Kezdőlap Világ Oldal 206

Világ

Adócsaló ex király: 4 millió eurót fizetett az adóhivatalnak

János Károly most már másodszor törleszt, decemberben több mint 678 ezer eurót utalt át az adóhivatalnak – írja Spanyolország legnépszerűbb lapja az El Pais.

János Károly 2014-ben mondott le a trónról fia, Fülöp javára, de életmódja nem sokat változott. Ki finanszírozta ezt! A többi között a Liechtensteinben bejegyzett Zagatka alapítvány. Ennek a tulajdonosa az ex király távoli rokona, Alvaro de Orleans. Miért támogatta ez az alapítvány János Károly ex királyt? Mert Franco tábornok bukása után nagy szerepet játszott abban, hogy a demokratikus átmenet vér nélkül zajlott le Spanyolországban a hetvenes években – válaszolja a jó rokon. Csakhogy az alapítvány pénzének elfogadásával János Károly adócsalást követett el, melyet az ex uralkodó el is ismert.

Kínos helyzetbe került ezzel Fülöp király, mert apja adócsalása ráirányította a figyelmet az udvar pénzügyeire. Rögtön le is mondott minden apai örökségről.

János Károly is tisztában volt a furcsa körülményekkel, ezért tavaly sietve az Egyesült Arab Emirátusokba távozott, ahonnan nincsen kiadatás.

Alvaro de Orleans pedig törölte az ex királyt és leszármazottait a Zagatka alapítvány kedvezményezettjei közül.

Az El Pais megkérdezte tőle, hogy egyáltalán miért támogatta korábban János Károlyt?

„Nem vagyok stróman” – tiltakozott Alvaro de Orleans, aki arra hivatkozott, hogy a családjuk mindig is támogatta a spanyol monarchiát. Miért Liechtensteinben, a közismert adóparadicsomban van bejegyezve az alapítvány? Erre a kérdésre nincs válasz…

Az ex király bűncselekményt követhetett el

A spanyol törvények szerint aki évente 120 ezer eurónál nagyobb adócsalást követ el, az bűncselekménnyel gyanúsítható. Márpedig az ex király adócsalásának összege elérheti a 8 millió eurót is- írja az El Pais.

A törvény ugyanakkor azt is kimondja Spanyolországban , hogy nem indul bűnügyi eljárás az adócsaló ellen, ha az illető megkezdi a pénz visszafizetését még azelőtt mielőtt erre az adóhatóság felszólítaná. Ezért fizetett most 4 millió eurót a spanyol államnak János Károly ex király.

Három ügyben nyomoz az ügyészség

Nemcsak adócsalást, de korrupciós ügyeket is felrónak az ex királynak.

Az első: a mekkai gyors vasút építését egy spanyol vállalkozói csoport szerezte meg. A 6,5 milliárd eurós üzletet elősegítette János Károly, akinek jó kapcsolatai voltak a szaúdi királyi udvarnál. Az ügyészség gyanúja szerint az ex uralkodó szép „közvetítői díjat” vágott zsebre az ügyben, mely azután olyan számlákon landolhatott mint a Liechtensteinben bejegyzett Zagatka alapítvány. A második vizsgálat egy hasonló alapítványhoz kötődik: az Allen Sanguines-Krause fedezte János Károly luxus kiadásainak jórészét. A harmadik vizsgálat pedig arra vonatkozik, hogy János Károly adóparadicsomokba mentett ki euro milliókat a spanyol adóhivatal elől.

Mit állítanak ezekkel a vádakkal kapcsolatban az ex király ügyvédei?

Az első ügy szerintük nem veszélyes, mert akkor még hatalmon volt János Károly márpedig az uralkodó nem vonható felelősségre amíg betölti az államfői tisztséget.

A második vizsgálat értelmét veszíti az ügyvédek szerint, mert az ex uralkodó törleszti tartozását az adóhivatalnak. A harmadik esetben pedig János Károly egészen egyszerűen tagadja, hogy lennének milliós bankszámlái különböző adóparadicsomokban.

Ráadásul a Legfelső Bíróság előtt János Károly még mindíg immunitást élvez. Ettől függetlenül az ex uralkodó nagyon óvatos: nemrég emlékeztek meg az 1981-es katonai puccskísérlet évfordulójáról amikor János Károly bátran szembeszállt a szélsőjobboldali tisztekkel. Az ex uralkodó – biztos ami biztos –  nem vett részt a megemlékezésen Spanyolországban – írja az El Pais.

Rendkívüli hír! – Elszakadt a húr

Az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti (EP) csoportja megszavazta a frakció alapszabályát módosító tervezetet – közölte Pedro Lopez de Pablo, az EPP EP-frakciójának alelnöke szerdán a Twitteren.

A módosítás többek között lehetővé teszi az egyéni tagság megszüntetése mellett egy egész csoport tagságának kollektív megszüntetését is kellő indokok alapján, a pártcsalád alapszabályának legsúlyosabb megsértése esetén.

A 148 támogató, 28 ellenszavazat és 4 tartózkodás mellett elfogadott alapszabály lehetővé teszi egész delegációk kizárását és tagságuk felfüggesztését, amíg korábban ezekre csak adott képviselő esetében volt lehetőség. A szöveg megtartotta azt a szabályt, amely a kizárásról szóló döntéshez kétharmados többség meglétét írja elő.

A módosított működési szabályzat szerint egy tag vagy egy teljes képviselőcsoport jogainak ideiglenes, meghatározott idejű felfüggesztésének elfogadásához szintén kétharmados többség szükséges.

Az oroszok nem tudnak elég vakcinát gyártani

Magyarország kétmillió vakcinát rendelt, de eddig csak 60 ezret kapott Oroszországból – írja a Die Welt. Misusztyin orosz miniszterelnök nemrég arról nyilatkozott, hogy eddig 10 millió vakcinát állítottak elő. Csakhogy Oroszország népessége még mindíg több mint 140 millió, és Putyin rengeteg országnak ígért a Szputnyik vakcinából.

A CNN az orosz gyárban

A nyugati világban nagy a bizalmatlanság az orosz vakcinával szemben noha azt legutóbb a Lancet tudományos szaklap is jó minőségűnek találta. A probléma abban van – mint általában a hagyományos oltóanyagok esetében esetében -, hogy elölt vírussal ösztönzik az immunrendszert. Emiatt Kínában nem ajánlják a saját vakcinájukat a hatvan fölötti nemzedéknek, és emiatt nem oltották be Putyint sem, aki csaknem hetven éves. Mind az oroszok mind a kínaiak Pfizer vakcinát vásároltak ebből a célból. A China Daily most jelezte: van egy új kínai vakcina, amely már hatvan felett is adható, mert korszerűbb eljárással készült.

A CNN tudósítójának az orosz gyárban a tudományos igazgató elmondta, hogy nagyon nehéz a gyártást megszervezni, mert a milliós nagyságrend egészen más eljárást jelent mintha a laboratóriumban előállítanak egy litert a vakcinából.

Mi van az uniós engedélyezéssel?

Az oroszok össze-vissza beszélnek – állapítja meg a Die Welt. Pedig Merkel kancellár nyíltan megmondta Putyinnak, hogy enélkül nem jöhet az orosz vakcina Németországba. Jelenleg Magyarország kap orosz vakcinát, Szlovákia és Csehország is rendelt miután a járvány katasztrófa helyzetet idézett elő. Az unión kívüli Szerbia az élen áll az orosz oltások felhasználásában, ennek ellenére járvány katasztrófa fenyeget a kis balkáni országban, ahol igen lazán védekeznek a Covid-19 ellen.

Illegális kampány pénzekért börtön az ex román elnök lányának

Ioana Basescu-t és Elenda Udrea egykori turisztikai minisztert börtönbüntetésre ítélték, mert meg nem engedett módszerekkel szereztek pénz Traian Basescu elnök választási kampányához.

A miniszterasszony több vállalkozót is arra kényszerített, hogy százezer eurós nagyságrendben utaljanak át pénzeket az elnöki kampányhoz még 2009-ben. Az elnök lánya pedig – közjegyzőként – arra akarta rávenni az egyik nagy állami vállalat vezetőjét, hogy százezer euróval csökkentse Basescu elnök kampány adósságait. A korrupció ellenes ügyészség szerint az állami vállalat igazgatója csak a kért összeg egynegyedét utalta át a megjelölt számlára. Ezt a pénzt azután Ioana Basescu és élettársa arra fordította, hogy luxus útra mentek Kubába.

Basescu elnök a romániai elnökválasztás második fordulójában 2009-ben minimális különbséggel győzött: alig fél százalékkal kapott többet mint az ellenfele.

Ioana Basescun és Elenda Udrea ex miniszteren kivül mások is 3-6 éves börtönbüntetést kaptak. Az ítélet ellen a Legfelső Bíróságon lehet fellebbezni, így az ex elnök lányának aligha kell börtönbe vonulnia Romániában.

Felhívás a további vérontások megakadályozására

  • Három héttel a február 1-jei puccs után a sehol a világon nincsenek ötletej amik közelebb vihetnek a konszenzushoz, hogyan lehet visszafogni a tábornokokat

  • A szankciók nem fognak működni, a diplomáciának egyértelműen vannak korlátai, és a sürgős feladat a tiltakozók és a Tatmadaw visszafogásának ösztönzése – állítják szakértők

Hétfőn  a hatóság vízágyúkat vetett be és és szétkergette a puccsellenes tüntetőket, miközben tízezrek mozgolódtak az utcákon a Délkelet-Ázsia országban, annak ellenére, hogy a junta figyelmeztette, hogy fogy a türelme a lázongókkal szemben.

Vasárnap későn az állami mûsorszolgáltató, az MRTV burmai nyelven nyilatkozatot sugárzott angol nyelvû felirattal a képernyõn, miszerint

„a tüntetők különösen az érzelmileg feltüzelt tinédzserek konfrontációra késztetik a hatalmat, ahol akár az életük is veszélybe kerülhet.”

Eddig három tüntetőt öltek meg a rendőrökkel folytatott összecsapások során, míg egy rendőr is meghalt. A hatóságok a puccs óta 640 embert vettek őrizetbe – állítja a Politikai Foglyokat Segítő megfigyelő csoport. A megcélzottak között vannak a vasutasok, a köztisztviselők és a banki alkalmazottak is, akik a puccsellenes kampány részeként távoztak munkájuktól.

Három héttel azután, hogy Mianmar demokrácia-kísérlete véget ért, és a katonai rezsim átvette a hatalmat, a nemzetek szerte a világon nincsenek közelebb ahhoz, hogy konszenzusra jussanak a tábornokok hátralépésének elérésének módjáról. Az Egyesült Államok új szankciókat vezetett be a rezsimmel szemben, Németország és az Európai Unió azzal fenyegetőzik, hogy követik az USA példáját. Szakértők szerint ettől itt semmi nem fog változni.

Mivel a rezsim egyértelművé tette, hogy nem fog elzárkózni a halálos okozó erő alkalmazásától sem a politikusok egyetértenek abban, hogy a diplomácia korlátai egyre világosabbá válnak, és ehelyett most az erőszak fokozódásának megakadályozására kell összpontosítani.

Bilahari Kausikan nyugalmazott szingapúri nagykövet elmondta, hogy nem sok mindent tehetnek az aggodalomuk hangsúlyozásán kívül amellyel a „diplomáciai sürgetés a cselekvés látszatát kelti”.

„Regionálisan vagy nemzetközi szinten senkinek nincs sok ráhatása, és ez vonatkozik Asean országokra és Kínára is ”

– mondta Kausikan, a Külügyminisztérium volt állandó titkára.

„Számomra a sürgős prioritás a további vérontások megakadályozása. Ehhez mind a két fél önmérséklésére szükség lenne.”

Pou Sothirak volt kambodzsai miniszter, aki továbbra is Phnom Penh tanácsadója, hozzátette:

„Az Asean-nak diszkrét diplomáciai érzéke alkalmazásával gyorsan kell cselekednie, hogy megakadályozza a társadalmi nyugtalanságok további romlását és a túlzott erő alkalmazását a vérontások elkerülése érdekében.”

A Reuters hétfőn három forrásra hivatkozva arról számolt be, hogy Indonézia arra kényszeríti ázsiai szomszédait, hogy egyezzenek meg egy akcióterv elfogadásában: ez elfogadná a juntának azt az ígéretét, hogy választásokat rendez, figyelemmel kíséri a tisztességes és szabad választásokat. A terv magában foglalja az Asean képviselőinek azirányú tevékenységét, hogy segítsék elő  a junta és a tüntetők között párbeszédet. A tüntetők azt követelik, hogy a katonaság fordítsa meg az események menetét, és adja vissza a hatalmat a választott kormánynak.

Teuku Faizasyah, az indonéz külügyminisztérium szóvivője elmondta, hogy nincs tudomása a javaslatról, és kijelentette:

„Várnunk kell, amíg Retno Marsudi külügyminiszter találkozik az ázsiai külügyminiszterekkel. A konzultáció időbe telik, így nem tudom megerősíteni, hogy mikor állítanak ki nyilatkozatot.”

„Indonéziát a katonai tábornokok gyakran tekintik a mianmari diktatúráról a demokráciára való átmenet modelljének.”

Nincs konszenzus

Dominic Raab brit külügyminiszternek hétfőn később az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában kellett felszólalnia, hogy ismételten követelnie a katonaság „visszavonását” és Szu Kyi szabadon bocsátását.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter hétfőn megismételte, hogy Washington, amely új szankciókat vezetett be a katonai rezsim ellen, „továbbra is határozottan lép fel a burmai emberek ellen erőszakot elkövetőkkel szemben”.

Kevin Rudd volt ausztrál miniszterelnök a Twitteren „határozott és sürgős ENSZ-beavatkozásra” szólított fel a „hatalmas vérontások” megakadályozása érdekében. Szerinte ezt minden kormánynak támogatnia kell.

De Pou Sothirak arra buzdította a nemzetközi közösséget, hogy „kerülje a konfrontatív megközelítést és tartózkodjon a katonai beavatkozás alkalmazásától.

„Ehelyett minden támogatást meg kell adniuk minden olyan kezdeményezésnek, amely támogatja a mianmari polgári és katonai vezetők közötti belső párbeszéd megkezdését, valamint ösztönözniük és támogatniuk kell az Asean-t a „konfliktusmegoldási” mechanizmusának hatékony gyakorlására tett kísérletében.”

Sothirak, aki korábban a kambodzsai külügyminisztérium államtitkára volt. „A nemzetközi közösségnek tartózkodnia kell a szigorú szankciók bevezetésétől Mianmar ellen, de arra kell ösztönöznie a belső harcias feleket, hogy párbeszédre és kompromisszumokra hajló alapállást vegyenek fel”

Maung Zarni, a Forsea társalapítója és vezetője, a demokráciapárti tudósok és az emberi jogi aktivisták délkelet-ázsiai országainak alapszintű hálózata szerint az Egyesült Államoknak és az EU-nak magas szintű találkozót kell tartania, hogy a puccs vezetői  stratégiai ütemtervet készítsenek a puccs visszafordítására.

Ezek közé tartozik

az összes fogva tartott politikus és polgári vezető szabadon bocsátása, akiknek száma mára már meghaladta az 1000-et, helyreállítva a demokratikus folyamatot a Nemzeti Liga a Demokráciáért, mint ideiglenes kormányt.”

Zarni hozzátette, Kína részvétele figyelmen kívül hagyható mindaddig, míg „nulla érdeke a demokratizálás vagy az emberi jogok erősödésének Kínában vagy Ázsiában.

Kausikan szerint az „egyetlen halvány remény” kompromisszumban rejlik Suu Kyi között, aki szerinte nem nélkülözheti saját felelősségét a helyzetért, és a mianmari katonaság között.

De ez egyelőre nem tűnik valószínűnek. Mind Aung San Suu Kyi, mind a tábornokok nulla összegű játéknak tekintik a politikát, és egyikük sem ismert kompromisszumkészségükről.

Orbán és a kínaiak

A magyar miniszterelnök a kínaiak vakcinájával olttatta be magát – írja a Washington Post, amely utal rá, hogy Magyarország és Kína kapcsolatai kiválóak noha az USA stratégiai ellenfélnek tekinti Pekinget, Magyarország pedig a NATO tagja.

A magyar kormány – egyedül az EU tagállamok közül – nagymennyiségű vakcinát hoz be Kínából és Oroszországból noha Brüsszel egyiket sem engedélyezte.

Kína az EU legfontosabb kereskedelmi partnere

Peking épp az USA-t megelőzve vált az EU első számú kapcsolatává. Erre utalt legutóbb Merkel kancellár is amikor Biden amerikai elnök burkoltan bírálta az EU-t, mert túlságosan is jó kapcsolatokat ápol Pekinggel. A müncheni biztonságpolitikai konferencián, melyet ezúttal virtuálisan rendeztek meg, egyertelműen kiderült: Európa nem kíván egységfrontot alakítani Kínával szemben az USA-val és Japánnal együtt. Pedig a Biden diplomáciának ez az egyik fő célja. Csakhogy ehhez az USA-nak nincsen meg sem a gazdasági ereje sem pedig az a lehetősége, hogy vonzó alternatívát nyújtson a hatalmas és dinamikusan bővülő kínai piaccal szemben – erre mutatott rá Merkel kancellár éppúgy mint Macron francia elnök.

Amikor Pompeo akkori amerikai külügyminiszter Budapesten felszólította a magyar kormányt, hogy ne a Huawei 5G rendszerét vezesse be, akkor a magyar miniszterelnök mosolyogva válaszolta: Németországhoz és Franciaországhoz hasonlóan szuverén módon döntünk ebben a kérdésben!

Kínai vakcina hatvan fölött?

Meghaladja az 5,5 milliárd dollárt Kína magyarországi befektetéseinek értéke – hangsúlyozta Csi Tajü nagykövet, aki egy angol nyelvű pekingi televíziónak nyilatkozott. A Sinopharma vakcina, amellyel a magyar miniszterelnököt is beoltották folyamatosan érkezik Magyarországra – mondta a nagykövet. Márciusban és áprilisban több mint egymillió várható míg májusban 3,5 millió vakcina érkezik .

Hogy tudnak ilyen sokat exportálni? Úgy, hogy Kínában nincsen országos oltási kampány. Csakis a kijelölt fontos társadalmi csoportok kapnak oltást. A hatvan fölöttieket egyáltalán nem oltják. Számukra Pfizer vakcinát vettek. A kínai vezetés döntő többsége hatvan évesnél idősebb …

Ha a világ szegényebb fele elveszíti a versenyt mindannyian fizetünk érte

A növekvő egyenlőtlenség mind a gazdaságokon belül, mind a világ leggazdagabb és legszegényebb nemzetei között a 2008-as globális pénzügyi összeomlás óta egyre nagyobb aggodalmat váltott ki. Tehát nem meglepő felfedezni, hogy a globális járvány – és az oltásvédelem iránti rohanás – tovább fokozza az egyenlőtlenséget.

  • A kutatások azt mutatják, hogy az oltások mindenki számára történő biztosításának költségei jóval alacsonyabbak, mint az az ár, amelyet a vírus visszatartásának elmulasztásáért kellene fizetnünk
  • A beszerzéseket követő jelentések azonban azt mutatják, hogy a gazdag nemzetek sokkal többet vásárolnak, mint amire szükségük van, míg a szegények küzdenek azért, hogy elegük vakcinájuk legyen

A „vakcinaegyenlőtlenség” és az oltás nacionalizmus egyértelműen igazságtalan, ugyanakkor nevetségesen kontraproduktív is.

A Duke Egyetem Globális Egészségügyi Innovációs Központjának kutatásai azt mutatják, hogy a mindössze 38 millió lakosú Kanada megerősítette, hogy 338 millió oltóanyag-adagot vásároltak. Feltételezve, hogy az országban mindenkinek két adagra lesz szüksége, ez azt jelenti, hogy majdnem ötször több oltóanyag van a kelleténél.

Mi indokolja a jelen helyzetben egy ilyen mennyiségű vakcina lefoglalását?

Az Egyesült Királyság 457 millió megvásárolt vakcina-dózisával 3,4-szer több, mint amire a lakosságának szüksége lesz. Az EU és az Egyesült Államok együttesen elrendelt 3 milliárd adaggal elegendőek ahhoz, hogy kétszer is beoltassák lakosságukat.

Ahogy Jonathan Wheatley egy hónappal ezelőtt a Financial Times-ban megjegyezte:

„Míg az Egyesült Királyság célja, hogy szeptemberig koronavírus elleni oltásokat kínáljon Nagy-Britanniában minden felnőtt számára,

a világ számos részén akár három évig is eltarthat a lakosság beoltása, amely során amikor a vírus tovább fog terjedni. ”

Világszerte összesen 8,2 milliárd oltóanyag-dózist vásárolva a Duke University adatai azt mutatják, hogy a világ magas jövedelmű országai – amelyek a világ népességének 16 százalékát teszik ki – 4,6 milliárdot, azaz 56 százalékot fogtak el.

Ezzel szemben az Afrikai Unió 55 tagja kezébe került 670 millió oltóanyag-adag – ez elegendő ahhoz, hogy beoltja az összes lakosság alig több mint egynegyedét.

Az oltási vagyonra és a nem létezőekre osztott világ nyilvánvaló igazságtalansága mellett miért pazarolják el a világ gazdag nemzetei ennyi milliárdot? Mint a Financial Times szerkesztősége nemrégiben elmondta:

„Alapvető fontosságú, hogy elkerüljük a kétszintű világot, ahol az oltott gazdagok tetszés szerint barangolhatnak, a szegényebb országokból érkezők azonban el vannak zárva.”

A Rand Corporation nemrégiben készült tanulmánya arról számolt, hogy a Covid-19 leállításainak egy éve 3,45 billió dollárba kerül a világgazdaságnak. Ha az oltóanyagot előállító nemzetek és a gazdag nyugat gyorsan biztosítja magának az oltásvédelmet, a fejlődő világ lakosságának beoltásának elmulasztása továbbra is globális gazdasági veszteségeket okoz számunkra, évente 60 és 340 milliárd USD között.

Nem csoda, hogy Tedros Adhanom Ghebreyesus, a WHO vezetője óriási erkölcsi tesztként beszél az oltóanyag-forgalmazás kihívásáról:

„A világ katasztrofális erkölcsi kudarccal néz szembe a pandémia elleni küzdelem eszközeivel való egyenlő hozzáférés terén… és egy potenciálisan katasztrofális gazdasági kudarccal.”

Bill és Melinda Gates is, akiknek alapítványa 1,75 milliárd dollárral járult hozzá a Covid-19 kutatásához figyelmeztettek egy olyan jövőre, ahol csak a leggazdagabbak férhetnek hozzá oltáshoz.

„A világnak milliárdokat kell költenie, hogy billiókat spórolhasson meg, és több millió ember halálát megakadályozza.”

Mivel már közel 2,5 millióan halottak, ez nem jelentéktelen figyelmeztetés.

Izrael egyszerű, világos szemléltetést adott e drámai számtanra. 9 millió lakosának csaknem felét már beoltotta, átlagosan csillagászati csillagonként 23,50 dollárt fizetett a Pfizer és a Moderna vakcinák korai szállításáért (az EU 14,70 dollárt fizet a Pfizer oltásért és 18 dollárt a Moderna oltásért), de mégis kiszámítja, hogy a vakcinázás teljes költsége csak két nap veszteséget okoz a járvány lezárása miatt.

A WHO korai szakaszában együttműködött másokkal a Covax szövetség létrehozásában annak biztosítása érdekében, hogy a világgazdaság legszegényebb részein élő népesség is hozzáférhessen a szükséges mennyiségű oltásokhoz.

A cél 2 milliárd adag biztosítása és a legszegényebbek 20%-ának beoltása 2021 végéig.

Ez aligha fogja eredményezni az elvárt nyájimmunitás biztosítását, de legalább kijavítja az oltóanyag-nacionalizmus szabadpiaci tülekedéséből fakadó egyenlőtlenségek egy részét.

Egy másik nemzetközi tanulmány, amelyben megvizsgálták az oltás nacionalizmusnak a gazdag nyugaton jelentkező károkozását, úgy becsüli, hogy a fejlődő világban mindenki beoltása 27 milliárd dollárba kerülne Covaxnak, de az oltás elmulasztása összehasonlíthatatlanul többe fog kerülni.

Minden érintett számára különösen demoralizáló kell legyen ez az együttműködés iránti nemzetközi vonakodás.

Sürgős szükség van a globális együttműködésre.

Mit jelentene egy ilyen kudarc, amikor a vezetők arra készülnek, hogy az év végén Glasgow-ban az ENSZ éghajlatváltozási konferenciáján (COP26) gyűljenek össze, hogy együttműködésre szólítsák fel a globális felmelegedést?

Itt is felmerül a felkérés, hogy működjenek együtt milliárdok elköltésében billió megtakarítás céljából.

Milyen esélye van azonban az éghajlatváltozással kapcsolatos együttműködés fellendítésének, amikor még a 2 millió Covid-19 haláleset zord valóságával, valamint a világgazdaság hirtelen és sokkoló összeomlásával a világválság óta bekövetkezett legsúlyosabb recesszióba sem vagyunk képesek az együttműködést élénkíteni?

Büszkék lehetünk tudósok világszerte folytatott együttműködésére az oltóanyagok kifejlesztésében a világjárvány leküzdésére. Nem félelmetes, hogy jelenleg több mint 100 oltás van fejlesztés alatt, és hogy az olyan gyógyszerészeti óriások, mint az AstraZeneca és a Johnson&Johnson megígérték, hogy haszon nélkül juttatják el vakcinájukat mindenhova. Az oltások elosztásának politikai kudarca azonban éles ellentétben áll a tudósok példamutató együttműködésével.

Politikai vezetőinknek szégyenkezniük kell.

A CIA az MBS-t okolja Jamal Khashoggi meggyilkolásáért

A napokban megjelent az Economist címoldalán, hogy az amerikai hírszerzés szerint a szaúdi trónörökös hagyta jóvá a műveletet Mohamed bin Szalmán szaúdi trónörökös hagyta jóvá azt a műveletet, amelynek során megölték Jamal Khasoggi kormánykritikus szaúdi újságírót.

„Úgy véljük, hogy Mohamed bin Szalmán szaúdi trónörökös jóváhagyott egy műveletet Isztambulban, Törökországban, hogy fogják el vagy öljék meg Jamal Khasoggi  szaúdi újságírót” – áll az amerikai hírszerző szervezeteket összefogó Országos Hírszerzési Igazgatóság (DNI) jelentésében.

Az amerikai pénzügyminisztérium közölte, hogy szankciókat vetett ki a szaúdi hírszerzés korábbi helyettes vezetőjével, Ahmed Haszan Mohamed al-Aszírival szemben, aki a Khasoggi-gyilkosság „főkolomposa” volt.

Khasoggit 2018 októberében gyilkolták meg Szaúd-Arábia isztambuli főkonzulátusán. Török tisztségviselők szerint khasoggit egy szaúdi „halálosztag” ölte meg, holttestét pedig feldarabolták. Szaúd-Arábiában nyolc embert ítéltek börtönbüntetésre Khasoggi halálával kapcsolatban.

Rijád tagad

Rijád kategorikusan visszautasítja annak az amerikai hírszerzési jelentésnek az állításait, amely szerint Mohamed bin Szalmán Ál Szaúd szaúdi trónörökös, az ország de facto irányítója hagyta jóvá Jamal Khasoggi rendszerkritikus szaúdi újságíró 2018-as isztambuli meggyilkolását.

„A Szaúd-Arábiai Királyság kormánya kategorikusan visszautasítja a jelentés negatív, hamis és elfogadhatatlan állításait, amelyek a királyság vezetésére vonatkoznak, és megjegyzi, hogy helytelen információkat és következtetéseket tartalmaz” – közölte az arab ország külügyminisztériuma.

„A minisztérium ismét aláhúzza, amit a királyság hatóságai korábban is kifejeztek, hogy felháborító bűncselekmény történt, amely mélyen sérti a királyság törvényeit és értékeit” – nyomatékosította a rijádi külügyminisztérium.

Rijád álláspontja továbbra is az, hogy az újságírót olyanok ölték meg, akik áthágták az őket foglalkoztató ügynökségek összes előírását, és hogy Szaúd-Arábia minden lépést megtett, hogy a felelősök megkapják az őket megillető büntetést.

Orosz diplomaták hajtánnyal hagyták el Észak Koreát

Az orosz diplomatákat és családtagjaikat Phenjanból vonattal illetve autóbusszal vitték a határig, de az utolsó kilométert kézi hajtánnyal kellett megtenniük. Mindez a szigorú koronavírus szabályok miatt van, melyek hermetikusan elzárják Észak Koreát a külvilágtól.

Phenjanban a hivatalos álláspont az, hogy nincs Covid-19 járvány Észak Koreában, de a szigorú intézkedések nem erre mutatnak. Még állítólag maga Kim Dzsong un elnök is megkapta a vírusfertőzést, és emiatt mutatkozik kevesebbet a nyilvánosság előtt. Az Észak Koreát vaskézzel irányította ifjú diktátor a hírek szerint szív és cukorbeteg, ezért számára a vírusfertőzés könnyen végzetesnek is bizonyulhat.

A külföldiek döntő többsége elhagyta az országot

A világtól amúgyis elzárkózó nemzeti kommunista rendszer csak kevés külföldit tűr meg az országban, de a koronavírus járvány miatt már csaknem mindenki elutazott Észak Koreából. A többség Kína irányába távozott, de Oroszországnak van közös határa Észak Koreával. Ezért kényszerültek arra az orosz diplomaták, hogy kézivezérelt hajtánnyal térjenek vissza hazájukba – számolt be képes riportban emberpróbáló utazásokról a külügy Moszkvában.

Szakadás a visegrádi egységben?

A párizsi Le Monde szerint markánsan két csoportra oszlik a négyes szövetség: a magyar-lengyel párossal szemben a cseh-szlovák szembenállás megmutatkozott a krakkói csúcstalálkozón is.

Orbán Viktor miniszterelnök Európa ellenes vonalat fogalmazott meg, amely szembeállítaná a visegrádi négyeket Brüsszellel és persze Washingtonnal is. A szlovákok ezt hangosan, a csehek csendesebben ellenezték. Ezért a közös közlemény nem szól jóformán semmiről.

Macron régi célja

A fiatal francia elnök kezdettől fogva megkísérelte megbontani a visegrádi egységet: elszigetelve a radikálisokat a mérsékeltektől. Amíg Trump ült a Fehér Házban, addíg a magyar és a lengyel kormány vígan képviseltette a Brüsszel ellenes vonalat hiszen az amerikai elnök is borsot akart törni az EU orra alá. Nyíltan buzdította a briteket a kilépésre, és a magyarokat és lengyeleket a szembenállásra. Csakhogy Trump megbukott, és Biden immár az európai szövetség fontosságát hangsúlyozza. A magyar miniszterelnök szembe akarja állítani a négyeket brüsszellel és Párizzsal és keresi az együttműködést, ő maga  immár nem EU-s és amerikai hanem orosz és kínai támogatást keres. Ezt mutatja a vakcina import Oroszországból és Kínából. Ezt az utat azonban nem követik még a lengyelek sem, ahol hagyományos az orosz ellenesség és az amerikai szövetség támogatása.

Egy év múlva Franciaország lesz az EU soros elnöke. Macron elnöknek fokozottan lesz lehetősége arra, hogy érvényre juttassa az elképzeléseit a visegrádi államokkal kapcsolatban.

Rotschild bankház

Orbán Viktor is érzi a veszélyt, amely Trump bukása után exponenciálisan növekszik. Ezért küldte Szijjártó Pétert tárgyalni a Rotschild bankházhoz, amely érdekelt a magyar kormány által gründolt nagybank sikerében. Emmanuel Macron elnök a Rotschild bankháznál kezdte meg a pályafutását, és megőrizte kiváló kapcsolatait a tekintélyes pénzintézettel, amely egykor a Habsburg család bankára volt.

Ebből a szempontból figyelemreméltó, hogy Magyarország új párizsi nagykövete a Habsburg dinasztia egyik leszármazottja.

A színfalak mögötti diplomáciában ennek nagy jelentősége lehet, mert a magyar miniszterelnök könnyen elszigetelődhet, ha tovább folytatja szembenállását Brüsszellel és Washingtonnal.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK