Kezdőlap Világ Oldal 277

Világ

Vésztjósló szavak a VW-től

A klasszikus autógyártók ideje lejárt – mondta vezetőtársai előtt a VW vezetője egy német lap szerint. Herbert Diess a Nokia sorsával példálózott. A jövő nem egymaga az elektromos hajtásé, a digitális technológiával legalább annyira számolni kell. Magyar szemmel nem jó a helyzet.

Vezetőtársait akarta felrázni a Volkswagen-csoport elnök-vezérigazgatója, amikor a Die Welt írása szerint múlt csütörtökön arról beszélt, hogyan látja az autóipar helyzetét és jövőjét. A nemrég óta a világ egyik legnagyobb autókonszernjét irányító Herbert Diess az amerikai Teslát hozta fel példaként általában a gazdaság és különösen az autóipar mély válságát érzékeltetve – írta a német lap.

Vihar előtt állunk

A Volkswagen a két legnagyobb átalakítási folyamat viharának közepén van – mondta. Ezek az éghajlatváltozás és az ahhoz kapcsolódó innovációs nyomás a kibocsátásmentes autózás érdekében. Továbbá a digitalizálás, amely alapvetően megváltoztatja az autóipari terméket. „A vihar csak most kezdődik” – mondta Diess.

A német mérnök-üzletember szerint

az autótermék újbóli feltalálása nemcsak a gyártás folyamatait, hanem teljes technológiai és logisztikai beágyazását is megváltoztatja.

A VW-t úgy értékelik, mint egy autóipari társaságot, a Teslát pedig mint egy tech-társaságot – fogalmazott Diess. A jövőben az autó lesz a legbonyolultabb, legértékesebb tömegközlekedési eszköz, a csatlakoztatott autó majdnem megduplázza a felhasználók internetezési idejét. Volkswagenként pontosan oda akarunk érni, ahová a Tesla – szögezte le Diess. A nagy kérdés: elég gyorsak vagyunk-e – fűzte hozzá. „A becsületes válasz: talán, de ez egyre kritikusabbá válik”. Értékelése szerint a jelenlegi ütemű fejlesztéssel nagyon „szoros” lesz a helyzet.

A Nokia intő példája

A VW-vezér a Nokiát hozta fel példaként. A finn cég – a világ vezető mobilgyártója – az évtized elején emlékezetes módon szinte pillanatok alatt tűnt el a semmiben, noha pár évvel korábban a mobilpiac nagyjából negyven százalékát mondhatta magáénak, és addig megszabta a technológia irányát. Diess szerint a finneknek volt a legerősebb mobiltelefonjuk a legjobb akkumulátorral, de fogalmuk se volt arról, mit lehet tenni egy mobiltelefonnal. Ezt az Apple vezérigazgatója, Steve Jobs 2007-ben mutatta be az első iPhone bevezetésével – egy mobiltelefon formájú számítógéppel.

Ez most

„pontosan az a helyzet, amely megismétlődik az autóiparban”

– figyelmeztetett Diess. Vagyis az autó már nem csak közlekedési eszköz, és ez azt is jelenti, hogy

a klasszikus autógyártók ideje lejárt.

A Volkswagen jövője a digitális tech-csoportban rejlik – és csak ott.

Az „összeszerelő országok” ideje is lejárhat

Ha igaza van a VW-vezérnek (még úgy is, hogy az akkumulátoros energiatárolás körül nagyon sok a kérdőjel), amely véleményt sokan mások is osztják, akkor ez az egész autóiparon keresztül

Magyarország fölé is sötét fellegek érkeztét jósolja.

Az elektromos hajtás – bármilyen energiatárolással – töredéke alkatrészt igényel a mai belsőégésűnél, és lényegesen kevesebb embert az összeszereléshez. Ami

szinte eltünteti az alacsony bérű országok ma még meglévő, de már amúgy is fogyatkozó előnyét.

A német lap írása is utal arra, hogy a jövőben kevesebb munkahelyre lesz szükség az autógyártásban. Egy német autóipari kutatóközpont igazgatója szerint a Volkswagennek a lehető legnagyobb mértékben márkáira kell koncentrálnia, „a járművekre és a digitális hálózatukra”, „ez elengedhetetlen”.

S nemcsak a munkavállalók képesítésében, hanem a fejlesztési osztályok és a gyártás testre szabásában is messzemenő változások merülnek fel. A jövőben lényegesen kevesebb gépész- és autóipari mérnökre lesz szükség, és sok villamosmérnökre és informatikusra. (Vagyis elsősorban mérnöki tudásra, olyanra, amiben Magyarországon óriási a hiány.)

A szakértő szerint mindkét tudományágban a gépjárműgyártók a jövőben nem csak egymással versenyeznek, hanem egyre inkább más technológiai vállalatokkal is, akár az IT-ágazatban, akár a megújuló energiákkal. Ez a gazdaságot és az ipart

„az ipari forradalom dimenziója korának fordulópontjára helyezi”.

Más szóval ez azt jelenti, hogy nem csupán a hagyományos autógyártás órái vannak megszámlálva, hanem a sok embert (sok szakmunkást) igénylő összeszerelő technológiáié is, amelyet nálunk ráadásul csak egyre nagyobb állami szubvencióval tud bővíteni a kormány. És amelyben éppen a német gyártók kezében van az egész térség. Ez nálunk közvetlenül bő százezer, közvetetten nagyjából 170 ezer munkahelyet veszélyeztet, és a magyar GDP öt százalékát sodorhatja veszélybe, ha az autógyártók inkább odahaza állítják elő a jövőben a high tech négykerekűeket.

Magyarországot nem érinti

Az Európai Néppártnak öttel több képviselője lesz az Európai Parlamentben miután a britek január 31-én elhagyják az EU-t. Az így megüresedő 73 felszabaduló helyből 27 mandátumot felosztanak a tagállamok között. Az EPP mellett csak a szélsőjobboldali Identitás és Demokrácia növeli majd képviselőinek számát a 705 tagú EP-ben, mindenki más rosszabbul jár majd – írja a Juame Duch az EP szóvivője Twitter üzenetében.

A politikai centrumhoz tartozó frakciók közül az Európai Néppárt jár jól a brit kilépéssel szükségessé vált mandátum-újraelosztással. Kiszámolták, hogy az egyes frakciókra milyen hatással lesz a 73 brit képviselő távozása és 27 mandátum újraelosztása 14 tagállam között. (A további 46 képviselői hely a későbbi bővítésekre lett tartalékolva, így a Parlament létszáma átmenetileg 705-re csökken).

Az EPP lesz a legnagyobb nyertes, mivel a britek lelépésével nem veszít helyet, viszont öt új mandátumhoz jut. A néppárti frakció létszáma így 182-ről 187 főre nő majd.

Az EPP-n kívül csak a szélsőjobboldali Igazság és Demokrácia (ID) pártja lesz a nyertese a britek kilépésének. Képviselőinek száma 73-ról 76-ra nő. A többi frakciónak veszteséget kell elkönyvelnie. A legnagyobbat  függetleneknek kell majd elkönyvelniük, akik nem alkotnak önálló frakciót, viszont a Nigel Farage féle Brexit pártiak eddig a függetlenek között foglaltak helyet. A Brexit után az előrejelzés szerint majdnem felére 27-re csökken a létszámuk.

A második legnagyobb pártcsoport, a Szocialisták és Demokraták létszáma 154 főről 148-ra olvad. Érdekesség, hogy az EP-n belüli relatív arányuk a hatfős veszteség ellenére még javulni is fog (20 és félről 21 százalékra).

A liberálisokat (Renew) éri majd a legnagyobb veszteség: 11-gyel lesznek kevesebben, int jelenleg (108 helyett 97 tag). A zöldek is buknak 7 képviselőt (74-ről lemennek 67 főre). A brit konzervatívokat is sorai között tudó Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) csak három helyet veszítenek (65 helyett 62 fős frakció), míg az Egyesült Baloldal egy mandátumnak lesz kénytelen búcsút mondani.

Magyarországot nem érinti a kiigazítás, így továbbra is 21 képviselője lesz.

Zsidók és muzulmánok együtt emlékeztek

A szovjet csapatok 1945 januárjában szabadították fel a nácik legszörnyűbb koncentrációs táborát, ahol több mint 1,1 millió embert gyilkoltak meg. Az áldozatok döntő többsége zsidó volt.

Izraelben és a zsidó közösségekben rendszeres a megemlékezés, de a muzulmánok nemigen mutattak eddig érdeklődést. Piotr Cywinski, az emlékhely igazgatója elmondta a Deutsche Wellenek, hogy tavaly rekordot döntött a látogatók száma: több mint 2,3 millióan érkeztek Auschwitzba. Az arab országokból mindössze 3200-an jöttek. Persze érkezhettek muzulmánok más államokból is.

A berlini szociáldemokraták palesztin vezetője Auschwitzban

Raed Saleh, aki a szociáldemokraták frakcióvezetője Berlinben, a Jordán nyugati partján született palesztin családban. Ötéves kora óta él Németországban. Ahonnan diák csoportokat vezet Auschwitzba. „Az antiszemtizmus a muzulmán diákok között nem ritka. Mégis amikor Musztafa, a nagydarab muzulmán fiú meglátta a gyerek cipőket Auschwitzban, akkor megrendült” – meséli Raed Saleh.

Csütörtökön zsidó és muzulmán vezetők együtt érkeztek Auschwitzba

Mohammed al Issza egykor Szaúd Arábia igazságügyi minisztere volt, ma pedig a Muzulmán Világszervezet (Muslim World League) főtitkára. A Muzulmán Világszervezet több mint egymilliárd muzulmánt képvisel. Egy holokauszt túlélő fiával, az American Jewish Committee vezetőjével együtt emlékeznek meg Auschwitzban a népirtásról. David Harris és Mohammed al Issza együttműködése akkor kezdődött amikor a muzulmán vezető levelet írt a Holocaust Memorial Museum-nak Washingtonba: kifejezve együttérzését a holokauszt áldozataival. „Az egész emberiséget megrázta a holokauszt!” – hangsúlyozta a muzulmán vezető. Aki meglátogatta a washingtoni múzeumot, melynek emlékkönyvében Elie Wieselt idézte: „tanúskodnunk kell a halottak és az élők miatt”! Mellette a Korán idézet: „Ó hívők! Álljatok ki az igazság mellett mint Allah tanúi!”

Ki ölte meg a legnagyobb terrorakciót vizsgáló ügyészt?

Fejbelőve találták fürdőszobájában Alberto Nisman ügyészt, aki azzal gyanúsította Argentína elnökasszonyát, hogy el akarja tussolni Latin Amerika legnagyobb antiszemita merényletét.

85 ember meghalt és több mint 300 megsérült amikor terroristák felrobbantották a zsidó közösség központját Buenos Aires mellett 1994-ben. Izrael és az Egyesült Államok Iránt gyanúsította a merénylettel. Ezen a véleményen volt Alberto Nisman ügyész is. Aki ráadásul azzal vádolta meg Cristina Kirchner egykori elnökasszonyt, aki ma Argentína alelnöke, hogy pénzért eltussolja az irániak felelősségét az ügyben. Az irániak állítólag igen kedvező áron szállítottak olajat Argentínának, hogy cserébe elkerüljék a terrorista vádat a zsidó közösség központjának a felrobbantásáért.

Tüntetés az alelnök asszony ellen

A legutóbbi választások után újra a hatalomra került Cristina Kirchner asszony. Igaz, hogy csak alelnök lett, de a hírek szerint nagyobb a hatalma mint az államfőnek. A tüntetők viszont a felelősségre vonását követelik. Arra hivatkoznak: a bíróság kimondta, hogy az ügyészt meggyilkolták! Vagyis nem fogadta el az öngyilkosság verziót, amellyel a hatalom kísérletezett.

Egy film felidézte az ügyész halálát

A Netflixen lehetett látni azt a filmet, amely nemrég előkerült dokumentumok alapján új megvilágításba helyezi az ügyet. A film címe: Az Ügyész, az Elnökasszony és a Kém. Az előző kettőről eddig is tudtunk, de a harmadik eddig a háttérben maradt. Pedig a film szerint ő a kulcsfigura. Antonio Stiuso negyven évig szolgálta a hírszerzést és egy hónappal azelőtt rúgta ki az akkori elnökasszony, hogy az ügyész „öngyilkos lett”. Antonio Stiuso a végén már főnök volt, és a film szerint ő manipulálta az egész ügyet. Mindenkinek meg akart felelni, és ez lett a veszte. Az amerikaiak és az izraeliek ugyanis azt várták el Argentínától, hogy az határozottan ítélje el Iránt az antiszemita terrorakció miatt. Szavakban ez meg is történt, de a hatalom pénzhiánya miatt a valóságban nagyon szépen profitált az akkori politikai elit az irániak szorult helyzetéből. Vagyis jól megfizettették a hallgatásukat.

A kínos ügy most pontosan akkor került elő amikor ismét feszültté vált az USA és Irán viszonya. Az egybeesés egyáltalán nem véletlen hiszen az USA Argentínában a jelenlegi hatalom ellenfeleit támogatja. Csakhogy ők megbuktak a választásokon.

Ilyen körülmények között egyáltalán nem csoda, hogy öt évvel az ügyész halála után még mindig nem lehet tudni, hogy gyilkosság vagy öngyilkosság történt-e? Ha pedig gyilkosság volt, akkor arra ki adott utasítást, hogy Latin Amerika legnagyobb antiszemita merényletében nyomozó ügyészt el kell tenni láb alól?!

Milliókat keresett pedig nem volt állásban

Hogy kereshetett milliókat az orosz kormányfő neje, ha nem is volt állásban? Eziránt tudakozódik Alekszej Navalnij ellenzéki vezető, aki szerint rendkívül értékes ingatlanok is vannak Mihail Misusztyin birtokában.

Az új orosz miniszterelnök eddig az Adóhivatal főnöke volt, de korábban dolgozott az Állami vagyonügynökségen is. Vlagyimir Putyin – általános meglepetésre – jelölte ki az Oroszországban is alig ismert Mihail Misusztyint a kormány élére. A parlament fegyelmezetten meg is választotta az új miniszterelnököt. Aki eddig nem volt reflektorfényben, de nagyon gyorsan kiderült róla, hogy ő is szépen meggazdagodott az elmúlt húsz évben amíg Putyint szolgálta. Ráadásul ezt igen hatékonyan tette: növelni tudta az adóbevételeket. Egyik évről a másikra 20%-al megemelkedtek az állam adóbevételei, melyekre Putyinnak óriási szüksége is volt és van.

Putyin fő gondja a gazdaság stagnálása

Oroszország dinamikus fejlődését ígérte minden oroszok ura, de az elmúlt években a gazdaság stagnált, az életszínvonal pedig visszaesett. Ezzel párhuzamosan csökkent Putyin népszerűsége is. Maga az elnök is tisztában van ezzel. Ezért újévi üzenetében életszínvonal javító intézkedéseket ígért az oroszoknak, akik elsősorban erre koncentrálnak nem pedig az alkotmánymódosításra vagy a diplomáciai sikerekre.

Képes lesz-e az új kormányfő fordulatra a gazdaságban?

Életpályája nem épp erre mutat: hatékony apparatcsik volt a rendszerben, de egyetlen önálló gondolat sem bántotta egész életében. Viszont jól megszedte magát: hatalmas luxus ingatlant szerzett Moszkva Rubljovka kerületében, mely a legdrágábbak között van. Ráadásul neje is több mint 10 millió dollárral lett gazdagabb 10 év alatt miközben semmiféle állása sincsen! Persze az adóhivatal elnökének nejét sokan kereshetik meg kisebb-nagyobb ajándékokkal Oroszországban.

Putyin kétségkívül stabilitást teremtett Oroszországban, de ez az elmúlt években stagnálást is jelentett. Márpedig pénz nélkül nincsen stabilitás. Az új miniszterelnöknek pénzt kell szereznie ahhoz, hogy Putyin teljesíteni tudja jóléti ígéreteit. Különben nemcsak az új miniszterelnök bukhat, de meggyengülhet Putyin rendszere is, mely túl van a delelőjén Oroszországban.

A miniszterelnök után a rendőrfőnök is belebukott

A hét elején kezdte meg tevékenységét az új kormányfő miután elődje távozásra kényszerült. Az Európa Tanács azzal vádolta az ex miniszterelnököt, hogy akadályozza az igazságszolgáltatást Daphe Caruana Galizia újságírónő meggyilkolásának ügyében. Az oknyomozó újságírónő kocsiját 2017-ben robbantották fel.

Daphne Caruana Galizia az ex miniszterelnököt is bírálta, mert kormánya arany útlevéllel látott el kétes külföldi személyeket.

Azeri kaviár diplomácia

Ilhan Alijev elnök, aki korábban a baltás gyilkost megvásárolta Magyarországtól, erősíteni akarta és akarja befolyását az Európai Unióban. E célból indította meg a kaviár diplomáciát: pénzért vásároltak európai politikusokat, akik azután a befolyásukkal támogatták Azerbajdzsán elnökének elképzeléseit. A kaviár diplomáciát egy olyan bank pénzelte, mely Máltán működött. Amerikai figyelmeztetésre a bank bezárt, de a rendőrfőnök futni hagyta a vezérkart. Miért? A hírek szerint az ex miniszterelnök utasította erre. Az oknyomozó újságírónő azt állította, hogy Azerbajdzsán a máltai elit nagy részét megvásárolta. Daphne Caruana Galizia-nak minden bizonnyal emiatt kellett meghalnia.

Ki adott parancsot a gyilkosságra?

Erre kíváncsi nemcsak a máltai közvélemény, de az Európa Tanács is. Hivatalosan egy befolyásos üzletembert vádolnak, akiről szintén gyakran írogatott az oknyomozó újságírónő. Csakhogy a befolyásos üzletember ugyancsak szoros kapcsolatban állt a régi miniszterelnökkel és a most lemondott rendőr főnökkel. Kérdés, hogy kiderül – e valaha is az: honnan jött a parancs az újságírónő meggyilkolására? Az Európai Unió brüsszeli központja felkérte Máltát, hogy a kormányzat ne akadályozza az igazságszolgáltatást! Az újságírónő családja az ex miniszterelnököt gyanúsítja, de kérdés, hogy ő valaha is bíróság elé kerül majd amiatt, hogy Málta legismertebb oknyomozó újságíróját 2017-ben maffiózók meggyilkolták.

Diplomata kémkedett Kínának

Soha rosszabbkor nem jöhetett volna Angela Merkel kancellárnak és a kínaiaknak a hír, hogy német diplomata kémkedett Kínának az Európai Unióban. Eközben a kínaiak amellett lobbiznak Európában, hogy a Huawei ötödik generációs technológiáját vegyék meg az EU tagállamai.

Németország az Európai Unió legerősebb állama, ezért döntése túlmutat az országhatárokon. Amikor Mike Pompeo amerikai külügyminiszter Budapesten győzködte Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy vesse el a kínaiak technológiáját, mert az nemzetbiztonsági kockázatot jelent, akkor azt a választ kapta: Magyarország Németországra és Franciaországra figyel ebben a kérdésben. Aztán persze kiderült, hogy Orbán Viktor már réges régen megígérte a kínaiaknak, hogy a Huawei vezetheti be az ötödik generációs rendszert Magyarországon. Németországnak mostanában kell dönteni. Merkel kancellár azon a véleményen van, hogy nem szabad kizárni a kínaiakat a tenderből nemzetbiztonsági kockázatra hivatkozva. A kancellár asszony a Financial Times-nak elmondta: ebben a kérdésben megosztott nemcsak a német vezetés, de maga a CDU is.

A kémkedő diplomata is CDU tag

Legalábbis ezt állítja a német sajtó – prágai forrásokra hivatkozva. A cseh Hospodárske Noviny (HN) szerint Gerhard Sabathilról, a konzervatív CDU tagjáról van szó, aki magyar állampolgársággal is rendelkezik. A diplomata az EU fontos testületeiben dolgozott: például versenyjogi területen is volt befolyása. Épp ott, ahol a kínaiak érdekei összeütköztek az uniós szabályokkal. A német diplomata a hírek szerint két lobbistát is beszervezett, akik a kínaiak érdekében cselekedtek Brüsszelben. Nem kizárt persze, hogy a német diplomata kettős ügynök volt, aki menetközben tájékoztatta ténykedéséről a német kémelhárítást,

A Huawei ügy politikai döntés

Sarkára áll-e Európa vagy sem az Egyesült Államokkal szemben? Ezt kérdezte lényegében Vang Ji külügyminiszter Brüsszelben. Mi partneri kapcsolatot ajánlunk – fűzte hozzá, de nem titkolta: ha az EU vagy bármelyik tagállam kizárja a Huaweit a tenderből, akkor ennek negatív következménye lesz a Kínához fűződő viszonyra. Aki minket diszkriminál, azt mi is diszkrimináljuk – ezt üzenik a kínaiak. Ezért oly óvatos Angela Merkel kancellár. A német hírszerzés főnöke viszont egyértelműen fogalmazott: „nem bízhatunk meg egy olyan külföldi cégben, mely szoros kapcsolatban áll a kommunista párttal illetve a kínai hírszerzéssel!”

A migránsok nélkül csökkenne Németország lakossága

Ezt állapította meg a helyi statisztikai hivatal pénteken közzétett közleménye. Az Európai Unió legnépesebb államának lakossága minden rekordot megdöntött miután tavaly több mint 200 ezerrel növekedett a polgárok száma.

Az elhunytak száma meghaladta a 930 ezret, míg a születések száma 770-790 ezer volt! Azért lett mégiscsak pozitív a mérleg, mert 300-350 ezer migráns érkezett Németországba. Számuk immár négy éve csökken – hangsúlyozta a statisztikai hivatal.

Öregszik a lakosság

A döntéshozók egyik legfőbb problémája az, hogy a nyugdíj kassza egyensúlyát hogyan tudják fenntartani hosszú távon. Az emberek egyre tovább élnek, és az idős polgárok ellátása mind nagyobb terhet ró Németország gazdaságára.

Az egészségügyi és szociális hálózatban óriási a munkaerőhiány miközben az igények egyre növekszenek.

A bevándorlás a megoldás?

A közvélemény Németország legfontosabb problémájának tartja a bevándorlást – írja a Deutsche Welle közszolgálati portál. 2015-ben Angela Merkel kancellár döntése alapján több mint egymillió migráns érkezett Németországba. Ez a döntés azóta is megosztja a közvéleményt. A Közel Keletről érkezett migráns beilleszkedése a német társadalomba komoly problémává vált. Ugyanakkor a szakképzett munkaerő hiánya miatt a vállalkozások egyre sürgetik a külföldi munkaerő importját. Ennek megfelelően a németek úgy módosították a bevándorlási törvényt, hogy a szakképzett munkaerő könnyebben érkezhessen Németországba.

EP: romlott a magyar helyzet

Nagy többséggel szavazta meg az Európai Parlament: romlott a jogállamiság helyzete hazánkban és Lengyelországban. Egyben fellépésre kérik az Európai Tanácsot. Veszhetnek a támogatások is. Még a Fidesz pártcsaládja, a Néppárt is az állásfoglalás mellé állt.

Az Európai Parlament 446 szavazattal, 178 ellenszavazat és 41 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban kimondta, hogy az Európai Bizottság, az ENSZ, az EBESZ és az Európa Tanács jelentései és nyilatkozatai egyaránt azt mutatják,

„Lengyelországban és Magyarországon (…) romlott a helyzet”

a 7. cikkelyes jogállamisági vizsgálat elindítása óta. Megállapítják, hogy a Magyarországgal és Lengyelországgal folytatott

uniós egyeztetések eddig nem vezettek eredményre az unió alapértékének tiszteletben tartása terén.

Az állásfoglalás elsősorban az igazságszolgáltatás függetlensége, a szólásszabadság, a korrupció, a kisebbségek jogai, és a bevándorlók és menekültek kezelése terén tapasztalt romló tendenciák miatt született.

A két országgal szemben 2018 őszén elindított 7. cikkely szerinti eljárás során tartott meghallgatásokról az állásfoglalás kimondja: ezek nem rendszeresek és strukturáltak. Az EP ezért felkéri az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsot, hogy az uniós jogszabályok tiszteletben tartásának garantálása érdekében

adjon többek között határidőket is magába foglaló, konkrét ajánlásokat az érintett országoknak.

„Továbbra is aláássa a közös európai értékek integritását, a kölcsönös bizalmat és az unió egészének hitelességét az, hogy a Tanács nem alkalmazza hatékonyan az EU-szerződés 7. cikkét” – fogalmaz a parlamenti állásfoglalás.

Az állásfoglalás sürgeti az Európai Bizottságot, hogy az teljes mértékben használja ki a rendelkezésre álló eszközöket annak érdekében, hogy ne sérüljenek súlyosan az unió alapértékei. Ilyen eszköz lehet például a kötelezettségszegési eljárás vagy az Európai Bírósághoz benyújtott, ideiglenes intézkedések iránti kérelem.

A képviselők bírálják, hogy eddig nem vehettek részt a meghallgatásokon annak ellenére, hogy a magyar eljárást a parlament kezdeményezte. A képviselők ismét leszögezték, hogy

a parlamentnek lehetőséget kell adni az indoklással ellátott javaslatának hivatalos tanácsi bemutatására.

Az állásfoglalás végül hangsúlyozza:

„sürgősen szükség van a demokráciával, a jogállamisággal és az alapvető jogokkal foglalkozó uniós mechanizmusra”.

Évi rendszerességgel ismételt eljárásról lenne szó, amely az összes tagállamban ugyanazon kritériumok alapján értékelné jogállami értékeknek való megfelelést.

Az EP megszavazta azt a módosító indítványt is, amely szerint

az uniós támogatásokat kössék a jogállami elvek tiszteletben tartásához.

Ez ellen foggal-körömmel küzd a magyar kormány.

Az EP 2018. szeptemberében kezdeményezte, hogy az Európai Tanács akadályozza meg a magyar hatóságokat az unió alapértékeinek megsértésében. A képviselőket elsősorban az igazságszolgáltatás függetlensége, a szólásszabadság, a korrupció, a kisebbségek jogai, és a bevándorlók és menekültek kezelése aggasztotta.

Lengyelország esetében 2017 decemberében az Európai Bizottság kezdeményezte az eljárást azért, mert úgy vélte, veszélyben van a lengyel igazságszolgáltatás függetlensége. Az Európai Parlament egy 2018 márciusában elfogadott állásfoglalásban egyetértett a lengyel jogállamisággal szemben megfogalmazott kritikával. Az unió miniszterei eddig kétszer, 2019 szeptemberében és decemberében hallgatták meg a magyar kormányt.

A mostani állásfoglalás tehát az EP azon törekvését tükrözi, hogy kapjon nagyobb súlyt az ehhez hasonló vizsgálatokban. Ám a szerdai plenáris ülésen egyértelmű vált, hogy már az Európai Néppárt (EPP) se áll ki tagja, a Fidesz mellett. Az EPP-frakció nevében felszólaló máltai Roberta Metsola azt mondta, hogy a jogállamiság híján az uniós szerződések csak szavak, független igazságszolgáltatás nélkül pedig nincs jogállam. Ráadásul

az EPP frakciófegyelmet követelt képviselőitől a szavazáskor.

Ez cseppet se jó előjel a Fidesz számára, amely az elmúlt hetekben egyre gyorsuló tempóban távolodik az EPP-től. Lehetséges, hogy a Néppárt februári kongresszusán (novemberben már elmaradt) napirendre tűzik a Fidesz tavaly márciusban felfüggesztett tagságának sorsát.

Merkel szerint nem Trump miatt gyengül az USA-EU viszony

Az Egyesült Államok számára egyre kevésbé fontos Európa – nyilatkozta a londoni Financial Timesnak Angela Merkel. Németország kancellárja szerint nem a személyes viszonya számít Trump elnökhöz hanem az, hogy már Obama megmondta: a XXI-ik század a csendes óceáni térség kora.

Európa már nem képzelheti magát a világ közepének – érvelt józanul a német kancellár. Az uniós biztos Washingtonban tárgyal, hogy elhárítsa a kereskedelmi háborút

Phil Hogan szeretné megakadályozni, hogy Trump elnök offenzívát indítson az Európai Unió ellen azt követően, hogy az amerikaiak megállapodtak a kereskedelmi háború lezárásáról Kínával. Európa ugyanis éppúgy kereskedelmi többletet mutathat fel az Egyesült Államokkal szemben mint Kína. Márpedig ez csípi Trump szemét, aki az America First (Amerika az első) programmal nyert négy éve, és most is hasonlóval készül előállni, hogy nyolc évig maradhasson a Fehér Házban.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK