Kezdőlap Világ Oldal 217

Világ

A britek távozása után újra ki kell találni az EU-t

Meg kell erősíteni a keleti és nyugati tagállamok kapcsolatát, és nem szabad megengedni, hogy elmélyüljön a szakadék a nagy államok és a kicsik között – hangsúlyozza vezércikkében a párizsi Les Échos.

A gazdasági portál szerint Nagy Britannia távozása komoly veszteség: a GDP 15%-al, a lakosság pedig 13%-al csökken.

Nagy Britannia összekötő kapocs volt

A keleti tagállamok a briteken keresztül kapcsolódtak az Egyesült Államokhoz, a brit miniszterelnököt sokban a szószólójuknak tekintették. Ennek most vége, de mi lesz ezután? London volt a legelszántabb szószólója annak, hogy minél több egykori szocialista állam kerüljön be az Európai Unióba. Boris Johnson ezért abban bízott, hogy a keleti tagállamok a szövetségesei lesznek a Brexit tárgyalások során. Ez az elképzelés ugyan megbukott, de a magyar és a lengyel szembenállás nyilvánvalóvá vált Brüsszellel. Mindkét ország távolodik az uniós értékektől az illiberális demokrácia irányában – írja a Les Échos.

  • Az eurozóna még mindig félbemaradt vállalkozásnak tűnik hiszen nincsen közös költségvetés.
  • A francia-német együttműködés sincs örök időkre biztosítva.
  • Az EU legyen egyenrangú nagyhatalom az USA-val és Kínával

Ezt javasolja a Les Échos rámutatva arra, hogy ehhez mindenekelőtt közös politikai akaratra lenne szükség. Olyan fontos kérdésekben kellene egységes európai politikát kialakítani mint az egészségügy és a migráció. Azonkívül itt a közös védelem kérdése: az EU-nak a NATO-tól függetlenül katonai nagyhatalommá kellene válnia, de ez Nagy Britannia távozása után lázálomnak tűnik.

Ha az EU nem lesz képes ugrásra ezeken a fontos területeken, akkor csak Ázsia piciny csücske marad, melynek nincs komoly beleszólása a világpolitikába – hangsúlyozza a párizsi Les Échos.

A populisták veresége a Brexit egyezmény

Az utolsó utáni pillanatban megszületett megállapodás Nagy Britannia és az Európai Unió viszonyáról egyértelműen a populizmus vereségét jelenti – hangsúlyozza a német Die Zeit.

A brit Alan Posner azt írta a német hetilapban, hogy Merkel kancellár halogató taktikája végül meghozta az eredményt. Először is hatékonyan blokkolta a magyar-lengyel vétó kísérletet, majd pedig falhoz szorította Boris Johnson kormányát, amely kénytelen volt elfogadni az uniós álláspontot a legtöbb fontos kérdésben.

A német elnökség kettős sikere

Mindkét populista kezdeményezés elbukott: a magyar-lengyel vétó végül nem akadályozta meg, hogy elfogadják az uniós költségvetését és a válságkezelő programot. Boris Johnson pedig hiába jelentette ki, hogy Nagy Britanniát úgy is kiviszi az Európai Unióból, hogy nincs egyezmény, végül kénytelen volt elfogadni egy olyan kompromisszumot, mely az EU elképzeléseit tükrözi.

Nagy Britannia és az EU kereskedelme 1000 milliárd eurós tétel, amely sokkal fontosabb Londonnak mint Brüsszelnek. Ez konkrétan ki is derült amikor a Tesco Londonban csak maximum három tojást tudott adni egy vásárlónak, mert a La Manche csatornát lezárták a Covid-19 mutáns vírusa miatt. Jelenleg is ezerszám vesztegelnek a kamionok Kent grófságban várva a határátkelésre.

Boris Johnson igazából nem is populista hanem opportunista

A miniszterelnök az utolsó pillanatban állt a Brexit támogatói mellé amikor kiszimatolta, hogy ott vár rá politikai karrier. Most viszont azzal kell szembenéznie, hogy a megerősödött nacionalizmus az Egyesült Királyságot magát fenyegetik. A skótok nyíltan zúgolódnak, és népszavazást terveznek, mely kilépésüket eredményezheti az Egyesült Királyságból. Egyúttal pedig Skócia belépését az Európai Unióba!

Mindezt akkor amikor Boris Johnson saját pénzügyminisztere jelentette ki, hogy az ország az elmúlt 300 év legnagyobb gazdasági válságával néz szembe!

Merkel kancellár viszont eredményesen zárhatja a német elnökség félévét, mert sikerült megoldania két súlyos problémát miközben a populisták lényegében veszítettek, mert az EU a közös válságkezelő programmal olyan új utat jelölt ki, mely az integráció elmélyítése felé vezet hiszen az uniós kölcsönökért a tagállamok immár közösen vállalnak felelősséget.

Navalnij munkatársnőjét őrizetbe vették Moszkvában

Az orosz ellenzéki ügyvédje videót tett közzé arról, hogy Ljubov Szobol moszkvai lakását rendőrök szállták meg és a fiatal nőt letartóztatták. Putyin rendőrei azt róják fel Navalnij munkatársnőjének, hogy becsengetett a titkosszolgálat egyik munkatársának lakásába  Moszkvában.

Navalnij szerint ez az FSZB tiszt részt vett az ő megmérgezésében még augusztusban. Az orosz ellenzéki szerint Konsztantin Kudrjavcev az FSZB vegyi fegyver szakértője, aki az ő alsónemüjét mérgezte meg Novicsok idegméreggel.

Az orosz titkosszolgálat természetesen mindent tagad, de Németországban hitelt adnak Navalnij állításainak. Annál is inkább, mert megvizsgálták az orosz ellenzékit, aki Merkel kancellár kérésére jutott ki Oroszországból, és megállapították szervezetében a Novicsok idegmérget, melyet gyakran alkalmaz az orosz titkosszolgálat.

Uniós fekete lista

A balul sikerült mérgezési kísérlet miatt német javaslatra az Európai Unió tilalmi listára tette az FSZB hat magas rangú tisztjét, köztük a belbiztonsági főnököt. Oroszország hasonló intézkedéssel reagált.

A hét elején Navalnij beugratta az orosz titkosszolgálatot, amely részleteket adott ki a mérgezési kísérlettel kapcsolatban. Az Európa Tanács vizsgálódik  az ügyben, és ennek Moszkvában nem igazán örülnek.

Európában hiány lehet a Covid-19 vakcinából

Németországban sőt az egész Európai Unióban kevésnek bizonyulhat a Pfizer-BioNtech védőoltás, melyet Mainzban fejlesztettek ki – állapítja meg a Der Spiegel összeállítása.

Kezdetben csak 400 ezer vakcina érkezik Németországba – jelentette be az egészségügyi miniszter. Később, márciusban jön a java: 11-13 millió. Ehhez képest az USA-ban a következő 2-3 hét során körülbelül 20 millió ember kaphatja meg a védőoltást. A tervek szerint március végére már 100 millió amerikai lehet beoltva méghozzá kétszeresen ahogy az a védelemhez szükséges.

Maga Merkel irányítja a kampányt

A kritikus helyzetben a kancellár asszony vette kézbe az ügyet. Erről mindenki meggyőződhetett amikor a nyilvánosság előtt Angela Merkel beszélgetést folytatott a védőoltás felfedezőivel, azzal a török házaspárral, akik Mainzban rekord idő alatt értek el eredményt. A kancellár asszony rámutatott arra, hogy Németország egy bevándorló párosnak köszönheti azt az életmentő vakcinát, amely leküzdheti a Covid-19 járványt.

A probléma azonban az, hogy az EU túlságosan keveset rendelt a Pfizer-Biontech védőoltásból, mások megelőzték mint Nagy Britannia és az USA. Ennek eredményeképp csak jövő őszre várható, hogy a lakosság 60%-a megkapja a védőoltást Németországban. Így előfordulhat, hogy jövő ősszel sőt télen is szükség lesz intézkedésekre a járvány ellen!

Miért? Európai szolidaritás

A gazdag államok megígérték Brüsszelnek, hogy közösen indítják a nagy oltási kampányt. Vagyis az olyan szegény tagállamok mint Románia nem kerülhetnek hátrányba Németországhoz képest. Ha Berlin maga vásárolja meg a szükséges vakcina mennyiséget Németországnak, akkor előnybe került volna a többiekkel szemben, de ezzel gyengítette volna az uniós kohéziót.

A virológusok szerint a lakosság legkevesebb 60%-át kell beoltani ahhoz, hogy a járványt megfékezzék. Ez 100-120 millió vakcinát jelent, mert a Pfizer – Biontech védőoltásból kettő kell.

Az EU 1,3 milliárd védőoltást rendelt, de különböző cégektől

Németország ennek a 18,6%-ra jogosult, mert a lakosság arányában osztják el a vakcinát. Jelenleg két vakcina van: a Pfizer-BioNtech és a Moderna. Az előbbit már elfogadta az EU, az utóbbit január 6-án engedélyezhetik. Ez 45+15 millió védőoltást jelent az első félévben Németországban. Édeskevés!

Mi van a négy másik gyógyszergyárral?

Az első félévben közülük csakis az amerikai Johnson&Johnson ígér eredményt márciusra. A másik három csak későbbre.

Németország három uniós állammal leszerződött az Astra Zenecaval 400 millió vakcinára. Aztán augusztus és október között az EU is szerződést kötött velük, a Johnson&Johnsonnal és a Sanofival. Érdekes módon a BioNtech-kel és a Modernaval akkor még nem pedig nekik voltak a legígéretesebb kísérleteik. Az USA viszont már júliusban leszerződött 600 millió vakcinára a Biontech-kel és 500 millióra a Modernaval. A cégek pedig egyértelművé tették: aszerint szállítanak, hogy ki mikor szerződött velük!

Az EU csak 200 millió vakcinára szerződött a BioNtech-kel, melyet kiegészít egy 100 milliós opció. A Németországban működő cég felajánlotta, hogy 500 millió védőoltást szállít az uniónak, de Brüsszel valamiért elutasította ezt az ajánlatot!

Jens Spahn német egészségügyi miniszter elszántan lobbizott a BioNtech mellett, de veszített, mert a franciák és néhány más állam a Sanofira tett.

Ugyanez történt a Moderna esetében is – írja a Der Spiegel. Az amerikai cég francia vezérigazgatója 300 millió plusz vakcinát ajánlott , de nem kértek belőle. Így maradt a 80 milliós rendelés plusz egy 80 milliós opció.

Közben pedig a Sanofi kénytelen volt jelezni: csak a jövő év utolsó negyedévére  lesz vakcinája!

Miután az EU rájött arra, hogy a BioNtech és a Moderna a nyerő, gyorsan megrendelte a 100 illetve 80 milliós opciót. A baj az, hogy ez már csak a második félévben érkezhet.

„Németország vásároljon közvetlenül a gyógyszergyáraktól!” – javasolja a kormányon levő szociáldemokraták egészségügyi felelőse.

A BioNtech rohamtempóban épít egy új gyárat Marburgban Németországban. Erről beszélt Merkel kancellár a török házaspárral akkor amikor a nyilvánosság már nem követhette az eszmecserét. Közben az USA újabb 100 millió vakcinát rendelt a Pfizer-BioNtech védőoltásból. A főnök először nemet mondott mondván: teljes kapacitással termelnek, és csak a második félévre vállalnak rendelést. Azután visszakozott, és folynak a tárgyalások. Mindez azt mutatja, hogy globális verseny folyik a Covid-19 vakcináért, és aki lemarad, az csak később jut ki a pandémia válságból – írja a Der Spiegel.

Életfogytiglan az antiszemita merénylőnek

Jom Kippur napján támadott meg egy zsinagógát Halle városában a német fiatalember, aki két embert megölt és sokat megsebesített. Stephan Balliet semmiféle lelkiismeretfurdalást sem mutatott a per során, melynek végén életfogytig tartó börtönre ítélték. Legkorábban tizenöt év múlva szabadulhat.

A szélsőjobboldali merénylő azt az ausztrál  terroristát követte, aki mecsetek ellen támadt Új Zélandon. Ott több mint ötven ember halt meg.

Halle zsinagógájában 52 ember imádkozott Jom Kippur napján, de a terrorista szerencsére nem tudta kifeszíteni a zsinagóga ajtaját. Ezért vaktában kezdett el lövöldözni.

Két ember meghalt és sokan megsebesültek.

A terrorista a pert szélsőséges nézeteinek népszerűsítésére akarta kihasználni, ezért a bíró többször rendre utasította.

Németországban ez volt a legsúlyosabb következményekkel járó antiszemita merénylet a második világháború óta. Épp ezért óriási figyelem követte a pert. A németországi Zsidó Tanács üdvözölte a szigorú ítéletet, és megköszönte a bíróságnak, hogy szakmailag kifogástalanul járt el amikor életfogytig tartó börtönre ítélte az antiszemita merénylőt Németországban.

Mindenki tart az új Covid mutánstól

Államok sora zárkózik el Nagy Britanniától, ahol új tipusú Covid-19 variánst találtak.Európa beteg embere lett az Egyesült Királyság, ahol Boris Johnson miniszterelnöknek nagyon kis karácsonya lesz…

Élelmiszer hiány várható az ünnepekre – közölte a Sainsbury kiskereskedelmi üzletlánc azt követően, hogy Franciaország is lezárta határait a britek elől a Covid-19 új, a korábbinál veszélyesebb változata miatt. Mind Boris Johnson kormánya mind pedig az EU brüsszeli bizottsága hétfőn próbál úrrá lenni a káoszon, amely Európa beteg emberét, Nagy Britanniát fenyegeti. A franciák ígérik: feloldják a határzárat, de félő, hogy a káosz sokáig elhúzódik …

Boris Johnson szombaton közölte kissé meglepett honfitársaival, hogy sokaknak le kell mondaniuk karácsonyi elképzeléseikről, mert a Covid-19 járványban olyan vírus variációt találtak, amely fertőzőbb az alap változatnál. Emiatt London városát lezárták. Az eredmény: a határidő lejárta előtt ezerszámra hagyták el a fővárost a brit polgárok. A sajtó beszámolója szerint a világháború óta nem volt ilyen menekült invázió Londonból, melyet akkor a Lutwaffe bombái fenyegettek, most viszont a vírus.

Mit lehet tudni a vírus variánsáról?

23 eltérést regisztráltak vagyis ez az új variáns másképp juthat be a sejtbe és más változásokat is okozhat. A brit egészségügyi hatóságok hangsúlyozzák: nem igazán új jelenségről van szó! Sok országban már jelen lehet ez az új vírus variáns, csak épp Nagy Britanniában alaposabban elemzik az eseteket. A britek elsőként engedélyezték a Pfizer-Biontech védőoltást, és ennek során tüzetesen megvizsgálták azt, hogy a Covid-19 vírus milyen módon juthat be a szervezetbe, és ott milyen károsodásokat okozhat.

Európa beteg embere

Ezzel a címmel foglalja össze a kaotikus helyzetet a Daily Mirror. A lap közli azoknak az államoknak a listáját, melyek elzárkóznak a Nagy Britanniából érkezőktől a Covid-19 vírus új variánsa miatt. A legfájdalmasabb döntés a francia. A Sun című bulvárlap ezért ilyen címet adott a krízis beszámolónak: „a franciák nem ismernek kegyelmet!” A csatorna alagút és a kikötők lezárása súlyos csapás a brit exportnak és importnak. Ezzel a kormányzat is tisztában van. 48 órára lezárták a doveri kikötőt. A kormány igyekszik a Dover-London utat biztosítani a fontos szállítmányoknak. Ebben a kezére játszik az, hogy a Brexit miatt amúgy is arra készült, hogy január elsejétől teljesen új helyzet áll elő.

A Brexit tárgyalások egyébként hétfőn folytatódnak. Ahogy Michel Barnier jelezte a hétvégén: döntő periódusban vagyunk! De hát eredmény nincs.

Jelen pillanatban enélkül is teljes a káosz Kent grófságban, ahol véget nem érő dugó alakult ki. Ezért minden teherautót és kamiont másfele irányítanak – számol be a Reuters hírügynökség. A Jordon Freight brit logisztikai cég főnöke elmondta a Reutersnek, hogy a francia döntés hosszú távra felboríthatja az egész forgalmat. A kontinensről ugyanis kevesen mernek majd Nagy Britanniába indulni, mert tartanak attól, hogy a francia hatóságok feltartóztatják őket a La Manche csatornánál. Mindez megmaradhat január elseje után is – nyilatkozta a logisztikai főnök a Reuters-nek.

Közben Franciaország közlekedési minisztere tudatta a világgal: olyan egészségügyi protokollt dolgozunk ki, amely lehetővé teszi a szűrést a határokon. Ily módon hamarosan újraindulhat a forgalom Franciaország és Nagy Britannia között.

A káosz befolyásolja a Pfizer-BioNtech védőoltás érkezését is Nagy Britanniába hiszen a vakcinát Belgiumban gyártják a csatorna túloldalán. A brit kormány közölte: amennyiben fennakadás lesz a védőoltás szállításának ügyében, akkor katonai repülőgépekkel oldják meg a problémát.

Kiesett az ablakon az orosz vakcina egyik kifejlesztője Oroszországban

Egy toronyház tizennegyedik emeleti ablakából esett ki és zúzta halálra magát az egyik leghíresebb orosz gyógyszer kutató, aki korábban Skóciában is dolgozott. A 45 éves Alekszandr Kaganszkij fontos szerepet játszott az orosz koronavírus vakcina kifejlesztésében is.

A tudós Szentpéterváron veszítette életét – tisztázatlan körülmények között. Egyes tudósítások szerint öngyilkos lett, mások szerint viszont leszúrták és azután kidobták az ablakon. A rendőrség szerint gyilkosság történt, egy férfit őrizetbe is vettek.

Alekszandr Kaganszkij jelenleg Vlagyivosztokban dolgozott, az ottani gyógyszer kutató központot vezette, de gyakran megfordult Moszkvában és Szentpéterváron is. Korábban 13 esztendőn keresztül Skócia fővárosában Edinburgh-ben kutatott az orosz tudós, akinek fontos szerep jutott az orosz vakcina kifejlesztésében.

Beoltották-e már Putyin elnököt?

A Covid-19 vírus második hulláma óriási pusztítást végez Oroszországban. Ezért Moszkvában megkezdték a tömeges védőoltást. Egy nyugati lap tudósítója megkérdezte Putyin szóvivőjét: az elnök megkapta már a védőoltást? A válasz: bizonytalan hatású szerektől óvjuk elnökünket! Putyin mindenkitől elzárkózva egy bunkerben él a Covid-19 járvány kezdete óta.

A titkosszolgálat kezeli a járványt orosz földön

Hírek szerint Putyin elnök rájuk bízta a védekezés megszervezését. Az eredmények egyelőre nem lenyűgözőek, de nemigen lehet megbízható adatokhoz jutni, mert ezt viszont kiválóan kontrollálja a titkosszolgálat. A sajtó még a korábbinál szigorúbb ellenőrzés alá került. Senki sem készíthet riportot vagy interjút az egészségügyi dolgozókkal a titkosszolgálat engedélye nélkül. Nem kizárt, hogy a Skóciában élt orosz professzor ezt a tilalmat sértette meg.

A Covid-19 vírus járvány első hullámában már kiesett egy orvos egy kórház ablakán. Ő azt kifogásolta, hogy az egészségügyi személyzetnek nincs megfelelő védőfelszerelése. Miután az orvos is megkapta a fertőzést a kórházban, külön szobába került. Onnan esett ki az ablakon, ahogy Oroszországban ez már szokás, ha valaki bírálja Putyin elnök rendszerét …

Magyarországot, Lengyelországot és Törökországot felfüggesztheti a NATO 

A New York Times-ban mondja el véleményét Robert Gates, az USA egykori hadügyminisztere. Gates republikánus és demokrata elnök alatt is szolgált vagyis kifejezi a washingtoni konszenzust, mely Trump előtt nem pártosan ítélte meg az Egyesült Államok stratégiai érdekeit.

Az első számú célpont Erdogan

A törökök populista vezérének Robert Gates elsősorban azt veti a szemére, hogy az oroszoktól vásárolt rakéta elhárító rendszert, mely nem kompatibilis a NATO-val. Ráadásul azzal jár, hogy az orosz kiképző tisztek megjelennek a törökök katonai támaszpontjain, ahol amerikai gépek is állomásoznak. Ez olyan lehetőséget teremt az orosz hírszerzőknek, melyet az USA mindenképp el akar kerülni. Trump egy darabig mentegetni próbálta Erdogant, de végül a szankciók mellett döntött.

A török „szultán” ahogy hívei nevezik ezenkívül katonailag igen aktív külföldön is: Szíriában, Líbiában, Hegyi Karabahban. Mindez nehezen egyeztethető össze a NATO érdekeivel. Arról nem is beszélve, hogy a Földközi tengeren potenciális katonai konfliktus alakulhat ki, ha a törökök flottája továbbra is erővel próbálja meg Törökország tengeri jogait védelmezni a Ciprus körüli tengeralatti földgáz lelőhely térségében.

Magyar-lengyel párhuzam

Washingtonban eddig sohasem kezelték hasonló módon Erdogan elnököt, Orbán Viktort és Jaroslaw Kaczynskit. Azzal, hogy a veterán ex hadügyminiszter párhuzamot von közöttük , komoly fenyegetést fogalmaz meg a magyar és a lengyel kormánnyal szemben.

Erdogan ellen a török hadsereg puccsot kísérelt meg- nem is nagyon titkolt amerikai támogatással. A puccs központja az incirliki légitámaszpont volt, ahol az USA harci gépei is állomásoznak. Erdogan emberei leverték a puccsot, és épp nemrégiben ítélték el életfogytiglanra a magas rangú katonai szervezőket.

Robert Gates utal arra, hogy Joe Biden külpolitikája a jövőben fokozottan kíván támaszkodni a nem katonai eszközökre.

Példaként említi azt, hogy Németországot felelősségre akarják vonni az Északi áramlat 2 orosz földgáz vezeték miatt. Vagyis az orosz kapcsolatokat jóval szigorúbban ítélik meg mint Trump idején. Ez pedig rossz ómen Orbán Viktornak, aki épp nemrég fogadta a Roszatom vezetőjét Budapesten.

Az USA stratégiai ellenfélnek tekinti Oroszországot és Kínát. Lengyelország esetében ez kisebb probléma hiszen Varsó külpolitikája mindig is követte a washingtoni vonalat. Ámde Budapesten más a helyzet. Pompeo külügyminiszter hiába járt Magyarországon: nem sikerült a magyar kormányt lebeszélni arról, hogy a Huawei vezesse be az 5G rendszert. A magyar-kínai kapcsolatok igen intenzíven a diplomáciában és a pénzügyekben. A magyar nemzeti bank elnöke évente többször is felkeresi Kínát – és erről nemigen tájékoztatja sem a közvéleményt sem pedig a szövetségeseit. Trump idejében mindez nemigen jelentett gondot, de Joe Biden változást hoz a téren. Erre figyelmeztet Robert Gates ex hadügyminiszter a New York Timesban.

Mit lehet tenni a renitens államok ellen? Fel lehet őket függeszteni a NATO-ban! Magyarországot már eddig is gyakran kihagyták a fontos beszélgetésekből, ha az Oroszországot érintette, mert az USA-ban nem bíznak abban, hogy nem szivárognak ki ily módon információk. A magyar diplomáciának tehát a jövőben ugyancsak nehéz dolga lesz, ha meg akarja őrizni jó kapcsolatait Moszkvával és Pekinggel miközben fő szövetségese, az USA szemben áll Oroszországgal és Kínával.

A luxuscikkek piaca Kínán kívül mindenütt mélyponton

48%-os növekedésre számít az idén a luxuscikkek piacán az Alibaba. Az internetes kereskedő óriás szerint a pandémia ellenére az év végére  elérheti a 346 milliárd jüant a luxus piac Kínában – ez 52,9 milliárd dollárnak felel meg.

Miközben a világon mindenütt visszaesik a méregdrága luxus cikkek forgalma addig Kínában villámgyors növekedés tapasztalható. Ennek megfelelően Kína részesedése a globális luxus piacon 11%-ról 20%-ra nő!

Ha nem mehetek Párizsba akkor legalább Diort vásárolok a neten

Míg a járvány előtt a gazdag kínaiak külföldre utaztak, hogy bevásároljanak addig most maradt a világháló. Ott vásárolni nem veszélytelen, mert a hatalom éber figyelemmel kísér: ki mit vásárol és mennyiért. A korrupció ellenes nyomozók azután kínos kérdéseket tehetnek fel. Ennek ellenére a kínai szupergazdagok vásárolnak, de kevesebbet mint korábban. 35%-al csökken a luxus költekezés a gazdag kínaiak között az Alibaba becslései szerint. Csakhogy míg korábban külföldön költöttek erre, most maradt a szigorúan ellenőrzött hazai piac. A globális piacon viszont visszaesést eredményezett a Covid-19 járvány. Az Alibaba szerint 23% lehet a visszaesés mértéke a világon.

Bosszú vásárlás

Az egyik oka a hazai vásárlási boomnak az utazási lehetőségek hiánya – írja a CNN portál. A másik pedig az úgynevezett bosszú vásárlás. Az elzárás Kínában különösen brutális volt: Vuhanban, a járvány gócpontjában szinte lélegzetet sem vehetett a 10 millió városban rekedt kínai. Amint véget ért a zárás, rohantak vásárolni, hogy kárpótolják magukat az elmúlt hónapok nélkülözéséért. Ráadásul ebben az időszakban a pénzük is felgyűlt, mert nem volt mire költeni.

A kormány is ráerősített erre: a belső fogyasztást szánják húzóerőnek míg korábban az exportot favorizálták. Kuponokat osztogattak a lakosságnak , amely ezeket akár luxus cikkek vásárlására is felhasználhatta- utal rá az Alibaba jelentése.

Európa leggazdagabb embere immár Kínát figyeli

Bernard Arnault, a világ legnagyobb luxus cégének, az LVMH ura végül is azért döntött a Tiffany megvásárlása mellett, mert rájött arra, hogy az amerikai cég ékszereit imádják a kínaiak. Az LVMH pénzügyi főnöke örül is a kínaiak vásárlási kedvének, de annak nem, hogy nem Párizsban vásárolnak:

„A kereslet szempontjából semmi okunk az aggodalomra. Örülünk is neki nagyon. De az, hogy a kínaiak nem utazhatnak külföldre vásárolni hosszabb távon hatással lesz a forgalmunkra” – nyilatkozta a CNN portálnak a francia luxusóriás pénzügyi igazgatója.

Luxuscikkeket is online vásárolnak

Az Alibaba dörzsöli a kezét, mert a Covid-19 járvány hihetetlen mértékben felgyorsította az átállást az internetes kereskedésre Kínában is. Még a méregdrága luxuscikkeket is egyre inkább online vásárolják a kínaiak. Ráadásul a szokások a járvány után is megmaradnak. Az Alibaba felmérése szerint a kínaiaknak csaknem a 40%-a a jövőben is online akarja intézni luxuscikk vásárlásait.

Jövőre is jó évre számítanak

Míg a világ legnagyobb része még jövőre is gazdasági gondokra számít, Kínában már biztosra veszik a fellendülést. Ennek megfelelően a luxus termékek piacának jövője is biztosítva van az 1,4 milliárd lakosú országban, ahol a lakosságnak még csak az 5-10%-a engedhet meg magának ilyen luxust.

Jövőre 30%-al növekedhet a luxuscikkek forgalma a kínai piacon, ahol arra számítanak, hogy 2021-ben már sokan utazhatnak külföldre vásárolni. Ettől függetlenül a szakértők arra számítanak , hogy öt éven belül Kína lesz a világ legnagyobb luxusáruk piaca – írja az Alibaba jelentése alapján a CNN portál.

Az Adidas eladhatja a Reebokot

A németek sportszer óriása az Adidas a 2006-ban megvásárolt Reebok márka eladását fontolgatja,  mert a megvásárlás óta a brand elveszítette értékének felét, és az észak-amerikai eladások se alakultak jól az idén pedig ez a Reebok fő piaca.

Az Adidas 3,8 milliárd dollárt fizetett a Reebokért. Akkor az NBA népszerűsége miatt ez nagyon jó üzletnek látszott. Az amerikai profi kosárlabda azóta is felfelé ívelt egészen a vírusválságig – csakhogy már Adidas márkával.

Most a német cég vezérkara közölte: ötéves stratégiai programjuk keretében veszik fontolóra a Reebok eladását. Már jelentkeztek is vevők mint például a Permira, melynek tulajdona a Dr. Martens cipőgyár – írja a BBC portál.

Tavaly még elég jól ment a bostoni Reeboknak: az eladásai 4%-al 1,7 milliárd dollárra nőttek. Mindez az Adidas birodalom eladásainak a 7%-a volt csupán.

A brand sem a régi

Miután az NBA-t a Reebok átadta az Adidas-nak, a harcművészetek reklám cégével -Ultimate Fighting Championship – kötött 70 millió dolláros szerződést. Csakhogy ez is lejáróban…

Múltja van a Reeboknak: 1982-ben ők álltak elő az első nőknek készült szabadidős sportcipővel. A Reebok Freestyle cipők hódítottak a női piacon, ahol az aerobic akkor vált tömegmozgalommá, de azóta sem sikerült felülmúlni a kezdeti sikereket…

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK