Kezdőlap Világ Oldal 28

Világ

Baloldali zsidó nőt választottak Mexikó elnökévé

Polonius
-
0
Baloldali zsidó nőt választottak Mexikó elnökévé

Ez nálunk és nemcsak nálunk lehetetlen lenne! Még az Egyesült Államokban sem igen elképzelhető a közeli jövőben. Mexikóban viszont ez immár realitás: Claudia Sheinbaum nagy fölénnyel nyerte az elnökválasztást Mexikóban, amely az Egyesült Államokkal és Kanadával együtt a világ legerősebb gazdasági szövetségét alkotja.

Sheinbaum asszony, Mexikóváros korábbi polgármestere ráadásul kétharmados többséget szerezhet a kétkamarás parlamentben is vagyis elképzeléseinek megvalósítása nem ütközhet komoly belső akadályokba.

Mit ígért a választóknak Sheinbaum asszony? Mindenekelőtt az állam megerősítését és az erőszak megfékezését. A kábítószer kartellek által pénzeit bandák rendszeresen gyilkoltak Mexikó utcáin: újságírókat, diákokat, politikusokat. A baloldali elnök: Andres Manuel Lopez Obrador elnök igyekezett fellépni az erőszakkal szemben, de nem ért el különösebben jelentős sikereket hiszen a kábítószer kartellek a rendőrséget és az igazságszolgáltatást is lepénzelik Mexikóban. Obrador elnök volt a mentora Sheinbaum asszonynak, aki már egy új nemzedék képviselője. Ezért is nevezte őt a távozó elnök “digitális géniusznak.”

A Nobel díjas elnök asszony

Míg az Egyesült Államokban két olyan idős politikus verseng az elnöki székért, aki már nincs teljesen szellemi képességei birtokában, és akik már nemigen értik a digitális kort addig Mexikó elnökasszonya sokkal rátermettebb a problémák megoldására. Fizikusi és elektromérnöki diplomát szerzett hazai illetve USA egyetemen. Fiatal korától kezdve lelkes környezetvédő.

Szakterülete az oktatás és a tömegközlekedés digitalizálása. Már

2007-ben elnyerte a Nobel békedíjat az a környezetvédő szervezet, melynek Sheinbaum asszony az egyik vezetője volt.

A 62 éves politikus 2018 és 2023 között volt Mexikóváros polgármestere. Ő volt az első nő, akit megválasztottak a mexikói főváros élére.

Mexikóváros Sheinbaum asszony szülővárosa, szülei a holokauszt elől menekült bolgár és litván zsidók voltak. Mind édesapja mind édesanyja tudós volt: apja kémikus, édesanyja pedig biológus. Sheinbaum asszony tagja a Tudományos Akadémiának is Mexikóban.

Sheinbaum asszony a doktori címet a Berkeley egyetemen szerezte meg Kaliforniában, ahol négy évet töltött.

Megválasztása után úgy nyilatkozott, hogy jó kapcsolatokra törekszik az Egyesült Államokkal, és azt szeretné, ha Mexikó polgárainak életszínvonala mindinkább megközelítené az USA és Kanada szintjén. Jelenleg évente ezrek vándorolnak ki Mexikóból a jobb élet reményében az Egyesült Államokba. Ellenük akar kerítést emelni Trump, aki elnökként ezt megkezdte, de Biden elnök leállította tervét. Donald Trump most fogadkozik, hogy az egész USA – Mexikó határt kerítéssel zárja el, ha újra bekerül a Fehér Házba a novemberi választás után.

Együttműködés a magyar-orosz titkosszolgálatok közötti?

ki
-
0
Együttműködés a magyar-orosz titkosszolgálatok közötti?

Sokan töprengenek azon a NATO és az Európai Unió brüsszeli központjában, hogy Orbán Viktor miért működik továbbra is együtt Putyinnal annak ellenére, hogy a NATO és az Európai Unió Ukrajnát támogatja önvédelmi háborújában Oroszországgal szemben.

Moszkvában persze attól tartanak, hogy Orbán Viktor oly erőteljesen nyugati nyomás alá kerül, hogy lazítani lesz kénytelen “a baráti kapcsolatokon.” Szijjártó Péter külügyminiszter Orbán helyett kapta meg a Barátság Érdemrendet, amely a legmagasabb külföldi kitüntetés, melyet a Kreml barátai megszerezhetnek. A túlságosan is baráti orosz-magyar kapcsolat most azért került újra előtérbe, mert kiderült: egy NATO tagállam lehallgatta Pegasus kémprogrammal Putyin ellenfeleit az Európai Unióban. Izrael csak az USA szövetségeseinek ad el Pegasust – fogadkozik a gyártó izraeli cég. A magyar állam vásárolt Pegasus kémprogramot, és megfigyelte vele a rendszer vélt vagy valós ellenfeleit. A szakértők egyelőre vizsgálják:

Melyik állam hallgatta le Putyin ellenfeleit Pegasus segítségével az Európai Unió területén?

Legkevesebb hét újságíróról illetve Putyin ellenes aktivistáról derült ki, hogy okos telefonjukat lehallgatták az izraeli Pegasus kémprogram segítségével – jelentette a Guardian washingtoni tudósítója.

A szakértők még nem azonosították azt az államot, mely a Pegasus lehallgatás sorozatot végrehajtotta, de abban teljesen bizonyosak, hogy egyetlenegy megbízó volt annál is inkább, mert Izrael hivatalos álláspontja az, hogy ezt a kémprogramot csakis államoknak adja el.

A célpontok mind Putyin ellenfelei voltak, akik ellenezték az orosz elnök agresszióját Ukrajna ellen.

Kik derítették ki a Pegasus akciót? Az Acces Now, the Citizen Lab, amely a Torontói egyetem Munk iskolájában működik és Nikolai Kvantaliani, egy független hekker szakértő. Mindannyian a digitális szabadságjogok hívei, nem kémelhárító szervezetek.

A Pegasus kémprogram bármely okostelefonon alkalmazható, és képes arra, hogy annak minden funkcióját ellenőrizze és kapcsolatait is figyelemmel kísérje. Egy izraeli cég – az NSO – azért fejlesztette ki állami megbízásból, hogy a terroristák szervezeteinek információ áramlását kövesse. Benjamin Netanjahu miniszterelnök ugyan azt közölte, hogy csakis államoknak adják el a Pegasust, de kiderült: mások is megszerezhették. Franciaországban például Macron elnök telefonját hekkelték meg Pegasus-szal.

Biden elnök 2021-ben tehát nem sokkal a hatalomra jutása után fekete listára tette a Pegasust előállító izraeli céget.

Biden ugyancsak 2021-ben nevezte meg Oroszországot Kínával együtt mint stratégiai ellenfelet, ezért a szakértők nem tartják valószínűnek, hogy Putyin ellenfeleit az orosz hírszerzés tartotta volna Pegasus célpontnak ehelyett Moszkva valakinek kiadhatta ezt a megbízást valamelyik “baráti államnak. ”Ezenkívül fennáll annak a lehetősége is, hogy NATO állam figyelte meg Putyin ellenfeleit. Mind Észtország mind Lettország rendelkezik a Pegasus kémprogrammal. Lettország ezt csak országon belül használja tehát kiesik a vizsgálatból, de Észtország mindenütt Európában beveti az izraeli kémprogramot. Mindkét kis balti állam Putyin legfőbb bírálói közé tartozik, mindkettő területén sok orosz újságíró talált menedéket az Ukrajna elleni orosz agresszió után – 2022 február 24.

Galina Timcsenko orosz újságírónő is a célpontok között szerepelt, ő a Medúza nevű független hírügynökség társalapítója, és nemzetközi díjakat nyert már, mert bátran bírálta a Putyin rendszert.

Egy másik orosz újságíró, aki Litvánia fővárosában Vilniusban él szintén tapasztalta a Pegasus érdeklődését, de kérte, hogy nevét a biztonság kedvéért ne közöljék.

Fehérorosz célszemélyek is voltak: Andrej Szannyikov, aki elindult az elnökválasztáson Lukasenka elnökkel szemben még 2010-ben. Nem nyerhetett a diktátorral szemben, de a helyi KGB kezelésbe vette. Azután külföldre menekült, ahol több mint két éven keresztül figyelték a Pegasus programmal anélkül, hogy ő ezt észrevette volna.

Két másik fehérorosz aktivistát, akik szembeszálltak Lukasenka rendszerével és Varsóban élnek, az Apple figyelmeztette arra, hogy az okostelefonjukon kémprogram működik.

Idegen zászló hadművelet

Az orosz hírszerzés kedvenc szokása, hogy másokkal végezteti el a piszkos munkát. A fehérorosz ellenzéki vezető, Szannyikov szerint most is erről lehet szó:

”Az orosz FSZB áll emögött még akkor is ha látszólag Észtország, Lettország, Litvánia vagy Lengyelország hajtotta végre a mi megfigyelésünket. Szerintem mindenki tudja, hogy az orosz hírszerzés mélyen beépült a nyugati titkosszolgálatokba. Ugyanez a helyzet a Putyinnal szembenálló ellenzéki szervezetekben is.”

A független fehérorosz média, a Charter97.org portál főszerkesztőjét, Natalia Radzinat, aki több nemzetközi díjat is nyert, már 2022-ben megfigyelték a Pegasus programmal. Észrevette és telefont cserélt, de hiába: 2023-ban újra Pegasus program került az okos telefonjára!

“Tudom azt, hogy a teljesen legális újságírói tevékenységem kizárólag az FSZB-t és a fehérorosz titkosszolgálatot zavarja, és attól félek, hogy bárki is tette rá a Pegasus programot a telefonomra az együttműködött a fehérorosz KGB-vel vagy az orosz FSZB- vel.”

Az Apple értesített három Rigában dolgozó emigráns újságírót, hogy Pegasus program van a telefonjukon. Közülük a leghíresebb Maria Jepifanova, a Novaja Gazeta Europe főszerkesztője.

A londoni Guardian oknyomozó riportere természetesen megkérdezte az izraeli NSO-t is a kényes ügyről: közölték vele, hogy

“csakis az USA szövetségeseinek adtak el Pegasus programot.”

A kör itt egyelőre bezárul, de megmarad a kérdés: az USA melyik szövetségesének titkosszolgálata figyeltette Putyin ellenfeleit az Európai Unió területén?”

Orbán virul a választások előtt, de mi lesz utána?

Kenderessy Milán
-
0
Orbán virul a választások előtt, de mi lesz utána?

A francia közszolgálati RFI budapesti tudósítója beszámolt a Békemenetről, amelynek szónoka a magyar miniszterelnök volt. Orbán Viktor tizenkétszer használta a háború szót – számolta meg a francia tudósító, aki rámutatott arra: a magyar miniszterelnök arra a hazugságra alapozta beszédét, hogy az Európai Unió katonákat akar küldeni Ukrajnába.

Orbán nyilvánvalóan túlzott a beszédben, de a hallgatóság azért fogadta el a hazugságokat is, mert tart a NATO hidegháborús politikai vonalától, mely nem törekszik megállapodásra Putyinnal hanem meg akarja buktatni az orosz diktátort.

A magyar közvélemény egy része az ukrajnai háború mielőbbi befejezését várja akár azon az áron is, hogy Ukrajna elveszíti területének egy részét. Míg a frontországok: Lengyelország, a három balti állam vagy Finnország lelkesen támogatják a NATO politikáját, Európa sok országában – Magyarországhoz hasonlóan – nem érzik az orosz fenyegetést. Magyarországon ezért fogadják sokan tetszéssel Orbán Viktor narratíváját, amely nyíltan szembemegy a NATO és az Európai Unió fő vonalával.

Orbán francia szövetségese, Marine Le Pen nyerésre áll

A szélsőjobboldali mozgalom, melyet éppúgy Putyin pénzeit a közelmúltig mint Orbán Viktort a közvélemény-kutatások szerint 33% ot kaphat az európai választáson míg Macron liberális mozgalma mintegy 20%-ra számíthat. A francia elnök nem tudja eladni a NATO hidegháborús stratégiáját Franciaországban, ahol sokan emlékeznek még arra, hogy Oroszország mindkét világháborúban szövetséges volt. Nem véletlenül hívják Párizs egyik terét Sztálingrádnak annak a nagy csatának az emlékére, melynek során megállították a náci előrenyomulást 1942-43 telén.

Marine Le Pen mozgalmát Putyin sokáig nyíltan támogatta ám törvényt hoztak arról Franciaországban, hogy csakis uniós tagállam nyújthat támogatást egy pártnak vagy mozgalomnak. Erre Putyin Orbán Viktort mozgósította, akinek utasítására a nemzeti együttműködés rendszerének egyik bankja 10 millió eurós kölcsönt adott Marine Le Pen szélsőjobboldali mozgalmának. Marine Le Pen így is veszített az elnökválasztáson 2022- ben, de Macron elnök sem szerepelt jól: eltűnt a parlamenti többsége.

Harmadszor Macron már nem indulhat, így szabad a tér Marine Le Pen előtt. A francia szélsőjobb vezér menedéket nyújthat Orbán Viktor pártjának hiszen a Fidesz jelenleg pária státuszban leledzik Brüsszelben.

Nők döntenek Orbán jövőjéről

A macho politikusnak azt kell realizálnia, hogy Brüsszelben három nő dönthet a Fidesz jövőjéről: Marine Le Pen, Giorgia Meloni és Ursula von der Leyen. Először Orbán Viktor javasolta Angela Merkelnek a szélsőjobb és a mérsékelt jobboldal szövetségét, de ezen rajtavesztett, mert Németországban, Brüsszelben és Washingtonban  nem tartják szalonképesnek az Alternative für Deutschland mozgalmat. Jól tudta ezt Marine Le Pen, aki kizárta a szélsőjobb frakcióból a vállalhatatlan neonáci mozgalmat. Alakul-e egységes szélsőjobb frakció az Európai Parlamentben? Velük köt-e paktumot az Európai Néppárt és Ursula von der Leyen vagy kitartanak a szocialisták, a liberálisok és a zöldek mellett? Mindez nyilván a választások eredményétől is függ, de az kétségtelen, hogy meggyengül Scholz kancellár és Macron elnök pozíciója míg megerősödik Giorgia Meloni és Marine Le Pen. Orbán mindeközben búsan mereng: hiába ő az ötletadó, ha már összeveszett szinte mindenkivel, és ő az, akit Washingtonban sem fogad el a demokrata adminisztráció.

Ha jön Trump akkor ő békét teremthet Ukrajnában cserbenhagyva Zelenszkij elnököt. Orbán ezzel csak látszólag járna jól, mert gyorsan kiderülne: Magyarország nem az ukrajnai háború miatt vált az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb országává hanem épp a miniszterelnök politikája miatt. Ha elmúlik a békeangyal szerep, akkor ottmarad Orbán meztelenül és pénz nélkül. Innen szép nyerni…

Az izraeli hadsereg átveszi az irányítást a Gáza-Egyiptom határon

FüHü
-
0
Az izraeli hadsereg átveszi az irányítást a Gáza-Egyiptom határon

Az izraeli hadsereg szerdán bejelentette, hogy „műveleti ellenőrzést” létesített a gázai-egyiptomi határ mentén a teljes úgynevezett Philadelphi útvonalon, és eddig több tucat rakétavetőt és legalább húsz határon átnyúló csempészalagutat fedeztek fel ott.

A szerda esti sajtótájékoztatón Daniel Hagari, a hadsereg szóvivője elmondta, hogy a most elfoglalt szárazföldi sáv, amely összesen 14 kilométeren húzódik végig a gázai-egyiptomi határ mentén, a „Hamász oxigénvezetékeként” szolgált.” melyet fegyverek Gázába történő csempészésre használták.

A déli Rafah városával szomszédos folyosó mentén eddig mintegy 20 alagutat találtak, amelyek átnyúlnak Egyiptomba. A Hamaszról köztudott, hogy ilyen alagutak segítségével fegyvereket csempészett Gázába, amiről az izraeli hadsereg úgy gondolja, hogy már nem tud megtenni, mivel a katonaság ellenőrzi a területet.

Az alagutak egy részét már ismerte az hadsereg, másokat pedig először fedeztek fel. Néhányat már lebontottak, és Izrael is tájékoztatta Egyiptomot a fejleményekről. A hadsereg tájékoztatása szerint további 82 alagútakna, amely az alagutakba vezet, a Philadelphi-folyosó területén található.

Jelenleg fizikailag a folyosó nagy részét az izraeliek ellenőrzik. A part közelében van egy kis szakasz, ahol nincsenek jelen a szárazföldi erők, de az IDF közölte, hogy megfigyeléssel és tűzerővel ellenőrzi a területet.

Több tucat rakétavetőt is fedeztek fel a folyosó mentén, néhányat csak egy néhány méterre az egyiptomi határtól.

A rakétavetőket 10 és 40 méterre helyezték el az egyiptomi határtól, „oly módon, hogy Izrael ott ne bombázhasson az Egyiptommal közös kerítés miatt” – mondta Hagari, megjegyezve, hogy területen az elmúlt hetekben mintegy 70 rakétát és aknavetőt lőttek ki Izraelre a Rafah felől.

Válaszul az egyiptomi államhoz tartozó Al-Qahera News TV egy „magas szintű” forrást idézett, amely szerint „nincs igazság” az Egyiptom és Gáza közötti alagutakról szóló hírekben.

Az Egyiptom és a Philadelphi-folyosó közötti határokon átnyúló alagutak létezése már régóta nyilvános, ideértve a New York Times 2013-as, széles körben megosztott cikkét a Hamász által ellenőrzött „alagutak tucatjain” keresztül történő iparról.

Maga Egyiptom évekig dolgozott a határokon átnyúló alagúthálózat meghiúsításán, felrobbantotta, vízzel elárasztotta, mérgező gázt pumpált bele, és még házakat is lerombolt a határ mentén, hogy pufferzónát hozzon létre, de sok alagút ennek ellenére is megmaradt.

Arra a kérdésre, hogy a fejlemény átlépi-e az Egyesült Államok vörös vonalát a rafahi jelentős katonai offenzívával kapcsolatban, a Fehér Ház szerdán azt jelezte, hogy nem.

„Amikor [Izrael] tájékoztatott minket a rafah-i terveikről, az magában foglalta a határfolyosón való elmozdulást a városból, hogy nyomást gyakoroljunk a Hamászra” – mondta John Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője egy tájékoztatón.

Nem volt hajlandó megerősíteni, hogy Izrael valóban elfoglalta a Philadelphi-i folyosót, és azt mondta: „Ez nem a mi munkánk.” Ugyanakkor kijelentette, hogy ez

a lépés összhangban van azzal a „korlátozott” szárazföldi hadművelettel, amelyről az izraeli tisztviselők időben tájékoztatták az Egyesült Államokat.

Joe Biden amerikai elnök a hónap elején arra figyelmeztetett, hogy leállít bizonyos támadófegyver-szállítmányokat Izraelbe, ha az IDF jelentős katonai offenzívát indít Gáza legdélebbi városának lakott részein.

Az IDF szerdán közölte, hogy a közelmúltban lebontott egy „jelentős” Hamász-alagutat a rafahi határátkelő közelében. A katonaság szerint a csapatok egy alagút aknához értek el, mintegy 100 méterre az egyiptomi határátkelőtől, követve a helyéről szóló hírszerzési információkat.

Az akna egy körülbelül másfél kilométer hosszú földalatti hálózathoz vezetett. Az izraeli fegyvereket találtak, köztük páncéltörő rakétákat, fegyvereket és robbanószerkezeteket.

Az IDF szerint a hálózatnak sok elágazási útvonala volt különböző mélységekben, és egyes területeket robbantási ajtók zártak el. Voltak benne szobák, amelyekben a Hamász munkatársai laktak, valamint fürdőszobák. Az alagúthálózatot később lebontották – tette hozzá az IDF.

Az izraeli csapatok először néhány héttel ezelőtt vonultak be Rafahba, miután több hónapig tartó nemzetközi figyelmeztetéseket adtak arra, hogy ne lépjenek be a területre, ahol a gázaiak több mint fele menedéket keresett, miután az övezet más részein hónapokig tartó harcok miatt kitelepítették őket.

Az IDF a kijelölt biztonságos zónák felé sürgette a környéken tartózkodókat, és egy ENSZ-tisztviselő hétfőn közölte, hogy ebben a hónapban eddig több mint 1 millió palesztin hagyta el a várost.

Három IDF katona életét vesztette kedden egy csapdába esett rafahi épületben történt robbanásban.

A hadművelettel kapcsolatos nemzetközi kritikák egyre növekvő hulláma ellenére az IDF kijelentette, hogy Rafah a Hamász utolsó jelentős fellegvára az övezetben. Szemtanúk szerint kedden érte el először izraeli tankok Rafah központját.

A csapatok azonban Gáza északi részén, különösen Dzsabaliában is harcoltak a „feltámadt” Hamász fegyvereseivel, ahol az IDF nemrég hét túsz holttestét is megtalálta.

Október 7-én tört ki a háború, amikor a Hamasz vezette terroristák ezrei rohamozták meg a dél-izraeli közösségeket és a hadsereg állásait, megöltek mintegy 1200 embert, főként civileket, és 252 túszt ejtve, köztük számos holttestet.

Zelenszkij: Kína fegyveralkatrészeket szállít Oroszországnak

Polonius
-
0
Zelenszkij: Kína fegyveralkatrészeket szállít Oroszországnak

Ukrajna elnöke erről Szingapúrban beszélt azt követően, hogy a kínai diplomácia lemondta a részvételt a júniusi békekonferencián. Erre a tanácskozásra Oroszországot nem hívták meg, de Kínát igen. Zelenszkij elnök személyesen kérte Joe Bident és Hszi Csin-pinget a részvételre, és Orbán Viktornak is jelezte: szívesen látná az ukrajnai békekonferencián, melyet Svájcban rendeznek meg június közepén.

Kína hadügyminisztere cáfolta Zelenszkij állítását a fegyveralkatrészek szállításáról Oroszországnak. Az információk minden bizonnyal az amerikai hírszerzéstől származnak. Az USA már 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot.

Az USA újabb szankciókat fontolgat Kína ellen Putyin támogatása miatt, és erre akarja rávenni Európát is. Erről beszélt Brüsszelben Kurt Campbell amerikai államtitkár, aki szerint a NATO-nak “közös üzenetet kell küldenie ebben az ügyben Kínának.”

Bár Peking azt állítja, hogy betartja a nyugati szankciókat, de az amerikai államtitkár szerint:

”A színfalak mögött Kína minden támogatást megad Oroszországnak.”

Blinken külügyminiszter nemrég járt Pekingben, ahol felhívta a kínai vezetők figyelmét arra, hogy Oroszország ukrajnai háborújának támogatása kockáztatja az USA-hoz fűződő viszony javulását. Most a külügyi államtitkár Brüsszelben kijelentette, hogy “nem egyedi alkalomról van szó hanem arról, hogy a kínai vezetés állandó átfogó akció keretében támogatja Oroszországot, és minden segítséget megad neki a színfalak mögött.”

A State Department második számú vezetője sajtóértekezletén hangsúlyozta:

“a NATO tanácskozáson a lehető legrészletesebb beszámolót adtam arról, hogy a kínaiak miképp támogatják Oroszország háborús erőfeszítését.”

Vlagyimir Putyin első külföldi látogatása beiktatása után Pekingbe vezetett, ahol hosszas megbeszélést folytatott Hszi Csin-ping elnökkel májusban. A tárgyalásokról semmi sem szivárgott ki.

A Carnegie Alapítvány nemrég közzétett egy tanulmányt, melyben azt állítja, hogy a kínaiak betartják a nyugati szankciókat, mert számukra sokkal fontosabb a nyugati főként az amerikai piac mint az orosz. Ezért a másod és harmadvonalbeli bankok üzletelnek elsősorban Oroszországban, mert az óriások tartanak az USA szankcióktól.

A brüsszeli Politico arra hívja fel a figyelmet, hogy júliusban NATO csúcs lesz, és ez valószínűleg szigorú üzenetet küld majd Pekingnek.

Fegyverszállítás Kínából Oroszországba?

Május 22-én a brit külügyminiszter új hírszerzési információkról beszélt, melyek szerint

“fegyverek szállítása folyik Kína és Oroszország között illetve hamarosan megkezdődhet”

– jelentette ki Grant Shapps brit külügyminiszter. Csakhogy nem sokkal ezt követően Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, cáfolta a brit értesülést mondván:

”Az Egyesült Államoknak nincsenek értesülései fegyverszállításokról.”

Jake Sullivan hozzátette: ”Hamarosan beszélek majd a brit külügyminiszterrel, hogy megtudjam: miről is van szó?”

Jake Sullivan egyidejűleg azt is kijelentette:

”Nem tudom megerősíteni a brit külügyminiszter szavait, de az tény, hogy fegyverek alkatrészeit Kína szállítja Oroszországnak, és az USA folyamatosan lépéseket tesz ennek megakadályozására.”

Brüsszelben erről Kurt Campbell államtitkár azt mondta, hogy:

“A kínai támogatás lehetővé teszi az oroszoknak, hogy helyreállítsák rakétafegyverzetüket és fejlesszék a drónokat. Ezenkívül olyan eszközöket fejleszthetnek ki az oroszok kínai segítséggel, melyek elősegítik a jobb tájékozódást a harctereken. A kínai segítség jelentős segítség abban is az oroszoknak, hogy fejlesszék a nagy távolságra hatékony tüzérséget. Eddig mindezt figyelmen kívül hagytuk.”

Az Egyesült Államok május elsején jelentett be újabb szankciókat Oroszország ellen és olyan államokkal és cégekkel szemben, melyek támogatják Putyin agresszióját Ukrajnában.

A washingtoni pénzügyminisztérium legújabb fekete listáján 80 célpont szerepel míg a külügy 20 pontos listát tett közzé.

A pénzügyminisztérium így indokolta meg a szankciókat:

”célunk az, hogy akadályozzuk az orosz katonai-ipari komplexum fejlesztését, és főként a biológiai és vegyi fegyverkezést.”

Washington európai szankciókat vár Kína ellen

“Kína teljes mértékben támogatja Oroszországot” – hangsúlyozta az amerikai államtitkár, aki hozzátette: ”Peking a nyilvánosság előtt megpróbálja lekicsinyelni ezt a támogatást, mert normális diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatokat akar fenntartani Európával.”

Hszi Csin-ping elnök nemrég Párizsban találkozott Ursula von der Leyennel, a brüsszeli bizottság vezetőjével és Macron francia elnökkel, majd európai körútját egy másik NATO államban, Magyarországon zárta.

Kurt Campbell államtitkár ezzel kapcsolatban ezt mondta: ”Örültünk annak az Észak-atlanti Tanácsban – NAC – ez a NATO politikai döntéshozó testülete -, hogy sok európai állam képviselője kijelentette: nem lehet normális kapcsolatokat fenntartani Kínával akkor amikor a kínaiak támogatják azt a háborút, mely a második világháború óta a leginkább destabilizáló konfliktust jelenti Európában.”

Kurt Campbell az USA Ázsia szakértője, nemrég még a csendes-óceáni és az indiai óceáni térség “cárja” volt, nemrég nevezték ki a washingtoni külügy második emberévé.

Nemcsak katonai, de kereskedelmi kérdésekről is beszélt az amerikai államtitkár számolt be a Politico, melynek tudósítója jelen lehetett a szűkkörű tájékoztatón.

“A jelenlegi helyzetben a kínai vezetés tisztában van gazdaságának sebezhetőségével, és ezért Európát megkíméli a szankcióktól, melyeket alkalmaz Ausztráliával vagy Dél Koreával szemben. Ha tehát több állam együttesen alkalmazna szankciókat Kína ellen, akkor a visszavágás nehezebben menne Pekingnek”

– hangsúlyozta a washingtoni külügy második számú vezetője Brüsszelben.

Korrupt katonák nemcsak Oroszországban, de az USA-ban is vannak

ki
-
0
Korrupt katonák nemcsak Oroszországban, de az USA-ban is vannak

Putyin elrendelte a legfelső katonai vezetés megtisztítását a korrupciótól, és leváltotta régi hívét, Sojgu hadseregtábornokot a hadügyminiszteri posztról, mert nem ellenőrizte beosztottjait, akik egyre másra kerülnek börtönbe a hadügyminisztériumból illetve a hadsereg felső vezetéséből.

A korrupció az amerikai hadsereget sem kerüli el: letartóztatták Burke négy csillagos admirálist, aki a hadi megrendeléseket úgy intézte, hogy neki is haszna legyen belőle. Békeidőkben a négy csillag a tábornoki vállapon a legtöbb amit amerikai katona elérhet, öt csillaga csak Eisenhower tábornoknak volt, aki az európai hadszíntéren irányította az amerikai erőket a második világháború idején illetve az ázsiai – csendes-óceáni erők főparancsnokának, Douglas MacArthur tábornoknak.

Miért csukták le Burke admirálist, aki korábban az amerikai haditengerészet parancsnokának a helyettese volt?

Robert Burke admirális 2022-ben vonult nyugdíjba, de előre kívánt gondoskodni öreg napjairól: egy nagy hadiszállítóval olyan üzletet kötött, melynek eredményeképp ő olyan állást kapott a cégnél, amely évi 500 ezer dolláros fizetéssel járt, és ezenkívül még 100 ezer részvénnyel.

Két évvel később mindez kiderült: nemcsak Robert Burke admirális került előzetesbe, de a megvesztegetésben érintett cég néhány vezetője is. Az admirális akár 30 éves börtönbüntetést is kaphat korrupcióért.

A katonai-ipari komplexum szerepe az USA gazdasági és politikai életében

Eisenhower tábornok nyolc évig az Egyesült Államok elnöke volt 1952 és 1960 között, és ebben a hidegháborús időszakban többször is megemlítette, hogy a katonai-ipari komplexum túlságosan is nagy szerepet játszik az USA életében, és hátráltatja a feszültség csökkentését a világban. A Pentagon költségvetése mindmáig szent tehén az Egyesült Államokban, ahol a nemzetbiztonság minden egyéb szempontot felülír, ezért az ellenőrzés sem túlságosan szigorú. A Pentagon költségvetése meghaladja a 800 milliárd dollárt messze magasabb mint az orosz és a kínai katonai költségvetés együttvéve. A béke évek azonban nem kedveztek sem a hadügyminisztériumnak sem a fegyvergyáraknak az Egyesült Államokban, ahol a hidegháború megnyerése és a Szovjetunió felbomlása után nem volt igazán fontos ok a fegyverkezésre.

Ráadásul Oroszország jelentkezett, hogy szívesen belépne a NATO-ba. Clinton elnök egy kissé habozott a meglepő ajánlat hallatán, majd tanácsadóira hivatkozva elutasította a Kreml kezdeményezését a kilencvenes években.

Putyin agressziója Ukrajna ellen 2022 februárjában napfelkeltét jelentett a Pentagonnak, a NATO-nak és az amerikai hadiiparnak.

Az USA már 2021- ben stratégiai ellenfelének nyilvánította Kínát és Oroszországot, de nem sikerült világossá tenni, hogy mégis miért? Putyin agressziója pompás utólagos bizonyítékot jelentett, és erről nem is akar lemondani a Biden kormányzat.

Régiónk csak védelmi övezetet – cordon sanitaire-t jelent az USA-nak

A hidegháború után a washingtoni stratégiai tervezők áttekintették régiónk helyzetét, és arra a következtetésre jutottak, hogy ezek az egykori kis szocialista országok védelmi zónát alkothatnak Oroszország esetleges revansista szándékaival szemben. Két állam stratégiai fontosságát emelték ki a a régiónkban: Lengyelországot és Romániát. Mindkét ország jól teljesített az elmúlt évtizedekben ellentétben Magyarországgal, amely éllovasból sereghajtó lett. Elkerülte viszont Ukrajna sorsát, amely szinte mindent fel kell, hogy áldozzon a Nyugat védelmében cserében kétes ígéretekért. A régiónkban élő emberek sorsa tökéletesen közömbös a washingtoni vagy moszkvai stratégiai tervezők számára de hát ez eddig is így volt.

“A háborúból az jár a legjobban, aki kimarad belőle”

– állapította meg Szun Ce mester, a világ első nagy stratégája, akinek a könyve fenn is maradt.

Megtanulták ezt Washingtonban is az iraki és az afganisztáni kudarcból. Washingtonból nézve ez olcsó háború, amely hatalmas piacot teremt az amerikai fegyvergyáraknak. Az áldozatok pedig régiónk lakói. Amikor az USA és Nagy Britannia feladta Lengyelországot Sztálinnak, akkor sokan tiltakoztak Churchillnél, de az öreg róka visszakérdezett:

“miért ott akar élni ?!”

Trump lesz az első elítélt ex elnök

FüHü
-
0
Trump lesz az első elítélt ex elnök

Tizenkét New York-i esküdt történelmet írt csütörtökön, amikor minden vádpontban elítélték Trump volt elnököt. Trump az első ex elnök, akit – vagy az ő esetében többrendbeli – bűncselekményért elítéltek. Bűnösnek találták 34 rendbeli hivatalos iratok meghamisításában a Stormy Daniels felnőttfilmes színésznőnek fizetett 130 000 dollár körüli ügyben.

Az ítélet gyorsabban megszületett, mint azt sok jogi megfigyelő várta, tekintettel az ügy összetettségére és az ügyészség fő tanújának, Michael Cohen volt Trump-ügyvédnek a hitelességével kapcsolatos kemény kérdésekre.

Az ítélet nyomatékos volta erőteljes igazolás Alvin Bragg (D) manhattani körzeti ügyész számára, akinek ítéletét széles körben megkérdőjelezték, amikor először indította az ügyet.

A bíróságról kilépve Trump „szégyen”-ként támadta az esetet. Azt is megvádolta, hogy Juan Merchan bírót, aki az eljárást vezette, hogy „korrupt” és „konfliktusos”. Trump az ítélet ellenére is biztos abban, hogy a GOP elnökjelöltjévé koronázzák pártja júliusi országos kongresszusán.

A történelmi ítélet csapást mér Trumpra

Az a férfi, aki felnőtt élete nagy részét imázsának csiszolásával töltötte, most elítélt bűnözőként áll reménybeli szavazói elé. Elméletileg börtönbüntetéssel kell szembenéznie, bár a legtöbb, hasonló vádak alapján bűnösnek talált első bűnelkövetőt nem ítélték letöltendő börtönbüntetésre.

Politikailag az ítélet olyan fegyvert ad Biden elnöknek és demokrata szövetségeseinek, amelyre nagy szükségük volt. Biden, aki eddig lemaradt a harctéri államok szavazásán, most azzal érvelhet, hogy az amerikai nép nem szavazhat bûnözõre elnöknek.

Néhány pillanattal az ítélet után Biden kampány kommunikációs igazgatója, Michael Tyler azt mondta, az ítélet bebizonyította, hogy

„senki sem áll a törvény felett”.

Tyler szerint Trump azt hitte, hogy soha nem lesz következménye a törvény megsértése miatt”, de azt is kijelentette, hogy

„még mindig csak egy mód van arra, hogy Donald Trumpot távol tartsuk az Ovális Irodától: az urnáknál”.

Az biztos, hogy az az akadály, amelyet az ítélet Trump elé állít, jogilag és politikailag is leküzdhető. Jogilag széles körben várható, hogy fellebbez. Politikailag az ítélet károsíthatja őt, de nem valószínű, hogy azonnali változást kényszerít ki.

Az Economist/YouGov közvélemény-kutatása, amelyet egy nappal az ítélethirdetés előtt tettek közzé, azt kérdezte, hogy az emberek tisztességesnek vagy méltánytalannak tartják – e az ügyet alátámasztó vizsgálatot. A megkérdezett republikánusok 72 százaléka szerint ez igazságtalan. De 12 százalék azt mondta, hogy ez igazságos, és 16 százalék mondta, hogy nem biztos benne.

Hogyan reagálnak a csütörtöki ítéletre? Senki sem tudja igazán a választ.

Trump ítéletét július 11-re tűzték ki. Mindegyik vádpont maximum négy év börtönbüntetéssel jár.

Hatalmas meglepetés lenne, ha Trump a kiszabható maximális büntetést kapná.

De a szürreális valóság az, hogy Trump sorsa most egy bíró kezében van, aki ellen többször is verbális támadásokat intézett.

A Trumpéval azonos vád miatt elítélt emberek nem szoktak letöltendő börtönbüntetést kapni.

Ennek ellenére New York polgármestere, Eric Adams a hónap elején azt mondta, hogy a hírhedt Rikers Island-i börtönt irányító hatóságok „készen állnak”, ha Trumpot valóban elítélnék.

Az ítélet felborítja a választási naptárt

Biden és Trump a közelmúltban egy szokatlanul korai televíziós vitában állapodott meg: június 27-én a CNN által rendezett összecsapás Atlantában. Ez pontosan két héttel Trump ítéletének dátuma előtt.

Az ítélet pedig éppen a republikánusok nemzeti konventjét megelőző csütörtökön lesz, más szavakkal, Trumpot csütörtökön elítélik majd a konvent hétfőn hivatalosan megkoronázza őt a GOP jelöltjévé.

Trump nem veszíti el a szavazati jogát – hacsak be nem zárják

Az ítélet nyomán a közösségi médiát felvillanyozó számos kérdés egyike az volt, hogy Trumpot bűnözőként eltiltják-e a szavazástól az idei elnökválasztáson.

Trump 2019-ben megváltoztatta hivatalos tartózkodási helyét New Yorkról Floridára. A  floridai büntetett előéletű szavazásról készített útmutató megjegyzi, hogy az  államon kívül elítélt személyek szavazati jogát „az az állam szabályozza, ahol elítélték”.

Trump esetében ez annyit jelent, hogy New Yorkban hoznak döntést, ahol a bűncselekmény miatt elítélt személy szavazhat, kivéve, ha börtönbüntetésre ítélték, és még mindig tölti büntetését.

Így Trump valószínűleg szavazhat majd saját magára az Egyesült Államok elnökének – hacsak éppen nem egy cellában ül.

Ősei nyelvén beszélt a holokausztról a csaknem százéves túlélő

Polonius
-
0
Ősei nyelvén beszélt a holokausztról a csaknem százéves túlélő

Miután a spanyol királyság megkezdte a zsidók kiüldözését, a zsidók a világ minden tája felé menekültek, de sokan magukkal vitték a ladino nyelvet a szefárd zsidók anyanyelvét.

Ezt beszéli ma is a 96 éves Annette Cabelli, aki túlélt három náci haláltábort és három halálmenetet, most pedig Franciaországból Spanyolországba érkezett, hogy ősei földjén számoljon be a holokausztról, melyet a nácik 1942 januárjában kezdtek meg miután elszenvedték első nagy vereségüket a keleti fronton Moszkva alatt. Reinhard Heydrich, a birodalmi biztonsági hivatal főnökének – Himmlernek – helyettese volt, és ő elnökölt a tanácskozáson a Wannsee palotában Berlinben, ahol meglepően rövid idő alatt elhatározták: minden zsidót meg kell ölni a nácik által irányított területeken! Az áldozatok számát ma sem tudjuk pontosan, de Magyarországon a holokauszt halottak száma meghaladta a 600 ezret egy kis országban!

Holokauszt megemlékezés a Casa Sefaradban Madridban

“Minden évben meghívunk egy holokauszt túlélőt” – mondta a sajtónak a Casa Sefarad igazgatónője. Aki hangsúlyozta, hogy eddig csak férfiakat hívtak, ezért most mindenképp nőt akartak választani.

“Annette Cabelli ráadásul szefárd, aki még beszéli ősei ladino nyelvét, melyet már nagyon ritkán hallunk, ezért komoly élmény mindenkinek, főként a fiataloknak.”

Az elűzött spanyol zsidók jelentős része a török szultán birodalmában keresett menedéket, ahol Isztambulban külön városrészben élhettek. Annette Cabelli ősei Szalonikiben rendezkedtek be, ez a görög város is évszázadokon keresztül a szultán birodalmához tartozott – itt született például Kemal Atatürk is. 1943-ban Szaloniki városából hurcolták el a fiatal Annette-t az édesanyjával együtt. A haláltáborban Annette a túlélő sorba került, édesanyja egyből a gázkamrába jutott. Egy SS őr így tudatta ezt a lánnyal: ”Látod azt a fekete füstöt? Az az édesanyád!”

Annette Cabelli több lágert is megjárt, végül a szovjet csapatok közeledése miatt útnak indították őket a mínusz 15 fokos hidegben. A halálmenetet csak kevesen élték túl, de Annette Cabelli köztük volt. Nem akart hazatérni Görögországba hiszen a nácik ott végeztek családja egyik részével, a másikkal pedig a lágerekben. Ezért Franciaországba ment ahol családot alapított egy görög szefárd zsidó férfival, aki szintén megjárt több lágert is.

Most a Casa Sefardban Annette Cabelli azzal zárta megemlékezést a holokausztra, hogy figyelmeztesse a madridi hitközséget:

”soha ne hagyjátok, hogy zsidó származásotok miatt bárki is zaklasson titeket!”

Kína orosz-ukrán békekonferenciát rendezhet?

ki
-
0
Kína orosz-ukrán békekonferenciát rendezhet?

Arról nyilatkozott  Lavrov orosz külügyminiszter csütörtökön, hogy Kína orosz-ukrán békekonferenciát rendezhet. Az orosz diplomácia vezetője elismerően beszélt  a kínai békejavaslatról. Putyin nemrég Pekingben járt, ahol hosszas tárgyalásokat folytatott Hszi Csin-ping elnökkel.

Putyin orosz elnök kész a tűzszünetre Ukrajnában a jelenlegi frontvonalon- közölte a Reuters hírügynökség.

Június 15-én és 16-án nemzetközi békekonferenciát rendeznek Svájcban több mint száz állam részvételével, de Oroszország nem kapott meghívót. Volodimir Zelenszkij elnök viszont személyesen hívta meg Joe Biden amerikai és Hszi Csin-ping kínai elnököt valamint Orbán Viktor magyar miniszterelnököt.

Az USA újabb szankciókat fontolgat Kína ellen Putyin támogatása miatt, és erre akarja rávenni Európát is

Erről beszélt Brüsszelben Kurt Campbell amerikai államtitkár, aki szerint

a NATO-nak “közös üzenetet kell küldenie ebben az ügyben Kínának.”

Bár Peking azt állítja, hogy betartja a nyugati szankciókat, de az amerikai államtitkár szerint: ”a színfalak mögött Kína minden támogatást megad Oroszországnak.”

Blinken külügyminiszter nemrég járt Pekingben, ahol felhívta a kínai vezetők figyelmét arra, hogy Oroszország ukrajnai háborújának támogatása kockáztatja az USA-hoz fűződő viszony javulását. Most a külügyi államtitkár Brüsszelben kijelentette, hogy

“nem egyedi alkalomról van szó hanem arról, hogy a kínai vezetés állandó átfogó akció keretében támogatja Oroszországot, és minden segítséget megad neki a színfalak mögött.”

A State Department második számú vezetője sajtóértekezletén hangsúlyozta: “A NATO tanácskozáson a lehető legrészletesebb beszámolót adtam arról, hogy a kínaiak miképp támogatják Oroszország háborús erőfeszítését.”

Vlagyimir Putyin első külföldi látogatása beiktatása után Pekingbe vezetett, ahol hosszas megbeszélést folytatott Hszi Csin-ping elnökkel májusban. A tárgyalásokról semmi sem szivárgott ki.

A Carnegie alapítvány nemrég közzétett egy tanulmányt, melyben azt állítja, hogy a kínaiak betartják a nyugati szankciókat, mert számukra sokkal fontosabb a nyugati főként az amerikai piac mint az orosz. Ezért a másod és harmadvonalbeli bankok üzletelnek elsősorban Oroszországban, mert az óriások tartanak az USA szankcióktól.

A brüsszeli Politico arra hívja fel a figyelmet, hogy júliusban NATO csúcs lesz, és ez valószínűleg szigorú üzenetet küld majd Pekingnek.

Fegyverszállítás Kínából Oroszországba?

Május 22-én a brit külügyminiszter új hírszerzési információkról beszélt, melyek szerint “fegyverek szállítása folyik Kína és Oroszország között illetve hamarosan megkezdődhet” – jelentette ki Grant Shapps brit külügyminiszter. Csakhogy nem sokkal ezt követően Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, cáfolta a brit értesülést mondván:

”Az Egyesült Államoknak nincsenek értesülései fegyverszállításokról.”

Jake Sullivan hozzátette: ”Hamarosan beszélek majd a brit külügyminiszterrel, hogy megtudjam: miről is van szó?” Sullivan egyidejűleg azt is kijelentette: ”Nem tudom megerősíteni a brit külügyminiszter szavait, de az tény, hogy fegyverek alkatrészeit Kína szállítja Oroszországnak, és az USA folyamatosan lépéseket tesz ennek megakadályozására.”

Brüsszelben erről Kurt Campbell államtitkár azt mondta, hogy “a kínai támogatás lehetővé teszi az oroszoknak, hogy helyreállítsák rakétafegyverzetüket és fejlesszék a drónokat.

Ezenkívül olyan eszközöket fejleszthetnek ki az oroszok kínai segítséggel, melyek elősegítik a jobb tájékozódást a harctereken. A kínai segítség jelentős segítség abban is az oroszoknak, hogy fejlesszék a nagy távolságra hatékony tüzérséget. Eddig mindezt figyelmen kívül hagytuk.”

Az Egyesült Államok május elsején jelentett be újabb szankciókat Oroszország ellen és olyan államokkal és cégekkel szemben, melyek támogatják Putyin agresszióját Ukrajnában. A washingtoni pénzügyminisztérium legújabb fekete listáján 80 célpont szerepel míg a külügy 20 pontos listát tett közzé. A pénzügyminisztérium indokolta meg a szankciókat:

”Célunk az, hogy akadályozzuk az orosz katonai-ipari komplexum fejlesztését, és főként a biológiai és vegyi fegyverkezést.”

Washington európai szankciókat vár Kína ellen

“Kína teljes mértékben támogatja Oroszországot” – hangsúlyozta az amerikai államtitkár, aki hozzátette: ”Peking a nyilvánosság előtt megpróbálja lekicsinyelni ezt a támogatást, mert normális diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatokat akar fenntartani Európával.”

Hszi Csin-ping elnök nemrég Párizsban találkozott Ursula von der Leyennel, a brüsszeli bizottság vezetőjével és Macron francia elnökkel, majd európai körútját egy másik NATO államban, Magyarországon zárta.

Kurt Campbell államtitkár ezzel kapcsolatban ezt mondta: ”Örültünk annak az Észak-atlanti Tanácsban – NAC – ez a NATO politikai döntéshozó testülete -, hogy sok európai állam képviselője kijelentette:

Nem lehet normális kapcsolatokat fenntartani Kínával akkor amikor a kínaiak támogatják azt a háborút, mely a második világháború óta a leginkább destabilizáló konfliktust jelenti Európában.”

Kurt Campbell az USA Ázsia szakértője, nemrég még a csendes-óceáni és az indiai óceáni térség “cárja” volt, nemrég nevezték ki a washingtoni külügy második emberévé.

Nemcsak katonai, de kereskedelmi kérdésekről is beszélt az amerikai államtitkár számolt be a Politico, melynek tudósítója jelen lehetett a szűkkörű tájékoztatón.

“A jelenlegi helyzetben a kínai vezetés tisztában van gazdaságának sebezhetőségével, és ezért Európát megkíméli a szankcióktól, melyeket alkalmaz Ausztráliával vagy Dél Koreával szemben. Ha tehát több állam együttesen alkalmazna szankciókat Kína ellen, akkor a visszavágás nehezebben menne Pekingnek” – hangsúlyozta a washingtoni külügy második számú vezetője Brüsszelben.

Elon Musk Trump tanácsadója lehet

Kenderessy Milán
-
0
Elon Musk Trump tanácsadója lehet

A Tesla és a SpaceX fura ura állítólag már el is fogadta Donald Trump javaslatát. Az USA ex elnöke mindenáron vissza szeretne kerülni a Fehér Házba hiszen neki is ketyeg a biológiai órája, és számtalan per fenyegeti.

Miben számít Donald Trump Elon Musk tanácsaira? A Wall Street Journal szerint elsősorban az USA határainak ellenőrzése és a gazdaság az a két terület, ahol jól jöhet Trumpnak Musk támogatása. Ukrajnában és a világ más részein Musk műholdjai döntő fontosságú információs forrást jelentenek az amerikai hadseregnek, és Trump ezt szeretné felhasználni az Egyesült Államok és Mexikó hosszú határának ellenőrzésére is.

Míg Biden elnök elnéző az illegális bevándorlással szemben mondván: az Egyesült Államoknak szüksége van olcsó plusz munkaerőre, ha újra akarja iparosítani az országot, Trump zéró toleranciát hirdet az illegális bevándorlással szemben.

Twitterből X

A Twitter zárolta 2021-ben Trump oldalát, és ezzel fontos média lehetőségtől fosztotta meg az USA korábbi elnökét, aki szívesen használta ezt az eszközt a közvélemény befolyásolására. Elon Musk megvásárolta a Twittert, majd átkeresztelte azt X-re, és visszaállította Donald Trump fiókját. Ezzel komoly segítséget nyújtott volna az ex elnöknek a választási kampányban, ahol Biden elnökkel fej-fej mellett haladnak, de időközben Trump létrehozta a saját médiáját: a Trump Socialt.

A két idős elnökjelölt között az első vitát a CNN televízióban rendezik meg június 27-én, majd pedig a másodikat szeptember 10-én az ABC televízióban.

A médiát Donald Trump profi módon használja ellentétben Joe Bidennel.

Elon Musk nyíltan bírálta az amerikai elnök Kína politikáját Sanghajban, ahol a világ legnagyobb Tesla gyára működik. Elon Musk, akit fogadott a kínai kormányfő is, közölte Kína gazdasági fővárosában, hogy egy második nagy Tesla gyár építését fontolgatja Sanghajban. Trump kezdte el a kereskedelmi háborút Kína ellen, és Biden folytatta azt amikor Kínát első számú stratégiai ellenfélnek nyilvánította 2021-ben.

Most a választási kampány során mindkét jelölt bírálja Kínát, de Trump jelezte: mindenképp leülne tárgyalni Hszi Csin-ping elnökkel, hogy valamiféle modus vivendi alakuljon ki a világ első és második számú nagyhatalma között.

Továbbiak

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK

Független Hírügynökség Kft.
Kapcsolat: info@fuhu.hu

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA

© Független Hírügynökség