Kezdőlap Világ Oldal 24

Világ

Nem a NATO provokációja miatt támadta meg Putyin Ukrajnát! 

Mítoszromboló videót tett közzé Londonban a hadügyminisztérium azt követően, hogy a szélsőjobboldali Nigel Farage a választási kampányban azt állította: a NATO provokálta ki Putyin csapatainak támadását Ukrajnában 2022 február 24-én.

A NATO komoly erőfeszítéseket tett arra, hogy együttműködjön Putyinnal – hangsúlyozza a videó, amely rámutat arra, hogy az orosz elnök volt az, aki félredobta a az észak-atlanti szervezet javaslatait, és a fegyverekhez nyúlt. “Oroszország előbb megtámadta Grúziát – Georgiát, majd pedig Ukrajnát.”

Rishi Sunak konzervatív kormányfő kijelentette:

”Nigel Farage állítása teljes mértékben alaptalan, és Putyin kezére játszik.”

Farage a BBC-nek adott interjúban elismerte, hogy az agresszió Ukrajna ellen “Putyin hibája” volt, de azt állította, hogy erre azért került sor, mert “a Nyugat provokálta őt.”

Mit értett ezen a szélsőjobboldali angol politikus, aki a brexit első számú híve és propagálója volt Nagy Britanniában annak ellenére , hogy hosszú évekig az Európai parlamentben vette fel a nem épp szerény fizetését. A brit sajtóban arról is megjelentek hírek , hogy Nigel Farage pénzt is kapott Putyintól , de ezeket az állításokat nem sikerült igazolni.

Mit állított Nigel Farage a BBC interjúban?

“Számomra világos volt, hogy a NATO és az Európai Unió keleti előrenyomulása alkalmat adott Putyinnak arra, hogy azt mondhassa az orosz népnek:

“újra ránk támadnak, háborút hoznak ránk.”

Farage hangsúlyozta: a NATO és az Európai Unió “ürügyet szolgáltatott Putyinnak az agresszióra.”

Rishi Sunak miniszterelnök arra hívta fel a figyelmet, hogy Putyin elfogadhatatlan akciókat indított már korábban is Nyugaton: ”Ez az ember ideggázt vetett be Nagy Britannia utcáin” – célzott a novicsok esetre amikor az orosz hírszerzés híres árulóját és annak lányát idegméreggel akarta eltenni láb alól Putyin titkosszolgálata. Az orosz elnök, aki maga is a titkosszolgálatnál töltötte ifjúságát, és annak újjászervezésével került be az elitbe, állítólag személyesen adott parancsot az áruló orosz ezredes meggyilkolására Nagy Britanniában. Az akció hajszál híján sikerült is, de végül az ezredes és lánya megmenekült, mindketten azóta is védőőrizetben vannak.

Rishi Sunak brit miniszterelnök arra is utalt, hogy “Putyin nemrég Észak Koreával kötött katonai egyezményt.”

Észak Korea folyamatosan ENSZ szankciók hatálya alatt áll, mert fura ura állandóan nukleáris háborúval fenyegeti a világot. Kim Dzsong Un aktívan támogatja Putyin Ukrajna elleni agresszióját: fegyvert és lőszert szállít. A duci diktátor katonákat is ajánlott Putyinnak, de az orosz diktátor ezt egyelőre nem fogadta el.

“Churchill forog a sírjában”

Ezt írta Farage kijelentései kapcsán az egykori brit hadügyminiszter a Daily Telegraphban. A Munkáspárt vezetője, aki a választások után jó eséllyel Nagy Britannia miniszterelnöke lehet, szintén elítélte Farage Putyint mentegető állásfoglalását: “ez a vélemény gyalázat!” – hangsúlyozta Keir Starmer, aki hozzátette:

”mindenki, aki be akar kerülni a brit parlamentbe, el kell, hogy ismerje: Putyin az agresszor Ukrajnában!”

Nigel Farage eddig hétszer próbálkozott, hogy bekerüljön a brit parlamentbe, de egyszer sem sikerült. Ezért az Európai Parlamentben vette fel dús fizetését, de ott Nagy Britannia tagsága – jelentős részben az ő brexit kampánya miatt – megszűnt.

Farage nem is titkolja, hogy csodálója Putyinnak:

“mint embert nem kedvelem, de mint politikust csodálom hiszen át tudta venni Oroszország irányítását.”

Farage közölte: 2029-ben szeretne indulni a miniszterelnöki tisztségért az Egyesült Királyságban.

A bírálatokra válaszolva Nigel Farage ezt írta a Telegraphban: ”Sosem voltam Putyin támogatója, de hogyha bottal támadjuk meg az orosz medvét, akkor ne csodálkozzunk azon, hogy visszaüt.”

A Liberális Demokraták vezetője erre azt válaszolta: ”A választási kampány során sok városban járok, és sok helyen ott lobog az ukrán zászló. Ezt azt jelenti, hogy Nagy Britannia népe szolidáris Ukrajnával” – jelentette ki Sir Ed Davey, a liberális demokraták vezetője. Aki hozzátette:

“Nigel Farage ezzel a kijelentéssel azt igazolta, hogy Putyin oldalán áll nem pedig a szabadságén.”

“Ha tíz éve azt mondják nekem, hogy Románia utoléri  Magyarországot, akkor azt nehezen hiszem el”

Azt nyilatkozta a Portfolionak egy erdélyi magyar közgazdász, aki tagja a román nemzeti bank igazgató tanácsának, hogy nehezen volt elképzelhető az ilyen mértékű román gazdasági fejlődés.

Bálint Csaba szerint Románia sikerének fő oka az, hogy hagyta érvényesülni a piaci szabályokat, és így az ország intenzíven beilleszkedik a globális gazdaságba. Ezenkívül pedig Románia jó gazdasági teljesítményében fontos szerepet játszik az, hogy az USA Lengyelország mellett ezt az országot tekinti stratégiai fontosságúnak ebben a térségben. Jelenleg is épül Európa legnagyobb amerikai katonai bázisa Konstanca közelében hiszen az ukrajnai háború még jobban felértékelte Romániát.

A román gazdaság alapvetően jól diverzifikált. A régió országai általában ipar és export orientáltak, de Romániában sokszínű a helyzet. Románia élen van a termelékenység növekedésében a régióban. 1990-ben Románia még csak az Európai Unió szintjének 25%- át produkálta, akkor még a munkaerő 45%-a a mezőgazdaságban dolgozott, ez kirívóan magas Európában.

Mára a társadalom átalakult: a faluról induló fiatalok jelentős része már az informatikai szektorban dolgozik a városokban. Kolozsvár és Jászvásár/Iasi/ fontos informatikai központokká váltak. Az informatikai szektor a GDP 7%-át adja, ez Európában is magas arány.

“A román gazdaság fejlődése mögött nincsen valamilyen nagy terv, azt alapvetően a piac alakítja” – mondta Bálint Csaba közgazdász, aki Románia sikerének egyik okát abban látja, hogy az ország nem annyira centralizált mint Magyarország.

“Romániában vannak régiós központok míg Magyarország fejnehéz: Kolozsvár, Temesvár, Brassó, Jászvásár, Konstanca a kikötőjével.”

A másik fontos előny:

”a román állam keveset adóztat, így több marad a vállalatoknál. Romániában klasszikus liberális gazdaságpolitika uralkodik, és emiatt gyorsabban lehet fejlődni”

– állítja a román nemzeti bank igazgató tanácsának magyar tagja.

Az egy főre jutó GDP azért is nőtt, mert a lakosság csökkent

23 millió volt Románia népessége Ceausescu bukása idejében – 1989 – ma csak 19 millió. “A munkaerő 20%-a dolgozik más uniós államokban” – mondja a román nemzeti bank igazgató tanácsának tagja. Tegyük hozzá, hogy Romániából sokan vándoroltak ki Nagy Britanniába, az Egyesült Államokba vagy akár Norvégiába is.

A gyors fejlődésnek persze árnyoldalai is vannak: ilyen például az iker deficit. “A folyó fizetési mérleg hiánya a GDP 7%-a, a költségvetési hiány 6%. Az így együtt a legmagasabb az Európai Unióban. Ha a költségvetési hiányt le kellene hozni az előírt 3%-ra, akkor az megszorítást jelentene.”

Mikor lesz euró?

Ez alapvetően politikai döntés kérdése. “A román társadalom alapvetően Nyugatpárti, a lakosság jórésze szeretné mielőbb bevezetni az eurót. Csakhogy ehhez le kellene dolgozni a költségvetés hiányát , amely komoly áldozatokkal járna.”

Magyarország az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb országa lett

Ez a nemzeti együttműködés rendszerének tizennégyéves mérlege, amellyel korántsem dicsekszik Orbán Viktor kormánya hiszen míg Románia szinte minden területen már megelőzi Magyarországot addig a korrupció tekintetében helycsere történt: az Orbán kormány ebben a tekintetben a legelső lett az Európai Unióban.

Hogy sikerült Romániában mérsékelni a korrupciót, amely teljesen általános volt az országban a kilencvenes években? Az Egyesült Államok stratégiai szempontból fontos országnak jelölte Romániát, és emiatt ki akarta söpörni az elitből az oroszbarát régi gárdát. Erre a legcélszerűbb eszköznek a korrupcióellenes kampány szolgált. Laura Codruta Kövesi főügyész az amerikai nagykövetség dossziéi alapján egyre másra állította bíróság elé a korrupt elit tagjait, és ezzel nemcsak a közéletet tisztította meg, de a piacgazdaság működését is elősegítette. A fontos gazdasági kérdésekben a piac dönt Romániában, és nem a velejéig korrupt államapparátus mint Magyarországon. Mészáros Lőrinc e tekintetben magyar unikum.

Miután Magyarországon az állam pontosabban Orbán Viktor dönt mindenről, így aligha beszélhetünk piacgazdaságról míg Romániában igen.

Abban viszont a két állam nagyon is hasonlít egymásra, hogy a titkosszolgálatoknak kiemelt szerep jut a rendszer működtetésében. Ebben is van különbség Magyarország és Románia között: a magyar kormány továbbra is kiváló kapcsolatot ápol Moszkvával, az oroszok otthonosan mozogtak  a magyar külügy informatikai rendszerében. A magyar titkosszolgálatok tisztikara jelentős részben Oroszországban végzett. Románia viszont teljes mértékben átállt az amerikai vonalra, ott a CIA teljesen otthonosan érzi magát, és nem kell vizsgálódnia  a kormány orosz és kínai kapcsolatait illetően.

Robbanás egy Dél Korea-i akkumulátorgyárban

Legkevesebb 20 ember meghalt a tűzben, amely a robbanás után kialakult az akkumulátor gyárban 45 kilométerre Szöultól.

67 ember volt az épületben, ahol tűz ütött ki, amelyet csak nehezen tudtak eloltani, mert a lítium igen könnyen fog tüzet, és nagyon nehezen oltható el. 21 embert keresnek, őket az okostelefonjuk jeladása alapján próbálják megtalálni. A gyárban legkevesebb 35 ezer akkumulátor volt a raktárban, és ezek robbantak fel. Egyelőre nem tapasztaltak környezeti ártalmakat, de a hatóságok attól tartanak, hogy a lítium, amely igen környezetszennyező kijut a gyár területéről Dél Koreában.

Magyarország már most is a világ egyik legnagyobb akkumulátorgyártója

“Időtlen idők óta most először nem a követői vagyunk egy forradalmi technológiai átalakításnak, hanem az éllovasai. A magyar zöld autóipari átállás hatalmas technológiai és politikai siker”

– büszkélkedett idei évértékelő beszédében Orbán Viktor miniszterelnök.

Orbán 2017-ben Gödön azt mondta a Samsung gyár megnyitóján:

”a jövő költözik be Gödre.”

Azóta a Samsung gyár óriásivá nőtt: az árbevétele évi 1600 milliárd forint, és további bővítést terveznek. 39 akkumulátorüzem építését jelentették be Magyarországon, egy kis országban ez hallatlanul magas szám. A legnagyobb a kínai CATL akkumulátor gyár lesz, amely megelőzi a Samsungot az első helyen.

A kínai gyár hatalmas állami támogatást kap: 320 milliárd forintot. A kormány elképzelései szerint az akkumulátor gyárak és az elektromos autókat előállító cégek valamiféle szimbiózisban élnek majd egymással. Debrecenben például a BMW autókba építik majd be a CATL akkumulátorokat. Erről a kínai és a német cég már meg is állapodott, Magyarország itt csak a területet adja, ahol nagy lehet a környezetkárosodás. Emiatt Debrecenben, amely pedig a Fidesz egyik fellegvára, komoly tiltakozó akció bontakozott ki, mert a lakosság félti az ivóvizet és a talajt, ezenkívül tart a lehetséges balesetektől, amelyek vegyi gyárakban a legszigorúbb fegyelem mellett is előfordulhatnak mint most Dél Koreában.

Ezért a debreceni környezetvédők azt javasolták Orbán Viktornak, hogy

“építsen akkumulátor gyárat Felcsúton!”

A profit mindenek fölött

A Coca Cola és a Pepsi Cola még mindig csinál profitot Oroszországban   bár már réges-régen bejelentették távozásukat. A furcsa anomáliára a Bloomberg hívta fel a figyelmet arra utalva, hogy sok más nyugati cég és bank még mindig pénzt csinál Oroszországban, melyet szankciók sújtanak Putyin Ukrajna elleni háborúja miatt.

A Coca Cola az elsők között reagált az orosz agresszióra – 2022 február 24, és már a szankciók bejelentése előtt arra kérte partnereit, hogy vonják ki termékeit az orosz piacról. Eltelt több mint két év, a híres logo még mindig ott virít Oroszországban, vajon miért? A magyarázat meglehetősen egyszerű: Oroszországban a Coca Colát a Multon Partners állítja elő, ez pedig egy önálló cég, a Coca Cola HBC tulajdona. Ez a cég nem a New York-i hanem a londoni tőzsdén van bejegyezve. Ebben a Coca Cola HBC-ben az anyacégnek csak 21%- os részesedése van.

Így történhetett meg, hogy a Multon Partners vígan a piacra dobhatta a Dobry Colát – Jó Colát” – amely majdnem pontosan ugyanolyan mint az eredeti, melyet “kivontak a forgalomból.”

Mi történt? A Coca Cola egyszerűen csak átpasszolta az üzletet a Coca Cola HBC-nek, amely profitot csinál a Dobry Colával. Aki eredeti Coca Colát szeretne inni, annak sem kell sokáig keresgélnie Moszkvában vagy Szentpéterváron hiszen Grúzián vagy Kazahsztánon keresztül akadálytalanul importálják a híres amerikai italt Oroszországba.

Putyin minden eszközzel igyekszik megőrizni a béke látszatát a hátországban, ezért nem sokkal az Ukrajna elleni támadás után

hoztak egy olyan törvényt Oroszországban, hogy immár nem kötelező “a nem baráti államok” szabadalmi jogának figyelembevétele

vagyis a híres márkákat nyugodtan lehet használni a jogok tulajdonosának hozzájárulása nélkül is. Így a Coca Cola továbbra is harmadik az orosz piacon 6%-os részesedéssel. Ebből persze nem szabad arra következtetni, hogy a Coca Cola nem érezte meg a háború hatását: 2021-ben még piacvezető volt 26%-os részesedéssel Oroszországban, ahol lassan kapaszkodik vissza. Tavaly 12%-kal több Coca Colát adtak el Oroszországban mint egy évvel korábban. Közben a Coca Cola atlantai központjában a vezérkar mossa kezeit mondván: mi kiadtuk a kezünkből az irányítást. A profitot persze besöprik hiszen 21%-os részesedésük van a Coca Cola HBC-ben.

A Pepsi a Coca Cola nyomában

A Pepsi is rögtön kivonta híres termékeit az orosz piacról Putyin agresszióját követően ám ezután  új hasonló kínálattal állt elő, melyet a cég féltucat gyárában állítanak elő Oroszországban.

Tavaly a Pepsi orosz részlegének eladásai 12%-kal növekedtek, és elérték a 209 milliárd rubelt – ez 2,3 milliárd dollárnak felel meg.

A Yale School of Management tanulmányt készített arról, hogy miképp reagáltak a nyugati cégek Putyin Ukrajna elleni agressziójára? Több mint ezer cég jelezte, hogy csökkenti vagy épp megszünteti jelenlétét Oroszországban, de több mint két évvel az ukrajnai háború kezdete után igencsak vegyes a kép. Nem véletlenül hiszen Putyin minden eszközzel igyekszik akadályozni a nyugati cégek távozását lehetetlenné téve az orosz leányvállalatok eladását tisztességes áron. Az Unilever és a Nestlé nevetségesen alacsony árajánlatot kapott távozáskor, a dán Carlsberg és a francia Danone orosz cégeit egyszerűen el akarták kobozni, és ennek árnyékában kellett tárgyalniuk az oroszok által kijelölt vásárlókkal.

Más nyugati cégek viszont vígan maradtak: Auchan, Benetton, Subway stb. Arra hivatkoznak, hogy ők távol állnak a hadiipartól.

Putyin hadigazdaságra állította át Oroszországot, ezért tavaly 3,6% os volt a növekedés. Rekord minimumra, 2,6%-ra csökkent a munkanélküliség Oroszországban, ahol számos ágazatban munkaerőhiányt tapasztalnak. A munkabérek nőnek, így a piacon szép profitokat lehet elérni. Csak épp az jelent gondot, hogy a profitot kihozzák Oroszországból.

A Coca Cola orosz részlege tavaly megnégyszerezte profitját Oroszországban, és ezzel felülmúlta az ukrajnai háború előtti szintet – közölte a Business Insider, amely arról nem számolt be, hogy sikerült-e kihozni a pénzt az amerikai cégnek a szankciók sújtotta Oroszországból?

25 milliárd dolláros kártérítést kérnek a Boeing károsultak

A washingtoni igazságügyi minisztériumhoz címzett panaszukban a károsultak azzal vádolják a Boeinget, hogy az “Egyesült Államok történetének legnagyobb vállalati katasztrófáját okozta.” 346 ember vesztette életét két Boeing katasztrófában 2018-ban és 2019-ben Indonéziában és Etiópiában.

“Bocsánatot kérek azért a fájdalomért, amelyet okoztam” – mondta a Boeing elnök vezérigazgatója a szenátusi vizsgálóbizottság előtt Washingtonban, ahol a családtagok tüntettek ellene. Mi történt?

2018 októberben Indonéziában Jáva szigetén nemsokkal a felszállás után a tengerbe zuhant egy Boeing óriásgép. Mindenki meghalt, az áldozatok száma 189 volt.

A másik Boeing 737 Max Etiópiában zuhant le 2019-ben, ott is a felszállás után nemsokkal következett be a katasztrófa. Etiópiában is mindenki meghalt: 157 volt az áldozatok száma.

Mindkét katasztrófát a Boeing műszaki hibája okozta.  Calhoun elnök-vezérigazgató elismerte ezt a szenátusi vizsgáló bizottság előtt, és közölte:

”levontuk a tanulságokat, tanultunk a hibákból.”

A Boeing főnök azt is elismerte, hogy megpróbálták elhallgattatni azokat az alkalmazottakat, akik házon belül jelezték a hibákat. “Később azonban ebből is levontuk a következtetést” – mondta az elnök vezérigazgató, aki hatalmas végkielégítéssel az év végén távozik a Boeingtól.

Az igazságügyi minisztériumban most újra elővehetik azt a félretett ügyet, amely a Boeing csalását vizsgálta ki: a repülőgépgyártó óriás tudatosan félrevezette a repülésbiztonsági hivatal embereit amikor azok ellenőrizték az óriásgépeket.

A Boeing gépek azóta is furcsa dolgokat produkáltak: idén januárban felszállás után kiesett az ajtó egy része Oregon államban – USA. A pilóta kényszerleszállást hajtott végre, és szerencsére senki sem sérült meg, de nagy volt a pánik. A vizsgálat megállapította, hogy gyártási hiba történt, melyet korábban ugyan jeleztek, de nem javítottak ki.

24,8 milliárd dolláros kártérítés

Ennyit követelnek a családtagok, akik közül sokan eljöttek a szenátusi meghallgatásra.

“Én Angliából repültem Washingtonba, hogy halljam: mit tud mondani a Boeing elnök-vezérigazgatója a szenátusi vizsgáló bizottság előtt. Hogy tették biztonságosabbá a repülést?” – nyilakozta a BBC-nek az egyik meghalt utas lánya Washingtonban. Hozzátette:

”El akarjuk érni, hogy az Egyesült Államok bűnügyi vizsgálatot folytasson a Boeing és főként annak vezetői ellen hiszen ők 346 ember haláláért felelősek. Addig nem nyugszunk amíg igazságot nem szolgáltatnak nekünk!”

Richard Blumenthal szenátor, a biztonsági albizottság feje azzal vádolta a Boeing vezérét, hogy nem hajtotta végre azokat az intézkedéseket a biztonság javítására, melyeket megígért hiszen januárban jött az újabb katasztrófa, amely szerencsére nem követelt áldozatokat, de megmutatta, hogy a Max 737 továbbra sem biztonságos.

Josh Hawley szenátor egyenesen nekiszegezte a kérdést a Boeing elnök vezérigazgatójának:

“miért nem mondott le?!”

A szenátor azután is érdeklődött, hogy “ön évi 32,8 millió dolláros fizetést kap a Boeingtól, mégis miért?! ”Az elnök vezérigazgató végül márciusban jelentette be távozását.

A januári katasztrófa után a repülésbiztonsági hivatal főnöke látogatást tett a Boeing gyár telepen, ahol megállapította:

”nagyon erősen koncentrálnak a gyártási határidőre, de a biztonságra nem fordítanak kellő figyelmet.”

A Boeing egyik régi munkatársa rendszeresen jelezte a biztonsági problémákat, de ahelyett, hogy meghallgatták volna, halálra szekírozták.

A katasztrófa áldozatainak családtagjai úgy vélik, hogy a felelősöknek börtönben a helyük: ”A Boeing főnökök és mérnökök tudták, hogy a gép nem biztonságos, mégsem tettek semmit. Ők a felelősök azért, hogy a 24 éves lányom meghalt amikor az etióp gép lezuhant 2019-ben. Az egész Boeing vezetésnek  börtönben a helye hiszen lényegében ők a felelősök a lányom haláláért” – mondta egy felháborodott apa Washingtonban a szenátusi meghallgatás után.

2000 év óta ez lesz a legmelegebb nyár 

0

Többszázan haltak bele a mekkai zarándoklatba, 86 millió amerikai polgár él olyan területen, ahol hőségriadót rendeltek el, a Balkánon a nyár első napján 40 fokot is mutatott a hőmérő. Az északi féltekén már mindenki érezheti a klímaváltozás hatását.

51 fokos volt a hőség Mekkában a nagymecset környékén, ahol véget ér a Hadzs, a zarándoklat, melyen minden évben kétmillió muzulmán vesz részt. Az egyiptomi zarándokok közül 530-an vesztették életüket a Hadzs idején – jelentették az egészségügyi hatóságok, akik hozzátették: az előző napon ez a szám még csak 307 volt.

A Földközi tenger térségében erdőtüzek jelezték a hőséget Portugáliától Görögországig és Algériáig. Szerbiában az ország egész területén 40 fok körüli hőséget jósolnak a meteorológusok. Görögországban egyre több turista válik a hőhullám áldozatává.

Hőségkupola az USA fölött

A keleti területeken már negyedik napja tapasztalják a júniusban szokatlan rendkívüli meleget. A meteorológusok szerint egy hőkupola alakult ki a térség fölött, és ez akadályozza, hogy a hűvösebb levegő elérje a területet. New Yorkban a könyvtárakban és más közintézményekben hűtőközpontok várják különösen az idős polgárokat, mert számukra különösen veszélyes a tartósan magas hőség. Az iskolák többsége normálisan üzemel, de az elővárosokban néhány helyen úgy döntöttek az igazgatók, hogy hazaküldik a diákokat a hőség miatt.

Nemcsak az USA keleti része szenved a hőségtől hanem a nyugati is: Arizona államban is hőségriadót rendeltek el, mert a hőmérő higanyszála 45 fok fölé emelkedett Phoenixben az állam fővárosában is. New Mexico államban tűzvész pusztít, melyet a hőhullám okozott: az anyagi károk igen jelentősek. Két ember meghalt és sokan eltűntek. A klímaváltozás itt nemcsak hőhullámot hozott, de óriási esőket is. Ez ugyan lehűti egy kicsit New Mexico államot viszont a katasztrófavédelem figyelmét egyre jobban lekötik az árvizek.

Az Egyesült Államok területén több mint 100 millió embernek okoz gondot a hőség, 86 millióan élnek olyan körzetben, ahol hőségriadó van érvényben.

A meteorológiai előrejelzés szerint New Englandben, az Egyesült Államok északkeleti részén péntektől már enyhül a hőség, de New Yorkban még a hétvége is rekord meleget hoz majd.

Indiában vége a nyárnak – már a halottakat számolják

A világ legnépesebb államában a nyár márciustól május végéig tart általában, mert júniusban megérkezik a monszun, amely véget vet a hőségnek viszont árvizeket okozhat. A klímaváltozás miatt a hőség kitart még júniusban is: Delhiben éjszakai rekord hőmérsékletet mértek, mert hajnali egykor még mindig 35 fok fölött volt a hőség. Napközben ez felment egyes részeken 55 fokra.

Delhiben hőségriadó van érvényben, mert 40-ik napja van 40 fok fölött az átlag hőmérséklet.

A klímaváltozás előtt az éjszakai hőmérséklet lényegesen alacsonyabb volt mint a nappali, de most a tudósok azt tapasztalják, hogy sötétedés után még jobban hat a hőhullám mint napközben, mert az éjszakai hőmérséklet rekordokat dönt meghaladva a nappali emelkedést.

A Reuters tudósítójának az indiai egészségügyi minisztériumban elmondták, hogy legkevesebb 40 ezer ember kapott eddig hőgutát az 1,4 milliárd lakosú országban. A hőség bizonyíthatóan 110 ember halálát okozta, de a valós szám ennél sokkal nagyobb. A halálos áldozatok száma több tízezer lehet Indiában, de ezt nem jelentik a központi hatóságoknak, mert a Modi kormány a hőhullámot okolja a mérsékelt választási sikerért. Furcsa mellékhatása a hőhullámnak Indiában, hogy a kormányzó párt elsöprő győzelem helyett csak szerényebb eredményt ért el, és koalícióra kényszerült. Az egyik fő oka ennek az volt, hogy

a kormány sikerpropagandáját látványosan cáfolta a vízhiány és az infrastruktúra elmaradottsága, amely a hőhullám miatt kiváltotta a választópolgárok elégedetlenségét.

Újabb hőség rekordok várhatók

A tavalyi volt eddig a világ legmelegebb éve, és jó esély van rá, hogy az idei ezt is felülmúlja.  A meteorológiai szolgálatok óvatosan csak annyit jósolnak, hogy 86% esély mutatkozik arra, hogy a 2023 után következő öt évben minden eddigi rekord megdőljön. Az elmúlt 12 hónap már minden eddigi rekordot megdöntött – jelentette az Európai Unió meteorológiai szolgálata.

A globális emelkedés 1,3 Celsius fok volt. A tudósok egyetértenek abban, hogy a klímaváltozás miatt váltak gyakoribbá a hőhullámok, amelyek egyre tovább tartanak. Régebben ilyen nagy hőhullámok tíz évenként egyszer mutatkoztak, a klímaváltozás óta ennek az esélye már 2,8. A hőhullámok ráadásul nemcsak gyakoribbak, de forróbbak is lettek – átlagosan 1,2 fokkal.

Ha évente 2%-kal növekszik a globális hőmérséklet, akkor a hőhullámok gyakorisága tíz éven belül 5,6-ra emelkedik, és átlagosan 2,6 Celsius fokkal lesz nagyobb a forróság hőhullám idején.

A klímaváltozás legfőbb oka a fosszilis energiahordozók felhasználása, a tavalyi évben ez is rekordot döntött.

Trump: Ukrajna NATO tagsága nem reális

0

Ukrajna NATO tagsága? Az Egyesült Államok nukleáris fegyvereket helyezne el Ukrajna területén? Egyelőre Trump: nem, Biden: igen, talán, nem (majd meglátjuk az újraválasztás szempontjából melyik az előnyösebb).

Az ex elnök, aki szeretne visszakerülni a Fehér Házba egy órán keresztül beszélgetett David Sacks-szel, és a podcastben Ukrajnáról is sok szó esett.

Trump azt állította, hogy Biden azzal provokálta Putyint, hogy reálisnak nevezte Ukrajna csatlakozását a NATO-hoz, és atomfegyvereket akart elhelyezni Ukrajna területén. Ezért támadtak az orosz csapatok Ukrajnára 2022 február 24-én – állította Donald Trump, aki szerint Ukrajna NATO tagsága nem reális. “Ha én volnék az orosz elnök, akkor én sem örülnék, ha a határaim közelében nukleáris fegyvereket helyeznének el” – hangsúlyozta Donald Trump.

Biden elnök a Time magazinnak nemrég azt mondta, hogy

“sohasem támogattam Ukrajna NATO tagságát.”

Nemrég az Egyesült Államok tízéves védelmi egyezményt kötött Ukrajnával, és ezzel az ország NATO tagsága a távoli jövőbe került. Az USA NATO nagykövete megerősítette: Ukrajna tagsága nincs napirenden a hamarosan sorra kerülő NATO konferencián.

Nariskin tábornok, az orosz hírszerzés főnöke, aki nem helyeselte az Ukrajna elleni “különleges hadműveletet”, rendszeresen találkozik Törökországban a CIA igazgatójával, aki korábban Moszkvában volt amerikai nagykövet, tehát jól ismeri Putyin elnököt. William Burns volt az utolsó amerikai vezető, aki tárgyalt Putyinnal az ukrajnai agresszió előtt.

Erről a tárgyalásról annyi szivárgott ki, hogy valójában nem Ukrajna NATO tagsága zavarná annyira Oroszországot hanem az, hogy az USA – kétoldalú egyezmény alapján – nukleáris fegyvereket helyezne el Ukrajna területén.

Erre a most aláírt tízéves védelmi egyezmény lehetőséget teremt. Egyúttal viszont megnyitja az utat a béketárgyalások irányában is. Andrij Jermak, Zelenszkij elnök kabinetfőnöke rögtön javasolt is egy olyan új békeértekezletet, melyre Oroszországot is meghívnák.

Putyin a NATO-val akar tárgyalni és nem Ukrajnával. Trump hajlandó lenne Zelenszkij elnök feje fölött megállapodni az orosz elnökkel,

Biden egyelőre úgy tesz mintha az ukránokon múlna a fegyverszünet, de valójában azt mérlegeli, hogy a választások megnyerése szempontjából számára mi az előnyösebb: a háború vagy a béke Ukrajnában?

Az amerikai diplomácia csődtömeg

Biden problémája az, hogy az amerikai közvélemény jelentős része kudarcnak látja az elmúlt évek diplomáciáját: a kivonulást Afganisztánból, a több mint két éve tartó kilátástalan és megnyerhetetlen háborút Ukrajnában és végül a gázai konfliktust, amely tovább eszkalálódhat, ha az izraeli hadsereg megtámadja a síita Hezbollah milíciát Libanonban. Amiben viszont Biden sikert ért el, az bevallhatatlan: 2021-ben az USA stratégiai ellenfelének deklarálta Kínát és Oroszországot, és a hidegháborús diplomácia mögé sikerült felsorakoztatni a nyugati világot: az európai és a kelet-ázsiai szövetségeseket.

Ez a siker azért bevallhatatlan, mert az USA ilyen módon rendkívüli mértékben meggyengítette szövetségeseit, amelyek intenzív gazdasági kapcsolatokat tartottak fenn Oroszországgal és Kínával.

Biden tulajdonképp tovább folytatta Trump America First gondolatát megsemmisítve Oroszország és Európa együttműködését, és jelentősen legyengítve Peking és Brüsszel kapcsolatait.

Kissinger, az amerikai diplomácia nagy veteránja nem véletlenül bírálta ezt a koncepciót, mert a szembenállás Kínával erősen kockázatos vállalkozás. Kissinger ezért százéves korában is elutazott Pekingbe, hogy megpróbálja megakadályozni az USA – Kína kapcsolat romlását. Amikor Japán megpróbálta kérdéssé tenni az USA világhatalmi szerepét a nyolcvanas években, akkor Washington a New York-i Plaza Hotelben megkötött egyezményekkel gúzsba kötötte vetélytársát, aki húszéves stagnálásra kényszerült feladva világhatalmi terveit. Csakhogy Kína nem Japán – figyelmeztette a százéves Kissinger Biden elnököt: Japán csak egy kis szigetország, a lakossága jóval kisebb mint az Egyesült Államoké ráadásul egyre csak csökken. Kína viszont egy óriás: népessége 1,4 milliárd, az USA lakosságának négyszerese, és bár a lakossága csökkenésnek indult, de vidéken még többszáz milliós munkaerő tartalékok vannak. Ráadásul sok millió kínai él külföldön, az Egyesült Államokban is bőven vannak Chinatownok. Kína nem fogja könnyen feladni világhatalmi álmait, de azokat nem katonai hanem gazdasági és technológiai eszközökkel kívánja elérni – figyelmeztetett Henry Kissinger. Akinek a diplomáciai filozófiája pontosan ellentétes a demokratákéval, akik szerint

“diktatúrákkal nem lehet együttműködni.”

Kissinger a napóleoni háborúkat lezáró bécsi kongresszus kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a tárgyaló asztalnál ott ült a győztes orosz cár, a Habsburg uralkodó és a porosz király mellett a brit alkotmányos monarchia képviselője, sőt a vesztes Franciaország is képviseltette magát Talleyrand külügyminiszterrel, aki Napóleon diplomáciáját irányította, majd ő buktatta meg a császárt megszervezve a tábornokok összeesküvését. Ily módon jött létre egy olyan béke egyezmény – a Szent Szövetség – amelynek segítségével Európa elkerült egy újabb kontinentális háborút egészen 1914-ig.

Orbán egymilliárd eurós kölcsönt ad macedón barátjának

Észak Macedóniában Orbán Viktor politikai szövetségese, a sokáig Budapesten rejtőzködő Gruevszki pártja nyerte meg a választásokat miután kiderült: a baloldali kormány semmivel sem kevésbé korrupt mint jobboldali ellenfele a koldusszegény országban, ahonnan aki csak tud külföldre távozik.

A baloldali kormányt a Nyugat támogatta, a jobboldal Oroszország, Kína és Magyarország támogatására számíthat Szerbiáról már nem is beszélve. Szkopjéban eddig mindenki úgy tudta, hogy Kína adja az egymilliárd eurós életmentő hitelt Észak Macedóniának, de a jobboldali párt alelnöke elárulta: olyan országról van szó, amely az Európai Unió és a NATO tagja – ez pedig csakis Magyarország lehet, ahol “a macedón oroszlán” rejtőzködik.

Kritikus a magyar költségvetés hiánya

Brüsszel eljárást fontolgat a magyar kormány ellen, mert a költségvetés hiánya kritikus, különösen akkor, hogyha ahhoz hozzávesszük a nemzeti bank óriási veszteségét, mert így együtt meghaladja a hiány az éves GDP 10%-át! Amikor nyereséges volt a nemzeti bank, akkor azt nem fizette be a költségvetésbe hanem alapítványokban helyezte el mondván:

“az elveszítette közpénz jellegét”.

A nyilvánvaló csalást az európai statisztikai hivatal lefülelte, de már kereshetik a pénzt Matolcsy Györgyön és társain. A nemzeti bank hiányát viszont előbb vagy utóbb a magyar költségvetésnek törlesztenie kell. Magyarország pénzügyi helyzete tehát pocsék. Ebben a helyzetben egymilliárd eurós hitelt adni egy kétes szövetségesnek, enyhén szólva is kockázatos. Ráadásul nyilvánvalóan Magyarország is hitelből nyújt kölcsönt miközben a bankok egyre magasabb kamatot számolnak fel a nemzeti együttműködés rendszerének, amely nem jut hozzá az uniós euró milliárdokhoz egyedül a tagállamok közül. Attól még persze, hogy a macedón kölcsön nem előnyös Magyarország számára, még hozhat pénzt Orbán Viktornak és hűséges oligarcháinak. Orbán szorult helyzetében vabankot játszik. Szerencsejátékos, aki bízik a csillagok állásában. Napóleon is ilyen volt egészen Waterlooig…

Ukrán parancsnok: jelenleg vesztésre állunk!

“Területeket veszítünk és a legjobb embereinket veszítjük el” – hangsúlyozta a katonatiszt, aki szerint egyre fáradtabbak a katonák a fronton. “Eljutottunk az elgyengülés pillanatába, és ez a legveszélyesebb a csapatok moráljára.”  – így nyilatkozott Dmitro Kuharcsuk zászlóalj parancsnok az Ukrainszkaja Pravdanak.

Az erőviszonyok az oroszoknak kedveznek: ”Az ellenség ügyesen csinálja a lopakodó offenzívát. Ez kritikus következménnyel járhat a számunkra” – mondja az ukrán zászlóalj parancsnok. A fentiekből levonta a következtetést:

”Innen már minden csak egyre rosszabb lesz.”

A probléma az, hogy nem tudják leváltani a fronton harcoló csapatokat, mert nincsen utánpótlás.

“Ha nem lesz szemlélet váltás, ha nem javítják ki a hibákat, akkor ezt a háborút el fogjuk veszíteni”

– jósolja az ukrán rohamzászlóalj parancsnoka.

Zelenszkij már hajlandó lenne tárgyalni az oroszokkal

Az ukrán elnök tárgyalt Biden elnökkel Olaszországban, és aláírtak egy tízéves stratégiai védelmi egyezményt. Ezt követően az elnök kabinetfőnöke elmondta a Bloombergnek, hogy immár hajlandók részt venni olyan békekonferencián, melyen Oroszország is jelen van. A svájci tanácskozás, melyre Oroszországot meg sem hívták nem ért el semmit sem.

Oroszország és Ukrajna között már folytak béketárgyalások Putyin agressziója után, de ezek máig tisztázatlan okból megszakadtak. Most újrakezdődhetnek a tárgyalások bár a két fél álláspontja igen messze áll egymástól közvetítő fél pedig egyelőre nincsen.

Első uniós szankció az orosz földgáz ellen

Hosszas viták után – amerikai-lengyel nyomásra – megszülettek a döntések az orosz cseppfolyósított földgáz elleni szankcióról. Magyarország és Németország az utolsóig ellenállt saját érdekeire hivatkozva, de azután megszületett a kompromisszum.

Az Európában turnézó Biden elnöknek megígérték az uniós vezetők, hogy szankcionálni fogják az orosz földgázt. Bidennek erre szüksége van az otthoni választási kampányban.

Mit jelent ez Magyarország esetében? Azt, hogy Brüsszel nem bolygatja Paks 2 ügyét, és továbbra sincs semmiféle szankció a vezetékes földgázra, amely lényegesen nagyobb részét teszi ki az uniós importnak mint a cseppfolyósított. Jelenleg az Európai Unió földgáz felhasználásának mintegy 5%-át teszi ki az orosz cseppfolyósított földgáz, melyet az uniós szankciók megcéloznak.

Ennek az 5%-nak is csak a negyedét érinti a tilalom, mert közvetlenül továbbra is szabad lesz orosz cseppfolyósított földgázt importálni, de reexportra ezentúl nem lesz lehetőség.

Moszkvának tavaly 8 milliárd eurós bevétele volt a cseppfolyósított földgáz uniós exportjából, ezt akarja csökkenteni ez a döntés. Bár szankciók eddig nem voltak, de az Európai Unió tagállamai Putyin Ukrajna elleni agressziója után kétharmaddal csökkentették földgáz importjukat Oroszországból, amely így elveszítette a gázfegyvert. Magyarország az egyetlen uniós tagállam, amely kitart az orosz földgáz mellett. Miért?

Az Orbán kormány a nemzeti érdekre hivatkozik, de valójában arról van szó, hogy Putyin ily módon finanszírozza a nemzeti együttműködés rendszerét.

Miért nőtt 50%-kal Mészáros Lőrinc vagyona 2023-ban?

Szinte mindenkinek csökkent az életszínvonala Magyarországon a magas infláció miatt hiszen ebben rekorderek voltunk az Európai Unióban, de Magyarország leggazdagabb embere, Mészáros Lőrinc 660 milliárd forintról 990 milliárdra emelte vagyonának értékét.

Ilyet Jockie Ewing sem produkált soha egyetlen év alatt, de mögötte nem állt ott Orbán Viktor miniszterelnök.

Aki a megemelt rendszerhasználati díjat a lakossággal fizetteti meg, de a bevétel Mészáros Lőrincet gazdagítja.

Mondhatnánk persze azt is, hogy Putyin így fizet hiszen a földgáz szerződés a két állam között szigorúan titkos. Azt viszont a CIA is tudja, hogy Putyin a Gazprombankon keresztül finanszírozza “barátait” Európában és másutt. Ennek leleplezése miatt esett ki Moszkvában egy kórház hatodik emeleti ablakából a Lukoil igazgató tanácsának elnöke , aki át is adott egy listát a brit hírszerzésnek. Azóta a CIA Putyin ügynökének tekinti Orbán Viktor magyar miniszterelnököt. Ez békeidőben is meglehetősen problematikus, de háború idején amikor a NATO, amelynek Magyarország is tagja teljes mértékben támogatja Ukrajna önvédelmi harcát Oroszország ellen, több mint kínos. Ahogy erre Jens Stoltenberg NATO főtitkár célzott is amikor a Karmelita kolostorban tárgyalt Orbán Viktorral. Aki arról sem tudott semmit sem mondani: miért nincsen egyetlen hadra fogható dandárja sem a magyar honvédségnek holott ez előírás a NATO-ban?

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK