Világ Archives Page 250 of 640 › Független Hírügynökség

Trump kérte a kínai elnököt: támogassa választási kampányát

FüHü

-

2020-06-18

Trump kérte a kínai elnököt: támogassa választási kampányát

Az egykori nemzetbiztonsági főtanácsadó John Bolton memoárkötete felér egy Donald Trump elleni vádirattal. A Fehér Ház mindent elkövet, hogy a kiadását megakadályozza.

A Wall Street Journalban szerdán közzétett memoár részlet szerint Bolton azt állítja, hogy 2019 júniusában a Tokióban tartott G-20 csúcstalálkozón az USA elnök találkozott Hszi Csinping államfővel. Bolton nemzetbiztonsági tanácsadó legnagyobb megdöbbenésére Donald Trump a diplomáciai témák után arról kezdett beszélni, hogy „kedves kínai barátja igazán tehetne valamit az ő újraválasztása érdekében”.

Az amerikai elnök konkrétan meg is mondta, hogy mire gondol: Kína vásároljon szóját és búzát azokban az amerikai farmer államokban, melyek Trump leghűbb támogatói voltak a előző kori választásokon. Külön „hangsúlyozta a mezőgazdasági termelők fontosságát és a kínai szójabab és búza vásárlásának növekedését a választási eredményekben”. Csakhogy azóta a bizalmuk megingott Trump elnökben, aki a Kína elleni kereskedelmi háborúval alaposan elrontotta az amerikai farmerek nagy üzletét. A kínaiak ugyanis felismerték Trump gyenge pontját, és leállították a szója és más mezőgazdasági termékek importját az Egyesült Államokból.

Trump azonnal reagált a Wall Street Journal-nak a vádakra: Bolton „hazudik” és „a Fehér Házban mindenki gyűlölte John Boltont”.

Veszélyben a nemzetbiztonság

Ezt állítja Trump, aki mindent elkövet, hogy megakadályozza egykori nemzetbiztonsági tanácsadója könyvének a kiadását.

Nem véletlen, hogy a most is hivatalban lévő Robert Lighthizer kereskedelmi képviselő, aki szintén jelen volt Hszivel folytatott megbeszélésen tagadta, hogy az epizód valaha megtörtént, amikor a szenátusi meghallgatása során többször is megkérdezték Bolton állításáról.

Bolton szó szerint ki akarja adni Trump szavait, de a potenciálisan is nagyon veszélyes kijelentés miatt az Igazságügyi Minisztérium pert indít az 592 oldalas könyv megjelenésének megakadályozása érdekében. Szerdán este sürgősségi kérelmet nyújtottak be az Egyesült Államok Kerületi Bíróságához, hogy akadályozza meg a kiadást arra hivatkozva, hogy Bolton memoárja minősített információkat tartalmaz, és veszélyt jelenthet a nemzetbiztonságra . Bolton és ügyvédje tagadja ezt a vádat.

Szerdán este, a nemzeti hírszerzés igazgatója, John Ratcliffe kijelentette, hogy „rangjától vagy beosztásuktól függetlenül minden olyan személynek, akinek a feladata a nemzetünk titkaihoz való hozzáférés, törvényes kötelezettséggel és felelősséggel tartozik a minősített információk védelméért”.

Az Egyesült Államok Kerületi Bíróságának az Igazságügyi Minisztérium titkos nyilatkozatokat nyújtott be két legfontosabb tisztviselőtől: Michael Ellis-től, a Nemzetbiztonsági Tanács hírszerzési programjának vezető igazgatójától, és Michael Evaninától, a Nemzeti Ellenőrző és Biztonsági Központ igazgatójától.

Mindkét férfi állítása szerint Bolton könyvének kiadása komoly károkat okozhat az Egyesült Államok nemzetbiztonsága szempontjából.

A kormány bírósági beadványai azonban szerdán elismerték, hogy a Bolton könyvének felülvizsgálatáért felelős NSC alkalmazott, Ellen Knight április 27-én arra a következtetésre jutott, hogy a kéziratot megtisztították minden minősített információtól.

Az amerikai elnök népszerűségi mutatója rosszul áll: a szinteken Joe Biden Trump demokrata ellenfele 13 ponttal vezet előtte.

Biden szerdán kijelentette, hogy Bolton könyve azt mutatja, hogy Trump „eladta az amerikai népet saját politikai jövőjének védelme érdekében”.

Bolton számos más állítása is veszélyes bombákat jelentenek Trump számára. „Trump nemcsak a kereskedelemmel kapcsolatos kérdésekben, hanem a nemzetbiztonság egész területét is összekeverte a személyes újraválasztásának érdekeivel.”

Megemlíti, a Hszivel folytatott megbeszélésen utalt arra is, hogy amennyiben az kínai vezető hajlandó figyelembe venni kérését akkor Trump hajlandó figyelmen kívül hagyni a kínai emberi jogi problémák feszegetését, márpedig abból számos kérdés napirenden van.

Nem véletlen tehát, hogy a Fehér Ház mindent elkövet Bolton könyvének kiadása ellen.

Trump rosszul menedzseli a vírusválságot, és az azt követő gazdasági krízist. A feketék lázongásával pedig végképp nem tud mit kezdeni. Ha kiderül, hogy egy fontos diplomáciai tárgyalást saját belpolitikai célra akart kihasználni, akkor ezzel tovább romlanak Trump elnökválasztási esélyei.

Dehát a választások csak novemberben lesznek. Fél évvel ezelőtt Trump még nyerésre állt…

A rendőrfőnök is felelős

FüHü

-

2020-06-17

0

Daphne Caruana Galizia újságírónő autóját azért robbantották fel Máltán, mert leleplezte az akkori miniszterelnök korrupciós ügyeit. A többi között azt, hogy együttműködött Alijev azeri elnökkel, aki bizalmi embereinek máltai útlevelet szerzett.

Az arany útlevelek Azerbajdzsán kaviár diplomáciájának részét képezték. Az egykori szovjet tagállam pénzért szerzett támogatókat az Európai Unión belül. Emiatt vizsgálódott az Európa Tanács is. Az Európai Parlament elnöke pedig Máltára látogatott az oknyomozó újságírónő meggyilkolása után, hogy személyesen tudassa az akkori miniszterelnökkel: Európában nem szokás megöletni azokat, akik leleplezik a hatalom visszásságait! A kormányfő – hosszas európai rábeszélésre – végül távozott tisztségéből.

Mivel gyanúsítják a rendőrfőnököt?

Az újságírónő családja szerint Lawrence Cutajar akkori rendőrfőnök ahelyett, hogy megvédte volna Daphne Caruana Galiziat, a gyilkosokkal működött együtt! A gyilkosság elkövetése után pedig szisztematikusan akadályozta a nyomozást nehogy a szálak elvezessenek Málta akkori miniszterelnökéhez. Az ex rendőrfőnök természetesen tagad, de a helyi sajtó szerint komoly bizonyítékok támasztják alá a család gyanúját. Ha ez beigazolódik, akkor Málta ex rendőrfőnöke hosszas börtön büntetésre számíthat, mert részese volt annak az összeesküvésnek, melynek eredményeképp három szicíliai maffiózó felrobbantotta a miniszterelnököt bíráló oknyomozó újságírónő autóját a földközi-tengeri szigetországban.

Szimbolikus robbantás a két Korea határán

FüHü

-

2020-06-16

0

Szimbolikus robbantás a két Korea határán

„A hadseregre bízom, hogy reagáljon e korcs kutyák kihívására” – jelentette ki néhány napja a diktátor húga. Észak Korea beváltotta Ki Jodzsong minapi fenyegetését és ma megsemmisítette a két Korea közötti határmenti városban, Kaesongban lévő közösen használt hivatalt. – irja a Reuters.

Mint azt korábban a fuhu.hu megírta Kim Jodzsong fenyegetését az váltotta ki, hogy a déliek rendszeresen propaganda anyagokat szórnak az Észak Koreához tartozó településekre amiben az észak-koreai vezető Kim Dzsong Un-t támadják és az emberi jogok megsértésével vádolják.

A koreai közötti összekötő irodát 2018-ban hozták létre egy olyan projekt sorozat részeként, mely a párbeszéd szimbóluma volt a két Korea között.

Az épületben normál esetben mindkét oldal emberei dolgoztak. A dél-koreaiak hetente utaztak északra.

Az iroda január óta bezárt a koronavírusos félelmek miatt.

Szöul védelmi minisztériuma felszólította Phenjant a 2018. évi megállapodás betartására, amelyben mindkét fél katonasága megígérte, hogy megszünteti az „ellenséges cselekedeteket” demilitarizált zónát hoz létre.

„Komolyan vesszük a helyzetet” – mondta Choi Hyun-soo a minisztérium szóvivője. „Katonáink készenlétben, hogy bármilyen helyzetre reagálni tudjanak.”

A dél-koreai elnök, Moon Jae-in hétfőn sürgette Phenjant, hogy tartsa fenn a két vezető által megkötött békemegállapodásokat, és térjen vissza a párbeszédbe.

A pekingi vírus jobban fertőz mint a vuhani

FüHü

-

2020-06-16

0

A pekingi vírus jobban fertőz mint a vuhani

A kínai fővárosban négy nap alatt 79 embert fertőzött meg a korona vírus, ez sokkal több mint amit Vuhanban tapasztaltunk a kezdet kezdetén – nyilatkozta a pekingi Global Times-nak egy vezető vírus szakértő, aki Vuhanban dolgozik.

Jang Csancsiu professzor, aki a vuhani egyetemen tanít, elmondta, hogy a járvány ott a tengeri állatok piacán kezdődött és csak lassan terjedt át az emberekre. Pekingben viszont a nagybani piacon kezdődött meg a korona vírus járvány, amely valószínűleg külföldről érkezett Kínába! Ezt állapították meg a pekingi járvány központban, ahol alaposan elemezték a vírust. Szerintük ez a vírus Európából érkezhetett Pekingbe! Hogyan? Vagy az emberek hozhatták be a vírust Európából vagy pedig valamilyen áruval érkezett – mondják a kínai kutatók.

Tömeges tesztelés Pekingben

Több mint 200 ezer embert vizsgáltak meg a nagybani piac környékén a kínai fővárosban. Kiderült, hogy hétfőig 79-en fertőződtek meg. Ez sokkal rosszabb arány mint Vuhanban. Ott ugyanis november közepén kezdődött meg a koronavírus járvány és január közepén csak 62 fertőzöttet regisztráltak! Ráadásul Vuhanban tél volt, amely kedvez a járványnak míg Pekingben már nyár van, mely elvben nem számít járványos időszaknak a meleg miatt.

Többféle oltóanyag kell

A kínai járvány szakértők elmondták: ha a vírus felépítése különböző, akkor nem lehet univerzális oltóanyagot használni velük szemben. Lehet tehát, hogy a kifejlesztett oltóanyag sikeresen véd az egyik vírus típus ellen, de hatástalan a másikkal szemben!

Pekingben mindenesetre szigorú elzárást alkalmaznak, mert a kínai fővárosnak több mint 20 millió lakója van és jelentős nemzetközi forgalma. A Global Times arra utal, hogy megszigorítják az ellenőrzést a repülőtereken és a kikötőkben, hogy megakadályozzák a korona vírus visszatérését Kínába.

Kínának kémkedett az orosz akadémikus

Polonius

-

2020-06-16

0

Tengeralattjárókkal kapcsolatos katonai titkokat adott el Kínának Oroszország egyik legmegbecsültebb tudósa. Házi őrizetbe helyezték a Tudományos Akadémia Arktika részlegének fejét. A 78 esztendős akadémikust súlyos börtönbüntetés fenyegeti, ha a vádak beigazolódnak.

Valerij Mitko akadémikus ügyvédje elmondta, hogy a hatóságok már februárban letartóztatták a tudóst, most pedig októberig meghosszabbították az előzetest. „A tudós Kínában tanított majd tett körutat, és ott adott át katonai titkokat. Amint hazatért, a lakásában házkutatást tartottak és letartóztatták hazaárulás gyanújával” – mondta el az ügyvéd a TASZSZ hírügynökségnek.

Oroszország és Kína két jóbarát, de…

Az Interfax hírügynökség értesülései szerint az akadémikus 2017 óta dolgozott a kínaiaknak. Elsősorban a tengeralattjárók észlelésével kapcsolatos szonár érdekelte a kínaiakat, akik beszálltak az északi sark körüli versengésbe annak ellenére, hogy tőlük elég távol fekszik ez a terület. Stratégiai fontossága és gazdag tengeralatti ásvány kincsei miatt azonban nagyon is érdekli Pekinget az Arktika éppúgy mint az USA-t, Kanadát, Norvégiát és persze Oroszországot.

Ki az a Valerij Mitko?

Hivatalos életrajza szerint a flottánál szolgált 1963 és 1994 között. Sokáig teljesített szolgálatot tengeralattjárókon. Tudományos munkával csak azóta foglalkozik, hogy nyugdíjba vonult a flottától. A feladata az volt a Tudományos Akadémia Arktika részlegében, hogy megindokolja Oroszország „jogos érdekeit ” a térségben.

A katona-akadémikus Kínában is oktatott nevezetesen Dalien városában. Ez a kínai hadiflotta egyik legfontosabb kikötője, és itt van a flotta akadémiája. Ezen tanított Valerij Mitko, akit az orosz kémelhárítás gyanúja szerint beszervezhettek a kínaiak. A két nagyhatalom szorosan együttműködik ugyan, de nincs közöttük katonai szövetség. A Szovjetunió az ötvenes években épp erre hivatkozva tagadta meg a nukleáris technológia átadását Kínának. Ezzel kezdődött meg a szakadás a két kommunista nagyhatalom között, mely azután szakításhoz vezetett. Azóta helyreállt a barátság: amikor nemrég Oroszország a második világháború óta a legnagyobb hadgyakorlatot rendezte meg a Távol Keleten, akkor azon a kínaiak is részt vettek. De a barátságba nem fér bele a kémkedés – ezt kívánta megmutatni Moszkva azzal, hogy letartóztatta a Kínából hazatért akadémikust, akit húszéves börtönbüntetés fenyeget hazaárulás miatt Oroszországban.

Még hosszú az út Brüsszelbe

FüHü

-

2020-06-15

0

Míg a város iskolái és éttermei most már több mint két hónapos lezárás után nyitottak, az Európai Bizottság és a Tanács továbbra is a legtöbb ülést online tartja, a sajtókonferenciák virtuálisak maradnak, és a legtöbb alkalmazott otthonról dolgozik.

Az Európai Parlament ezen a héten tartja a plenáris ülését. Pénteken az EU állam- és kormányfői ismét csak videokonferencia útján tartanak csúcstalálkozót. Ebből rögtön le lehet vonni a következtetést: még mindig nem biztonságos személyesen találkozni, nagy létszámú tanácskozásokat egy légtérben folytatni. Ennek demonstrálása, hogy a vezetők továbbra se mennek Brüsszelbe.

A EU parlament számos tisztviselője elismeri, hogy eddig nem játszottak jelentős szerepet a döntéshozatalban a koronavírus-válság idején, mert a világjárvány mindenütt rontott a demokratikus intézmények hatékonyságán. A rendkívüli helyzetben a vezetők annak érdekében, hogy az online és a személyes munka kombinálásán keresztül a Parlament működését megőrizhessék, létrehoztak egy kétsebességű intézményt amelyet nehéz hatékonyan működtetni. A társadalmi távolságtartás fenntartása nehézkessé válik, amikor az európai parlamenti képviselők megvitatják, módosítják és szavaznak az EU gazdasági fellendülési tervéhez kapcsolódó intézkedésekről.

Miközben a Tanács különleges döntéshozatali eljárásokat fogadott el, amelyeket most július 10-ig meghosszabbítottak, és a Bizottság arra számít, hogy köztisztviselők nagy része folytatja a távmunkát annak ellenére, hogy a Parlament nyomást gyakorol a rendes munkamenet folytatására.

Gyakorlati szempontból a „normális munkamenet” még sokáig nem valósítható meg.

„Ideje visszatérnünk a normalitáshoz” – mondta a Politiconak Vangelis Meimarakis, görög EP-képviselő és az Európai Néppárt alelnöke, az EU parlamentjének legnagyobb frakciója nevében.

Hiába bizonyult hatékonynak az online munkavégzés a „fizikai jelenlét, a politikában szükséges és pótolhatatlan.”

A magyar kormány és az „igazság pillanata”

FüHü

-

2020-06-14

0

A magyar kormány és az „igazság pillanata”

Orbán Viktor magyar miniszterelnök kormányát széles körben kritizálták azért, hogy a koronavírus-válságra adott válasz részeként olyan rendkívüli hatásköröket ruházzon rá az országgyűlés, amelyekben rendelet érvényességének nem szabtak határidőt A magyar kormány rendkívüli felhatalmazása június 20-án véget ér – ígérte Varga Judit igazságügyi miniszter. Ez az igazság pillanata lesz! – hangsúlyozta Vera Jourova.

Az Európai Unió jogi biztosa, aki a brüsszeli bizottság alelnöke is, már többször is bírálta a magyar kormányt, mert átlépi a jogállamiság határait. Most a brüsszeli Politiconak elmondta: „ez az igazság pillanata lesz, mert kiderül: a magyar kormány visszatér-e a normális keretek közé vagy pedig fennmaradnak elemek a rendkívüli felhatalmazásból. Ha az utóbbi eset állna elő, akkor azt az Európai Unió problémának tekintené!”

Vera Jourova azt is bírálta, hogy két embert lecsuktak, mert a Facebook-on kritizálták a kormány vírus kezelő politikáját. Mindkettőt hamar elengedték. Vera Jourova, aki maga is került korábban előzetesbe, elmondta, hogy az ilyesmi komoly jogi és emberi problémát jelent akkor is hacsak rövid ideig tart. A brüsszeli bizottság ebben a két esetben nem tervez vizsgálatot, de továbbra is alaposan elemzi azokat a jogi intézkedéseket, melyeket a magyar kormány a vírusválság idején hozott.

7-es cikkely

Mind Magyarország mind Lengyelország esetében folyik a vizsgálat: megsértette-e ez a két tagállam az Európai Unió alapvető értékeit. Mind Budapesten, mind Varsóban azt állítják: ez a beavatkozás a belügyekbe! Brüsszel azonban érvényt akar szerezni a közös normáknak minden tagállamban.

Időzítés

Vera Jourova figyelmeztetése akkor hangzott el amikor az EU tagállamai elosztják egymás között azt a 750 milliárd eurót, mellyel a vírusválságot akarják leküzdeni. Több tagállam azon a véleményen van, hogy az elosztásánál ne csak gazdasági kritériumokat vegyenek figyelembe hanem politikaikat is. Vagyis ebben az esetben mind Magyarország, mind Lengyelország komoly pénzektől eshetnének el, mert jogrendszerűk átalakítása sérti az uniós normákat.

Természetesen mind a magyar, mind a lengyel kormány kész az EU-t zsaroló válasszal: ebben az esetben nem szavazzák meg a válságalap felosztását illetve a közös költségvetést.

Mindkettő konszenzushoz kötött vagyis az EU valamennyi tagállamának el kell fogadnia ahhoz, hogy érvénybe lépjen.

A diktátor húga katonai akcióval fenyeget

Polonius

-

2020-06-14

0

A diktátor húga katonai akcióval fenyeget

„A hadseregre bízom a választ a korcs kutyák propaganda akciójára”- jelentette ki Kim Jodzsong a KCNA hírügynökség szerint. Észak Korea diktátorának húga mind nagyobb szerepet kap hazája politikai életében amióta kétségek merültek fel Kim Dzsong un egészségi állapotát illetően.

Az ifjú diktátor komoly keringési problémákkal küzd. Emiatt nem vett részt azokon az ünnepségeken, melyeket a rendszer alapítójának születésnapján rendeztek. Kim Ir Szen, a diktátor nagyapja, szentnek számít Észak Koreában. Szülőháza hivatalos zarándokhely. Április 15-e a nagyapa születésnapja, a világtól elzárkózó nemzeti kommunista állam legnagyobb ünnepe. A diktátor távollétét azóta sem indokolták meg. Kim Dzsong un azóta is ritkán jelenik meg a nyilvánosság előtt. Csakis a hazai fotósok fényképezhetik. A propaganda irányítója a diktátor húga. Kim Jodzsong egyben bátyja kabinet főnöke is. Ezért utasításai a diktátor parancsának számítanak.

Újabb fenyegetések

Ha a dél-koreai kormányzat nem fékezi meg azokat az antikommunista szervezeteket, melyek luftballonnal próbálnak meg röplapokat eljuttatni a világtól elzárkózó Észak Koreába, akkor Phenjan megszüntetheti a két Korea közötti diplomáciai képviseleteket illetve a különleges gazdasági körzetet Keszon közelében. Ezzel is fenyegetőzött Kim Jodzsong – minden bizonnyal bátyja nevében.

Észak Korea külügyminisztere az Egyesült Államokat fenyegette meg. Új fegyverkezési programokat sürgetett „az amerikai fenyegetéssel szemben”.

Mindez figyelem elterelés – mondják a szakértők, akik szerint a diktátor egészségi gondjai komoly politikai problémává válhattak Észak Koreában. Kim Dzsong un-nak ugyanis nincs olyan örököse, aki átvehetné a kommunista dinasztia trónját. Fia 10 év körül lehet. Húgát pedig nem fogadná el a hadsereg, melynek meghatározó szava van Észak Koreában. Kim Jodzsong legfeljebb a mentora lehetne a diktátor fiának, akinek még hosszú évekig kellene várnia a trónra lépésre. Közben a hazai és kínai orvosok a hírek szerint kétségbeesetten küzdenek azért , hogy életre galvanizálják az ifjú diktátort, aki nélkül a rendszer hosszú távon működésképtelen Észak Koreában, ahol több mint hetven éve uralkodik a Kim dinasztia, a nemzeti kommunista eszme, a dzsucse nevében.

400 millió vírus elleni oltás

FüHü

-

2020-06-14

0

Szerződést írt alá a brit Astra-Zeneca gyógyszergyár az Európai Vakcina Szövetséggel 400 millió új koronavírus elleni oltás legyártására. Ezt a szervezetet négy uniós állam: Németország, Franciaország, Olaszország és Hollandia alapította.

Az Astra Zeneca vállalta, hogy még az év vége előtt megkezdi a Covid 19 elleni oltás szállítását az uniós államokba. „Ezzel nem a profit növelése a célunk ” – mondta az Astra Zeneca vezérigazgatója. „Több százmillió európai polgár juthat hozzá az oltáshoz. Jelenleg az ellenőrző tesztek folynak, és a nyár végére megtudjuk: valóban hatásos-e a szer?!”

Ki fizet?

A szövetséget alapító négy állam vállalta, hogy kifizeti az egész számlát és minden uniós államnak juttat az oltóanyagból. Azt egyik fél sem közölte, hogy mekkora összegről is van szó. Az oltóanyagról Pascal Soriot vezérigazgató elmondta: jók az első teszt eredmények, de végleges választ csak nyár végén adhatnak arra, hogy valóban hatékony-e a szinte az egész világot megbénító korona vírussal szemben?!

Ami nem éri meg az nem megy!

Polonius

-

2020-06-13

0

220 milliárd jenes vagyis 2 milliárd dolláros támogatási alapot hozott létre Abe Sinzo miniszterelnök azoknak a japán cégeknek, melyek hazahozzák vállalkozásukat Kínából. Egyelőre egyetlenegy ilyen japán vállalatról tudunk – írja elemzésében a Reuters.

Nemzetbiztonság kontra profit

„Függővé váltunk Kínától” – állapította meg Japán gazdasági minisztere. Nisimura Jasitosi épp ezért arra ösztönzi a japán vállalkozásokat, hogy diverzifikálják a beruházásaikat. „Növelnünk kell a hazai termelést!” – hangsúlyozza a konzervatív kormányzat gazdasági minisztere. Abe Sinzo miniszterelnök éppúgy a nemzetbiztonsággal indokolja ezt mint Trump elnök a Kínával szemben folytatott kereskedelmi háborút. Csakhogy a Reuters által megkérdezett japán gazdasági vezetők tudnak számolni: a hazatelepülés nem jó üzlet!

„Az alkatrészek, amelyeket gyártunk olyan nagyok, hogy a szállítás problematikus. Ezért közel kell lennünk a felhasználóhoz” – magyarázza a Jorozu autó alkatrész gyártó cég szóvivője. A just in time rendszer olyan termelési láncot jelent, melyet nagyon nehéz megszakítani. Ennek a japán cégnek a gyára csak 7 kilométerre van Vuhanban a Honda összeszerelő üzemétől. A japán autógyáraknak azt is figyelembe kell venniük, hogy Kína a világ legnagyobb autós piaca!

Emiatt és az olcsó munkabéreket kihasználva a nagy japán autógyárak a kutató – fejlesztő részleteket is áthelyezték Kínába. A Toyota, a Honda és a Nisszan egyaránt 3-3 kutató-fejlesztő részleget működtet Kínában. „Ahol a szoftver ott a hardver!” – hangsúlyozza egy magát megnevezni nem kívánó japán gazdasági vezető. Aki elmondta a Reuters-nek, hogy szerinte a japán kormány tévúton jár, ha a termelés hazavitelére buzdít miközben megfeledkezik a kutatási-fejlesztési részlegekről.

Az olcsó munkaerő még mindig nagy vonzerő

7400 japán leányvállalat működik Kínában, ahol a számuk gyorsan növekedett az elmúlt időszakban: 60%-al van több belőlük mint tíz évvel korábban. Ezek a japán cégek 252 milliárd dollár értékű árut állítottak elő – ez az éves magyar GDP duplája – és ennek 73%át Kínában adták el! Japánba csak 17%-át szállították az előállított áruknak.

Világ

Az egykori nemzetbiztonsági főtanácsadó John Bolton memoárkötete felér egy Donald Trump elleni vádirattal. A Fehér Ház mindent elkövet, hogy a kiadását megakadályozza.

Veszélyben a nemzetbiztonság

A kormány bírósági beadványai azonban szerdán elismerték, hogy a Bolton könyvének felülvizsgálatáért felelős NSC alkalmazott, Ellen Knight április 27-én arra a következtetésre jutott, hogy a kéziratot megtisztították minden minősített információtól.

Biden szerdán kijelentette, hogy Bolton könyve azt mutatja, hogy Trump „eladta az amerikai népet saját politikai jövőjének védelme érdekében”.

Daphne Caruana Galizia újságírónő autóját azért robbantották fel Máltán, mert leleplezte az akkori miniszterelnök korrupciós ügyeit. A többi között azt, hogy együttműködött Alijev azeri elnökkel, aki bizalmi embereinek máltai útlevelet szerzett.

Mivel gyanúsítják a rendőrfőnököt?

A kínai fővárosban négy nap alatt 79 embert fertőzött meg a korona vírus, ez sokkal több mint amit Vuhanban tapasztaltunk a kezdet kezdetén – nyilatkozta a pekingi Global Times-nak egy vezető vírus szakértő, aki Vuhanban dolgozik.

Tömeges tesztelés Pekingben

Többféle oltóanyag kell

Tengeralattjárókkal kapcsolatos katonai titkokat adott el Kínának Oroszország egyik legmegbecsültebb tudósa. Házi őrizetbe helyezték a Tudományos Akadémia Arktika részlegének fejét. A 78 esztendős akadémikust súlyos börtönbüntetés fenyegeti, ha a vádak beigazolódnak.

Oroszország és Kína két jóbarát, de…

Ki az a Valerij Mitko?

Míg a város iskolái és éttermei most már több mint két hónapos lezárás után nyitottak, az Európai Bizottság és a Tanács továbbra is a legtöbb ülést online tartja, a sajtókonferenciák virtuálisak maradnak, és a legtöbb alkalmazott otthonról dolgozik.

Gyakorlati szempontból a „normális munkamenet” még sokáig nem valósítható meg.

Hiába bizonyult hatékonynak az online munkavégzés a „fizikai jelenlét, a politikában szükséges és pótolhatatlan.”

7-es cikkely

Időzítés

Természetesen mind a magyar, mind a lengyel kormány kész az EU-t zsaroló válasszal: ebben az esetben nem szavazzák meg a válságalap felosztását illetve a közös költségvetést.

Újabb fenyegetések

Szerződést írt alá a brit Astra-Zeneca gyógyszergyár az Európai Vakcina Szövetséggel 400 millió új koronavírus elleni oltás legyártására. Ezt a szervezetet négy uniós állam: Németország, Franciaország, Olaszország és Hollandia alapította.

Ki fizet?

220 milliárd jenes vagyis 2 milliárd dolláros támogatási alapot hozott létre Abe Sinzo miniszterelnök azoknak a japán cégeknek, melyek hazahozzák vállalkozásukat Kínából. Egyelőre egyetlenegy ilyen japán vállalatról tudunk – írja elemzésében a Reuters.

Nemzetbiztonság kontra profit

Az olcsó munkaerő még mindig nagy vonzerő

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA