Kezdőlap Világ Oldal 238

Világ

Brazíliában nem lesz kötelező a Covid-19 védőoltás

Második a világon a vírus halálozások terén a legnépesebb latin-amerikai ország, ahol eddig több mint 121 ezer ember vált a korona vírus áldozatává. Maga Jair Bolsonaro elnök is, aki sokáig elviccelte a járványt, majd megkapta a vírusfertőzést. 

Brazília 346 millió dollárt szán arra, hogy oltóanyagot vásároljon a Covid-19 vírus ellen. Jair Bolsonaro elnök sietett megnyugtatni a közvéleményt: nem lesz kötelező a védőoltás!

Ausztráliában ingyenes lesz és kötelező

Ezt közölte az ország miniszterelnöke. Ausztráliát jóval kevésbé érintette a koronavírus járvány mint Brazíliát, de a konzervatív kormányfő mégiscsak azt szeretné, ha hazája lenne az első, ahol a lakosság 95%-a védőoltást kap a Covid-19 ellen.

A vita világszerte zajlik

Az oltás ellenfelei azzal érvelnek, hogy egyáltalán nem biztos, hogy a lóhalálában kikísérletezett vakcinák biztonságosak. Másrészt arra hivatkoznak, hogy a lakosságnak csak kis százalékát fertőzi meg a Covid-19 vírus. Ha pedig kevés a fertőzött, azzal elbír az egészségügy – legalábbis a fejlett országokban. Európában az utóbbi hetekben már csak nagyon kevesen halnak bele a koronavírus járványba.

Kínos utóhatások

A vírus fertőzés szövődményei nagyon meggyengíthetik az emberi szervezetet, ezért a túlélők munkaképességét is csökkentik. Jó példa erre Boris Johnson brit miniszterelnök, aki csak félgőzzel kormányoz azóta, hogy felépült a Covid-19 fertőzésből. Hasonló a helyzet Jair Bolsonaro brazil elnök esetében is. Egyes hírszerzői jelentések szerint Kim Dzsong un is átesett a Covid-19 fertőzésen, és azért fogja vissza jelentősen munkatempóját. Észak Koreában hivatalosan nincs Covid-19 járvány, de intenzív küzdelmet folytatnak vele szemben…

Osztrák állampolgárság a menekült zsidók leszármazottainak

Több mint 120 ezer zsidó menekült el Ausztriából amikor Hitler az Anschluss-szal egyesítette az országot Németországgal. Ezzel a zsidók elleni törvények automatikusan megérkeztek Ausztriába is, ahol a zsidó közösségnek igen jelentős szerepe volt az ország gazdasági és kulturális életében.

Körülbelül 120 000 zsidó menekült menekült üldözés elől, miután a nácik 1938 márciusában átvették a hatalmat Ausztriában. Az Egyesült Államok után a második leggyakoribb célpont az Egyesült Királyság volt, 1945-ben legfeljebb 20 000 menekültet regisztráltak. Elég egyetlen nevet említeni: Sigmund Freud, a pszichoanalízis megalapítója is kénytelen volt idős korában Angliába menekülni – többezer zsidó honfitársával együtt. Akik maradtak, azok jórészt a holokauszt áldozataivá váltak…

Késői beismerés

Ausztriában – Németországgal ellentétben – elmaradt az általános lelkiismeret vizsgálat a holokauszt ügyében. Sokáig az volt a hivatalos álláspont, hogy 1938 után Ausztria megszállt ország volt, ahol a nácik törvényei voltak kötelezőek. Arról kevesebb szó esett, hogy maga Adolf Hitler is osztrák volt, éppúgy mint doktor Kaltenbrunner, a biztonsági hivatal főnöke, aki a koncentrációs táborok fölött uralkodott. Vagy Adolf Eichmann, aki a holokauszt fő szervezője volt a biztonsági apparátusban. Nem beszélve arról, hogy 1938-ban az osztrákok jelentős része örömmel üdvözölte az Anschlusst.

Ha elkésve is, de Ausztriában törvényt hoztak arról, hogy az elmenekült zsidók leszármazottai folyamodhatnak állampolgárságért.

Ez a lehetőség elvben 1993 óta fennállt már, de minthogy Ausztria törvényei kizárják a kettős állampolgárságot, ezért az érintettek körülbelül tíz százaléka váltotta csak ki az osztrák útlevelet. Sebastian Kurz kancellárnak kellett eljönnie ahhoz, hogy rávegye a politikai elitet arra, hogy jelképesen visszafogadják az elüldözött zsidókat, akikkel kapcsolatban korábban az volt a félhivatalos álláspont, hogy „eleget tettünk már értük”. A szélsőjobboldali Szabadságpártot egykor SS tagok alapították, és mindmáig bőven vannak náci szimpatizánsai. Kurz kancellár korábban együtt kormányzott a Szabadságpárttal, de időközben váltott: a baloldali zöldek a partnerei a kormányban.

Az angol zsidók rohama várható

A 200 ezres osztrák zsidó közösség körülbelül 10%-a emigrált Nagy Britanniába az Anschluss után – írja a Guardian. Többségüket eddig nem nagyon érdekelte az osztrák útlevél, de a Brexit megváltoztatta a helyzetet. Ma mind több brit polgár keres uniós útlevelet. Sokan ír őseiket kutatják, hogy szükség esetén legyen ír útlevelük is. A 20 ezer Nagy Britanniába menekült osztrák zsidó leszármazottai pedig most folyamodhatnak osztrák útlevélért. A Brexit után több mint hatezer brit polgár folyamodott sikeresen német útlevélért azon az alapon, hogy felmenői a nácik elől menekültek a harmincas években Nagy Britanniába.

Megszívják a külföldi turisták a magyar határok lezárását

Még a magyar hatóságok sem reagálták le azt a hivatalos bejelentést, hogy szeptember elsejétől egyetlen külföldi állampolgár sem lépheti át az ország határait – állapítja meg a Frankfurter Rundschau, mely szerint káosz jellemzi a magyarországi helyzetet.

A magyar idegenforgalmi hatóság még vasárnap is csak azt közölte , hogy az ország biztonságos a külföldi turisták szempontjából , de arról nem írt semmit, hogy szeptember elsejétől egyetlen külföldi sem lépheti át Magyarország határait!

Mi lesz azokkal a külföldi turistákkal, akik lefoglalták a helyüket?

A Frankfurter Rundschau szerint Magyarország azzal, hogy az utolsó percben jelentette be a teljes határzárat, megsértette a szabályokat és nehéz helyzetbe hozta azokat a külföldi turistákat, akik már lefoglalták a szálláshelyüket Magyarországon.

Közben pedig a Magyar Turisztikai Ügynökség hirdetése fut az Instagramon magyarországi üdüléseket ajánlva. A német lap szerint a berlini külügynek kellene kézbe vennie az ügyet, amely sok olyan német polgárnak okoz gondot, aki Magyarországon nyaral vagy itt szándékozott üdülni szeptemberben.

Belarusz, Putyin a vesztes

Vlagyimir Putyin elveszítheti Belaruszt – figyelmeztetett cikkében Nyina Hruscsova. Megállapította: a Belaruszban zajló tüntetések minden egyes napja a hosszú távú orosz érdekek ellen hat, és a Kremllel szembeni bizalmatlanságot táplálja.

Vlagyimir Putyinnak Lukasenka elnök óvatos támogatása helyett kifejezésre kellene juttatni a belarusz társadalommal kapcsolatos szolidaritását

– vélekedett Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja egykori főtitkárának unokája, több amerikai egyetem nemzetközi politológiával foglalkozó oktatója.
Rámutatott: Lukasenka kezdetben tekintélyelvű társadalmi populistaként kormányzott, aki a szovjet gondolkodású, az államnak szívesen dolgozó, a magántulajdontól tartó polgárokat szólította meg. Kormányzása azonban később egyre bürokratikusabbá vált, és ekkortól már modern, profi menedzserek dolgoztak egy olyan elnök alatt, akinek a javak elosztása volt a dolga. Ennek megfelelően – Oroszországgal ellentétben – Belaruszban kevés az oligarcha, és a magánvagyon az állami bürokráciának van alárendelve.-

Mindennek kulturális és ideológiai gyökerei vannak.

Lukasenka forrásokat öntött az ipar, a mezőgazdaság, az infrastruktúra és a szociális ellátás támogatásába. Országát – amely a Szovjetunió összeomlásáig soha nem volt önálló – fiatal államként mutatta be, amelynek szüksége van a szigorú rendre, hogy független tudjon maradni mind Oroszországtól, mind a Nyugattól.
A legutóbbi időkig a belaruszok gazdasági biztonságban éltek: az ország nem volt gazdag, de szegény sem, viszont ennek árát az alapvető jogok és szabadságjogok terén kellett megfizetni. Ám a gazdasági lassulás és a fokozódó egyenlőtlenség bekövetkeztével – mivel a paternalista újraelosztás csakis addig érvényesülhet -, még Lukasenka politikai bázisa is kezdett elidegenedni elnyomó kormányzásától.

A Lukasenka saját fogalmazása szerint „az áruló privatizálástól megmentett” gyárakban és intézményekben zajló sorozatos sztrájkok ugyanakkor azt mutatják, hogy a legtöbb állampolgár szabad választásokat szeretne.

Lukasenka a választás utáni beszédeiben azt hangoztatta, hogy a Nyugat magára hagyná az országot, és ez veszélyeztetné a nyugalmat és a stabilitást. Ez hatásos is lehetett volna, ha nem kísérte volna a tiltakozások brutális elnyomása. Hiba lenne azonban a belaruszi eseményeket egy újabb poszt-szovjet „színes forradalomnak” tekinteni. A tüntetők közül sokan a volt Szovjetunió más területeihez képest a legnyugatiasabb módon élnek, de felismerték, hogy a paternalizmus nem stabilitást, hanem további stagnálást jelent, és megakadályozza, hogy az egyének elérjék saját céljaikat.
Így Lukasenka rendszere életre-halálra menő harcban találta magát egy olyan értékrenddel, amely az individualizmusra és a választás szabadságára épül. Ha Lukasenka idejében lelépett volna, úgy tekinthettek volna rá, mint államalapítóra, aki erős identitást hagyott az országára.
Az elnök természetesen a Nyugatot vádolta az ellenzék manipulálásával, és azt hangoztatta, hogy Cihanovszkaja a választási eredmény bejelentése után menekült Litvániába. Az EU szerint azonban a választás nem volt „sem szabad, sem tisztességes”, és az unió nem fogadta el az eredményt. Emellett egyéni szankciókat hirdetett egyes tisztségviselők ellen, akiket felelősnek tekintenek a választási csalásért és az erőszakért, és támogatást ajánlott fel az ellenzéknek. Sokan úgy vélik, hogy az országnak két választási lehetősége van, nevezetesen a Nyugat vagy Oroszország, bár a választók ilyen követelést nem támasztottak.

„Még megtehetik azonban, ha a Kreml továbbra is hallgat azt követően, hogy sietett gratulálni Lukasenkának a győzelemhez”

– írta Hruscsova.
Moszkva számára a belarusz „batyka” (apa) egyre nehezebb gazdasági és politikai partnernek bizonyult, ez magyarázhatja, hogy Putyin miért nem akar közvetlenül beavatkozni. Ám Putyinnak ahelyett, hogy óvatosan támogatná Lukasenkát, a Nyugathoz hasonlóan stratégiai megfontolások alapján kellene fellépnie.

Lukasenka már elvesztette legitimációját még akkor is, ha sikerül hatalmon maradni, mert az ottani emberek nem fogják elfelejteni a veréseket, kínzásokat, sőt, gyilkosságokat, amelyekkel a rezsim igyekezett leverni a tiltakozásokat.

És Hruscsova szerint nem fogják elfelejteni a Kreml hallgatását sem. „A tiltakozások minden egyes napja a Kreml Belaruszhoz fűződő, hosszú távú érdekei ellen hat, és olyanokban is a Kremllel szembeni bizalmatlanságot és frusztráltságot táplálja, akik korábban soha nem éreztek ilyesmit.

Putyinnak ki kellene nyilvánítani szolidaritását a belarusz társadalommal, mert az emberek hozzáállása mára fontosabbá vált, mint Lukasenak rezsimje.

Egy ilyen megszólalás csökkentené a Nyugat esélyét, hogy eltérítse Minszket a Moszkva körüli pályáról. Putyin csak saját magának tehet szemrehányást, ha a belaruszok mégis megkapják ezt az esélyt” – írta Hruscsova.
Project Syndicate/Nina L. Hruscsova

Ha Trump nyer, akkor a NATO-nak lőttek

Ez a véleménye az USA egyik legtapasztaltabb diplomatájának, aki sokáig Berlinben is dolgozott. Daniel S. Hamilton Richard Holbrooke-nak volt a jobbkeze amikor a legendás amerikai diplomata nagykövet volt Berlinben illetve amikor elrendezte a balkáni konfliktust.

Hamilton az Aspen Intézet igazgatója is volt Berlinben, ahol ez a kutatóintézet pontosan Goebbels egykori villájának helyén épült újjá. Jól ismeri tehát Európát, ahol most a
COVID-19 vírus marasztalta. A Politico tudósítójával megosztotta aggodalmait:

Még soha nem voltak ilyen rosszak az USA-német kapcsolatok

Formálisan ugyan mindkét oldal elismeri, hogy stratégiai fontosságú viszonyról van szó, de mind Washington mind Berlin másképp ítéli meg a világpolitikát. Különösen a Kínához és Oroszországhoz fűződő viszonyt, melyet a németek fenn kívánnak tartani miközben az USA mindkét nagyhatalmat stratégiai ellenfélnek tekinti.

Berlinben csak mulatnak azon, amit Richard Grenell, Trump egykori nagykövete mondott: ő látta amint az amerikai elnök elbűvöli a kancellár asszonyt. Trump vonzereje, ha van ilyen, egyáltalán nem hatásos Merkel esetében, aki kőkemény racionalitással képviseli a német és az uniós érdekeket.

Trump büntetésből kivonja az amerikai csapatok egy részét Németországból. Ez felveti a NATO jövőjének kérdését.

Ha Trump nyer, akkor a NATO-nak vége

Daniel S. Hamilton szerint az amerikai elnök teljesen kiüresíti a NATO-t, amelyet meg kellene reformálni, hogy kifejezze a huszonegyedik század gyorsan változó viszonyait. Ez persze nem azt jelenti, hogy Trump megszüntetné a NATO-t. Ez nagyon is kényelmes neki, mert ezen a címen amerikai fegyvereket adhat el a szövetségeseknek. Ami megváltozna, az a védelmi garancia. A NATO ötös cikkelye szavatolja, hogy az USA úgy védelmezi a szövetséges államok határait mint a sajátját. Csakhogy ebben egyre kevesebben hisznek. Márpedig ha megszűnik a garancia, akkor mi értelme marad a NATO-nak?

Jöhet az európai hadsereg

Merkel kancellár és Macron már régebb óta töpreng ezen, de Washingtonból eddig mindig leintették őket. Ha Trump marad az elnök a következő négy évre, akkor felerősödik az európai hadsereg gondolata, mellyel a magyar diplomácia is egyetért.

Daniel S. Hamilton jelenleg a Johns Hopkins egyetem professzora. Ha a demokraták visszatérnek a Fehér Házba, akkor stratégiai tanácsadóként őt is meghallgathatják. A demokrata párt szövetségesnek és nem vetélytársnak tekinti az Európai Uniót vagyis egészen másképp viszonyul kontinensünkhöz mint Trump, aki nyíltan törekszik az unió gyengítésére és belső ellentéteinek a kihasználására.

Rendkívüli nyugdíj kiegészítés… Csehországban

5000 ezer koronás plusz pénz érkezik a karácsonyfa alá Csehországban, hogy így kompenzálják azt az áremelkedést, mely elsősorban a korona vírusjárvány miatt következett be.

Prágában a kormány is észrevette, hogy a nyugdíjasokat jobban sújtja a válság mint az aktív rétegeket, akiknél az infláció 3,4%-al növekedett. A nyugdíjasok esetében ez 3,9%. Persze Prágában is mindenki tudja, hogy a valóságos infláció ennél magasabb, ezért tartják szükségesnek a nyugdíj kiegészítést.

És nálunk?

A cseh nyugdíj kiegészítés összege magyar pénzben  mintegy 67500 forintot jelent. A magyar átlagnyugdíj nem éri el a havi 140 ezer forintot! A Pulzus kutató intézet szerint a magyar lakosság 94%-a úgy véli, hogy ennek a pénznek csak a duplájából tudna kijönni.

Tegyük hozzá gyorsan, hogy Németországban a szegénységi küszöb ezer euró fölött van vagyis 350 ezer forint körül. Ez ma Magyarországon jó nyugdíjnak számít. A magyar kormány azt ígéri, hogy novemberben ad nyugdíj kiegészítést. Nálunk a hatalomnak jelenleg nem sürgős a nyugdíjasok támogatása hiszen nem közelegnek a választások amikor ez a több mint kétmilliós társadalmi csoport hallathatja a hangját. Csehországban az ellenzék azzal vádolta meg a Babis kormányt, hogy a nyugdíj kiegészítéssel akarja megvásárolni ennek a népes társadalmi csoportnak a támogatását. Csehországban is fontos tényező a több mint 2 millió nyugdíjas a választásokon, mert szavazataikkal eldönthetik a pártok küzdelmét a hatalomért.

Ara-Kovács Attila: Vucic engedelmesen utánozza Orbánt

Eléggé pesszimistán nyilatkozom a jogállamiság és a médiaszabadság terén kialakult jelenlegi helyzetről – mondta Ara-Kovács Attila, az EP Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének magyar tagja a Danas-nak arra a kérdésre, hogy miként értékeli Szerbia jelenlegi helyzetét és a jogállamiságát.

„A populista rezsimek fennmaradását kizárólag társadalmuk manipulálásával lehet biztosítani, amely nem valósítható meg a jogállamiság megsértése vagy a választóktól a megfelelő információk megfosztása nélkül.” Orbán Viktor rendszere az egyik legjobb példa erre, és az a benyomásunk támad, hogy

Vučić úr engedelmesen utánozza a magyar vezetőt. Magyarországon azonban könnyen belátható, hogy a rezsim a kénytelen improvizálni és visszalépés nélküli úton van, ami óhatatlanul a rendszer összeomlásához vezet ” – tette hozzá a képviselő.

Emlékeztetni kell arra, hogy a szerbiai koronavírus miatti rendkívüli állapot idején Ara-Kovács levelet küldött Oliver Varheji szomszédsági és bővítési biztosnak, amelyben kijelentette, hogy hazánkban a helyzet „rendkívül aggasztó az alkotmányos és az emberi jogok szempontjából”.

Hogyan látja azt a tényt, hogy egyetlen új Európa-párti ellenzéki párt sem képviselteti magát az új szerb parlamentben?

– Ez akkor történik, amikor egy ellenzéki párt úgy dönt, hogy bojkottálja a parlamenti választásokat. Korábban nem akartam tanácsot adni a szerb ellenzéknek, bár „minden oldalról” véleményt kértek. De pártom, a Magyar Demokratikus Koalíció soha nem tenne ilyet, egyszerűen azért, mert a választások bojkottja egyenértékű a demokratikus alternatíva feladásával. Tudom, hogy a politikai pártok bizonyos befolyásos egyének és nem kormányzati szervezetek nyomása alatt nagyon komolyan gondolták, hogy a bojkott szükséges eszköz.

Most a szerb ellenzék saját példájából tanulhatja, hogy ezt nem szabad megtenni, és hogy nagyon káros, ha egy politikai párt nem kormányzati szervezetként próbálkozik.

A pártoknak csak a parlament révén van befolyása, és semmi más. Most a szerb ellenzéknek le kell tanulnia ebből a leckéből, újjá kell építenie, majd törekednie kell az együttműködésre, mivel a lengyel ellenzék már megpróbálja, és úgy készüljön fel, mint a magyar ellenzék a 2022-es választásokra.

Gondolod, hogy Szerbia európai útja tovább lassul vagy felgyorsul a következő hónapokban?

– Nem látom, hogy Vučić úr miért vezetne másfajta politikát, mint eddig. Ráadásul a korábbinál több mozgástér van, mivel az Európa-párti ellenzék nincs képviselve az Országgyűlésben. Ezért válaszom az, hogy késleltessem Szerbia uniós integrációját, és ezt személy szerint nagyon sajnálom.

Gondolod, hogy az európai országokban, például Szerbiában és Magyarországon az emberek jobban tudatosították a jogállamiság fontosságát a rendkívüli állapot idején, amelyet a Covid-19 járvány miatt vezettek be?

– Nem tudom, hogy a jelenlegi szerb vezetés mennyire sikeresen orvosolta a járvány következményeit, de tény, hogy Magyarország elmélyítette a válságot, mert nem tett valós lépéseket, hanem manipulációk sorozatával válaszolt a kihívásokra.

Az Európai Unióban a magyar termelés a legnagyobb stagnáláson ment keresztül, amely önmagában azzal fenyeget, hogy gazdasági válságot okoz.

Társaságok ezrei zárnak be, és legjobb esetben becslések szerint több mint százezer ember veszítette el munkáját. Ez részben magyarázható a kormány dilettantizmusával, valamint azzal, hogy a kormány célja nem a válság orvoslása volt, hanem a saját politikai túlélésének biztosítása.

TikTok Stop!

Donald Trump elnök aláírt két rendeletet, amelyek megtiltják az amerikai lakosok számára, hogy üzletet kezdeményezzenek a kínai tulajdonban lévő TikTok és a WeChat alkalmazásokkal. Az elnök nemzetbiztonsági kockázatra hivatkozik.

Az amerikai választások közeledtével Trump elnök választási kampányának központi témájává teszi Kína kihívását. A közvélemény-kutatások szerint Trump a demokrata Joe Biden mögött jelentős hátrányban van.

A most aláírt rendeletek  hatálybalépésüket követően szankciókkal fenyegetnek minden olyan amerikai lakost vagy vállalatot, amelyek tranzakciókat folytatnak a TikTokkal, a WeChat-tal vagy tulajdonosukkal .

„Nemzetünk védelme érdekében lépéseket tettem az egyik mobilalkalmazás, a TikTok jelentette fenyegetés kezelésére. További fellépésre van szükség egy másik mobil alkalmazás, a WeChat által fenyegetett fenyegetés kezelése érdekében.”

– mondta a Trump a WeThat elleni rendeletben, amelyet a TikTok elleni intézkedés után néhány perccel kiadtak.

Noha a WeChat-et nem széles körben alkalmazták az Egyesült Államokban, a tilalomnak továbbra is széles körű következményei lennének, mivel több mint egy milliárd ember használja, és központi jelentőségű az üzleti és társadalmi kommunikációban Kínával. Az intézkedés blokkolja az összes, a WeChatet érintő tranzakciót, de nem jelenti a Tencenttel folytatott kapcsolatok szélesebb körű tilalmát, mondja egy amerikai tisztviselő. A TikTok elleni végzés blokkolja az összes olyan ügyletet, amelyben a tulajdonos, a ByteDance vagy a leányvállalatok érdekeltek, mondta a tisztviselő.

A hét elején Trump azzal fenyegetőzött, hogy bezárja a TikTokot, ha tulajdonosai szeptember 15-ig nem adják el az üzletet egy amerikai vállalatnak. A Microsoft Corp. tárgyalásokat folytatott a TikTok működésének lehetséges megvásárlásáról az Egyesült Államokban, Ausztráliában, Kanadában és Kanadában és Új Zélandon.

A TikTok egy blogbejegyzésében azt mondta, hogy „megdöbbentette” a végzés, és minden rendelkezésre álló jogorvoslatot igénybe vesz, beleértve az amerikai bíróságokat is.

encent azt mondta, hogy felülvizsgálja a végrehajtási rendeletet.

Kína pénteken kijelentette, hogy az Egyesült Államok „az önző érdekeit a piaci elvek és a nemzetközi szabályok fölé helyezi”, és „politikai manipulációt és elnyomást” folytat.

„Az érintett vállalkozások a piaci elveket és a nemzetközi szabályokat követik az Egyesült Államokban folytatott üzleti tevékenység során” – mondta a kínai külügyminisztérium szóvivője, Wang Wenbin pénteki napi tájékoztatóján Pekingben a tiltásokkal kapcsolatos kérdésre válaszolva.

A WeChat tulajdonosának, a kínai Tencent Holdings Ltd.-nek a részvényei a reggeli kereskedésben 10% -ot estek, vagyis majdnem 70 milliárd dollárt veszített piaci értékéből. Az offshore jüan 0,45% -kal gyengült az utóbbi két hét alatt.

„Ez egy újabb vízválasztó pillanat az USA-Kína technológiai hidegháborúban, ahol az amerikai kormány ezt a két nagyon népszerű kínai alkalmazást célozza meg, és alapvetően azt állítja, hogy nemzetbiztonsági problémáik vannak” – mondta Paul Triolo, az Eurasia Group globális technológiai politikájának vezetője . „Ez az amerikai aggodalom mélységét mutatja.”

Kiutasították Oroszország oslói kereskedelmi képviselőjét

Nem megy jól mostanság az orosz kémeknek. Sorra buknak meg különböző országokban, sorozatban utasítják ki őket. Néhány napja írtunk az Ausztriából kiutasított kém esetérő, most pedig a dánok tették ugyanezt egy kereskedelmi képviselő bőrébe bújtatott kémmel. Természetesen az oroszok tagadják a vádakat, ők is kiutasítással fenyegetnek, majd minden megy tovább, elvégre még van néhány európai ország…

Norvégiában a kémelhárítás letartóztatott egy norvég állampolgárt, aki titkos információkat juttatott el az oroszoknak. A vizsgálat során kiderült, hogy a kémhálózatot az orosz kereskedelmi képviselet vezetője irányította. Ezért őt kiutasították Norvégiából. Válaszul Moszkvában bekérették Norvégia nagykövetét a külügybe, ahol közölték vele, hogy egy magasrangú norvég diplomatának is el kell hagynia Oroszországot. Norvégiának közös határa van Oroszországgal, ezért a kémek háborúja évtizedek óta tart. Norvégia az EU-nak nem, de a NATO-nak tagja, mert tart az orosz fenyegetéstől.

Orosz kémkedés a NATO határvidékén

Nemrég Szlovákiából utasítottak ki három orosz diplomatát kémkedés miatt. Ausztriából is hasonló okból távoznia kellett egy orosz diplomatának, aki osztrák állampolgárokat szervezett be hírszerzés céljából. Ausztria nem tagja a NATO-nak, ezért a kémek paradicsomának számít.

Pompeo amerikai külügyminiszter legutóbbi európai körútján hangoztatta, hogy Oroszország stratégiai ellenfélnek számít. Az USA nemrég katonai szerződést kötött Lengyelországgal – megerősítve a NATO keleti határainak védelmét az orosz fenyegetéssel szemben.

Merkel: továbbra is párbeszédet kell folytatnunk Moszkvával

A német kancellár nem titkolta, hogy komoly ellentétek állnak fenn: elsősorban a belorusz helyzet megítélésében és Navalnij ellenzéki politikus ügyével kapcsolatban. Az orosz ellenzéki politikust egy németországi kórházban ápolják miután rosszul lett egy orosz belföldi járaton.

Munkatársai szerint megmérgezték, az oroszok tagadják ezt. A német orvosok szerint igen nagy a valószínűsége annak, hogy az orosz ellenzéki politikust megmérgezték.

Merkel és Macron tárgyalni akar Putyinnal Beloruszról

Míg az USA és európai szövetségesei, Lengyelország és a balti államok teljes mellszélességgel kiállnak a tüntetők mellett Beloruszban addig Franciaország és Németország kivár. Szemük előtt Ukrajna példája lebeg: az USA támogatásával megbuktatták az oroszbarát rendszert Kijevben, de azóta sem jött létre jól működő demokrácia és korrupciómentes piacgazdaság az országban. A jelenlegi válságos világgazdasági helyzetben senkinek sem hiányzik egy újabb szegény rokon Keletről. Márpedig Belorusz lakossága több mint 10 millió, az ország gazdaságát Putyin támogatása tartja a felszínen. Oroszország stratégiai okokból ragaszkodik Beloruszhoz, mert nem szeretné, ha az ország a Nyugathoz közeledne, és felvenné a kapcsolatot a NATO-val, ahogy azt Ukrajna tette.

Putyin elnök egy hazai rádió interjúban megerősítette: Lukasenka kérésére különleges orosz alakulatok állnak készenlétben, hogy megvédjék az ingadozó rendszert. Beloruszban az ellenzék már régóta célozgat arra, hogy a fegyveres erők soraiban orosz alakulatok is vannak. Belorusz Nobel díjas írónője több interjúban is azt állította, hogy épp ezek az orosz alakulatok a felelősök azokért a brutális akciókért, melyeket a hatalom elkövetett a tüntetőkkel szemben Beloruszban.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK