Kezdőlap Világ Oldal 242

Világ

Bécs megemlékezik a 64259 meggyilkolt zsidóról

82 évvel azután, hogy Hitler hozzácsatolta Ausztriát a náci Németországhoz kőtáblára írják azoknak a zsidó gyerekeknek, nőknek és férfiaknak a nevét, akiket Bécsből hurcoltak a halálba a holokauszt idején.

Emlékfal a Nemzeti Bankkal szemben

Ezzel is emlékeztetni akarnak Bécsben arra, hogy a zsidókat kifosztották a náci Németországban és ebben a nemzeti bank is aktívan részt vett. Ausztriában a hivatalos álláspont szerint a náci Németország hajtotta végre a zsidók kifosztását és meggyilkolását. Az osztrákok felelősségét homály fedte annak ellenére, hogy maga Hitler is Ausztriában született és a náci elitben jelentős számú osztrák állampolgár volt. Németországgal ellentétben nem történt meg a közelmúlt szisztematikus feltárása. Ez azzal is magyarázható, hogy a Szabadságpárt ma is komoly politikai erőt képvisel Ausztriában. Ezt a pártot olyan osztrákok alapították a második világháború után, akiknek nézetei igen közel álltak a nemzetiszocialista tanokhoz. Az alapító atyák közül többen az SS-ben szolgáltak, és nem siettek megbánni bűneiket.

Eddig csak a zsinagógában volt emlékfal

Bécs központi zsinagógájában 18 éve emléktermet avattak a holokauszt áldozatainak. Itt bevésték a több mint 62 ezer zsidó áldozat nevét. Csakhogy ez a megemlékezés csakis a zsidókra vonatkozott, a főváros és az állam nem sietett a felelősségvállalással. Most viszont az alkotmányos ügyek minisztere hangsúlyozta: az új emlékfalon megemlékeznek arról is, hogy Ausztriának felelőssége volt abban, hogy nem védte meg zsidó polgárait.

Vissza akarják szerezni a korrupt kormányfő milliárdjait

50 milliárd vagyis 11,7 milliárd dollár a tét – ennyit tett kockára az 1MDB állami fejlesztési ügynökség – az akkori kormányfő jóváhagyásával. Nadzsib Razak miniszterelnök ellen 42 vádat emelt hazája ügyészsége. Korrupció miatt már el is ítélték 14 évre. A Bloomberg összeállításából kiderül: Malajzia eddig csak a pénz kisebb részét szerezte vissza, igaz ez sem kevés …

A legnagyobb összeg a Goldman-Sachs kapcsolat miatt jár vissza Malajziának. Júliusban megegyezés született ebben az ügyben: 3,9 milliárd dollárért felejti el Malajzia kormánya, hogy a jónevű New York-i cég enyhén szólva is nem ortodox módon kezelte az üzleti világ törvényeit. A Goldman-Sachs-nak ezenkívül még a washingtoni igazságügyi minisztériummal is meg kell állapodnia. (Ez is 2 milliárd dollárba fájhat a Goldman Sachs-nak). Először ugyanis nem Malajziában hanem New Yorkban kezdte el firtatni a korrupció ellenes ügyészség az 1MDB ügyeit. 4,5 milliárd dolláros korrupciós ügyre bukkantak, mely mögött Malajzia kormánya állt.

Miért vizsgálták Amerikában az ügyet?

Egyrészt , mert a Goldman-Sachs hozta forgalomba az 1MDB fejlesztési ügynökség mind gyanúsabb papírjait. Csekély 6,5 milliárd dollár értékben forgalmazták az 1MDB papírokat. Malajzia pénzügyminisztere elégedetten nyilatkozott a megállapodás után  mondván, hogy időt nyertek. Nem beszélve arról, hogy a Goldman-Sachs 2,5 milliárd dollárt fizet be az államkincstárba, amely a vírus pandémia idején ugyancsak rászorul az ilyen átutalásokra.

New Yorkban a korrupcióellenes ügyészség nemcsak emiatt érdeklődött az 1MDB iránt hanem, mert a malajziai állami ügynökség pénzelte jórészt a Wall Street farkasa című filmet és a főszereplőt, Leonardo di Caprio-t. Csekély 100 millió dollárt áldoztak a filmre, amelynek elkészülését véget nem érő kábítószeres partikon ünnepelték Las Vegasban. Aztán közbeléptek az amerikai hatóságok: Leonardo di Caprionak vissza kellett fizetnie a jogtalanul felvett prémiumot, és vissza kellett adnia a méregdrága ajándékokat, melyeket az 1MDB adott a hollywoodi sztárnak.

Malajzia kezdetben nem érdeklődött – most viszont nagyon

Az első nagy New York-i botrány után Malajzia főügyésze még rezzenéstelen arccal jelentette ki, hogy nem lát okot a korrupciós ügyek kivizsgálására. Akkor ugyanis még Nadzsib Razak volt a miniszterelnök, akinek jóvoltából ő főügyész lehetett. Ám az óriási korrupción feldühödött szavazók megbuktatták a miniszterelnököt, aki nejével együtt hamarosan vád alá került. Megindult az igazságügyi gőzhenger Malajziában, az új pénzügyminiszter pedig parancsba kapta az új miniszterelnöktől: annyit szerezzen vissza az 1MDB eltékozolt állami pénzeiből, amennyit csak tud!

Malajzia pénzügy és igazságügyi minisztere nem is tétlenkedett: Londonban beperelték Abu Dhabi állami fejlesztési ügynökségét. Ezenkívül hosszú listákkal árasztották el a korrupciós ügyeket vizsgáló hatóságokat az USA-ban, Szingapúrban és Svájcban. Az ügybuzgalom nem véletlen: a mostani malajziai kormányfő, Muhjidin Jaszin tisztában van vele, hogy ezen múlik a politikai jövője.

Románia: kötelező védő maszk az utcán is

Szombattól kezdve Kolozs és Maros megyében, keddtől fogva pedig Hargita megyében is kötelező a maszk viselés az utcán is azokon a zsúfolt helyeken, melyeket a helyi hatóságok kijelöltek. Az erdélyi megyék közül ez az intézkedés már eddig is jelen volt Arad, Brassó, Kovászna, Szatmár és Temes megyében.

A koronavírus járvány egyre jobban terjed Romániában: a fertőzöttek száma hivatalosan meghaladta a 60 ezret, de a valóságban ennél is több lehet. A legfertőzöttebb helyek: a Kárpátokon túli területek mindenekelőtt Bukarest és Suceava megye. A halottak száma 2659!

Politikai szempontok

A liberális – konzervatív kormány mindenképp meg akarja rendezni a helyhatósági választásokat szeptemberben, hogy ezzel erősítse meg az ingatag pozícióját. Ezért miközben meg akarja fékezni a járványt, el akarja kerülni a teljes elzárást, amely Romániában is sok területen érezhető ellenszenvet váltott ki – azonkívül, hogy teljesen leállította a gazdasági életet. Ezért aztán a bukaresti kormány a helyi hatóságokra bízta a tilalmak bevezetését, hogy a népszerűtlen intézkedésekért ne kelljen közvetlen felelősséget vállalnia.

Öt hónapos csúcson az olaj, de meddig?

Csökkentek a benzin készletek az Egyesült Államokban és lefelé tart a dollár árfolyama – ezzel magyarázzák a szakértők azt, hogy a koronavírus pandémia óta először jutott 45 dollár fölé a Brent index.

A vírus járvány betett az olajnak is hiszen leállt a közlekedés nagy része és a gyárak többsége is visszafogta vagy épp leállította a termelést az elmúlt hónapokban. A nyitás azzal a reménnyel kecsegteti az olajtermelőket és kereskedőket, hogy újra megindulhatnak az árak fölfelé.

7,4 millió hordóval csökkentek az USA olaj tartalékai. Ez a bizakodás fő oka a tőzsdén. A szakértők csak 3 millió hordós csökkenéssel számoltak.

A másik ok: egyre olcsóbb a dollár. Aki nem amerikai pénzzel vásárol, az jól jár.

Covid-19 kontra olaj

A nyitás, amely világszerte bekövetkezett, nemcsak az olaj iránti igényt fokozta, de növelte a vírus fertőzés kockázatát. A világon már több mint 700 ezren meghaltak. Az amerikai kontinensen különösen rosszak a fertőzési mutatók: az USA-ban a halálos áldozatok száma meghaladta a 150 ezret, Brazíliában pedig közelíti a 100 ezret!

Nem áll vissza a tavalyi olaj fogyasztás

„A benzin iránti kereslet 7%-kal kisebb lesz a harmadik negyedévben mint tavaly. Ha együtt vesszük a benzint és a gázolajat, akkor 4%-kal kevesebb várható”- jósolja JBC Energies. Amely ezután megállapítja: nagyon is kétséges, hogy 2020-ban el lehetne érni a tavalyi szintet az olajfogyasztás terén. Különösen, hogy a repülőbenzin fogyasztás csak az 50%-a tavalyinak! – írja a Reuters.

Még mindig bőségesek a készletek

38 éve nem volt ilyen sok finomított olaj a raktárakban az Egyesült Államokban. Most, hogy közeleg az ősz amikor az emberek kevesebbet autóznak viszont többet költenek fűtőolajra változik a kereslet. De végső soron minden vírusfüggő ezen a piacon is, ahol csak nehezen tudja magát a csúcson tartani az öt hónapja legmagasabb olajár.

Szigorítja a maszk viselés ellenőrzését a Deutsche Bahn

A törvény előírja, de sokan nem tartják be. Ezért a rendőrséggel akar együttműködni az állami vállalat, hogy így óvja az utasok egészségét Németországban. Ahol egyre gyakrabban beszélnek arról, hogy itt a korona vírus járvány második hulláma.

Ki ellenőrzi a maszk viselését ?

Június óta kimondja a törvény, hogy olyan maszkot kell viselni a vonaton, amely elfedi a szájat és az orrot. A vasutasok vagy a rendőrség vonják felelősségre a renitens utasokat? Eddig ez nem volt egyértelműen meghatározva. A Deutsche Bahn most átvágta a gordiuszi csomót. Közölte: az utasok biztonsága érdekében együttműködünk a rendőrséggel! „Az utasok döntő többsége helyesli a maszk viselését. Csak egy kisebbség az, amely semmibe veszi mások egészségét és a törvényt. Ez elfogadhatatlan a számunkra.” – hangsúlyozza a Deutsche Bahn. Mi legyen a büntetés?

Fizessenek a maszkot nem viselők!

Ezt javasolja a Zöldek pártja Németországban, ahol a mozgalom egyre erősebb. A párt szóvivője sajtóértekezleten elmondta, hogy a vasutasok vagy a rendőrök gyakran konfliktusba keverednek a renitens utasokkal, akik nem viselnek maszkot. Németországban gyakoriak a tüntetések, ahol a maszk viselés és más vírusjárvány megelőzésére szolgáló szabályok ellen tüntetnek. Ezért a Zöldek határozottabb fellépést sürgetnek: mindenekelőtt azt, hogy fizessenek komoly büntetést azok, akik nem viselnek maszkot a vonaton. Ezenkívül olyan helyfoglalási rendszert javasolnak, mely lehetővé teszi a távolságtartást a vonatokon.

Németország az elsők között volt, ahol megkövetelik a maszk viselését a tömegközlekedésben – jegyzi meg a Deutsche Welle. Később aztán sok európai állam követte a németeket ezen az úton …

Bajban a bajor sörfőzés

Kinyitottak a sörkertek egész Németországban, és az elzártságból kiszabadult polgárok ki is használják ezt. A híres bajor sörfőzés mégis gondokkal küzd – írja a Deutsche Welle.

Bajban a sörfőzés. Miért ? Hiányoznak az olyan nagy rendezvények mint az Oktoberfest, mely az idén a járvány miatt elmarad. Ezenkívül akadozik az export, és ez szintén nagy csapás a sörfőzésre. Ráadásul Németországban már itt is van a Covid-19 vírusjárvány második hulláma.

40%-os veszteség a távolságtartás miatt

A népszerű sörkertek most is megtelnek Münchenben, mert mindenki sokkal szívesebben üldögél kint mint bent. Nemcsak a nyári meleg hanem a vírus fertőzés veszélye miatt is. Csakhogy a távolságtartás szabályait a sörkertekben is be kell tartani: kevesebb az asztal, kevesebb a vendég! Ráadásul nagyon hiányoznak a külföldi turisták, akik számára szinte kötelező volt egy két korsó bajor sör legurítása a népszerű sörkertekben.

„Ha nem lesz kedvező változás a következő két hónapban, akkor ezt az évet leírhatjuk” – mondja mélán egy sörkert tulajdonosa a Deutsche Welle videóján. Márpedig kedvező változás aligha várható, mert a Covid-19 járvány nem enyhül Európában sőt egyes helyeken újra erősödik is. Turista csoportok tömeges érkezése a sörkertekbe így aligha várható. Az Oktoberfestet már réges-régen lefújták pedig a legtöbb sörkert akkor csinálta meg az év üzletét az állandó telt ház miatt.

Az export sem megy

A Deutsche Welle videója bemutatja, hogy a Hofbrau gyárában üresek a futószalagok. Máskor ilyenkor csúcsra járatják őket, mert a nyár a sörözés legnépszerűbb időszaka. De ez a nyár most más: sokan óvakodnak kimozdulni. A Hofbrau sörök 90%-a exportra megy. Azt ilyenkor a mediterrán tengerpartokon szokták elfogyasztani a német turisták illetve a Hofbrau külföldi kedvelői. Most ott sincs akkora tolongás. Sőt Spanyolországból inkább kifelé tartanak a turisták a megújuló Covid-19 járvány miatt.

A bajor sörfőzők ezért nincsenek könnyű helyzetben annak ellenére, hogy kapják az állami támogatást. A járvány veszélynek persze relatív előnyei is vannak: a bajorok a nyári világjáró programok helyett inkább a hazai sörkertekben üldögélnek és a régi Oktoberfesteken méláznak…

 Trump 660 milliárdos segélyprogramjából profitáltak a kínaiak

Trump a választási kampányban minden rosszért siet Kínát kárhoztatni: a koronavírus válságtól kezdve a tömeges munkanélküliségig az Egyesült Államokban.

Márciusban a kisvállalkozók 660 milliárd dolláros segélycsomagot kaptak, hogy képesek legyenek kivédeni a járvány következtében kialakult gazdasági válságot. Külföldi cégek amerikai leányvállalatai is hozzájuthattak a pénzhez, köztük sok kínai is – állapította meg egy felmérés, melyet a New York Times ismertet.

192-419 millió dollár juthatott a kínaiaknak

125 kínai vállalkozás kaphatott ily módon pénzt az Egyesült Államokban – a Horizon Advisory tanácsadó cég szerint. Több kínai cég került be abba a szerencsés kategóriába, amely egy millió dollárnál több pénzt jutott a kisvállalkozói programból: 32 kínai vállalkozás kapott összesen 180 millió dollárt.

Mélyek maradtak az USA-Kína üzleti kapcsolatok

Pekingből többször is figyelmeztették Washingtont: a két óriás gazdaságának szétválasztása, melyet Trump oly nagy hangon meghirdetett, nem egykönnyen végrehajtható folyamat. A tanulmány is megállapítja, hogy igen mélyek továbbra is az amerikai-kínai gazdasági kapcsolatok – még kisvállalkozói szinten is.

Miért kaptak pénzt a kínai leányvállalatok? Mert amerikai munkahelyeket létesítenek! A kisvállalkozói segélycsomag 50 millió munkahelyet mentett meg a válság első szakaszában.

Trump: a TikTok-ot betiltjuk

Az elnök a hétvégén megerősítette szándékát a kínai cég kitiltására az Egyesült Államokból. A Microsoft pedig közölte: egyelőre felfüggeszti a tárgyalásokat a TikTok megvásárlásáról. Pompeo külügyminiszter világkampányt folytat a Huawei ellen.

„A kínai okozták a válságot, ezért fizetniük kell és fognak is fizetni!” – fenyegetőzött Trump.

A 2200 milliárdos segélycsomagból is kaptak a kínaiak

A 660 milliárdos kisvállalkozói program, amely az 500 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató cégekre vonatkozott, a része volt a nagy segélycsomagnak, melyből sokan jogtalanul részesültek. Köztük néhány kínai vállalkozás is. A Continental Aerospace Technologies például 10 millió dolláros kedvezményes hitelt  kapott, az Aviage System 350 ezer dollárt. Mindkét cég az Aviation Industry of China tulajdona. Washington megítélése szerint ez katonai cég vagyis egyáltalán nem jogosult állami támogatásra az Egyesült Államokban.

Szimbiózis

A kínaiak tudatosan törekedtek olyan együttműködés kifejlesztésére az USA-val, amely érdekeltté teszi az amerikai cégeket Kína fejlődésében. Trump és szövetségesei ezt a szimbiózist próbáljak megszüntetni mondván ez veszélyezteti az USA vezető szerepét a globális gazdaságban. Ezért az új gazdasági segély csomagban a republikánus honatyák ki akarják zárni annak lehetőségét, hogy kínai cégek is kaphassanak kedvezményes kölcsönöket. Az elképzelés ellenfelei azzal érvelnek, hogy az USA-ban működő kínai cégek sok munkahelyet jelentenek. A washingtoni pénzügyminisztérium szóvivőnője addig is kijelentette: felülvizsgálják a kedvezményes hiteleket, és hogyha valamelyik cég jogtalanul kapott pénzt, akkor nem lesz bocsánat!

Végképp vezérpárt lett Salvini mozgalma

Liga Matteo Salvini miniszterelnökért – ezzel az új jelszóval indítja újra a szélsőjobboldali mozgalmat Olaszország egykori belügyminisztere.

Salvini még nem is oly rég az Umberto Bossi által alapított Északi Liga Európai  parlamenti képviselője volt. Ámde jött Putyin és minden megváltozott. Minden oroszok ura Milánóban vendégeskedett, ahol szakított időt a tökéletesen ismeretlen Európai parlamenti képviselőjére, aki hevesen bírálta az Európai Uniót. Elsősorban a migráns politika miatt. Salvini ezt tűzte a zászlajára – és minthogy ez Itáliában valóban létező probléma – gyorsan népszerű lett. Hatalomra került a másik populista párttal, az Öt csillaggal együtt. Belügyminiszterként minden kikötőt igyekezett lezárni a migránsok elől. Emiatt most bíróság elé állíthatják , mert intézkedéseivel megsértette Olaszország nemzetközi egyezményeit.

Salvini kontra Ferenc pápa?

A migráns politika megítélésében homlokegyenest ellenkező nézeteket vall Matteo Salvini és a katolikus egyház vezetője, aki Itáliában nemcsak morális, de politikai tényező is. Bár Trump elnök tanácsadója, Steve Bannon azt tanácsolta Salvininek, hogy támadja meg nyilvánosan a pápát, a szélsőjobboldali olasz politikus ez elől meghátrált. Emlékezett arra, hogy Mussolini is konkordátumot kötött a pápával, és nem szállt szembe a katolikus egyházzal mint Hitler Németországban.

Salvini-Orbán tengely?

Olasz belügyminiszterként Salvini az elsők között tárgyalt a magyar miniszterelnökkel Genovában. Terveik között szerepel egy populista blokk létrehozása az Európai Unióban, mely Olaszországból, a visegrádi négyekből és Szlovéniából állna. Ehhez persze Matteo Salvininek miniszterelnöknek kellene lennie. Első kísérlete megbukott: belügyminiszterből kormányfő akart lenni, de ehelyett az ellenzék vezére lett. Népszerűsége azóta csökken. Conte miniszterelnök ugyanis a brüsszeli csúcsról fontos gazdasági mentőcsomagot hozott a fizetésképtelenség határán ingadozó Itáliának. Ezzel kapcsolatban Salvininek nincs sok mondanivalója. Neki a migráns kérdés a vesszőparipája. Csakhogy a vírusjárvány miatt csökken a migránsok száma, és még jobban a probléma iránti érdeklődés. Mindenki tudja: Olaszország nem a migránsok miatt jutott a fizetésképtelenség határára. A problémák megoldására Salvininek receptje nincs csak új logója…

Észak Koreának már van miniatürizált atombombája

ENSZ szakértői jelentés  állítja, hogy Észak Koreának már van atombombája. Igaz, csak miniatürizált kivitelben, de ballisztikus rakétába szerelve így is elérheti vele az Egyesült Államokat. 

A Reuters hírügynökség megszerezte az ENSZ  egy szakértői jelentését. Hivatalosan csak ősszel az ENSZ közgyűlésen terjesztik elő a jelentést. Trump személyesen akarja képviselni az USA-t a közgyűlésen. Korábban többször is találkozott Kim Dzsong un-nal, de jelenleg esély sincsen a megállapodásra. Ezért Észak Korea olyan atomfegyvert fejlesztett ki, mellyel elérheti az USA-t is.

Kim Dzsong un beváltotta fenyegetését

Szingapúrban Trump és Kim Dzsong un abban állapodtak meg, hogy Észak Korea leszereli atomfegyvereit cserébe az USA megszünteti az embargót. Aztán kiderült: mindkét fél másképp értelmezi a megállapodást. Az amerikaiak úgy, hogy csak akkor szüntetik meg az embargót, ha a helyszínen is ellenőrizhetik a nukleáris arzenál megsemmisítését. Észak Korea szerint viszont a két folyamatnak párhuzamosan kellene haladnia. Egyetértés híján Kim Dzsong un újra fenyegetőzni kezdett:

olyan miniatürizált atomfegyvert fejlesztenek ki, melyeket be lehet szerelni a ballisztikus rakéták fejébe.

Az ENSZ szakértők szerint ez immár megtörtént. Mit jelent ez? Azt, hogy elvben Észak Korea nukleáris támadást indíthat az USA nyugati partján levő államok ellen. Illetve kifejleszthet olyan tengeralattjárókat, melyek a víz alatt megközelítik Amerika partjait, és onnan fenyegethetik az USA nagyvárosait. A fenyegetés reális még akkor is, ha a Pentagonban kételkednek abban, hogy Észak Korea jelenleg valóban képes lenne erre. De az amerikai szakértők rendszeresen csalódtak: alábecsülték Észak Korea elszántságát e téren. Miért sikerül ilyen gyorsan fejleszteni a nukleáris technológiát Észak Koreának ?

Orosz tudósok a háttérben

Az amerikai hírszerzés felfedte már a kilencvenes években, hogy a Szovjetunió bukása után rakéta és nukleáris szakértők egy csoportja Észak Koreába szerződött. Minden bizonnyal ennek köszönhető a gyors fejlődés a rakéta és nukleáris technológiában. Oroszország és Kína baráti kapcsolatot ápol Észak Koreával, de mind Putyin mind a kínai vezetők letették a nagyesküt: semmilyen nukleáris technológiát nem adnak át Észak Koreának.

A nemzeti kommunista rendszer ugyanis nem ismeri el Dél Korea létét sem, és állandóan azt hangoztatja: a koreai háború nem ért véget! Csak fegyverszünet van érvényben! Jogilag valóban ez a helyzet: Sztálin halála után aláírták a fegyverszüneti megállapodást, de békeszerződést azóta sem kötöttek.

Észak Korea nemzeti jövedelmének 90%-át katonai célokra költi miközben a lakosság jelentős része éhezik. Az éhezés végterméke a miniatürizált atombomba.

Peking: az USA a nyakunkba akarja varrni az adósságát

Trump a belső adósságot növeli csak mivel a FED által piacra öntött dollárözön, a munkanélküliség fokozásában és a GDP katasztrofális csökkenésében mutatkozik meg, addig Peking a jövő iparágaiba fektet be és kilábal a vírusválság okozta gazdasági bajokból.

Nem veszünk túlárazott amerikai kincstárjegyeket! – hangsúlyozza a Global Times vezércikke. A pekingi vezetés nézeteit hűen tükröző angol nyelvű portál rámutat arra, hogy Trump válságkezelése gyengíti a dollár helyzetét a globális piacon és leértékeli magát az Egyesült Államokat is. Közben Trump Kína ellenes politikát folytat, mert mindenáron meg akarja nyerni a választásokat.

A Federal Reserve Board közölte még márciusban: korlátlan ideig alkalmazza a quantitative easinget, hogy megmentse a gazdasági válságtól az Egyesült Államokat. A válság így is beköszöntött: a GDP katasztrófális mértékben visszaesett, a munkanélküliség rekordokat döntöget miközben a jegybank szerepet betöltő Fed önti a pénzt a piacra: 8500 milliárd dollárt érhet el az év végéig! Ez csaknem 5000 milliárd dollárral több mint a járvány előtt. Meddig lehet ezt csinálni? Addig ameddig a dollár őrzi az erejét és amíg a kamatlábak és az árak nem változnak a globális gazdaságban. Csakhogy a Fed szinte nullára csökkentette a kamatlábat, hogy ezzel segítse a tőzsde szárnyalását. A New Yorki tőzsde igen szépen teljesített: Jeff Bezos, a világ leggazdagabb embere egyetlen napon 13 milliárd dollárral lett gazdagabb! Csakhogy ez a rendszer kizárólag Amerikának kedvez – állapítja meg a pekingi Global Times.

A globális piac nem kedveli az amerikai kincstárjegyeket

A nemzeti bankok és a pénzügyi óriások egyáltalán nem lelkesednek azért, hogy az USA 1000 milliárd dollár számra önti a kincstárjegyeket a piacra. Nem hisznek ugyanis abban, hogy Amerika – Trump irányításával – hamarosan túljutna a vírusválságon. A szakértők többsége pangást jósol középtávra sőt egyre többen hosszú távra is. Az USA egyre növekvő pénzügyi deficitje egyáltalán nem kelt bizalmat külföldön.

Kína más utat választ

Míg az USA recesszióba süllyed addig Kína kilábal a válságból. A második negyedév mutatói kedvezőek. Épp ezért Peking nem követi az USA agresszív pénz kibocsátó politikáját hanem óvatosan cselekszik. Nem óriási ösztönző csomagot alkalmaz, melynek nagy a pénzügyi kockázata hanem rugalmasan támogatja a gazdaságnak azokat a szektorait, amelyek a jövőben hasznosak lehetnek a versenyképes fokozása szempontjából.

Az USA nem tudja áthárítani az adósságát

Februártól májusig nem nőtt hanem csökkent annak az amerikai kincstár jegy mennyiségnek a száma, melyet külföldiek tartanak kézben. 7,07 ezer milliárd dollár volt februárban míg – washingtoni adatok szerint- csak 6,86 ezer milliárd májusban. Vagyis az amerikaiak maguk vették meg a saját kincstár jegyeiket. Ez azt jelenti, hogy nemcsak a kínaiak, de más vevők is igen szkeptikusak Trump válságkezelésével szemben.

A dollár is gyengélkedik

A dollár index 103 ponton állt márciusban, nemrég viszont kétéves mélypontra süllyed: 94 pontra. Trump arra akarta késztetni Kínát és más államokat, hogy vásárolják fel az amerikai adósságot, de a kísérlete nem járt sikerrel. Kína ehelyett a belső fogyasztást élénkíti és fokozza szerepét a globális piacon, hogy stabilizálja gazdaságát a Covid-19 járvány után – írja a pekingi Global Times.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK