Kezdőlap Világ Oldal 241

Világ

Iráni csúcs

Orosz és amerikai külügyminiszterek arról folytattak telefonon eszmecserét, hogy „valószínűleg” nem  tárgyalnak. A hosszúra nyúlt társalgás végeztével – melynek során nem hallgatták meg egymás érveit – elégedetten tették le a telefont.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Mike Pompeoval vitatta meg azt, hogy rendezzenek videó konferenciát azoknak az államoknak a részvételével, melyek aláírták a 2015-ös nukleáris egyezményt Iránnal. Az USA kilépett az egyezményből, de a többi aláíró állam tartja magát hozzá (Oroszország, Kína, Nagy Britannia, Franciaország, Németország). A kínaiak máris jelezték: örömmel vennének részt egy ilyen csúcstalálkozón. Trump viszont úgy nyilatkozott: nagy valószínűséggel nem venne részt rajta. Előtte ugyanis az ENSZ-ben leszavazták az Irán elleni amerikai javaslatot.

Trump mindent a választások alapján mérlegel

Az amerikai elnök azért lépett ki az iráni nukleáris egyezményből, mert Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő erre ösztönözte. Trump mindenképp meg kívánja szerezni az amerikai zsidók szavazatainak jelentős részét. Ezért ismerte el Jeruzsálemet Izrael fővárosának. Bár a muzulmán államok jelentős része ezt elítélte, de az Egyesült Arab Emirségek szerződést kötött Izraellel vagyis a zsidó állam elszigeteltsége a Közel Keleten oldódni látszik. Annak ellenére, hogy Izrael korábbi szövetségese, Erdogan török elnök élesen elítélte a szerződést.

Az olaj jelentőségének a csökkenése leértékeli a térséget

A huszadik században a Közel Kelet felértékelődött, mert az olaj stratégiai fontosságú nyersanyaggá vált. A második világháború végén a Jaltából hazatérő Roosewelt amerikai elnök ezért kötött stratégiai szerződést Szaúd királlyal hiszen ebben az országban termelték ki legolcsóbban nagy mennyiségben a kőolajat. Mindez ma már a múlt: a klímaváltozás és a koronavírus járvány következtében az olaj jelentősége csökkent. Óriási túlkínálat keletkezett a globális piacon, amely árcsökkenést eredményezett. Mindez nagyon komoly pénzügyi gondot okozott az olajtermelő államok többségének. Oroszország azért is javasol csúcstalálkozót Iránról, hogy csökkenjen a feszültség a térségben. Trump viszont a feszültség növelésére játszik: egyrészt, mert így kívánja megszerezni a zsidók többségének támogatását az USA-ban, másrészt pedig megnehezíteni a kőolaj exportot a Közel Keletről, hogy ily módon helyzetbe hozza az USA olajtermelőit, akiket padlóra küldött a koronavírus válság.

A magyar gazdaság esett vissza leginkább a régióban

A számok makacs dolgok még kommunikációval sem lehet elfedni az adatokat. Míg Európa nagy részén az előzetes számításoknál kedvezőbb GDP visszaesést produkált a magyar gazdaság alul teljesített még a régiós országokhoz képest is.

Míg Magyarországon 8,5%-os visszaesést vártak a második negyedévben addig a valóság ennél sokkal rosszabb lett: – 13,6%! A New York-i Bloombeg rámutat: ezzel szemben Lengyelország, Csehország vagy Románia gazdaság felülmúlta a várakozásokat. Mindenütt volt visszaesés a koronavírus járvány miatt, de ennek mértéke alulmúlta a várakozásokat. Lengyelországban – a régió legjobban teljesítő országában – 8,7%-os GDP visszaesést vártak a második negyedévben, de a valós szám „csak” -8,2% lett.

Németország -11,7%

Történelmi mértékű negatív rekordot produkált az Európai Unió legerősebb gazdasága, amely meghatározó szerepet játszik régiónkban is. Ez jelentősen szűkíti Merkel kancellár mozgásterét is, mert a kormány 6,9 millió munkahelyet mentett meg, de hosszú távon aligha vállalhatja ezt fel. Ily módon növekedhet a munkanélküliség és a lakosság jelentős részének elszegényedése. Egy friss statisztikai jelentés szerint Bréma városában a lakosság csaknem egynegyede él a szegénységi küszöb alatt!

A jövő bizonytalan

A koronavírus járvány második hulláma alapvetően meghatározhatja a második félév gazdasági teljesítményét. Amennyiben a kormányoknak sikerül kordában tartaniuk a járványt, akkor a gazdasági válság is enyhülhet. Ha viszont a járvány újabb elzárást tesz szükségessé, akkor a válság tovább mélyülhet. Régiónk államai viszonylag jól kezelték a korona vírus válságot. Eddig. Románia példája viszont arra figyelmeztet, hogy a Covid-19 vírusjárvány második hulláma döntő mértékben megváltoztathatja a válságkezelés forgatókönyvét, mert a kormányzatnak még csaknem minden erejét az egészségügyre kell koncentrálnia miközben a gazdasági visszaesés tartós válsággá válhat – különösen akkor, ha Nyugat Európa nem fogadja vissza a Romániából érkezett vendégmunkásokat, akiknek a hazautalásai fontos szerepet játszottak a családok megélhetésében.

Amerikai-lengyel katonai egyezmény

A varsói csata századik évfordulójára időzítették a védelmi egyezményt, melyben az USA vállalja nemcsak Lengyelország határainak megvédését, de azt is, hogy e célból csapatokat állomásoztat az ország területén.

Miután Trump kivonja az amerikai katonák egy részét Németországból, a US Army egységei részben Lengyelországba részben pedig Romániába települnek át. Varsóban évszázadok óta tartanak Oroszországtól, amely már többször uralma alá hajtotta a lengyeleket. Emiatt Lengyelország mindenkori demokratikus kormánya maximálisan együttműködik az Egyesült Államokkal. Trump elnök európai körútja során Varsóban találkozott a kis kelet és közép-európai államok vezetőivel.

20 ezer amerikai katona Lengyelországban?

Blaszczak hadügyminiszter a PAP hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy Lengyelország képes akár 20 ezer amerikai katona befogadására is. Korábban a hadgyakorlatok során kiderült, hogy Lengyelország út és vasúthálózata nem megfelelő az amerikai tankok mozgatásához. Ezért Lengyelországban infrastruktúra fejlesztésekbe kezdtek, de a megoldás még távol van. Épp emiatt Varsó maximálisan támogatja Ukrajna közeledését a NATO-hoz, melyet Putyin határozottan ellenez. A magyar kormány akadályozza Ukrajna NATO közeledését arra a nyelv törvényre hivatkozva, mely korlátozza a magyar nyelv használatát Kárpátalján.

A fehérorosz válságban a magyar kormány kivár

Lengyelország – a balti államokhoz hasonlóan – maximálisan támogatja azokat az ellenzéki tüntetőket, akik csalással vádolják Lukasenka elnököt Minszkben.

Eközben Magyarország fenn kívánja tartani a kapcsolatokat az Európai Unió és Belorusz között arra hivatkozva, hogy ellenkező esetben Lukasenka végképp elkötelezi magát Putyin mellett. Lukasenka fel is hívta Putyint, hogy segítséget kérjen. A Nobel díjas írónő, Szvetlana Alekszijevics azzal vádolja az orosz elnököt, hogy az Omon-hoz tartozó rohamrendőrséget küldött Minszkbe, ahol ezek az orosz belügyi alakulatok brutálisan lépnek fel a tüntetőkkel szemben.

Görög – török földgáz háború

Az Európai Unió külügyminiszterei a többi között a görög – török viszályt vitatják meg. Szijjártó Péter külügyminiszter kijelentette: mind Görögország mind Ciprus mind pedig Törökország a barátunk.

Athén eredetileg az Európai Unió rendkívüli csúcstalálkozójának összehívását kérte, mert Törökország flottája megsértette Görögország vizeinek szuverenitását – közölte Kiriakosz Micotakisz miniszterelnök irodája a világgal. Brüsszelben azonnal reagáltak is: nem tudom, hogy mikor lesz döntés az ügyben, de abban egyetértünk Görögországgal, hogy rendkívüli aggodalomra ad okot a helyzet a Földközi tenger keleti medencéjében. Ezt mindenképp párbeszéd útján kell rendezni – hangsúlyozta Josep Borrell külügyi főképviselő szóvivője.

Török kutatás Kréta vizeinek közelében

Ankara korábban közölte: földgáz lelőhelyeket keres augusztus 10 és 23 között azokon a vizeken, melyeket mind a törökök mind pedig a görögök a sajátjuknak tekintenek. Kedden egy kis török flotta kísérte az Oruc-Reis kutató hajót a Kréta körüli vizeken. Erre reagált oly hevesen az athéni kormány. Amely magáénak tekinti ezeket a tengeralatti területeket, de a törökök évtizedek óta vitatják ezt. Ankara érdeklődése különösen azután növekedett meg miután kiderült: a Földközi tenger keleti medencéjében jelentős mennyiségű földgáz található a mélyben. Ciprus, Görögország,Törökország, Izrael és Egyiptom osztozkodik a vizeken. Sok jogvita alakult ki, de a legélesebb a konfliktus Athén és Ankara között. Egyrészt a hagyományos ellenszenv okán, másrészt pedig azért, mert Erdogan elnök hazai gazdasági kudarcait nacionalista diplomáciával próbálja meg ellensúlyozni. Mevlut Cavusoglu török külügyminiszter sietett is sajtóértekezletet összehívni Ankarában, ahol kijelentette: „el vagyunk szánva arra, hogy megvédjük az érdekeinket!”

Erdogan a franciákkal is szembekerült

A török elnök, akit hívei otthon csak szultánnak neveznek, Líbiába katonákat küldött a „törvényes kormány védelmére”. Valójában Erdogan a Tripoli kormányzattal olyan alkut kötött, amely a tengeri jogokat számára kedvezően határozzák meg. Miközben a törökök lelkesen támogatják Libiában a velük megegyező kormányzatot, az oroszok és a franciák más megoldást szeretnének. Putyin nyíltan a Tripoli kormányzat ellenfelét támogatja. Macron elnök pedig átfogó rendezést szeretne – akármit is jelent ez. A francia és a török hadiflotta között kisebb incidensre is sor került. Két NATO tagállam flottájának szembekerülése megrázta az észak-atlanti szervezetet.

Erdogan Törökországa a Földközi tenger keleti medencéjében domináns pozícióra törekszik – írja a párizsi Le Monde – utalva arra, hogy a törökök Szíriában is katonai erőt vetettek be, hogy érvényre juttassák az új nacionalista diplomáciát.

Mit tehet az EU?

Franciaország és Ciprus a görög álláspontot támogatja, így aligha kérdéses, hogy az Európai Unió ebben a kérdésben Athén oldalára áll noha Erdogannak olyan támogatója van az EU-ban mint a magyar miniszterelnök. Brüsszel és Ankara viszonya amúgy is pokolian rossz, mert Erdogan elnök az állítólagos puccskísérlet óta lábbal tiporja az emberi jogokat Törökországban. Csakhogy míg Törökország katonai hatalom, az EU-nak nincs flottája, fegyveres ereje. Franciaországnak viszont van: Macron elnök nemrég Bejrútban fogalmazta meg, hogy a múltbeli kapcsolatok miatt Párizst nagymértékben érdekli a térség. Josep Borrell uniós diplomáciájának tehát bőven lesz feladata, ha párbeszéd útján kívánja rendezni Görögország és Törökország földgáz háborúját.

57 millió dolláros luxuslakás New York új felhőkarcolójában

A Steinway épület oly karcsú , hogy egyetlenegy lakás kap helyet minden emeleten. Ennek megfelelően a legolcsóbb lakás 8,75 millió dollár, a legdrágább 57 millió.

Az újságíróknak egyelőre csak egy 28,5 millió dolláros luxus apartmant mutattak be, mert ez az első, amelyik elkészült. Az év végéig tervezik befejezni New York legkarcsúbb felhőkarcolóját, ahonnan a kilátás a Central Parkra nyílik.

A Steinway torony magassága a 24 szerese a szélességének, ezért nemcsak New York, de az egész világ legkarcsúbb felhőkarcolójának számít. 91 emeletes és ez ugyanannyi lakást jelent, mert a tervezők filozófiája szerint minden lakónak exkluzív lift hozzáférés dukál.

A karcsú felhőkarcoló a Steinway Hall fölé magasodik. 1925-ben itt nyílt meg a világhírű zongorakészítő cég központja. A tervezők ügyeltek arra, hogy eredeti állapotában restaurálják a híres épületet, ahol korábban világhírű zongoristák játszottak a Steinway zongorákon.

A milliárdos felhőkarcoló sor

A Central Park mellett nem ez az egyetlen felhőkarcoló, mely elkészül az év végéig. A Central Park Tower a világ legmagasabb felhőkarcolója, melyben laknak is. Aztán ott a Central Park South, mely tavaly rekordokat döntögetett az árak terén. Ken Griffin, a Wall Street egyik kockázati alap sztárja csekély 238 millió dollárért vásárolt itt magának egy kis helyet New York legdrágább környékén. A leleményes üzletember már tavaly bevásárolt, és bár a koronavírus járvány a New York-i ingatlanárakat is megtépázta kissé, töretlenül bízik a jövőben: ahogy a tőzsdei árfolyamok úgy az ingatlan árak is felfelé mennek New Yorkban, ahol idén három felhőkarcolóba költözhetnek be dollár milliomos vagy épp milliárdos gazdáik a luxuslakásokba.

Nobel díjas írónő: Lukasenko háborút hirdetett saját népe ellen

Mondjon le Lukasenko elnök! – követeli sok ezer tüntető Fehéroroszországban, ahol a karhatalom brutálisan számol le velük. Szvetlana Alekszijevics írónő, aki megkapta a Nobel díjat ugyancsak lemondásra szólította fel Lukasenko elnököt, akit nemrég nagy „többséggel” újra államfővé választottak Fehéroroszországban.

„Ne taszítsd a polgárháború szakadékába népedet!” – kérte a 72 éves írónő Minszkben.

Szvetlana Alekszijevics szerint mindenki meg van győződve arról Fehéroroszországban, hogy Lukasenko csalással győzött. Meg Putyin támogatásával. Az írónő szerint Putyin különleges rohamrendőrei verik szét oly brutálisan a tüntetőket. Ők ugyanis a bevetés után távozhatnak, míg Lukasenko rendőreinek együtt kell élniük a saját népük megvetésével.

A 72 éves írónő 2015-ben nyerte el az irodalmi Nobel díjat elsősorban azért, mert dokumentum regényben dolgozta fel, hogy a szovjet hatóságok mennyire rosszul és embertelenül kezelték a csernobili nukleáris válságot, melynek sok áldozata volt Fehéroroszországban is.

A magyar külügyminiszter nem siet Lukasenko elítélésével

Pénteken az EU külügyminiszterei üléseznek, és megvitatják a többi között azt a helyzetet is, mely Fehéroroszországban kialakult. Az uniós tagállamok többsége szankciókat sürget Lukasenko brutális diktatúrájával szemben. Orbán Viktor magyar miniszterelnök nem is oly rég, június elején járt Minszkben, és egyáltalán nem ítélte el azt a sajátos rendszert, mely szinte lehetetlenné teszi az ellenzék szervezkedését és minden eszközzel korlátozni próbálja a független sajtót. Ennek megfelelően Szijjártó Péter külügyminiszter most azt hangsúlyozta, hogy olyan EU határozatot vár, amely továbbra is fenntartja a kapcsolatot Lukasenko rendszerével. A magyar diplomácia ebben a tekintetben is Putyin vonalát követi: az orosz elnök elsőként gratulált Lukasenko „választási győzelméhez”. Tapasztalt KGB tisztként nyilván eszébe jutott Sztálin híres mondása: nem az a fontos, hogy a választók kire szavaztak hanem az, hogy ki számlálja a szavazatokat?!

Soros: Orbán és Kaczynski az EU belső ellensége

Soros György, a magyar származású amerikai milliárdos az olasz La Repubblica című lapnak nyilatkozott: „Miközben Magyarország és Lengyelország veszi fel a legnagyobb támogatást az Európai Uniótól közben Orbán Viktor és Jaroslaw Kaczynski a legelszántabb bírálói Brüsszelnek.”

Soros György azt a kérdést nem teszi fel, hogy vajon ez a képmutatás nem megfontolt politikai döntés-e, amely nagyban hozzájárul ahhoz, hogy Orbán Viktor és Jaroslaw Kaczynski bebetonozza a hatalmát Magyarországon illetve Lengyelországban. Esetleg épp az EU – szintén képmutató – jóváhagyásával …

Soros aggódik Olaszország miatt

Az olasz lapnak adott interjúban Soros György üdvözölte azt a 750 milliárd eurós támogatási csomagot, melynek első számú haszonélvezői a koronavírus válság legfőbb kárvallottjai: mindenekelőtt Itália és Spanyolország. Soros ugyanakkor aggódik, mert Olaszországban az euroszkeptikus Salvini az ellenzék vezére. Márpedig az Európai Unió nem lehet meg Olaszország nélkül – hangsúlyozza Soros György. Aki itt sem teszi fel a kérdést:

vajon nem képmutatás-e Salvini demagógiája hiszen az ellenzék vezére pontosan tudja, hogy az ország elveszne az EU támogatása nélkül!

Ha nem érkezne az uniós gyors segély, akkor Olaszország még az idén fizetésképtelenné válna…

Kamala Harris – az ellenzéki alelnökjelölt

Amerika a szemünk előtt változik. Hamala Harris bevándorló, nem fehér, ráadásul nő is, a demokrata előválasztáson nem jutott szerephez, most mégis alelnök jelöltje Joe Bidennek, sőt ha az elnök aspiránsok korát nézzük 56 évével akár elnökké is válhat.

Ha Joe Bident megválasztják az Egyesült Államok elnökének, akkor a fekete kaliforniai szenátor asszony csak egy szívdobbanásra lesz attól, hogy az USA első elnöknője legyen! A 78 éves demokrata jelölt bejelentette: az 56 éves Kamala Harris asszonnyal együtt akarja legyőzni Donald Trumpot az elnökválasztáson novemberben. Erre jó esélye is van, mert vezet Trump előtt a népszerűségi listán annak ellenére, hogy az elnök több pénzt gyűjtött össze a választási kampányra. De az USA-ban naponta 1000 ember hal meg a koronavírus járvány miatt, melyet Trump kezdetben elviccelt később pedig nem tudott menedzselni. A gazdasági visszaesés is óriási: a munkanélküliek száma meghaladja a harminc milliót.

Kicsoda Kamala Harris?

„Olyan embert választottam, aki megérti mások fájdalmait. Azokét, akik elveszítették a munkájukat a válság miatt, azokét, akik elveszítették a szeretteiket a járvány miatt. Mi a nemzet lelkéért folytatunk harcot, egy jobb Amerikáért” – hangsúlyozta a 78 éves Joe Biden. Maga Kamala Harris is indult a demokrata elnökjelölő választáson, de nem kapott elég támogatót. Ezért visszalépett. De hát akkor még nem volt járvány és nem voltak nagy tüntetések az USA-ban azzal a jelszóval, hogy a Fekete élet is számít!

Kamala Harris édesapja Jamaikában született, édesanyja indiai. Vagyis mindketten bevándorlók, akik ellen Donald Trump oly elszántan küzd. Az elnök máris azzal vádolta meg Kamala Harrist, hogy kinyitná a határokat a bevándorlók előtt.

Kaliforniában, az USA legnépesebb és világra talán legnyitottabb államában csinált karriert Kamala Harris.  39 éves korában lett San Francisco állam ügyésze első színesbőrűként és első nőként. Néhány évvel később egész Kalifornia államügyésze lett. Ezután következett a szenátus Washingtonban, ahol radikális nézeteivel keltett feltűnést.

Az 56 éves alelnök jelölt a jövőben fontos szerepet játszhat az Egyesült Államok politikai életében hiszen Donald Trump 74, Joe Biden pedig 78 esztendős. Az elnökválasztást november első keddjén tartják az Egyesült Államokban.

5 legjobb kaszinó Las Vegasban

0

A kaszinók városban rengeteg kaszinó van. Természetesen itt is vannak luxus kaszinók és élő fogadás lehetőségeket kínáló játéktermek is. Mutatunk is 5 olyan kaszinót, amelyek igényesek és ezekben biztos, hogy nem fogunk majd csalódni.

Ha kedveled a sportfogadásokat, akkor a Caesar’s Palace lesz a te helyed. Vegas egyik legjobb kaszinójaként tartják számon a Caesar’s Palace-t, ahol bőrüléses kanapék és HD képernyők fogadnak és ezeket élvezheted, hogy a lehető legjobb élményeket szerezd meg a kaszinóban. Itt rengeteg nyerőgép is van, de az élő fogadás is rendkívül népszerű a játékosok körében.

A Caesar’s Palace a világ egyik legkülönlegesebb kaszinószállodája és ezt nem csak Las Vegasban, hanem szerte a világon így gondolják. A szállodát 1966-ban alapította Jay Sarno. A hotel különlegessége, hogy a Római Birodalom témáját dolgozza fel és még az alkalmazottak is korhű jelmezben vannak. Nem csak magát a hotelt újították fel 2015-ben, hanem a legkorszerűbb sportfogadási és versenyterületen is korszerű felújítások történtek. Talán ez is az oka, hogy Las Vegas egyik legnépszerűbb szerencsejáték célpontja. A Caesar’s Palace-ban összesen 140 ülőhely és 13 fogadási ablak teszi lehetővé az élő fogadást, a játékosok nagy-nagy örömére.

Ha pedig megunod a kaszinózást, csak térj be az Old Homestead Steakhousba egy jó vacsorára, illetve hallgass közben élő zenét, mert itt erre is van lehetőséged.

A másik közkedvelt hely nem más, mint a Bellagio, ahol 40 pókerasztal várja a szerencsejátékosakat. Amennyiben nem szereted a pókert, akkor más játékra is van lehetőséged, hiszen a Bellagio-ban olyan játékok várnak rád, mint baccarrat, blackjack, vagy craps.

A Luxor Hotel&Caino a Las Vegas Stripen található. A hotelben kaszinó is működik, kétezer játékgéppel és 87 asztallal. A szálloda azonban nem csak a kaszinójáról híres, hanem a Blue Man Group performance művészeti csoportról is, de itt láthatod a Titanic kiállítást is, illetve az American’s Got Talent előadóit felvonultató show-t is.

Ha nem szereted a mozgalmas kaszinókat és az élő fogadás világát, és valami csendesebb helyre vágysz, akkor Red Rock Casino lesz az ideális hely számodra. Itt medence is található, amely mellett kézműves italokat kortyolgathatsz. A kaszinóban főleg nyerőgépek vannak, de a sportfogadást kedvelők sem fognak csalódni. Összesen 200 televízión közvetítik a különböző focimeccseket és lóversenyeket, illetve egyéb sportokat.  A kaszinón kívül van itt még mozi, bingóterem és még egy bowlingpálya is.

A modern, ám mégis csendes kaszinó szinte felüdülést jelent, ha nyugalomra, csendes játékra vágyunk. A kaszinóban a szokásos kaszinó játékok mellett, a mini baccaratot, a rulettet és a blackjacket is biztosítja a játékosai számára. A nyerőgépes játékokat is megtalálod a kínálatban.

Kémkedés miatt három orosz diplomatát kiutasítottak Pozsonyból

A szlovák kémelhárítás szerint a három orosz diplomata megsértette a bécsi konvenciót, és hírszerzéssel foglalkozott – közölte a külügy szóvivője Pozsonyban.

Az amerikaiak nemrég figyelmeztették a térség államait, hogy megnövekedett náluk az orosz hírszerzői tevékenység.

Trump nemrég határozta el, hogy kivonja az amerikai csapatok egy részét Németországból, és áttelepíti őket Lengyelországba illetve Romániába. Washingtonban ezt a két államot tekintik a térség kulcs országainak. Mind Lengyelország mind pedig Románia – a NATO vonalat követve – határozottan szembeszáll az orosz befolyással.

Csehország és Szlovákia Putyin kedvencei a térségben

Mindkét országban igen intenzív az orosz jelenlét mind gazdasági mind pedig diplomáciai téren. Csehország miniszterelnöke szlovák , aki Pozsonyban született – édesanyja magyar volt. Tanulmányait részben Moszkvában végezte. Hazatérése után egy ideig a csehszlovák titkosszolgálatnak dolgozott mint orosz összekötő tiszt. Szlovákiában a Fico kormányzattal épült ki különösen szoros orosz kapcsolat. Miután Fico és csapata kikerült a hatalomból , megkezdődött a titkosszolgálat átszervezése is. Hűvösebbé vált a viszony Moszkvával. Ezért válhatott hirtelen aktuálissá három orosz diplomata kiutasítása Szlovákiából.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK