Világ

Ukrajna: békéről beszélnek, de a háborúnak minden eddiginél pusztítóbb szakasza jöhet

Ukrajna a jövőben mélységben is támadhatja Oroszországot az amerikai fegyverekkel – döntött Biden elnök a New York Times és a Washington Post értesülései szerint. Ez lépés a harmadik világháború felé – reagált Putyin sajtója.

Az oroszok brutális csapást mértek Ukrajna energiahálózatára, emiatt az ország nagy részén egy időre megszűnt az áramszolgáltatás. Putyin célja világos: az infrastruktúra lerombolásával rákényszeríteni Ukrajnát a terület békéért elv elfogadására, melyet Donald Trump is képvisel. Európa megosztott: Scholz kancellár felhívta Putyint, és megismételte a NATO és az Európai Unió álláspontját: Oroszországnak ki kell vonnia a csapatait Ukrajnából! Putyin ezt nyilvánvalóan visszautasította, mert ezzel nemcsak a hatalmát, de valószínűleg az életét is kockára tenné. Macron francia elnök közölte:

”Putyin nem akar békét, fölösleges lenne felhívni őt.”

Donald Tusk lengyel miniszterelnök bírálta Scholz kancellárt amiért szóba állt Putyinnal.

Orbán tévedése: Trump nem békét hanem új hidegháborút hoz

Az Egyesült Államok 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát, és nyíltan arra törekszik, hogy szétverje az Európai Unió – Oroszország – Kína együttműködését. Erre Putyin eszement agressziója Ukrajna ellen pompás alkalmat teremtett. Brüsszel felmondta az együttműködést Moszkvával, és gyengíti kapcsolatait legnagyobb kereskedelmi partnerével, Kínával. Ezzel az USA a stratégiai célját elérte: Trump nyugodtan megállapodhat Putyinnal Ukrajna és az Európai Unió feje fölött. Ez valamiféle új Jalta lenne, de nem állna helyre az együttműködés lehetősége az Európai Unió – Oroszország és Kína között. Márpedig Orbán Viktor erre alapozta stratégiai tervét. “Nincs a teremtésben vesztes csak én!” – kiálthat fel a magyar miniszterelnök, de Trump és Putyin kínálhat egy B megoldást: Orbán lehet a térség gauleitere!

Nagy tapasztalata van abban, hogy miképp lehet egy gazdaságilag sikertelen országot politikailag irányítani.

Erre a tehetségére a jövőben még inkább szükség lesz, és nemcsak Magyarországon hiszen a stagnálás és a perspektíva hiánya immár nem is csak térségünket, de egész Európát jellemzi.

Putyin – Sztálin nevében munkára készen – bezáratta a Gulag Múzeumot Moszkvában

Még ma sem tudja senki sem, hogy hányan haltak meg a szovjet lágerekben – köztük magyarok is szép számmal: például Bethlen István miniszterelnök vagy a Szovjetunióba emigrált magyar kommunisták jórésze.

Sztálin rendszere sokban hasonlított a nácik elnyomására, a szovjet diktátor maga is tisztában volt ezzel. Amikor Teheránban 1943- ban találkozott Roosevelt amerikai elnökkel, akkor így mutatta be neki Lavrentyij Pavlovics Beriját, a terror hálózat főnökét: nas Himmler! A mi Himmlerünk! Heinrich Himmler, az SS és az RSHA, a birodalmi biztonsági hivatal főnöke sok millió ember haláláért volt felelős, köztük hatmillió zsidóért. A náci lágereket felszámolták 1945-ben, Auschwitzot a szovjet katonák szabadították fel. A Gulagot Sztálin halála után számolták fel, Lavrentyij Pavlovics Beriját társai ugyanúgy tették el láb alól mint ahogy annak idején a szovjet főrendőr: azzal vádolták, hogy imperialista kém!

Kínában csak 2012-ben szüntették meg a Gulagot

A laogai rendszer azért volt különösen szörnyű, mert az egész családot érintette: a papát, a mamát és a gyerekeket külön külön lágerekbe csukták, melyeket isten háta mögötti területekre telepítettek a Mennyei Birodalomban. Teng Hsziao-ping, a későbbi reformok hőse, így disznó pásztorként tengette egy ideig napjait. Fiát kidobták az ablakon, a gerince megsérült, a rokkant szövetség elnöke lett amikor apja átvette a hatalmat Mao elnök halála után.
Hszi Csin-ping elnöknek az első döntései közé tartozott a rémes laogai rendszer megszüntetése, egyáltalán nem véletlenül: apját, a veterán kommunistát elítélték a kulturális forradalom idején – 1966-67. A gimnazista diák Hszi Csin-pinget is száműzték, és éveket töltött mezőgazdasági munkával Senhszi tartományban. Mao elnök halála után a papa kiszabadult, és összegyűjtötte a családját. Sírva kérdezte a fiaitól, hogy melyik-melyik hiszen nem ismerte meg őket többéves távollét után.

Jellemző egyébként, hogy az Egyesült Államok elnöke, Nixon Kissinger külügyminiszter társaságában épp a kulturális forradalom kellős közepén, 1972-ben csapott Mao elnök véres tenyerébe. Az USA-nak szüksége volt Kínára a Szovjetunióval szemben, és Washingtonban fütyültek arra, hogy milyen brutális az elnyomás a kommunista Kínában.
Amikor aztán sok évtizedes együttműködés után Washingtonban közölték, hogy Kína immár az USA elsőszámú stratégiai ellenfele, akkor az egyik indok épp az volt, hogy nőtt a belső elnyomás Kínában. Valójában Hszi Csin-ping elnök bűne Washington szemében az, hogy a G20 csúcson Hangcsouban jelezte igényét: Kína G2 rendszert akar! Peking bele akar szólni a világ ügyeibe. Az USA azonban szeretné továbbra is egyedül kormányozni a világot…

Hol jó nyugdíjasnak lenni?

A leggazdagabb országokban – válaszolja erre a kérdésre a Natixis, amely 18 kritérium alapján mérte fel a nyugdíjasok életesélyeit a világ 44 államában. 

Az első tíz között csupa jóléti állam szerepel: Svájc és Norvégia helyet cserélt az első és második helyen, utánuk következik: Izland, Írország és Hollandia. A legjobb tíz közé bekerült még Luxemburg, Ausztrália, Németország, Dánia és Új Zéland. Magyarország a 32-ik a listán vagyis nincs mit dicsekednünk. Magyarország előtt végzett az Európai Unió tagállamainak döntő többsége, mögöttünk csak Litvánia és Lettország szerénykedik. Bulgária és Románia valamilyen oknál fogva nem került be a Natixis felmérésébe. Érdekes, hogy az a három mediterrán ország, amely sok magyar nyugdíjas álma, gyengén szerepelt ebben a felmérésben: Magyarország mögött végzett Görögország /37-ik hely/ és Spanyolország /39-ik hely/, Olaszország eggyel előzi Magyarországot / 31-ik hely/. Az USA a 22-ik, Kína a 39-ik, és az utolsó helyen India szerénykedik /44-ik/.

Hol nem jó nyugdíjasnak lenni?

Magyarországon, és általában Kelet és Dél Európában, ott, ahol kicsi a nyugdíj, laza a szociális háló és gyenge, alulfinanszírozott az egészségügy. Ez mind nagyobb probléma mindenütt Európában, ahol rohamosan öregszik a népesség, és az ellátó rendszer nincsen erre felkészülve, mert a kormányok szisztematikusan alulfinanszírozzák ezt a területet, amely sem politikai sem pedig üzleti hasznot nem hoz. Orbán Viktor politikai találmánya, hogy ebből a kiszolgáltatott, a létbiztonságért rettegő igen népes társadalmi csoportból szolid szavazó bázist gyártott magának: a közvélemény-kutatások egyértelműen mutatják, hogy az idősebb korcsoportok zöme Fidesz szavazó míg a fiatalabb generációk a Tisza pártot támogatják. Mindkét döntés teljes mértékben logikus: a nyugdíjasok félnek a változástól, inkább a biztos rosszat választják, mert tartanak attól, hogy bármiféle váltás az ő kárukra menne végbe. Ez nem alaptalan félelem hiszen a liberális közgazdász, Bokros Lajos a róla elnevezett csomag atyja, többször is kifejtette:

”a nyugdíjasoknak nem jár a tizenharmadik havi nyugdíj sem pedig a rezsicsökkentés általános rendszere.”

Most az Orbán kormány szépen csendben nagyobb megszorítást hajt végre mint Bokros Lajos 1995-ben, de igyekszik kímélni a nyugdíjasokat hiszen ez a legbiztosabb szavazó tábora.

A fiatalabb generációk viszont váltást sürgetnek, mert azt látják, hogy a nemzeti együttműködés rendszere feléli Magyarország jövőjét. Orbán legnagyobb ellenfele nem Magyar Péter hanem a Központi Statisztikai Hivatal, amely kimutatja, hogy Magyarország az Európai Unió szegényházában csücsül – Bulgária és Románia társaságában. Eközben pedig Orbán rendszere a korrupciós lista élén virít az Európai Unióban. Amíg ment a szekér addig keveseket zavart, hogy szeretett vezérünk milliárdokat lop el euróban. Bottoni olasz – magyar történész, aki könyvet publikál az Orbán rendszerről, 15 milliárd euróra becsüli azt az összeget, melyet a miniszterelnök rokonai, barátai és üzletfelei lenyúltak az elmúlt 13 évben. A magyar GDP 20 ezer milliárd körül stagnál az utóbbi években. A növekedés eltűnt, ezzel együtt a perspektíva is elveszett. A többség életszínvonala stagnál vagy csökken Magyarországon.

“Ez a legfontosabb oka annak, hogy Magyar Péter mozgalma ilyen gyorsan meg tudott erősödni és ennyire népszerűvé vált ilyen rövid idő alatt”

– hangsúlyozta Lakner Zoltán politológus, aki a Pénzügykutató Intézetben tartott előadást.

Orbán megszívhatja Trump vámjait

Donald Trump radikális vámemelési programját újra kipróbált emberére, Robert Lightizerre akarja bízni, aki jelenleg arról győzködi a kongresszusi honatyákat Washingtonban, hogy a drasztikus vámemelés nem feltétlenül vezet áremelkedéshez az Egyesült Államokban – írja a brüsszeli Politico.

“1995-ben kipróbáltuk az importvámot, megtelt az államkassza, de infláció is volt” – emlékezett Surányi György, aki a Pénzügykutató Intézetben tartott előadást.

“A vám a legszebb szó a szótárban”

– mondogatta Donald Trump a választási kampányban.

“Magyarországnak, amelyik nagyon nyitott gazdaság, és nagyon szoros szálak fűzik az európai autóiparhoz, növekvő kockázatot jelent Trump, a forint újra külső nyomás alá kerülhet” – nyilatkozta a Reutersnek a Ninety One alapkezelő főnöke. Roger Mark szerint a forint jobban teljesített Trump megválasztása után mint ahogy azt várni lehetett.

“A jövőben Trump vámjai kizárják, hogy a Nemzeti Bank csökkentse a kamatlábat, és lehet, hogy a következő hónapokban kamatlábemelés válik szükségessé Magyarországon.”

Az Európai Unió már felkészült Trump esetleges vámjaira, és a modell szerint Németország és Olaszország járhat a legrosszabbul a tagállamok közül. A Bundesbank elnöke egyenesen úgy nyilatkozott, hogy “amennyiben a legrosszabb forgatókönyv valósul meg, akkor Németország elveszítheti GDP-je 1%-át Trump vámjai miatt.

“Az autók esetében Trumpnak igaza van: míg az USA-ban csak 2% a vám addig az Európai Unióban 10%” – hangsúlyozta Surányi György, aki szerint sem az USA sem az Európai Unió nem éri el célját a kínai elektromos autók megvámolásával, mert az autógyártás ettől még nem költözik vissza a magasabb munkabérű Észak Amerikába vagy Európába.”

Lightizer:

“a vámok emelése úgy dinamizálja a gazdaságot, hogy közben nem vált ki inflációt”

A brüsszeli Politico megszerzett egy dokumentumot, melyet Robert Lightizer és munkatársai állítottak össze arról, hogy “a közgazdászok előrejelzései általában nem pontosak, ezért nem lehet biztosra venni, hogy a vámok áremelést jelentenének az Egyesült Államokban.”

Kínával szemben 60%-os vámról szónokolt Trump a választási kampányban, a többi ország esetében ez 10 és 20% között mozoghat. Ebbe a kategóriába esik bele az Európai Unió és benne Magyarország. Csakhogy a keményvonalas Lightizer attól tart, hogy Trump csak alku alapnak tekinti ezeket a magas vámokat, és valójában meg akar állapodni Hszi Csin-ping kínai elnökkel. Erősítheti a kereskedelmi főképviselő gyanúját, hogy a kínai külügyminiszter egyik tanácsadója azt mondta a Reuters tudósítójának:

”mi megállapodásra készülünk az Egyesült Államokkal.”

A jogi helyzet igen érdekes Washingtonban, mert elvben a kongresszus dönthet, de már csaknem száz éve nem emelte a vám tarifákat, ezt ráhagyta a mindenkori elnökre. Most a republikánusoknak többségük van mind a képviselőházban mind pedig a szenátusban, tehát a kongresszus dönthet a vám tarifákról, és ennek azért van nagy jelentősége, mert egy későbbi demokrata elnöknek igen nehéz lenne visszacsinálni a döntést vagyis a kereskedelmi háborút Kínával hosszútávra bebetonoznák Washingtonban. Kérdés, hogy akarja-e ezt Donald Trump?

Elvben a hatalomátvétel első napján bejelentheti Trump az új felemelt vámokat, mert az International Emergency Economic Powers – nemzetközi vészhelyzetben érvényes gazdasági döntések – törvény ezt lehetővé teszi a számára.

Ráadásul Lightizer azt ígéri a megválasztott elnöknek, hogy a magas vámok feltöltik az államkasszát, amelyet alaposan megcsapol majd Trump megígért adócsökkentése.
Ami Kínát illeti: a kijelölt külügyminiszter, Rubio pragmatikus diplomáciát kíván folytatni- legalábbis erről nyilatkozott a CNN-nek.

Robert Lightizer meglepő módon részt vett a Bilderberg csoport ülésén pár hónappal ezelőtt, és a jelenlevő politikusok és üzletemberek “rémülten hallgatták fejtegetését a vámokról” – írja a Politico.

“A vámháborúk kora következik”

Erre hívta fel a figyelmet Macron francia elnök, aki szerint

“ha a világban mindenki ragadozóként viselkedik, akkor Európa sem maradhat békés növényevő.”

Párizsban a College de France- ban Mario Draghival együtt attól óvtak, hogy az Európai Unió bekerüljön az USA és Kína kereskedelmi háborújába.

Mind Macron elnök mind Mario Draghi ex olasz miniszterelnök, az Európai Központi Bank volt elnöke sürgette, hogy az Európai Unió tanuljon az USA-tól: legyen egységes tőkepiac, és Brüsszel ruházzon be a stratégiai szektorokba azokból az alapokból, melyeket a közös hitelfelvételből hoznának létre illetve serkentse a magánszektort a beruházásokra.

“Az Európai Unió tagállamainak bankjai jelenleg egyáltalán nem jók abban, hogy finanszírozzák az újításokat, ezért sok európai cég az USA-ba költözik”

– hangsúlyozta Mario Draghi Párizsban.

Putyin propagandistája: “nem lesz többé Ukrajna!”

Vlagyimir Szolovjov olyan szerepet játszik az orosz médiában mint Bayer Zsolt a magyarban: his master’s voice – a gazda szól rajta keresztül az ő népéhez.

Az orosz csapatok nyomulnak előre Ukrajnában, az Egyesült Államokban Trumpot választották meg elnökké: ennek nyíltan örvendezett Dugin, Putyin elnök Raszputyinja, a pánszláv eszme hirdetője. A pánszláv eszmét már a cárok is használták, akik Cárgrádnak keresztelték el Konstantinápolyt, az egykori Bizáncot, a mai Isztanbult.

Sztálin, a cárok nyomában hajtotta uralma alá Kelet Európát. Ukrajna határait annak idején ő határozta meg mint a Szovjetunió nemzetiségi ügyekkel foglalkozó népbiztosa. Minthogy azonban egyidejűleg a Szovjetunió kommunista pártjának főtitkára is volt, gondosan ügyelt arra: Moszkvának rendeljék alá valamennyi nemzetiséget, így a legnagyobbat, az ukránt is. Később a zsidó Lazar Kaganovicsot ültette Kijevben Ukrajna élére. Ukrajna 1991-ben függetlenné vált, de oroszbarát elnökei voltak, egészen addig amíg amerikai támogatással meg nem buktatták Janukovicsot 2013-ban. 5 milliárd dollárba került – ismerte el Kijevben Victoria Nuland külügyi államtitkár-helyettes, aki ugyanitt fogalmazta meg: Fuck the EU! programját. Putyin 2022 február 24-én indította meg csapatait Ukrajna ellen. Mit mondott most kedvenc propagandistája a Rosszija 1 televízióban? “Nem lesz többé Ukrajna! Nincs ilyen ország és nem is kell beszélni róla!” Megismételte Putyin korábbi kijelentéseit:

”Az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság területét bitorló náci rezsimet meg kell semmisíteni, Ukrajnát fel kell szabadítani!”

Tegyük hozzá ehhez gyorsan, hogy 1991-ben Ukrajna népének több mint 90%-a szavazott a függetlenségre, melyet korábban Putyin is elismert. Volodimir Zelenszkij elnök zsidó, és egyáltalán nem náci rezsimet vezet, hanem szabályos demokratikus választáson lett államfő.

Putyin és Trump

Bár Putyin szóvivője cáfolta, hogy az orosz elnök beszélt volna telefonon Donald Trumppal, de Moszkva folyamatosan kapcsolatban áll Washingtonnal. A CIA igazgatója, aki korábban az USA nagykövete volt Moszkvában rendszeresen találkozik Nariskin tábornokkal, az orosz katonai hírszerzés vezetőjével Törökországban. Putyin tudja, hogy Trump közvetlenül akar vele tárgyalni, és ezért egyre magasabbra emeli a tétet: újra egész Ukrajnát követeli!

Trump javaslata állítólag az, hogy a jelenlegi frontvonalon kössön tűzszünetet Oroszország és Ukrajna. Az USA garantálná ezt a tűzszüneti vonalat, és azt, hogy Ukrajna nem lép be a NATO-ba. Putyinnak viszont el kell fogadnia, hogy Ukrajna nem tér vissza Moszkva fennhatósága alá hanem az Európai Unió tagjelöltjeként nyugati irányban tájékozódik.

A megnyerhetetlen háború már majdnem három éve tart, és mindenkinek elege van belőle. Ukrajna népe attól tart, hogy megfagy télen, mert az oroszok szétlőtték az energiahálózatot. Putyin a hadigazdaságot abból a 300 milliárd dolláros alapból finanszírozza, melyet a békeidőkben hozott létre az olaj és földgáz jövedelmekből. Most már csak 50 milliárd dollár van ebben a kasszában. Putyin kénytelen volt katonákat kérni Észak Koreától, mert nem mer sorozást elrendelni Moszkvában és Szentpéterváron, ahol addig népszerű a háború amíg mások halnak hősi halált.

Trump azért akar megegyezni Putyinnal, mert szabad kezet akar kapni a Közel Keleten és Kínával szemben.  Orbán Viktor pedig a zavarosban halászik: abban bízik, hogy Putyin és Trump közös gauleitere lehet a térségben, ahol eddig az USA Lengyelországra és Romániára támaszkodott.

Trump kijelölt izraeli nagykövete szerint “palesztinok nincsenek”

Az USA megválasztott elnöke Mike Huckabeet jelölte az USA új izraeli nagykövetének, aki szerint a Szentírás határozza meg Izrael és az egész Közel Kelet jövőjét. A Biblia azt írja: a zsidó az Úr kiválasztott népe, amely jogosult nemcsak a mai Izrael területére hanem a gázai övezetre, Ciszjordániára és még néhány kisebb-nagyobb területre Libanonban és Szíriában sőt Irakban is.

Mi lesz az ott élő arabokkal, akik többnyire muzulmánok? Jeruzsálem nekik is szent városuk hiszen a próféta, Mohamed onnan “szállt fel az égbe”. Ennek emléke az Al Aksza mecset Jeruzsálemben. Az arabok már jelenleg is többségben vannak Nagy Izraelben, és a demográfiai előrejelzések szerint az arányok egyre inkább az ő javukra tolódnak el. Mike Huckabee kijelölt USA nagykövet szerint nincsenek palesztinok, akiknek az ősei évszázadok óta élnek a Szentföldön hanem csakis arabok vannak, akik más arab államokban kereshetnek maguknak új hazát.

Mike Huckabee nem zsidó hanem déli baptista, fundamentalista és cionista. Ez utóbbi azt jelenti, hogy szerinte minden zsidónak haza kell térnie a Nagy Izraelbe, hogy benépesítsék a területet miután “az arabok eltűnnek onnan.”

Kérdés, hogy mit szól ehhez Trump veje, Jared Kushner, aki ortodox zsidó, és apósa nevében ő intézte a közel-keleti ügyeket a State Departmentben. Az ő kedvéért Trump lánya, Ivanka is áttért a zsidó hitre. Trump unokája is az angolon kívül héber és kínai nyelven beszél jól – rosszul. A megválasztott elnök azt szeretné, ha négy év múlva lánya, Ivanka Trump lenne az Egyesült Államok első elnökasszonya.

Trump a hadügyminiszter posztjára egy médiaszemélyiséget jelölt, aki a Fox televízióban gyakran interjúvolta őt. Indoklás: “Ő Izrael elszánt barátja, és ezekben a háborús időkben ilyen ember kell a Pentagon élére!” – hangsúlyozta Donald Trump.

Orbán emberek a Trump csapatban

Zentai Péter, a Kossuth rádió egykori washingtoni tudósítója arról írt a Facebookon, hogy a megválasztott elnök új csapatában sokan vannak olyanok, akik Budapesten jártak, és pénzt kaptak az Orbán kormánytól.

Richard Grenell és Tucker Carlson fizetést is kaptak a magyar kormánytól.

Tucker Carlson Orbán interjúját milliók látták az USA-ban és szerte a világon. A magyar miniszterelnök azért nem váltotta le Orbán Balázst az 56-os fejtegetésért, mert a politikai igazgató nagy szerepet játszott abban, hogy Trump embereinek keményvonalas csapatával a magyar kormánynak igen szívélyes kapcsolata alakulhatott ki. Orbán Balázs Arizonában még kampányolt is Trump érdekében. Nagy szerepet játszott mindebben az MCC, amely hatalmas kormányzati pénzek fölött rendelkezik.

Mindez összefügg azzal is, hogy az Orbán kormány oly határozottan állt Benjamin Netanjahu oldalára a közel-keleti válságban amikor Biden igyekezett mérsékletre inteni Izrael kormányfőjét.

A Trump – Netanjahu – Orbán kapcsolati háló igen erős még akkor is, ha az izraeli miniszterelnök kockára teszi Izrael jövőjét háborús politikájával, Orbán Viktor pedig szánalmas teljesítményt nyújt mint az Európai Unió egyik legszegényebb és legkorruptabb országának vezére, aki Trump támogatása nélkül könnyen Ceausescu sorsára juthatna.

Ha ehhez hozzávesszük még Putyint is, akkor Orbán kapcsolati hálója kiválóan működik: kísértet járja be Európát, az USA-t és Izraelt a nemzeti szocializmus kísértete. A kudarc szinte biztos, de József Attila nem véletlenül csak reménykedhetett abban, hogy

“karóba nem húznak ma már ?!”

Trump külügyminisztere korábban élesen bírálta Orbán rendszerét

0

Marco Rubio szenátort nevezte ki külügyminiszternek Donald Trump – sokakat meglepve ezzel. A leendő külügyminiszter 2019-ben még keményen bírálta Orbán Viktor kormányát – néhány más szenátorhoz hasonlóan.

A levelet akkor küldték el Trump elnöknek amikor kiderült, hogy hosszú idő után Orbán Viktor bejuthat a Fehér Házba:

”Amerika büszkén támogatta a magyar szabadságharcosokat 1956-ban, az egész világot inspirálta amikor harminc évvel ezelőtt a magyarok lebontották a kerítést kelet és nyugat között. Reméljük, hogy Magyarország visszatér ezekhez a demokratikus gyökerekhez. Szolidárisak vagyunk a magyar néppel, és reméljük, hogy ön is kiáll a demokratikus értékek mellett, amelyek alátámasztják kapcsolatainkat Közép és Kelet Európával a hidegháború vége óta.”

A 2019-es levelet republikánus és demokrata szenátorok egyaránt aláírták. Akkor Orbán nem is ért el túlságosan sokat, de azóta eltelt öt év, és a győzelem éjszakáján Trump már a magyar miniszterelnökkel is beszélt a brit, a francia, az olasz és az ukrán vezetőn kívül.

Ma már Marco Rubio aligha emlékszik erre a levélre, de Moszkva és Peking ellenes álláspontja valószínűleg  változott. Márpedig ez az igazi probléma az USA és Orbán Viktor Magyarországa között. Trump tanácsadóin keresztül ezt már meg is üzente Orbán Viktornak, aki ennek ellenére vígan parolázott Putyinnal Moszkvában és Hszi Csin-pinggel Pekingben. Mindez persze lehet szereposztás is hiszen sem

Trump sem Orbán nem ragaszkodik túlságosan semmiféle elvhez sem. A hatalomhoz annál inkább.

Orbán arra játszik, hogy hamarosan lesz Trump – Putyin paktum, és abban neki is jut valamiféle szerep.

Mi a közös Trumpban, Putyinban és Orbánban?

A szembenállás az Európai Unióval. Trump elnöksége idején aktívan támogatta a brexitet, hogy ily módon gyengítse az Európai Uniót. Fűt fát ígért a briteknek, akik aztán nem kaptak semmit sem az USA-tól.

Putyin elszántan támogatja Brüsszel ellenfeleit, a Patrióták frakciója az Európai Parlametben az ő támogatóiból áll. Orbán eddig Moszkva és Peking trójai falova volt az Európai Unióban, most ehhez hozzájön Trump is. De hogy lesz ebből pénz? Orbán Viktor folyamatos pénzzavarban van azóta, hogy Brüsszel befagyasztotta az eurómilliárdok jórészét. A magyar gazdaság gyengén teljesít, a kínaiak közölték: csak üzleti alapon adnak hitelt. Orbánnak legkevesebb 2500 milliárd forintra lesz szüksége ahhoz, hogy behúzza a 2026-os választást. Orbán Trumpban bízik, de az üzletemberből lett elnök nem arról híres, hogy dollár milliárdokkal támogatná híveit. Más oldalról Trumpnak sem érdeke, hogy Orbán Viktor elhasaljon a választásokon 2026-ban hiszen abban az évben választások lesznek az USA-ban is: megújul a kongresszus.

Rákényszerítheti-e Trump az Európai Uniót arra, hogy oldja fel a befagyasztott euró milliárdokat? Ez Orbán Viktor álma. A keménynek ígérkező USA – EU kereskedelmi tárgyalásokon ez is lehet egy tétel, amely Trumpnak nem kerül semmibe, és megmentheti Orbán düledező politikai rendszerét. A probléma az minden politikai elit számára, hogy eredményt kellene produkálnia a népszerűség megtartására illetve megszerzésére. Az elmúlt évben mindenütt a proteszt szavazat győzött vagy jelentősen előretörtek a proteszt pártok. Mindenki a bírálatban erős, de arra a kérdésre nemigen találják a választ: mi a teendő?!…

“Európa újra sorba áll majd orosz földgázért”

Vucsics szerb elnök szerint Európa visszatér az orosz földgázhoz. Vucsics Bakuban részt vett a környezetvédelmi világkonferencián. Orbán szövetségese, aki Putyinnal is szoros kapcsolatban áll, és szeretne bekerülni az Európai Unióba, arra mutatott rá, hogy Trump megválasztása után a földgáz ára az egekbe szökött: “485 dollár lett miközben mi 325 dollárért kapjuk az orosz földgázt.”

Miért e változás? Vucsics szerb elnök szerint azért, mert az Egyesült Államokban dinamikusan növekednek az energia igények elsősorban a mesterséges intelligencia tömeges felhasználása miatt, és ezért a cseppfolyósított földgázt az USA nem fogja exportálni hanem a hazai piacon használja azt fel.

Az Európai Unió központjában másképp látják a jövőt:

Brüsszel több amerikai földgáz vásárlással kerülné el a kereskedelmi háborút Washingtonnal.

Ursula von der Leyen elődjének Junckernek a bevált módszerét alkalmazná Trumppal szemben: 2018-ban az Európai Unió úgy kerülte el a kereskedelmi háborút az Egyesült Államokkal, hogy több cseppfolyósított földgáz és szója vásárlására tett ígéretet Donald Trumpnak. Akkoriban Mike Pompeo amerikai külügyminiszter  “a szabadság földgázát” állította szembe az orosz földgáz szállítással, mely Putyin Ukrajna elleni agressziója előtt fontos szerepet játszott Európa ellátásában.

“A kölcsönös érdekek alapján tárgyalnunk kell”

– ezt mondtam Trump megválasztott elnöknek az első telefon beszélgetés során“ – közölte Ursula von der Leyen. A brüsszeli bizottság elnöke hozzátette:

“Miért ne pótolnánk az orosz földgázt az amerikai cseppfolyósított földgázzal, amelyik olcsóbb, és így lefelé viszi az európai energiaárakat is? Erről tárgyalhatnánk az Egyesült Államokkal, ha a kereskedelmi deficit szóba kerül.”

A probléma persze az, hogy a brüsszeli bizottságnak nincs jogköre arra, hogy meghatározza: melyik európai cég kitől vásároljon földgázt? Ettől függetlenül Oroszország részesedése folyamatosan csökken Putyin Ukrajna elleni agressziója óta, és Európa egyre több amerikai cseppfolyósított földgázt vásárol: az USA részesedése ezen a piacon idén 48% míg Oroszországé csak 16%.

A politika csak csomagolás, mert a piac diktál

“Az Európai Unió nem vesz cseppfolyósított földgázt. Van globális piac, és a cégek ezen kereskednek. Lehet nyilatkozatokat tenni ebben az ügyben, de ez nem más mint a piaci fejlemények politikai becsomagolása. Az Európai Unió annyi cseppfolyósított földgázt vásárol, amennyire a tagállamoknak szüksége van” – vázolta fel a helyzetet a brüsszeli Politiconak az S&P Global földgáz piaci részlegének igazgatója. Laurent Ruzeckas arra mutatott rá, hogy ez politika nem pedig energia biznisz.

Mit mutat a piaci kereslet? “Valószínűleg az idei lesz a csúcs az uniós cseppfolyósított földgáz fogyasztásban az Európai Unióban. Jövőre aztán tovább növekszik a megújuló energiaforrások hatása, és egyre több lesz a zöld alternatíva” – jósolja az ACER, amely az uniós energia fogyasztást kíséri figyelemmel.

Az Európai Unió célja az, hogy teljes mértékben megszüntesse a függést az orosz földgáztól 2027-ig.

A Bloomberg részletesen elemezte, hogy miért nem könnyű leszokni az orosz gázról: 2023- ban az Európai Unió havonta 1 milliárd dollárért vásárolt orosz földgázt Oroszországtól. Ez óriási csökkenés 2022-höz képest amikor még havi 16 milliárd dollárt mutatott a számla.

“A vezetékes orosz földgáz olcsóbb mint a cseppfolyósított, ezért Ausztria, Magyarország és Szlovákia, amelyeknek nincs tengeri kikötőjük, ragaszkodnak az orosz importhoz.”

A Jamal orosz földgáz mező kitermelésében részt vesz egy francia és egy spanyol cég méghozzá hosszútávú szerződések alapján. A Total Energies és a Naturgy Energy Co. egyrészt részvényes az orosz Jamal földgázmező kitermelésben, másrészt pedig elkötelezte magát az orosz földgáz vásárlása mellett. A spanyolok esetében az oroszokkal kötött földgáz szerződés csak 2038-ban jár le – emlékeztet a Bloomberg.

Ukrajna üzleti lehetőséget kínál Donald Trumpnak

Arra hívja fel a figyelmet a londoni Financial Times, hogy Ukrajna hatalmas üzleti lehetőséget kínál a megválasztott régi-új elnöknek.

Zelenszkij elnök már felkészült arra korábban is, hogy Trump nyerheti meg az elnökválasztást, ezért tanácsot kért Lindsey Graham republikánus szenátortól is, aki többször is felhívta honfitársai figyelmét azokra az ásványi kincsekre, mezőgazdasági fejlesztési lehetőségekre, melyekkel amerikai cégek is élhetnek a háború után Ukrajnában. Trumpot ez nagyon is érdekelte amikor Zelenszkij ukrán elnök erről beszélt vele még a választások előtt – nyilatkozta egy magát megnevezni nemkívánó bennfentes a megválasztott elnök környezetéből.

Kijevben örültek volna, ha Trump Mike Pompeo egykori külügyminisztert helyzetbe hozza, de ez nem történt meg. A kijelölt külügyminiszter, Rubio és a nemzetbiztonsági tanácsadó, Waltz korábban keményen bírálta Oroszország agresszióját Ukrajna ellen, ezért Kijevben mérsékelt optimizmussal tekintenek a szereplésük elé.

Kérdés, hogy mit lép Putyin, ha Trump tárgyalásokat kezd vele?

Trump, a “békeangyal” egy Irán elleni támadás miatt akar lepaktálni Putyinnal

“Célba vettük Irán nukleáris létesítményeit”

– nyilatkozta Izrael új hadügyminisztere, akit Netanjahu épp az amerikai elnökválasztás hajrájában nevezett ki.

Az előző hadügyminiszterben Netanjahu miniszterelnök azért veszítette el a bizalmát, mert a háború befejezését sürgette, és egyetértett a Biden adminisztrációval, hogy semmiképp sem kell célba venni Irán nukleáris és olaj létesítményeit a nagy háborús és világgazdasági kockázat miatt. Donald Trump viszont arra biztatja Izraelt, hogy “csapjon oda Iránnak”. Az Egyesült Államok nélkül aligha lehet komoly csapást mérni Irán nukleáris létesítményeire, amelyek szét vannak szórva a nagy területű ország hegyvidékein.

Obama elnök idején hat nagyhatalom alkut kötött Iránnal arról, hogy az ország, amely nem ismeri el Izrael létét sem, nem fejleszti ki nukleáris ütőerejét, cserébe viszont megszabadul a szankcióktól, melyek fojtogatják a gazdaságát. Trump első elnöksége idején ezt az alkut felrúgta, Irán azóta egyre erősíti kapcsolatait Oroszországgal és Kínával. Peking békét teremtett Irán és Szaúd Arábia között. A Hamász azért indított terrortámadást Izrael ellen  múlt októberben, mert meg akarta akadályozni Izrael és Szaúd Arábia együttműködését. Ezt korábban Trump készítette elő: veje, Jared Kushner, aki ortodox zsidó nagyvállalkozó, intézte a közel-keleti ügyeket a State Departmentben Washingtonban. Szaúd Arábia csekély 1,5 milliárd dolláros üzleti ajánlattal vásárolta meg Jared Kushner jóindulatát.

Most viszont a muzulmán csúcs alkalmából Szaúd Arábia népirtással vádolta meg Izraelt a gázai övezetben. Benjamin Netanjahu tehát teljesen magára maradt a Közel Keleten viszont abban bizakodhat, hogy számíthat Donald Trump támogatására. Washingtonban a katonák korábban lebeszélték Trumpot Irán megtámadásáról, amire most Netanjahu rábeszéli őt. Putyin ezért is kulcsfigura, mert ha ő nem hagyja cserben Iránt, akkor az esetleges amerikai-izraeli támadás csak félsiker lehet. Lavrov orosz külügyminiszter már arról beszél, hogy előbb utóbb stratégiai együttműködési egyezményt kötnek Iránnal. Ezt a diplomáciai csomót aligha tudja Donald Trump egyetlen kardcsapással keresztül vágni.

A Bécsi Izraelita Hitközség nem engedte be Orbán szövetségesét a Kristályéjszaka megemlékezésre

A nácik birodalmi méretű pogromot indítottak 86 évvel ezelőtt amikor Ausztria már az Anschluss következtében a Harmadik Birodalomhoz tartozott. Erről ezért Bécsben is megemlékeztek.

Az osztrák Izraelita hitközség vezetője, Oskar Deutsch előre megüzente a parlament új elnökének, a Szabadságpárthoz tartozó, Walter Rosenkranznak, hogy nemkívánatos személy a megemlékezésen. A Szabadságpárthoz tartozó politikus ugyanis évtizedek óta tagja a Libertas nevű öreg diák szövetségnek, amely már a tizenkilencedik század hetvenes éveiben kitiltotta tagjai közül a zsidókat. Az osztrák parlament elnökét ezért nem engedték be a megemlékezésre, és egyedül sem koszorúzhatott.

A Szabadságpárt szerezte a legtöbb szavazatot a választásokon, ezért Rosenkranzot megválasztotta elnökének a bécsi parlament. Ki sietett elsőként gratulálni? Orbán Viktor magyar miniszterelnök, aki a Patrióták szövetsége frakciót az Európai Parlamentben az osztrák Szabadságpárt és a cseh Ano vezetőjével együtt épp Bécsben jelentette be.

Az osztrák Szabadságpárt nem sietett sohasem elhatárolódni a náci múlttól, de a szociáldemokrata Kreisky kancellár ennek ellenére együtt kormányzott vele noha őt személyében is érintette a zsidó üldözés.

Orbán Viktor azért is vonzódik a Szabadságpárthoz, mert az nyíltan oroszbarát politikát folytat. Putyin orosz elnök annak idején táncolt a Szabadságpárt által delegált külügyminiszterasszony esküvőjén Ausztriában. A bukott miniszter jelenleg Oroszországban él Putyin kegydíjából.

Orbán – Netanjahu – Trump

A magyar miniszterelnök jó kapcsolatot épített ki Izrael kormányfőjével, akit vendégül is látott Budapesten. Netanjahu ajánlotta be Orbán Viktort Trumpnál, aki fogadta is a magyar kormányfőt a Fehér Házban  2019-ben. Ki a közös ellenfele a három politikusnak? Soros György, az amerikai demokraták egyik legfőbb támogatója. Soros Izraelben is a nyílt társadalmat és a demokráciát támogatja míg Netanjahu azokkal a szélsőjobboldali pártokkal működik együtt, melyek Nagy Izrael megteremtését tűzték ki célul az arabok elüldözésével illetve alárendelésével annak ellenére, hogy ennek a Nagy Izraelnek a területén már jelenleg is több arab él mint zsidó, és a demográfia nem a zsidóknak kedvez. A szélsőjobboldal Izraelben a zsidók faji felsőbbrendűségét hirdeti az arabok fölött, és ez kínosan emlékeztet a náci időkre a Harmadik Birodalomban, ahol a zsidók a holokauszt idején több mint hatmillió embert veszítettek el.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK