család becsült vagyona 35 milliárd euró, ezzel az első helyen állnak a német családok vagyon szerinti rangsorában.

Az antiszemitizmus felélénkült Németországban

Ezt mutatják azok a felmérések, melyeket az Alkotmányvédelmi Hivatal, a rendőrség illetve a zsidó szervezetek készítettek az utóbbi időben. Nemrég Halléban egy neonáci fiatalember megpróbált vérfürdőt rendezni egy zsinagógában. Két embert sikerült is megölnie Jom Kippur napján.

Angela Merkel kancellár a múlt héten Auschwitzban tett látogatást, kancellárként először. Ezzel is demonstrálni kívánta, hogy Németország kormánya semmiképp sem elnéző a nácik bűneivel szemben. Ugyanakkor a legnagyobb ellenzéki párt, az Alternative für Deutschland soraiban sok neonáci aktivista van, és a szélsőjobboldali mozgalom nem siet elhatárolni magát a fajgyűlölő, antiszemita akcióktól Németországban.

Putyin áll a katalán nacionalizmus mögött is?

  • Putyin és a katalán nacionalizmus

  • A bolgár fegyverkereskedő túlélte

  • Szkripál és lánya is köszöni jól van

  • Szergejev tábornok hol van?

Ezt vizsgálja a Legfelső Bíróság Spanyolországban annak kapcsán, hogy lelepleztek egy orosz tábornokot, aki a katonai hírszerzés egyik ásza volt. Gyenyisz Szergejev tábornok, a GRU egyik legfontosabb ügynöke majd irányítója volt. Ebben a minőségben többször is járt Katalóniában , ahol 2017 október elsején népszavazást tartottak a függetlenségről- számol be az El Pais. A spanyol kormány nem ismerte el a népszavazás törvényességét, és a katalán függetlenségi mozgalom több vezetőjét börtönbe csukatta. Sokan közülük külföldre menekültek.

Madridban a kémelhárítás azt gyanítja, hogy a GRU tábornoka fontos szerepet játszhatott abban, hogy a katalán függetlenségi mozgalom ilyen nagy mértékben megerősödhetett. Mindez beleillik Putyin elnöknek abba a stratégiájába, hogy belülről gyengíti meg az Európai Uniót.

Szergejev tábornokot Bulgáriában és Nagy Britanniában is leleplezték

2015-ben Bulgáriában megpróbáltak meggyilkolni egy fegyverkereskedőt. Véletlenül épp akkor Szergejev tábornok is ott járt – igaz, hogy akkor már a Szergej Fedotov névre szóló útlevéllel.

Nagy Britanniában a kémelhárítás arra a következtetésre jutott, hogy Gyenyisz Szergejev tábornok irányította a Szkripal ezredes elleni gyilkos akciót Salisburyben. A GRU két tisztje megpróbálta eltenni láb alól az orosz titkosszolgálat híres árulóját. Szkripal ezredes a személyzeti főnöke volt a titkosszolgálatnak, és százezer dollárért eladta a külföldi hálózatot az amerikaiaknak illetve az angoloknak. Az oroszok elfogták, de kicserélték olyan kémekre, akik lebuktak Nyugaton. Szkripal ezredes Nagy Britanniában él, ahol két GRU tiszt megpróbálta megölni őt és lányát, Júliát. Az akció sikertelenül végződött. Mindketten túlélték a támadást. Nagy Britannia sok orosz diplomatát kiutasított, és az angolok példáját követte sok más NATO állam is.

Azóta senki sem látta Szergejev tábornokot

Putyin elnök – a Bellingcat hírszerzésre szakosodott portál szerint – magához rendelte a GRU főnökét a kudarc után. Úgy letolta, hogy utána betegszabadságra ment. Nem sokkal később megérkezett a halálhíre…

Szergejev tábornok, aki a kudarcba fulladt Szkripal akciót irányította „eltűnt”. Senki sem látta őt 2018 óta! Persze ebben a szakmában ez nem ritkaság. Lehet, hogy álnéven tovább folytatja tevékenységét a titokzatos 29155-ös egység munkatársaként. Ez az egység hajtja végre Putyin legkényesebb külföldi megbízásait. De az is lehet, hogy jeltelen sírba nyugszik, mert blamálta a GRU -t, az orosz katonai hírszerzést, melynek diplomáciai akadémiáját kiváló eredménnyel végezte el. Putyin nem bocsátja meg a kudarcot – különösen, ha az külföldön következik be, és árt Oroszország hírnevének. Szergejev tábornok pedig kudarcot vallott: először Bulgáriában, ahol nem sikerült megölnie a bolgár fegyverkereskedőt. Majd Spanyolországban, ahol nem sikerült elérnie Katalónia kiválását, és végül Nagy Britanniában, ahol nem tudta megöletni a titkosszolgálat híres árulóját, akit Putyin elnök halálra ítélt Moszkvában.

Tüntetés a holokauszt túlélő szenátor mellett Milánóban

Hatszáz polgármester haladt a menet élén Milánóban, Olaszország gazdasági fővárosában, ahol Liliana Segre szenátor asszony mellett tüntettek.

A most 89 éves holokauszt túlélő baloldali szenátort 13 éves korában hurcolták el Auschwitzba, ahol sok rokonát elveszítette. A szenátor a parlamenttől arra kapott felhatalmazást, hogy egy bizottság élén vizsgálja a fajgyűlölet napi jelenségeit Olaszországban. A bizottság megalakulása óta naponta több mint 200 gyalázkodó és fenyegető üzenetet kap a szenátor asszony. Ezért határozta el a polgármesterek országos szövetsége, hogy kiáll mellette.

A demonstrációt Milánóban tartották, abban a városban, ahol a második világháború végén Mussolini holttestét fejjel lefelé húskampókra akasztották ki a milánói Piazzale Loreto téren lévő benzinkút épületén; azon a téren ahol korábban számos olasz antifasiszta ellenállót végeztek ki a németek és az olasz fasiszták. A fasiszta diktátor idején hozták meg a faji törvényeket Olaszországban, és tették lehetővé, hogy a nácik haláltáborokba hurcoljanak olasz zsidókat.

„Nem a gyűlöletre hanem a szeretetre kell nevelni!”

Ezt hangsúlyozta Liliana Segre szenátor asszony, aki elmondta: „átéltem, hogy a gyűlölet kizár egy társadalomból, amelynek addig azt hittem, hogy a tagja vagyok!”

A fajgyűlöletet a szélsőjobboldal szítja, amely migráns ellenes politikájával szeretné megbuktatni a baloldali kormányt Rómában. Matteo Salvini a jobboldal vezére – Orbán Viktor kebelbarátja – a fajgyűlöletet a muzulmánokra irányítja, de nem siet elítélni az antiszemita jelenségeket. Egyetlen jobboldali párt sem szavazta meg annak a bizottságnak a létrehozását, mely a fajgyűlölet ellen lép fel, és amelynek élén a 89 éves holokauszt túlélő szenátor asszony áll Olaszországban.

Törökország katonákat küld Líbiába?

  • Tripolin Erdogan segít

  • Bengázit Egyiptom és Szaúd Arábia támogatja

  • Moszkva „Wagner” hadserege a Haftar tábornok mellett

  • Moszkva elégedett: teljes a káosz

A törvényes kormány segítséget kért, ezek után én döntöm el, hogy a török csapatok megvédik – e Tripolit Haftar tábornok támadásától – közölte Erdogan elnök. Haftar tábornok, akinek Bengázi városa a főhadiszállása élvezi Egyiptom és Szaúd Arábia támogatását. Moszkva is Haftar tábornok támogatói közé tartozik. Nem reguláris csapatokat küldött Líbiába hanem az úgynevezett Wagner hadsereget. Ezt Prigozsin irányítja, aki Putyin egyik legközelebbi bizalmasa. Ő rendezi az elnök ünnepélyes fogadásait, ezért Putyin szakácsának is nevezik Moszkvában. Az orosz elnök őt bízta meg egy afrikai hadsereg megszervezésével. Ebben olyan orosz katonák harcolnak, akik különleges képzést kaptak a hadseregben. A Wagner hadsereg Afrikában a Kreml kinyújtott karmát jelenti. Líbiában például ők a mesterlövészek Haftar tábornok hadseregében.

Moszkva mindkét felet támogatja

Az oroszok érdeke Líbiában az, hogy fennmaradjon a káosz, és az ország minél kevés olajat és földgázt tudjon a világpiacra küldeni. Ennél fogva hivatalosan ők is a külföldön elismert kormányt támogatják Tripoliban. Éppúgy mint Erdogan elnök, aki az utóbbi időben Oroszország szövetségese. Líbiában 2011-ben buktatták meg Kadhafi elnököt, aki 42 évig állt az ország élén. Azóta teljes a káosz, mert Kadhafi katonái különböző milíciákhoz csatlakoztak, és egymás ellen küzdenek a hatalomért és főként az olaj jövedelemért. Ha Erdogan is beavatkozik, akkor nemzetközi válság alakulhat ki, Líbia pedig még mélyebbre süllyedhet a káoszba, ha ez egyáltalán lehetséges.

Eurószázmilliárdok a klímaváltozás ellen

Az EU 100 milliárd eurót szán a klímasemlegességre. Ursula von der Leyen bemutatta a Zöld megállapodást. Brutális összeg kell a tervhez, a magyar kormány pénzt kér hozzá.

Az Európai Bizottság 100 milliárd euró értékű beruházást kíván mozgósítani, hogy segítse az unió gazdaságainak környezetbarátabbá válását az éghajlatváltozás elleni fellépésének jegyében – mondta Ursula von der Leyen, a bizottság elnöke szerdán Brüsszelben az európai parlamenti vita előtt. Ám egyedül a 2030-ig szóló intézkedések évi 260 milliárd eurót igényelnek.

A bizottsági elnök Zöld Megállapodás (Green Deal) nevű klímacsomagjának európai parlamenti ismertetése előtt azt mondta:

elengedhetetlen, hogy az unió minél előbb elkötelezze magát a 2050-ig elérni kívánt klímasemlegesség célkitűzése mellett.

A terv véglegesítése zajlik, amelyhez az Európai Parlament hozzájárulására és a tagállamok jóváhagyására is szükség van – mondta. Az európai Green Deal a kibocsátás-csökkentésre és munkahelyteremtésre, az innováció ösztönzésére irányul. Célunk, hogy összhangba hozzuk gazdaságainkat bolygónk érdekeivel – tette hozzá.

Von der Leyen az Európai Parlament rendkívüli plenáris ülésén az európai zöld megállapodás nevű munkadokumentum bemutatásakor elmondta: a stratégia felvázolja, hogyan válhat Európa 2050-re klímasemlegessé fellendülő gazdaság és javuló életminőség mellett. Ütemtervet határoz meg, amelynek intézkedései

a tiszta, körforgásos gazdaságra való átállás révén ösztönzik az erőforrások hatékony felhasználását, megállítják az éghajlatváltozást, visszafordítják a biológiai sokféleség csökkenését és mérsékelik a környezetszennyezést.

Vázolja a szükséges beruházásokat és a rendelkezésre álló összeget, egyúttal kifejti, hogyan lehet biztosítani azt, hogy az átmenet méltányos legyen – közölte.

Az európai zöld megállapodás a gazdaság összes ágazatát lefedi,

mindenekelőtt a közlekedést, az energiaágazatot, a mezőgazdaságot, az építőipart, az iparágak közül pedig az acélgyártást, a cementgyártást, az infokommunikációs technológiákat, a textilgyártást és a vegyipart. Azt közölte, az Európai Bizottság célja, hogy Európa 2050-re a világ első klímasemleges kontinensévé váljon, s ennek érdekében 100 napon belül éghajlat-politikai jogszabályt terjeszt elő.

A célok elérésére a bizottság továbbá bemutat egy 2030-ig szóló programot,

biodiverzitási, új iparpolitikai stratégiát, cselekvési tervet a körforgásos gazdaság területén, a fenntartható élelmezést célzó, a termelőtől a fogyasztóig minden szakaszt lefedő stratégiát, valamint olyan javaslatokat, amelyek a szennyezésmentes Európa megteremtését hivatottak szolgálni. Az uniós bizottság megkezdi a 2030-ra kitűzött európai kibocsátási célok szigorítására irányuló munkát is, és ütemtervet dolgoz ki a 2050-re meghatározott célok eléréséhez.

Von der Leyen arra hívta fel a figyelmet, hogy az európai zöld megállapodás céljainak teljesítése jelentős beruházásokat igényel.

A 2030-ra kitűzött jelenlegi éghajlat- és energiapolitikai célok megvalósításához hozzávetőleg évi 260 milliárd euró többletberuházásra lesz szükség,

ami a 2018-as bruttó hazai termék (GDP) mintegy 1,5 százalékának felel meg.
A beruházási igények kielégítésének támogatása érdekében az uniós bizottság 2020 elején előterjeszti a Fenntartható Európa beruházási tervet. S mivel

az unió hosszú távú költségvetésének legalább 25 százalékát az éghajlat-politikára kell fordítani,

az Európai Beruházási Bank további támogatást fog nyújtani. A bizottság 2020-ban előterjeszt egy zöld finanszírozási stratégiát azzal a céllal, hogy ösztönözze a magánszektor szerepvállalását is a zöld gazdaságra való áttérés finanszírozásában.

Von der Leyen felkérte az Európai Parlamentet és az Európai Tanácsot, hogy támogassák a jövő európai gazdaságára és környezetére vonatkozó törekvéseket, és segítsék azok megvalósítását.

A magyar kormány jelenlegi hivatalos álláspontja az, hogy csak akkor járul hozzá a terv végrehajtásához, ha ezt finanszírozza az EU.

Mai kérdés – Lesz elég szavazata a holnapi brit választásokon Boris Johnsonnak amivel kiléptetheti Nagy Britanniát az EU-ból?

Lesz elég szavazata a holnapi brit választásokon Boris Johnsonnak amivel kiléptetheti Nagy Britanniát az EU-ból?

Óvakodj a biciklis gyilkostól!

Orosz halál osztagok járják keresztül kasul az Európai Unió tagállamait, hogy Putyin parancsára megöljék a Kreml ellenfeleit – állapítja meg a hamburgi Der Spiegel, amely összeállítást szentel az ügynek.

Kétszer gyilkolt a biciklis orosz ügynök

2013-ban Moszkvában Albert Nazranov oligarcha felé közelített a végzet: egy kerékpáros fejbe és mellkason lőtte a nyílt utcán. Meghalt.

2019-ben Berlinben ugyanez történt: az áldozat Zelimkan Kangosvili volt, Putyin régi ellenfele. A kivégzés módja pontosan ugyanolyan mint Moszkvában hat évvel korábban. A gyilkos ugyanaz a személy! – állapította meg a német rendőrség. Vagyim Kraszikov a valódi neve, de Berlinbe Vagyim Szokolov útlevelével érkezett.

A német főügyész szerint nem lehet szó tévedésről: Moszkvában Kraszikovot átkeresztelték Szokolovvá miután igazi nevén nemzetközi elfogatóparancs lépett életbe ellene. A német főügyész a gyilkossággal nyíltan megvádolta Moszkvát. Putyint az újságírók megkérdezték Párizsban az ügyről, de ő csak annyit mondott: a meggyilkolt grúz férfi „bandita” volt! Oroszországban régi jól bevált módszer a rendszer ellenfeleit banditáknak és terroristáknak bélyegezni illetve megvádolni őket azzal, hogy külföldi ügynökök. A németek ezúttal határozottan reagáltak: kiutasították az orosz nagykövetség két munkatársát, akikről okkal feltételezik, hogy a GRU, a katonai hírszerzés tisztjei Berlinben. A németek tudni vélik, hogy a gyilkos is a GRU tisztje.

A Szkripal ügy után nagytakarítás volt a katonai hírszerzésnél Moszkvában

Hiába parancsolta meg Putyin az orosz hírszerzés híres árulójának likvidálását Nagy Britanniában, mert a GRU tisztjei elszúrták a gyilkosságot. Nem sikerült megölniük a hírszerzés egykori személyzeti főnökét, aki százezer dollárért eladta társait az amerikaiaknak és a briteknek. A gyilkossági kísérlet kapcsán csúnyán lelepleződött az orosz katonai hírszerzés. Putyin hívatta a főnököt. Úgy letolta, hogy a főnök betegszabadságra ment. Majd nemsokára érkezett a rövid hír: villámgyorsan elhalálozott. Valószínűleg sohasem tudjuk meg, hogy miképp távozott az orosz generális az élők sorából. Azóta új vezetése van a katonai hírszerzésnek Moszkvában, de mint látjuk a módszerek, sőt a végrehajtó emberek is ugyanazok mint régebben.

Mi a célja mindezzel Putyinnak?

Ezt a kérdést feszegeti a hamburgi Der Spiegel, mely szerint a halál osztagok működése az Európai Unióban beleillik Putyin stratégiájába. Az orosz elnök egységes területnek tekinti Európát, mely Dublintól Vlagyivosztokig tart. Ebben a térségben akar uralkodni Putyin. Ehhez az Európai Unió felbomlasztására van szüksége hiszen Oroszország gazdasági törpe az unióhoz képest. A nyílt utcán elkövetett gyilkosságok az oroszok erejét és az uniós államok gyengeségét hivatottak illusztrálni. Erre Berlinben is rájöttek: ezért adtak határozott választ arra, hogy az orosz titkosszolgálat a német főváros kellős közepén fényes nappal levadászta Putyin egyik ellenfelét. Az orosz elnök persze nem esik kétségbe amiatt, hogy a katonai hírszerzés két tisztjét kiutasították Berlinből, de hogyha gazdasági szankciók is következnek, akkor az már fájhat Oroszországnak, amely a Szovjetunió bukása után 28 évvel sem tudott versenyképes rendszert létrehozni a hatalmas országban.

Pompeo: jobb kapcsolatot akarunk Oroszországgal

Szergely Lavrov Whasingtonban közös harcról tárgyalt a terrorizmus ellen, az „ukrán vonósnégyes” dilemmájáról: választás és autonómia vagy autonómia és választás, de szóba került az a szankció is amely forgalombővüléssel „sulytotta” az oroszokat.

Két év óta most először tárgyalt Washingtonban Lavrov orosz külügyminiszter, aki viszonozta Mike Pompeo májusi látogatását Szocsiban. „Jobb, hogyha beszélünk egymással mint hogyha nem” – ezt hangsúlyozta veterán orosz diplomata. Pompeo közölte: az USA jobb kapcsolatot akar Oroszországgal. Mindenekelőtt a terrorizmus ellenes harcban várnak az eddiginél hatékonyabb együttműködést.

Szíria soha többé nem lehet az Iszlám állam központja

Ezt hangsúlyozta az amerikai diplomácia vezetője. Aki megfeledkezett arról  hogy korábban ők segítettek abban, hogy a fanatikus iszlamista milícia helyzetbe kerüljön Szíriában és Irakban. Az USA Iránnal szemben kívánta felhasználni az Iszlám államot, de kudarcot vallott. Ezt követően kezdte el támogatni a kurd milíciát, mely az Iszlám állam elleni küzdelem leghasznosabb tagja volt. Majd az amerikaiak őket is elárulták, és átadták a kezdeményezést a törököknek és az oroszoknak.

Ukrajnáról is szó esett Washingtonban

Az amerikaiak az orosz álláspontot támogatják vagyis a minszki egyezmény betartását sürgetik. Ez azt jelenti, hogy először választásokat kellene rendezni az orosz többségi Kelet Ukrajnában, majd ezt követően döntenének arról, hogy ezek a tartományok milyen autonómiát élvezzenek Ukrajnában és milyen viszonyban legyenek Moszkvával. Az ukrán elnök az ellenkező menetrendhez ragaszkodik: az orosz milíciák először tegyék le a fegyvert Kelet Ukrajnában és ismerjék el azt, hogy a keleti tartományok Ukrajna részei. Ezt követően lehetnének választások, majd megegyeznének az autonómiáról. Párizsban erről tárgyalt az „ukrán vonósnégyes”: Vlagyimir Putyin és Volodomir Zelenszkij valamint Angela Merkel német kancellár és  Emmanuel Macron francia elnök. Előrelépés történt, de áttörés nem.

Az USA megfenyegette Oroszországot

Lavrov látogatásával egyidőben az amerikaik közölték az oroszokkal: amennyiben beavatkoznak jövőre az elnökválasztásba, akkor újabb szankciókkal sújtanak le rájuk. Lavrov orosz külügyminiszter mosolyogva közölte: a szankciók ellenére évi 20 milliárd dollárról 27 milliárd dollárra nőtt az orosz-amerikai kereskedelem.

Megvan a „vádirat” Trump ellen

Hivatali visszaélés és a kongresszus munkájának akadályozása. E két pontban akarják felelősségre vonni a törvényhozásban Donald Trumpot az impechment eljárás keretében.

Hivatali hatalmával való visszaéléssel és a kongresszus munkájának akadályozásával vádolják Donald Trump amerikai elnököt – jelentette be kedden Jerry Nadler, a demokrata többségű képviselőház igazságügyi bizottságának elnöke és Adam Schiff, a hírszerzési bizottság vezetője. Nadler kijelentette: Trump veszélybe sodorja a demokráciát és a nemzetbiztonságot. A bejelentést a törvényhozók a képviselőházban tették meg Nancy Pelosi házelnök jelenlétében.

Nadler kijelentette:

Trump a törvények felett állónak tekinti magát,

de senki, még az elnök sem áll a törvények felett. Leszögezte, hogy a tét a következő választások tisztasága, és „ezért kell most cselekednünk”. Adam Schiff szerint Donald Trump „nem hagyott számunkra választási lehetőséget”. Hozzáfűzte: ha a demokrata törvényhozók nem tesznek semmit, akkor az elnök cinkosává válnak.

A hatalommal való visszaélés vádpontja arra vonatkozik, hogy a feltételezések szerint Donald Trump nyomást gyakorolt Ukrajnára. Annak érdekében, hogy Volodimir Zelenszkij elnök indítson vizsgálatot politikai riválisa, Joe Biden, a demokraták egyik elnökjelölt-aspiránsa és volt alelnök ellen korrupció gyanújával az ukrajnai üzleti ügyei miatt.

A kongresszus akadályozására vonatkozó vádpont azért teszi felelőssé az elnököt, mert megakadályozta egyes munkatársai részvételét  az impeachment eljárás előtti vizsgálatokban. A két vádpontot a törvényhozók 17 tanú több, mint száz óráig tartó meghallgatása után fogalmazták meg.

Az igazságügyi bizottság várhatóan még a héten szavaz a vádakról, majd a döntést a ház egésze elé terjesztve, a képviselőház voksol az elnök alkotmányos úton történő felelősségre vonásának, azaz felmentési eljárásának a  megindításáról. Pelosi a bejelentés előtt közölte: Trump megpróbálta korrumpálni a soron következő választásokat és az elnök „továbbra is veszélyt jelent nemzetbiztonságunkra”.

Donald Trump szintén a bejelentés előtt a Twitteren azt írta, semmi rosszat nem tett, a két vádpont kihirdetése után pedig boszorkányüldözésről írt.

A republikánus többségű szenátus azonban várhatóan nem szavazza meg az elnök eltávolításához vezethető szavazást. A két házban együttesen kétharmad kellene ehhez.

Botrányt okozott Kovács Zoltán

Távozásra szólította fel a magyar államtitkárt a luxemburgi külügyminiszter a 7. cikkelyes meghallgatáson Brüsszelben, és írásos bocsánatkérést várnak a magyar kormánytól. Kovács végig sorosozott az ülésen.

A Magyarország ügyében zajló 7. cikkelyes eljárás keretében újabb jogállamisági meghallgatást tartottak az Általános Ügyek Tanácsában (az EU Tanácsában), amelyen magyar részről Varga Judit igazságügyi miniszter és Palkovics László innovációs és technológiai miniszter vett részt, ott volt továbbá Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár is.

Kovács a szabályokat megszegve végig „élő közvetítést” adott a zárt ülésről a Twitteren, ráadásul egyfolytában sorosozott. Ahogyan a Euronews írta, egyfolytában a Soros-kórus („Soros orchestra”) megnyilvánulásáról írt. Michael Roth Németország EU-ügyekért felelős minisztere visszaszólt a magyar államtitkárnak. „Kedves államtitkár úr, sajnos nem vagyok zenész. Csak egy egyszerű politikus vagyok világos elkötelezettséggel az európai értékek iránt” – írta. A magyar politikus válasza: „csatlakozzon a klubhoz”, ők mindannyian az európai értékek hívei. Majd azt kérdezte, hogy „mi történt az eljárás szabályaival a mai napon”. A Népszava szerint azt is írta a Twitteren, hogy „a sorosisták megint egy ideológialag vezérelt politikai csatába rángatták bele az EU Tanácsát”.

A posztokat megelégelték az európai politikusok. A meghallgatás vége felé Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter azt mondta:

elhagyja az üléstermet, ha Kovács nem távozik onnan azonnal.

Ekkorra azonban véget ért a meghallgatás. Az EU soros elnökségét ellátó Finnország külügyminisztere, Tytti Tuppurainen magyarázatot kért a magyar kormány képviselőitől az „elfogadhatatlan” és az EU szabályait sértő magatartásra.

Az EU-elnök közölte: elvárja, hogy Magyarország írásban kérjen bocsánatot a történtek miatt.

A Tanács jogi szolgálata megerősítette az Euronewsnak, hogy a szabályzatban van olyan kitétel, amely szerint zárt ülésről nem szabad semmilyen információt megosztani a nyilvánossággal.

A mintegy kétórás ülésen 12 tagállam képviselője kért szót. A miniszterek az akadémiai és a sajtószabadságot, valamint az igazságszolgáltatás függetlenségét vették nagyító alá. A megbeszélésen Varga Judit igazságügyi miniszter és Palkovics László, innovációs és technológiai miniszter ismertették a magyar álláspontot a három kérdéskörben.

Húszperces beszámolójuk után a jogállamiság érvényesítésért felelős két európai bizottsági tag, Vera Jourová alelnök és Didier Reynders fejtették ki a véleményüket. EU-s diplomaták a Népszavának elmondták, hogy mindketten leszögezték, Magyarország ellen kötelezettségszegési eljárások folynak például a CEU ügyében, és

a kormánypárti médiamonopólium létrehozása Brüsszelben is aggályokat kelt.

A két biztos az ülés előtt tett sajtónyilatkozatában a 7. cikkelyes eljárás folytatását ígérte, és közölte, hogy

az Európai Bizottság minden rendelkezésére álló eszközt be fog vetni a jogállam tiszteletben tartása érdekében.

A meghallgatáson sorrendben a svéd, a belga, a francia, a dán, a luxemburgi, a holland, a portugál, a német, az olasz, a szlovén, a spanyol és az ír tárcavezető kért szót, illetve tett fel kérdéseket.

A svéd és a dán hozzászóló arra volt kíváncsi, hogy miért „egyszínű”, vagyis csak Fidesz-delegáltakból álló a médiatanács, illetve a kormányzati médiamonopólium miért kerülhette el a versenyjogi vizsgálatot Magyarországon. A belga és a francia hozzászóló alkotmányügyi témákban várt felvilágosítást a magyar kormány képviselőitől, a luxemburgi és az ír pedig a CEU távozásának okairól és azt ezt követő európai tiltakozási hullám okairól érdeklődött. Michael Roth német miniszternek mindhárom kérdéskörben volt mondanivalója: rákérdezett

az újságírók parlamenti tevékenységét korlátozó újabb szabályokra és a kutatás-fejlesztés intézményi átalakítására.

Varga Judit, Palkovics László és Bóka János igazságügyi államtitkár válaszait „részletesnek és jogi természetűnek” nevezték EU-diplomaták.

Az ülés után Michael Roth azt nyilatkozta, hogy a jelenlegi magyar jogalkotási kezdeményezések arra utalnak, hogy a jogállamiság helyzetét tekintve a helyes irány helyett visszaesés fordulhat elő. Kijelentette, a szövetségi kormány attól tart, hogy a jogállamiság tovább romlik Magyarországon.

„Aggodalommal  szemléljük  a jelenlegi helyzetet”

– mondta a német EU-ügyi miniszter.

Az EU Tanács ülése előtt az uniós soros finn elnöksége informális találkozót rendezett a 7. cikkelyes eljárást kezdeményező Európai Parlament küldöttségével. A megbeszélésen részt vett Gwendoline Delbos-Corfield zöldpárti francia EP-képviselő, aki a dosszié felelőse a képviselő-testületben. A politikus a Népszavának azt mondta: minden tagállam részt vett miniszteri vagy nagyköveti szinten. (Magyarország és az ugyancsak 7. cikkelyes eljárás alá vont Lengyelország jogi szakértővel képviseltette magát.) Delbos-Corfield „bátorítónak” nevezte, hogy valamennyi résztvevő felkészültnek mutatkozott a tárgyalt témákból, és figyelmesen végighallgatta a hozzászólásokat. Több tagország – például Németország, Hollandia és Dánia – képviselője hangoztatta, hogy

az eljárást végig kell vinni.

Az EP-küldöttsége arra kérte a kormányokat, hogy világos határidőket szabva tegyenek ajánlásokat a magyar kormánynak.

Mindezek után lemondták Varga Judit sajtótájékoztatóját. Az általános ügyek tanácsán elhangzottakról beszélt volna a magyar igazságügyi miniszter.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK