Kezdőlap Világ Oldal 205

Világ

Holokauszt Irakban

Egy 85 éves túlélő a Times of Israelnek beszélt arról, hogy a második világháború idején Hitler iraki szövetségese tervezte a 150 ezres iraki zsidó közösségek kiírtását.

Irak miniszterelnöke 1942-ben Berlinben járt, és egyeztette terveit a Führer-rel a zsidók megsemmisítéséről nemcsak Irakban, de az egész Közel Keleten – emlékezik ma vissza Daniel Sasson. A 85 éves zsidó férfi Divanija városában született Irakban abban az országban, melynek uralkodója angolbarát, de miniszterelnöke nácibarát volt.

Farhadnak nevezték azt az antiszemita pogromot, melyet a Kristályéjszaka mintájára rendeztek meg Irakban 1941 júniusában. Daniel Sasson nagyapja a zsidó közösség vezetője volt a kisvárosban, ahol a zsidók gettóban éltek. Ide menekült sok zsidó is Bagdadból, ahol korábban kezdődött a pogrom.

A gettóban összezsúfolt zsidók éheztek. A férfiaknak kényszermunkát kellett végezniük reggel héttől este hétig.

Aztán a zsidókat egy új, nagyobb gettóba költöztették, amelyben szétválasztották a családokat. Volt gettó a férfiaknak és külön a nőknek. Tankok zárták el őket egymástól. Aztán a gettó felszabadult: a brit csapatok elfoglalták Irakot.

A nácibarát miniszterelnök elmenekült, de a pogrom több mint 200 zsidó életet követett Irakban. A 2500 éves zsidó közösség elhatározta: visszatérnek Palesztinába.

Rasid Ali al Gajlani ex miniszterelnök pedig Németországba menekült, ahol Hitler munkatársaival együtt kidolgozták a közel-keleti Holokauszt terveit. Minthogy akkoriban Rommel afrikai csapatai még Kairót fenyegették, ezek a tervek  végzetesek is lehettek volna az ott élő zsidó közösségek számára.

Minderről egy héber nyelven megjelent könyvben írt a most 85 éves szerző. A könyv címe: Az el nem mesélt történet – az első és az utolsó gettó Irakban.

Másképp osztják ezután az uniós pénzeket

Kevesebb uniós pénzt kaphat az a gazda, aki rosszul bánik a munkásaival – írja a brüsszeli Politico, amely rámutat arra, hogy az EU új szabályok alapján akarja elosztani a 387 milliárd eurós mezőgazdasági támogatási alapot /CAP/. Büntethetik azt a gazdát, aki kizsákmányolja kiszolgáltatott dolgozóit.

 

Az európai mezőgazdasági munkások körülbelül 40%-a vagyis 4 millió ember szenved attól, hogy a munkaadója rosszul bánik vele. Ez annak a felmérésnek az eredménye, melyet az Európai Élelmiszeripari, Mezőgazdasági és Turisztikai szakszervezeteinek szövetsége végzett. Ez a szakszervezet – többszáz más társadalmi csoporttal együtt – levelet intézett a brüsszeli bizottsághoz, melyben követelik, hogy a szociális szempontok is képezzék részét a mezőgazdasági támogatási rendszer reformjának.

A vita múlt nyár óta tart, mert akkor koronavírus járvány söpört végig a vágóhidakon Németországban. A vizsgálat kiderítette, hogy a rémes higiénia volt az egyik legfőbb oka a járványnak. Az is kiderült, hogy a vágóhidakon jórészt kelet-európai vendégmunkások és migránsok dolgoznak.

Milyen reform?

Három elképzelés van – írja a Politico. Az Európai parlament által leginkább támogatott verzió szerint az uniós pénzekkel gazdálkodó ügynökségek egyik feladata lesz, hogy a nemzeti adatbázis alapján megvizsgálják: a gazdák betartják-e az EU előírásait a dolgozók jogait illetően? Ezt rendszeresen ellenőrzik majd, és ha valamit nem találnak rendben, akkor felszólítják a gazdát: javítson a dolgozók élet és munkakörülményein! Ha ez nem történik meg, akkor jöhet az „adminisztratív büntetés”. Ez végső soron az uniós támogatás csökkentésével is járhat, de csak azután, ha erről bírósági döntés született.

A tagállamok a gazdák oldalán állnak

Az uniós mezőgazdasági támogatási rendszernek eleve nagy problémája az, hogy a gazdaságok 20%-a kapja a támogatás 80%-át. Ezeknek a nagy mezőgazdasági vállalkozásoknak a lobbi ereje is jelentős. Ráadásul a gazdák döntő többsége hazai polgár míg a munkavállalók jelentős része vendégmunkás vagy épp migráns.

Épp ezért 13 uniós tagállam közös levélben bírálja azt, hogy a szociális szempontok bekerüljenek a mezőgazdasági támogatási rendszer szabályai közé. Ehelyett azt javasolják, hogy növeljék meg a mezőgazdasági támogatási rendszer tanácsadó testületének hatáskörét. Ez a szervezet figyelné a szociális problémákat, majd pedig jelentést tenne a brüsszeli bizottságnak. A javaslatot támogatják olyan fejlett államok mint Ausztria és Belgium, de olyan vendégmunkásokat exportáló tagállam is mint Románia.

A szakszervezetek kapásból elutasítják ezt az opciót.

A vita folyik a portugál elnökség alatt. Portugália mezőgazdasági minisztere úgy nyilatkozott a Politico-nak, hogy bár vannak fenntartásaik , de „a szociális szempontok érvényesítését mindenképp relevánsnak” tekintik az Európai Unió új megreformált mezőgazdasági támogatási rendszerében.

Orbánnak nem, másoknak kell a Moderna

Dánia, Franciaország és Németország kapja meg Magyarország uniós kvótáját a Moderna vakcinából. Másfél millió oltóanyagról van szó, amely nagy segítséget jelentett volna az oltási kampányban, de az Orbán kormány nem vette igénybe.

Orbán Viktor szamárságnak nevezte azt a hírt, hogy a magyar kormány nem használta volna ki az uniós kvótát. Tovább bírálja Brüsszelt amiatt, hogy kevés oltóanyagot küld. Erre hivatkozva vásárolt orosz és kínai vakcinát Magyarország.

Később viszont az RTL híradó kérdésére válaszolva a magyar kormány elismerte, hogy nem vett annyi Moderna vakcinát, amennyit az uniós kvóta lehetővé tett volna. Ezt akkor azzal indokolták, hogy túlságosan drága lett volna. Aztán kiderült a kínai vakcina pont a duplájába kerül mint a Moderna.

Orbán már régen megmondta, hogy ő soha nem hazudik, de erról még egyetlen szót sem szólt mond e igazat!

Nem sokkal ezután Gulyás Gergely kancellária miniszter azzal indokolta a Moderna kvóta lehívásának elutasítását, hogy csak decemberre vállaltak volna a szállítását.

A Szabad Európa megkérdezte erről Brüsszelt, ahol

cáfolták a magyar kancellária miniszter állítását.

Ha egy uniós tagállam nem veszi igénybe a neki járó vakcina mennyiséget, akkor az bekerül egy közös alapba.

Ebből azután a tagállamok vásárolhatnak plusz vakcinát a saját kvótájuk felett.

Hivatalosan Brüsszel erről nem mond semmit, mert nem akar senkit sem kínos helyzetbe hozni, de a sajtó megírta: Dánia, Franciaország és Németország vásárol a Moderna vakcinából, amely nem kellett az Orbán kormánynak.

Magyarországon jól halad az oltási kampány, mert a tömegesen érkező orosz és kínai vakcina ezt lehetővé teszi? Kétségekkel fogadom.

Számítások szerint Magyarország ily módon az elsők között érheti el a nyáj immunitást valamikor ősszel, mert addigra sikerülhet a felnőtt lakosság 70%-ának a beoltása.

Persze ez csak akkor válhat valóra, ha Orbán korábbi állításával szemben – mely szerint  „akár egy hétvége alatt képesek vagyunk beoltani mindenkit, aki kéri” – legalább a héten beharangozott és hétvégére tervezett 74 ezer embert sikerülne beoltani. Csakhogy az előkészületek sorozatos hibái miatt már az előkészítés során le kellett állítani a tervezett tömeges beoltást.

Arra sincsen válasz, hogy melyik mutálódott vírussal szemben hatékony akár az orosz, és főként a kínai oltóanyag.

Hab a tortán: a Modernát éppen most állítják át, hogy a dél afrikai variánssal szemben is védelmet biztosítson, ezzel az ismert vírusvariációk mindegyikével szemben védelmet nyújt.

Bajor miniszterelnök: ki a Fidesz-szel az Európai Néppártból is!

Marcus Söder, aki a CSU elnöke is, és szeretne Németország kancellárja lenni a korábbinál sokkal egyértelműbben fogalmazott a magyar kormánypárttal kapcsolatban a Süddeutsche Zeitungnak. A bajor miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az Európai Néppárt nem jobboldali hanem centrum párt. A Fidesz azzal, hogy kilépett az Európai Néppárt parlamenti frakciójából nyilvánvalóvá tette, hogy másképp képzeli el a politikai jövőjét.

„Jó , hogy végre nem tartozunk egy frakcióhoz „- üzente Szijjártó Péter külügyminiszter Manfred Webernek. Az Európai Néppárt frakcióvezetője ugyancsak a CSU politikusa, és korábban Spitzenkandidat volt vagyis meg akarta szerezni a brüsszeli bizottság vezetői posztját. Ezt Orbán Viktor akadályozta meg mondván, hogy gyenge jelöltről van szó. A magyar miniszterelnök azt rótta fel Manfred Webernek, hogy együttműködik a baloldali, a liberális és a zöld frakciókkal az Európai parlamentben.

Korábban Orbán a CSU kedvence volt

A bajor keresztényszociális párt meghívta konferenciájára a magyar miniszterelnököt, akinek migráció ellenes nézetei népszerűek voltak Münchenben.

Orbán Viktor akkoriban nyitást javasolt az Alternative für Deutschland szélsőjobboldali párt irányában.

Ezt az álláspontot Merkel kancellár határozott állásfoglalását követően a CSU is elutasította.

Amikor Orbán Viktor vétóval fenyegette meg az uniós válságkezelő csomagot, akkor a CSU politikailag elhatárolta magát, mert Merkel kancellár meggyőzte őket: a válságkezelő csomag gyors elfogadása nélkül Olaszország csődbe mehet, és bedőlhet az eurozóna.

Marcus Söder szeretne a kancellár asszony utóda lenni.

Ehhez pedig szövetségeseket kell találnia. Például azokat a zöldeket, akik Orbán Viktor leghevesebb bírálói közé tartoznak a Bundestagban és az Európai parlamentben.

A Biden hatás

A müncheni biztonságpolitikai konferencián az amerikai elnök arra figyelmeztette Merkel kancellárt és más európai vezetőket, hogy Orbán Viktor politikája veszélyes vírus, amely megfertőzheti az egész Európai Uniót.

A magyar miniszterelnök nemrégiben együttműködést javasolt Giorgia Meloninak, a szélsőjobboldali Olasz Testvérek vezérének, aki egyben a Konzervtívok és Reformerek európai mozgalmának elnökasszonya is. Ez az egyetlen olyan jelentős olasz párt, amely nem állt be Mario Draghi nemzeti egységkormánya mögé. Mario Draghi, az Európai Központi Bank korábbi elnöke világossá tette Orbán korábbi szövetségese, Matteo Salvini előtt, hogy el kell utasítani a „magányos szuverenitást”!

Csakis akkor vehet részt az uniós válságkezelő alap több mint 200 milliárd eurós olasz kvótájának elosztásában, ha elfogadja az uniós játékszabályokat. Matteo Salvini elfogadta ezt, Orbán Viktor egyelőre nem.

Marcus Söder bajor miniszterelnök kemény bírálata után valószínűleg neki is át kell gondolnia, hogy Trump bukása után hova vezet a Brüsszel ellenes politikai vonal, mert ehhez többé nemigen talál szövetségeseket mértékadó körökben Európában.

A Fidesz szép társaságban

Németország háború utáni történetében ez az első alkalom, hogy a szövetségi parlamentben képviselt pártot a demokrácia potenciális fenyegetéseként a titkosszolgálatok illetékes ága, az Alkotmányvédelmi Hivatal vizsgálja – olvasható a New York Times hasábjain.

Németország a háború utáni történelem során először felügyelet alá helyezte  ellenzéki legnagyobb pártját, amely egy nyugati demokrácia eddigi egyik legdrámaibb lépése azért, hogy megvédje magát a szélsőjobboldali erők támadásától.

A belső hírszerző ügynökség döntése mostantól lehetővé teszi a telefonok és egyéb kommunikációs eszközök lehallgatását, valamint a szélsőjobboldali AfD párt tagjai mozgásának megfigyelését.

Ez az egyik legszélesebb erőfeszítés a szélsőjobboldali és neonáci politikai mozgalmak térnyerésének kezelése a nyugati demokráciákban, amelyek erőteljesebben próbálják ezeket az elemeket korlátozni, kiközösíteni vagy akár törvényesen üldözni, hogy megakadályozzák őket demokratikus intézmények alapjai.

A lépés híre ugyanazon a napon érkezett, amikor Franciaország betiltotta a Generation Identity nevű harcos ifjúsági mozgalmat, amelyet veszélyesnek tartottak a neonáci koncepciók terjedése miatt, és mivel az Európai Parlament brüsszeli törvényhozói kényszerítették Orbán Viktort, Magyarország félig autoriter vezetőjét, hogy Fidesz nevű pártját kiléptesse az Unió fő konzervatív frakciójából.

Szeretjük mi a sajtot?

Magyarország nem éppen sajtnagyhatalom, de ahogy fejlődik a hazai gasztronómia, a minőségi alapanyagoknak, így a sajtokra is egyre nagyobb figyelem jut. Egy EU-s kampány keretében most az évszázados múltra visszatekintő eredetvédett olasz sajtokat igyekeznek népszerűsíteni Közép-Kelet-Európában, így Magyarországon is, köztük a kevésbé ismert asagiót, amelynek két változata is létezik, és nagyon sokoldalú sajt.

Ha meg kellene neveznünk három olasz sajtot, ezek egy kis gondolkodás után valószínűleg a mozzarella, a parmezán és a gorgonzola lennének. Ez utóbbi két sajt megkapta az oltalom alatt álló eredetmegjelelölést (DOP, magyarul OEM), amely ezesetben azt jelenti, hogy csak az tekinthető igazán parmezánnak, – hivatalos nevén Parmigiano Reggianónak -, illetve gorgonzolának, amely Olaszország megfelelő tájegységeiről származik.

Az Európai Unió támogatásával kampány indult, a minőségi mezőgazdasági termékek, és ezen belül e két kiváló olasz sajt, illetve harmadik társuk, az Asiago népszerűsítésére.

A parmezán és a gorgonzola még a laikusok számára is ismerős, még akkor is, ha nem éppen a leghozzáférhetőbb sajtok közé tartoznak. A parmezánt, amelyet a sajtok királyaként emlegetnek, és a legnépszerűbb olasz sajt, már régen is az arisztokraták kedvelt tápláléka volt, és most is aranyárban mérik. Az igazi parmezán, a Parmigiano Reggiano tehéntej felhasználásával készült, hosszú érlelési ideje miatt nem könnyű elkészíteni, de pont emiatt viszont sokáig eltartható és jól szállítható. Ennek köszönhetően hódította meg az egész világot. A Parmigiano Reggiano nevében benne is van, hogy Olaszország mely régióiból származik (Parma, Reggio Emilio, Modena), ahol ma is ugyanazokkal a hozzávalókkal készítik, mint majdnem ezer éve. Adalékanyagokat nem tartalmaz, különleges ízét és jellegét előállítása módjának, illetve annak a környezetnek köszönheti, ahol készül – ezért is kaphatta meg a DOP minősítést. 12 hónaptól akár 100 hónapig is érlelhetik, de az egy év a minimum.

A parmezán kifejezetten egészséges, más sajtokhoz képest alacsony zsírtartalmú, tápanyagban gazdag élelemforrás.

Önmagában is remek, tésztafélékbe, levesekbe, köretekhez, zöldségekhez pedig vékony szeletekre vágva vagy reszelve, akár mintegy fűszerként is érdemes használni.

A kifejezetten kemény parmezántól teljesen eltér állagra a lágy gorgonzola, amelyet könnyű felismerni a belsejében látható jellegzetes nemespenész csíkokról, de azt már kevesebben tudják, hogy édes és sós változata is létezik. Az eredeti az erőteljes ízű, pikánsnak is nevezett gorgonzola, az idők folyamán a lágyabb ízek kedvelői azonban kifejlesztették az édes verziót is. Manapság ebből jóval több készül, mint a pikánsból. A gorgonzola Magyarországon is kifejezetten népszerű, évente több mint 100 tonnát fogyasztunk belőle. A hagyomány értelmében – és most már törvényileg is szabályozva – csak két olasz régióban készül, és a készítéséhez felhasznált tehéntej is csak innen származhat. A gorgonzola ásványianyag és vitamin tartalma magas, zöldségekkel, szezonális gyümölcsökkel, illetve különböző mártások alapanyagaként is kiváló.

A harmadik olasz sajt az asagio

Szintén megkapta az oltalom alatt álló eredetmegjelölést annak ellenére, hogy a világon és Magyarországon is jóval kevésbé ismert. Míg a gorgonzolát könnyű beszerezni a szupermarketekben is, az asagiót egyelőre csak a kulináris különlegességeket forgalmazó boltokban lehet kapni. Két változata van, az Asagio Fresco, amely rövidebb érlelésű, íze pedig a frissen fejt tejre emlékeztet. Könnyed, édeskés, illetve enyhén savas ízt hagy maga után a szájban. Az Asiago Stagionato, azaz az érlelt verzió félzsíros tehéntejből készül, és 3-15 hónapig érlelik. Íze markánsabb és fűszeresebb, amely az érlelés előrehaladtával fokozódik, ezért ebből is van többféle változat az érlelés időtartamával összefüggésben. Mind a friss mind az érlelt verziót csak egy nagyon kis területen, az Asagio-fennsíkon és környékén állítják elő.

A sajt bemutatásakor elhangzott, hogy megpróbálták más olasz területeken is az előállítását, de nem jártak sikerrel. Az asagio előállításához a környék sajátos klímájára, az állatok által ott elérhető táplálékra, és a majd ezeréves helyi tradícióra is szükség van. Könnyen emészthető sajtról van szó, a táplálkozási szakértők is előszeretettel ajánlják, hiszen rendkívül jó fehérjeforrás. Előételnek is kiváló, és az étkezés lezárásaként is javasolt a fogyasztása, de akár szendvicsalapanyagként is kiváló lehet. Változatos felhasználási módjait mutatja, hogy olvasztva, szeletelve, reszelve, kockára vágva is kiváló, így másik két társával összehasonlítva sokoldalúbb konyhai alapanyag…

97 éves holokauszt túlélő is beolttatta magát

„Már sokkal rosszabbat is túléltem, kedves ” – nyugtatta a nővért Brooklynban Mira Rosenblatt, aki a koronavírus elleni védőoltásra jelentkezett – számolt be róla a New York Times.

Lengyelország déli részén egy zsidó családban született. Amikor a nácik elfoglalták Lengyelországot, akkor a zsidókat gettókba kényszerítették. 1942-ben elválasztották a családjától: ő munkatáborba, a többiek haláltáborba kerültek. 1945 elején kishíján ő is meghalt, mert amikor kiürítették a tábort, akkor az SS rohamtempóban hajszolta a foglyokat Németország belseje felé. Megszökött és az erdőben rejtőzködött. Végül egy parasztgazdaság befogadta, és ott érte meg a felszabadulást. Hamarosan megismerkedett férjével, aki túlélte a haláltábort Auschwitzban. Kivándoroltak Amerikába, ahol négy gyermekük született.

Előadások a holokausztról iskolásoknak

Az idős hölgy fáradhatatlan: rendszeresen ellátogat a helyi iskolákba, hogy elmesélje életét. Abból is azt a hat évet, amelyet a nácik megszállása alatt töltött el Lengyelországban mint üldözött zsidó.

A vírusválság persze ezt mostanában nem teszi lehetővé, de a holokauszt veterán ezt az időt is kihasználja. Vele élő lányával együtt kiadták az idős asszony memoárjait.

A cím önmagáért beszél: Erő – Emlékirataim. Kezdetben azt gondolták, hogy egy hivatásos író segítségét kérik, de azután rájöttek: jobb, ha a könyv az idős asszony stílusát követi.

A második oltás idején zuhogott a hó New Yorkban, ezért sokan lemondták az időpontot, de a 97 éves Rosenblatt asszony természetesen elment: „rosszabbat is láttam már” – mondta. Elmesélte a körötte várakozóknak, hogy ilyen rémes időben egyedül kóborolt az erdőben és rovarokat evett. Inni pedig a hóból tudott Lengyelországban 1945-ben.

Az oltás délutánján pedig megtartotta szokásos másfél órás holokauszt előadását az amerikai Jad Vasem konferencián, melyet ezúttal virtuálisan rendeztek meg.

A nyájimmunitás szeptember végéig csak európai álom

Az Európai Unió eredeti elképzelése az volt, hogy szeptember végéig a tagállamok többsége eléri azt, hogy a felnőtt lakosság 70%-a be legyen oltva a koronavírus ellen. A valóság ezzel szemben az, hogy ezt a szintet csak Nagy Britannia éri el a jelenlegi tempóban dehát a britek kiléptek az Unióból.

Az uniós államok közül Magyarország jutna a legközelebb a célhoz, a nyáj immunitáshoz, 66%-al. Nagy Britanniában, ahol az oltási kampány előbb kezdődött el, elérnék a 97%-ot! – írja a brüsszeli Politico.

Mások viszont nagyon gyengén teljesítenek – legalábbis egyelőre: a szomszédos Románia például csak 19%, és ezzel az utolsó előtti. Az ugyancsak szomszédos Szlovákia 29%-os oltottságig jutna, Ausztria 35%-ig jutna el.

Magyarország ily módon októberben érné el a tervezett nyáj immunitást (70%-os oltottság), de Románia csak 2023 novemberében! Szlovákia jövő októberben jutna el az uniós oltási programmal a nyáj immunitásig, ezért nem csoda, hogy a televíziók kiemelt helyen számoltak be arról, hogy Szputnyik V vakcina érkezett nagy mennyiségben Oroszországból.

Szlovákia elnökasszonya nemrégiben nyilatkozott a Politiconak, és azt mondta, hogy országának sokkal jobb esélye volt a közös uniós beszerzéssel mintha egyedül próbálkozott volna. Nem sokkal ezután Szlovákia 2 millió orosz vakcinát vásárolt.

Lengyelország nem bízott a BioNtech-Pfizer vakcinában, a Modernaból pedig nem is használta ki az uniós kvótát. Most viszont a kínaiaktól kér oltóanyagot.

Közben a járvány harmadik hulláma már szinte mindegyik uniós tagállamot rendkívüli mértékben fenyegeti.

Így nem csoda, ha egyre többen keresnek megoldást az unión kivül is a vakcina probléma megoldására – írja a brüsszeli Politico.

Biden és Tusk állhat Orbán eltávolítása mögött

A magyar miniszterelnök a legutolsó pillanatig élvezte a németek és személyesen Angela Merkel kancellár támogatását az Európai Néppártban. Ez az ami megszűnt, és tarthatatlanná vált Orbán Viktor helyzete az Európai Néppártban, ahol minden uniós csúcs előtt egyeztethetett Angela Merkel kancellárral. Miért hátráltak ki mögüle a németek és személyesen Angela Merkel kancellár?

Biden figyelmeztetése

A müncheni biztonságpolitikai konferencián, mely az amerikai elnök európai bemutatkozása volt, Biden név nélkül ugyan, de bírálta Németország kancellárját és más európai vezetőket, mert megtűrnek az Európai Unióban olyan anomáliákat mint a – szintén konkrétan meg nem nevezett – nemzeti együttműködés rendszere Magyarországon. A virtuális csúcs idején személyes párbeszéd is folyt, és ezen Biden állítólag arra hívta fel Merkel kancellár figyelmét, hogy Orbán Viktor politikája veszélyes vírus lehet, amely az egész Európai Unió működőképességét teheti kockára a vírus válság idején.

Az USA nemcsak a CEU részleges eltávolítását és a sajtószabadság korlátozását sérelmezi Magyarországon hanem azt is, hogy közben Orbán Viktor kiváló kapcsolatot ápol Oroszországgal és Kínával, melyeket Biden hazája legfőbb ellenfeleinek tekint.

Tusk kontra Orbán

A német sajtó Bidennek tulajdonítja Angela Merkel irányváltását, de a lengyel Donald Tusk jelentős szerepére is rámutat. A Polgári Platform vezetője állítólag azt közölte a németekkel az Európai Néppártban, hogy amennyiben nem hagyják jóvá a módosítást, amely lehetővé teszi Orbán eltávolítását, akkor ők lépnek ki! Mindez elgondolkodtatta Manfred Webert, akinek személyes elszámolnivalója is volt Orbán Viktorral, aki megakadályozta, hogy ő legyen a Spitzenkandidat vagyis az Európai Néppárt jelöltje a brüsszeli bizottság élére. Ezért több német lap is elégedett mosolyt vélt felfedezni Manfred Weber arcán miután Orbán Viktor tudatta: nem várja meg míg kiteszik, hanem „önként” távozik a frakcióból…

Vakcina turizmus Oroszországba?

Az Inturiszt már szervezi az utakat, de még van két apró akadály: nehéz bejutni Oroszországba, és kevés ott a Szputnyik V vakcina.

Jelentkezők már vannak külföldön – számolt be az Interfax hírügynökség, mely arról is tudósít, hogy nemcsak az Inturiszt, de más orosz ügynökségek is szerveznek már utakat, melyeknek egyetlen célja: a Szputnyik V vakcina. Közben viszont akadozik az oltási kampány Oroszországban, mert kevés orosz bízik a Szputnyikban.

Miért nem kap Putyin Szputnyik oltást?

Milliószámra gyártják az oroszok a korona vírus elleni vakcinát, amelytől sokan tartanak Oroszországban, ahol a CNN bejutott az egyik legnagyobb gyógyszergyárba.

Putyin vakcinának hívják orosz földön a Szputnyik V oltóanyagot, melyet már múlt év augusztusában engedélyeztek Oroszországban noha a kísérletek még véget sem értek. Azért nevezték el Szputnyiknak, mert 1957-ben az oroszok azzal előzték meg az Egyesült Államokat az űrben.

„A vakcina előállítást ismertük a laboratóriumból, de ipari méretekben gyártani, az már egészen más. Nem lehet egy Iiter biorektort automatikusan 100 literessé változtatni, még kevésbé egy tonnára” – nyilatkozta a CNN-nek a Generium gyógyszergyár tudományos igazgatója. A gyár, amely 70 kilométerre keletre fekszik Moszkvától, egykor a szovjet biológiai fegyverkezés kutató központja volt. Ezért is nagy a félelem Oroszországban az ott készülő vakcináktól.

Putyin elnök úgy nyilatkozott például, hogy a lánya megkapta a Szputnyik vakcinát, de ő még nem. Pedig az orosz elnök 1952-ben született vagyis életkora alapján a veszélyeztetett csoportba tartozik.

„Több millió vakcinát állítunk elő minden hónapban, és szeretnénk eljutni oda, hogy havonta 10-20 milliót gyártsunk” – mondta Dmitrij Potyerjaev tudományos igazgató.

A rendelési állomány 2,5 milliárd körül van, több mint 30 ország vesz a Szputnyik V vakcinából – köztük Magyarország.

Az oroszok 38%-a kér az oltásból

Bár a Covid 19 vírus fertőzöttjeinek a száma meghaladta a 4,1 milliót, de ennek ellenére Oroszország lakóinak többsége szkeptikus a vakcinával kapcsolatban. A Levada független közvélemény-kutató szerint mindössze 38% akarja a saját vakcinát.

A hatalmas országban még csak 2,2 millió ember kapta meg az első oltást.

Pedig időközben a tekintélyes orvosi szaklap, a Lancet is azt írta, hogy a Szputnyik V hatékonysága 91,6% vagyis kiemelkedően jó.

Ennek ellenére a 12 milliós Moszkvában még csak 600 ezren kaptak Szputnyik oltást – közölte a főpolgármester.

A híres GUM áruházban az oltóponton ingyen fagyit kap aki vállalja az oltást. A CNN tudósítójának elmondták: 200 embert oltanak be naponta, de sokkal többre lenne lehetőség.

Az Operaházban is oltanak: egy 80-on túli nyugdíjas házaspár megnézte az előadást és megkapta a Szputnyik V védőoltást.

„Nekünk nem olyan sürgős, hogy a mennybe jussunk” – mondták az orosz veteránok a CNN tudósítójának Moszkvában.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK