Kezdőlap Világ Oldal 229

Világ

Koronás mellékhatás: Michelin csillagos séf a konyhámban

Havi 14 ezer dollár fölött kereshetnek a világ legjobb szakácsai, ha otthagyják a Michelin csillagos éttermeket és a szupergazdagoknak főznek – otthon.

15000-17750 dollárt fizetne havonta egy mesterszakácsnak egy orosz család Monacóban – idéz a Business Insider egy friss hirdetést, melyben az a legfontosabb kikötés, hogy a séfnek olyan éttermet kell otthagynia, melynek legalább egy Michelin csillagja van.

Bárt a Michelin szigorú ellenőrei nem a mesterszakácsot hanem az éttermet díjazzák, de azért ez olyan fontos referencia, melyet az igazi ínyencek nagyon is komolyan vesznek.

Az Amandine International Chef Placement évek óta foglalkozik a mesterszakácsok közvetítésével az egész világon, de az utóbbi időben annyira megnőtt az érdeklődése a Michelin csillagos szupersztárok iránt, hogy külön részleget terveznek indítani Amandine Stars néven.

Kate Emery, az Amandine főnökasszonya brit ugyan, de 2011 óta Nizza mellett él. A francia Riviéra a szupergazdagok kedvenc helye, mely a vírusválság idején felértékelődött hiszen sokkal jobban el lehet itt szigetelődni mint a nagyvárosokban. Az étterembe járás is kockázatossá vált a Covid-19 vírus miatt szinte az egész világon. A szupergazdagok megtalálták a megoldást:

„Volt egy kliensem, aki négy Michelin csillagos sztár séfet kért egy hathetes periódusra”- mesélte az Amandine főnökasszonya a Business Insider tudósítójának.

„Egyre nő az igény arra, hogy Michelin csillagos mesterszakácsok készítsék el az ételeket – otthon. Exponenciálisan növekedett az emberek érdeklődése a táplálkozás iránt az elmúlt 10-15 évben. A sok televíziós főző műsor illetve az instagram ráerősített erre.”

Justine Murphy megerősíti ezt: ő hat évig volt szupergazdagok szakácsa jachtokon, majd ügynökséget alapított, mely az egész világon közvetít séfeket.

„A klienseimnek nagyon fontos, hogy megmutathassák: nekik olyan szakács főz, aki egy nagy presztízsű étteremből érkezett.”

30-35 ezer dolláros napidíj

Ha valaki egy napra bérel egy Michelin csillagos séfet, akkor minimum ennyivel kell számolnia, de lehet jóval több is. „A határ a csillagos ég!” – mondta az Amandine főnökasszonya a Business Insider tudósítójának.

Vajon miért vállalják ezt a mesterszakácsok?

„Kétféle döntés van. Az egyik az, hogy valaki megunja az étterem vezetését és a nagy stresszt. Egy családnak főzni jóval egyszerűbb mint egy egész étteremnek, ahol naponta változik a közönség.

A másik változat az, hogy a Michelin csillagos mesterszakács tovább folytatja híres éttermének vezetését, de egy kis szünetet tart. Általában azért, mert szüksége van pénzre!”

Pénzért váltott az első Michelin csillagos séf

Neil Snowball olyan híres volt mint egy rock sztár amikor a Petrus éttermet vezette Londonban. Négy éve váltott, azóta szupergazdagoknak főz.

„Azért váltottam, mert saját éttermet akartam. /a londoni Petrus Gordon Ramsay tulajdona/.”

Nem egészen ez történt, de majdnem. Két társával együtt létrehozta az Opus Provisions céget, mely Michelin színvonalú ételekkel látja el a világ tengerein kóborló szupergazdagokat.

Nemcsak a presztízs miatt akarnak Michelin csillagos séfeket a szupergazdagok hanem azért, hogy azok pontosan nekik és a családjuknak főzzenek. Nem akarnak étel költeményeket minden nap: ” nem kívánnak 25 féleképp elkészített paradicsomot, egyszerűen csak finom paradicsomot szeretnének enni” – magyarázta a szupergazdag kliensek elvárásait Neil Snowball, a mesterszakács, aki elsőként váltotta fel az éttermi sztár szerepet a magán konyhafőnök kevésbé elismert, de annál jobban megfizetett pozíciójáért.

Airbus és a Covid-19

A 74 milliárd eurós repülőgépgyártó és űrhajózási ágazat, melynek zászlóshajója az Airbus, kritikus helyzetbe került a pandémia miatt. Az óriás minden bizonnyal megmenekül, de az 1200 beszállító közül sokan csődbe mehetnek.

„Minden hónapunk veszteséges” – mondta a Bloombergnek a Celso nevű családi vállalkozás főnökasszonya. Az 55 éves Agnes Timbre-Sauniere a helyi kereskedelmi kamara főnökasszonya is, ezért nemcsak a saját kis cége nevében beszél: „a főnökök hangulata a mélyponton, a dolgozók pedig a jövőjük miatt aggódnak.”

Az Airbus, melynek a központja a dél-franciaországi Toulouse-ban van nemcsak a beszállítóknak jelentette a megélhetést hanem a környékbeli éttermeknek, fodrászoknak, pékségeknek stb.

Mi lesz, ha elfogy az állami támogatás?

A szakértők ötéves elhúzódó válságra számítanak, mert a légitársaságok maguk is az életükért küzdenek, és eszük ágában sincsen új repülőgépet rendelni.

A vírus válság a fellendülés kellős közepén találta telibe a repülőgép ipart, amely tavaly még azzal küzdött, hogy nem talál elég szakképzett embert a környéken. Aztán az elzárások miatt földre kényszerültek a repülőgépek, és az Airbus nagyszabású leépítést jelentett be:

15 ezer embert rúgnak ki

40%-al csökkenti termelését az Airbus miután a kereslet befuccsolt. Ez nemcsak a franciaországi munkahelyeket jelenti: Németországban 5100 embert küldenek el. Ez az ottani személyzet egyharmada! Franciaországban a tervezett elbocsátás 5000 embert érint.

Nagy Britanniában ugyanez a helyzet: a Rolls-Royce, Collins and Gardner Aerospace megrendelései eltűntek, és ennek következtében a beszállítók törölhették az előzetes rendelések felét!

„Kétségbeejtő a helyzet. Azzal számolunk, hogy jövő tavaszig el kell küldenünk az emberek 30%-át” – nyilatkozta a Bloombergnek Andrew Mair, a a Midlands Aerospace Alliance főnöke. „Lesz olyan cég, amelyiknek el kell bocsátania a munkavállalók felét!”

Egy kis családi vállalkozás Birmingham mellett már el is küldött 50 munkatársából 23-at. A kilábalás a válságból hosszú lesz és nehéz: „arra számítok, hogy 2025-ben érhetjük el a válság előtti szintet” – mondta Steve Boyd ügyvezető igazgató.

Németországban Bréma áll a munkanélküliség szempontjából a legrosszabbul – nem kis részben a repülőgépipar miatt.

Az IG Metall szakszervezet helyi vezetője szerint „sok kis beszállító cég nem bírja majd ki a válságot és beadja a kulcsot.”

A legrosszabb a helyzet magában Toulouse-ban – írja a Bloomberg.

„Az egész régió az Airbus-tól függ” – hangsúlyozza Mickael Nogal parlamenti képviselő. 159 ezer ember dolgozik ebben az ágazatban Toulouse környékén, ahol egyelőre senki sem találja a megoldást. Jelenleg 40 ezer munkavállaló állása csakis azért van biztonságban, mert az állam támogatja a cégeket a bérek kifizetésében. Még így is 20 ezer elbocsátásra számítanak.

A kétségbeejtő helyzet annak ellenére alakul így, hogy a francia kormány 15 milliárd eurós rendkívüli támogatást ad az ágazatnak. Macron elnök stratégiai ágazatnak nyilvánította a repülőgépipart de hát az állam sem önthet euró milliárdokat számolatlanul a repülőgépiparba hiszen Bruno LeMaire pénzügyminiszter így is rekord költségvetési deficittel számol jövőre.

A környék éttermei is megérzik a válságot Toulouse-ban. A Bloomberg tudósítója egy repülőtéri étteremben érdeklődött a főnökasszonynál, aki elkeseredetten nyilatkozott: „a helyzet most is rossz, de tartok tőle, hogy a jövőben még ennél is rosszabb lesz!”

Az influenza védőoltás kifogyóban Franciaországban

„Ha nem jön újabb szállítmány a gyógyszergyárakból, akkor a gyógyszertárak 92%-ában nem lesz influenza elleni oltóanyag a hétvégén ” – közölte sajtóértekezletén a gyógyszerész szövetség elnöke.

5 millió embert oltottak be egy hét alatt. Ez a tavalyi egész éves influenza oltás fele! Franciaországban is azt hangsúlyozzák az orvosok és a hatóságok, hogy lehetőség szerint mindenki oltassa be magát az influenza ellen, mert ezzel csökkentheti a Covid-19 fertőzés esélyét. A veszély ugyanis az, hogy az amúgy is nehéz helyzetben levő kórházakat eláraszthatják a hagyományos influenza betegek, és így elvehetik a Covid-19 páciensek helyét, akik sokkal inkább rászorulnak az orvosok és ápolók figyelmére.

Épp ezért most 13 millió védőoltást rendelt a francia állam a tavalyi 11 millióhoz képest. Ezenkívül még plusz 1-2 millió védőoltás érkezhet más uniós országokból, de csak decemberben – mondta a gyógyszerész szövetség elnöke.

16 millió embert szeretnének beoltani

Ennyien szerepelnek a prioritási listákon: a 65 éven felüliek, a cukor betegek, asztmások, túlsúlyosok, terhes anyák stb.

Ezenkívül vannak még a magán egészségügy dolgozói: 319 ezer embert szintén be kell oltani a hagyományos influenza elleni szerrel.

2-6 millió ember kapja meg az influenzát évente Franciaországban, közülük körülbelül 10 ezren halnak meg. A Covid-19 járvány következtében eddig 33885 ember vesztette életét Franciaországban.

Az amerikai demokraták fenik a fogukat Orbánra

Ha elég fegyvert veszel magad szabhatod meg a demokratikus normákat, sőt ha még azon felül is, akár törölheted a demokratizmust is a palettáról. Ha csak ezen múlik Orbán az atomarzenált is beszerzi…

„Orbán jó srác, sok amerikai fegyvert vásárol” – közölte Trump elnök Menendez demokrata szenátorral, a külügyi bizottság tagjával. Mindez még tavaly történt azt követően, hogy a magyar miniszterelnököt fogadta Donald Trump a Fehér Házban.

Robert Menendez szenátort nem sikerült meggyőznie: szerdán közzétett jelentésében felrója az elnöknek a baráti találkozót Orbán Viktorral. Mindez emlékeztet arra, hogy Joe Biden demokrata elnökjelölt azt vetette Trump szemére, hogy keblére ölelt olyan banditákat mint Belarusz, Lengyelország és Magyarország első embere.

Menendez szenátor azt írja, hogy Trump is felelős azért, hogy Orbán hevesen támadja a demokratikus értékrendet.

„Évtizedeken át fenntartottuk ezeket a demokratikus normákat, de a diplomatáink belefáradtak abba, hogy Trump rendszeresen a fejük felett intézkedik.”

A Covid-19 vírusválsággal kapcsolatban mutatkozik meg a legjobban Trump politikája: „ahelyett, hogy a pandémia elleni harc vezetését magára vállalná, igyekszik azt aláásni!” – nyilatkozta a Politico portálnak.

Robert Menendez szenátor profi politikus, aki a külügyi bizottság elnöke szeretne lenni. Ezért sok kérdésben együttműködik a republikánusokkal is. Tavaly például a külügyi bizottság republikánus elnökével, James Risch idahoi szenátorral együtt írt levelet Trumpnak Orbán Viktor látogatása előtt, melyben figyelmeztetik az USA elnökét: a magyar miniszterelnök már csaknem a fékek és ellensúlyok kikapcsolásával irányítja Magyarországot.

Biden demokrácia csúcsot javasol

Ha én leszek az elnök, akkor jövőre demokrácia csúcsot tartunk – hangsúlyozza Joe Biden demokrata elnökjelölt, aki a tekintélyes Foreign Affairs-ben fejti ki álláspontját.

Biden rámutat arra, hogy a liberális demokráciák 1945-ös győzelmére alapult az új világrend, de ezt minden nemzedéknek újra meg újra meg kell védenie.

Harc a korrupció ellen

A magyar miniszterelnök nem véletlenül támogatja Trump elnököt. Joe Biden ugyanis nemzetbiztonsági kockázatnak tekinti a korrupciót és harcot hirdet ellene. Éppúgy mint az adóparadicsomok ellen, ahol a szupergazdagok jelentős része elrejti vagyonát az adózás elől – mint maga Trump.

„Meg kell erősíteni a középosztályt” – hangsúlyozza Joe Biden, aki a szegényekről sem feledkezik meg: „minden amerikainak megfelelő egészségügyi ellátást kell kapnia!”

A NATO fennmaradása az USA nemzeti érdeke

Míg Trump kérdésessé teszi a NATO garanciáit addig Joe Biden kiáll amellett, hogy Amerika védje meg szövetségeseit függetlenül attól, hogy azok mennyi pénzt költenek amerikai fegyverekre.

„Putyin kleptokráciája fél a NATO-tól” – hangsúlyozza Joe Biden, aki Obama idején alelnök volt tehát a gyakorlatból tudja, hogy miről beszél.

„Putyin azt állítja, hogy a liberalizmus elavult, de azért mondja ezt, mert tart annak erejétől!” – írja Joe Biden. Aki szerint az Egyesült Államoknak újra egyesítenie kell a szabad világot és vezetnie kell a a szabadság és a demokrácia erőit.

Mindez nem épp finom figyelmeztetés az illiberális eszmék hirdetőinek, akik Biden szemében Putyin követőinek tűnnek. Márpedig a NATO-t épp annak érdekében hozták létre 71 évvel ezelőtt, hogy elriasszák a szovjet előrenyomulást.

Ha tehát a magyar vezetés az USA stratégiai ellenfeleivel – Oroszországgal és Kínával – jó kapcsolatot ápol miközben gúnyolódik a liberális eszméken, akkor Biden világában nemigen számíthat baráti ölelésekre.

Joe Biden egy kampány beszédben banditának nevezte a magyar miniszterelnököt, akinek nem sok jót ígér, ha a Fehér Házban Joe Biden követi Donald Trumpot.

Trumpnak bankszámlája van Kínában

A New York Times, amely szívből utálja az USA jelenlegi elnökét mai számában rántotta le a leplet  az elnök viselt dolgairól méghozzá az elnökválasztás hajrájában. Azért ennek voltak előzményei is.

Trump 2016-ban kemény kampányt folytatott Kína ellen mondván, hogy a kínaiak elveszik az amerikaiak munkahelyeit. A Fehér Házba kerülve viszont kezdetben Kína barát politikát folytatott. Meghívta a kínai elnököt, aki vendégeskedett is nála. Ő maga pedig a Tiltott város vendége volt – még nem is oly rég. Trump unokája kínaiul tanul, és rendszeresen kínai nyelven üdvözli Hszi Csinpinget és nejét.

Ámde jött a választási kampány, és tanácsadói szerint ezt csakis úgy nyerheti meg ha megint mindenért Kínát okolja. Trump ezért megindította a kereskedelmi háborút miközben biztosította arról Hszi Csinping elnököt, hogy csak átmeneti szigorításról van szó. Ha ő marad a Fehér Házban, akkor újra javulhatnak a két nagyhatalom kapcsolatai.

Miért csak most derült fény a kínai bankszámlára?

A bankszámla tulajdonosa a Trump International Hotels Management vagyis az elnök egyik cége. Trump ezért nem tüntette fel a számlát saját pénzügyi jelentésében. Még üzletember korában próbálkozott Kínában, ahol éppúgy Trump tornyot kívánt építeni mint New Yorkban. A dologból semmi sem lett, de a számla megmaradt. Semmiféle üzletet nem folytattunk 2015 óta Kínával – sietett tudatni Trump cége a New York Times-szal. Az elnökkel kapcsolatban már sokszor felmerül, hogy nem siet különbséget tenni saját üzleti érdekeltségei és az Egyesült Államok érdekei között. Pekingben például vígan üzletelt veje családjának cége akkor is amikor Jared Kushner Trump főtanácsadója lett. A sajtó bírálatára a Kushner cég felszámolta kínai kapcsolatait.

Trump most azzal vádolja Bident, hogy nem képviselné elég határozottan Amerika érdekeit Kínával szemben.

A Kína ellenesség jelen pillanatban mindkét elnökjelölt programjának része, de csak a választások után derül majd ki, hogy valójában mit is akar Biden vagy Trump Pekinggel hiszen a világ második legerősebb nagyhatalmáról van szó. Ráadásul az egyetlen nagyhatalomról, mely leküzdötte  a Covid-19 vírus válságot, és idén pozitív gazdasági növekedést érhet el miközben mind Amerika mind Európa nyakig merül a válságba.

Milyen lesz Biden diplomáciája?

Ha a demokrata elnökjelölt győz, akkor Washington új prioritásokat jelölhet ki – állapítja meg a londoni Financial Times. Sokan mégiscsak csalódhatnak, mert akárki is lesz az USA elnöke, az első számú szempont Amerika érdeke marad. Ez pedig jelenleg azt jelenti, hogy a diplomácia háttérbe szorul, mert az Egyesült Államok 1945 óta a legnagyobb gazdasági válsággal néz szembe.

3D lehet Biden programja

Az első D, a Domestic vagyis a hazai, amely minden mást felülír.

Ez nemcsak azt jelenti, hogy erre koncentrál az új vezetés hanem azt is, hogy mindent ennek rendel alá! A kérdés csak az, hogy mit tekint Amerika érdekének Trump és mit Biden? Egyiküknek sincs stratégiai válságkezelő programja, de az új elnöknek feltétlenül erre kell koncentrálnia, mert ezt várja el tőle a választópolgárok döntő többsége.

Ez azt is jelenti, hogy a gazdasági érdekek felülírnak minden mást hiszen

Amerika gazdaságának újraindulása döntő fontosságú az egész világ számára.

Ebben a kontextusban következik a második D, a Deterrence, az elrettentés.

Ez az USA katonai világhatalmi szerepének fenntartását jelenti. Trump ezt csökkenteni akarja arra hivatkozva, hogy az USA-nak nincs erre pénze. Biden visszatérne a hagyományos amerikai politikához: katonai erőt felmutatni a stratégiai ellenfelekkel szemben. Csakhogy ezek kicsit sokan vannak: Kína, Oroszország, Irán, Észak Korea stb. Egy újabb fegyverkezési verseny kikészítené Amerikát miközben a kínaiak egyre jobban megközelítik az USA gazdasági összteljesítményét.

Kínában a gazdaság 4,9%-al növekedett a harmadik negyedévben miközben a világon mindenütt másutt visszaesés van!

Biden diplomáciájának ezt is figyelembe kell vennie.

A harmadik D, a demokrácia. Ez azt jelenti, hogy visszatérnek a korábbi morális szempontok az amerikai diplomáciában. Emiatt aggódik a magyar miniszterelnök, akivel kapcsolatban Biden a bandita kifejezést használta – nem épp diplomatikusan. Obama elnök idejében a budapesti nagykövetség megpróbálta destabilizálni Orbán Viktor nemzeti együttműködési rendszerét – sikertelenül. Egy demokrácia program keretében erre tehetnek újra kísérletet, de az USA korábbi akcióinak kudarca elgondolkodtathatja a döntéshozókat Washingtonban. Obama elnök meghirdette az arab világ demokratizálását, amely szinte tökéletesen kudarcba fulladt. Kizárólag Tunéziában volt sikeres demokratikus fordulat, de az új rendszer képtelen stabilizálódni jól működő gazdasági alapok nélkül.

Ukrajnában is igen szerény eredményeket tud felmutatni a demokrácia program, mely amerikai támogatással indult Kijevben. Még pénzügyminiszter is érkezett az USA-ból, de neki sem sikerült jól működő piacgazdaságot teremtenie a poszt szovjet korrupciós mocsárban.

Ilyen körülmények között csodát várni Biden diplomáciájától naivitás lenne, de Magyarországon az amerikai elnökváltás olyan következménnyel járhatna, hogy a nemzeti együttműködés rendszere a jövőben nem számíthatna az amerikai nagykövetség támogatására. Ez pedig komoly kihívás a magyar miniszterelnöknek, aki maga is az elmúlt évtizedek legnagyobb gazdasági válságával kényszerül szembenézni nem sokkal a következő választások előtt.

NotPetya – orosz hírszerző hackerek ellen emeltek vádat Amerikában

Az orosz hírszerzés hat tisztje rendszeresen nemzetközi hacker akciókat szervezett és hajtott végre 2015 és 2019 között – állitja az USA igazságügyi miniszterének nemzetbiztonsági helyettese.

John Demers ellenőrzi a kémelhárítást az Egyesült Államokban. Az amerikai sajtó már régóta ír arról, hogy az oroszok – és hozzájuk hasonlóan a kínaiak is – különleges hacker alakulatokat tartanak fenn a hírszerzés kötelékében.

Kezdetben ez az orosz hacker csapat Ukrajnában szervezett akciókat a hibrid háború keretében. Megbénították ideiglenesen Ukrajna elektromos rendszerét és leállt a fűtés is abban az országban, ahol a keleti tartományok nyíltan elutasítják Kijev irányítását és Putyinnal működnek együtt.

NotPetya néven világméretű hacker akció folyt, amely számos országban okozott komoly problémát. Elsősorban az infrastruktúrát támadták: Indiában Mumbai volt a célpont, az ország gazdasági központja. Hollandiában Amszterdam kikötőjét vették célba, amely a legforgalmasabb egész Európában.

Franciaországban Emmanuel Macron került a célkeresztbe, mert Putyin ellenfelét, a szélsőjobboldali Marine Le Pent támogatta az elnökválasztáson.

USA elnökválasztás

A nemzetbiztonsági ügyekkel foglalkozó államtitkár-helyettes elmondta, hogy Pennsylvania államban az egészségügyi rendszert támadták és több gyógyszergyár informatikai rendszerét is leállították.

2016-ban az elnökválasztás idején aktívan beavatkoztak a kampányba – elősegítve ezzel Trump győzelmét. Hillary Clinton, a vesztes, jelentős részben ennek tulajdonította vereségét.

Az amerikai sajtóban rendszeresen írnak arról, hogy Putyin ezúttal is Trumpot támogatja. A Joe Biden elleni támadások jelentős része az orosz hírszerzés információin alapul. Különösen azok, melyek az ifjabb Biden ukrajnai ténykedésével kapcsolatosak.

Putyin megpróbálja destabilizálni a nyugati nagyhatalmakat, és ehhez nyújtanak nagy segítséget a hírszerzés hackerei, akik megmutatják a vetélytársak rendszereinek sebezhetőségét szerte a világon.

Jad Vasem megemlékezés a Roman Polanskit bújtató párról

A Buchala család koldus szegény volt, de befogadták az akkor kilenc éves Roman Polanskit, akinek ezzel megmentették az életét. Édesapja csempészte ki a fiát a krakkói gettóból 1943-ban. Roman Polanski ennél a lengyel parasztcsaládnál vészelte át a holokauszt időszakát, melynek során szinte az egész családja elpusztult.

Két fiatal filmes felkutatta a Buchala család még élő tagjait és összehozta őket a filmrendezővel, aki ma is el tudta mondani: hogy nézett ki a parasztgazdaság Wysoka faluban a világháború idején. A találkozó után Roman Polanski a Jad Vasemhez fordult Jeruzsálemben, hogy posztumusz tüntessék ki a Buchala családot, amely megmentette őt.

„Stefania asszony kockára tette a férje és a három gyereke életét, hogy megmenthessen engem. Bár ők is nélkülöznek, nekem pontosan annyi jutott mint a többi gyereknek. Én is az ő gyerekük lettem, akit Romeknek neveztek.”

– írta Roman Polanski a Jad Vasemnek.

Megemlékezés Gliwicze-ben

A dél lengyelországi város zsidó központjában rendezték meg az ünnepséget, melyen a Buchala házaspár unokája átvette a megemlékező iratot a Jad Vasemtől: „szüleim a legmagasabb fokú humanizmust tanúsították!” – mondta Stanislaw Buchala.

A Jad Vasem több mint 27 ezer keresztény embernek mondott köszönetet azért, hogy a vészkorszakban zsidókat mentettek. Közülük több mint 7000-en lengyelek voltak.

A holokauszt idején több mint 6 millió zsidót öltek meg Lengyelország területén.

A második világháború előtt ebben az országban élt a világ egyik legnagyobb zsidó közössége, de közülük csak pár ezren élték túl a holokausztot. Közülük sokan emigráltak. Roman Polanski sokáig Hollywoodban élt, most Franciaországban dolgozik, de a Jad Vasem megemlékezésre Gliwicze-be utazott, hogy személyesen is köszönetet mondhasson a Buchala családnak, mely megmentette az életét a vészkorszakban.

Amerikai ajánlat az Airbus vita rendezésére

Az USA megszünteti az európai borok és whiskyk büntető vámjait, ha az Airbus visszafizeti az európai államoknak a korábbi több milliárd eurós támogatási pénzeket.

A Reuters értesülései szerint a javaslatot Robert Lightizer kereskedelmi főképviselő még azt megelőzően elküldte az EU-nak, hogy a WTO felhatalmazta volna Brüsszelt egy 4 milliárd dolláros válasz lépésre. A Világkereskedelmi Szervezet szerint ugyanis nemcsak az Airbus kapott szabálytalanul állami támogatásokat, de az amerikai Boeing is. Az USA a maga részéről alkalmazza is a 7,5 milliárd dolláros büntető csomagot az európai borokkal és whiskykkel szemben.

Trump szokás szerint hepciáskodva fogadta a WTO döntését: „ha az európaiak ezt kihasználják, akkor mi keményebben fogunk visszavágni! Remélem, hogy ezt nem akarják!” Mindez persze része a választási kampánynak Amerikában, ahol Trump újra az America First-Amerika mindenekelőtt – jelszóval próbálja meg ledolgozni hátrányát Biden-nel szemben.

Brüsszelben óvatosan fogadták az amerikai kezdeményezést:

„Ez az első eset, hogy ebben az ügyben valamiféle visszajelzés érkezik. Mi már érvekkel szolgáltunk, készek vagyunk a tárgyalásokra”

– mondta egy uniós szóvivő.

WTO döntés

A Világkereskedelmi Szervezet azzal a döntéssel zárta le az Airbus-Boeing vitát, hogy mindkét repülőgépgyártó óriás jogtalanul élvezett állami támogatást. Az európai kormányok alacsony kamatokkal támogatták az Airbust míg Washington adókedvezményeket adott a Boeingnek. Ez még a boldog béke időkben volt, a Covid-19 pandémia mindkét repülőgépgyártó céget a padlóra küldte.

Az Airbus-nak 10 milliárd dolláros plusz veszteséget okozna, ha a kedvezményes alacsony kamatokkal most felszoroznák az árakat – állapítja meg a Reuters. Ezt az európai államok nyilvánvalóan nem fogadhatják el. Egy magát megnevezni nemkívánó uniós tisztviselő ezért az amerikaiak javaslatát „sértőnek” nevezte, és azt mondta: ez csak fokozná a büntetővámok háborúját az USA és az EU között.

Európai szakértők elmondták a Reuters tudósítójának, hogy ezen az alapon a Boeingnek is dollár milliárdokat kellene visszafizetnie az amerikai államnak. Az Európai Bizottságnak az az álláspontja, hogy a WTO döntése a jövőre vonatkozik vagyis visszamenőlegesen nem érvényes.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK