Kezdőlap Világ Oldal 21

Világ

20 ezer milliárd dollár értékű ásványi kincsért is folyik a harc Ukrajnában

ki
-
0
20 ezer milliárd dollár értékű ásványi kincsért is folyik a harc Ukrajnában

Egy amerikai republikánus szenátor szerint nem szabad hagyni, hogy ez a hatalmas ásványkincs Oroszország és Kína birtokába kerüljön. Erre hívja fel a figyelmet a német közszolgálati Deutsche Welle.

Óriási lehetőséget jelent Ukrajna ásványi kincseinek a kiaknázása, különösen  a zöld átmenet szempontjából hiszen itt olyan nyersanyagok vannak, melyek ahhoz elengedhetetlenek   – jelentette ki Maros Sefkovic, a brüsszeli bizottság alelnöke, aki ezzel elsősorban a lítiumra célzott.

A lítium Ukrajna legfontosabb ásványi kincse, amely rendkívüli mértékben felértékelődött azt követően, hogy az akkumulátor gyártásban ez nélkülözhetetlen, és elsősorban Kína exportálja azt a világpiacra. Brüsszel már régóta törekszik arra, hogy mérsékelje a függést legnagyobb kereskedelmi partnerétől Kínától. Ezért már 2021-ben stratégiai együttműködési egyezményt kötött Ukrajnával a lítium és más ásványi kincsek kiaknázására Ukrajnában. 2022-ben azután közbeszólt a háború, amely e téren is óriási változásokat hozott hiszen az ásványi kincsek jelentős része olyan területen van, melyet megszálltak az oroszok.

Putyin agressziójának elsősorban katonai célja van, ezért is költ oly sokat a háborúra – az USA szerint már eddig több mint 1000 milliárd dollárnak megfelelő rubelt – de Moszkvában nagyon is számon tartják a lítiumot és más fontos ásványi kincseket Ukrajnában.

Amerikai republikánus szenátor: Ukrajna egy aranybánya

12 ezer milliárd dollár értékű kritikusan fontos ásványi anyag van Ukrajnában, és nem hagyhatjuk, hogy ez a kincs az oroszok és a kínaiak kezére jusson! – jelentette ki Lindsey Graham republikánus szenátor egy televíziós interjúban. Dél Karolina szenátora, aki korábban a légierő pilótája volt, hangsúlyozta:

”Ukrajna Európa leggazdagabb országa lehetne, ha ki tudná aknázni ásványi kincseit. A magam részéről egyáltalán nem szeretném ha ez az ásványi kincs az oroszok vagy a kínaiak kezére jutna.”

A szenátor azt javasolta a CBS televíziónak adott interjúban, hogy Ukrajna fizessen az amerikai fegyverekért ezekkel az ásványi kincsekkel.

“Ha mi most fegyverekkel és pénzzel segítjük Ukrajnát, akkor ebből olyan jó üzleti kapcsolat lehet, melyről csak álmodhatunk” – hangsúlyozta a szenátor, aki Trump elszánt híve Washingtonban.

“Nagyon fontos számunkra, hogy miképp ér véget ez a háború Ukrajnában. Segítsük az ukránokat ebben a háborúban, mert nem engedhetjük meg magunknak, hogy veszítsünk. Találjunk egy megoldást erre a háborúra, de sose felejtsük el: Ukrajna egy aranybánya! 10-12 ezer milliárd dollár értékű kritikusan fontos nyersanyag van ott. Ezt nem engedhetjük át Putyinnak, aki tovább passzolná azt Kínának” – mondta a republikánus szenátor a Face the Nation programban a CBS televízióban.

Az Egyesült Államok 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot.

A Washington Post már korábban is arról írt, hogy a háború Ukrajnában az ásványi kincsekért folyik:

”óriási ásványi kincs forrásról van szó Ukrajnában, mert a 120 elem közül 117 megtalálható itt.”

A probléma az, hogy az ásványi kincsek nagy része Ukrajna keleti felében találhatóak, melyek részben orosz megszállás alatt állnak részben pedig a háború legfontosabb helyszínei.

2021-ben az USA egyezményt kötött Ukrajnával a titán kiaknázására, hogy így csökkentse függését Kínától és Oroszországtól.

“A NATO 70 éves és agyhalott!”

Polonius
-
0
“A NATO 70 éves és agyhalott!”

A címben szereplő kijelentéssel kommentálta ünnepelte a NATO születésnapját öt évvel ezelőtt a magabiztos Macron elnök, aki most lekéste a megnyitót a francia belpolitikai válság miatt. Igaz, hogy sikerült elkerülnie azt, hogy a szélsőjobboldallal együtt kormányozzon Franciaországban, de a belpolitikai helyzet továbbra is zavaros hiszen senki sincsen többsége a parlamentben.

Ennek ellenére Emmanuel Macron megállapítása a NATO-ról ma sem teljesen alaptalan amikor az észak-atlanti szervezet a 75-ik születésnapját ünnepli stílszerűen az Egyesült Államokban. Az elmúlt öt évben a NATO látszólag életre kelt: az Egyesült Államok stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot 2021-ben, Putyin Ukrajna elleni agressziója után – 2022 február 24 – sikeresen támogatta a megtámadott országot a nála jóval erősebb Oroszországgal szemben. Macron elnök mégsem tévedett nagyot amikor a NATO agyhaláláról értekezett ugyanis arra akart célozni, hogy

Európa és Amerika érdekei immár nem vágnak egybe!

Míg a Szovjetunióval szemben az Egyesült Államok és nyugat-európai szövetségesei nagyjából hasonló érdekek mentén szervezhették meg a stratégiájukat, ez immár a mai globalizált világban nem igaz!

Ahogy Macron elnök Pekingből hazatérve erre hangsúlyosan rá is mutatott: “Európa nem lesz az USA vazallusa!” Csakhogy a NATO az Egyesült Államok lenyűgöző katonai és gazdasági túlsúlyára épül, abban Európának csak a másodhegedűs szerep jut. De vajon érdeke-e Európának a szembenállás Kínával és Oroszországgal, ahogy azt az USA deklarálta? Kissinger egykori külügyminiszter még százéves korában is elrepült Kínába, hogy megpróbálja megmenteni a kapcsolatot, melyet ő segített összehozni 1972-ben. Sem Franciaország sem pedig Németország nem akar szakítani Kínával, az Európai Unió legnagyobb kereskedelmi partnerével. Nemcsak azért nem, mert ez nem felel meg az érdekeinek, de azért sem, mert nem kíván teljesen alárendelődni az Egyesült Államoknak.

Az USA-nak van stratégiája, Európának nincsen

Azzal, hogy Washington meghirdette az új hidegháborút 2021-ben világos programot vázolt fel mindenki számára. Macron elnök hiába veti el ezt a programot, mert nem tud semmit sem szembeállítani vele. Nemcsak azért, mert Európa gyenge hanem azértis, mert megosztott: Lengyelország és a balti államok élnek halnak az amerikai szövetségért. Ha Ukrajna egyszer bekerül az Európai Unióba, akkor ezt a szövetséget erősíti majd.

A francia – német tandem, mely az Európai Unió vezető ereje volt és maradt, jelenleg romokban. Mindkét ország belpolitikai gondokkal küzd, maga sem tudja: merre van előre. Ahogy Mario Draghi, az Európai Központi Bank ex elnöke megfogalmazta:

Európának jelenleg sem térképe sem GPS-e sincs!

Orbán Viktor mint az Európai Unió soros elnöke körbe turnézta a világot, hogy látvány diplomáciával fedje el a kudarcot: a nemzeti együttműködés rendszere tizennégy év alatt Magyarországot az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb államává züllesztette le. Az Európai Parlamentben pedig létrehozta az idióta patrióták klubját, akik vissza akarnak menekülni a múltba amikor még Európa fontos volt. Washingtonban és Pekingben sőt már Delhiben is jéghideg realizmussal állapítják meg: Európa immár nem fontos! Hiába fontoskodik Orbán Viktor , egy periferikus ország miniszterelnöke , akinek hazája az Európai Unió szegényházából intéz tragikomikus szózatokat a világhoz , a gyenge és megosztott Európai Unió nem világpolitikai tényező többé!

Ez válik nyilvánvalóvá a NATO közgyűlésen az Egyesült Államokban, ahol minden úgy történik ahogy Washington azt akarja. De mit akar Washington? Ha ránézünk Bidenre vagy Donald Trumpra, akkor eszünkbe juthat Macron figyelmeztetése a NATO agyhaláláról. A 75 éves szervezet éppúgy mint Washington maga sem tudja, hogy merre van előre…

Mindenki győzött Franciaországban csak Európa veszített

Polonius
-
0
Mindenki győzött Franciaországban csak Európa veszített

Macron elnök számítása bevált: a választások második fordulójában sikerült megakadályozni Marine Le Pen szélsőjobboldali mozgalmának áttörését: győzött a baloldali Új Népfront.

Abszolút többségről szó sincs: koalíciós kormánynak kell következnie, addig marad a jelenlegi, amelynek már eddig sem volt parlamenti többsége most pedig végképp nincsen hiszen Macron mozgalma feláldozta magát a közös győzelem oltárán.

A vesztes Marine Le Pen megduplázta képviselőinek számát a francia parlamentben, de messze elmaradt az abszolút többségtől pedig a szélsőjobb vezére kikötötte: csakis akkor alakítanak kormányt, ha ehhez nem kell koalíciót kötniük. Marine Le Pen megmutatta az oroszlán körmeit, de valószínűleg nemigen bánkódik azon, hogy nem alakíthat kormányt hiszen az számtalan népszerűtlen intézkedéssel járna. Marine Le Pen pedig 2027-re készül az elnökválasztásra, ahol be akarja söpörni az összes proteszt szavazatot, amelynek egy része most az Új Népfrontot erősítette. Macron elnök már korábban jelezte, hogy nem kíván együtt kormányozni az Új Népfront egyik fő erejével, melyet a demagóg és oroszbarát Mélenchon vezet. A többiekkel: szocialisták, zöldek stb. viszont igen. Ezenkívül ott van a hagyományos jobboldal, a republikánusok, akikkel szívesen paktálna Macron elnök.

Európa a vesztes

Macron elnök kezdettől fogva az európai reformok legfőbb támogatója volt Brüsszelben.

A reformokat megakadályozta Merkel kancellár, a Covid pandémia és Putyin agressziója Ukrajna ellen. A problémák viszont megmaradtak: Európa immár versenyképtelen – állapította meg Mario Draghi a brüsszeli bizottságnak készített jelentésében. Az Európai Központi Bank ex elnöke, aki nemrég még Olaszország miniszterelnöke is volt azt javasolja, hogy az Európai Unió hozzon létre nagy közös alapokat a digitális fejlesztésre, a zöld átmenetre, az ukrajnai háborúra stb. Ezeket az alapokat közös kölcsön felvételeiből finanszíroznák. Ennek az elképzelésnek Európában a legfőbb támogatója Emmanuel Macron elnök volt és maradt is, csak épp jóval kevesebb erőt tud ehhez felmutatni hiszen ideje és energiája jórészét felemészti a belpolitika. A reformok erői egy nagy táborban gyülekeznek:

Patrióták vagy idióták?

Orbán Viktor az osztrák Szabadságpárttal és a cseh Anoval létrehozott egy új szent szövetséget, amelyhez sok más párt után a választások után Marine Le Pen is csatlakozott. Ez 30 képviselőt jelent az Európai Parlamentben, összesen több mint hetvenet a 720 tagú szervezetben. A fő irányt továbbra is a néppárti – szocialista blokk határozza meg, melyhez csatlakozhatnak a liberálisok, a zöldek sőt olykor a Meloni által vezetett mérsékelt szélsőjobb is ahova nem vették be Orbán Viktort. Elsősorban azért nem, mert a magyar miniszterelnök oroszbarát vonala számukra elfogadhatatlan, de az sem tetszik nekik, hogy Orbán Viktor elutasítja Draghi tervét. Az ex miniszterelnök Meloni gazdasági főtanácsadója, aki arra emlékeztet mindenkit, hogy Olaszország 200 milliárd eurót kapott a közös hitelfelvételből.

Orbán Viktor viszont még a magyar alkotmányba is beleíratta: még egy közös uniós hitelfelvétel nem lesz!

Hogy akarják megoldani a patrióták az Európai Unió sokasodó problémáit? Rejtély! A francia pénzügyminiszter kiszámolta Marine Le Pen gazdasági programjának következményeit: az eredmény pénzügyi válság lett volna hiszen Franciaország államadóssága már így is meghaladja az éves GDP 100%-át!

A patrióták idióták – erre a következtetésre jutottak a vezető francia üzletemberek, akik a hétvégén tanácskoztak a francia Davoson Aix en Provence-ban. Most nagy a megkönnyebbülés: Macron elnök fő támogatója Franciaország és Európa leggazdagabb embere Bernard Arnault, akinek vagyonát több mint 200 milliárd euróra becsülik.

Politikailag Macron meggyengült így aligha valószínű, hogy keresztül tudja vinni a reformokat Brüsszelben. Ahol tisztában vannak azzal, hogy a reformokra szükség van, de azt is tudják, hogy azok népszerűtlenek, ezért nehéz hozzájuk politikai támogatást találni. Így jó esély van arra, hogy minden úgy megy tovább mint eddig Brüsszelben: miközben majdnem mindenki a változások szükségességét hangsúlyozza, a gyakorlatban nem történik semmi, mert nincsen meg hozzá a politikai akarat a 27 tagállamban.

Miért ment Orbán Moszkvába?

ki
-
0
Miért ment Orbán Moszkvába?

Mind a washingtoni Fehér Ház mind pedig David Pressman budapesti nagykövet keményen kritizálta  a magyar miniszterelnök moszkvai tárgyalásait, de erre Orbán Viktor előre számíthatott éppúgy mint a brüsszeli bírálatokra. Miért vágott bele mégis röviddel azután, hogy Kijevben járt, és ezzel teljesítette Washington és Brüsszel régi elvárásait?

David Pressman nagykövet haszonszerzésről írt a Facebookon:

”ez nem a “békéről” szólt hanem a haszonról, és ez óriási kárt okoz a magyaroknak és Magyarország szövetségeseihez fűződő kapcsolatainak.”

Milyen haszonról és milyen kárról ír az amerikai nagykövet? A kár minden bizonnyal az, hogy tovább csökken a bizalom Orbán Viktor iránt Washingtonban. Csakhogy Orbánt a pénz érdekli nem pedig a bizalom. Az USA pedig már több mint harminc éve közölte az akkor még liberális és Amerika barát fideszes politikussal, hogy Washingtont nem érdekli Magyarország, számára a térségben csak Lengyelország és Románia a fontos. Kijózanító pofon lehetett ez Orbán Viktor számára, aki elindult az illiberális úton, amely elvezetett a szembenálláshoz is Washingtonnal. Első miniszterelnöksége idején Orbán tüntetően nem amerikai vadászrepülőt vásárolt hanem svédet, a nemzeti együttműködés rendszere pedig kezdettől fogva a keleti nyitásra építette a diplomáciáját pedig a miniszterelnököt figyelmeztették, hogy ne tegye! 2021-ben az USA stratégiai ellenfélnek nyilvánította Oroszországot és Kínát. Putyin 2022 februárjában megtámadta Ukrajnát. Orbán ennek ellenére – egyedül az Európai Unióban és a NATO-ban a szintén renitens Törökországgal együtt fenntartotta jó kapcsolatát Putyinnal.

“Ami igaz volt Orbán miniszterelnök kínai találkozójára Putyinnal, az igaz a mostani moszkvaira is. Igaz külügyminisztere kilenc oroszországi útjára is amióta Putyin megszállta Ukrajna egy részét”

– írta Pressman nagykövet.

Fico az orbáni úton

Szimbolikus helyen méltatta Szlovákia nemrég meglőtt miniszterelnöke Orbán Viktor kijevi és moszkvai látogatását: a Szent Cirill és Metód apostolok tiszteletére rendezett ünnepségen a dévényi várban ezt mondta Robert Fico:

”ha egészséges lettem volna, akkor csatlakoztam volna hozzá!”

A “baloldali” Robert Fico csodálattal adózott Orbán Viktor diplomáciai teljesítményének mondván:

“Nem lehet elég kezdeményezést tenni annak érdekében, hogy megakadályozzák az ukrajnai háború elmérgesedését és egy jóval szélesebb katonai konfliktussá terebélyesedését.”

Ez utalás arra, hogy a NATO közvetlenül is szembekerülhet Oroszországgal Ukrajnában.

Mit akar a NATO?

Ezt kellene tisztáznia a hamarosan összeülő közgyűlésnek csakhogy Washingtonban a Fehér Házban senki sem ezzel foglalkozik hanem Biden elnök választási esélyeivel illetve esetleges visszalépésével.

Az Amerikában élő jeles magyar történész, Berend T. Iván amerikai tragédiának minősítette Biden szereplését utalva Theodor Dreiser híres regényének címére, és azt hangsúlyozva, hogy a helyzet méltatlan az Egyesült Államokhoz, amely jelenleg a világ vezető hatalma.

A NATO-ban egyértelműen az USA-é a döntő szó, de jelenleg még Washingtonban sem dönthették el, hogy mit is akarnak Ukrajnában? Jelen pillanatban a hivatalos álláspont az, hogy az USA támogatja Zelenszkij elnököt, és elveti az orosz területért békét ajánlatot. Csakhogy Washingtonban pontosan tudják, hogy a kivérzett Ukrajna képtelen legyőzni Oroszországot,

Putyin pedig nem vonulhat ki anélkül a megszállt területekről, hogy ne tenné ezzel kockára nemcsak hatalmát, de valószínűleg az életét is.

Erre már a nemrég százéves korában elhunyt Henry Kissinger ex külügyminiszter is felhívta a figyelmet. A NATO tehát elhúzhatja, de meg nem nyerheti a háborút. Washington célja eredetileg valószínűleg Putyin megbuktatása volt, ahogy ezt Biden elnök egy gyenge pillanatában ki is mondta. Azután visszakozott, de nem túlságosan őszintén. Időközben kiderült: Putyin súlyos hibát követett el a hadjárat megindításával Ukrajna ellen, de abban nem tévedett, hogy ily módon maga mögé állíthatja Oroszországot. Hiába keresi a CIA lázasan a békepárti puccsistákat Oroszországban, nem talál ilyeneket. Az elvetélt Prigozsin puccs azt bizonyította: Putyint a potenciális puccsisták nem amiatt bírálják, mert megindította a háborút Ukrajna ellen hanem azért, mert nem vet be apai-anyait ebbe a harcba. Patthelyzet van hiszen az USA jelenleg döntésképtelen. Ezt használja ki Orbán Viktor, aki tudja: a politika irtózik az ürességtől.

Orbán a Newsweekben

A magyar kormányfő véleménycikket közölt a Newsweekben arról, hogy

“a NATO célja a béke nem a háború“

Épp ezért problematikus most a helyzet, mert “a szövetségen belül egyre több hang szól amellett, hogy elkerülhetetlen a konfrontálódás más geopolitikai erőközpontokkal márpedig ez önbeteljesítő jóslatként működhet” – írja a magyar miniszterelnök, aki egyértelműen bírálja az USA stratégiáját, amely ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot már 2021-ben. Kissinger is elvetette ezt a hidegháborús stratégiát, és még százéves korában is elutazott Pekingbe, hogy megpróbálja megakadályozni az amerikai-kínai kapcsolatok romlását.

A magyar miniszterelnök idézi Toynbeet, mert a híres történész szerint “a civilizációk halálát általában öngyilkosság okozza.”

Orbán hangsúlyozza, hogy senki sem támadná meg a NATO-t, de

“hogyha a szövetség az együttműködés helyett a konfliktust, a béke helyett a háborút választja, akkor öngyilkosságot követhet el.”

Fura logika ez, de nem furcsább mint az USA hidegháborús logikája, amely szintén nélkülözi a perspektívát.  áll fenn jelenleg, és ebben a nagy ürességben  vitézkedik a magyar törpe, aki igazgatni szeretné a világot azon az alapon, hogy ő sem alkalmatlanabb erre mint a NATO tagállamok többi vezetője.

The show must go on! A shownak folytatódnia kell még ha csak tragikomikus paródia formájában is.

Macaristan büszke ura Kijev és Moszkva után Azerbajdzsánba megy

ki
-
0
Macaristan büszke ura Kijev és Moszkva után Azerbajdzsánba megy

A magyar miniszterelnök a száguldó diplomata pózában tetszeleg amióta Magyarország július elsején megkapta a soros elnökséget. Brüsszel siet elhatárolódni hiszen a soros elnökség egyáltalán nem jelentheti azt, hogy a szóban forgó ország vezetője külföldön az Európai Unió nevében tárgyaljon.

Kétszínűség jellemzi Orbán magatartását ezúttal is, értékén is kezelik a magyar miniszterelnököt mindenütt. Mind Putyin mind Zelenszkij tudja, hogy Orbánnak nulla befolyása van az Európai Unióban, a NATO-ban még ennyi sem, mert ott minden az Egyesült Államoktól függ.

Susaban, Azerbajdzsánban rendezik meg a Türk Tanács csúcstalálkozóját, és Orbán, a Türk személyesen vesz ezen részt. A vendéglátó  állam, Azerbajdzsán nemrég kiüldözte a keresztény örményeket Hegyi Karabahból. Orbán Viktor, a kereszténység őre ezt nyugodtan tűrte hiszen neki a muzulmán Azerbajdzsán a szövetségese. Ilhan Alijev azeri elnöknek adta ki Orbán Viktor a baltás gyilkost, aki egy NATO tanfolyamon baltával agyonverte keresztény örmény bajtársát. Alijev elnök szeret Budapesten vendégeskedni.

A família azért is imponál Orbán Viktornak, mert az árulás magasiskoláját mutatta be: az idősebb Alijev tagja volt a Szovjetuniót kormányzó kommunista párt politikai bizottságának, de oly sikeresen állt át az Egyesült Államok oldalára, hogy az életét egy amerikai katonai kórházban fejezte be a kommunista veterán.

Nicusor kalandjai

Amikor Romániában már csak közelharcban korrupcióval  lehetett élelmiszerhez jutni és a lakásokat nemigen fűtötték, akkor a román televízióban szinte kizárólag Nicusor kalandjai voltak láthatók: a nép így nevezte a diktátort, aki lázas diplomáciával kívánta elterelni a figyelmet a gyászos hazai állapotokról és a növekvő nemzetközi elszigeteltségről.

Orbán Viktor hasonló helyzetbe jutott hiszen a nemzeti együttműködés rendszerének alapvető finanszírozási gondjai támadtak azt követően, hogy Brüsszel leállította sok milliárd euró kiutalását. Miért? Mert nem akarja, hogy Orbán Viktor rokonai, barátai és üzletfelei lenyúlják azt. Csakhogy az eurómilliárdok nélkül a nemzeti együttműködés rendszere hosszútávon működésképtelen. Orbán Viktor sem gondolhatja komolyan, hogy Putyin, Hszi Csin-ping vagy épp Trump pénzt ad neki. Putyin pénzelheti magát Orbán Viktort, de a rendszerét nem! Ehhez a háborúban álló Oroszországnak nincsen elég pénze. Mit profitál így Orbán az oroszbarát diplomáciából?

Semmit! Aprópénzért járatja le magát. Ráadásul Orbánnak tudnia kell, hogy Ceausescut az amerikaiak és az oroszok közös akcióval szedték le a sakktábláról. Orbán a száguldó diplomata tragikomikus figura, aki maga tudja a legjobban, hogy az utazásainak semmilyen értelmük sincsen. Akkor miért csinálja? Pótcselekvés. Az ország problémáinak megoldására nem képes, a NATO-ban és az Európai Unióban senki sem kíváncsi a véleményére. A nemzeti együttműködés rendszerét nem tudja finanszírozni nemcsak az európai pénzek hiánya miatt azért is, mert egyre drágábbak a kamatok a nemzetközi pénz piacon. Repülünk, repülünk, de hová érkezünk? – dalolhatja Orbán Viktor, aki még mindig csak 61 éves, és egyáltalán nem kíván az emlékirataiba belefogni mint Napóleon Szent Ilona szigetén.

Putyin elküldte béketervét Washingtonba

ki
-
0
Putyin elküldte béketervét Washingtonba

Miközben a világ Orbán Viktor kijevi látogatására figyelt, melynek legfeljebb csak PR értéke volt, Oroszország elküldte béketervét az Egyesült Államokba a Deutsche Welle értesülései szerint. Dmitrij Gordon újságíró volt állítólag a postás.

Mi van ebben az orosz béketervben? Előszöris az, hogy Ukrajna semmiképp sem válhat a NATO tagjává! Blinken amerikai külügyminiszter viszont Washingtonban azt mondta Andrij Jermaknak, Zelenszkij elnök kabinetfőnökének, hogy

“Ukrajnának helye van a NATO-ban”,

azt persze nem tette hozzá, hogy mikor. A NATO hamarosan közgyűlést tart, de a szorongatott helyzetben levő Biden elnök most aligha erre koncentrál. Korábban az USA elnöke a Time magazinnak úgy nyilatkozott, hogy

“sosem voltam Ukrajna NATO tagságának elszánt híve.”

Ehelyett Biden a kétoldalú egyezmény híve, kötött is egy tízéves védelmi megalapítását az USA-val Ukrajna, de hogy pontosan mi áll benne azt nem közölték pedig fontos lenne. Az amerikai-orosz tárgyalások ugyanis 2021 őszén azért szakadtak meg, mert az USA közölte: kétoldalú szerződés keretében elhelyezhetnek rakétákat Ukrajna területén.

Ezt Putyin kihívásnak értékelte mondván: Ukrajna túlságosan is közel van, onnan az amerikai rakéták hamarabb elérhetik Moszkvát vagy más stratégiai célt minthogy Oroszország reagálni képes lenne. Putyin az orosz vezérkar előtt állítólag ezzel indokolta meg az agressziót 2022 februárjában. Geraszimov tábornokot, a vezérkar főnökét nem győzte meg, ő állítólag ellene volt az ukrajnai háborúnak éppúgy mint Szergej Nariskin tábornok, a hírszerzés feje. Mindketten a helyükön maradtak vagyis Putyin teljhatalma távolról sem akkora mint ahogy azt sokan állítják.

Putyin nemrég leváltotta a Védelmi Tanács titkárát, aki héjaként az elsők között javasolta az Ukrajna elleni támadást, és helyébe az engedelmes Sojgu tábornokot ültette, akinek lojalitásához nem fér kétség. Valószínűleg Putyin is rádöbbent arra, hogy az Ukrajna elleni háború súlyos hiba volt, és szeretné azt mielőbb befejezni.

Ha ugyanis minden így megy tovább, akkor Oroszország teljes mértékben függővé válik Kínától,

és ezt az orosz elit mindenáron el akarja kerülni. Dzsingisz kán utódainak mongol hordái pusztították el az első orosz államot, melyet Kijev központtal működött. Putyin szeretné az USA-val és Kínával egyenrangú nagyhatalomnak látni Oroszországot, de ehhez a gazdaságot kellene fejlesztenie, mert az orosz GDP a töredéke az amerikainak és a kínainak.

Mi van Putyin béketervében?

Míg Moszkva semmiképp sem fogadja el Ukrajna NATO tagságát addig nincs kifogása az Európai Uniós csatlakozás ellen. Ezek a tárgyalások már meg is kezdődtek annak ellenére, hogy Orbán Viktor – valószínűleg Putyin atyai intelmére – mindenképp megpróbálta akadályozni azt.

Ukrajna GDP-je jelenleg még Magyarországtól is elmarad, a háborúban álló állam uniós felvétele ezért még messze van, de Brüsszel eurómilliárdokkal támogatja az orosz agresszió áldozatává vált államot. Putyin elve az, hogy a béke ára egyes ukrán területek elveszítése. Mit mond erről a béketerv? A Krím félszigetről annyit, hogy az valamiféle kettős irányítás alá kerülne. Mit jelentene ez a gyakorlatban, azt senki sem tudja, de komoly engedménynek számít Putyintól hiszen Oroszország már bekebelezte a Krímet. A többi elfoglalt ukrán tartományból Oroszország a donyecki és luhanszki kormányzóságot tartaná meg, a többit visszaadná Ukrajnának.

Mit kér cserébe?

Putyin mindenekelőtt a nyugati szankciók feloldását akarja elérni, mert azok nehéz helyzetbe hozták Oroszországot annál is inkább, mert valutatartalékai jórészét is lefoglalták.

Putyin azonnali tűzszünetet javasol, és utána békeértekezletet, melyen a két érintett államon kívül az USA, az Európai Unió és Kína venne részt. Nemrég volt egy ilyen békekonferencia Svájcban, mely nem ért el semmit, mert Oroszországot meg sem hívták. Utána Andrij Jermak, Zelenszkij elnök kabinetfőnöke úgy nyilatkozott, hogy

a következő békekonferenciára “már meghívhatnánk Oroszországot is.”

Most minden Biden elnökön múlik, de ő nem erre koncentrál hanem kétségbeesetten védelmezi elnökjelölti esélyeit. Így az ukrajnai háború lezárása minden korábbinál jobban függ az amerikai választási kampánytól, ahol viszont távolról sem ez a legfontosabb probléma.

A kínaiak az sarkvidéken is nyomulnának, de Norvégia az orrukra koppintott

Kenderessy Milán
-
0
A kínaiak az sarkvidéken is nyomulnának, de Norvégia az orrukra koppintott

Norvégia megakadályozta egy jókora terület eladását Kínának a Spitzbergákon. Az oslói kormány nemzetbiztonsági szempontokra hivatkozott amikor megvétózta az üzletet.

300 millió euróért árusították a hegyes völgyes 60 négyzetmérföldes területet a Spitzbergákon, amely félúton fekszik Norvégia és az Északi sark között. A térség geopolitikai szempontból ugyancsak felértékelődött miután a klímaváltozás miatt olvad a jég, a Nyugat és Oroszország kapcsolatai viszont egyre fagyosabbá váltak az ukrajnai háború miatt – 2022 február.

Hogy vásárolhattak volna földet a kínaiak a Spitzbergákon?

Úgy, hogy egy 1920-as szerződés szabályozza a terület jogállását: eszerint a Spitzbergák norvég felségterület, de néhány nagyhatalomnak így például Oroszországnak és Kínának is joga van a terület egy részének megvásárlásához, hogy ott gazdasági tevékenységet folytasson.

Az orosz állami vállalat, a Trust Arktigugol évtizedeken keresztül szénbányákat üzemeltetett a Spitzbergákon.

Amióta Putyin megtámadta Ukrajnát, a NATO tag Norvégia sokkal szigorúbban figyeli azt, hogy mire is törekszik Oroszország és Kína a térségben. Ezért akadályozták meg a nemzetbiztonságra hivatkozva a kínai földszerzést. Az eset kapcsán Norvégia kereskedelmi és ipari miniszterasszonya kijelentette:

”a föld jelenlegi tulajdonosa kész az eladásra olyan vásárlónak, aki fenyegetheti Norvégia szuverenitását a Spitzbergákon. Ez megzavarná a stabilitást az egész térségben, és veszélyeztetné Norvégia érdekeit.”

Az eladást intéző ügyvéd úgy nyilatkozott a londoni Guardian tudósítójának, hogy a kínai ügyfél igen komolyan érdeklődött a terület megvásárlása iránt. “Ez ugyanis az utolsó még megmaradt privát földtulajdon a Spitzbergákon.”

Miért akarták a kínaiak a földet a Spitzbergákon?

Ezen a távoli kietlen vidéken  semmiféle infrastruktúra sincsen viszont természetvédelmi terület vagyis nem lehet ott építkezni. Kereskedelmi értéke tehát a területnek nincsen, de katonai nagyon is lehet. Peking igen élénken érdeklődik az egész térség iránt, mert a klímaváltozás következtében lehetővé válhat a hajózás Oroszország északi megkerülésére, lerövidítve az utat Európa illetve Amerika felé.

Peking türelmesen nyomul előre ebben a térségben is: már 2016-ban megpróbáltak megvenni egy nagyobb föld darabot a Spitzbergákon. Akkor is közbelépett Norvégia: úgy akadályozták meg a kínai földszerzést, hogy a norvég kormány vette meg a magántulajdonban levő földet a Spitzbergákon.

Németország fegyverexportja a gyengélkedő gazdaság motorja

Polonius
-
0
Németország fegyverexportja a gyengélkedő gazdaság motorja

Rekordokat dönt a német fegyverexport elsősorban az ukrajnai háború miatt. Az első félévben minden eddiginél több német fegyver került a világpiacra: elsősorban Ukrajnába, de Szingapúr, India és Szaúd Arábia is sokat vásárolt.

30%-kal nőtt Németország fegyverkivitele az első félévben, és ez megdobta az egész exportot is. 7,48 milliárd eurós külföldi fegyverszállítást hagyott jóvá az első félévben a hadügyminisztérium Berlinben. Már tavaly is rekordot produkált a német fegyverek külföldi eladása: 12,2 milliárd eurót. Ez mindenekelőtt azzal volt magyarázható, hogy a kezdeti óvatosság után Németország teljes mellszélességgel kiállt az agresszió áldozatává vált Ukrajna mellett, és a fegyverszállítás szinte teljes skáláját engedélyezte. Ennek a jelentős értékű exportnak csak egy része valóban fegyver: 6,44 milliárd euró, a másik rész 5,76 milliárd euró olyan eszköz, amely kettős célra is használható: mind háborúban mind békében.

2021-ben a Scholz kormány még azzal kezdte, hogy korlátozni kívánja a fegyverexportot NATO és uniós államokra, és azonkívül csak kivételesen szállít fegyvereket.  Csakhogy az orosz tankok Putyin parancsára megindultak Ukrajna ellen, és ez mindent megváltoztatott.

A német fegyver export kétharmadát Ukrajna kapja

Az orosz agresszió első évében a Scholz kormány még igen óvatos volt: az Ukrajnába irányuló fegyverexport értéke “csak” 2,24 milliárd euró volt 2022-ban. Ehhez képest idén már az első félévben elérte a 4,88 milliárd eurót. A tavalyi egész éves érték 4,4 milliárd euró volt, ebben a legnagyobb szerepe annak volt, hogy Ukrajna megkapta a Leopard 2-es tankokat.

Az USA mögött Németország szállítja a legtöbb fegyvert Ukrajnának

Az ukrajnai háború kezdete – 2022 február 24-óta Németország 10,2 milliárd eurós katonai segélyt nyújtott Ukrajnának – közölte a kieli Világgazdasági Kutatóintézet. Ebből a statisztikából kitűnik, hogy

Ukrajna ugyan messze az első a német fegyverexport listán, de sok más állam is jelentős összegért vásárolt be a német hadiipar termékei közül: Szingapúr – 1,21 milliárd euró, India – 153 millió euró, Szaúd Arábia – 132 millió euró  és Katar – 100 millió euró.

Szaúd Arábia a nagy visszatérő a német fegyver exportban, mert Berlin leállította azt miután egy szaúdi újságírót brutálisan meggyilkoltak hazája isztambuli főkonzulátusán. A gyilkosságra maga Mohamed bin Szalman trónörökös adta ki az utasítást, akivel emiatt megromlott a Nyugat kapcsolata. Trump elnök azután kijelentette, hogy “nekünk fontosabb Szaúd Arábia mint a média”, és a Nyugat fokozatosan megenyhült Szaúd Arábia iránt főként azt követően, hogy az olaj monarchia lepaktált Putyinnal. Németország tavaly júliusban oldotta csak fel a fegyverexport tilalmat, gyorsan be is indult az üzlet. A német hadügyminisztérium sietett tudatni a világgal, hogy a tilalom megszüntetését gondosan egyeztette NATO szövetségeseivel mindenekelőtt az Egyesült Államokkal.

Németországban bírálják a kormányt a fegyver export miatt

A népszerűtlen Scholz kormány, amelyet gyakran megosztanak a koalíciós viták is, azzal kénytelen szembenézni, hogy a szélsőbaloldali Sahra Wagenknecht szövetség rendszeresen bírálja a fegyverexportot a válság övezetekbe márpedig a német fegyver kivitel jórésze ide irányul: Ukrajna és a Közel Kelet. A januárban megalakult szélsőbaloldali szövetség választási ígéreteivel szembesíti a Scholz kormányzatot, amely azzal vág vissza, hogy megváltozott a helyzet: Putyin agressziót követ el Ukrajnában, a Hamász pedig terrortámadást hajtott végre Izrael ellen múlt októberben.

Sahra Wagenknecht mindebben háborús veszélyt lát:

”a fegyverek exportja a válság övezetekbe lépésről lépésre egy nagy európai háborúba vihetnek bele bennünket”

– mondta a Bundestagban.

A hadügyminisztérium nemigen szokta publikálni a fegyverexport adatait, de a Sahra Wagenknecht szövetség bírói úton kiperelte azokat – írja a közszolgálati Deutsche Welle.

Orbán Kijev után Moszkvába utazik

Kenderessy Milán
-
0
Orbán Kijev után Moszkvába utazik

Most különösen érdekes, hogy Kijev után Orbán Moszkvába utazik, mert Magyarország az Európai Unió soros elnöke vagyis a magyar miniszterelnök nemcsak önmagát képviseli. Elvben.

Kijevben hangsúlyozta a magyar kormányfő, hogy mint az Európai Unió soros elnöke tárgyalt Zelenszkijjel. Az ukrán elnök visszautasította Orbán javaslatát arról, hogy előbb kössenek fegyverszünetet, és csak azután lássanak hozzá a béketárgyalások megkezdéséhez, mert ebben teljes a szembenállás továbbra is Ukrajna és Oroszország között. Ukrajna – a nemzetközi jogra hivatkozva – csakis akkor hajlandó tárgyalni Oroszországgal, ha Putyin kivonja csapatait a megszállt területekről. Az oroszok viszont a békét területért elvet vallják. Hamarosan NATO csúcstalálkozó is lesz, ott is beszámolhat Orbán Viktor arról, hogy miről is tárgyalt Putyinnal.

Szijjártó Péter külügyminiszter már akkor tájékoztatta Lavrovot amikor Orbán Kijevben tárgyalt. Miért megy Orbán Moszkvába, ahol nem járt NATO vagy uniós tagállam vezetője azóta, hogy Putyin megtámadta Ukrajnát? A magyar miniszterelnök meg akarja mutatni, hogy a magyar diplomácia szuverén akármit is jelentsen ez. Mi haszna van mindebből Magyarországnak, amely egyre jobban elszigetelődik a NATO-ban és az Európai Unióban? Orbán nyilvánvalóan zsarolja Brüsszelt a hiányzó eurómilliárdokért, de erősen kétséges, hogy ez lenne a célravezető módszer.

Az USA és Moszkva nem Orbán közvetítésére vár

A CIA igazgatója, aki korábban az Egyesült Államok moszkvai nagykövete volt rendszeresen konzultál az orosz hírszerzés vezetőjével, aki nem helyeselte Putyin agresszióját Ukrajna ellen. Szergej Nariskin tábornok mégiscsak a helyén maradt, és ő tárgyal Putyin nevében Burns CIA igazgatóval. William Burns volt az utolsó magasrangú amerikai vezető, aki Moszkvában járt Putyin agressziója előtt. Az orosz államfő tárgyalt a CIA igazgatójával noha korábban ezt rangon alulinak tartotta. Miről tárgyaltak? Ma sem tudjuk. Az viszont tény, hogy a CIA igazgatója nem közvetlenül hazautazott Moszkvából hanem megállt Brüsszelben, ahol Ursula von der Leyen kabinetfőnökével egyeztették azokat a szankciókat, melyeket azután el is rendeltek miután Putyin megtámadta Ukrajnát. Az első szankciók azért érték villámcsapásként Moszkvát – különösen az orosz valutatartalék befagyasztása – mert hónapokkal előbb  előkészítette azt a CIA igazgatója Brüsszelben.

Miről tárgyalhat mostanában William Burns és Szergej Nariskin tábornok? Rejtély. Tény viszont, hogy a NATO hamarosan csúcstalálkozót tart, és ezen Ukrajna lesz az egyik legfontosabb téma hiszen már csaknem két és fél éve tart a háború, melynek senki sem látja a végét.

“Ukrajna továbbra sem fogadja el a területért békét elvet”

Kenderessy Milán
-
0
“Ukrajna továbbra sem fogadja el a területért békét elvet”

Washingtonban Andrij Jermak, az ukrán elnök kabinetfőnöke közölte, aki Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel tárgyalt a hamarosan megkezdődő NATO csúcskonferencia előtt és közölte: “Ukrajna továbbra sem fogadja el a területért békét elvet”. Blinken külügyminiszter megerősítette az amerikai álláspontot: ”Ukrajna a NATO tagja lesz!”, de dátumot természetesen továbbra sem említett.

“Nem állunk készen kompromisszumra” – hangsúlyozta Andrij Jermak, aki nemrég még arról beszélt, hogy a következő ukrajnai békekonferenciára Oroszországot is meg kellene hívni. Putyin meg akarja tartani nemcsak a Krím félszigetet hanem azt a másik négy ukrán tartományt is, melyet az oroszok többé- kevésbé megszállva tartanak. Ezekben a tartományokban a lakosság többsége orosz volt a háború előtt, de ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy Putyin Oroszországában kívánnának élni.

Ukrajna lakosságának kívánsága persze senkit sem érdekel sem Moszkvában sem pedig Washingtonban.

Trump ex elnök, aki vissza szeretne kerülni a Fehér Házba, villámgyorsan rendezni szeretné az ukrajnai háborút, amely elvonja az USA figyelmét a sokkal fontosabb helyszínről: a Távol Keletről, Kínáról.

Miről tárgyalt Orbán Kijevben?

“Azt kértem az elnök úrtól, hogy fontoljuk meg: nem lehetne-e a sorrendet megfordítani, és egy gyors tűzszünettel felgyorsítani a béketárgyalásokat”

–  közölte a tárgyalásokat követően a magyar miniszterelnök, aki az Unió soros elnökének minőségében folytatott eszmecserét Volodimir Zelenszkij elnökkel.

Orbán a kijevi látogatás előtt Brüsszelben elmondta, hogy “az Európai Uniónak fel kell készülnie arra a helyzetre, hogy az amerikaiak és az oroszok előbb vagy utóbb tárgyalni fognak egymással. Hol lesz Európa helye? Ki fogja képviselni Európa érdekeit, és ki határozza meg, hogy melyek ezek az érdekek?”

Zelenszkij elnök elutasította Orbán Viktor tűzszüneti javaslatát, de hangsúlyozta, hogy

“miként vehet részt Magyarország egy második békecsúcs megszervezésében. Hálásak leszünk Magyarországnak, ha támogat bennünket ebben.”

Pressman, az USA budapesti nagykövete “előrelépésnek” nevezte Orbán Viktor kijevi útját. Szijjártó Péter külügyminiszter egyidejűleg felhívta Szergej Lavrov orosz külügyminisztert, hogy megnyugtassa: az oroszbarát magyar diplomácia nem változik.

Nesze semmi, fogd meg jól…

A NATO és az Európai Unió teljes mellszélességgel támogatja Ukrajna álláspontját, mely szerint a tárgyalások megkezdésének feltétele az, hogy az orosz csapatok vonuljanak ki Ukrajnából. Mind Washingtonban mind Brüsszelben pontosan tudják, hogy minimális esélye van annak, hogy Putyin kivonul Ukrajnából vagy hogy az ukrán csapatok erre késztethetik az oroszokat.

Putyin nem vonulhat ki Ukrajnából hatalmának, sőt életének kockáztatása nélkül.

1905-ben amikor Japán legyőzte Oroszországot, forradalom tört ki az országban, és II. Miklós csak úgy kerülhette el a bukást, hogy engedélyezte a Duma összehívását, melyben a forradalmárok – köztük a bolsevikok is – szerepet játszhattak. Az első világháborúban megroppant Oroszországban II. Miklóst előbb megbuktatták, majd 1918-ban családjával együtt meggyilkolták a bolsevikok Jekatyerinburgban.

Oroszország katonai ereje jóval nagyobb mint Ukrajnáé, amely a NATO támogatásával is csak arra képes, hogy megakadályozza az oroszok katonai győzelmét.

A háború 2022 februárjában kezdődött, azóta Ukrajna lakossága jelentős mértékben csökkent a kivándorlás miatt, az ország infrastruktúráját szisztematikusan rombolja az orosz hadsereg. Ukrajna GDP-je kisebb mint Magyarországé míg Oroszországé tízszer nagyobb. Augusztus elsején lejár az a kétéves moratórium, melyet a külföldi hitelezők adtak Ukrajnának. Kijevnek már most is likviditási gondjai vannak – írja a londoni Economist.

Mindennek ellenére Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója azt jósolja, hogy jövőre Ukrajna hadserege annyira megerősödik a NATO támogatásával, hogy komoly ellencsapást mérhet Oroszországra. A NATO csúcs előtt kellenek az ilyen nyilatkozatok, melynek realitását katonai szakértők nem támasztják alá. A baj az, hogy mindez része az amerikai választási kampánynak, ahol Biden elnök gyenge szereplése nem erősíti Ukrajna pozícióit. Putyin és Orbán Trumpra vár, aki fogadkozik: ha visszakerül a Fehér Házba, akkor napok alatt rendezni ígéri az ukrajnai háború ügyét. Az amerikai választást novemberben tartják addig a háború is elhúzódik, mert a NATO annyira megerősíti Ukrajnát, hogy kitartson. A kérdés csak az, hogy miért is halnak meg oly sokan a fronton?

Továbbiak

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK

Független Hírügynökség Kft.
Kapcsolat: info@fuhu.hu

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA

© Független Hírügynökség