A párizsi Libération szerint idén nagyon felgyorsulhat az uniós integrációs folyamat, mert a britek kiválása után eltűnt a legfőbb a akadály. Újra a francia-német tandem diktálja a tempót, és ezt nem tudják megkontrázni sem a fukar tagállamok sem pedig az illiberális keleti államok.
Eddig ugyanis a britek védőernyőt jelentettek a francia-német tandem ellenfeleinek, akik ezt ki is használták. A kelet-európai populista vezetők nagyon fontos szövetségest veszítettek el Boris Johnsonnal. Ráadásul Trump is megbukott vagyis fokozódik az alkalmazkodási kötelezettség a francia-német tandemhez.
Merkel uniós végrendelete
A Libération arra hívja fel a figyelmet, hogy a távozó német kancellárt hihetetlen mértékben felgyorsította az integrációs folyamatot azzal, hogy közös adósság vállalására vette rá mindenekelőtt honfitársait majd pedig a vonakodó uniós tagállamokat. A jelentős összegű közös adósság ugyanis olyan érdek közösséget teremt, amely az integráció felgyorsítása mellett hat – függetlenül a tagállamok pillanatnyi helyzetétől vagy épp a vezetők nyilatkozataitól.
Az USA egysége épp a Hamilton hatás következtében jött létre a tizennyolcadik század vége felé amikor a brit uralom alól felszabaduló észak-amerikai gyarmatok közös adósságot vállaltak. Hamilton pénzügyminiszter ezzel érte el, hogy a gyarmati sorból felszabaduló államok létrehozzák az USA-t, amely azután a globalizált világ meghatározó gazdasága lett.
Barnier jóval realistább mint a Libération
A Brexit francia főtárgyalója, aki az uniós érdekeket hatékonyan képviselte, úgy nyilatkozott a párizsi Le Figaronak, hogy el kell felejteni azt: a francia-német tandem mindenható az Európai Unióban. Michel Barnier kiemelte: Ursula von der Leyen asszony rájött erre, és folyamatosan informálta mind a 27 tagállamot nemcsak Párizst és Berlint. Ezzel megakadályozta azt, hogy a britek megtörjék az uniós egységet, és gyengébb pozícióban lévén kénytelenek voltak engedni.
Michel Barnier, aki az EU-ból nyugdíjba megy, úgy nyilatkozott, hogy francia politikusként kívánja folytatni pályafutását. A párizsi sajtó szerint, ha Franciaország következő köztársasági elnökét Nicolas Sarkozynek hívják majd, akkor könnyen elképzelhető, hogy a miniszterelnök nem lesz más mint Michel Barnier.
Sok figyelemre méltó eleme volt Angela Merkel utolsó újévi köszöntőjének a német köztelevízióban. Ezek közé tartozott, ahogy fejből, kifogástalanul mondta ki ezt a két török személynevet, amelyet vele együtt immár az egész ország ismer.
Két, török bevándorlók gyerekeként már Németországban született tudós és üzletember, a Rajna-parti Mainzban működő BioNtech cég tulajdonosai és vezetői, akik közül a férj, Şahin a mainzi egyetem professzora, a feleség, Türeci pedig munkatársa. Az ő, korábban rákgyógyszerekre specializálódott vállalkozásuk fejlesztette ki és gyártja az amerikai Pfizer óriáscéggel együttműködve az elsőként piacra és alkalmazásra került koronavírus-vakcinát.
Azt is megemlítette köszöntőjében Merkel, hogy a két tudós-üzletember azt is elmondta neki, hogy hatvan különböző nemzetiségből kerülnek ki a cég dolgozói, akikkel ezt a világra szóló eredményt elérték. A vezetők, ismétlem, migránsok, pontosabban, a migránsok második generációjához sorolt két muzulmán ember, akik Németországban élnek és alkotnak. Ugyanaz a Merkel kancellár büszkélkedik el utolsó újévi köszöntőjében az ő teljesítményükkel, aki öt évvel ezelőtt meghozta tizenhat éves kancellárságának legjelentősebb, legemberibb és legtöbbet támadott döntését a szíriai háború elől menekülők bebocsátásáról.
Legemberibb, és ugyanakkor bölcs döntését. Öt év elteltével annak a közel egymillió menekültnek egyharmada már stabil egzisztenciát szerzett Németországban, vagyis dolgozik, adót és társadalombiztosítási járulékot fizet, további százezrek tanulnak, és közülük is, mint a bevándorlók korábbi generációiból, szakmunkások, mérnökök, feltalálók is kikerülnek majd, meg persze orvosok, pedagógusok, rendőrök, katonák, szakácsok, felszolgálók, kutatók. Németország gazdagabb lesz tőlük. Persze, vannak köztük, akik nem tudnak egzisztenciát teremteni, és közülük egyesek bűnözőkké válnak. Arányaiban nem többen, mint a hasonló társadalmi helyzetű németek vagy kelet-európai bevándorlók közül.
A német hivatalosság nem migránsoknak nevezi őket, hanem migrációs hátterű honfitársaknak (Mitbürger mit Migrationshintergrund).
Az együttélésnek persze megvan a kockázata, megvannak a nehézségei, de hatalmas előnyei vannak: hozzájárulnak a költségvetés és a társadalombiztosítási kassza egyensúlyához (hiszen a bevándorlók jellemzően többet fizetnek be oda, mint amennyit igénybe vesznek minden fejlett országban), és amely szempontból Türeci és Şahin professzor példája különösen fontos: hozzájárulnak a fogadó ország innovációs képességéhez.
Időnként még idézni szoktuk István király intelmét arról, hogy érdemes befogadni az idegeneket, mert a sok kultúrájú ország az erősebb.
A világ innovációs folyamatainak központja ma is Észak-Amerika és Nyugat-Európa, s ezek a régiók a kapitalista gazdasági forma mellett valóban a sokféle kultúra találkozásának, a multikulturalizmusnak köszönhetik erejüket. Kiváltképp szembetűnő e tekintetben a magyar kormányzati politika kisszerűsége: a ragaszkodás a társadalom etnikai és vallási homogenitásához, a bevándorlás harsány elutasítása, amit identitásának legfontosabb elemeként hirdet itthon és nemzetközi kapcsolataiban. Pedig az első Orbán-kormány idején Orbán és Kövér még tisztában volt azzal, hogy a fogyatkozó népességű ország nem nélkülözheti a bevándorlást, és ennek tudatában készíttettek hozzáértő szakemberekkel demográfiai koncepciót.
De azután jött a Charlie-Hebdo merénylet, és Orbán a maga vitathatatlan politikai ösztönével felismerte, hogy az idegenellenességre hatalompolitikát építhet, s mindent ennek a szempontnak rendelt s rendel mindmáig alá. Ellenzéke pedig azzal keres ellenszert erre, hogy maga is esküdözik: nem akar bevándorlókat, kormányra jutása esetén sem nyúlna a Kerítéshez. Akiknek ezzel üzen – a választási sikerhez megnyerni kívánt választóknak –, azok persze nem hiszik el neki.
Miért ez jut eszembe a most zárult évről? Csak azért, mert ahogy Merkel kancellár pályafutásában összetartozik 2015, a szír menekültek bebocsátásának éve és 2020, a koronavírus-járvány éve, amikor a migrációs hátterű tudós-üzletemberek cége nyújtja Európának és a világnak az első alkalmazható vakcinát a járvány leküzdésére, a magyar politikában is összetartozik 2015, Orbán gonosz döntésével és 2020 a katasztrofális járványpolitikával és az ellenzék immár közmondásos gyávaságával.
A nyugati világban sok kétség van a Szputnyik V Covid-19 védőoltással kapcsolatban. Az Európai Unió nem is javasolja a polgárainak.
Szerbia, bár az Európai Unióba készül, az év végén engedélyezte az orosz vakcina felhasználását. Belgrádban az állami gyógyszer ügynökség jelezte: egyelőre 2400 vakcina érkezett Oroszországból Szerbiába. „Minden szükséges vizsgálatot elvégeztünk”- tudatta a világgal a gyógyszer ügynökség Belgrádban.
Mit lehet tudni az orosz vakcináról?
Egyrészt azt, hogy nem végeztek el kellő számú kísérletet illetve nem dokumentálták ezeket nyugati szabványok szerint. Másrészt menet közben kiderült: az orosz hatóságok félrevezették a világot: háromszor annyi a vírus halottak száma mint amennyit eddig beismertek!
Harmadszor: az orosz vakcinát nem adták be Putyin elnöknek, akit különleges buborékban óvnak a Covid-19 járványtól.
Negyedszer: a vakcina egyik kutatója kiesett egy toronyház ablakából Szentpéterváron. A neves tudósnak állítólag kétségei voltak a vakcina hatékonyságával kapcsolatban. Ezeket a kétségeket egyelőre csak kollégáival osztotta meg, de arra készült , hogy megossza gondjait a világhálón.
Szerbia Putyin legjobb szövetségese
Oroszország egyre másra veszítette el a szövetségeseit a Balkánon. Egyes államok mint például Románia kifejezetten ellenséggé vált: az USA legfontosabb katonai támaszpontja lett a térségben. Szerbia viszont fenntartja hagyományosan jó kapcsolatait Oroszországgal, amely mindenkinek kínálgatja Covid-19 védőoltását, de egyelőre nem túlságosan eredményesen.
Szerbia – éppúgy mint Magyarország – a Pfizer-BioNtech vakcinával kezdte meg a tömeges oltási kampányt.
Ki mire költi az uniós pénzeket? A brüsszeli bizottság alelnöke, aki az EU igazságügyi biztosa, úgy nyilatkozott a német Tagesspiegelnek, hogy Magyarországgal és Lengyelországgal kapcsolatban már 2021-ben megindulhatnak a vizsgálatok a jogállam leépítése miatt.
Vera Jourova szerint semmiképp sem vesz igénybe hosszú időt az a folyamat, hogy az Európai Bíróság elbírálja az uniós csúcson megszavazott okmányt. A nyilatkozat különösen rossz hír a magyar kormánynak, amellyel szemben komoly a gyanú: a miniszterelnök lojalitás alapján osztogatja az európai pénzeket!
A párizsi Le Monde például megírta az Átlátszóra hivatkozva: Mészáros Lőrinc hatalmas vagyonából több mint 800 millió euró uniós pénz! Valószínűleg egyetlen uniós polgár sem profitált ilyen nagy mértékben az uniós pénzekből.
Jourova fekete listán
A magyar kormány már korábban megszakította a kapcsolatot a biztos asszonnyal. Jourova ugyanis cseh történelmi tapasztalatok alapján utalt arra, hogy jól ismeri a rendszert, mert ő maga is kommunista diktatúrában nőtt fel éppúgy mint a magyar miniszterelnök.
A magyar kormányfő kérte Ursula von der Leyen asszonytól Jourova felmentését, melyet természetesen a brüsszeli bizottság vezetője megtagadott.
Így Orbán Viktornak azzal kell szembesülnie, hogy még a 2022-es választások előtt indulhatnak vizsgálatok korrupciós ügyekben. Annál is kellemetlenebb ez a magyar miniszterelnök számára, mert Jo Biden nemzetbiztonsági tanácsadója úgy nyilatkozott, hogy a populista vezetők elleni harcban a korrupció leleplezése a leghatékonyabb fegyver.
Hiába minden hatékonysági vizsgálat a kínai oltóanyagra váró mintegy száz szegény ország polgárai kevéssé bíznak a kínai oltóanyag hatékonyságában és nagyon enyhének nevezett mellékhatásaiban – olvasható a Bloomberg platformján.
A kínai Covid-19 oltásokat tesztelő fejlődő ország közül kevesen közelállóbbak Peking számára, mint Pakisztán. A világjárvány előtti években Kína közel 70 milliárd dollárt fordított a dél-ázsiai országban utakra, vasutakra és erőművekre.
Pakisztánban két kínai vakcina klinikai teszt vizsgálata folyik, olyannyira, hogy még a magas rangú kormánytisztviselőket is beoltották. Mégis az ország legnagyobb városában, Karacsiban – valamint Indonéziától Brazíliáig terjedő más fejlődő országokban – készült felmérések és hivatalos észrevételek mellett készült interjúk azt mutatják, hogy Kína nem tudta elnyerni az emberek millióinak bizalmát, nem bíznak a kínai oltóanyagban.
Ez a bizalmatlanság még a legszegényebb országok lakóiban is megmutatkozik.
A Sinovac Biotech CoronaVac SARS-CoV-2 vakcinájának injekciós üvegei. A milliárdnyi adag előállításának, forgalmazásának és kezelésének kihívása azt jelenti, hogy sok fejlődő országnak alig lehet más választása, mint a kínai oltások alkalmazása. Fotó: Bloomberg
Kína oltóanyagai egyértelmű diplomáciai győzelmet arattak Peking számára, mellyel szorosabbra fűzte a kapcsolatait több tucat szegényebb nemzettel a nyugati fejlesztések várható hiánya közepette.
Eközben egyes amerikai és európai vállalatok közzétették a vakcinájuk biztonságosságáról és hatékonyságáról szóló adataikat, majd megkezdték az oltóanyag terjesztését.
Ez újabb akadályt jelent Kína erőfeszítéseiben, hogy politikai befolyását Ázsiában, Afrikában és Dél-Amerikában növelje. Arról azonban kevés információ állt rendelkezésre, hogy a kínai változatok hogyan teljesítettek a klinikai vizsgálatok utolsó szakaszában. Eddig csak az Egyesült Arab Emírségek és Kína támogatta a sürgősségi felhasználásra szánt oltásokat.
Peking milliárdokat költött kölcsönökre és projektekre, és kiművelte a helyi elitet, annak reményében, hogy megerősítse politikai és gazdasági erejét. Ezek az erőfeszítések gyakran sikertelennek bizonyultak a rossz irányítás és a nehézkes végrehajtás miatt.
„Kínának nagyszerű lehetősége van oltási diplomáciára és életmentő termékek forgalmazására”
– mondta Jorge Guajardo, a McLarty Associates vezető igazgatója, aki hat évig volt Mexikó kínai nagykövete. „De tapasztalatom szerint, valahányszor diplomáciai offenzívába kezdenek, azt mindig elcseszik valahol.”
A félrelépések alááshatják Xi Jinping elnök azon állításait, miszerint Kína kormányzó kommunista pártja jobban kezelte a vírust, mint a nyugati demokráciák.
Kína, amely egy évvel ezelőtt felfedezte az első ismert Covid-19 eseteket. Autoriter rendszere segítségével gyakorlatilag kiirtotta a vírust. Emberek millióit tömegesen tesztelte az esetek megjelenésekor, lezárta határait és bezárta az ország egyes részeit a fertőzések terjedésének elfojtása érdekében.
Ezzel a megközelítéssel Kína gazdasága helyreállni kezdett, már akkor is, amikor olyan országok, mint az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság még küzdenek a járványok terjedése ellen.
Kína globális erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy megnyugtassa a kormányokat és a lakosságot oltóanyagainak hatékonyságával és biztonságosságával kapcsolatban. Októberben nagykövetek és diplomaták, kíséretében 50 afrikai országot járt végig szakembereik. Sinopharm Group Co. felajánlotta, hogy oltóanyagokat szállít Afrikába.
„Amikor a koronavírus elleni vakcina kutatást befejezzük hajlandóak vagyunk előtérbe helyezni az afrikai országokat”
– mondta Liu Jingzhen, a Sinopharm elnöke.
A Bloomberg kérdéseire válaszolva a kínai külügyminisztérium közölte, hogy az oltásokat fejlesztő kínai vállalatok szigorúan betartják a törvényeket, és az első két szakaszban végzett klinikai vizsgálatok azt mutatták, hogy az oltóanyagok biztonságosak és hatékonyak voltak.
A kínai kormány július óta több mint egymillió sürgősségi vakcinadózist adott be, és közölte
„nem találtunk súlyos mellékhatásokat”.
Zhao Lijian, a külügyminisztérium szóvivője hétfői tweetjében kijelentette, hogy a kínai gyártású oltóanyagok lehetnek az „egyetlen választás” azoknak a kormányok számára, mivel a „gazdag országok” a gyártásra szánt 12 milliárdnyi oltóanyag háromnegyedét már lefoglalták.
Külön kiemelte egy tájékoztatón, hogy az inaktív kínai vakcinák szélesebb körben terjeszthetők, mint mások, a meglévő hűtőlánc-rendszereket alkalmazva, és Kína „elsőbbségi alapon, ideértve adományokat és ingyenes segélyt is” biztosítaná őket a fejlődő országoknak.
Csaknem 100 országnak van oltási kapcsolata eddig az ázsiai óriással
Kína oldalán a matematika áll. A milliárdnyi adag előállításának, elosztásának és beadásának kihívása azt jelenti, hogy sok fejlődő országnak nincs más választása, mint hogy kínai vakcinákat használjon lakosságának legalább egy részére. Sokaknak nincs elég lehetőségük a Pfizer Inc. termékének tárolására, amelyet -70 Celsius fokon kell tárolni.
Kína megállapodott, hogy oltóanyagát az Egészségügyi Világszervezet által támogatott Covax-nak szállítja, amely koronavírus elleni oltást biztosít a fejlődő nemzetek számára.
A másik szerződött partnernek az AstraZenecanak az Egyesült Királyságban csak a tegnapi nap törzskönyvezték COVID-19 vakcináját vészhelyzeti felhasználás céljára.
A kínai oltóanyaggyártók kezdetben élen jártak a kutatásban de, hogy helyet találjanak a létfontosságú harmadik szakaszban végzett klinikai vizsgálatok elvégzéséhez több nehézségbe ütköztek, miközben az amerikai riválisok előreugrottak.
Immár legalább 16 országban tartanak harmadik fázisú kísérleteket, az állam által támogatott China National Biotec Group Co. Argentínától Marokkóig folytat tesztelést; a Sinovac Biotech Ltd. bevonja többek között Brazíliát, Törökországot és a Fülöp-szigeteket; és a CanSino Biologics Inc. tesztelése Pakisztánban, Mexikóban és Szaúd-Arábiában folyik.
A Sinovac oltóanyag klinikai vizsgálatainak elvégzésében segítséget nyújtó brazil Butantan Intézet hatóságai december 23-án azt mondták, hogy a oltás több mint 50% -ban hatékony volt, és megfelelt az USA szabályozóinak a Covid vakcinák sürgősségi engedélyezésére vonatkozó minimumkövetelményeinek.
A Sinovac részleteket nem közölt, arra hivatkozva, hogy még folyik adatok végleges összesítése. Nagyon kevés információ állt rendelkezésre, hogy a kínai változatok hogyan teljesítettek a klinikai vizsgálatok utolsó szakaszában. Eddig csak az Egyesült Arab Emírségek és Kína támogatta a sürgősségi felhasználásra szánt oltásokat.
A brazil tárgyalás Sinovac eddigi legnagyobb, mintegy 13 000 résztvevővel. Egy törökországi kísérlet azt mutatta, hogy a vakcina több mint 91 százalékban hatékony, bár nem tekinthető meggyőzőnek, mivel csak 29 esetből számították ki, szemben a Brazíliában talált 170 esettel.
A Pfizer és a Moderna Inc. vakcinái jóval több mint 90% -os eredményt hoztak.
„Egy olyan országban, ahol csak a kínai oltóanyag áll rendelkezésre, vagy elfogadják azt, vagy sem” – mondta Yanzhong Huang, a New York-i székhelyű Külkapcsolati Tanács vezető munkatársa.
„Amikor választási lehetőség van a különböző oltások között, az emberek ésszerűen gondolkodnak. Minden bizonnyal a nyugati gyártású oltásokat választják, mert azokról az adatok már rendelkezésre állnak. Kína oltóanyagról eddig nem áll rendelkezésre szisztematikus adat. ”
A CNBG és a CanSino nem válaszolt a Bloomberg észrevételeire.
A Sinovac szóvivője utalt a legutóbbi pekingi sajtótájékoztatókra, ahol az egészségügyi tisztviselők szerint a III. Fázisú vizsgálatokon átesett és sürgősségi használatra jóváhagyott inaktivált oltóanyagot biztonságosnak találták, csak enyhe mellékhatásokkal jár.
A Sinovac szóvivője külön közölte, hogy a vállalat csak azután hozhatja nyilvánosságra a hatékonysági adatokat, hogy azokat a kínai hatóságok felülvizsgálják.
Kevés helyen politizálódott a kérdés úgy, mint Brazíliában, Dél-Amerika legnagyobb gazdaságában és az Egyesült Államok és India után a harmadik legjobban fertőzött országban. Jair Bolsonaro, a „trópusok Trumpjaként” ismert brazil elnök többször megtámadta a „Made in China” oltásokat, még akkor is, amikor politikai ellenfél, Joao Doria, Sao Paulo kormányzója támogatta Sinovac és a Butantan Intézet brazil-kínai erőfeszítéseit.
„Nem vásároljuk meg Kínától, ez az én döntésem”
– mondta Bolsonaro egy októberi rádióinterjúban. „Ez hitelesség kérdése – vannak más oltások, amelyek megbízhatóbbak.”
A kormány később visszavonta kijelentését. December 21-én Doria szerint Sao Paulo napokon belül 5,5 millió adag Sinovac-vakcinát kap.
Ennek ellenére a Datafolha közvélemény-kutató intézet felmérése a hónap elején azt mutatta, hogy a brazilok fele nem oltatná be magát a Sinovac-Butantan oltással. Elutasítottsága a legmagasabb elutasítási arány az összes oltás között. A válaszadók mintegy 36% -a azt mondta, hogy elutasítaná az orosz oltást is, míg 23% azt mondta, hogy nem oltatná be magát amerikai vakcinával.
Jair Bolsonaro, brazil elnök a vírus szkeptikusok első számú szószólója lett a világban miután Donald Trump a választások elvesztése után már nemigen foglalkozik a Covid-19 vírussal. Az USA viszont Nagy Britannia után elsőként fogott bele a Pfizer-BioNtech oltási kampányba.
Brazília elnöke folyamatosan a Covid-19 védőoltás ellen kampányol.
„Krokodilus is lehet belőled a Covid oltás után!”
– ilyesmivel áll elő a populista államfő miközben az USA-ban és Európában gőzerővel kezdődött meg az oltási kampány.
Az Egyesült Államokban és Brazíliában volt a legtöbb halottja a Covid-19 járványnak, és ebben nagy szerep jutott annak, hogy mindkét állam elnöke erősen vírus szkeptikus húrokat pengetett. Sok szakértő úgy véli, hogy Donald Trump ezért is veszítette el a választásokat az Egyesült Államokban.
Jair Bolsonaro ennek ellenére nem állt le: azzal szórakoztatja honfitársait, hogy szidalmazza a Pfizer-BioNtech oltást, mely 95%-os védettséget biztosít. A brazil elnök azon a rutin figyelmeztetésen élcelődik, hogy a védőoltás feliratán ott a jelzés: a mellékhatásokért a gyógyszer előállítója nem vállalja a felelősséget.
„Ne csodálkozzatok tehát, ha nőknek szakálla nő az oltás után! A férfiak pedig női hangon kezdenek el majd beszélni! Vagy épp valaki krokodilussá válik!”
Kínos párhuzam
Az Epoca című brazil lap felidézi egy népszerű képregény sorozat polgármester hősét, aki azért nem küzd a járvány ellen, mert így megtelnek a temetők! Neki ebben van üzlet. Hozzá hasonlítja Brazília vírus szkeptikus elnökét a helyi lap mondván több mint 7 millió a vírusfertőzött és csaknem kétszázezer a halottak száma – illene kissé komolyabban venni a Covid-19 járványt!
Mindeközben az oltási kampány körül teljes a káosz – jelenti a Reuters Brazíliából. Meg is kérdezték Bolsonaro elnököt: mégiscsak annyi vírushalott után nem izgatja ez egy kissé? „Fütyülök rá!” – válaszolta a legnépesebb latin-amerikai állam elnöke.
Bár csak nemrég kezdődött meg az oltási kampány az Egyesült Államokban és Európában, de már szinte mindenki biztosra veszi: valamiféle vakcina igazolásra – útlevélre mindenkinek szüksége lesz, aki át akarja lépni a határt vagy egyszerűen csak repülőgépre akar szállni.
Mobil telefonos alkalmazást fejleszt ki több informatikai cég, hogy ily módon mindenki tanúsíthassa: megkapta a Covid-19 védőoltást – írja a CNN portál. Az alkalmazások az egész vírus történetet tartalmazzák: megkapta-e az illető a Covid-19-et, milyen teszt eredményeket produkált illetve ami a legfontosabb: kétszeresen oltott-e a Pfizer-BioNtech vakcinával?
Mindenkinek ily módon kell majd igazolnia magát nemcsak az ország határokon hanem az olyan helyeken is, ahol sokan gyűlnek össze: koncertek, színházi vagy mozi előadások, stadionok stb.
CommonPass alkalmazás
A genfi központú Common Trust Network sok légitársasággal összefogva (Lufthansa, Swiss Airlines, Cathay Pacific, United Airlines, Virgin Atlantic) fejlesztette ki ezt az alkalmazást, mely tanúsítja: az illető nem fertőző.
„Tesztelni mindenkit lehet, ha átlép a határon, de oltani nem” – nyilatkozta a CNN-nek az alkalmazást kifejlesztő cég marketing igazgatója, aki digitális sárga kártyáról beszélt. Az oltásról ugyanis sárga színű papírt szoktak kiállítani az egészségügyi hatóságok.
Az IBM is kifejlesztett egy alkalmazást, melynek ezt a nevet adta: digitális egészségügyi útlevél.
Sok más alkalmazás is működik már illetve hamarosan alkalmazható lesz, de felvetődik a kínos kérdés:
mi lesz azokkal, akiknek nincsen okos telefonjuk?
Az ő számukra fejlesztenek ki egy okos kártyát, amely igazolja a védőoltást.
A másik komoly probléma az, hogy sokféle védőoltás van: Pfizer-BioNtech és a Moderna, amely már megkapta az engedélyt és hamarosan jöhet az Astra Zeneca is, de ezenkívül oltanak a világon orosz és kínai vakcinával is. Az utóbbiakkal nemcsak az a probléma, hogy nem érik el a Pfizer-BioNtech 95%-os védettségi szintjét hanem az is, hogy nem lehet tudni: az illető mennyire maradt fertőző a védőoltás után?
A kaliforniai Stanford egyetem virologus szakértője úgy nyilatkozott a CNN-nek, hogy nincs megbízható adat arról, hogy a beoltott emberek mennyiben fertőzhetnek meg másokat?! Addig pedig a vakcina útlevél édes keveset ér!
Ennek ellenére a CNN-nek nyilatkozó szakértők úgy vélik, hogy 2021 első félévében széles körben elérhető lesz a vakcina útlevél, amely megkönnyíti a helyzet normalizálódását.
Európában még nagy a bizonytalanság
A Lufthansa főnöke, aki a Welt am Sonntagnak nyilatkozott még nem tudja, hogy milyen feltételekkel lehet majd repülni a járvány után? „Személy szerint azt gondolom, hogy hosszú nemzetközi járatokon minden utasnak negatív teszttel illetve oltási bizonyítvánnyal kell rendelkeznie” – nyilatkozta Carsten Spohr. A Lufthansa főnök elmondta, hogy az első fázisban azt tervezik, hogy növelik a rövid utak számát, ahol elég egy gyors teszt, melyet a repülőtéren is el lehet végezni. A második fázisban azután vagy negatív teszt eredményt igazoló okmányt illetve oltási igazolást kérnek az utasoktól – a hosszabb utakon mindenképp.
A Lufthansa nem ragaszkodik az oltási igazolványhoz mint az ausztrál Quantas. „Ezt mi mint légitársaság nem követelhetjük meg az utasainktól!” – hangsúlyozta a Lufthansa főnök, aki utalt arra, hogy a tömeges oltás hamarosan nyáj immunitást eredményezhet, amely fölöslegessé teheti a vakcina útlevelet.
Amint a világ továbbra is versenyben van a Covid-19 elleni oltásért, az új izraeli kutatások azt mutatják, hogy a szerény izzó fontos szereplővé válhat a járvány elleni küzdelemben. A kutatók felfedezték, hogy a koronavírust gyorsan, hatékonyan és olcsón lehet elpusztítani ultraibolya fénykibocsátó diódákkal vagy UV LED-es lámpákkal.
Azt is felfedezték, hogy a 286 nanométeres hullámhossz majdnem ugyanolyan hatékony, kevesebb mint fél percet igényel a koronavírusok több mint 99,9 százalékának megsemmisítése – jó hír, ha figyelembe vesszük, hogy a 286 nm-es LED-izzók sokkal olcsóbbak és könnyebben elérhetők, és felszerelhetők a légkondicionáló és vízrendszerekben.
„Az egész világ jelenleg hatékony megoldásokat keres a koronavírus fertőtlenítésére” – mondja. „A probléma az, hogy egy busz, vonat, sportcsarnok vagy repülőgép vegyszeres permetezésével történő fertőtlenítéséhez fizikai munkaerőre van szükség, és ahhoz, hogy a permetezés hatékony legyen, időt kell adnia a vegyi anyagnak a felszínen való működésre.
„A LED-izzókon alapuló fertőtlenítő rendszerek azonban felszerelhetők például a szellőzőrendszerbe és a légkondicionálóba, és sterilizálhatják a beszívott, majd a helyiségbe kibocsátott levegőt.”
prof. Hadas Mamane elmagyarázza, hogy nagyon egyszerű megölni a koronavírust ultraibolya fényt sugárzó LED-izzókkal.
„De nem kevésbé fontos, hogy olcsóbb és könnyebben hozzáférhető LED-izzókkal gyilkoltuk meg a vírusokat, amelyek kevés energiát fogyasztanak, és nem tartalmaznak higanyt, mint a hagyományos izzók. Kutatásunknak kereskedelmi és társadalmi vonatkozásai vannak, tekintettel arra, hogy ilyen LED-izzókat biztonságosan és gyorsan használhatunk életünk minden területén.”
Az ultraibolya sugárzás a vírusok és baktériumok elpusztításának általános módszere. Az ultraibolya fertőtlenítő izzók megtalálhatók például otthoni víztisztítókban.
Ez év elején a tudósok megállapították, hogy az ultraibolya fénynek a szellőzőrendszerek belsejére történő behelyezése a beltéri helyiségekben gyorsan és hatékonyan hatástalaníthatja mind a levegőben, mind a felületen lerakódott Covid-19-et.
Az izgalmas felfedezés ellenére még nem jött el annak az ideje, hogy bárki otthonában beszerelje.
„Természetesen, mint mindig, amikor az ultraibolya sugárzásról van szó, fontos, hogy világossá tegyük az emberek számára, hogy veszélyes megpróbálni ezt a módszert használni az otthonokban lévő felületek fertőtlenítésére”
„Tudni kell, hogyan kell megtervezni ezeket a rendszereket, és hogyan kell úgy hatékonyan felhasználni, hogy okozzon károsodást az ultraibolya sugárzás.” – figyelmeztet Mamane.
Japán az első azon a listán, melyet a Forbes közöl annak alapján, hogy a Voucherworld feltérképezte: melyik ország adta a legtöbb Nobel díjast, hol a legmagasabb az IQ és hol tanul a legtöbb tehetséges diák? Ezek alapján Japán a világ legintelligensebb országa, Magyarország a 16-ik.
Japán azért végzett az első helyen, mert mind a három vizsgált esetben jó helyezést ért el. Az USA a negyedik a világ ranglistán, de még a Forbes is megjegyzi, hogy ez elsősorban azért van, mert a Nobel díjasok közül igen sok az amerikai: 368! Több mint háromszor annyian mint a második helyezett britek. Ugyanakkor mindenki tudja, hogy az amerikai tudósok jelentős része külföldről érkezett, sokan közülük Magyarországról. Amely az igen előkelő 16-ik helyet vívta ki magának a 25-ös listán. Megelőzve például a Nobel díj őshazáját, Svédországot (20-ik hely) és Franciaországot (25-ik hely).
Ázsiáé a jövő
A Nobel díjak tekintetében az USA és Európa vezet, de az IQ versenyben messze lemaradnak az ázsiai vetélytársak mögött. Az első nem ázsiai ország az IQ listán Finnország, de ők is csak a hetedik helyet csípték el. Az USA benne sincsen a legjobb 25-ben, még Mongólia is megelőzi, mely a 12-ik! Ezen a listán Szingapúr az első, Kína a második és a harmadik Hongkong. A két másik ázsiai gazdasági nagyhatalom: Dél Korea a negyedik, Japán pedig a hatodik. Magyarország a 24-ik ezen a IQ listán.
Ezek után nem igazán meglepő, hogy a tehetséges diákok tekintetében is Ázsia vezet: Szingapúr az első, Dél Korea a második, Japán az ötödik és Kína a hetedik. Az viszont talán meglepő, hogy Oroszország a hatodik a listán.
Magyar és amerikai diákok hasonló szinten
Az Egyesült Államok a 13-ik, Magyarország pedig a 14-ik, amely a jövő szempontjából meghatározó lehet. Már persze, ha a tehetséges diákok megmaradnak abban az országban, ahol fiatalon olyan jól teljesítettek.
Kínában nemcsak a Covid-19 járványt kezelte brutális hatékonysággal a kommunista párt, de hihetetlen precizitással kontrollálja az információkat is.
Aki videókat tett fel a járványról a világhálóra, az bűncselekményt követett el a kínai jog szerint, mert „pánikot keltett”.
Káosz Vuhanban
Pekingben még ma sem vallják be, hogy kezdetben egyáltalán nem látták: milyen súlyos veszélyt jelent a korona vírus. Azt az orvost, aki először felhívta a figyelmet Vuhanban, a rendőrség behívatta és leszidta: mondván pánikot terjeszt. Ha folytatja , börtönbe is kerülhet …
Az orvos fegyelmezetten hallgatott, végezte a munkáját, majd belehalt a korona vírusba. Halála után kitüntették…
A 37 éves Csang Csan korábban ügyvédnő volt, de a járvány idején videókat készített arról, hogy a kórházakban teljes a káosz Vuhanban. A videókat rengetegen látták Kínában és külföldön egyaránt.
Vuhan városát teljesen lezárták, a videók készítőjét pedig elfogta a rendőrség. Most megszületett az ítélet: négy év börtön!
A furcsa ítélet a kínai büntetőjog egy sajátos cikkelye miatt születhetett meg. Ez kimondja, hogy ötéves szabadság vesztéssel sújtható az a kínai polgár , aki „bajt kever.” A bíróságok ezt általában akkor használják, ha az ellenzéki személyeket ítélnek el – írja a hongkongi South China Morning Post. A lap megjegyzi, hogy még legalább három olyan civil újságíróról tudnak Kínában, akik a járványról számoltak be a világhálón, és időközben eltűntek. Valószínűleg rájuk is hasonló ítélet vár.
Óvatosság a Holdújév idején
Vuhanban is azért késlekedtek a elzárással, mert a Holdújév a kínaiak legnagyobb ünnepe közelgett és a hatóságok nem akarták megakadályozni azt. Ilyenkor ugyanis több mint félmilliárd kínai kerekedik fel, hogy felkeresse ősei szülőföldjét. Ez az emberiség legnagyobb népmozgalma. Pekingben attól tartanak: az egy-két helyszínen újra feltűnő Covid-19 vírus új tömeges fertőzést okozhat. Ezért fékezni akarják az emberek mozgását.
Az információt maximálisan kontrollálni akarják. Aki pedig megsérti ezt, az börtönbüntetésre számíthat mint az a civil újságírónő, aki éhség sztrájkot folytatott az előzetesben, de mégiscsak négy évet kapott a „pánikkeltő videókért”.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
prof. Hadas Mamane elmagyarázza, hogy nagyon egyszerű megölni a koronavírust ultraibolya fényt sugárzó LED-izzókkal.
